"A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb."
Nem ez a lényeg, hanem a "Sze" gyök. A szelő csak egy példa, ami megközelíti a szala értelmét, amit nem tudunk jelenleg tovább pontosítani.
A "Sze-öSZ" gyök értelme a szétválasztás és az össze-"ragasztás". Meg is fordítható, ahogy te is látod, a szerel, szer szavakban az összegyűlést, összerakást jelenti. A gyökfordítás nem ritka jelenség, amikor az eredeti értelmét megtartja.
"A legbiztatóbb a szelő szó értelméből való levezetés.
A "Sze" gyök szét értelméből."
A SZE gyök még ok, de mit szel? Valójában minden folyó szel, de csak nagyon kevés neve tartalmazza ezt a gyököt.
A SZE gyöknek nincs SZEL értelme, mert ugyanúgy lehetne SZED, vagy SZEG, (beszeg, szegel) SZÉK, SZEKér, SZEM, SZENde, SZENt, SZERel (aki éppen összerak)...Stb.
"Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))..."
VÁSZONT MOST MÁR HOZZ E RITKÁS PÁCSÓBA !
Ja! Bár nem nagyon értem, miért kell vászon a pác-sóba. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy jobban megy ez neked mint az értelmes érvelés. Vannak ezek a betű-kirakós játékok.
Azzal lenne érdemes foglalkoznod. Azt mondják, szerényebb képességű emberek is egész jól elboldogulnak vele, és jó hatással van a zaklatott idegekre.
Az 1921. számút is itt válaszolom, ha már egy a téma.
Én mindenképpen a SZALA-d szóból közelítem meg, mert ez a szó végi D hang nélkül is ugyanilyen jelentésnek tűnik más esetben is. A lapossághoz szinte bizonyosan semmi köze sincs, még akkor sem ha a mai ZALA folyó második lefolyási szakasza épp valóban már egy lápos helyen történik meg. De nincs ebben LAP-PAL gyök, a SZALAD szó köszön vissza a SZALA formában is , csak itt szó végi D nélkül.
A SZALA mint földrajzi név megjelölés máshol is megtalálható, jellemzően eredetileg valamiféle gyors folyású patakok megnevezése ez, ami által később település és tájegység neve is lehet.
Egerben például kettő is van belőle, ÁRNYÉKSZALA és VERŐSZALA is van, mind SZALAdós pataknév lesz.
Az előbbi árnyékos , míg a második meg napsütötte (VERŐfényes) patak, ez okán az elkülönítés és a pontos nevei ennek.
De Szilvásváradnál meg SZALAjka patak van, ennek is épp az a valódi jellemzője hogy szalad, tehát gyors folyású.
A ZALA, azaz helyesen SZALA folyót/ kezdetben patakot/ az Őrségnél nevezhették meg és kevésbé a Balaton környékén.
Más szavakban : elSZALAszt valaki valamit----- tehát elszalad mellette. SZALA-mandra : egy kifejezetten fürge és SZALAdós állatról beszélünk.
Egy területen a patakok nem csak épp átSZALAdhatnak, hanem átSZELŐi is ennek a bizonyos területnek, itt a két szó kapcsán valóban érezhetünk rokonságot is egyértelműen...
"Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS."
Kérdés, hogy mely részéről kapta a nevét? De mindhárom szakasz (forrás lápos része, a középső gyorsabb és a torkolati lassú, szintén lápos) is benne lehet a nevében.
Végülis mindegy, hogy ZA, vagy SZA, mert mindkét gyök visszafogottabb, folyamatos mozgást fejez ki, legföljebb a SZA még lágyabbat, légiesebbet...
Ilyenformán a szaladdal is rokonítható a folyó neve. De a hangok jelentése nélkül ez pusztán találgatás, noha helyes lehet a válasz.
Greek regularly transcribes Latin c by κ (e.g. κηνσωρ, Κικερων for cēnsor, Cicero); the sound was also preserved in words borrowed from Latin by Cletic and Germanic between the first and fifth centuries A.D.
