A „rendszerváltás” óta eltelt időszak egészét tekintve, elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kormányok gazdaságpolitikája végzetesen felelőtlen és eredménytelen volt, az elmélyült szakmai munka, a tudatos szerkezetváltozás és szabályozási rendszer helyett, általában a hitelfelvétel könnyebb és könnyelmű útját választották.
Röpke 18 év alatt a magyar jövő következő száz éve került veszélybe. A privatizációs bevételből – 18,2 milliárd USD - nemhogy csökkentették volna a meglévő adósságállományt, hanem még 67,8 milliárd USD további hitelnövelés is történt és így, összesen mintegy 86,0 milliárd USD vagyonfelélést hajtottak végre. Ilyen körülmények között, a gazdasági növekedés sem tekinthető valósnak, mert főleg az államadósság emelkedéséből származó többletjövedelem és kereslet biztosította annak forrásait, amihez még a magánhitelek gyors növekedését is hozzá kell számítani. (Az önkormányzatok is erősen eladósodottak.)
A táblázatban a kormányzati ciklusok adatainak értékelése és a megoszlások kiszámítása az egyes gazdaságpolitikák főbb vonásairól is egyértelmű képet fest.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország végromlását a Medgyessy-Gyurcsány-Gyurcsány kormányok és a mögöttük álló koalíciók okozták, amelyek a nemzeti vagyon feléléséből 72 %-kal részesednek, amihez nem kell, de nem is lehet elfogadható magyarázatokat, vagy reális megjegyzéseket fűzni.
Ehhez képest, az Antall-Boros kormány tevékenységét jellemző 21 %-os közrehatás igazán csekélységnek mondható, noha az akkori feltételek és körülmények a lehető legrosszabbak voltak.
Horn Gyula miniszterelnök kormánya a privatizációs bevételek több mint felét valóban az adósságállomány csökkentésére fordította és így a vagyonvesztés – 3,5 milliárd USD, 4 % - nem volt jelentős. (Persze, ezzel összefüggésben a Bokros-csomagról sem szabad megfeledkezni.)
Az elemzés alá vett időszakban Orbán Viktor miniszterelnök kormánya volt a legtakarékosabb és a legmegbízhatóbb, minimális privatizációs bevétel mellet egészen kicsi volt a vagyonfelélés, 2,8 milliárd USD, 3 %. (Az ország készen állt az Euro bevezetésére és természetesen az Unióhoz való csatlakozásra.)
Tisztogatás már megvolt 2002-ben. Csak azt hajlamosak vagytok elfelejteni. Illetve mindazt, amit az elmúlt 20 évben a magyar nemzeti oldali sajtóval tettetek.
Nincs kommunizmus bárhogy szeretnétek. Némileg tekintélyelvű, nemzeti protekcionalizmusra épülő rendszer viszont lesz. Remélem, hogy lesz. Ugyanis csak az törölheti el az elmúlt 20 év neoliberális szennyét. Mindazt, ami szellemi nihilbe és adósrabszolgaságba taszította a nemzetünket kiszolgáltatva más hatalmaknak.
Édes dolog a szoclib oldalról hallani, hogy kommunizmus van. A padlássöprők és körömtépők szellemi és anyagi örököseitől.
Amúgy tetszettek volna forradalmat csinálni. A fülkében. Vagy máshol. Énekelve a no passarant.
Ferenc testvér ezért akar megszabadulni az oly terhes szocialista névtől. Nem véletlenül indították be a Demokrata Párt projektet.
Amúgy az a bájos ebben az anyagban, hogy "Egyre többen pártolnak el a Fidesztől" címen interpretálták, mert a biztos szavazók körében 57-ről 53-ra csökkent a támogatottságuk.
Az adatok átrendeződésre utalhatnak a politikai baloldalon, ugyanis az LMP több fontos területi/demográfiai csoportban is átvette az MSZP korábbi pozícióját - hívja fel a figyelmet a Századvég. Egyértelműen vezet Budapesten és a 40 év alatti korosztályokban a szocialistákkal szemben. A fővárosban a teljes népesség 19 százaléka támogatja az LMP-t, míg mindössze 11 százalék az MSZP-t. A 18-29 éves korosztályban az LMP 23, a szocialisták 3 százalékon állnak, 30-39 éves csoport esetében pedig a két mutató 10, illetve 4 százalék.
"Húzzunk bele barátaim! tegyük a dolgunkat!" by Gyurcsány
állítólag volt egy lista, ami azoknak a nevét tartalmazta, akiket a demszky féle vezetés pénzelt, hogy a fővárosi politika jó hírnevét keltsék. nem nyíltan, csak úgy a fű alatt. közszereplők, művészek, újságírók, írók stb. amikor erről először hallottam atkári egyik rokonától, akkor majd' felrobbant az agyam a pipától. nagyon-nagyon-nagyon várom, hogy ennek az ügynek is utána járjon valaki egyszer.
Az mno.hu ugy tudja, hogy 375 millió dolláros kárt okozott a Molnak a Népszabadság téves keddi cikke, amelyben azt állították, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatójának előzetes kiadatását. Információikat a cég illetékesei nem kommentálták. Az olajtársaság egyelőre még nem döntött a jogi lépésekről.
