Köszönöm szépen az észrevételedet. Ha bármelyik várról akad fotód valami megjegyzéssel szívesen látnám.
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében igen közkedvelt Vasárnapi Újság egyik 1883-as számában akadtam rá a Pálffy grófok tulajdonát képező Vöröskőt és Szomolányt ismertető cikkre:
Ha Vigi68 szépséges külső fotókkal örvendeztetett meg minket, akkor én a NET-ről elcsent belső képekkel szeretném legalább így "virtuálisan" végigjárni a szomolányi belső palotát.
Most pedig ugorjunk fel egy könnyű szárnyú madárka hátára!
Az emlíett várak kozul 2001-ben jártam Borostyánkon és Sárkányváron,2002-ben Szomolányon,Éleskon és Detrekon.A képek alapján Borostyánko nagyjából ugyanolyan,mint 11 éve,Sárkányvár viszot változott,ott ahol a képen álltok volt egy ablaknyílásféle,ami annak a kicsúcsosodó falszakasznak a folytatása volt.Viszont a hely,ahol álltok jobban fel volt toltodve,legalább 1 métert kiszabadítottak a falakból.Detreko elég fás,bokros volt,Élesko nagyjából ugyanolyan,mint most,Szomolány akkor is meseszép volt.
A teljesen romossá vált középkori várat az 1900-as évek elején gróf Pálffy József felkérésére Alpár Ignác, korának ünnepelt építésze tervei alapján neogótikus főnemesi várkastéllyá formáltálk át.
A Topikos vártúra első napjának forró délutánján olyan fürgén szaladtuk be Berencs és Korlátkő várait, hogy még mindig magasan járt a napkorong az égbolton. Valahová még el kellene menni! -- határoztuk el, kár volna a szállásunk négy fala közé bezárkózni. A térképet böngészve a közeli Szomolány {Smolenice} várkastélyát szúrtuk ki. Majd körbefotózzuk, hiszen úgy tudtam, hogy állami üdülőként zárt területnek minősül. Legnagyobb meglepetésünkre a közelébe érve, egy hegyi kerékpáros verseny rendezése miatt a nagyközönség számára megnyitották az alsóvár udvarát. No, akkor usgyi befelé!
Előbb jöjjön a históriája dióhéjban:
Szomolány várának pontosabb felépítési ideje ismeretlen, viszonylag későn a XV. századra elejére tehető. Az első okleveles adat róla csak 1438-ban szólt, amikor a király Bazini és Szentgyörgyi György bárónak adományozta oda. Később felerészben zálogul a közeli Korlátkő földesura, Korlátkövi Osvát uralta. Nem számított a jelentősebb hadászati pontok közé, mindvégig magánbirtokosok, pl. a Bánffy és Nyáry bárók mondhatták a magukénak. 1701-ben a rendíthetetlenül Habsburg-hű Erdődy famíliáé, így megúszta a felrobbantási parancsot. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben a szomolányi hegyszorosban a kurucok és az őket pártoló helyi lakosság megtámadta és teljesen szétverte Ritschan császári generális masírozó zsoldosait. Ezért Castelli kapitány és a 80 főnyi helyőrség feladta szomolányi posztját a felkelőknek. A vesztes trencséni csata után ismét a kétfejű sasos lobogó került fel tornyaira. A XVIII. századtól a Pálffy főúri családé, akik azonban elhanyagolták, így fokozatosan rombadőlt. Amikor Könyöki József várkutató erre járt 1882-ben, már csak a romjait tudta felmérni. Az 1900-as évek elején gróf Pálffy József tulajdonos utasítására neogótikus stílusban teljesen újjáépítették. Ez az épület azonban elvesztette középkori hangulatát, bár el kell ismerni egy mesefilm forgatására ideális helyszínnek számítana.
Ha holnap reggel a forró kakaó kortyolgatása + szalámis szendvicsem majszolása közben rábámulhatok a cikkre, akkor jól fog kezdődni az amúgy utálatos hétfői nap.
hm..., valószínűleg én más szemmel néztem Berencset, nekem az is tetszett, klassz 3D-s képek lesznek :) Korlátkő viszont délután csalódás volt (csak egy kettes), de másnap reggel javított az osztályzatán, amikor is reggeli torna gyanánt mégegyszer megfotóz(hat)tam, így már egy erős négyes :)
Úgy észleltem, hogy a vártúra 1. napján a favorit mindenképpen Korlátkő volt Berenccsel szemben. De aztán a 2. napon feltűnő Éleskő majd főleg Detrekő beelőzött és mindent vitt. Ugye?
Úgy egyeztem meg a túratársaimmal, hogy én adom a felkeresett várak történelmi részét, míg ők lelkendeznek a fotókkal + élményeikkel. De most sehol senki... :-(((
Akkor ugorjunk más témára. Pötörke vára ügyében valami fejlemény?
Már meg is rendeltem a Korlátkövi családról szóló könyvét. Igaz, hogy lentebb elolvasható az egész virtuálisan, de szeretem kezembe fogni a sok száz esztendős históriákat.
Még egy kicsit rágódnék ezen a korlátkői csonton...
Annak kapcsán, hogy Neumann Tibor történész a Castrum Bene Hírlevél 2005 / 1-es számában közreadott több várnagyi utasítást és birtokosztályt erről a Kis-Kárpátokbeli várról. A felmérők egyértelműen 3 részre -- alsóvár, középsővár és felsővár -- tagolva írták le.
Az egyik leányági részbirtokos utasítása a várnagyához:
Jó pár évtizeddel későbbi a Nádasdy Ferenc országbíró megbízottai által felvett inventárium {várleltár}, ami azonban csak a részbirtokos tulajdonrészét vette lajstromba, tehát nem az egész várra vonatkozott.
Alpár Ignác arcképe
