A kép alapján becsült igénybevételek. A tető kiállása 1,2m. A tető tartókonzoljának magassága a falnál kb. 30 cm (esetleg 40cm). A fényképen levő szerkezet az oszlopok nélkül valószínűleg nem állna meg. Nem az acélszerkezet a gyenge, hanem a téglafalhoz történt erősítés gyenge önmagában. 3-500 kg húzóerő becsühető egy-egy fölső dübelben hóterhelés esetén és ugyanannyi az alsóban ha alákap a szél. Szerintem teljes biztonsággal oszlop nélkül nem megoldható csak akkor ha befugásnál legalább méter körüli magassága lesz a konzolnak. Ha a fal lukacsos téglából van akkor az előbbi lehet, hogy optimista becslés.
Sziasztok, hőszigetelés előtt az erkély elő tetővel kellene kezdenem valamit. Mellékelt képen látható építmény van jelenleg a 80as évekből. Valami hasonló méretűt szeretnék a későbbiekben viszont esztétikailag változtatnék rajta:alulról és oldalról kő porozva felül pedig korcolt lemez lenne.
A jelenlegi szerkezet 12 es menetes szárral van rögzítve a falhoz 6 helyen kb 130 centinként. ( a födém fölötti attika falhoz) Vajon a korláthoz rögzített oszlopok el hagyhatók ? Ha igen akkor megbirná ez a szerkezet mondjuk az osb + korcolt borítást? Ki hogyan erősítené meg ?
A födém egyébként “E” Gerendás beton béléstestekkel. Sajnos a tetőn mar elkészült az új szerkezet + PVC szigetelés így a födémen alulról átmenő rögzítési módok már nem kivitelezhetők, a szélső hat méteres E gerendába pedig nem szívesen rögzítenék semmit.
Ha teljesen bontós ez a szerkezet akkor én arra gondoltam, hogy a meglévő menetes szárakhoz rögzítenék valami laposvasat vagy valamit ami lelógna a födém alsó síkig és ott lenne mondjuk valami U szelvény hozza hegesztve ami kilógna konzolosan és a benti végét pedig lehetne rögzíteni a falhoz. Így lenne a jelenleginel egy erősebb szerkezet amivel mar lehetne kezdeni valamit.
végső esetben megpróbálom, de fenntről nem férek hozzá a csővéghez, tehát az az opcióm, hogy egy 4-5 méternyi 150-es csővel, aminek egy könyök lesz a végén zsonglőrködöm alulról és 30cmx35-ös kürtőben, hogy a tetején a könyők rámenjen a belógó csőre....elég esélytelennek tűnik, de ha minden kötél szakad, akkor megpróbálom...
Valamint a 30x35-ös kürtőnek csak egy részét foglalja el a 150-es cső, és a fennmaradó részen tudna gravitóciósan szellőzni a pince, amikor nem megy az elszívő...Fenn viszont csak egy 150-es kivezetésem van, tehát ez addig megy, amíg nem kötöm össze a csöveket.
Köszi, világos...először megnézem mit mutat, ha lentről 1,5m csővel bemegyek a kürtőbe...az nem baj, ha visszafelé is örvénylik, csak ne jöjjön vissza egész a pincéig:)
Tehát a ventillátor kimeneti oldalán beszíkítem a csövet mondjuk 100-asra és a kürtőben nyitom megint 150-ig? Plusz bekéne egyensúlyoznom legalább egy lefelé forduló könyököt a kivezetés végére a kürtő tetején? és ebben az esetben milyen hosszan kéne felcsöveznem lentről a kürtőbe kb?
Hát sajna már van a betonfedélen kert....Szóval lentről tudnék 4 méter csővel egyensúlyozni és talán rátalálni a kimenő ágra...Esetleg mér arra gondoltam, hogy ha alul betömöm a 30x35-ös kürtőnyílást, és keresztüldugnám a 150-es csövet rajta, azt könnyebben meg tudnám csinálni...de reméltem, hogy a visszaáramlás az max mondjuk 1 méter, vagy 80 cm, és akkor így megmaradhatna a nyitott kürtő gravitációs szellőzésnek
Én nem tudom kiszámolni, de a kollégák közt van csöves is. Azt gondolom, hogy a kijárat lesz a meghatározó. Kérdés, hogy azon mennyi fér ki a nyomás csökkenés után. Amellett a négyszögletes csőnek nagyobb az ellenállása mint a körnek. Miért fontos ezt kiszámolni? Ki kell dugni a nyomócsövet a lukon és nem lesz visszáramlás.
szerenték egy szakembertől segítséget kérni légtechnika ügyben.
Van egy 30cmx35cm téglalap alakú kürtőm a pince plafonjából indulva (téglából van, nem jellemző, hogy kiálló habarcsrészek lennének benne, elég sima a felülete). 4m hosszú, függőleges, a tetején lezárva egy betonlappal. A betonlap alatt kivezettem annó, egy 3m hosszú 150-es csővel oldalirányba a kürtőt. Most egy 600m3/h-ás 150-es csőventillátort szereltem a pinceplafonra, és egy kanyarral bevezettem az elmenő ágat a kürtőbe. most jelenleg 40cm -ert lóg be a 150-es cső alulról a kürtőbe, de még így is visszaáramlik a levegő, de megy ki a kürtő tetején lévő kivezetőcsövőn is. Milyen hosszan kell a kürtőbe bevezetnem a ventilátor elmenő ágát,hogy ne áramoljon vissza a levegő? (legalábbis, hogy ne jusson vissza a pincébe, csak felfelé menjen) És hogy kell ezt kiszámolni?
Mondjuk ahogy nézem egy Google keresés után azért a IX.kerületben a Könyves Kálmántól délre durva dolgok vannak, az ex-ipartelepeken (Illatos út meg BVM régi telephelye) 2,4-es ph talajvíz megmérgek, meg hasonlók...
Mi a kerületnek a Könyves Kálmántól északra levő részén vagyunk, az talán nem ilyen brutál.
Köszönöm szépen, értem. Mondjuk 5 millióért végiginjektáltatni a parkolót saját zsebből erős lenne, de ilyenkor soha többet 40 évig nem kéne közös költséget fizetnem? Not bad :D
Amúgy a saját lakás hibáival is alig lehet bírni a beruházóval, megy a gányolgatás stb...
Illetve ahhoz, hogy hatékony legyen a felszólítás gondolom igazságügyi szakértő kell (ez mondjuk nekem a lakásban elrontott csempézésért nem érte meg, mert összemérhető lenne a kivitelezés költségeivel), ha az jön, akkor már az egész ház összes közös tulajdonó részének hibájáról írjon. Ezt jobb, ha a közös képviselő viszi felteszem, aki az összes tulajt képviseli. Több szem többet lát alapon több hiba is össze tud íródni úgy.
Fel van véve a gondok közé, amiket ilyen közös tulajdonú részek esetében a társasházkezelőnek/közös képviselőnek kéne jeleznie a beruházó felé (van itt leső csempék stb.). De tekintve, hogy a beruházó, akkor amikor még minden lakás az övé volt "bebetonozta" a saját ismerős cégét erre a pozira ez nem lesz egyszerű. Először ezt a céget kell eltávolítani, hogy tényleges ügyködés kezdödjön, amihez persze tulajdonosi összefogás kell.
ha a kiviteli tervben az volt kiírva, hogy vízzáró beton, és ezt meg is építették, de nem volt körbe/alatta igazi vizszigetelés tervezve (és így megépítve sem), akkor első sorban tervezői hiba, amit a felelős műszaki vezetőnek és a műszaki ellenőrnek is ki kellett volna szúrnia (de a felelősség a tervezőn marad).
ha beruházótól vettétek "kulcsrakészen", akkor felétek minden felelősség a beruházóé, rajta kell leverni. aztán majd ő abúzálja az alvállalkozóit, ha tudja/akarja
sr1, Töck Jenő és trebont: Köszönöm a további információkat, hozzászólásokat!
Értem a helyzetet. Tehát ez egy örök problémaforrás gyakorlatilag... de az épület ettől még állni fog, nem fog szerkezetileg rosszá vállni a beszivrgó víz miatt...
Persze a kérdés, hogy mit követelhet jogosan a lakóközösség garanciában a kivitelezőn ennek javítására... végiginjektálgatást kb max.
Pont az a lényege a betonhoz hozzákötő vízszigetelő fóliának, hogy nem kell csak alá kell önteni a szerelőbetont, a sóderágyra. Feléje nem kell. Nagyon sok munkát lehet vele megtakarítani. A tisztességesen tömörített sóderra, földnedves szerelőbetont terít el a homkorakodó, és addig lehet egy kisebb lapvibrátorral döngölni, ameddig sík lesz. Erre kell lefektetni a fóliát. Egy bitumenes vagy forrasztott pvc vízszigetelő nehézlemezre, muszáj a második szerelőbetont ráönteni, de azt nagyon figyelmesen kell megdöngölni, vagy a hosszú lapvibrátorral lehúzni, hogy ne sérüljön.
Ezt a fajtát nem tudja átszúrni a vasalás. Éles csavarhúzóval sem tudtam átszúrni 12micron vastagságút, ami a lemezalap alá jön. Méghozzá nem is vészesen drága, csak a ragasztószalag hozzá:).
Van annyira képlékeny ez a fólia, hogy fel lehet vinni a lemezalap oldalaira is, ha zsaluba szerelnek egy háromszögű PVC profilt.
A beton kötés közben reped. Nem nagyon (legalább is ha nincs túlvizezve) reped, de reped. Szennyvíznél ez nem olyan nagy probléma mint tiszta víznél mert a szennyvíz gyorsan eltömi a hajszál-repedéseket, a tisztavíz nem. Ezért előnyösebb a fólia szigetelés mint a kent.
a vízzáró beton félreértés ott kezdődik, h az építőipari/mérnöki vízzáró beton fogalma (=nem porszáraz) nem azonos a hétköznapi vízzáró beton (porszáraz) fogalommal.
Majdnem 20 évig dolgoztam Vízügynél. Jónéhány víztározó (szennyvíz, ivovíz) medencét terveztem, ellenőriztem a kivitelezését. Azt már induláskor el kell dönteni, hogy mennyire vízzáróvá akarjuk tenni. Ha elegendő a vízzáró beton is akkor el kell dönteni, hogy hány méterre legyen vízzáró. Van 10,20,30 és 40m-re vízzáró beton. A 10m-re vízzáró beton csak nevében vízzáró. Húsz métertől fölfelé lehet tőle várni vízzárást. Ha tökéletes vízszigetelést várnak a szerkezettől akkor legcélszerűbb a fólia szigetelés. De a vízszigetelésnek megszakítás nélkülinek kell lennie, mert különben nem ér semmit. A vb. alaplemez ALÁ kell a fólia, erre szigetelésvédő beton majd vb. fenéklmez következik. A fenéklemez alatti szigetelést hézagmentesen össze kell dolgozni az oldalfalra kerülő szigeteléssel. Az oldalfal szigetelését erősen ajánlott a terepszintnél magasabbra fölvinni.
Kerülhet a szigetelő réteg az alaplemez fölé is, DE ez jóval bonyolultabb. Ekkor is kell a szigetelésvédő beton a vízszintes szigetelés fölé és össze kell dolgozni az oldalfal szigetelésével. Ebben az esetben olyan magasra kell fölvinni a szigetelést, hogy túlérjen a terepszinten, egészen odáig kell fölvíinn ahol a felépítmény tégla oldalfalai kezdődnek, mert ezek alatt kell a vízszintes falszigetelés. Vasbeton pincefal és vb. felmenőfal közé ELMÉLETILEG komplikáltan elhelyezhető a vízszintes szigetelés, de én még nem láttam olyat amelyik jó is lett volna. Ha belül van a főfalon a szigetelés akkor belülről kell a szigetelésvédő fal.
Néhány speciális estetben lehet jobb a belső szigetelés, de gyakorlatilag a külső sokkal jobb, mert egyszerűbb és ezért sokkal megbízhatóbb.
A betonnak nem számít, ha be van tartva a vasaláson a takarás, akkor annak sem.
De ha feljut a lakott térbe a nedvesség, azt szinte lehetetlen megoldani. Kb. hetente kapok egy hívást az ismerősöktől, hogy vettek egy mélygarázsos tömbházlakást és penészedik a külső fal.
A garázsba néha megjelenik egy kis víz, de nem sok. Közbe az ingatlanfejlesztő leszigetelte már kétszer belülről a garázst, állítólag valami méregdrága belga anyaggal. nagyon ritkán meglátogatom a ismerőst és a bútorok el vannak húzva 20cm a faltól.... az első emeleten. Erre mit mondjak? Adjátok el.
Lehet, hogy ez Magyarországon másképp van, de látom, hogy csak foglalkoznak vele:)
Én egy német rendszert használok, de csak műemlékeknél, betonra is nagyon jó. Az árát kiszámolják a gyártó mérnökei a szakvéleményezés szerint. Vagy hatásos vagy nem.
Merthogy:
Egy fóliát képez a szer, de 12.5 cm kell fúrni végig az falakon, adott átmerőben, adott szögben, adott mélységben, adott magasságnál a lábazattól. Szakaszosan, minden harmadik furatot, beinjektálni- lezárni a furatot(mert kipárolog, amig megköt), aztán visszatérni a másodikra, aztán a harmadikra. Négy fajta anyag kell hozzá. Nem mondom, hogy agyrém jól kivitelezni, de nincs messze tőle. Van gravitációs és nyomás alatti megoldás is. A nyomás alatti gép 200bárt kell tudjon.:)
Van egy szakvállalkozó, aki átvágja az épület falait teljesen. Minden 1.5 méteren megáll. Egy spéci üvegszál erősítésű lapot tol a vágatba és beüt epoxi gyantás ékeket. Ezt megcsinálja egy falsíkon, aztán elvágja a sarkot és megy tovább. Egy másik csapat beinjektálja betonnal a vágást, ha műemlék, akkor NHL-es betonnal. Az 100%-os vízszigetelés. Ez vasbeton falakba is működik, de oszlopnál nem. Oszlopnál befúrnak, használva az előző módszert.
Jenő vízzáró betonról írt. Ipari építkezés, van olyan beton, ami annak való.
A magyar építőipar világszinten van az ilyen munkákban.
Az nagyon szépen nézhet ki sajnos... de ahogy látom osk opció nincsen. Mert kb a végtelenségig lehet a pénzt nyomatni az injektálásokba amúgy... először talán a kivitelező garis számlájára, aztán meg a lakóközösség szívhat vele...
Ajjaj, ez elég brutálisan hangzik. Alapvetően akkor a 2022-es állapotok miatt inkább hanyagolják a talaj alatti szinteket ott, ahol közel van a talajvíz a legalsó szinthez vagy már magasabban is van a szintje annál... :D
Mert ezt akkor gyakorlatilag lehetetlen megcsinálni a sajnos igen gyakori emberihanyagság miatt jól...
Látni ilyet mélygarázsban is. Abba az aljzatba horonymaróval" csatornát vágtak" (2x 3...5 cm ). Igy eljut a kiemelő szivattyúhoz. Igazi szakértői megoldás?
Köszönöm, értem. "Vízzáró"-nak van írva a műszaki leírásban valóban a betonszerkezet a pincében. Ott éppen nem részletezi a vízszigetelést, de gondolom akkor van még pluszban kintről rámelegítve felteszem. Csak nem tökéletesen... bár a pincefalat nem terheli víznyomás, tényleg csak a padlószint körül jelenhet meg az...
Van egy külön pont a műszaki leírásban a "vízszigetelések" alatt, ott modifikált bitumenes lemezt említ, de persze azon bekezdésben a kenhető vízszigetelést is letudja ami a fürdőben volna (valójában az bizonyítottan csak félig van, igazi 2022 osztályon kívüli csoda.) Szóval kicsit kaotikus, gondolom az üzemi víz meg talajvíz/nedvesség elleni szigetelést különpontban lett volna célszerű ecsetelnie a leírásnak.
De akkor ennek a betonfalnak nem árt, ha nedves, csak azok fogják rosszul érezni magukat akiknek ott van a tárolójuk, mert berohad minden majd, de az épület vidáman áll ettől még nem? Az a fő kérdés valójában... és kb el kell fogadni akkor az örök injektálgatást vagy az rök kicsit párás/tócsás helyzetet a -1.en...
A földszint is parkoló még, szóval a lakószintig már tuti nem kúszik fel a nedvesség a betonban... Ráadásul az jól átszellőzik, szóval ott nem gond, ha picit nedves volna a beton...
*Az online talajvíztérkép szerint olyan 4m-re a felszíntől volna a nyugvó talajvízszint ezen a részen. Ez kb. így a -1.-ik szint padlószintje, szóval reaális, hogy pont ott van a gond. Persze a gyenge pont is ott van a fal-padló találkozásnál.
Talajmechanikai jelentést meg nem kötötték az orrunkra, hogy pontosabban ismert legyen a talajvíz probléma...
Az a duzzadó szalag, amit írtam és sok esetben nem elég. Van más módszer is, de drágább. Pl. a diafragma vasalása (bajszok) közé beszerelünk egy L alakú szalagot, aminek a rövid oldalát le kell rögzíteni a lemezalapra. Az kb. 99%-ban zár. De a lemezalapot is lehetetlen egy öntésből megoldani, hiszen pl. van benne két lift akna, meg egy szivattyúház az esővízben egy másik a szennyvíznek, stb. Oda más módszert kell alkalmazni. Pluszba lehetnek oszlop indítások is. Az is a lemezalap szerelőbetonja alá kerülhet. Oda megint más módszer szükséges.
Ez a vízzáró betonra vonatkozik, vízszigetelőről még nem hallottam. Akinek ennél szárazabb kell, az szigetelje valamilyen kenhető vagy ragasztható anyaggal.
Szoktak csinálni egy aknát, összevezetik ami beszivárog és onnan kiszivattyúzzák, talán zsomp a neve. Olcsóbb és egyszerűbb mint bármi más. Idővel a víz betalál bárhová...na jó majdnem bárhová...
Óha, azért ha ilyen nedvesség meg volna engedve,akkor minden szétrozsdál majd ott az alsó szinten a páratartalom miatt a tárolókban, meg a kocsiknak sem jó ez a dzsungel hangulat felteszem...
De legalább a szerkezet nem károsul végeredményben ettől nem? Szóval kb a folyamatos kényelmetlenség az amivel számolni kell...
Mondjuk akkor lehet, hogy végig kell majd injektálgatnia a kivitelezőnek az egész fal mentén...Előbb utóbb csak megjavul. Csak ezt 10 évente megismételni elég kellemetlen. Mondjuk lehet 10 és múlva kiszárad az ország és lejjebb megy a talajvízszintés a probléma megoldja önmagát :D
Ugye ez egy lakás alsókét parkolóház szintje, szóval ha 10 évenként injektálgatni kell az elég masszív költség... mert gondolom ez ha végig is injektálják csa kideig óráig jó...
Nem is értem mit néztek be, lehet túlzottanbíztak a vízzáró betonbanés nem alkalmaztak extra vízszigetelést vagy hittek abban, hogy valami varázsló egyben öntiki nekik ezt, ami persze nem úgy történt.
Annak idején (létezik most is) vizes műtárgyaknál munkahézag záró vagy dilatációs hézagot lezáró szalagot használtunk a vízzárás biztosítására. Akkoriban (mostanában nem kellett nekem ) a vízzáró betonnál az volt a követelmény, hogy a mentett oldal lehetett nyirkos, de nem lehetett tőle vizes a kezem ha megsimogattam. Számszerűsítve 0,2l/m2 24 óra alatt lehetett max. a vízveszteség.
Mivel szinte semmiféle szerkezetet nem lehet kiönteni egy öntésből, léteznek öntési hézagok, az elvileg vízzáró betonnál is.
