Saját mérésem szerint az élő formák a következők: (web)szájt, (hon)lap, oldal. Pl: 'nézd meg az szájtomat', 'keresd meg az oldalamon', 'a gportálos lapod vérciki'.
Kicsit szakmázok: tapasztalataim szerint a magyar átlag a website-ra a honlapot használja, ráadásul időközben ugyanerre az értelemre bejött a portál, amit elegánsabbnak hisznek, holott elvileg (ha jól tudom) mást jelent.
A kérdés pontatlan, így nem tudok egyszerűen felelni:
web page - weblap
web site - webhely
home page - semmi, vagy kezdőlap (a honlap-ot a félreérthetősége miatt nem szoktuk. NB - a home page lexémát az utóbbi időben az angol-amerikai szakirodalomban sem látom gyakran).
Amúgy szerintem a vasúti terminológiában is van anyaállomás, de azt az anya- elemet a magyar nem igazán kedveli, v.ö. alaplap.
ulajdonképpen érdekes lenne a számomra, hogy a honlap miért fejezi ki olyan jól a lényeget.
Érdemes analógiákat keresni. Először is, a hon lényegében elavult szó. A TESz serint a 18. századra elavult szót a nyelvújítók elevenítették fel. A nyelvtörténeti korpusz szerint a haza értelemben való legkorábbi említése 1783-ból való (bér ilyen értelmű használatára van írásos példa már a 15. századból is), de a 19, század utolsó negyedében (a HHC feldolgozta Az ember tragédiáját, abban sok még a hon) már elvétve szerepel ebben a jelentésben.
Olyan összetételei maradtak élők, mint a honvágy, a honvéd, honvédelem. Alig hiszem, hogy ezekre asszociálva értelmezhetnénk a honlap-ot. (Gondolom, az olyan elvault osszetételek, mint a honfi, honfibú, honleány, még kevésbé rugnak labdába.) Az otthon-ra sem igazán lehet hivatkozni, mivel annak ott- nélküli alakja (azt hiszem, többnyire) két n-es (honn maradt, mondja a székely).
Ezzel szemben a vasúti szeknyelvnek termett egy szava, a honállomás, ami pontosan ugyanígy megvan az angolnban is (Home station, home terminal). Ez azt az állomást jelenti, ahol a vasúti szerelvényt (vagy kocsit) regisztrálták, ahol az otthon van. Ezt a web világára kétféleképpen lehet értelmezni:
1. Az a weblap, amelyet tükrözxnek itt-ott, szemben a tükörképekkel.
2. Az a webhely, ahova a cím visz (azaz az első oldal).
A Merriam-Webster így definiálja:
home page
Main Entry: home page
Function: noun Date: 1992
: the page typically encountered first at a World Wide Web site that usually contains links to the other pages of the site
(félkövér kiemelés tőlem KÁ.)
Ennek alapján nekem szilárd meggyőződésem, hogy a honlap szónak ezen túlterjedve, a weblap egészére való használata ütközik a szakma fogalomrendszerével, és ezért nem szabatos. Mi ezért nem használjuk a kiadványainkban a honlap szót.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy pongyola szóhasználat nem terjedhet el olyan mértékben, hogy átvegye az adott fogalom fő jelölöjének szerepét. Ha így lesz, kénytelenek leszünk fejet hajtani (mint tettük pl. a fájl esetében, habár mindmáig vegyesen használjuk az állománnyal, de a kettőjük szerepe megfordult, immár a fájl az első, nagy fájdalmunkra.)
Az ímélre lehet fogadásokat kötni, de a tisztesség kedvéért tisztázni kellene, hogy melyik nyelvi rétegben van abszolút esélye.
Ami az e-mail címet illeti, azért szofisztikált helyzetekben okoz igazán gondot, de a szofisztikált helyzet is helyzet. Nekem az email-cím ugyancsak gondot okozna, mint szimpla helyesírási hiba, az emailcím viszont semmi gondot nem okozna. (NB- hallgatóim körében felmértem, az email szó zománc jelentését a mai fiatalok nem ismerik, és még megtalálni sem lehet közvetlenül, csak a zománc felől. Tehát az emailcím-et senki nem akarná kiégetni.
Végül, ami a csetet illeti, nekem teljesen jó, hasnzálom is.
Gond viszont a tag (ejtsd teg), melyet következetesen átírva használok (pl. XML-ről írva).
Én azt nem állítottam, hogy az ablak jó analógia, csak azt, hogy a drót rossz.
