A tudomány szónak számos értelmét használjuk: ezeknek csupán egyike a modern tudományos megközelítés.
Tudománynak nevezünk olyan, egy adott témakörben összegyűjtött tudásmennyiséget is, ami rendszert alkot, de nem feltétlenül felel meg a modern tudományos elveknek. Ha egy tudomány művelői nem állítják, hogy rendszerük felépítése, a tudásuk alkalmazása és működése megfelel a modern tudományos elveknek, akkor ezek áltudományként való hivatkozása negatív kicsengésű azt sugallva, hogy a téma hívei megtévesztő módon modern tudományként állítják be rendszerüket. Az ilyen modern tudományos elveknek bevallottan nem megfelelő tudományok modern tudományos elveken alapuló kritikái is helytelenek, így ezeket áltudománynak, pontosabban modern tudományos szempontból áltudománynak nevezni is pontatlan. (Wikipedia)
Az egyetlen lehetőség a visszaszámolás, mert az akadémikusok 1800 év alatt további 8 év hibát is vétettek. Ezért csúszkálnak bizonyos csillagászati események (napfogyatkozások) 190-192-194-196-198 évekkel.
Tehát a meglévő Krisztus képzeletbeli születéséhez kötött időszámitásban is ott van a +/_ 4 év hiba.
A világban ma már a CE (CommonEra) fogalmat használják tehát csak idő kérdése, hogy megértsék 190CE = AD 1 (D.E. esetében) vagy
199 CE =AD 1 vagy
197 CE =AD 1 a szeleukida időszámítás rendszerében;
igen nagy baj, hogy valaki egyháztörténeti eseményre alapoz elméletet, miközben azt nem ismeri."
Hunnivári nem egyháztörténeti eseményre alapozta elméletét, hanem egy csillagászati helyzethez, amikor a tavaszpont március 21 körül következik be.
Igaz ennek tág határai vannak (i.sz. 96-i.sz. 319) de szívós kereséssel megtalálta az igazi kezdőpontot. (i.sz. 154!)
Az már csak hab a tortán, hogy Augustus császár születésnapja szeptember 23-ra esett (Őszi napéjegyenlőség) és az hogy Alexandriában (az időmérés őshazája) masszívan megjegyezték, hogy Jézus születése és keresztrefeszítése is március 21-hez köthető.
Ezzel tudták Niceában keresztülvinni akaratukat, hogy a húsvétot márcus 21-hez kell kötni.
nem mondom, hogy jó, mert a cselekményvezetés, meg a fogalmazás bőven hagy kívánnivalót, de olvastam már rosszabbat is)."
Hunnivári nem szépíró, és ha egy óriási hibát felfedez az időrendben, azt nem lehet azzal agyonhallgatni, hogy irritáló a stílusa, meg rossz a cselekményvezetése...
A Hungár naptárban az egyetlen cselekményvezető a csillagászati idő, és ennek van minden alárendelve.)
A Hungár naptárnak pedig van két alapváltozata (lényeges különbségekkel)."
???
Igaz két kiadása volt, egy 2002-es amelynek alcíme viccesen az volt, hogy JÉZUS KRISZTUS KR.U. 194-ben született. (Nem viccesen i.sz. 194!)
a 2004-es angol/magyar kiadás nem változtatta meg a 194-es évet, csak hozzátette, hogy Cézár i.sz. 154-ben kezdett.
Ezzel deklarálva lett a 198 év hiba.
Azzal, hogy D.E. rosszul határozta meg Jézus születését, és D.E. számítását fogadták el a csillagászati időszámítás alapjának.
Annak megállapítása, hogy egyes országokban hol csíphető meg a fantom idő, még rengeteg időt energiát fog felemészteni. A hungároké már kész van, a kitalált pápák listája kész, és angolul már megjelent a helyes arab kronológia is. (Haruntól-Szaladinig)
Rendben van, hogy ezek csak feltevések, de nincsenek megcáfolva sem. Ezért is vagyok ilyen bizonytalan és nyomozok. Ide-oda csapongok a vélemények között, mert mindenkié érdekel, és kutatok, de ma már elég kevés ember foglalkozik ezzel a témával. Egyébként egyelőre a mai számítás tűnik a helyesnek, de egyáltalán nem vagyok ebben biztos. A Hunnivárié tűnik a legkevésbé hitelesnek, és úgy látom, hogy ezt a változatot is csak netes fórumokon tárgyalják. Az Illigé kicsit hihetőbb, de abban is vannak gyanús pontok. Azt meg végképp nem értem, hogy hogyan fogadta el a Hungár naptárat (ha igaz), hiszen ezzel a saját eddigi stabil lábakon álló elméletének egy pillérét ütné ki.
