A 'Tudástárban' lévő második képen látható fa nálam már végleges, kb. amennyit ott látsz. Ha magasabbra engeded a fát, akkor többet. (Túl sűrűre nem érdemes nevelni a hajtásokat, mert akkor árnyékolják egymást.)
Ez a módszer részben hasonlít az általam alkalmazott orsó művelésmódhoz.
Őszibarack orsó kialakítása Az első év tavaszán, csak a vezért (központi tengely) neveljük, egyenesen fölfelé. Ha szükséges, karóhoz kötözéssel, az oldalágakat meghagyva. A nyár folyamán 1-2-3 alkalommal az oldalhajtásokat visszacsípjük (pincírozás)Ez a hajtáscsúcs kicsípését jelenti. Ezzel megakadályozhatjuk az oldalágak túlzott növekedését. A másodrendű hajtásokat eltávolítjuk. Második év tavaszán a vezér tovább nő, és további elágazásokat nevel. Az oldalhajtásokat átválogatjuk, a termő vesszőket 5-8 rügyre vágjuk, a hajtókat 2-3 rügyre. A fölösleges hajtásokat ággyűrűre visszavágjuk. A nyár folyamán 40-60 cm hajtáshossznál a hajtás legvégét lecsípjük. Ha nagyon hajt 40-90 cm-nél ismét. A másodrendű hajtásokat eltávolítjuk. Kivételek ez alól a barackoknál előtörő hajtások. (1 barackhoz 60 levél szükséges) Nyár végén, kora ősszel, vagy következő év tavaszán, a letermett vesszőket eltávolítjuk. Harmadik évtől alkalmazni kell a képeken bemutatott 'váltómetszés'-t, hogy a termőfelület a törzs közelében maradjon. A fa kívánt magasságának elérésekor a függőleges tengelyt (felfele törekvő hajtásokat) kivágjuk. A módszert házi kertbe, hobby kertészkedőknek ajánlom.
engem nem hagy nyugodni a váltó vázágú metszése az őszibaracknak.
Julia oldalán olvastam róla és az írásait olvasva nem találom marhaságnak amit ír-még a "gyógymetszésről " is olvashatunk-így elhatároztam, hogy egy próbát megér...
lényege,hogy nem növelünk állandó vázágakat egy koronaformára,hanem a fiatal vesszőket hagyjuk teremni,majd utána eltávolítjuk és a következő évben az egy évvel fiatalabb vesszők lépnek a helyükre.
mivel az őszibarack alapjában véve bokor növény így az eljárás hasonlít pl. a ribiszke metszésére,ahol minden évben eltávolítjuk a letermett vesszőt és helyette egy uj hajtást kezdünk nevelni...
szóval a dolog lényege,hogy első évben erős vesszőket nevelünk:
amelyen piros és fekete szín jelöli az azonosan kezelt vesszőket.
eszerint a következő évben a vesszők kb. felét (fekete) visszametsszük ugarcsapra a többit (piros) hagyjuk teremni:
az ezt követő évben a letermett(piros) vesszőket vágjuk vissza 2-3 rügyre-sőt lehet hogy érdemes már előző nyáron termés után-most a feketéket hagyjuk teremni
Így duplán még érdekesebb, bár egy példányban is meglepett a módszer. Nem is sejtem, hogy miért működik. Nincs valami magyarázat hozzá? (Na majd töröm a fejem.)
egy zsákot húznak a sudár felső 60-70 centiméteres részére a rügypattanás előtt 5-6 héttel és mikor (elvileg...) sűrűn kihajtottak az oldalhajtások(4-5 cm) akkor eltávolítják.
a sudár elvileg nem nő olyan intenzíven az ég felé és az oldalelágazásból lehet válogatni bőven...
Ilyen esetben mekkora hosszúnak kell lennie minimum a törpésítő közbeoltásnak?( Nemsok mindent találtam erről)"
Tulajdonképpen ez is kombi-fa és mivel tanulságos az esetem, ezért ide is beteszem a válaszomat:
'Minél hosszabb, annál jobban törpésít. (Egyszer hasonló meggondolásból törpe alanyt fej magasságban oltottam be. Sokat jelentett a nemes növekedésének megfékezésére!!! Ámde a viszonylag kis koronát se bírta meg. Egyszerűen elhajolt. Nem tört el, csak lehajolt a korona a földre. Évekig karózgattam, aztán mind az ötven fát kivágtam. 1 db Idared valamiért megtartotta magát, az még 20 éves korában is csak 2 m átmérőjű koronájú volt.)'
üdv.igérték tavaszra az oltóvesszöt,gondolom március 26 . környékén érdemes oltani ,ékoltás ? héjaláoltás ? cca 4cm vastag az oldalága a fának.a szölöt is ugyanakkor érdemes ?