Csak a betongátakat öntötték ki folyamatosan 3 éven keresztül. Az vízzáró.
Ha nem oldják meg szakszerűen az öntési hézagokat (a duzzadó szalag nem biztos, hogy elég), pluszba nincs kívülről tökéletesen leszigetelve egy mélyépítészeti szerkezet, akkor ilyen szivárgási jelenségek lépnek fel.
Az illesztési hézagok hosszúak, beinjektálják helyileg valahol, 3 méterrel arrébb a víznyomás megkap egy másik rést.
A gond az, hogy az egész beton megtelik vízzel, ami idővel elkezd a függőleges elemeken is felfele szivárogni. Az egyetlen megoldás a talajvíz szintjének lecsökkentése, ami lakott területen szinte lehetetlen.
Pár éve megjelentek olyan szigetelő fóliák, ami a friss betonra ráköt, de úgy - hogy nem lehet leválasztani semmivel. Ezek két méteres tekercsekbe forgalmazzák és spéci ragasztószalaggal kell ősszé illeszteni a toldásokat. A lemezalap alá egy vastagabb, a diafragmákhoz egy vékonyabb fóliát használnak.
Egy kíváncsiskodó kérdésem lenne hozzátok. Alapvetően egy ilyet láttam egy parkolóház -1 szintjén.
Gondolom valamennyi talajnedvesség/talajvíz beszivárgás miatt injektálnak... Maga a víz amúgy a szerkezetet nem károsítja nem (elvileg vízzáró betonból van... gondolom itt valamit benéztek a csatlakozásnál, duzzadószalag hiány stb...), tehát ez leginkább kényelmetlen és csúnya, illetve magas páratartalomhoz vezető helyzet, de nem veszélyes úgymond?
Nyomja fontoskodva az ürge a szöveget. Méreget demonstrál !
Mondjuk ahol ennyire szét van verve a fal ott azért az utólagos vízszigetelés az ami a feladat megoldásához vezet.feléig 2/3 -áig átvágjuk a falat... vízszigetelés, majd az ellenkező oldalról szintén. pluszba mehet rá még a szárítóvakolat.,
Szeretnék vegyes falazatú házban falnedvességet mérni, hogy megvizsgáljam, mennyire jó az alap és a fal közt a szigetelés. Ehhez van egy Aldis Ferrex márkájú nedvességmérőm. Tudom nem egy nagy szám szuperprecíziós eszköz, de alapszintű mérésekre feltehetően megfelel. Ezen az eszközön van 6 mód, a fától indulva (6-44% méréshatár) a betonon át (1,4-7,4%) a mészhabarcson át (0,4-3,7%) át a tégláig (0-8,5%). Namármost nekem melyiket kéne a sárfalakhoz beállítani? Ahhoz is a téglásat kéne használni? Illetve mekkora érték ami soknak számít, mekkora ami normálisnak? Nyilván 0% a legjobb, de mi az ami még normális? 0,5%? 1%? 4%? Mi az ami picit magas de még nem kell vele foglalkozni, és mi az ami tényleg baromi sok és valamilyen utólagos szigetelést igényel?
Gondolom azt kell tapasztalnom, hogy ahogy a falon magasabban 0 körüli értéket kell mérnem, és valahol az alsó 10-20 centin elkezd nőni, ami egy fokig normális lehet, de bizonyos szint fölött problémás.
az alapanyag szükségletet Mester adta meg. A lábazat már fel van újítva 2. éve és így a szigetelése is meg van oldva. A 2 új oszlop a kapunak alappal, szigeteléssel majd zsalukővel is meg lesz oldva.
Teljesen off topik, de a fotós fórum halott és hátha tud valaki segíteni.
1 hónapja baleset érte a digitális fényképezőgépem, zuhant egy emeletet. Totálkáros lett. Most kivettem belőle a látszólag teljesen ép memóriakártyát, hogy feltöltsem róla a képeket a külső meghajtóra, de azt írja formázni kell. Ezt nem tudom, hogy kell, de mintha rémlene, hogy formázással elvesznek róla az adatok... Hogy tudom lementeni róla a képeket?
A dolog vitatott villanyszerelők/érintésvédelmi szakemberek körében is.
Saját véleményem szerint akkor LEHET probléma, ha társasháznál az egymás közelében lévő fürdőszobáknál pl akril kád/zuhanytálca esetén a másik fürdőszobában ejtenek a vízzel teli kádba hajszárítót.
Amennyiben a hajszárítót dobálónál nincs normális érintésvédelem, úgy (hipotetikusan) akár a másik lakásban pancsoló és a falnak támaszkodó vétlenen keresztül is záródHAT az áramkör. Persze ennek esélye minimális, nem hullanak a népek ilyen okból nagy tételben.
Normális érintésvédelmű családi házban nem látom indokoltnak.
A kivitelezővel építési engedélyes bővítésre szerződtem beleírtuk a szerződésbe hogy vezetni fogja az építési naplót de most azt javasolja, hogy az építési naplóba úgy vezessük fel a bővítést, mintha saját családi kivitelezés lett volna, hogy ne kelljen számlákat és készpénzmozgásokat bekönyvelni az enaplóba.
Tudja valaki, hogy lehet úgy hogy mégis őt írjuk be mint kivitelező de konkrét számlákat nem írunk bele? Feltételezem hogy az adóhatóságtól fél. Közöttünk a pénzmozgások papír átvételi elismervények alapján mentek.
A Mapei féle hajlaterősítő meg a feszültségmenetesítő lemeznek mikor van igazán létjogosultsága? 40 éves csempét vertem most le, nem volt egyik sem elrepedve.
Oké értem a víz az vezeti az áramot. De a PVC cső szerintem nem. Innentől ha a szélére rá van bilincselve egy földelő kábel akkor azzal kvázi nem földelsz le semmit. Vagy rosszul látom?
Jövőre baszd le valamelyik MOL kúton. Az új törvény értelmében a hulladék jövőre a keletkezésétől kezdve a MOL tulajdona (mellesleg a vashulladék is), úgyhogy vidd nekik oda nyugodtan, oszt csináljanak vele amit akarnak.
Köszi, onnan jött le. :-) És ez már a zsákban összenyomva fél köbméter, ha kiveszem, szerintem kirúgja magát. Akkor marad az, hogy a magyar hulladékgazdálkodás nagyobb dicsőségére 50 literenként bele kell rejteni a kukába? Azért ez fasza, mert a környezetvédelmi termékdíjat azért beszedi az állam.
Van egy adag (kb. fél köbméter) bontott üveggyapotom zsákolva. Ma simán lepattantam vele a Főkefe hulladékudvarban (spéci hulladékudvar, ahol van építési törmelék átvétel is), hogy ez nem építési hulladék, az a klasszikus sitt. Nem csak, hogy oda nem vihetem, de kábé sehová sem. Mit kell vele csinálni? Az a környezetbarát megoldás, ha apránként megeszem?
Porotherm Dryfix-el van valakinek jó/rossz tapasztalata? Nekem kicsit furcsa, hogy "habbal" van összeragasztva a fal. De tény, hogy nagyon mutatós, homogén felületet ad.
Fa födémnél, le kell bontani az egész rétergrendet a padláson és palló vázat kell késziteni, 20cm magasat, azt kitömni kőzetgypottal rá egy sűrű dryvit haló és gyér deszkázás, vagy nagy hézagokkal szerekt 18 as osb.
Ha nem lesz lakott tér minek a lépésálló eps? Páratechnikai szempontból, már löttek a fizikának, hacsak nem szerel párazárást a mennyezetre. Amit nem látok hogy lehetne megoldani szakszerűen, csakha nem épit be egy új vázat és gipszkartonnal burkolja, de abból is kettő téteg kell, mert az egy réteg megreped. De kettőnek, a rugós felfüggfesztő gyenge. A betonra rá kell burkolni egy 10 és egy 5 cm vastag eps 60-ast kötésbe, pur habbal ragaszva. Erre egy 12mm vastag osb, ugyancsak pur habbal ragasztva pontokba. Ha két lap osb felkerül az eps-re, lesz egy munkasík, amin a többi lapot lehet tárolni és tologatni a helyére. 15cm esp lapokon plusz még ami ott van, nehezen csapódik ki a pára. Akkor meg kipárolig, ahol tud, ha megnő a parciális nyomása. Minden hőhìdat megszüntetni egy 30 éves háznál, egy vagyon.
Faváz anyag kb 3000 ft/m2, erre járófelület ha deszka kb 4-5000 ft/m2, ha osb, akkor 3-5000 ft/m2 vastagságtól függően. (Osb tábla vagy hosszú deszka a helyi adottságoktól függően lehet hogy nehezen vihető fel a padlásra.)
Anyagárban nagyságrendileg ugyanott van a két megoldás, kb 12-13000 ft/m2, 30 cm szigetelés esetén.
Munkadíj (ha szükséges) sokmindentől függ, de cca az anyagár felétől indul felfelé.
az viszont már egyáltalán nem magától értetődő h egy újabb 5-10cm-es beton járóréteget elbírjon (szabványok szerint). de gondolom nem is ez a cél. fafödém vagy E-gerendás esetleg monolit?
én a párazárót egyáltalán nem tenném le, főleg h van már egy hőszig réteg és egy beton is.
1) csak ráteríteni gyapotot és fölé építeni valami fabakos járófelületet (könnyű súllyal pakolható).
2) vagy lépésálló EPS és rá OSB, ez már jobban terhelhető.
Ha zárt OSB lesz a felső járóréteg, akkor alatta ki kellene szellőztetni a párát valahova!
Minimum 20, de inkább 30 cm gyapot vagy (lépésálló) hungarocell.
A tetejére ha gyapot, akkor páraáteresztő fólia, ha hungarocell, akkor valamilyen páraáteresztő teherelosztó réteg. "Gyári" megoldásként natúr farostlemezt használnak. (Padlap néven fut.)
Azt kell eldöntened, hogy járható padlást szeretnél vagy nem.
A gyapot nem járható, de olcsóbb. 30 cm-es rendszer anyagköltsége cca 5-6000 ft/ nm. 20 cm-es gyapotos anyagköltsége kb 3500-4000 ft/nm. Házilag is lerakható.
Nikecelles padlásszigetelés cirka 3000-3500 ft/nm/10 cm nikecell ma.
Tehát cirka 10-11000 ft/nm a szigetelés (és a fólia) 30 cm vastagságban, teherelosztásként a natúr farostlemez cca 1200 ft/nm, 6mm osb 1500-2000 ft/nm.
Nikecellt macerásabb lerakni, oszlopoknál, kéményeknél, széleknél szabni kell, ha egyenetlen a felbeton, akkor nem egyszerű a táblákból síkot képezni, a réseket purhabozni kell. Plusz a tetejére is szabni kell a teherelosztó réteget is.
A házunk 1991-ben épült és szeretnénk hőszigetelni a födémet. Építkezéskor lett lerakva egy réteg hungarocel és fölé került a betonréteg, de ez kb. a semmivel egyenlő.
Milyen rétegeket érdemes lerakni milyen sorrendben és milyen vastagságban?
Sziasztok! A zuhanyban a zuhanyfolyóka és a csempe között elvált a fugám. Ha kikaparom a fugát, és szilikonnal húznám újra az járható megoldás lenne, vagy mindenképpen kell oda a fuga? :)
A pincékre vonatkozó szabályozásban az építési engedély alóli mentesség szempontjából a 2 méteres mélységet úgy kell érteni, hogy a pince aljzatszintje a föld felszínétől maximum 2 méter mélységben lehet? Nem épület alatti, építményektől távolabb megvalósított pincéről van szó. Belmagasságnak a 2 m tökéletesen megfelelne, de a talajszinttől nagyobb távolságot szeretnék tartani.
Köszönet a rengeteg hasznos infóért, amit megosztotok!Mostani kérdésem közcsatorna bekötéshez kapcsolódna. Alaphelyzet egy 110 éves vályogház, utcafronttól/csatornacsatlakozástól kb 150 méterre. A házban sosem volt bekötve a csatorna, dédszüleim ott éltek - sőt édesanyám is állandó lakcímre volt bejelentve. - A vezetékes víz a telken, amely eddig csak kisebb kerti öntözésekre volt használva. Most azonban felújítás során bevinném a téglás istáló részbe a vizet, vízfogyasztás valószínű nőne. A csatornát elsősorban ökológiai megfontolásból, másodsorban anyagi megfontolásból (150 méter árok plussz csövezés / szerelés) sem szeretném bevitetni. Komposzt wc és szürke szenyvíznek kerti tavas elvezetés lenne a megoldás.Elsősorban a jogi háttér érdekelne, mert úgy hallottam hogy ahol van vezetékes vízfogyasztás de nincs csatorna ott kötelezhetik az embert csatornabekötésre ill. "talajterhelési díjjal" bírságolhatják az embert.Megtisztelne ha ezzel kapcsolatban megosztanátok az infóitokat, ill. hogy ti hogy oldjátok meg technikailag a szennyvíz/ ökoszenny kérdését.
irreverzibilis - Köszi a Tanácsot kipróbálom majd. De nem kéne, hogy ez legyen a megoldás.
Atis57 - azt, hogy honnan került be füst csak sejtem. A Lenti helység falán van a tisztítónyílás ami csak egy saválló ajtóval van lezárva. Full tömítetlen az egész, sehol egy gumi vagy akármi. Megpróbáltam letömíteni. Az emelten pedig az említett másik helységben van egy szellőző ami kiderült, hogy a szellőző csatorna egyik nyílása. Ott áramlott vissza a füst. Letömítettem azt a nyílást is, holnap tesztelem.
pont ilyen problémára ajánlotta egy ismerős,hogy az első begyújtás előtt a kémény tisztító nyílásánál be kell rakni egy nagy gombóc újságpapírt és meggyújtani,h a hideg levegőből kialakul "dugót" kinyomjuk
Egy családi ház kandallós fűtésével kapcsolatban lenne kérdésem. Kétszintes lánc házról van szó aminek a kéményét kb két éve teljes mértékben felújították. Ez azt jelenti, hogy a régi kéménybe bekerült egy teljesen zárt cső... Pár nappal ezelőtt kandallóztam és arra lettem figyelmes hogy az emeleti szobában ott ahol fut a kémény nagy füst van. Ugyanakkor a kandallóval határos másik oldalon lévő földszinti dolgozószobába is füst ment be. Közvetlenül a begyújtás után tapasztaltam És miután hagytam teljesen nyitva a tűztér levegő ellátását egy pár perc múlva megszűnt a füst beáramlás De addigra már rendesen szellőztetni kellett a két helyiségben. Most pár perce a padlástérben is benéztem a kéménybe és a kazánházba is bekukucskált a ma földszinten de a kémény teljesen tisztának és át járhatónak tűnik. Arra gondoltam hogy nem e fészkelt bele valami nyáron és ezért csökkent a huzat... :(
A kéménynek a tetejére egy félkör kupola lett felrakva ami a kémény nyílástól durván 15-20 cm re van. Azért raktuk rá hogy ne legyen teljesen fedetlen a kémény teteje és hogy az eső ne essen be...
Mi lehet az oka szerintetek hogy visszajött a füst?
Van egy régi terméskő alapra épült tégla ház. A szobákban földpadlóban lévő gerendákon van a hajópadló.
A falak nincsenek "víz szigetelve", tehát a legelső feladat ez lesz. Erre melyik a megbízhatóbb? Injektálás, vagy lemezbeütés?
Utána jönne a szobák betonozása. Mindenhol írják a szerelőbeton+vízszigetelés+hőszigetelés+fólia+aljzatbeton rétegrendet.
Viszont itt azt nem értem, hogy pld egy 12nm-es szobába (vagy pld a 3 nm-es spejz) minek tegyek 10 cm-es szerelőbetont (plusz az aljzatbeton), mikor ez egy kisigénybevételnek kitett hely lesz.
Az ilyen helyiségekben nem lehet a szerelőbetont valamivel kiváltani?
Kár hogy nem teljesen oldalról fotóztam, mert emlékeim szerint az ellenléc TETEJÉNEK vonalát, ha meghosszabbítom, akkor az az eresz belső szélének tetejéhez pont. Szóval a fólia már lejjebb van (kb 3.5 centivel), nem tudom, hogy elférhet -e ott cseppentő lemez, hogy az az ereszbe vezessen. Majd holnap világosban megnézem.
Az ellenléc alá már macerás lenne a csatornát rakni, de végül is ilyen csavart szárút még az ellenléc és a fólia alatt lévő staflifa oldalára lehetne rögzíteni (az XPS fölötti a staflia). Majd holnap odapróbálok egyet, hogy nézne ki. Az ellenléc vége még nincs odaszögelve a staflifára, tehát a cseppentőlemezt még be lehet oda préselni, pont azért nem lett odaszögelve, mert tanácstalanság volt, hogy legyen megoldva a dolog.
Az illesztés jónak tűnik, azt írtam. Kitakarítottam, alpozóval lekentem, kinyomtam rendesen. Felülről nézve szépen álltak rajta a vízcseppek, nem látszik apróbb rés sem.
A cseppentéshez a hézag sem tűnik rossznak, de azt áthúzom, esetleg megvastagítom koronggal. Előtte teszek egy próbát vízzel, meglátom merre folyik.
Szarufa feletti szigetelésnek ez a részlete elég problémás szokott lenni... pl. befújhat alá egy hóviharba a porhó- ha a képen látható módon oldják meg.
A csatorna vasát az ellenléc alá kell szerelni. Miért vágták le a fóliát és a csatorna vasát is?
A fóliát bevezeted a csatornába, egy csepegtetőlemezzel.
De így csatorna túl lent lesz a cserép csepegéséhez képest és oda is kell egy csepegtetőlemez. És asszem az ereszcserepet is vissza kell tolni a tetőn egy picit feljebb.
Akkor befér az ereszdeszka is. És nem ér hozzá a fólia.
Aztán kell gondolkozni, hogy hova kerül a madárháló és hol szellőzik ki a légrés.
Lemezt utólag elég macerás lenne rakni és nem is tudom, hogy nézne ki.
Ha csak az a baj, hoy "visszanyal", az nem annyira zavar, az lefolyik legfeljebb, de ha belülről jön, akkor lefagyásveszély van. Ezt kipróbálom, ha igazd van, akkor nem is nagyon foglalkozom vele.
Tudja valaki, hogy amikor tetőn ilyen XPS bakos szarufa fölötti szigetelés van, akkor kell-e cseppentőlemez és hogy lehet megoldani, hogy a tetőfóliáról esetlegesen lecsöpögő pára vagy lefolyó víz ne érje a később felrakandó függőleges deszkát, ami takarás célját szolgálja?
A második képen látható a deszka, csak még nincs rendesen felrakva és egy koszos darab amúgy is. Túl magasra lett próbálva, mert persze majd ott szellőző szalag lesz a tetején az ellenléc magasságában. Viszont ha odakerül a deszka, akkor a fóliáról lefolyó víz, ami a szellőző szalagon átjön, az a deszka belső oldalára fog folyni és idővel tönkreteszi a deszkát.
Építettem egy kerítést zsalutéglából, a tetejére leier kúpos fedlap került. Az illesztéseket szilikonnal nyomtam ki, előte kapott direkt szilikonhoz való alapozót is.
1-2 helyen úgy tűnik, mintha átázna az illesztésnél, de nem látok hibát a tömítéseknél. Mi lehet ez? Gondolom maga a fedlap nem ázhat át, a szélén van vízorr is kiképezve.
Mégis csak tömítést ronthattam el?
Az egyik oszlopnál lejjebb is lett egy folt, olyan, mintha belülről ázna. Itt az oszlop tetején teliben van a fedlap, plusz az egészen egybe öntött áthidaló van, azon valószínűtlen, hogy átfolyna a víz. A kerítés felől esetleg...
