Ez üzlet... ha nincs elrontva egy vályogház az örökös (persze ha nem eleve rossz helyen
van és rosszul épitették). Korábban olvastam: akkor kezdték elrontani a vályogházakat, amikor
a bubost (abban főztek melegitettek...) kezdték lecserélni a takaréktüzhelyre, s később amikor "rábeszélték" az asszonyok a betonozásra. A beton alapú vályogházakat később kezdték épiteni, amikor elhitték, hogy a beton az "tökéletes", ennek még nincs több száz éves multja. A beton viszi a vizet --szinte szivja magába-- és nincs olyan viz szigetelés ami örökös lenne (állitólag csak a nyomorúság az a földön). S ha belül betonoztak--pont ezért tetszett meg-- akkor akár lehet rosszul is csinálni. Mi van azzal a vizzel ami a beton alatt összegyülik, hová tünik---kapillárisnak is igen nagy hatása van (ha nem lenne igy nem lenne élet a földön). Szomszédban tökéletes teknőszigetelést csináltak egy régi házban-- előtte bement a viz és ki is ment, kiszáradt idővel-- ezután nagyon lassan utat talált mégis, de már nem ment ki.
Inkább az ezen oldalon található élettartam értelmezése érdekelne. A 60-80 év csak a korszerűtlenség miatt elavult, vagy a szerkezeti stabilitás miatt bontásérett állapotot jelenti.
Nem messze van házunk, fűtetlen és semmi baja, de nincs hajópadló csak döngölt föld padló... felesleges fűteni. Benn egy búbos, vagy csikótüzhely ha kell hamar be lehet fűteni
Tisza-tó környékén szeretnék venni régi vályog parasztházat, ami nyaralóként funkcionálna.
Hírdetések között több jó állapotú is található, és a vályogépületek kapcsán elkerülendő építészeti megoldásokkal szerintem tisztában vagyok.
(pl. cement vakolat, betonozás, gipszkarton, diszperzites festés, csempeburkolat kerülése, stb.)
Ami számomra még ismeretlen, hogy olyan esetben, ha nyaralóként használatos az épület, de nincs beázva, vagy felázva, a téli időszak fűtetlensége okozhat-e valamilyen károsodást?
Másik kérdésem, hogy vályogépületbe, kezeletlen hajópadló alá, de ott elterített üveghab hőszigetelés fölé, homokágyba telepített fűtőkábelekről van-e valakinek tapasztalata?
Egyik nézőpont szerint a hajópadló alatti kb 10cm-es homokágy melegítésével jól fűthetőek lennének a helységek, másik nézőpont szerint, az aljzatszigetelés hiányából adódoan, a talajpára feláramlása intenzívebbé válhat, tehát épp hogy ártana az épületnek.
Van ezekkel a dilámmákkal kapcsolatban valakinek tapasztalata?
az a jó ha beindul, különben nem tart sokáig... még tennék bele kökényt galagonyát vadszedret, legyen valami ehető is ... somot -drága, de van ahol lehet szedni van sok magról kelt
Ezeknek a házaknak a legtöbbje már simán túl van az első száz évén. Millió mindent megéltek ezalatt. Legtobbjébol már 2-3 nemzedék halt ki. Technologiák jöttek- mentek. Linóleum, gázfűtés, betonozás. Mind különböző módon, de egy egy "gyilkosság" volt az épülettel szemben. Egy tábla csokim van rá, hogy azt a bizonyos macskaajtót, akár egy kanállal ki lehetne vakarni a falból, hiszen a nem létező vizszigatelés fölött közvetlen, szerintem az alsó sor vályog is olyan amilyen. Én azért javasoltam a sima fúrógépet, mert van ahol pár sor nagyméretű téglával indítanak, ott megizzadnánk ha műanyag kanállal vakargatnánk!
:-)))))
Nem szeretnélek megbántani, tisztelem a korodat, ha te a háború utáni időszakot így láttad, de...!
Én ezt az időszakot a dedszuleim, nagyszüleim elmondásából ismerem. Az építkezés sosem volt olcsó dolog. Az hogy ki milyen anyagi körülmények között élt akkor, az lehetőségeitől, a szorgalmától és az onmagaval tapasztott igényétől függött, hasonlóan napjainkhoz.
Azokat akiket te élelmes jelzővel illetsz, a dédim és a nagyim prolikként emlegetett mindig. Nincstelen városi/falusi prolik. Még a hangsúly is itt van a fülemben, ahogy mondták.