Most már kezdesz tényleg nagyon fárasztó lenni. Szerintem itt arról van szó, hogy lusta vagy utánanézni a tényeknek, és az információknak. Ez nem túl korszerű manapság. Erről lehet itt szó, én erre tippelek. Majd mindenki minden egyes szavát 3 tanúval íratja alá, és mindezt pápai pecséttel ellátva. Ahogy azt te elképzeled, hát persze...
V_SZ_NT M_ST M_R H_ZZ _ R_T_K_S P_CS_B_ ! Ami sok az sok...
Azt hiszem ezek a hangvázak tényleg egész jól működnek.))...
Nincs KIR gyök, KÖR gyök van. Latin az átvevő, hanghiányos nyelvként le se tudta úgy írni mint mi, nyilván ezért lett CIR. Ez még őrzi a kört, a többi formula meg már csak nyomokban emlékeztet körre a latinoknál, nálunk továbbra is jól látszik a kör, persze csak aki hajlandó is észrevenni ami előtte van. Jól illusztráltad hogy náluk már csak egy jelentés nélküli hangsor. Persze nem ez volt a célod vele. És nem gyök ! A gyök lényege, hogy jelentése van. És magyar szavakban ez megvan. Náluk a KOL nem gyök már. Mert nincs mögöttes közös jelentés. Nálunk van.
Már a cirkulál szó, ami körkörös mozgást jelent, 2x is tartalmazza a kört. CIR és a KUL is az.
KÖLES---------------- nem kell magyarázni a KÖRT, bár itt sose lehet tudni.))
KÖLDÖK---------- mintha benne foglaltatna.
KÖLÖK/KÖLYÖK -------anyjuk körül körben KÖRÖK. Nem véletlen emlősökre értjük.
KOLONC----------- van köze a körhöz. Talán esetleg.
KOLLÁT---------------székely fa karika.
KOLDUS:---------- körbe kéreget
KOLÁKA vagy KALÁKA ---------- lakóKÖR.
KOLLÁR------ KERékgyártó, CZ-F szerint is a KOL itt KEREK amit jelent. Az meg a KÖRÖK-ről szól.
KOLBÁSZ------------ nem mondom, aki nem érti kihirdetem kreténnek.))
KOLOSTOR--------- KŐRÖSTORony És tényleg az, de azért tagadjuk le az egyértelműt.))
KOLLEKTÍVA, KOLLÉGA, KOLLÉGIUM, és az összes ilyesmi az az emberek egy bizonyos köre, egy tevékenységet űzők, például énekKÖR/KAR, vagy a tanári kar, ami tanári KÖR volt. A diákok szerencsére visszamagyarosították a kollégiumot KOLESZ formára, így azért jobb.
KOLÓNIA---- nem magyarázom, aki ezt nem érti talán jobb is így.))
KOLOSSZÁLIS----- a kolosszus által körértelmű, ebben is a KOLOS =KÖRÖS, ilyenre épült meg. Mivel bazi nagyok is voltak, ebből lett később a hatalmas nagy értelmezése. De a hangalak a körből lett. Nyilván aki a KARIKA és KERING dolgot se érti hogy vajon mi köze lehet a körhöz, az az ilyen "haladóbb" köröket (mindben nyilvánvaló) még úgysem fogja megérteni, de azért bízom benne hogy lehetnek olyan KÖRÖK is,akik igen...
"TURUL az TURUL, a TORONY meg TORONY. Az ég kék, a víz nedves, a TÚRONY meg TORONY.))"
Egyszerű ez kérem, mint a faék'
"Egy valós torony létrejötte áll a település megváltozott neve mögött, mint megannyi más helyen is ez került bele a településnevekbe. Ezt így tartom és így is fogom. Ha neked ez hihetetlen,..."
Nem hihetetlen. csak nem tudod igazolni. Ahogyan sok más idehányt szemetedet sem.
1: A körvonal egy görbe vonal. Azért ezt már ne nagyon vitassuk.
2: A ZALA szót meg szemléltetésnek szántam, hogy látszódjon hogy milyen könnyű nem jó gyökre tenni egy szót ha nem ismerjük eredetét. Meg Z hang jelentést adni egy szónak, amikor nem is Z hangos valójában.