Az egész persze csak eső után látszik. Lehet meg kellene próbálnom kiszáradás urán locsolgatni a tetejét lokálisan. Lassan menne rá vékonyvakolat, de így lefagy, jó lenne megtalálni a hibát.
De, csakhogy ki kell törje a nyílást lefele vagy 1 métert.:) Nekünk van kétfajta beton-tégla vágónk, vízzel van hűtve mindkettő és olyan mocskot csinál, hogy belső munkáknál meggondolandó használni.
Azzal ki lehetne vágni a téglát tökéletesen függőbe és utána belülről egy nagy késsel kivágni a polisztirolt is. De élvédő mindenképpen kell a külső spalétára.
Nekem az a szerény véleményem, hogy át kell húzni az egész falsíkot nemesvakolattal, hogy esztétikailag elfogadható legyen.
pontos fokot nem tudok, de a hőlégfúvó simán meglágyítja.
de ez nem oldja meg szerintem a problémádat.
én kisflexxel, bentről fémkoronggal több csíkban meggyengíteném a kiszedendő betétet (de a megmaradó ne sérüljön), aztán favésővel/laposf.csavarhúzóval beszúrva elszakítani a ragasztót, aztán bentről kitépkedni.
ne essen bele semmi, mert örökre eldugítja. tömj bele előre régi vastag pulóvert, ami beszorul és azt a végén mindenestől ki tudod húzni. de ne vedd fel többet pulóverként :)
Hello, tudja valaki, hány fokon lágyul a szürke lefolyócső? Lobogó forró víz meg se kottyant neki. Lánggal nem férnék hozzá, lefele kéne bele a csőbe. A padlóban kéne az alsós kifolyású wc lefolyójából egy öt centis toldást valahogy eltávolítanom. Be van ragasztva a tokba.
a belső pára mennyisége nem változik a tetőtéri ablakcserétől, csak nem az lesz a leghidegebb pont (üveg=hőhíd), ahol kicsapódhat. szellőztetni miattatok (is) kell: oxigén <> bűz cseréje. a természetes légcsere megszűnt a nyílászárócserékkel, ezért befulladhattok. így a következő lépés a hővisszanyerő szellőztetés. elszívás: wc, fürdő, főzőkonyha, tetőtér magas pontjai. befűvás: lakószobák
Sziasztok! Van egy kérdésem hőszigetelés / szellőzetés ügyben. Megcsináltattuk (felújíttattuk) a tetőtér hőszigetelését, és a földszinten kicseréltettük az ablakokat. (Az emeletre akkor kerül sor, ha feltöltöttük a malacperselyt.) Ennek az lett a következménye, hogy a lakás már nem "szelel" (eddig is csak az alsó szinten csinálta), illetve már csak a maradék tetőtéri ablakok mennek harmatpont alá, ott csapódik le az összes pára. Szóval az idei tél a pára+penész elleni harc jegyében telik, de ezzel még együtt tudunk élni pár hónapig. A kérdés az, hogy mi lesz, ha a fenti ablakokat kicseréltetjük? Ha azok is a párapont fölé fognak kerülni, akkor újra eloszlik a pára az egész lakásban? (Elég nagy a lakás, vagy 400-450 m3 a négy emberre.) Vagy akkor is kell majd a napi kétszeri szellőztetés, mint a 100%-os páratartalom alternatívája, esetleg egy hővisszanyerős szellőztető beszerelése?
csigalépcső hátránya: utólag építve nem fér el a meglévő fa födémgerendák közé. mindenképpen ki kell vágni hozzá egyet. (klasszikus régi magyar házaknál)
A korlát kimerevítéséről írtam, hogy nehéz jól megcsinálni ennél a lépcsőváltozatnál. Az ácsmunka.
Jó asztalos megcsinál mindent, csak kell neki egy rajz. Elég nehéz kiszerkeszteni egy csigalépcsőt vagy tört karú lépcsőt, mindent fajtát ami pihenő - forduló nélkül van.
Ha a kiosztásnál van 5mm hiba egy lépcsőnél, ezerszer belebotlasz.
A fa lépcsőknél a legnehezebb megoldani azt, hogy a fogadószinten is egy lépcső legyen, mert a födémet nem lehet úgy lezárni, hogy ne rúgjak le idővel.
Lépcsőt inkább az épület asztalos vagy asztalos készítsen.
Vannak intarziások, műbútor asztalos, általános asztalosok, épület asztalosok és ácsok.
A szakmák azért átjárhatók...egy fokozattal.
Van egy speciális szakma is , az un. összeszerelő asztalos, van egy autója egy csavarhúzó készlete és összeszereli alapra gyártott bútorokat.... jó pénzért.
tánclépcső,az az helytakarékos, pillangó vagy váltó lépcső. Van a létra,akár függőlegesen is használható, de általában támasztva. Nagyon meredek,mindig a létra felé nézve közlekedünk,tehát felfelé és lefelé is.
Aztán a mindenféle lépcső változómeredekséggel.
Felfelé általában a lépcső felé nézünk,lefelé pedig fordítva. még tálcával a kézben is biztonságosan közlekedünk ( vének azért kapaszkodjanak ).
A kettő között az un. helytakarékos ....tánc..... lécső.
1. 12x12-es gerendák keresztmetszete kevés egy födémnek, amit terhelünk, ha a nyílás 4 méter. Ahol a födém lesz, fel kell csavarozni oldalról a gerendákra két göcs mentes 15-ös colos deszkát, gyalulva és csiszolva jól is fog mutatni. A colos deszkákat rá kell vállazni a szelemenekre. Mond meg az ácsnak, tudni fogja hogy kell ezt megoldani.
2. Csak a tánclépcső fog beférni- de önhordót, oszlopokat nem érdemes beépíteni, sok helyet elvesz az alsó szintből.
Meg lehet csinálni úgy, hogy tökéletesen járható legyen, de be kell tartani a szabályokat- és csak páratlan lépcsőkiosztást szabad készíteni. Csakhogy a korlát az nagyon el fogja bonyolítani a kivitelezést. Két korlát kell a lépcsőnek- ez is szerkezeti elem ilyen típusú lépcsőnél és mind a két oldalára kell szerelni, mert: ha jobbkezes a mászó, akkor felfele jobb kézzel kapaszkodik és lefele is, ha balkezes akkor fordítva.
Pluszba fent a födem felett is, ami lezárja a lépcső szelvényt. A felső korlát kimerevítése kihívás, egy nagyon jó ácsnak is, mert már ott van a lépcső korlátja is.
80 cm szélesség nem elég egy tánclépcsőnek. Be kell ereszteni (vésni) a lépcsőfokokat a két tartóba (szaknyelven fapofa vagy váng), ehhez min. 6cm vastag fapofa szükséges, ez össz. 12 cm, plusz a korlátnak is még vagy 9 cm. Azért 9cm, mert amikor felérsz a födémre, kell maradjon hely a kezednek a födém mellett. A két korlátot be kell csapolni a két tartóba.
A képen látható lépcsőt egy nagyon hasonló épületbe terveztem, annak vagy 4x5 volt a használható födéme, ahol a vendégek aludni fognak. Asszem 104 cm a teljes szélessége és 78cm a karszélesség.
Levetítve 2.3x1.04. méter- így megmarad 4 méternél a hely az indulószinten és a fogadószinten. 13 lépcsőfok, a fogadószinten is van egy fok. Az egyik fapofánál 28cm széles a palló lépcső, a másiknál 17.2cm. Ezek váltják egymást. A lépcsőnél valós belépő mélység 23.5cm és a fokmagasság 20.5, 2x20.5+ 23.5= 64.5 cm.
Persze az ügyfél fordulós lépcsőt kért, de rájött, hogy nem marad hely egy normális méretű ebédlőasztalnak az alsó szinten.:)
Csak kíváncsiságból: A lépcső el fog férni, csigalépcső lesz? Négy méterbe belevrázsolni a lépcsőt nem egyszerű feladat. Azt viszont tartom, hogy kissé gyengének tartom a födémgerendákat. De reméljük, hogy jó lesz.
Férj nem szeret fórumozni, én vagyok a kotnyeles :(
Épület 6*4 méteres. A tető kapott +2 méter kilógást a terasz fölé, vas pillérekkel. Az épületben 3méternél lesz egy gerendaköz szabadon itt lesz a lépcső. Lépcsőtől jobbra 3*4 , balra 4×4 beépítést tervezünk. (Képet nem engedi feltölteni)
Egyébként miért nem ő kérdez? Lehet, hogy ő számomra érthetőbben adná elő a terveket. A kérdés eredetileg 6x4m-es födémre vonatkozott, most meg már két része lenne a födémnek. Kérdezni szerencsésebb rajzzal.
Nekem még a 12x12 cm-es is kissé gyenge. Ha látta statikus az más. Bár abban azért nem vagyok biztos, hogy mire mondta a statikus, hogy lehet. Valószínűleg arra, hogy megoldható és nem arra, hogy ebben a formában is megfelel. De ha azt írásba adta, hogy nem kell megerősíteni akkor minden rendben.
A faanyag teljesen jó állapotban van nézte ács. 3*4 méter lenne egyben használva, másik rész 4×4 méteres (kis tetőkinyúlással, vas+ fa szerkezettel) tetőszerkezet cserélve lett.
Körbekaparod az ajtó kontúrját spaklival vagy csavarhúzóval, majd az ajtón lévő fogantyú-bemélyedésnél fogva emelve-húzva tudod nyitni az ajtót. (Ami jó eséllyel dupla ajtó, a belső ugyanúgy emelendő.)
Egy ilyenre tippelek. Persze nem jól tettem fel a kérdést, mert valamennyit nyilván kell vésni. Inkább csak arra gondolok, hogy szét kell-e robbantani a teljes kéményfalat hozzá, vagy viszonylag egyszerűen kikaparható.
Természetesen megoldható. Csak meg kell erősíteni a födémet. A mostani állapotban - legjobb esetben!!! - valamivel több mint a felét tudja annak amit kéne. Ha nem korhadt, rovarrágta a faanyag.
Üdv! Talán látható a rózsaszín falfelületen a kémény tisztítónyílásának a lezárása.
Szeretnénk újra "megnyitni", használni, belenézni, egyáltalán milyen állapotban van a kémény - ez, ami most be van építve, milyen módszerrel szedhető ki?
Úgy értem, kell-e körbevésni vagy könnyebben is eltávolítható?
Nekem olyan "klasszikusnak" tűnik, ezért bízom benne, hogy ennyiből ez megállapítható.
Van egy melléképület ami 6×4 méter. Fafödémes, szeretnénk használni a tetőteret., nem állandó jelleggel, néha alvásra. A gerendák 10×10 cm 4 méter fesztávon 80 cm- re. Látható födémet tervezünk , 20mm vastag lambériát tervezünk a meglévő gerendákra aztán 12mm OSB lapot, laminált boritással. Kivitelezhető lehet?
heló! Már régen jártam erre, de most felmerült egy kérdés.
A talajszint alá terjedően XPS-sel van szigetelve a lábazat... Egyelőre vissza van töltve a föld az eredeti szintig, nem is nagyon gondolnék hozzányúlni.
Szeretnék kavics szegélyt végig a fal mellé pár cm vastagságban. Tehát kb dísz funkciót töltene be.
Kérdés: geotextil, vagy dörken lemez menjen alá? Mi legyen a szegélye?
Ha geotextil: akkor oda vissza szivárog a víz, csapóeső ki tud talán jobban száradni?
Ha dörken lemez: akkor egy vízzel töltött árok keletkezhet?
Szegélynek valami egyszerűt gondoltam, ágyásszegély stb, nem akarok már nagyon betonozni.
A kavics kb 30-40cm széles, kb 6-8cm magas lenne és a mostani talajszint fölé érne! (+ hőhíd??)
Ablakot fogunk cserélni. Az alábbi képen a bal oldali kis ablak mérete módosítva lesz: a szélessége marad a magassága viszont jobb oldali nagyobb ablakéval fog megegyezni, azaz az alja a nagyobb ablakéval lesz egy síkban.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lenne célszerű kívül a nemes vakolatot vágni (illetve mivel vágni), majd az ablakcsere után a kávát visszajavítani?
Köszönöm! És ez az összeg amit említesz csak az alap terv, amit fel kell tölteni a hatósági naplóba, vagy tartalmazza a részletes gépészeti, elektormos, stb. terveket is?
Haveromék a 4-5 millióba már minden tervet belegondoltak és a kötelező ügyintézést (tervek feltöltése) is.
Üdv mindenkinek. Ajtófélfa belső felületét ( bélés? ) kell mázolnom, meg kellett gyalulnom. A sarkokat kézzel kellett vésni, az csúnya, de majd fatapasszal kijavítom. Mázolás előtt kell valamit csinálni ( beeresztés? ), vagy a 2 az 1- ben vizes zománcot egyből fel lehet vinni a nyers fára? És vajon hány rétegben kellene felvinni, valamint mennyi festék kell hozzá ( kb. 200x8 cm X2 oldal, ha jól számolom az 0.32nm ) ?
A vezérelt mérő egy olyan takarékos megoldás, amellyel kedvezőbb áron üzemeltetheti azokat az elektromos berendezéseit, amelyek nem igényelnek folyamatos áramellátást. Ilyen eszköz tipikusan a bojler. A vezérelt méréssel naponta legalább 8 órára biztosítunk villamos energiát, előre nem meghatározott időszakokban.
Eddig még nem fűtöttünk, most 14-15 fok van a házban.
Tervezzük, hogy bekapcsoljuk az olajradiátort pár napon belül. Ez mehet éjszakai áramon? Ez ugye a B alap tarifa jelenlegi nevén? 22 és reggel 6 közt mehet?
belül csak vakold (vagy a maradék háló+ragasztó). belül ne hőszigeteld, mert pont a fal hőtároló képességét veszíted el.
a nyílászárók melletti oldalakat hőszigetelheted belülről, ott hasznos (belül leginkább XPS-sel).
az a fontos h a téglák közti fugák zártak legyenek (ugye kintről is lezártad a fugákat a hőszigetelés előtt?).
legolcsóbb (de nem szabályos): ragasztóval szépen síkba kitöltöd a fugákat és meszes festékkel lehúzod az egészet = látszani fog a tégla felület/kiosztás.
de ha volt pénz garázst 15-el hőszigetelni (ami lehet h felesleges volt, ha nem ezzel egyenértékű a garázskapu hőszigetelése), akkor szabályosan szépen vakold le a belső falat is :)
gipszkarton sérülékeny, problémás rá rögzíteni és ha nincs zárva a téglafuga, akkor be is penészedhet mögötte minden.
ez garázs, tehát a válaszom csak erre vonatkozott :)
Van egy új garázsunk, 25 NF téglából épült, kívül faltól függően 10-15 centis hőszigeteléssel (ahogy a maradékok kiadták).
Belülre keresnék valami gazdaságos felületképzést, és mivel hőszigetelőragasztó, és háló is maradt elég, ezért arra gondoltam, hogy 1-2 centis nikecellel belülről is leburkolnám, hálóznám majd glettelném.
Gondoltam még a gipszkartonozásra (szigorúan teljes magasságú lapokkal burkolva), de árban ez sem tud versenyezni az elsővel.
Ha ekkora az egyenetlenség, első rétegben szüntesd meg egy réteggel és utána ha az megkötött mehet rá még egy réteg ami már teljesen sík. Amikor nagyon girbe-gurba volt egy 2m-es alu léc mellett csemperagasztóval kitapaszoltam ahol nagyon galád volt, a léccel lehúztam egyenesbe majd telibe vakoltam.
Nem vagyok biztos benne, hogy ma is így van. Korábban, amíg volt É2, addig tényleg volt limit, de ma úgy kap az ember jogosultságot, hogy még vizsgát sem kell azonnal tennie, hanem ígéretet tesz, hogy X időn belül leteszi.
Vicc az egész.
Anno minket halálra szívattak, mire jogosultságot kaptunk.
írták már h simán lehet, most itt épp nagy szél van, ami kiszárítja a felületét: erre is jó a fóliafedés.
nem tudom h merre építesz, de nálam éjszaka sem jósolják a +8 alatti hőmérsékletet, a beton meg melegszik kötés/szilárdulás közben. tehát ha nagyon félsz a fagyástól, akkor tegyél rá hőszigetelést/fapallót vagy több réteg fóliát (légzárványokkal). de sokkal hidegebbekben is betonoznak gond nélkül. csak annyi, hogy lassabban szilárdul a beton, mint a nyári melegben. ha félsz a fagytól, vegyél kalcidurt tüzépen. de szerintem még nagyon nem kell
azért van bőven. a vályogháztól meg egy jó mérnök vagy szaki nem fél, hanem figyel a ház problémáinak elkerülésére. egy gond szokott lenni: nem lesz ingyen, jól meg kell fizetni. nézz és beszélj korábbi megbízóival.
nagy átalakításnál érdemes azt is belekalkulálni, h néha jobb bontani és korszerűen újraépíteni dolgokat (nem feltétlenül az egész házat)
Viszonylagos laikusságom okán nyugat - magyarországi régióban (legideálisabb lenne Szombathely és környéke) keresek olyan generáltervező szakembert aki nem csak a ház ideális térkihasználását és helyiségtervét ötletelné (látványterv formájában ) ki velem hanem esetlegesen kiviteli tervet is tud csinálni, sőt a szakági munkálatokat is összefogja.Legideálisabb esetben műszaki ellenőri feladatokat is ellátna.
Cél továbbra is meglévő, statikailag stabil három osztatú vályogház teljes felújítása és hozzá kapcsolódó egykori gazdasági épület lakótérré alakítása. Tapasztalataim alapján a rendszeres együttműködéshez fontos a viszonylagos földrajzi közelség, ezért írtam külön hol keresek szakembert. Köszönöm ha tudtok valakit ajánlani.
Szerintetek mi lenne a hatásos és szakszerű javítási mód a kép látható homlokzati fal-terasz aljzat vizesedési hibájára? Szitu: A ház aljzatbetona homogén módon túlnyúlik a terasz területével növelve. Erre az aljzatbetonra került elvileg végig ócska, oxidbitumenes szigetelés, de mindazok mellett, hogy ez a szigetelés hitvány minőségű, ahogy a bontás után tapasztalom, szerintem le se lett sütve, csak terítve, illetve a teraszos homlokzaton csak fel vannak hajtva max.8-10cm magasságban. Erre került a teraszon még 10cm betonréteg, majd 4cm vastag betonlapok (ezt már felszedtem). A hiba természetesen az, hogy a terasszal határolt falak belülről néhol kb. 60 cm magasságig vizesednek!
Hibák: - Az oxidbitumenes szigetelés rossz minőségű, nem idevaló és szakszerűtlenül van lerakva: szerintem nincs kellősítő, nincs lesütve és a falakra kb. 8-10cm-re van csak felhajtva! - A 4cm-es betonlapok alatt semmilyen vízszigtelés nem volt közvetlenül (csak alatta a 10cm vastag betonréteg alatt ez az ócska minőségű), mikor szedtem fel a betonlapokat nyáron, mondhatni állt alatta a nedvesség, vizes volt a betonlap alja és az aljzatbeton. - Van csekély 5cm vastag XPS lábazati szigetelés a teraszfalon is, de ez nem nyúlik le az alsó aljzatbeton vastagságig, csak a felső 10cm betonrétegtől indul. Így ez a 10cm betonréteg közvetlenül neki lett öntve a tégla falazatnak (ez ahogy a képeken látható már visszabontásra került), megágyazva ezzel jókis hőhídnak. - Persze a 10cm beton súlya alatt szerintem a terasz/falazat hajlatban már a beton ráöntésekor elrepedhetett az oxidbitumenetes lemez, ennek több helyen láttam nyomát a bontásnál. És a víz valahogy megtalálja a szabad utat, hogy a tégla kapillárisain felszívódjon....
