Szegény Árpádék a kagán fennhatósága alól a turk segédhadak vezetőinek pozíciójába kerülnek, vagyis a törökökhöz csapódó khorezmiek három nemét igazgatják onnantól kezdve.
Attól persze, hogy alávetett volt, még bizánci szemmel lehetett "nagy". Progoni Dömötört is megasz arkhónnak mondják a keletrómai források, miközben a zetai nagyzsupán hűbéreseként ismert.
Ez egy mesés történet, lehet vitatkozni, mi sejlik föl mögötte. Azt, hogy egyfajta függésbe vonásról szól, vagy inkább a függőségi szálak szorosabbra húzása a lényegi mondanivalója, nehéz volna kétségbe vonni.
Csak azt tudni vagy inkább sejteni, hogy Levedi valahol a Kodüma és Ingul vidékén székelt. Már megmutattam neked százszor, térképekkel szemléltettem, stb. Semmit se tudtál róla.
"Ungváry szerint nem is kétszer, hanem háromszor utal Álmos és Árpád alávetett voltára a kagán és Lebediász közti párbeszéd. A 38, 46-ban ugyanis az ő fordításában ez áll az előbbi kettőre vonatkozóan: "és az uralmatok/fennhatóságotok alatt van" (MNy 94, 1998)."
Lássuk be, azért teljesen életszerűtlen a helyzet. Magyarul ő nem válalja a függést, hanem inkább átadja azt Árpádéknak, mivégre persze ő is függővé válik, csak még alacsonyabb pozícióban.
Ungváry szerint nem is kétszer, hanem háromszor utal Álmos és Árpád alávetett voltára a kagán és Lebediász közti párbeszéd. A 38, 46-ban ugyanis az ő fordításában ez áll az előbbi kettőre vonatkozóan: "és az uralmatok/fennhatóságotok alatt van" (MNy 94, 1998).
Az is érdekes, hogy a korezmiek végig az Árpád-korban segédhad szerepet töltöttek be Magyarországon. Ráadásul nagy tömegben voltak itt jelen.
Al-Garnáti: "Itt ezerszámra élnek a magrebi származásúak, és szintén megszámlálhatatlanul sokan vannak a hvárezmiek. A hvárezmi származásúak a királyt szolgálják, keresztényeknek tettetik magukat, s titokban tartják, hogy muszlimok. A magribi származásúak ezzel szemben csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vallják az iszlámot."
Kinnamosz a magyarországi káliz harcosokról: "... a – mégpedig nem is tiszta! - mózesi törvényeket használják" (Epitomé; in: ÁKMTBF 202.)
"Leírtam neked, hogy kavarok = lázadók. Lázadók a lázadás előtt nem léteznek. Mit kell ezen magyarázni?"
Azon, hogy leírtad, semmit. Viszont azon, hogy forrásokkal nem támasztható alá, miszerint kovarok nem léteztek a kazár belháború előtt, azért lenne mit magyarázni.
Nem képzelem el egységes népként, hiszen új néprész csatlakozásával mgyarázom az önelnevezés megváltozását, amit egyébként a DAI is ír.
A turk népnév, a kavar gúnynév, az első adott, a másidikat meg valakik mondják valakikre -mondjuk- tulajdonságuk vagy rájuk jellemző dolog, egy történet miatt, de ez utóbbi spacifikus, míg az első nem.
A "mostani" turkok sokkal tágabb fogalom, mint a korábbi turkok. Ezért mondtam, hogy anakronizmusan vetíti vissza a már csatlakozott, de korábban külön életet élő néprészek történéseit, mintha mindenkivel megtörtént volna az adott szituáció.
Szerintem nem léptem csapdába (elsőt sem láttam).
Etelközbe Kazáriából életükért futó kavarok megjelenése semmiféle kazár függést nem eredményezhetett. Hogyan képviselnék a lázadók a központi hatalmat? Levédia kazár tartomány lehetett, de Etelköz már nem. Etelközben pont, hogy nem érvényesült a kazár fennhatóság. Tehát a kündüre vonatkozó muszlim forrás valójában korábbi történetet takar, mint Árpád hatalomra kerültése. Az tény, hogy Árpád volt a honfoglalás idején a főfejedelem és nem kündü, mivel akkor már nem voltak kazár függésben.