Élő példaként meg tudnám mutatni, mi a különbség a rokonunk karbantartott valyoghaza és az "élelmesek" által elfoglat épület között. Pont a kettő ház egymással szemben van az utcában!!!
....és a proli hiába csak úgy megkapta, belőle csak proli maradt, akitől meg elvették, az meg tanítatta a gyerekét és alkotmánybíró lett belőle.
Tehát ez is egy érdekes kanyar a valyoghazak életében.
Anno régen...... a szociálizmus születésének idején( 46 -49 -ben) láttam,hogy a házakat u.n vert falból / is / építették (már aki akkor épített faluhelyen) Nos ezekbe a vert falakba a nyílászárokat útólag alakították ki. Egyszerű fűrészeléssel kialakították a nyílást majd behelyezték az ajtót és ablakokat.
Természetesen csak nagyon 'földhözragadt' szegény emberek csinálták így. Az élelmesek akkoriban nem építettek házakat.....egyszerűen elvették a másokét.
Szükséges az egymás iránti tisztelet és alázat ahhoz hogy egy ilyen felületen az ember kommunikálni tudjon másokkal.
Ebben a topicban ez azt gondolom eddig nem volt probléma.
Többször felmerült olyan kérdés, amire hétköznapi megoldást tud egyik másik olvtárs. Többfélék vagyunk, mindenki más szemüvegen keresztül látja a világot és tud más-más választ adni.
Bevallom nekem nincs építőiparral kapcsolatban végzettségem, de több épulet felújítását vagy építését végeztem már el. Sok munkafázisba aktívan is bekapcsolódtam. Az önbizalmat az adta hogy "egy kis malter, egy kis mész, a kőművesnek nem kell ész."-tartja a bölcselet. Természetesen ez egy külön szakma, de ha nem egy több funkciós szellőztető rendszer központi egységét kell angolul felprogramozni vagy bármi más speciális ismeretet igénylő feladatot végrehajtani, akkor annak sokszor nekivagok én is, ha időm engedi.
Kedves mzm!
Azt kérem tőled, ha rossz napod van, vagy bármi más miatt érzékenyebben megérint amit itt olvasol, akkor ne válaszolj azonnal, inkább aludj rá egyet.
Teljesen intelligens módon, minden cinizmus nélkül javasoltam egy egyszerű falusi megoldást, ami gyors, olcsó és mindneki számára könnyen kivitelezhető, ha a falba pl. egy elszívó ventilátor számára szeretne kivezetést készíteni, lyukat fúrni.
Egészséges okát nem látom a reakciódnak.
Kérlek mindenkinek, tehát nekem is, azt a tiszteletet add meg a topicban, amit te is kapsz. Köszönöm szépen.
Valószínűleg inkább vagy elméleti mint gyakorlati ember.
Ezt ne kritikaként vedd, nagyon sokat segítettél már sokunknak az évek alatt.
A lyuk közepét fúrod meg először. Ha kész, akkor már látod mindkettő oldalon hogy mit mutat. Itt tudsz változtani ha szeretnél.
Azután a lyuk szélén alul, felül, jobbra, balra egy egy lyukat fúrsz. Azutan körbe pl felezve, negyedelve a távokat megfurkálod és egy collos csővel kiütöd, kapargatod stb.
Híg anyag, cserép stb ahogy a cső mellé dolgozol.
Így nem kell "szétveretni" az egész falat + felesleges emiatt valami brutál gépet bérelni/venni.
(A B verzió nálam az volt hogy megvakartam a falat és kb 2/3ad valyogteglat operáltam ki. A nyílás 2oldalara élére állított téglát tettem, közé ment a 110es cső, amit át kellett vezetnem a falon.)
100 éves másfeles vályogtéglából épült 50 centis teherhordó vályogfalba szeretnék két szoba közé macskaátjárót vágni. Lent a padló magasságában. 25 centi átmérőjű acélcső beépítésével könnyen kivitelezhető lenne. A kérdés az hogy problémát jelent e majd idővel statikailag körszelvény beépítése teherhordó falban? Vagy sokkal körülményesebb módon négyzetkeresztmetszetű átjárót készítsek hogy ne keletkezzen statikai probléma? Előre is köszönöm a válaszát!
Akár igazad is lehetne, de nálam nem porfödém van, henem boritott gerendás fafödém.A saralás és a padlásdeszka levétele után a gerendák közti höszigetelést is meg tudtam csinálni( + 2talicska diohéj, uannyi vályogpor, meg egy macska csontváz eltakaritása).