Nem a laposság van a szóban, és végképp nincs benne ZA gyök. Mert ez SZALA, SZALAFŐnél ered, persze a település már a folyó nevéből indul. CZ-F is vacilál a SZALA(D) szóval kapcsolatosan, de inkább elveti ezt, mondván hogy a SZALA neki lassú. Jahh, hát nem mindegy hol nézzük, Zalaegerszegtől a Balatonig már nem éppen a sebesség istene. De a felső szakasza beszámolók szerint is gyors folyású tud lenni, Szalafőtől Zalaegerszegig a SZALA SZALADÓS. meg más XXxSZALÁK is, különböző patakok nevei is.
Mindig számolni kell az esetleges kisebb változásokkal is, márpedig abból akad rendesen...
Erre majd később válaszolok, mert hosszú lesz. Az itt közölt állítások egy jó része egész egyszerűen nem állja meg a helyét. A KOL-KÖL csak a CZ-F szótárban 250 szócikk, és ebből még hiányoznak is latinnak tartott szavak is, persze nagy részénél kimutatható körkapcsolattal. A KOL is KÖR, de be fogom mutatni ezt...
"A görbültség fogalma nem választható szét a körtől."
A kör és a görbe közt a különbség: A kör egy önmagába visszatérő szabályos vonal, a görbe vonal ezzel ellentétben rendszerint nem tér vissza a kiinduló pontjába, és egy kvázi egyenesként aposztrofálhatjuk, egy szabálytalan, a haladási "fő" iránytól minduntalan eltérő, de végül mégis célba találó vonalként.
A görbe is lehet szabályos, de nem tér vissza önmagába, mert akkor kör lesz belőle. (szinuszgörbe)
A kosárgörbe ugyan megteszi, hogy visszatér, de mivel nem elégíti ki a kör definícióját, így az is görbe...
De hagyjuk ezt, mert ebben soha nem jutunk közös nevezőre, én elfogadom, hogy neked minden körértelmű, értem is mit akarsz ezzel mondani, maradjunk ennyiben.
"A ZALA megyénél és a folyónál is keresheted a Z hang jelentését. "
A Z hang jelentése már megvan. Egy hang jelentését nem ott és akkor kell keresni, mikor annak már csak átvitt értelmezését találjuk.
Ki tudja, miről, honnan kapta a folyó a nevét? Nincs hozzávetőleg sem hasonló más szavunk amiből bármire következtethetnénk. Illetve valamit mégis ki lehet hámozni...
A szót így bontanám: ZA-LA, ahol a második tagja a LÁp, LAp gyökök első tagjaként értelmezhető, hiszen a folyó eredete és torkolata is erre enged következtetni, De arra nem tudok válaszolni, miért, milyen képzettársítás okán van a szóban a ZA- kéthangú (hangutánzó) gyök.
"hivatalosan úgy tartják, h a 13.században épült."
"hivatalosan"! Hehe! Kik tartják úgy "hivatalosan" Azért Balázsik Tamás: A TÚRONYI REFORMÁTUS TEMPLOM c. tanulmánya forrásként meggyőzőbb akár a wikinél, akár valamely szűkszavú turisztikai ismertetőnél. Idézek említett tanulmányból.
"Az épületkutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a településnek a 13. században már biztosan volt temploma. Jelentős része a mai napig megmaradt a református templom falaiban,..."
Tehát nem meghatározott, hogy mikor épült. Lehet hogy a 13. században, de az is lehet, hogy korábban.
"a 13.század közepén adták el a pécsi káptalannak,..."