Ezen a nyelven csak kicsit értek. Segítenél? Csak egy helyen látom benne Illig nevét, ahol egy hozzászóló írja, hogy egyetért abban, hogy nem a Karoling korra esik a kieső rész (pedig eddig ez volt az egyik alappillére az elméletének), de nem tudom, hogy az utolsó sor mit jelent, viszont más utalást nem látok a 200 évre vonatkozóan.
Ez természetes, hiszen ezen tudományokban olyan mennyiségekről beszélünk ahol a 2000 év már elhanyagolható. mindegy, hogy 5 000 000, vagy 5 000 2000 évvel ezelőttöt mondunk, arról nem is beszélve, hogy ilyen pontosan nem is tudják meghatározni.
Mert csak egyszer kell visszaszámolni, és időszámításunk első évét meghatározni, aztán ahhoz illik viszonyítani. Mivel Krisztus születését vettük eddig alapul, és ez ellen nem tiltakozik Hunnivári sem (természetesen), azt kellene újra meghatározni, és ahhoz számolni a többi évszámot. Tehát az időszámítás Krisztus születéséhez mérjük (több kevesebb pontatláansággal). Ezalapján ő 1-ben született és mivel a 200 évet a mai időszámítás szerinti XI-X-XI század környékére helyezi, addig az évszámok változatlanok kell legyenek, az utána következők pedig 198-at visszacsúsznak.
Úgy három és fél éve írtam "Ugyanaz a tévedés, miszerint összefüggés van a naptárreform és a naptárkezdés között. Pedig nincs! Illig nagyívű összeesküvéselméletet kreált belőle; a Hungár Naptár szerint Cézár (azaz Szoszigenész) március 21-i MEQ-hez kötötte a naptárindítást. Nos, ez egyelőre fikció, ezért fikciós regény lett a HN (nem mondom, hogy jó, mert a cselekményvezetés, meg a fogalmazás bőven hagy kívánnivalót, de olvastam már rosszabbat is)." Ezt pedig vagy hat éve "igen nagy baj, hogy valaki egyháztörténeti eseményre alapoz elméletet, miközben azt nem ismeri.
A Hungár naptárnak pedig van két alapváltozata (lényeges különbségekkel).
Ugyanakkor nagyon érdekes számomra, hogy Hunnivári a dátumokat nem egy múltbéli ponthoz viszonyítja, hanem mához. Tehát nem azt mondja, hogy a mai dátum valójában nem 2009, hanem 1811, hanem azt mondja, hogy ie. 45, valójában isz. 153. Ez így elég logikátlan."
Osztán mért?
A csillagászok is csak így tudnak számolni.)
Persze néha az is előfordul, hogy 1950-től számolnk visszafelé...
Azért nem olyan hosszú olvasmány ez. Igaz töb mint 100 oldal, de óriási betűmérettel, mindkét oldan vagy 5cm behúzással. Ettől függetlenül belátom, hogy voltak bekezdések, amelyeket átugrottam, mert számomra, meg a felvetés hiteleséégét illetűen nem számottevőek. Mint például:
- Ahol felsorolja, hogy milyen híres dátumok, mikor történtek a Hungár naptár szerint.
- Különös tekintettel arra, ahol a Karoling kort tárgyalja, mert az rettentő részletes és hosszú.
- "További a Hungár naptárat hitelesítő ókori napfogyatkozások." . . .
Ugyanakkor nagyon érdekes számomra, hogy Hunnivári a dátumokat nem egy múltbéli ponthoz viszonyítja, hanem mához. Tehát nem azt mondja, hogy a mai dátum valójában nem 2009, hanem 1811, hanem azt mondja, hogy ie. 45, valójában isz. 153. Ez így elég logikátlan.