Terv: - ha szükséges még növelem a 10cm-es betonréteg bontását nagyobb szélességben a faltól - visszabontom az 5cm-es XPS lábazatot is - erre a felbontott sávra és az XPS-el kibontott falra, hajlatba kerülne elasztomer, modifikált bitumenes lemez - és erre kerülne egy vastag 20cm lábazati XPS (és majd jövőre a terasz homlokzaton is növelve lenne a hőszigetelés vastagsága) - a teljes nyitott terasz jövőre kap egy felső rétegben vízszigetelést tartalmazó új teraszburkolatot
Dilemmák: - Elég lehet, ha kb. ezt a 30cm-es sávot szigetelem csak 10cm mélyen bitumenes lemezzel? - Ha felhajtásra kerül a bitumenes lemez a falazatra, akkor miként lehet a 20cm-es lábazati hőszigetelést rögzíteni? Oké, hogy itt nem talajvízről beszélünk, de simán átfúrható a bitumenes lemez a dübelezéseknél....?? Vagy ide elég a ragasztó az XPS alá? - van 2db teraszajtó is, ott nem tudom, hogy hogyan kellene egyrészt vízszigetelni, másrészt hőszigetelni?
Kibetonozod és pár óra múlva festőfóliával letakarod. Így nem szárad ki és nem kell locsolni. Ha hajnali fagy jön a fóliát le kell venni, hogy száradni kezdjen mert ha a felső réteg elfagy akkor az porlani fog!
Bocs, ha már volt a kérdés többször. Őszinte leszek, nem kerestem vissza idő sürgőssége miatt. Egy kb. 22 m x 6 m -es 100 éves vályogház felújításában vagyok. Régi ollólábas - csapolású tetőszerkezet teljes cseréje lesz. - Vélhetőleg tavasszal - Kivitelezőm azonban már most rendelné a faanyagokat, fóliát , cserepet. Kérdésem az lenne, hogy milyen cserepet lenne érdemes választanom és miért? Némi háttér: falak 50 cm vályog, tető a mostanit fogja lemásolni, kb. 35 fokos hajlásszöggel. Köszönöm előre is a válaszokat.
Köszönöm a választ! Sajnos ez a helyzet már fizetés után van, ez egy új lakás. A minőség az sajnos gyatra, legalább nem felszívódós a cég, így a bíróság nem lehetetlen út. Csak valahogy jelenleg a "baráti beszélgetés" fázis alatt kéne láttatni a kivitelezővel (mi csak a fővállalkozó emberével tudunk kommunikálni...), hogy ez bizony könnyedén fogható bíróságon ha odáig vezetne az út...
Köszönöm, ámde ha nem ezek akkor mik volnának a mai alternatívák? 2011-ből még van utalás a szabványra az emi honlapján, de az simán lehetett az átállás időszaka persze. Említhetőek síkpontosságra a burkolatok gyári lerakási útmutatói (az jó megközelítés, mert a gyártó garanciát csak akkor ad). Azok amúgy úgyis szabványokra épülnek, amikor a 3mm 1 méterenkéntet említik... De levegősségre meg repedésre nem térnek ki feltétlen.
Bizony ilyenkor le kell vonni bármennyit! s ha pofátlan a kivitelező s összetörne ezt azt -van autójuk, telephelyük stb egy végrehajtó is megfizethető.
-Amúgy, egészen kiváló Ukrán szakemberek utaznak ebben az üzletágban is.De találhatsz Albánt is.
A kókányosok nagyon szeretnek a "német munkáikra hivatkozni" ott milyen kiválóak volta? (már 1-2 nap után haza zavarták őket!)
Egy apróságot szeretnék kérdezni Tőletek. Szerintetek az alábbi hidegburkolás problémáira (sok levegős hangú csempe, van repedt is...persze a legszembetűnőbb a fotón is látszó, hogy van 0.7cm ugrás a felső vonalában) milyen szabványt előírást kellene említenem a kivitelezőnek (generál)? A jóérzés és a szemre ótvar nem túl tudományosak, ennél valami konkrétabbra gondoltam volna... Nem tudom, hogy ilyesmire van-szabvany. Az MSZ 7658/2-82 meg az MSZ-04-803-13:1989 inkább síkpontosság meg térbeli hibák terén ad iránymutatást. Persze ez a brutál ugrás tuti nem az I. osztály jellemzője
Én valahol hallottam vagy olvastam - már nem emlékszem - hogy valami fura módon nálunk a selejt (nevezzük nem méretpontosnak) is eladható, ha a mennyisége az egységcsomag tartalmának x%-át nem haladja meg.
Ha kizárólag méretpontos lenne a csomagban, akkor nyilván a selejt árát is hozzáadnák és kb. horror lenne a vége.
Egyébként a mesterek tudják, hogy melyik gyártótól mire számíthatnak, vélhetően ezért nem méregetik.
Valamilyen támpontra (méretre) szükség van. 5-10 cm még elmegy, de ahhoz is kell a méret. Csak egy látványrészt említve: Az erkély korlátnál 10 cm már sokat számít. Nevezetesen mennyire lesz sűrű a pálca kiosztás. Sok részlet van ahol számít. Egészen torz is tud lenni az összhatás. A látványtervet is (pontos) tervek alapján készítik. Legalább is én csak olyat láttam.
Az engem is érdekelne, hogy milyen ide vonatkozó jogszabály van. Mivel a párkányt ugyanúgy méretre adták, mintha lambériát vennék vagy hőszigetelő lapot vagy járólapot. Extrém az az elvárás, hogy felhasználás közben kell megbizonyosodni a méret pontosságáról. Én legalábbis még nem láttam úgy mestert dolgozni, hogy minden egyes lap vastagságát külön megmérte volna.
Gyakorlatilag két lehetőség van. Vagy meg kell építeni a házat 3D-ben a semmiből, ehhez kellenek az eredeti tervek, vagy föl kell mérni az épületet. Ez a még nagyobb munka. A másil az, hogy a fénykép egyes részeit (korlát pálcákat egyenként külön! stb.) törölni kell a fényképből, majd oda betenni másik fényképből kivágva vagy újra rajzolva az új elemeket. Aztán színezni. Ez sem néhány órás munka. Azt nem tudom, hogy az átalakított épület átszínezése mekkora munka, de megkérdezhetem.
Megnéznék pár látvány tervet/módosítást a meglévő házat alapul véve. Hogy nézne ki másik korláttal az erkély, mi lenne ha eltűnne a mostani növényzet, milyen szín illene a jelenlegi cseréphez...ilyenek. nincs konkrét elképzelés
Üdv. Tudtok ajánlani valakit aki egy meglévő ház fényképe alapján tud készíteni látvány tervet? 20 év körüli sorháznak kéne valami új arculat, és jó lenne pár elképzelést látni
Budapesti barákácsáruházban vásároltunk 6 kőpárkányt, de az egyik ablaknál csak úgy lehett összehozni, hogy két kisebb párkányból raktuk össze, mert hosszabb volt mint ami kapható volt (2,2m)... rendleni meg nem volt idő, a hőszigetelés végeztével már jött a nemesvakolat. De a történetben nem is ez a lényeg, hanem, hogy két ugyanolyan cikkszámon vásárolt párkány között összesen van közel 4mm vastagságkülönbség. A 2cm vastagnak árult párkány egyik példánya 18mm (többségében ilyen vastagok) a másik 21.5mm, sajnos a különbség már csak akkor derült ki, mikor egy csíkot levágtunk belőle. AZ áruház ezért megtagadta a visszavásárlást, mert szerintük az én felelőségem lett volna ellenőrizni a vastagságát vagy a beépítést végző szakembernek. Szerintem ez elég abszurd megközelítés, hogy nekik semmilyen felelőségük nincs abban, hogy a 2cm árult lapban összesen 20% szórás van a vastagságot tekintve. Szerintem ez selejtnek tekinthető és irreleváns, hogy elvágtam vagy nem vágtam el. Mi a véleményetek?
Nem kell simának lennie, meg is kaparhatod kenhetsz rá tapadóhidat. A régi mesterek öreg cserépdarabokat ragasztottak simán csak a vakolóhabarccsal oda ahol sokat kívánt és arra jött a vakolat. Legalábbis mifelénk. A mai napig repedésmentesen fent van.
Vakolóprofilt felrakod. A te esetedben a fal alján a profil hozzáér a falhoz, felül alá van hézagolva 1,5 centi.
A profil fal felé eső (lyuggatott) síkjáig húzod az első réteget, alul 0, felül 1,5 cm vastagságban. 2. rétegben kivakolod a profilvastagságot (a profilközöket).
Alul és felül zsinórozni érdemes a profilok végeit, hogy síkot képezzenek.
Vakolásban jártas tanácsát kérném. Hogy lehetne megoldani nem függőleges (egyelőre csupasz tégla)fal vakolását? Kb. 1,5 cm a dőlés kifele, tehát felül ennyivel vastagabban kellene vakolni.
A (pince nélküli, valószínűleg alulról nem vagy nem túl jól szigetelt) családi házamban a fürdőszobával határos szobáknál a fal alulról nedvesedik. Eléggé kézenfekvőnek tűnik, hogy a zuhannyal vagy annak a lefolyójával nem stimmel valami. Elvileg az egészet megcsinálta valami szaki kb fél éve: a fél fürdőszobát szétverték és újraburkolták, a lefolyót újracsinálták, a nedves falakat újravakolták, még beléjük is injekcióztak valami szert.
De én úgy látom, hogy a probléma nem oldódott meg. Lehetséges, hogy még volt maradék nedvesség a falban vagy az aljzatban, vagy ők is rosszul csinálták meg a fürdőszobát, vagy alapvetően nem is (csak) a zuhany volt a probléma forrása.
Én egyáltalán nem értek hozzá, nem én akarom megoldani. A legjobban annak örülnék, ha találnék egy megbízható valakit, aki biztosan megállapítja a problémát és a teendőt, és el is végzi. Tudtok ajánlani ilyen szakembert esetleg? Nagyon köszönöm!
tehát helyesen: "h" ereszmagasság (itt nem számít).
H1, H2: épület/építménymagasság: külső falsík függőleges vetületének a metszésvonala a ferde tető határolósíkjával. (de a tetőből csak a 45 fok alatti rész esik ki).
persze mérnököt nem kérdeztek meg a szuperjogászok: mert egy nem sík tetőnél mi számít?:
1) cserép legfelső síkja?
2) cserép alsó vízelvezető síkja?
vagy más?
egy homlokzatnál mi számít? kiugró díszcsík síkja? vagy a kiugró ablakpárkány síkja? vagy a nagy falfelület síkja?
lehet h ez csak szőrözés, de közigazgatási bírságnál lehet többféleképpen is számolni, és akkor máris perelhető.
persze csak a szokásos fos magyar jogi megfogalmazások (lásd pl. padlástér-tetőtér-beépített tetőtér édeshármas vegyes szóhasználata)
Mellékelek egy képet. Külső falsíkra van az ablak rakva, remélem látszik a korábbi falközepi helye fölött a betonáthidaló, illetve a belső oldali eredeti vakolat.
Ha jól gondolom, akkor ez egy téglafal, amit gipszkaronnal akarsz borítani?
Alul attól is függ, hogy mennyi hely van magasságilag.
Ha van az ablak alatt párkányfogadó elem, ami kb 3cm magas, akkor úgyis azt a párkányfogadó elemet el kell takarni, azaz kb a párkányfogadó elem és ablaktok találkozásának síkjáig meg kell magasítani a kávát. Persze mindezt fölülírhatja, hogy belülre akarsz e könyöklőt (= belső párkány) tenni. Ha oda csempét tervezel, akkor nem persze nem kell ezzel a könyöklővel kalkulálni.
Ha nincs párkányfogadó, akkor csináld úgy, hogy esztétikus legyen. Nem kötelező gipszkartont rakni oda. Síkra is húzhatod, aztán mehet rá a csempe.
Fönt kipótolnám, ahogy az előző hozzászólásomban írtam. Hogy ne kelljen 2cm vastagon vakolni.
Kapcsolódva a tetőteres témához: mi minősül építménymagasságnak? Az, ahol a tető síkja metszi a falazat síkját (h), vagy a tető alsó élének a falra vetített magassága (H)? Mert ugyanolyan gerincmagasságnál nagyon más térdfalat enged, még ha az ácsmunka több és faxnisabb (és ezzel nyilván drágább) is. Vagy ez így komplett hülyeség? Oké, móricka rajz, meg eltúlzott is, de gondolom érthető, mire gondolok.
Sőt valójában az épület kicsit magasabb lesz, mint a tervezett, mert ahogy egyeztettünk az építésszel, ha leszigeteljük még az épületet, akkor a fal külső része kijjebb kerül. És mivel a tető 45 fokos, amennyivel "vastagabb" lesz a fal a szigetelés miatt, annyival lehet magasabb a térdfal. Ezt egyeztettük a statikussal is a vasalások és a koszorúk, pillérek miatt. A fal szigetelése valószínűleg 15 centis lesz, ennyivel ment feljebb az egész. Gondoltam én is a terepszint magasítására, de annyit nem akartam variálni, mert van ahol már térkő van a ház körül meg ez már teljesen élhető tetőteret ad (ahogy írtam, az itthoni felső szintünk kb centire ekkora) meg azt sem akarom, hogy valaki bármilyen hivatalból ilyenekbe belekössön, mert valójában az építész szerint elméletileg így nem pont olyan lesz a szigetelés miatt, mint a terv, de ezen nem fog senki kukacoskodni de több okot nem akarok adni a kukacoskodásra. Oldalfali hozzáépítés sajnos nem lehet, mert az egyik oldalra semmiképpen nem szeretnénk, a másik oldalon meg már közel van a szomszéd kerítése, pont annyi méterre, amennyire a HÉSZ-ben van.
jogszabály szerint a lépcsőn mindenhol meg kell lennie a 2,20 m szabad belmagasságnak. (menekülési útvonal).
számított 4,5m ép.magasságot tudod csökkenteni a terepszint magasításával (épület mellé feltöltés), vagy oldalfali alacsony hozzáépítéssel, ami csökkenti az "átlag" magasságot.
"A legnagyobb probléma a lépcső a manzárdra, a fogadószinten bevered a fejed a ferde részbe. "
Kérdeztünk már meg lépcsősöket, voltak rajzok méretekkel, árajánlatok. Ez alapján bőven nem fogjuk beverni a fejünket. Illetve ahogy mondtam, itthon is van lépcsőnk, azzal is elég sok időt töltöttünk, hogy azon nézegettük, hogy mi mekkora, milyen széles, milyen magas, milyen meredek a mostani lépcsőnkhöz képest.
"Annyit még ehhez, hogy mi itthon most kétszintes tetőtéri lakásban lakunk, ahol a felső szint pont kb akkora lesz, mint a most bővítendő házban a felső szint."
helyesen
"Annyit még ehhez, hogy mi itthon most kétszintes tetőtéri lakásban lakunk, ahol a felső szint pont kb akkora, mint a most bővítendő házban a felső szint lesz."
"Annyira nem keskeny, a mienk is ennyi, igaz picit magasabb térdfallal"
Annyit még ehhez, hogy mi itthon most kétszintes tetőtéri lakásban lakunk, ahol a felső szint pont kb akkora lesz, mint a most bővítendő házban a felső szint. A térdfal kb ugyanolyan magas, a tető ugyanúgy 45 fokos és a két térdfal között ugyanekkora távolság lesz. Ez véletlen, de így jött ki, talán ha 5 centi eltérés volt. Előtte lemodelleztük, kicentiztük itthon. Teljesen működik a dolog ekkora méretben. Sok múlik azon, hogy milyen a lépcső, hol van tetőtéri ablak és mekkora, mit hova raksz a fürdőben stb. Mert pl egy fürdőnél egy jól elhelyezett nagyobb tetőtéri ablak olyan, mintha magasabb lenne a tető, mert ott "luk" van. Illetve nekünk ennél a most bővített házban a felső szint két végében lesz egy-egy szoba, középen egy lépcső és egy fürdő. Tehát semmi fixnifaxni. Ezek teljesen jól elférnek. Előtte itthon teljesen jól ki tudtuk modellezni, hogy állunk fel pl a wc-ről, hol nem vágjuk be a fejünket, hogy a kád fölött mekkora hely lesz stb stb. Sőt a fenti fürdőbe be fog férni egy zuhany is.
4.5 méter a max építménymagasság ebben az építési övezetben. Tudtommal és építész szerint nyeregtetőnél az a max, amit ki lehet ebből hozni, ami a tervben van. Az építménymagasság ilyen esetben az, ahol a ház külső oldalfalának síkja metszi a cserép vonalát. Van rá számítás is, ahol felületeket meg hosszokat kell számolni, elosztani, de a végén sima nyeregtetőnél ez fog kijönni. De ha máshogy tudod a szabályokat, örömmel fogadom :-)
Mit jelentene a foglalkozás? Visszabontod? Nekem 5m-en van 10cm, addig falaztak a nyolcvanas években amíg tartott a sör mert józanon elviselhetetlen volt e lét könnyűsége...
Olyan keskeny ez a tetőtér, hogy így nem érdemes manzárdolni.
Húzz a padlószinttől 2 méter magasságba egy vízszintes vonalat és nézd meg, hogy hol metszi a vonal a két tetősíkot? A metszéspontot vetítsd vissza függőlegesen és meglátod mi a használható szélesség.
Fel kell emelni a térdfalat 220cm-re legalább, ablakokat vágni rá és lesz egy akkora használható tered, mind a földszínt.
A tető marad így, ahogy le van rajzolva, esteleg a szöge lehet laposabb valamennyivel. A mennyezetet lezárod vagy az alsó fogópárnál, vagy a felsőnél, az sokkal szebben mutatna. Legalább lenne levegő a manzárdon.
A legnagyobb probléma a lépcső a manzárdra, a fogadószinten bevered a fejed a ferde részbe.
Nem tudom mi a szabályozás a gerinc magasságánál a helyszínen, de kis nyílású épületeknél ezt kell csinálni. Ha ez gond, lehet készíteni egy nagyon lapos tetőt és álló korcos horganylemezzel lefedni.
A plusz költsége elenyésző, ahhoz képest, hogy mennyi helyt nyersz.
A megemelést meg lehet oldani ácsolt szerkezettel is. Meg fog jelleni két látszó gerenda 2.5 méterese magaságon.
Küld el a tervezőnek amit írtram, mert ez semmi más mind egy nagyon kemény szopatás, a pénzeden.
Szerintetek a 10 méteren 9 centi eltérés a ház két sarka között törődést érdemel vagy ne foglalkozzak vele? A ház ezek szerint kb 50 éve épült, repedés sehol nem látszik, sem belül, sem kívül sem a külső, sem a belső vakolaton.
Az alapja 60 centi mély, a falazata 30 centis talán ikersejt téglának nevezett téglából van.
""szerencsére a tervek szerint lesz a fatetőn kötőgerenda, így ez a vízszintes erő nem nagy."
A szarufákban . A térdfalban is csökken az erő. De a szélből vízszintes erő (is) keletkezik és odébb akarja tólni a tetőt. Na ennek a vízszintes erőnek a térdfal tart ellent. Alaptétel, hogy a külső erőknek a külső erőkkel a belső erőknek a belső erőkkel egyensúlyban kell lenniük, különben mozgás van. Pl. a gerenda ha ráállok lehajlik. A gerenda két végén a úlyomból támaszerő lesz, amiknek az összege megeggyezik a súlyommal. Attól, hogy ráállok a gerenda meghajlik, Keletkezik benne húzás és nyomás. Ezeknek is egyensúlyban kell lenniük egymással is, meg a támaszerőkkel is. Kicsit egyszerűsítve.
