Megismétlem néhány hónappal ezelőtt már feltett kérdésemet. Hol találhatok a hódoltság utáni szervezett betelepítésekre, vagy spontán betelepülésekre vonatkozó anyagot. Öseim nem voltak nemesek és a XVIII.század elején települtek be egy Fejér megyei faluba. A korabeli anyakönyvekben nincs feltüntetve a származási helyük. Azt szeretném kideríteni, hogy honnan jöttek ide. Sajnos ezidáig nem jártam sok sikerrel. Minden tanácsot, ötletet köszönettel fogadok.
Azon elmélkedem , hogy a CD-k praktikus mivolta változtat-e a könyvek értékén a az idők folyamán.
A Magyarország Vármegyéi sorozatot apám kezdte el vadászni az antikváriumokban darabonként, komplett sorozat vásárlásának a költségeit nem engedhette meg magának.
Számomra ezeknek a köteteknek a valódi értékén túl van még egy elöszereteti értéke is, mindezek ellenére a CD-et megveszem.
Úgy látszik az arcanumosok a gondolatnál is gyorsabban dolgoznak :) A Borovszky-féle sorozat már meg is jelent 3 CD-n: Arcanum kiadványok - az oldal alján, a bal oszlopban vannak a rövid leírások.
Köszönöm szépen az információt.
Kiváncsi vagyok , hogy a magyarország vármegyéi mikorra lesznek feldolgozva.
Nagy segítség lenne a családkutatoknak.
Biztosan nem fizetnének rá ha feldolgoznák.
Nem olvastad el a hozzászólásom második részét figyelmesen...:o)))
Az épp az 1895 utániakra vonatkozott volna. Legalább is arra céloztam. Bocs, ha nem voltam egyértelmű.
Pitecus: én az 1895 UTÁNI állami anyakönyvekről beszélek!
Amúgy részleges válasz a saját kérdésemre, a levéltár honlapjáról:
"Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894:XXXIII. tc. vezette be és 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban, eltekintve a fent már említett kivételektől. Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek. Többnyire csak tudományos célokra, a kutató költségére végzett anonimizálást követően kutathatók."
Pitecus
Én is jártam úgy,hogy 2 hónapót vártam egy
evangélikus filmre,mivel kölcsön adták,
végül a vegyes anyakönyvek között találtam
meg a keresett őst, katolikusnak keresztelték.
Nos!
Megvolt a kutakodásom. Reggel 9-re mentem és 12-kor jöttem. ! tekercs filmet vettem ki, de felesleges volt, mert összesen 2 tekercset tudtam nagyjából megnézni. Aki oda felmegy, annak minimális német tudás szükséges.
Viszont én se találtam 1-2 születésit az 1800-as évek elején. 3 okra gondoltam:
1. Veszprém megye kat. ispánsága igazából 1845-től dukumentál elég jól. Lehet, hogy a doku hiányos (bába keresztelése).
2. hogy nem ott született az illető, hanem a környező falvakban, csak ott települt le.
3. Nem katolikus az illető
Lájszló:
A levéltárban alá irattak velem 1 papírt, miszerint engedélyt kapok bizonyos kutatásra. Nem lehet esetleg ezt az irományt felhasználni a helyi levéltárban?
Én Balaton felvidéken csak megemlítettem, hogy mit akarok a területileg illetékes önkonál és
máris 1895-ig mindenbe volt belátásom.
Mondjuk egy kis édességcsomag kávéval és máris videózhattam is. Indok:
Ha a házassági anyakönyvi kivonatot le lehet videózni, akkor a születési/halotti anyakönyvit miért ne lehetne?
Újabb kérdés: meg tudja valaki mondani pontosan, hogy milyen törvényi szabályozás vonatkozik az 1895 utáni, tehát állami anyakönyvek kutatására? (a legjobb lenne törvényrendelet- és paragrafusszámmal együtt...). Engem ugyanis nem engedtek kutatni a helyi levéltárban, elég zavaros indoklással. A sokféle ingatag érvük közül a legerősebb az volt, hogy "a törvény nem egyértelmű". ???
Ez így igaz (ködös emlékeim szerint ma is így van: szükség esetén szinte bárki keresztelhet). Azt azonban nem tudom, mennyire volt jellemző az így kereszteltek kiamradása az anyakönyvekből.
Ki mit tud arról, hogy egy időben a bába is megkeresztelhette a gyereket, ha úgy ítélte meg, hogy az nem marad életben. Aztán persze ha mégis megmaradt, akkor elvileg a paphoz is el kellett volna vinni, de gondolom ezt sokan elhanyagolták. Lehet ez az oka annak, ha valakit sehogy sem sikerül fellelni az anyakönyvben?
No holnap lesz a napja, hogy a Bécsi útra felmegyek kutakodni.
Szóval a kutatóterem telefonja
250-6001 (6002,6003) és a 243-as melléket kell kérni.
A központ után egy aranyos kedves női hang vette fel a telefont és készségesen felvilágosítást adott minden kérdésemre.
Nyitva: H-CS: 8:30 - 17:45
P : 8:30 - 15:30
Max 5 tekercs filmet adnak ki, de ha 11:30-ig megadod a filmek számát, akkor 13:00-ra kikeresik
A4 másolat 41 Ft A3-as másolat 63 Ft
Próbált már valaki mikrofilmet szkennelni? Én most hónom alá kaptam a szkennert (másik alá a laptopot), és úgy vonultam be a levéltárba. Sajnos a maximális 1200 dpi mellett is nagyon homályosak lettek a képek, illetve piszokul nincs kontraszt. Van esetleg valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehetne jobb képeket csinálni (azon túl, hogy vegyek 2400 dpi-s szkennert...)?
P.S: kipróbáltam a szkenner diaszkennelő üzemmódját is. Ez egy picurkát jobb képeket eredményezett, de sajnos a mikrofilm kicsit szélesebb a sztenderd 35mm-es diaméretnél, így alul-felül lemaradt egy kis csík...úgyhogy ezt végül feladtam.
>Az esküvő napján éjfélkor az ifjú "asszony" >fejét bekötik igy lesz belőle menyecske, egészen >az első gyermek megszületéséig mert azután már >asszony.
Igen, de hogyan szerepelhet házassági bejegyzésben? Pl. "X elvette Z menyecske lányát"??
Hogy lehet elvenni, ha már nem hajadon?
A hajdon akinek még nem kötötték be a fejét , tehát lány.
Az esküvő napján éjfélkor az ifjú "asszony" fejét bekötik igy lesz belőle menyecske, egészen az első gyermek megszületéséig mert azután már asszony.
