Sütöget. Bíztatóan világoskék az ég, felhőmaszatos. Ebből nem lesz eső, az tuti. Viszont gorombán fúj a szél, és rajtam nincs harisnya, fázom a Dunaparti szélben.
Hivatalos levelet máris fölbontom, mert kiváncsi vagyok, de azután már nem sietek az elintézésével, hanem csak félreteszem. Sokáig.
Ha megcsíp a szúnyos (stb.) akkor képes vagy megállni, hogy ne vakargassad, vagy pedig kéjes örömmel kaparod, ahol viszket ???
:o) Én meg Olaszországban zabáltam végig az étlapot, az összes tengeri herkentyűt imádom, kagylóhegyeket zabáltam, meg húst hússal. Aztán három hét után kutya elegem lett az összes kajából és most megint az van, hogy kifordul a belem mindentől.:o(
Monokinizek, de csakis tengerparton. Itthon nem tenném, mert köcsögök az emberek és bámulnak. Külföldön pedig ez teljesen megszokott dolog.:o)
Ha hivatalos levelet kapsz, akkor rögtön felbontod, vagy félredobod és csak később fordítasz rá nagyobb figyelmet?
Otthon tudom érezni magam bárhol. :)
Szerintem a rövidnadrág és spagettipánt nincs életkorhoz kötve, inkább alkathoz. Ha arányos az illető testalkata, hosszú a lába, és melltartó nélkül tud hordani topot, szerintem tegye. :) Nekem nem állnak jól a spagettipántos ruhák, 80 D-s mellbőség esetén jobb, ha eltekint tőle az ember. :)
Korfun végigzabáltam az étlapot, kivéve a tengeri ételeket, azt sajna nem szeretem. De a finom kajáknak hála hiztam két kilót, felsikitottam a mérleg láttán, mikor tegnap rápattantam. :DD
Nem nagyon. Műszaki balfék vagyok, szerintem egy körte kicserélésén, és azon kívül, hogy ha egy dolog lecsapja az áramot, nem tudok megcsinálni semmit.:o)
Nem nagyon fárasztom magam, hogy ezermesternek tűnjek. Maximum akkor, ha már nagyon-nagyon rászorulok, hogy saját erőből megjavítsak valamit. De rendszerint inkább segítséget kérek mástól.
Cirka melyik az az életkor, amikor egy nő már nem vehet magára sortnadrágot meg spagettipántos topot ???
Szeretek, csak nagyon ritkán jut rá időm.:o) Amikor főiskolás voltam, gyakran kijártam üldögélni a Dunapartra. Amúgy igazán belegondolva a dolgokba, tulajdonképpen a főiskolás éveimet végig üldögéléssel töltöttem.:o) Annyi helyen üldögéltem már, hogy azt el sem tudom mondani. Pár hete, 7 év után, ismét eljutottam Velencébe.:o) Na, az az a hely, ahol szinte az összes téren, a kanálisok összes lépcsőjén, az összes hídon ültem már. Bámulatos volt. Mintha hazamentem volna, olyannyira ismerős volt minden.:o)
Olyasfajta ember vagy, aki bárhol, akármilyen messze is van, pár perc alatt otthon tudja érezni magát?
Már a reptéren visszafordultam volna a következő géppel. :)
Tegnap este az alsó rakpart és a viz szintje között kb. 10 centi volt, gyorsan el is álltunk a kocsival, de rengetegen otthagyták, valszeg nyaralnak.
Majd ha most elmegyek a városba, még megnézem a Dunát.
Reménykedem benne, mert egyre inkább visszamennék Korfura a napsütésbe, ahelyett, hogy őszi időjárásban közlekedjek itthon. Brrr. Szabályosan fáztam néha.
Hm. Micsoda szerepjátékos vagy te ?
Csak indítottál egy figurát, akinek a jellemzőit, tulajdonságait, képességeit meghatároztad (vagy a mesélőd) a szerepjáték indításakor. Nem ?
Erre kérdeztem rá, hogy miféle karakterrel nyomulsz a szerepjáték során.
Ha elmégy egy talira, milyen tipusut kedvelsz inkább: sok ember, nyüzsi, parttalanság, vagy pedig szűk kör, fokozott egymásra figyeléssel ????
Hűha, erre nem tudok válaszolni. De egy napja kaptam egyet ajándékba valakitől, és meghallgattam, és ha olvas, üzenem, hogy tetszik, és pont azok a számok, amiket külön kiemelt. :))