"meglévő épület átalakítása szinte mindig szívás, mert nem tudod, h régen mit tákoltak össze és mi volt szabályos. ennek ellenére az én nyűgöm az új építésnek ez a része (független a meglévőtől)"
Igen, ezt egész az elején megértettem, amikor nehezebb volt tervezőt/statikust találni de kivitelezőknél is van ilyen jelenség. Szerencsére viszont ez nem olyan nagy munka, akinek sok embere van, annak tölteléknek jó, hogy kitöltse jobban az emberek idejét, ha valahol máshol valami miatt szünet van. Illetve azóta megtanultam, hogy mire kell ilyen esetben figyelni. Szerencsére a kivitelező is rugalmas, mert voltak nem várt dolgok, mikor lebontották a tetőt és a statikustól is kapok segítséget. Aki meglévő épületet módosít, annak mindenképpen tanácsolt, hogy számítson arra, hogy lesznek meglepetések.
"szerencsére a tervek szerint lesz a fatetőn kötőgerenda, így ez a vízszintes erő nem nagy."
Kötőgerenda? Az nem alul szokott lenni? Nekem max fogópárok lesznek. Most pánikoltatni akarsz, hogy nekem nincs is kötőgerendám????? :-)
"Akkor szerinted esélyes, hogy a ház méretét tekintve túl lett biztosítva a pillérek száma?"
van statikusa a háznak, igy nem mondok semmit, de az elmondottaidból kiindulva (ami statikus szemmel mindig "laikus"), nem egyértelmű, h mi tartja a térdfalat. ránézésre elég lehet az oromfali bekötések is, ha az új koszorú vizszintes terhelésre van vasalva.
az én gondom (ami az enyém, és nem kell h pánikolj tőle :) az, hogy az ereszvonal közepénél lévő pillérek is kapnak vizszintes kiborító erőt, de ott nincs semmi a födém magasságában, ami a G gerendák irányába vagy az alsó fal felé felvenné azt a nyomatékot.
szerencsére a tervek szerint lesz a fatetőn kötőgerenda, így ez a vízszintes erő nem nagy.
meglévő épület átalakítása szinte mindig szívás, mert nem tudod, h régen mit tákoltak össze és mi volt szabályos. ennek ellenére az én nyűgöm az új építésnek ez a része (független a meglévőtől)
"persze ha kicsi a ház, és a térdfalak teljesen körbemennek az oromfalak oldalán és ott fel tudják venni a víszintes szétnyomó erőt húzással, akkor mindegy, de ebben az esetben az ereszvonal menti térdfalpillérek feleslegesnek tűnnek."
Akkor szerinted esélyes, hogy a ház méretét tekintve túl lett biztosítva a pillérek száma? Fenntartva, hogy nyilván nem láttad a helyszínt, de érdekelne, hogy ez akkor esélyesnek tűnik?
"a nyitott terasz - előtér közti külső mini pillér a leggyengébb pontja az épületnek. ne engedd megvésni az elektromosnak/gépésznek/ablakosnak"
Semmilyen pillérbe, koszorúba nem fogok beleengedni vésni, nem fog semelyikben semmilyen vezeték vagy cső menni. A fűtéscsövek, villany is úgy lesz, hogy nem megy semmi koszorúban vagy ilyesmiben.
Viszont az erkélyablakot meg a könnyűszerkezetes részt a nyitott terasz fölött gondolom csak bele kell csavarozni a koszorúba, pillérbe, nem? Ha nem csavarozhat bele, akkor mihez erősítsen? :-)
"az is lehet h eredetileg fafödémre tervezték, belső tartófalakkal (fának sok a 6m fesztáv), aztán egy kommunista szombaton leesett a ház előtt pár G gerenda"
Végül is lehet, akkoriban másképp mentek a dolgok. Bár az idős szomszéd néni annyit mondott, hogy a betont nem sajnálták sehova, mert valahonnan tudtak szerezni dögivel. Hogy igaz-e, nem tudom, mert eddig nem vettem észre semmi extra betont. Az alap fel lett tárva, asszem simán 60 centi vagy mekkora mélységű volt az meg tudtommal nem extra.
az is lehet h eredetileg fafödémre tervezték, belső tartófalakkal (fának sok a 6m fesztáv), aztán egy kommunista szombaton leesett a ház előtt pár G gerenda :) de akkor már kész volt a belső falazás.
a nyitott terasz - előtér közti külső mini pillér a leggyengébb pontja az épületnek. ne engedd megvésni az elektromosnak/gépésznek/ablakosnak.
visszanézve a képeidet: a lépcsőnél félig kivágott gerenda úgy életveszélyes. illett volna alátámasztani, vagy egy ütemben kivágni
"keress rá a fentrol.hu -n, hátha létszik valami a múltból"
WOW!!!!!!!!!!! KÖSZ!!!!!!!!!!!!!
1973-as fényképen rajta van az épület és ugyanilyen alakja van!!! 1966-os képen nincs rajta. És ráadásul ezek teljesen vállalható minőségű képek, jól felismerhető rajta.
"a terv alapján nem lehet h egy régi épület volt valamikor 30-40éve bővítve? belülre nem volt szokás sosem vastag válaszfalat építeni."
Nem később lett bővítve és ez biztos.
Az a vastag fal volt az épület külső fala régen, előtte pedig egy fedett veranda volt. Egyértelműen látszott, hogy az volt a külső fal, mert olyan ablak volt rajta, amit 30-40 éve kívülre raktak (kétszárnyú kétszer egyrétegű). Látszott, hogy aztán később valamikor beépítették azt a verandát és raktak oda egy ajtót és egy ablakot.
A jobb és baloldali hosszú falon egyértelműen látszik, hogy nem később épült hozzá ez a rész, a meglévő régi koszorú is ugyanolyan, nincs benne semmi törés vagy ilyesmi, teljesen ugyanolyan, és a ház vakolata sem szakadt meg, pedig kb a 30-40 éve divatos volt, amit nehéz csinálni és azóta már talán nem is ért hozzá senki, hogy olyat csináljon és a tetőn is egyértelműen látszott, ha felmentünk a padlásra, hogy az nem utólag épült, hanem eredetileg is így volt, minden szarufa ugyanolyan volt, a villanyóra helyzete és az áram bevezetés alapján is egyértelmű, hogy az épület így épült, ahogy most van, a téglák is mindenhol ugyanolyanok, az aljzat is mindenhol egységes stb stb.
A képen jelöltem,hogy melyik fal lett már kivéve. A statikus ezt megnézte előtte, azt mondta, hogy nem teherhordó fal, le is van írva és a kivétel után egyértelműen látszott, hogy nem az volt, mert betontálcák voltak fölötte.
"A házon belül kb középen a hosszanti vonalban van egy vastag teherhordó fal, ha jól értem azzal már végképp tuti a helyzet."
az semmit nem segít be sem a meglévő, sem a tervezett épületbe. a terv alapján nem lehet h egy régi épület volt valamikor 30-40éve bővítve? belülre nem volt szokás sosem vastag válaszfalat építeni.
80-as évektől szinte mindenhol E-gerendát használtak.
keress rá a fentrol.hu -n, hátha létszik valami a múltból
"persze ha kicsi a ház, és a térdfalak teljesen körbemennek az oromfalak oldalán és ott fel tudják venni a víszintes szétnyomó erőt húzással, akkor mindegy, de ebben az esetben az ereszvonal menti térdfalpillérek feleslegesnek tűnnek."
Mármint lehet, hogy túl van tervezve az épület kb 6*10 méteres méretéhez, túl sok pillér van? Megmondom őszintén, nem bánnám, ha így lenne, inkább így, mint alultervezve, hogy összedőljön :-)
"Utána számoltam egy gyors megközelítéssel, tényleg elbírja a gyengébbik is, de azért olyan sok tartalék nem nagyon lehet benne."
A házon belül kb középen a hosszanti vonalban van egy vastag teherhordó fal, ha jól értem azzal már végképp tuti a helyzet. A statikus azt mondta és ez a tervben benne is van, hogy ahol az erkélyajtó lesz, ott az oromfal a koszorú fölött csak könnyűszerkezet lehet (fából). Lehet hogy azért, mert ott már nincs belső vastag fal, alatta a bejárati ajtó van és egy vékony fal. A másik oldalon ytong lesz a tetőtéri oromfal.
Az erkély konzolos lesz? A fa az könnyű, ez igaz, de az ekély terhelése 300kg (3kN)/m2. Ha csak a falhoz lesz srófolva akkor csak kis kinyúlás mellett van esély, hogy a helyén marad. Ha elöl oszlop van akkor jóval nagyobb a teherbírása.
Erkély fából lesz, alá lesz támasztva a házhoz csak annyi érintkezési pontja lesz, hogy pár helyen a falhoz lesz erősítve. Nem akartunk vasbeton erkélyt, macera és bevezeti a hideget is. Tudom, hogy meg lehet oldani, hogy kevésbé
Amikor a mostani terveket csinálták, próbáltuk lekérni az eredetieket, ami alapján épült, kaptunk is helyrajzi szám alapján, de érdekes módon egy másik címét kaptuk meg és aztán megkérdeztük és mondták, hogy csak az van, szóval nem tudom pontosan, mikor épült.
Harminc évesnél biztosan régibb, kivéve ha valahol rejtegették addig a GM gerendákat. Érzésből legalább 40 éves. Meg lehet nézni a BVM katalógusban, hogy GM gerendát mikor gyártottak utoljára. A '70-es évek közepén még volt.Nekem úgy dereng, hogy a '80-as években már nem láttam.
6m fesztávra GM gerendából kétféle teherbírású van. Ahogy én ismerem az átlagember gondolkodását valószínű, hogy a gyengébbik van beépítve. Utána számoltam egy gyors megközelítéssel, tényleg elbírja a gyengébbik is, de azért olyan sok tartalék nem nagyon lehet benne. Az erősebbikkel jobb a helyzet. Kívülről egyforma a két fajta gerenda. Csak a vasalásban van különbség.
a tervezett koszorú-felső pillér a terv szerint nyomatékbíró lesz, de:
nagyon hiányzik nekem a térdfal pillér nyomatékbíró bekötése a födém síkjába. (a 6cm felbeton lófing, főleg erre tervezett vasalás nélkül)
persze ha kicsi a ház, és a térdfalak teljesen körbemennek az oromfalak oldalán és ott fel tudják venni a víszintes szétnyomó erőt húzással, akkor mindegy, de ebben az esetben az ereszvonal menti térdfalpillérek feleslegesnek tűnnek.
"ja, én azt hittem h előregyártott vb. gerendás födémed van, köztük előregyárott tálcával."
A statikai leírásban ez van:
"Jelenleg a földszint felett ~6,0m–es fesztávval „GM” vasbeton gerendás „BH” tálcabetétes födém van, melyben a gerendák ~100cm-enként helyezkednek el egymástól. A „GM” gerendák teherbírása a megnövekedett terheket nagy biztonsággal el tudja viselni."
Konkrétan pedig így néz ki a gerenda (ezt a gerendát el kellett vágni és ki kellett szedni a födémből, mert itt lesz a lépcsőfeljáró):
ja, én azt hittem h előregyártott vb. gerendás födémed van, köztük előregyárott tálcával.
de neked a kép alapján monolit vasbeton födémed van, felülbordákkal? jól látom?
"Mennyivel egyszerűbb volt régen, amikor önhordó tetőket készítettek"
pont te vagy az akinek ez nem volt jó, és beépített tetőt építész, kiemelt térdfallal :)
csak a kiemelt térdfal miatt kell a lekötött vasbeton pillér és a térdfal tetején az új koszorú.
régen ezt csak tisztán fából is meg tudták oldani, de ma már az állószékek vagy az alsó kötőgerendák sem elfogadottak, mert zavarja a belső tér szabad kialakítását.
ha érdekel, keress rá googoliban: fedélszék, fa tetők
én magamnak mini méretben (5,5m fesztáv) tisztán fa térdfalasat építettem két állószékkel (ill. a térdfalakkal együtt 4 állószékkel) a nyaralóra, mert így nem kellet engedélyezési/bejelentési tervet sem csinálnom (nincs monolit tartószerkezet benne)
Ahogy Jenő jól leírta, az egész elképzelés hülyeség és kivitelezhetetlen.
A statikus kezdő... nekem van két fiatal mérnököm a cégnél, halvány gőzük nincs a szakmáról, csak papírokat tanultak meg gyártani és kiszámolni a munkamennyiséget az elvégzett munkáknál. Majd 10 év múlva lesz.
Ki kell önteni egy koszorút a régire, de le kell tűskézni 70cm kiosztással fi16 vasbeton pipákkal a tartófalakra, átfúrva a régi koszorúkon, legalább 60cm mélyen, beragasztva Hilti vagy Fischer pasztával. A koszorú vasalása 4x fi 14 parabolikus- 8-as kengyelek 15 cm-ként (C25 beton, gyári), ezzel össze kell kötni a kereszt tartófalakkal is. Oszlopokat a sarkokra, sarokmerevítő pipákkal, ha van olyan térdfal sík is, ami több mind 3.5 méter a keresztbe készített koszorúk között, akkor oda is kell szerelni oszlopot. Oszlop vasalás fi14. Az indítás pipázva, plusz a sarokmerevítések rákötve. Az új koszorút vízszintesen kell kiönteni, be kell zsaluzni és a meg kell emelni a koszorú vasalását, azaz alá be kell illeszteni egy 8-os hegesztett halót U alakba meghajlítva. Azt rá kell kötni a koszorú vasalására, a megkötött koszorú beemelésénél. Tudják a kőművesek, hogy kell ezt kivitelezni.
Az új koszorú és a térfal koszorúja is 25 cm magas, a kengyel 20cmx a fal vastagság, mínusz 5 cm. Nehogy már betonból színeltessenek veled ki egy gerendás födémet.
Térdfal, rá koszorú, fi 12, a sarkok itt is megerősítve az oszlopoknál, lefele is.
A födémre készíts egy könnyű rétegrendet, a polisztirolt hálózd le húzd ki síkra ragasztóval (EPS 120-as kiszínteled a födémet, majd arra jön 5 cm XPS vagy a legsűrűbb födémbe való kőzetgyapott, a szereléseket szereld az EPS-be). Erre jön két réteg szárazpadló lap, a legolcsóbb két réteg 12-es OSB kötésben, a mosdónál vízálló szálerősített lap, az is kötésbe két rétegbe, az alsót a szélein rá kell ragasztani a lehálózott szigetelésre, a másodikat le kell csavarozni az elsőre. Erre lehet falakat építeni gipszkartonból.
A födém finesze úszó, ne érjen sehol hozzá a betonkoszorúkhoz, a polisztiról sem. A tetőt építsék meg a könnyűfödém kivitelezése előtt, le lehet burkolni OSB-vel, aztán felhasználni a födém rétegrendjének kivitelezésénél.
Annyira nem értesz hozzá, hogy muszáj alkalmazz egy jó műszaki ellenőrt. Ha van, keress jobbat.
"Ha az oszlopok be vannak kötve rendesen a meglévő koszorúba"
Igen, be vannak kötve.
"Kéretik figyelembe venni, hogy saját szememmel nem látom/láttam sem a házat, sem a terveket. Csak elmondás alapján szólok hozzá."
Persze, világos. De mondom, holnap megkérdezem a statikust. Meg a beton öntésről is, mert ő egyértelműen azt írta a leírásban, hogy egyszerre kell az egészet kiönteni és a kivitelező is így tervezi majd jelenleg.
Egyébként így néz ki a régi gerenda a régi koszorúban:
Mennyivel egyszerűbb volt régen, amikor önhordó tetőket készítettek... :-)
Igen, ami nem I. fesz. állapotban van az reped. Ivóvizes medencénél 0,2 mm széles megengedett volt amíg a vízügynél dolgoztam. Már régóta nem ott dolgozom, a mostani repedéstágasság nem izgatott, de gondolom hasonló.
Ha az oszlopok be vannak kötve rendesen a meglévő koszorúba akkor a meglévő gerendák (ha be vannak kötve)ősszetartják a két szemben levő koszorút. Ebben az esetben a felbetonnak statikai szerepe csak annyi, hogy teher. A régi vb. gerendák nem engedik szétcsúszni a tetőt.
Kéretik figyelembe venni, hogy saját szememmel nem látom/láttam sem a házat, sem a terveket. Csak elmondás alapján szólok hozzá.
"Minden esetre az oszlop repedését nem fogod látni mert a padló takarni fogja."
Több hónap lesz, míg a betonnal való kiöntés után erre bármi padló kerül. Majd megnéztem, hogy lesz-e repedés. De ha jól értem, most te azt mondod, hogy minden esetben lesz egy kis repedés, minden épületnél?
"Az oszlopot vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba kell sarokmereven bekötni."
Aki kint volt a vasalást ellenőrizni, az átnézte ezeket, nem jelzett ilyen problémát, gondolom, akkor ez jó.
"Ha nincs az oszlopvasalás bekötve vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba akkor a (vas)beton oszlopnak értelme nincs"
Nekem az oszlopvasalás be van kötve a meglévő, régi koszorúba ÉS ahogy a statikus tervében van be lesz horgonyozva, kötve a betonhálóba. Bár szerintem a betonhálóba bekötés sokat nem hiszem, hogy ér, mert ez a vashálós felbeton a pillér alján van (a pillér alja egy szintben van kb a felbeton vashálójával, ha lesz forgatónyomaték, akkor nyilván nem az fogja meg).
"Ha a födém betonozása sikerül normálisan úgy, hogy egyszerre lesz betonozva a RÁ KERÜLŐ oszloppal akkor a kiviteleződ egy varázsló. Az oszlop betonja ki fog dagadni/folyni alul"
Erről holnap megkérdezem a statikust, mert ez nekem is gyanús.
"Az új vb. felbeton fogja (legalább is kéne) összetartani a házat. "
Biztos? Eddig is volt a épületen nyeregtető a régi koszorú vonalában. és nem volt felbeton, csak körbe koszorú és a régi gerendák voltak berakva a koszorúba (nem tudom, hogy azokat ilyenkor valahogy bekötötték-e).
Most annyi fog történni, hogy a felbeton a meglévő gerendákon lesz és 50 centivel feljebb lesz egy új koszorú pillérekkel. Ha a tető miatt le akar borulni a pillér, azt az alján nem hiszem, hogy fogni fogja a betonháló. De ismétlem, csak egy hozzá nem értő ember vagyok.
"Ha az új felbetonba nincs sarokmereven bekötve az oszlop akkor szart se ér. "
Holnap megkérdezem a statikust, hogy az a felbeton játszik-e szerepet a ház stabilitásának biztosításában
Az oszlop alul el fog válni a födémtől MINDENKÉPPEN a hajlításból keletkező húzás miatt. A magasépítési szerkezeteket (lakóház is) III. feszültségi állapotban számolják. Csak az I. feszültségi állapotban dolgozó beton nem repedne meg, de az is csak akkor ha egyszerre öntik a szerkezetet. Ha nem egyszerre öntik akkor nem köt össze. Itt a sok-sok hajlítás miatt biztosan megreped még akkor is ha össze van vasalva. De legalább nem dől ki. Nagyon. Ezeket a kivitelezőnek is tudnia kell ha nem kezdő vagy hülye. Minden esetre az oszlop repedését nem fogod látni mert a padló takarni fogja. Vagy már messze jár.
Tudom javasolni, hogy a kivitelező betonozza be a födémet, utána néhány nappal falazza föl a térdfalat és utána betonozza csak az oszlopokat. Így időben kevésbé lesz hosszabb és nem lesz (annyira) gyatra. A térdfal oszlopait és a térdfalra (RÁ) kerülő koszorút lehet, sőt célszerű egyszerre betonozni. Az oszlop vasalását be kell kötni (rendesen!) a fölső koszorúba is.