Jó ég! Nem lehetne értelmezhető, kerek, magyar mondatokban fogalmazni. Mert így olybá tűnik, mintha a templomot adnák-vennék. Pedig csak a településhez tartozó birtok részről van szó. Az cserélt gazdát. Idézem:
"Macha fia Mihály cornes fia Macha volt a neve annak a nemzetségtagnak, akinek öröksége kapcsán 1237-ben feltűnik Túrony („Turul" alakban). Ekkor ugyanis a még kiskorú Macha gyámja, a szintén nemzetségbéli Cosma cornes fia Acilles, hogy a gyermek anyjának járó hitbért - vagyis azt, ami a férj javaiból a feleségnek szüzessége vesztéséért járt - kiadhassa, a fiú birtokát, Turul fele részét, 40 ezüst márkáért eladta a pécsi káptalannak azzal, hogy Macha (t 1267 után) ha felnő, vagy bárki a rokonságból visszaválthatja. Ügy tűnik, a káptalan később is birtokos volt a faluban..."
"...és a 14.század elején volt templom."
Ez most megint mi? Mi volt a 14 sz. közepén templom? A pécsi káptalannak eladott birtok!? Turul fele része!? Elmebaj!
Az első vár palánkvár volt, semmilyen információ nincs az alakját illetően. Az Óvár falainak még néhol megvannak a maradványai és egy tornya, maga a vár is - és a tornyai is - négyszögletesek voltak.
"Ezért körértelmű a KOLOS forma is."
Igen, de ez latin gyök. Egy kicsit utánanéztem a COL kezdetű latin szavaknak, s valóban rengeteg szavuk kezdődik ezzel a három hanggal. Csak néhányat a sok közül:
de a magyarban nincs KIR gyök, kivéve király....Viszont az kerál volt egykoron.
Ugyanakkor a CAR, CER, COR gyökök nincsenek a körrel kapcsolatban. a CUR még úgy, ahogy: igazgat, intéz kormányoz, gondoskodik, ápol, tanács (kúria).
A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy mind a magyarban, mind pedig a latinban a KÖR / CIR gyök az, ami igazán a körre vonatkozik, de nem azonos hangokból épülnek föl, vélhetően egymástól függetlenül alakultak ki.
A KOL-os már toldalékolt gyök, és a magyarból gyakorlatilag hiányzik - leszámítva egy-két helységnevet és szót - viszont a latinban elég nagy szóbokorral rendelkezik.
Így valószínűleg jövevényszó.
Ha meg akarjuk érteni a két gyök kapcsolatát és különbözőségét vissza kell mennünk a hangok jelentéséhez. Az R hangról azt mondtam, hogy erőteljes, ismétlődő mozgást utánoz.
Az L hang pedig könnyed, légies mozgás hangja: lélek, lehel, levegő...
És mit látunk a latin COL (KOL) gyök szavaiban? Sokkal "lazább", kevésbé markáns jelentését a CIR (KÖR) gyöknek.
Úgy látszik a latinok (ill. elődeik) mindkét hangot (R és L) fölhasználták a rokon gyökeik megalkotásánál, mi viszont csak az egyiket.
TURUL az TURUL, a TORONY meg TORONY. Az ég kék, a víz nedves, a TÚRONY meg TORONY.)) Egy valós torony létrejötte áll a település megváltozott neve mögött, mint megannyi más helyen is ez került bele a településnevekbe. Ezt így tartom és így is fogom. Ha neked ez hihetetlen, akkor is ez marad az álláspontom az ügyben.
A többi szándékosan elferdített kínlódásra inkább most nem reagálnék. A kutya ugat, a karaván halad. Ez a lényeg...
Most az jön, hogy összeszámolom, mennyi igazolt, mennyi igazolatlan, és mennyi valótlan állítást rejt rövidke szöveged.
"Most így frankón hülyének nézel itt mindenkit."
Nem igaz, mert nem mindenkit. Ez volt az első valótlan állításod.
"A Thuron mögött is a TORONY áll."
Első igazolatlan állításod.
"Közismerten romba döntötték/felégették ezt a települést,..."
Nem! Még a település megléte sem közismert, a település templomának története meg végképpen nem az. Második valótlan állításod.
"Egyértelműen épült itt egy Árpád-kori templom a 13.században, nem sokkal a TURUL településnév utolsó bizonyított említése után."