Az oszlopot vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba kell sarokmereven bekötni. Ha ez nem teljesül a szél kiboríthatja az oszlopot aminek az a feladata, hogy megtartsa a téglafalat. Ha az oszlop nincs bekötve akkor ugyan úgy működik mint egy tégla, csak kicsit nagyobb. Ha nincs az oszlopvasalás bekötve vagy az új felbetonba vagy a meglévő koszorúba akkor a (vas)beton oszlopnak értelme nincs. Ha a födém betonozása sikerül normálisan úgy, hogy egyszerre lesz betonozva a RÁ KERÜLŐ oszloppal akkor a kiviteleződ egy varázsló. Az oszlop betonja ki fog dagadni/folyni alul, ezt le fogja vésni? Ha egy alul nyitott csőbe mézet töltök alul ki akar folyni. Ki is fog. Kétségtelenül így hamarabb végezhet a munkával, a többi meg nem az ő gondja lesz. (hullámos, nem vízszintes födém) A statikusodnak ezeket tudnia kéne ha nem kezdő.
Az új vb. felbeton fogja (legalább is kéne) összetartani a házat. A koszorú vasalás az gyenge, nem méretezett, 3-4m-nél nagyobb hosszban nem képes rendesen összefogni a szemben lévő falakat. Ha 3-4m-ként van egy koszorú ami összeköti a szemben lévő falakat ÉS a két koszorú sarokmereven van összevasalva akkor nem igazán izgalmas az oszlopok bekötése. De nem szokott sarokmerev lenni a vasalás.
A kétágú létrán is azért van a madzag, hogy a két ág szét ne csússzon. A tető kap szívó és nyomóerőt széliránytól függően, ez idő kérdése, hogy elindítsa kifelé a talpszelement . Mert szétrázza megbízhatóan. Ha az új felbetonba nincs sarokmereven bekötve az oszlop akkor szart se ér.
Nekem az 1-es változat van a tervben. A a leírás és a képek szerint gerenda közök közé kell lépésálló hungarocell vagy könnyűbeton a meglévő gerenda tetejének síkjáig és e fölé 2 cm XPS végig a födém felületén, ami lefedi a meglévő gerendát is. Tehát ez a most rakandó vashálós födém beton a terv szerint fizikailag nem érintkezik a meglévő gerendával.
Gondolom, a 2cm XPS az hangszigetelés miatt van.
Közben felhívtam a kivitelezőt, azt mondta, hogy a zsaluk alja úgy lesz megcsinálva, hogy nem lesz rés a hálós beton és a pillérek betonja között. Ahogy írtam, a statikus leírása alapján egyszerre kell csinálni a kettő betonozást és a kiírás szerint a beton típusa is ugyanaz a kettőnek. Azt mondta még a kivitelező, hogy be lesz horgonyozva a vasháló a pillérekhez, ne aggódjak. Mondjuk azt nem tudom, hogyha egyszerre betonozzák akkor hogy nem fog kifolyni lent a beton a pillérből a hálós födém betonra a zsalu alján a résen, de remélem, tudja a kivitelező, mit csinál és csak túlaggódom a dolgokat :-)
"2) az új felbeton csak egy aljzatbeton (nem tartószerkezet), akkor azt csak a térdalak megépítése után kell megcsinálni és független a ház tartószerkezetétől. de akkor nem is kell/lehet bekötni a pillérbe/koszorúba. Ekkor először a koszorúra épített pilléreket zsaluzzák/betonozzák. aztán közéfalaznak és csak a zsalubontások után épül az aljzatbeton. de szerintem itt nem ez averzió van tervezve."
Na majd holnap megkérdezem a statikust. Mert nálam az van, hogy bele van írva a statikai tervbe, hogy
"Betonozás előtt a statikus terv szerinti vasakat el kell helyezni, azok helyzetét ellenőrizni kell. A felbeton középvonalában hegesztett háló vagy keresztvasalás elhelyezését ajánljuk. A vasaknak át kell mennie a harántfalak felett, és végeiket be kell a koszorúba horgonyozni. Hegesztett háló alkalmazása esetén legalább egy keresztszálnak a koszorúba kell kerülnie és a hálónak át kell mennie a harántfalak felett. A hegesztett háló C 15H minőségű legyen."
valamint:
"Betonozás:Betonozás előtt a hornyokat ki kell tisztítani, a gerendák oldalait meg kell nedvesíteni. A gerendák, a koszorú és a felbeton betonozása egyszerre készül. A teljes betonmennyiséget lehetőleg egy munkaütemben kell bedolgozni."
Mondjuk az látszik, hogy ez valami szabványszöveg másolás volt, mert nekem nem kell gerendákat betonozni, valamint nem a koszorúba kell a vashálót behorgonyozni, hanem max a pillérekbe :-)
"A koszorú egyébként végigmegy a megépült tégla térdfal fölött, körbe a házon és a ház hosszabb oldalán 4-4 pillér van a sarokpillérekkel együtt."
Tehát ez egy nyeregtetős ház és a nyeregtető hosszabb oldalán vannak a pillérek, ahogy írtad azon az oldalon, ahol a nyeregtető szétnyomná. De ha jól értem, a rövidebb oldalon körbemenő koszorú is tartja a szétnyomás ellen, mert a koszorú körbemegy.
"a tégla itt általában kitöltő szerepet kap. a vb. pillér azért kell, hogy a tetőd ne borítsa ki a térdfalat."
A koszorú egyébként végigmegy a megépült tégla térdfal fölött, körbe a házon és a ház hosszabb oldalán 4-4 pillér van a sarokpillérekkel együtt. A pillérek be vannak ragasztva a jelenlegi, meglévő koszorúba.
Egy éve még azt sem tudtam, mit jelent a pillér :-)
""ha itt monolit vasbeton térdfalat építettek tetőkiemeléshez"
Nem monolit vasbeton a térdfal. A térdfal a statikai terv szerint sima tégla térdfal, aminek a tetején új vasbeton koszorú készül és ez van függőleges pilléreken keresztül bekötve a régi koszorúba."
jogos, ezt elhadartam: a tégla itt általában kitöltő szerepet kap. a vb. pillér azért kell, hogy a tetőd ne borítsa ki a térdfalat.
műszaki ellenőr aláírása kivált minden műszaki vezető aláírást. jó lesz így.
Kösz a tanácsot! Statikust fel szoktam hívni, ha kérdésem van, meg is szoktam kérdezni, ha valamit nem értek (csak most vasárnap van :-) ), illetve a vasaláshoz volt kint műszaki ellenőr, a megfelelő távtartásokat pl hiányolta, ha ezt megcsinálják, újra ki fog jönni. A vasbeton háló még akkor nem volt lerakva, így arra nem mondott semmit.
Felelős műszaki ellenőröm nincs az bővítéshez, ez igaz, azt hittem, elegendő lesz így, ha a vasalást valaki megfelelően leellenőrzi. Lehet, hogy tévedtem. A kivitelezést nem házilag csináljuk, azért kérdezgetek itt, mert szeretném érteni, hogy mi történik pontosan és, hogy jól csinálja-e a kivitelező a dolgokat.
"ha itt monolit vasbeton térdfalat építettek tetőkiemeléshez"
Nem monolit vasbeton a térdfal. A térdfal a statikai terv szerint sima tégla térdfal, aminek a tetején új vasbeton koszorú készül és ez van függőleges pilléreken keresztül bekötve a régi koszorúba.
ha volt statikus terved, hivd fel a statikust és ő elmondja (ő tudja a legpontosabban, hogy mit talált ki, mi a tartószerkezet. és mi csak sima aljazatbeton).
ha itt monolit vasbeton térdfalat építettek tetőkiemeléshez, akkor ahhoz felelős műszaki vezető is kellhet a végén, akinek értenie kell a statikus tervet. h ennyire nem ismered az építőipart, akkor javaslom, hogy ne csináld házilagosan (lehet h tökéletes lesz, de lehet h nem).
két verzió van:
1) az új felbeton tartószerkezet (kell ahhoz, h a tető/födém/ház állva maradjon). a leírásod alapján ez a valószínű, de ezt csak a statikusod tudja. ekkor helyes módszerrel először kiöntik a lemezt mindenhova (pillér helyére is) a betont, és pár nap/hét múlva folytatják a felfelé menő pillérzsaluzással, vasszereléssel, pillérbetonozással.
ha neked már áll a pillérzsalu és nincs kiöntve a lemez, akkor a pillér alján a lemez betonacéljait ki kell tüskézni, hogy majd együtt dolgozzon, de ez elég nehézkes és nem szerencsés építési mód.
elképzelhető, h a kivitelező egyidőben akarja önteni a födémlemezt és a pilléreket is (Ezért hagyott helyet a pillérzsalu alján), de ez nem szokott sikerülni, mert a pillérzsalu aljánál felnyomhatja a friss lemezbetont a pillérzsaluban lévő beton súlya.
2) az új felbeton csak egy aljzatbeton (nem tartószerkezet), akkor azt csak a térdalak megépítése után kell megcsinálni és független a ház tartószerkezetétől. de akkor nem is kell/lehet bekötni a pillérbe/koszorúba. Ekkor először a koszorúra épített pilléreket zsaluzzák/betonozzák. aztán közéfalaznak és csak a zsalubontások után épül az aljzatbeton. de szerintem itt nem ez averzió van tervezve.
Ezt hogy érted? Elnézést, én amatőr vagyok, csak biztos szeretnék lenni abban, hogy jól csinálják a kivitelezők, nem biztos, hogy minden célzást értek :)
A tervben az van, hogy ez a vashálós beton a régi koszorú tetejének szintjében kezdődik. Amiért írtam, hogy pár centi (lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam), mert kiderült, hogy a jelenlegi vasbeton gerendás födém nem teljesen vízszintes. A födém betonozást (vasháló+beton) a meglévő gerendákra és a felrakott lépésálló szigetelésre megcsinálják és akkor a beton alja a koszorúk szintjében lesz. A beton teteje viszont a ház egyik sarkában 6 centi lesz, a ház átellenes sarkában kb 15 centi. A statikust megkérdeztem erről, azt mondta, hogy ez van, ha ennyire nem szintben van a régi koszorú + gerendák, akkor ok ez így, a födém el fogja bírni.
De ha jól értem ezt az egész tervet, ez a vashálós beton nem vesz részt a ház stabilitásában, csak azért van, hogy legyen valami beton aljzat a felső szinten, mert eddig salak volt, ami lépésálló szigetelésre lett cserélve, ahogy a statikus írta.
Ezek nem meglévő födémRE kerülő oszlopok, hanem meglévő falon lévő meglévő koszorúból kitüskézett oszlopok.
Meglévő egyszintes ház tetején lévő koszorú felett térdfal készül, a térdfal tetején új koszorú. Az új koszorú és a meglévő régi koszorú között pillérek készülnek. A pillérek be vannak tüskézve, ragasztva a régi koszorúba és be vannak vasalva az ú koszorúba. Eddig ez úgy megy, ahogy a statikus megtervezte.
A meglévő, régi koszorú szintjében (attól pár centivel feljebb) lesz a meglévő vasbeton gerendákra betonozás (ez lesz a felső szint betonozása), amibe vashálót írt a statikus. Azt írta, hogy a vashálókat be kell "horgonyozni" a pillérekbe. Azt írta még a tervbe, hogy a felső szint betonozása egy időben készüljön az új pillérek, új koszorú betonozásával.
Ez nem monolit vasbeton födém, hanem meglévő vasbeton gerendákra történik ez a betonozás a vashálóval, mert eddig salak volt a gerendák között, most lépésálló szigetelés + fölötte a vékony vasbeton.
Viszont az új pillérek nyilván be vannak zsaluzva, tehát alul, ahol összeérne a felső szint betonozása és a pillérek betonozása azok között ott van a pillér zsaluzata. Ha azon luk lenne alul, hogy összeérjen a kettő, gondolom kifolyna ott a beton.
Miután a beton nem bírja a húzást (ezért kell bele a vas), az oszlop lábánál mindenféle képpen meg fog repedni a nyomaték hatására, kivéve ha I. feszültség állapotra van méretezve. Ezt viszont csak atomerőműveknél szokták, mert nagyméretű és drága szerkezet jön ki belőle. Még ivóvizes medencéknél is megengedett némi vékony repedés. A repedések mérete némileg csökkenthető vékonyabb de sűrűbb vasalással. Kivitelezők szerint ez hülyeség, papír tudomány. Meg nekik több munka.
Ha a fődémRE kerülő oszlopokról van szó akkor először a födémet kell megcsinálni, majd ha a födém betonja elért egy bizonyos szilárdságot akkor lehet zsaluzni a rá kerülő oszlopot. Lehet egyszerre is csinálni, de az nagyon nehézkes és sokkal több belőle a kár mint a haszon. Az oszlopot a födémböl vagy az alatta levő oszlopból ki KELL tüskézni (kiálló vasak) méghozzá pozitív és negatív nyomatékra. Ha a födémből indul az oszlop (alatta nincs) akkor a +/- nyomatékra történő vasalás nem szokott menni a kőműveseknek, a nyírási vasalásról nem is beszélve. Ezek nélkül az oszlop vasalása annyit ér mint halottnak a beöntés.
Azt szeretném kérdezni, hogy tetőtéri födémhez tartozó pillérek, koszorú betonozásával egy időben kell csinálni a födém betonozását, akkor a pillérekhez készített zsalu megszakítja a födém betonját a pillér és a födém betonja között? Ezt a rést majd valahogy utólag pótolni kell betonnal miután a zsalu el lett távolítva?
Meg van süllyedve vagy nincs? Ha van, akkor a lábazat tetején ki lehet mérni.
Ha megvan alá kell falazni, csak az a sarkot, ahol a csatornalefolyó volt.
Aztán be kell injektálni a felső repedést, az alsó lehet csak a vakolat repedése.
Amikor építünk egy nagy épületet, 80-100cm vastag lemezalappal- vasbeton keretszerkezettel, az alapozásnál készítünk egy topometrikus merőpontot. Ez egy betoncsutak 20-30 méterre az épület egyik sarkától, a +-0,00 szint alatt pl. egy méterrel. Az építkezés befejezésénél rátesszük a topomért és 3-5 cm lejjebb van a lábazat szintje, mind amikor elkészítettük a lábazatot. Az épületek süllyednek.
Ha nincs koszorú a fal tetején és az egyik födem gerenda alatt a talp gerenda nincs alátámasztva, és pl. pont ott van egy lapolt toldást, akkor ott kell beavatkozni.
Vaspántokat értelmetlen beépíteni csak azért, mert mások ezt csinálták a repedések konszolidálására.
Az repedés okát kell megállapítani, amit elsősorban fel kell tárni. Utána gondolkozni azon, hogy mi az optimális beavatkozási technológia.
Kádárkocka, fafödém, sátortető. Emelet vagy tetőtér-beépítés nincs.Ablak felett redőnytok, az felett beépített betonáthidaló, koszorú nincs.Az áthidaló felett már kb az első födémgerenda lehet.Merőleges falon és máshol sincs repedés-süllyedés. Régebben ott volt az ereszlefolyó, pár éve máshová került.Az a repedés cirka 40 év alatt alakult ki. Az idén, gondolom az aszály miatt mozgott kicsit az a a rész.
Nem hiszem, hogy süllyedésről lenne szó, mert akkor lenne valahol egy 45 fokos repedés is. A sarok után nincs?
A ház emeletes?
Elég sok részletet kell megvizsgálni (szükséges a szerkezeti háznak rajza is, stb), , hogy egy szakszerű és kivitelezhető megoldást lehessen kitalálni.
Nekem az a véleményem, hogy az ablak felé be kéne építeni egy fém áthidalót (a koszorú alá), ha az ablak helyett teraszajtót szernél készíteni.
Egy alapos statikai felmérés után, lehet, hogy az lesz a döntés, hogy az áthidalót le kell támasztani az alapra két fémoszloppal is.
De meg lehet oldani monolit betonból is, sokkal olcsóbb lenne... támasztani úgy is kell. Az áthidalót csak tölcséres módszerrel lehet kiönteni.
Ne tévedjünk el, ez nem az a szitu, hogy az okos kőmüves megmondja a tutit. Jött lábazatot vakolni, kérdeztem, mit látott már a témában,elmondta,slussz.
Statikus: igen tudom,kinek mi a dolga, csak ilyesmivel foglalkozni akaró statikus is ott van, ahol gázcsövet sok pénzért odébb rakni akaró gázszerelő, konkrétan a Holdon.
Böngésztem falvarrás témában, az enyémtől szemre 1000x durvább dolgokat tesznek így helyre.
építészt felejtsd el, az egy másik szakma. hívj ki egy statikus mérnököt.
nagy a repedés, és főfalban/alaptestben lehet és tovább gyengíted a parapet kivágással. ezt látatlanban (és ingyen) senki nem fogja neked megmondani (bocs).
a te házad, azt csinálsz amit akarsz, de az autódat sem a fodrászhoz viszed :)
Kőművesemet faggattam, azt mondja ilyen hibáknál, mint az enyém, simán csak vasalnak, nem nagyon csinálnak injektálásos erősítést. Szerinte a függőleges sarokra fel kell állítani egy 80x80-as szögvasat, amihez laposvasakat kell erősíteni vízszintesen. Így ahogy berajzoltam feketével, jó lehet valamire?Gondolom a szögvasat-laposvasat egymáshoz hegeszteni, a laposvasakat átmenőcsavarozással kellene rögzíteni, mondjuk 50 centinként valami M12-M16-os menetes-szárral-anyával?Fal belső oldalára kellhet laposvas?
Merőleges falra milyen hosszon kellhet vasalás? Ott nincs semmi repedés,nem is dől, tök fura süllyedés ez amúgy.
A nehézséget az adja, hogy az ablak és a parapetfal kijönne , dupla erkélyajtó menne a helyére.
Másrészt arra a hozzászólásomra válaszoltál, amiben pont azt írtam, hogy megértettem, hogy miért kell. Bocs, aki laikus, annak kell egy kis idő, hogy felfogja a dolgokat, főleg, hogy a neten alig találok olyat, ami ezek szerint rendesen meg van csinálva.
Beszéltem a statikussal is, mondtam neki azt, hogy én azt látom, hogy nagyon sok háznál simán csak berakják az oromfal mellé közvetlenül a szarufát. Erre azt mondta, hogy igen, kb 10-15 évvel ezelőtt változtattak az ezzel kapcsolatos szabályon. Lehet, hogy manapság is használják, de ő a saját házánál biztosan nem csinálna ilyet és nekem is azt ajánlja, hogy kövessük a tervet, amiben van ilyen koszorú.
Meg akarod győzni magadat, hogy nem kell koszorú a tűzfalra?
Mintha azt próbálnád bizonyítani, hogy hülyeségeket írtunk...
Éleg érthetően lírtam, hogy két megoldás létezik- ha nem érted nem az én hibám, mutasd meg a kivitelezőnek a bejegyzést, az megérti.
Az egyiket sem egyszerű kivitelezni, ha a szelemenkét át kell vezetni a koszorúkon, akkor ki kell hagyni a vasalásba és az zsaluba is a helyüket, és le kell rögzíteni őket tőcsavarokkal.
Az ácsolt változaton egy falat kell építeni, amit burkolni lehet és megfelelően ki kell merevíteni a csomópontokat.
Beteszel egy képet, amin át van vezetve három szelemen egy téglafalon és talpszelemen rá van rögzítve a hosszanti koszorúra.