Nem! A forrás annyit állapít meg, hogy "Az épületkutatás során nyilvánvalóvá vált, hogy a településnek a 13. században már biztosan volt temploma." Tehát épülhetett korábban is. Harmadik valótlan állításod.
"Önálló plébániával rendelkezett, tehát toronynak is lennie kellett,"
Hamis következtetés. Egy plébánia önállóságának nem feltétele a templomtorony megléte. Negyedik valótlan állításod.
"...mellesleg az Árpád-kori templomok magától értetődő eleme a TORONY."
Nem feltétlenül. Lásd a karcsai Árpád-kori templomot. Ötödik valótlan állításod.
"A TURUL ma is TURUL hangalak. Nem változott meg mára sem."
Ez sem így van! Mert bár ma tényleg turul, de nem volt ez mindig így. Etimológia: "turul – ‘sashoz vagy sólyomhoz hasonló ragadozó madár ‹az ősmagyar mondákban›’.Ótörök eredetű: csagatáj tugrul, oszmán-török togrul (‘sólyom’). A magyarban túrul volt a szabályos fejlemény, de amikor a 19. század elején az elavult szót felelevenítették mint az Árpád-törzs totemállatának nevét, a régi írásos adatokat hibásan ~nak olvasták." Hatodik valótlan állításod.
"Nem lett TÚRONYMADÁR a TURULmadár."
Nagyszerű! Ez az első tényszerű mondatod. Gratulálok, és még sok ilyent kívánok!
"Torony község is tudom egyesek számára ez különös, szintén a TORONY okán az ami. Ahogyan minden toronyhasonlatú település."
Úgymint Torontó? Hihihi! Ezt most nagylelkűen nem számolom, mert megnevettettél.
"Nem is tudom minek megyek bele ilyen amatőr hülyeségekbe, hogy ezt bárkinek magyarázzam, ráhagyom inkább a f-szba aztán kész, jobban járok ezzel..."
Ezzel most megint egyetértek.
Tehát a mérleg: Kettő valós, egy igazolatlan, és hat valótlan állítás egy viszonylag rövidke közlésedben. HAT VALÓTLAN!!! Te jó ég! És még mi mindent zúdítottál ránk eddig!
A GÖR és a KÖR ikrek. A GÖR-BE vonal KÖR-BE halad, akkor is ha nem záródik magába. Körív gör-be ív. Fordítva is igaz, a KÖRBE húzott vonal GÖRBE vonal. A szó végi BE pontosan ugyanaz mindkét esetben, és ugyanazt jelenti mint igekötőként a szó elején. GURIGA--KARIKA CZ-F- szótár íróinak is feltűnt mintha egy lenne szinte. KARIKA: "szélesebb értelemben jelent bármely kört" --- nem (csak) én mondtam.)) Akkor lehet KAR is KÖR?... Lehet. KARBA vett gyermek nem KÖRBE vett is egyben?...
A görbültség fogalma nem választható szét a körtől. Egy vonalú. Egy logikájú.
Földrajzi neveink is tele vannak körökkel. Napoca mai neve is. Ez meg a NAPhoz köthető, amúgy tényleg egy jó napos hely úgy többnyire.
A családnevek meg a földrajzi nevek meg különösen igazolják a hangvázak jelentőségét. Van éppen DŐL szavunk. De egy dombos hely utcája még ma is DŰL-Ő. De ismerünk DOLina szót is, ami egy víznyelő, víz DŐL belé. Akkor van DÚL szavunk is. Ezek mind a DŐL szó értelmei, DOL-DŐL-DÚL-DŰL formákban egyaránt ugyanarról szólnak mind. A dőlés fogalmáról. Ilyen esetekben a váz számít, nincs DO-DŐ.DÚ-DŰ gyök külön. És a hangok úgymond "jelentése" sem értelmezhető a 2. hangnál. Dől van, amit többféleképp is megnyilvánul.
A ZALA megyénél és a folyónál is keresheted a Z hang jelentését. Ha megtaláltad, írj rá valami jót. És én is fogok arra. De ha meg tudod mondani itt a Z hang jelentését, arra benevezek...