Azt a nagy sátortetőt fúja a szél ide-oda, hiszen még épületek sincsenek körülötte, úgy el fog repedni az a fal, hogy nem is lehet helyrehozni.
pontosabban: kitüskézik a vízszintes koszorúból a betonacélt, kiöntik betonnal a vízszintes koszorút.. kötési időre várnak. .aztán falazzák az oromfalat
minden falazott szerkezetet "illik" a tetején koszorúval lezárni: egybefogja faltestként, és megakadályozza földrengés esetén a kidőlést.
oromfal nem feltétlenül tűzfal, csak ha a telekhatáron van.. de egyébként igen: régen először épült a fa fedélszék, és azt falazták körbe.. de ez 100 éves technológia. ma már nem mehet át faszerkezet tűzfalon.
Aham. Ezt a piros részt a feketével együtt öntik ki betonnal vagy feketét betüskézik, felépítik az oromfalat és aztán amikor kész, kizsaluzzák kiöntik betonnal a piros koszorút is?
Hosszába merevít. Koszorú nélkül ledől a fal. A neve szaknyelven tűzfal.
El lehet készíteni fából is. Csak kell egy combosabb gerincszelem. A rövid oldal koszorújára szerelsz egy talpa gerendát- lekötve, ahogy a talpszelement, arra felállítasz (csapolással) egy oszlopot, karkötést szerelsz a szelemen és a oszlop közé. A fogópárokat be kell vállazni (kb. 2 cm beereszteni) az oszlopba.
Ilyen esetbe szükséges a vihardeszka is.
Még két kisebb oszlopot, ezeket be kell építeni a fogópárok közé fel a szarufák ferde részelén, a síkot ledeszkázod vízszintesen és rá lambéria, vagy két réteg 12-es OSB és valamilyen hőszigetelés.
Manzárd esetén jobb a tűzfalat téglából kifalazni- koszorúzni és ha eresz is kell, átengedni rajtuk a talp és gerincszelemeneket, azokra kerül még egy szarufa pár.
Korabeli tetőknél (betonvas és beton nem volt) fából készítettek a tűzfalat és kifalazták téglával, aztán levakolták, így védték meg a tűztől.
Gázból havi 28 köbméter körüli a fogyasztásunk, erre fizetek havi 1100-1200 ft-ot. Amit nem egészen értek, mert egy köbméter gáz ára 100 ft körül van, így elvileg 2800 ft-ot kéne fizetnem havonta. Akkor miért kell csak kevesebb, mint fele ennyit?
házunk egyik oldalán szeretném megoldani a csapadékvíz elvezetését (nem az ereszből, hanem a simán oda csorgó / eső csapadékot). A ház fala és a kerítés között jelenleg sima föld van, aminek még a lejtése sem az igazi (kb. a házfal közepénél van a legmélyebb pont).
A következő megoldásban gondolkodtam:
* kis földmunkával kialakítani, hogy a kerítés melletti rész alacsonyabban legyen, mint a fal melletti
* a kialakított felületre egy lejtést kialakítani murvával (letömörítve)
* erre helyeznék egy drén lemezt, a lábazatnál felhúzva és a lábazathoz rögzítve
* a drénlemezre pedig egy murvás / kavicsos részt alakítanék ki, vízszintes felülettel
Nem óriási vízmennyiséget kell elvezetni (az eresz szerencsére jó), de mégis - jobban aludnék, ha a faltól el tudnám vezetni ezt a vizet.
Szerintetek ez a megoldás megfelelő lenne?
Az első gondolatom egy 50 cm-es betonfelület kialakítása lett volna a fal mellett (enyhe lejétssel), de költségesnek és munkaigényesnek látom.
Nyitni szeretnék egy falnyílást egy gipszkarton falba. A falnyílás a padlótól a plafonig tartana és fal egyik szélén lenne.
Úgy gondoltam, hogy sniccerrel végi vágom a falat a plafontól a padlóig majd fent a profil alatt, lent a profil felett végigvágom. Kiveszem a falat, így már látom a csavarokat a profilban a plafonnál és a padlónál, kicsavarom őket és leveszem a fennmaradt darabokat.
Ez így jó vagy van egyszerűbb / értelmesebb módszer is?
Tanácsra lenne szükségem! Egybenyitottam 3 szobát, így kaptam egy nagy konyha nappalit. A menyezeten így láthatóvá váltak, hogy eltérő vastaságúak a vakolatok és így van szintkülönbség. Szerintetek, hogyan lehetne legyegyszerűbben orvosolni a visszavakolást? Verjem le a vakolatot a falhelyek mentén 1 méterig a vastagabb részen, és úgy vakoljam vissza, és talán nem látszódik annyira, vagy az alacsonyabb részre kéne rá vakolni? Nagyobb az a felület ahol vékonyabb a vakolat.
Koszorunak 40 szeles fenyo deszka lapokat kell kesziteni, pallo hevederekkel. 4 meter hosszukat, az hevereken lehet toldani a deszkat, minden 60 cm kell egy heveder.
Azt fel kell furni a falalakra, a hevedereken keresztul. De konnyebb atkotni oket 12-es menetesz szarral, a ureges tegla a falazat.
Vastebon koszorú készítéséhez szerintetek lehet vagy szokás használt deszkákat felhasználni? Arra gondoltam, hogy ha van ilyen, akkor nem a vadi új deszkákat venném meg a fatelepről...
Minden megoldás használható, ha te is, meg a családod is tud a lehetséges kockázatokról, és tudja kezelni azt. Én pl. akkor kötöttem ki a konyhai szagelszívót, amikor elköltöztünk, és kiadtuk a lakást. Azt a kockázatot már nem vállaltam. (Sima átfolyós, gázos vízmelegítő volt, nem volt mit reteszelni rajta.)
ja, valami kimaradt: ha van a lakásban nyílt égésterű kazán, akkor nagyon bezavarhat a pára és wc elszívó a légmozgásba (leszívhatja a kéményből a égésterméket!!) és az életveszélyessé teszi. talán kötelező is a páraelszívóba egy védőrelét tenni: vagy a kazán, vagy az elszívó működik. de egyidejűleg nem mehetnek. zárt égésterű kazánnál nincs ilyen gond.
az megoldás lehet, hogy a konyha elszívód belső levegő keringtetésen van, de a kapcsolója kapcsolja a wc elszívót is? akkor ha nem is jó hatásfokkal, de valahogy mégiscsak cserélődik a levegő (persze ha van honnan a lakásba friss levegőt szívni).
klasszikus/helyes levegő út: frisslevegő -> szobák/nappali -> étkező -> konyha -> fürdő -> wc -> elszívás/kifújás. ha csak a konyhába szívsz el, akkor az is lehet h a wc felől kap a lakás "friss" levegőt. főleg ha a szomszéd ventilátora ott túlnyomást hoz létre
elvileg már most szabálytalan, ha egy cső meg végig.
a mellékcsatorna azt jelenti, hogy a bekötési ponton még külön csövek vannak, és kb 2-3m-rel magasabban közösítik. Így nincs visszaáramlás a másikból. Ez lenne neked is a cső.a.csőben, de gondolom nem akkora a meglévő, hogy ez elég nagy keresztmetszet legyen.
a csappantyú nem fogja meg az e.coli baktériumot.
a szomszéd ventilátora befújja a te konyhádba az ő "légtermékét" :)
72. § (1) A helyiségek használt levegőjének a tető fölé, a szabadba történő kivezetése céljára egyedi üzemű vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőző létesíthető. E célra a tartalékfűtés kéménykürtője nem vehető igénybe.
(2) Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg a mellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be.
(3) A szellőzőkürtőt általában függőlegesen kell vezetni. A szellőzőkürtő elhúzásainak vízszintes vetületi összege legfeljebb 2,0 m lehet.
(4) A kürtő-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.
(5) A szellőzőkürtő kitorkollásának magasságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni.
(6) Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtől legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállósági határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani.
(7) A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete - a legfelső bekötés felett legalább 2,0 m-es függőleges kürtőmagasság vagy legalább ezzel egyenértékű huzatnövelő szerkezet alkalmazásával - legalább a következő legyen:
azt kellene megtudni/megnézni/kipróbálni, hogy a szomszéd klotyója is arra van-e rákötve. ha igen, akkor ne kösd rá a konyhádat.
ha csak a tiéd a szellőző, akkor mindenképpen tegyél a konyhaiba visszaáramlásgátló csappantyút, de a helyes válasz itt is az lenne, hogy ne kösd össze az élelmiszert a végtermékkel.
ha csak a tiéd a szellőző és nem gravitációs a wc.szellőző bekötés, hanem ventillátoros (túlnyomásos), akkor megint csak a "nem" a helyes válasz.
vagy tömören: nem szarunk oda ahol eszünk :)
egy szénszűrős konyhai szagelszívó levegőkivezetés nélkül (belső levegőforgatással) is elég jól teszi a dolgát (de a párát csak átmozgatja).
vagy ha nincs más lehetőség, de elég nagy a szellőző: dugj bele egy másik csövet (cső a csőben), és akkor függetlenül mennek ki a levegők, csak kisebb keresztmetszettel (hangosabban, lassabban)
Igazad van. Megkérdeztem a statikust, azt mondta, hogy arrébb lehet rakni egy szarufát kb 5-10 centivel gond nélkül (és akkor a 75 helyett 80-85 lesz a köz a ket szarufa között) és akkor a 78-as Velux ablak befér és nem kell szarufa kiváltás.
Új tető, a tető faszerkezetét építész/statikus tervezte csak amikor a tetőablakokon gondolkoztunk, akkor kisebbre gondoltunk. Tudom, hogy szarufa kiváltással meg lehet csinálni a nagyobb ablakot, de arra gondoltam, hogy ha 10 centivel arrébb lehetne egy szarufát rakni, akkor nem kellene szarufát kiváltani.
A hatósági áras 10 erdei köbméter fa szállítása durván mennyibe kerül?
Néztem a hirdetéseket és 6 - 23 ezer között szóródott a szállítás ára köbméterenként, ezek szerint 10 köbméter szállítása 60 - 230 ezer lenne? Ez döbbenetesen sok!
Az építész tervező vagy a statikus tervező határozta meg a szarufa távolságot? A statikust kérdezd meg, statikai kérdésben CSAK STATIKUS TERVEZŐ VÉLEMÉNYE SZÁMÍT. Így tervek nélkül ezt megválaszolni felelőtlenség.
Tetőteret építünk, az építész 85 centinként írta ki a 10*15-ös szarufákat, tehát 75 centi rés van közöttük.
Tetőablak miatt szerintetek probléma ha egy szarufát nem 85 hanem 95 centire raknánk vagy ez simán működhet? Azért gondoltunk erre, mert akkor nem kellene szarufa kiváltás, pont elférne a közben megfelelően a tetőablak.
Ha ezeket betartják az ácsok, akkor 2x annyi időt tart a munka és 2x annyi pénzt fogynak kérni.
A szerkezeti elemek javítása után, ki kellett volna egyenesíteni a gerincszelement, utána szinte az összes szarufát meg kellett volna platolni két colos deszkával, azaz kiegyenesíteni őket (mert idővel a két támasztási pont között a szarufák lehajlanak a terheléstől). 3x5-ös cserépléceket kellett volna használjanak, mert a vékonyabb lehet, hogy lehajlik a dupla fedésű hódfarkú alatt. De a cserépléc távolsága 16.5 cm a hódfarkúnál, kell belelő egy csomó... ha colosból volt vágva a léc, akkor biza lehajlik, ha a szarvazat nem elég sűrű osztású.
Hullámos lett az új tető: ez mitől van? Most fejezték be az ácsok a tetőt. A szerkezet maga nem új, csak megerősítést kapott, a szarufák a régiek, a komplett lécezés viszont teljesen új. A tető egyik oldalán huplik vannak. A lécek nem voltak jók, vagy az ácsok? Nem volt rendesen kiszáradva a fa? Esőt is kapott, a munkálatok is leálltak egy időre. Vagy a munka minősége? Mit lehet ilyenkor csinálni? (sík, hódfarkú cserép, gondolom, jobban látszik, mint hullámosnál) Köszi előre is!
nincs baj. beton és betonacél (=vas) van benne, tehát vasbeton, csak nem tartószerkezet, mert tartószerkezeti vasbeton lemez nem lehet 8cm vastagság alatt. ezért kell alá lépésálló feltöltés, mert nem egy tartószerkezeti vasbeton lemez épül a gerendák tetejére (1m-es fesztávval), hanem csak "esztrich"-szerű, hálós vasat tartalmazó felbeton (de ez nem tartószerkezet)
mindez csak elnevezés kérdése. statikusod és TöckJ is jól írta, számunkra egyértelmű szakszavakkal.
a talaj irányából azért kell vizszigetelés, hogy a talajvíz/talajpára ne szivárogjon fel a szerkezetekbe és a helységbe.
a csempe alatti pedig azért, hogy a zuhanyból kicsapódó víz ne szivárogjon le a csempe alá.
csőtörésből származó vízre (itt) nem szigetelünk külön. ha csőtörés van, ugyis fel kell vésned az egészet.
a talaj irányból azért kell szerelőbeton, mert a talajvíz elleni vízszigetelést csak sík (és nem mozgó) felületre tudod lerakni úgy, hogy ne szakadjon el vagy lyukadjon ki. (döngölt sóderre nem teheted rá a vízszigetelést).
ez a két réteg vizszigetelés akkor is kell, ha nincs a padlóban semmilyen csöved.
csak olyan esetben kell a csőtörés ellen is vizszigetelés, ha pl. két külön lakás, és a felső lakás szennyvize a padlórétegrendben meg, és az alsó szomszédnak ott pl. konyha helysége van. na akkor kell a szennyvizcső alá, kimondottan a csőtörés miatt vízszigetelés.
Nagy nehezen sikerült ma felhívnom a legközelebbi erdészetet és közölték, hogy csak 5 köbméter fát tudnak adni, hogy jusson mindenkinek. Annyira, de annyira tudtam előre! 😁
Tehat a -szerelobeton es a rajta levo vizszigeteles- es az -esztricht es a rakent vizszigeteles- azert kell ilyen formaban, hogy hermetikusan kozrezarja a csovekbol esetlegesen szivargo vizet a koztes parafas retegbe? Igy a szomszedos falak nem azhatnak at csotores eseten.
Tehat elmeletben egy tokeletes csorendszer eseten a szerelobeton elhagyhato lenne? Dolne meg a hianya miatt a parafaretegen levo esztrich
Koszonom a buzzaros infot is. Teljesen logikus. Atgondolom meg a pontos kialakitast
Sajnos bele kell vagnom alap bezonozasba, mert mint kiderult a furdoszoba jarolap alatt csak fold(szetszaradt porlott mischung) van.
Csak nagyon roviden: egyszeru futoszonyeges paflofutest szeretnek az uj hidegburkolat ala.
Az elkepzelesem: fold kilapatolasa. Soder 5cm vastagon, ledongolve. Arra egy folia. Majd a szigetelest parafaval oldanam meg.
- Van rengeteg 50x20cm 3mm vastag parafalapom. Ezeket 10 retegben(tehat osszesen 30cm vastagon) egymashoz illesztve, retegenkent elforgatva es fedesben egymasra tennem. -
A vizvezetekeket (5retegu) a parafak kozott vezetnem (lepesallo gegecsoben?!) Majd erre egy ujabb folia. Korbe dilatacios szalag. Erre 8-10cm estrich beton, muanyag szalerositessel(acelhalo helyett)
A lenyeg, hogy nem szeretnek kulon szerelobetont is, de szigetelest viszont igen. A parafa nem nyomodik ossze, ipari letesitmenyek alatt is hasznalhato szigeteleskent. Ennek igy, ha jol le van dongolve, nem szabad semerre megsullyednie, igaz? Azt irjak, a szalerositesu beton, akar erosebb is, mint a betonhalos. Mennyire tartjatok ezt megvalosithatonak, tartosnak?
Ha ez igy mukodokepes, akkor a gegecsovek korott(meg a folia alatt) polisztirolbetonnal, vagy hasonloval toltsem ki?, Vagy csak menjen ra a folia arra meg az estrich?
A betont ketkezes keverovel, vodorben kevernenk ki. Osszesen 8m2 a furdoszoba.
Tudom nagyon kezdo kerdesek. De muszaj valahogy megoldanom, a penz pedig limitalt.
Ha ez nagyon rossz otlet es esetleg valaki leirna, o hogy oldana meg ezt a helyzetet, azert is halas lennek. Koszonom!
A legjobb megoldás a duzzasztott agyag, két granulátumot kell használni: az egyik kicsi, a másik nagyobb. Úgy összetömörödik, hogy nem is látszik, ha egy ember jár rajta. Nagyon jól is szigetel, nulla a vízfelvétele.
Én a moldávoktól veszem, de csak kamiont szállítanak, 50-60 köbmétert egyszerre, kb. 38 euró köbmétere.
nem kell a profi uj 2mm.-es gyöngy, elég a bontott, darált cucc:
Időszakonként kapható hasonló termékünk, a hungarocell darálék. Ez 2-10 mm közötti darált hungarocell szemeket jelent. 50%-kal olcsóbb, mint az I. osztályú gyöngy, s szinte mindenhová ugyanúgy használható
szeged környékén nem tudok segiteni, de ezt kis házi cégek is darálják, nem kell, h profi nagy cég legyen
Nekem kb 13-14 köbméter kell ahogy számoltam. A https://www.delcell.hu/termekek/hungarocell-gyongy.html oldal alapján 100 liter = 3300 bruttó vagyis a 13 köbméter az 429 ezer forint. Mondjuk ott van, hogy több litertől már egyedi árak vannak, ezt meg kell kérdezni.
A thermobetonból ez ahogy számoltam kell 68 zsák + 1.3 tonna cement. A 68 zsák az 320 ezer forint, az 1.3 tonna cement az kb 130 ezer forint vagyis a kettő kb 450 ezer.
Nálam úgy lesz, hogy ezen (vagyis a jelenleg 100 centi távolságú gerendák fölött) lesz még egy 6 centis felbeton (vasbeton). Tulajdonképpen ez a poliészteres beton vagy a hungarocell csak azért kell a mostani gerendák közé, hogy ne folyjon oda be a felbeton a betonozáskor, ha jól értem.
De megnézem majd, hogy EPS szabdalással mennyibe kerülne a dolog, mert a linkelt polisztirolos betonnak is szép ára van de sajnos az EPS sem olcsó.
a koncentrált terhet persze ezek a házi könnyűbetonok nem bírják (bakancssarok), de egy járópallóval már eléggé szét tudod oszlatni, h ne legyen megsüllyedve
semmit nem tagadva vagy belekötve a leírtadból, de én magamnak kevertem már aljzat alá. a súlyát nem mértem le, mert talajpadló volt, de "rohadt könnyű" volt homok nélkül is. és most nem szerkezeti (LC8, stb) könnyűbetonról írok, csak lépésálló feltöltésről.
polisztirolbeton titkai:
1) kell felületaktív anyag, h jól tapadjon a cementpép a polisztirolra = mosogatószer
2) kiöntött felső síkra (amit persze azonnal tömörítesz), érdemes húzni egy vékony cementsimítást (de nem kell a klasszik 2cm tömörítettet)
3) a kiöntött könnyűbetont azonnal le kell takarni fóliával, h ne száradjon ki.
4) alul elég sok víz jelenik meg, így alá erősen javasolt egy fólia
Logikus következtetés, pont ezért nem érdemes poliészteresen könnyű betonnal helyesesíteni a salakot.
Volt néha egy nagyobb felújításom (a 19 század végén épített középületekbe), általában acélgerendás födémekkel, téglaboltozatosokkal vagy betontálcákkal voltak készítve. Muszáj volt rétegrendet cserélni a födémeken, túl sok szerelést kellett beépíteni a padlókba, a salak tele van porral is. Meg kellett szabadulni kosztól.