Családnevekben és földrajzi nevekben : van Berényi, van Baranyi, van Báránd, van Jászberény, Baranya megye. És persze van Bárányos családnév is hoppá. Ősi állattartó juhászok általi megnevezések ezek. A bárány van ott mindben...
Most így frankón hülyének nézel itt mindenkit. A Thuron mögött is a TORONY áll. Közismerten romba döntötték/felégették ezt a települést, tehát amiről írsz az már az újjáépítés. Egyértelműen épült itt egy Árpád-kori templom a 13.században, nem sokkal a TURUL településnév utolsó bizonyított említése után.
Önálló plébániával rendelkezett, tehát toronynak is lennie kellett, mellesleg az Árpád-kori templomok magától értetődő eleme a TORONY. A TURUL ma is TURUL hangalak. Nem változott meg mára sem. Nem lett TÚRONYMADÁR a TURULmadár. Torony község is tudom egyesek számára ez különös, szintén a TORONY okán az ami. Ahogyan minden toronyhasonlatú település. Nem is tudom minek megyek bele ilyen amatőr hülyeségekbe, hogy ezt bárkinek magyarázzam, ráhagyom inkább a f-szba aztán kész, jobban járok ezzel...
"Szinte biztos hogy ehhez van köze, hiszen bizonyítottan a 13. században épült Árpád-kori torony"
Már itt ferdíted az igazságot (hazudsz), hiszen biztosan csak annyi tudható, hogy Túronynak (Turulnak) a 13. században már biztosan volt temploma. A templom meg ugye nem torony. Az Árpád-korban a kisebb templomokat gyakran torony nélkül építették. A továbbiakban, ha idézek, az Balázsik Tamástól lesz, aki a templom történetét kutatta.
"Az 1766-ban még jó állapotban lévő haranglábat a harangon lévő évszám alapján 1730-ban állíthatták."
Harangláb, érted? Vagyis a 18. században még nincsen tornya. Ha lett volna, oda teszik a harangot. Ez világos, ugye? De térjünk vissza Balázsikhoz!
"1827-ben ismét tatarozták a templomot. Ekkor épült a torony, melyet a 18. századi nyugati ablak ajtóvá alakításával kapcsoltak össze a karzattal."
Ez már a 19. század! A teleülést pedig már bő 400 évvel korábban Thuron alakban jegyzik.
Forrás:
Balázsik Tamás: A túronyi református templom In.: Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
Egy szart, amit az 1897-ben írtál az úgy baromság ahogy, "Avarrajz" felhasználóval jól ki is tárgyaltuk a témát, de azért beszóltál egyet a semmire. Előbb szét kéne nézni rendesen...
Ez is nagyon amatőr, már ne haragudj. Már ezzel a téglalappal tüntetni a várt illetően.
Mert az is közismert hogy az első vár az nem az ami ma van. nagyon nem. Az KÖRÖS VÁR lehetett. És nem téglalap forma. A mai verzió már a többedik kiadása ennek. Az elsőnek még a pontos helye is vitatott, nem a létezése, mert biztosan létezett, hanem a pontos lokalizációja.
Délvidéken is volt Körös megye ma Kapronca-Kőrös. Kőrös megyében is volt Kőrösvár, ami ma már Kőrös város. Ugyanez a szituáció a román oldalon is csak épp Kolozs megnevezéssel, ami Kolos is volt. Ezek pontosan ugyanazt jelentik. Az Erdélyben lévő Kolozs (vár)megye körkapcsolatát a Sebes-Kőrös is megtámogathatja.
De egyébként az eredeti KOLOSTOR is KŐRÖSTOR(ony), körtorony amivel az rendelkezik, körtornyokkal épült fel. Éppen ez a jellemzője. Ezért körértelmű a KOLOS forma is.
De KOLonc, KÖLdök, KOL-KÖL részei is KÖRök. KOLbászban is alapfogalom a kör, karikázzuk. Nézzük mi is a KÓLÓ. Ez egy KÖRTÁNC. Biztosan semmi köze a KÖRhöz így aztán nem lehet.))...