Végigjártam az összes betongyárat a három megyében és tárgyaltam 10 laboros mérnökkel, de egyik sem tudott kikeverni polisztirol gyönggyel, vagy őrleménnyel készített betont, aminek a súlya 600kg/köb alatt lett volna, legalább annyira terhelhetőt, hogy utána 2 hétre járni és dolgozni lehessen rajta. Kell bele valamennyi homok és sóder is. Ha jól emlékszem a min. 800kg/köböst tudták elkészíteni.
Próbálkoztunk perlittel is, az sem vált be- pedig az nagyon drága. Duzzasztott agyaggal is. Van habosított beton, írtam róla talán két napja, de nem tudom, ha el van terjedve Magyarországon, pedig 100%- hogy vannak gépei néhány szakosodott cégnek (használtan beszerezve), aki aljzatbetonnal foglalkoznak. Na mindegy. Mocsok munka azt is kiönteni, de tényleg nagyon könnyű és ha megköt, úgy ahogy- de lehet járni rajta. Abba egy szem homok sincs, szivattyúval nyomják be az épületbe, cement (sok)-víz-habosítószer.
A következőt tanácsolom, ha nincs nagy felületed:
Vegyél 120-as EPS, szabd be a gerendák közé, ahova nem tudod beszabni tegyél egy kis polisztirol örleményt keverj össze cementel és egy kis homokkal és vederből öntsd be a résekbe. Ezt szemre. Vagy EPs-nek való PUR habot, ahol a rések kicsik.
Miután megköt beékeli a polisztirol lapokat és lehet járni és dolgozni a felületen.
Meg kell csinálni a szereléseket.
Az aljzat öntése elött érdemes megnézni pontosan, hogy mennyire sík a felület, hogy nem legyen több az aljzat vastagsága, mind 7cm. Az is már 170-180kg/nm.
Ilyenkor még egy 2-3cm vastag polisztirol lapokat kell leteríteni a csövek közé. Tegyél legalább 6m-es hegesztett halót az aljzatba, de lehet 8mm is, kicsit emeld is meg. Merthogy a 6 haló csak 5mm, a 8-as csak 7mm,
valamikor létezett szerkezeti hegesztett haló, az tényleg a méretébe volt.
Statikus már látta, ő mondta, csak kíváncsi voltam, hogy miért, mert ezt elfelejtettem megkérdezni. Azért voltam kíváncsi, mert van, aki a kohósalak esetleges sugárzása miatt szeretné eltávolítani, a weben is inkább ilyet találtam.
mert statikailag nem bírja el. minden felesleges súlyt le kell termelni róla.
a betontálcás födém eredeti méretezése szerint 1,0m gerenda rasztertávval készült, üres padlástér hasznos terhelésre.
Az emeletközi födémek (tehát lakószint alatti födém) gerendatávolsága ugyanakkor (régen) max 60 cm volt, béléstestekkel.
ha most utólag beépítesz ilyen padlásfödémet, akkor növeled az önsúlyát (esztrich, válaszfal) és növeled a hasznos terhelését is (üres padlásfödém -> lakóhelység).
megoldások:
1) meglévő nehezebb salakfeltöltés lecserélése könnyebb lépésálló feltöltésre (ez a kérdésed)
2) segédgerendák berakása
3) új vasbeton födém építése a meglévővel összedolgozva vagy attól függetlenül, felette
4) acél trapézlemezes födém építése (nagyon ritka)
5) gravitáció csökkentése, de ezt még sehol nem alkalmazták :)
Tudja valaki, hogy meglévő betontálcás tető tetőtér beépítéseknél miért szokták a gerendák közül kiszedni a salakot és helyette polisztirol őrleményes betont rakni? Miért nem lehet otthagyni a salakot?
Felhívtam párszor a listán szereplő legközelebbi erdészetet és mindig gépi hang mondta, hogy A HÍVOTT SZÁM NEM KAPCSOLHATÓ! Úgy látom ez is a "Hoztam is ajándékot, meg nem is." témakör, mint a hatósági áras 209 ft-os tej, ami legalább másfél hónapja nem kapható. Ahányszor elmegyek vásárolni, mindig üres a helye. Tipikus Orbán-féle nesze semmi, fogd meg jól!
Itt most arról szól a történet, hogy az egyébként gázzal fűtőknek kellene egy vészmegoldás arra az esetre, ha nem lesz gáz vagy túllépik a rezsicsökis keretet és nem tudják/akarják a teli gázárat kifizetni.
Ezért engedélyezik nagyobb mennyiség kivágását - most. Tavasszal vágott fa sehol nem kapható, így amit most vágnak, az természetesen nedves lesz.
Elvileg télen - jó hidegben vágják (termelik) ki a tűzifának valót és felteszik kásztába száradni, méterbe vágva- a vastag rönköket kettőbe-négybe hasítva.
Sokat szárad tavasszal, mert nagy a hőmérséklet különbség éjjel és nappal. Aztán ősszel eladják, mert akkor a legjobb az ára.
Nyáron meleg van, tele van nedveséggel a fa, nehéz vágni és hasogatni és azonnal fel kell vágni méterbe és kásztába rakni, mert befő- az meg nem jó semmire.
A frissen vágott fának nyáron 50% a nedvessége, télen 36-38%. Ennek a hőértéke kb. 1.4-2 kWh/kg- a fa fajtájának a függvényében.
A 7-8 hónapot száradt fának, méterbe vágva, a nedvessége 18-20% és hőértéke kb. 4 kWh/kg.
Ha fel van hasogatva apróra és még pár hónapot szárad akkor (úgynevezett) légszáraz, olyan 13-14% és a hőértéke 4.5-5.5 kWh/kg.
Én is veszek évente 4-5 métert, általában tavasszal, de azonnal felvágom és hátrahordom a kertbe, kasokba rakva. Nincs hol tárolni méterbe.
Csak egy csempekályhánk van a nappaliba, de jó nagy, üveges ajtóval.
Én úgy tudom, hogy az ember máskor sem az aktuális télre veszi a fát, hanem mindig a következőre. Én mondjuk nem fűtök fával, de a haverom mindig így csinálja, merhogy azt úgy kell.
És állítólag mindenkinek magának kell elmennie érte az erdőbe, és mindenkinek magának kell vinni a baltát meg a fűrészt. És mindenkinek ketten kell menni, hogy legyen aki figyeli, hogy jön-e az erdész. :-))
Dréncsövezéshez ház körül alap mellé, az egész geotextilbe lesz "csomagolva". Azt a tanácsot kaptam, ne valami kis vékonyat vegyek mert szakad, gyenge, stb. Hat rendeltem 350g/m2. Erről viszont azt hallottam, nem jó, tul vastag, nem engedi at a vizet (??) Most akkor ez valóban így van? És mi lenne a jó vastagság, ami strapabíró (60x60 cm az árok, ebbe megy a dréncső + esőviz cső, es az egész kaviccsal lesz feltöltve), erős, de nem "túlságosan" vastag? 150g/m2 pl?
Köszi! Üresen hagyni nem akarnánk. Ti mit javasolnátok, ami nem nehéz és költséghatékony is (ha van ilyen)? A salak nem tudom, mennyire szellőzött ki, de történtek beázások, amikor a salak is kaphatott bőven vizet.
Elsődleges az, hogy mennyire volt kiszellőztetve a salak. Magyarul lesz-e belőle kénsav, vagy kénessav. Megeszi a betont. Már láttam olyant. Többet is, de nem mindenhol okoz problémát a salak. Ha nincs kéntartalma akkor nem árt. A födém terhelését tényleg csökkenti ha leszedik, de nem kell helyette más? Mert az esetleg nehezebb lesz. Kopogni fog rendesen ha üres a padló alatt.
Biztos, hogy tehercsökkentést jelent ha leszedik és biztos, hogy a beton se lesz rövidebb életű.
70-es években épült ház salakfeltöltéses födémjével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. A fő kérdésem, hogy a salak kilapátolása szükséges-e? Megmértük Geiger-Müller számlálóval, nagyon minimálisan mutatott magasabb értéket, mint a házban máshol, a falaknál, stb., persze nem tudom, jó minőségű volt-e a számláló, hogy jól mértük-e, de bőven határérték alatt van. Az interneten található ijesztgetések mennyire reálisak? Olyan honlapokon találni ilyet, pl. beteg gyerekekkel való ijesztgetést, ahol ezzel foglalkoznak. Volt építész, aki szerint menjen, mert nem egészséges, más szerint nem érdemes foglalkozni vele. A statikus szerint könnyíthet a födémen, ha kivesszük, de nem mondta, hogy szükséges. Egészségügyi, statikai szepontból azért mégiscsak jobb lenne? Megérné? Mert azért nagy macera. A terv az, hogy hajópadló lesz csak felül, a tetőtérben, aminek a padozata (nem biztos, hogy ez a jó szakszó) a betonkoszorún és a teherhordó falakon nyugvó új, vastag gerendázat lesz. A statikus szerint ezzel a plusz terhet levesszük a födémről, mert ha nem is új födém lesz, de hasonlóan funkcionál majd ez a gerendázat. A súly szempontjából így talán kevésbé érdekes, az egészségügyi kockázat pedig nem tudom, valós-e.
A fürdőben padlófűtést építünk ki és kerülnek csövek az épített zuhany lejtős része alá is. Ezért kézenfekvő, hogy mindenhová leterítettük a zajcsökkentő 5cm polisztirol lapokat. A legvékonyabb részen is megvan így is 5cm esztrich vastagság a folyóka körül. A legtöbb helyen amit láttam másoknál ott teljesen ki volt hagyva a zuhanyzó helye, ami érhtető, hogy a burkoló oldalja meg majd a lejtést, nem az esztriches csapat, de ha már bent vannak a csövek akkor biztos nem kerül alá polisztriól utólag. Hagyjam vagy ne hagyam bent a polisztriol lapokat? Mi a hátránya?
Dehogy :) esővízakna. Fölötte van a monolit, az áthidalók tetején. A 327-ben vannak a képek. Habarcsba van rakva a kőfal, az legalább jó vastag. A jelen állapotában teljesen épnek néz ki a beton, hosszú távon gondolkodom, hogy megtartsam-e. Amint látható, a vas nem szereti ezt a környezetet.
A földbe nem tudom elvezetni. Fel kellene verni a betont hogy le tudjam a földbe ásni és elvezetni a jobb oldalra. Csak simán a föld felszínére tudom levezetni, ez lejt erősen a jobb oldalra.
Én baloldalt vezetném el. A lejövő függőleges csövet ha egy lejtős csatornába (akár szürke PVC csőbe) kanyarintod, akkor hogyan folyik be az épületbe? Ez a része nem világos nekem.
A képen látható melléképület ereszcsatorna kialakításával kapcsolatban kérném a véleményeteket.
A tető bal és jobb oldalán is fent vannak az ereszcsatorna tartók, erre szeretnék csatornát feltenni. Azonban a bal oldalon a vizet nem tudom levezetni, mert lejtős a terület és befolyik az épületbe. A földbe se tudom leásni és áthozni a jobb oldalra. Mennyire elvetemült ötlet, hogy a bal oldali ereszt egy szeglettel átfordítom az oromfalra és ott elvezetem egészen a jobb oldali ereszig, itt megint egy szeglettel átfordítom a jobb oldali eresz irányába. A lejtéseket megnéztem, ~10 cm-el a bal eresz magasabban van, mint a jobb, így pont ki is jönne a lejtés. Itt már le tudom vezetni a vizet. A bal oldali tető vetülete ~30 m2, a jobb oldali ~50 m2, így elvileg a 33-as eresz elbírja.
ráadásul az alsó "drainlemezzel" az összes alulról jövő nedvességet a házfalhoz vezeti, ahol még helyesen megvan az 1-2cm szellőző rés, de azt utána lezárja a habbal felragasztott XPS-sel.
amit épített az majdnem tökéletes egy felszíni víz elvezetéshez árok helyett (de nem egy ház mellett). a drainlemez nélkül még talán szivárgónak is, de így egyben egyáltalán nem ide való.
A fal alján látszik a "moha", lehet hogy egy tetőhosszabbítással sokkal többre ment volna
Mit akarsz vele kezdeni? Tetőtérbeépíteni? :-) Miért merült fel a statikus, hajlik, repedt?
Gondolom ott is az eredeti építő azt gondolta hogy milyen szupererős födémet készített házilag. Csak gyanús az áthidalók között csak kiöntötték betonnal és semmi több vasalás nincs. Alatta vagy benne vannak a gerendák egyáltalán?
Mondanám nézd meg a képeimet, nem kell idei statikus, dobálj be alá "látszógerendát" xd aztán mehet fölé a gyerekszoba.
De amíg a házimonolitos házamban volt bőven vas csak éppen kitudja hogy, addig a tiedben szerintem csak az áthidalókban van. Tehát elég sűrű alátámasz kellene, mert fennállhat a veszélye hogy kipottyan az áthidalók közötti 70cm-es betonrész.
Statikusok kedvence szerintem a házimonolit, a vályogházak mellett. :-) :-)
Ajánlj egy statikust, aki elvállal egy rakott kőfalra öntött, fejjel lefelé beépített áthidalók által tartott, ismeretlen vasalású, változó vastagságú monolit födémet :)
Ez nem nem sokat ér, ez gyakorlatilag csak annak ér (sokat aki ezt adja el) valamit aki csinálja. A parasztvakítás abszolút klasszikus példája. Pontosan annyit ér mint egy beton vályú a terepszinten. Csak sokkal drágább. A víz, amilyen szemét alulról megkerüli. És még számtalan f.szság van benne. A szigetelés legősibb alapvető szabálya, hogy a nedvességgel érintkező felület HÉZAG, RÉS NÉLKÜL VÍZSZINTESEN ÉS FÜGGŐLEGESEN ÖSSZEFÜGGŐEN, RÉS NÉLKÜL TAKARVA LEGYEN. Továbbá volt ott egy szintező, nem láttam, hogy használták volna. Maximum a dréncső elhelyezésekor. A pofa nagyon magabiztosan magyaráz, csak tökéletes baromság, mert a betonalap a nedvességet fölszívja mintha ez a marhaság (jó sok pénzért) ott sem lenne. Ha ilyet előadtam volna ép-szerkből az első félévben akkor kirúgnak és örökre eltiltanak.
Ez pontosan annyit ér mint egy betonjárda a külső szélén folyókával.
Minden esetre mindenkinek NAGYON AJÁNLOM, hogy mielőtt egy Ilyen REKLÁMFILM alapján belekezd a munkába érdeklődjön hozzáértőktől. Néha jók is amiket reklámoznak.
A drénezés csak nagy mennyiségű földalatti víz ellen (pl. földalatti áramlás, magas talajvíz) használ. De akkor bele kell ásni a földalatti vízbe. A gyűjtőd hamar meg fog tellni. Gondold végig mégegyszer.
Ha drénezni akarod akkor mélyebbre kéne leásni, de az veszélyes. Ennek meg sok értelme nincs. A vizet összeszedi, de a talajnedvességet nem igazán. Majd nem oldalról, hanem alulról fog nedvesedni. Ha felszini vizek ellen kell, ami láthatóan folyik az ellen jó egy gyűjtővályú.
Ha az alaptest MELLŐL (!) kiássák a földte az jelentősen CSÖKKENTI a talaj teherbírását, az alap leterhelés híján kinyomhatja maga alól a földet. A teherbírás csökkenésének számítására van képlet is. De MINEK a drénezés? Nem lett volna elég egy árok a felszínen? Ha tényleg drénezni kell akkor sok víz gyűlhet össze. Ha kiszárad a talaj akkor egyes talajnemeknél összeszárad a ház pedig repedez. (elsősorban agyagnál)
De tényleg kell az a drénezés? Egy ilyen sekély árok mire jó?
Dréncsövezünk ház körül. Rendes beton alap van. Kérdésem, mennyire érdemes lemenni vele? Egészen az alap aljáig? (kicsit félek körbeásni a házat ilyen mélyen, statikailag ez nem probléma? Nomeg esik bele eső majd, ázik a talaj, mert tuti lesz 2 hét mire betemetni fogjuk). Illetve milyen szélesen ajánlott? Eddig 1 ásónyom (kb 30cm) van, gondolom ez kevés, inkább duplája kéne?
Az "S" szerintem a strang helye. A kör pedig egy angy átmérőjű légtechbikai szellőző cső, ami megy ki a tetőre. És abba csatlakozik be a konyhai/fürdőszöbai szellőző minden szinten.
Az alábbi alaprajz egy 1969 -ben épült négylakásos egy emeletes társasház emeleti lakásának az alaprajza. Sajnos nem, túl jó minőségű.
A kérdésem az lenne, hogy a rajzon a kamra alatt található a WC (a valóságban mögötte). A WC csésze mögött található két dolog a rajzon, amit nem tudok beazonosítani, hogy mi lehet. Az egyik egy kocka közepén körrel és átlósan négy pöttyel. A másik pedig egy másik kockát benne egy S betűvel.
A valóságban itt található a szennyvíz strang és fent pedig egy szellőző kürtő.
Felesleges pénz és súly. Az OSB-vel akár egy EPS100-at lefedve is járható lesz. Ha nagyobb terhelést kap egyes helyeken akkor vagy erősebb szigetelő anyagot EPS200 vagy XPS-t teszel le. Én semmiképpen nem betonoznék! (Van esélye, hogy egy bénaság miatt leáztatod ami alatta van, a súly is jelentős ami elvesz a terhelhetőségből!)
Akkor rendben van az EPS. Akkor ahogy C20NE írja, portalanítani kell a padlást, pur ragasztóhabbal le kell ragasztani az EPS-t (a rétegeket is egymáshoz), majd annak a tetejére mehet 8-10mm OSB, és kész. Ha spórolni akartok, elég oda EPS-t tenni, ahol járni, pakolni akartok, a többi helyre mehet az olcsó tekercses kőzetgyapot.
A kőműves ismerősünk majd leönti a hungarocelt betonnal. Nem építjük be a padlástért szobákká, csak tárolónak használjuk és azért ne süppedjen be alattunk, ha évente 1-2 alkalommal felmegyünk. Vannak gerendák is kb. 160 cm magasan, szóval már csak emiatt sem lehetne szobának kialakítani (max. liliputiaknak).
Én biztosan portalanítanék és rendes anyagot használnék nem darázsrágtát. Azt ahogy ajánlották előttem max alá egy plusz rétegnek. Én leragasztanám PUR habbal, az sem tapad a porra. Ha ebből kész az alsó réteg a legolcsóbb tekercses kőzetgyapotból tennék rá 20cm-t.
Első kérdés, hogy miből van a födém? Ettől függ, hogy szabad-e egyáltalán eps-t tenni rá...
Amúgy ha száraz helyen volt a hungarocell, én simán leraknám, max a lyukakat ki lehet fújni nem dagadó pur habbal. És mondjuk úgy csinálnám, hogy alulra a régi, arra pedig egy réteg új eps.
Októberben beburkoljuk a padlásteret. Lehet, hogy hülye kérdés, de előtte fel kell seperni a port? Mert az van egy jó vastag rétegben.
A másik meg az, hogy a férjem 30 éves hungarocel lapokat akar felhasználni, amikbe ráadásul 20 éve beleköltöztek a darazsak és vastag járatokat rágtak bele. Ki lettek irtva, de a járatok persze maradtak. Mondtam neki, hogy vegyünk újat, de nem hallgat rám. Nyilván ezek rosszabbul fognak szigetelni és az élettartamuk is kisebb lesz.
Mennyi lenne egy ilyen födém teherbírása a fejjel lefelé beépített "A" áthidalókkal, az 1 szál 8-as vassal, ha 75 cm-es tengelytávval vannak beépítve 180 cm nyílásmérettel?