Az ablak-ról nehéz nyilatkozni, főleg azért, mert a szaknyelv (a szorosan vett informatikai) két jeletéssel is használja (angollal jellemezve =box és =window). Ha így tekintjük, a kettő közül az egyik biztos rossz.
Az sem érdekes, hogy egyetértesz-e velem. Bár nekem bizonyos értelemben van módom a terminológiát kis mértékben befolyásolni, de ez sem jelent sokat. A Microsoftnak igen nagy lehetőségei vannak a terminológia befolyásolására, azonban a box=doboz|ablak|panel hármasság azt mutatja, hogy még ez a potenciál sem elegendő a teljes befolyás elérésére.
Nagyon örülök ennek a kis rögtönzött vitácskának kb. 10 olvtárs közel félszáz hozzászólásával alig egy nap alatt. Ki jobban, ki kevésbé érvelve elmondta a saját észrevételét, mi miért tetszik neki és miért nem. Mind valahogyan egyfajta érzelemmel töltött, persze voltak elfogadható érvek is. Örülök, mert ez nagyon szépen példázza a nyelv tulajdonságát.
A nyelv -nem feltétlen logikus, habár valami logikája van, de az olyan, hogy többféle jó, de egymást kölcsönösen kizáró megoldás is elképzelhető; -nem irányítható senki által közvetlenül, hanem valahogy, sok-sok különböző próbálkozás után csak kialakul a közmegegyezés; -változásának pontos irány előre meg nem jósolható, legfeljebb valamennyire sejthető.
Az előbbi kis eszmecsere ebből adott ízelítőt. Köszönöm mindenkinek a részvételét.
Laikusként nekem az ottlap már csak azért is idegenül hangzik, mert nem "valahol ott" látom, hanem "itt, a monitoromon". A honlap viszont tökéletesen kifejezi a lényeget. És keveredést sem okoz, mert a magyarban a honlap szerintem nem egy website nyitóképét jelenti, arra a kezdőoldal kifejezést használjuk.
A drótposta szerintem nem csak a drót miatt nem az igazi. A levél szót tudom értelmezni az e-mail helyett, de a postát nem, az nekem azt a zöld autós céget jelenti hosszú sorokkal, középkorú nénikkel az ablak mögött.
Így én is az elektronikus levél mellé tenném a voksomat, mert felhasználói szemszögből az bizony elektronikus, mert a küldő és fogadó oldal kivétel nélkül elektronikus eszközt jelent. Ahol hosszú az elektronikus levél név, és a levél szó önmagában nem lenne kifejező, ott szerintem hosszú távon a mél vagy az ímél verzió fog megmaradni, az e-mail a benne lévő kötőjel miatt nem kezelhető jól, nekem mindig gondot okoz azt leírni, hogy email-cím.
Mi a véleményetek a chat-ről? Az érintett réteg számára szerintem már tökéletesen beépült a cset szó, különösen, hogy nagyon jól ragozható, és még mindig szimpatikusabb a csetel forma, mint a chatel vagy a chat-el. A csevegés meg valahogy számomra nem jelenti egyértelműen azt, amit a csetelés.
A nép, az istenadta nép drótot vesz és nem huzalt, persze lehet, hogy a boltban a felirat huzal. Drótkerítés vagy ?huzalkerítés?, feszítő huzal, lágyhuzal, de kötöződrót, szöges drót, drótfonat ... és itt inkább az anyaga fontos. Az elektromossággal foglalkozók, akár erős, akár gyenge az elektromos vezetőképesség a fontos és ezért vezeték a preferált alak.
A postai levél útját sem tudjuk, nem is kell. Lezsibbadtam, mikor a múltkor felvilágosítottak a postán, hogy ha a városkánkból a szomszéd faluba küldök egy levelet, az nem biztos, hogy másnap ott lesz, mert közben megjárja Budaörsöt. Kb. 700 km-t utazik 5 helyett.
Másrészről minden információnak kell lennie hordozó 'vezetékének', ha más nem akkor rádióhullám. Persze ez a szg.-től a legközelebbi szolgáltatóig általában fm elekrtomos áram, majd fény az országos hálózaton, majd megint áram. Mindnek kell valamilyen vezeték, kábel.
Persze, ha összevetünk minden érvet és ellenérvet, arra jutunk, hogy a nyelvet használó tömeget nem érdekli a 'logikus érv'. Egy előre megjósolhatatlan, csak valamennyire körvonalazható módon fog alakulni.
S vonatkozik ez a honlapra is. Nekem ez a változat jobban tetszett, mint az ottlap. 'Logikus' érv mellette, hogy ez a tulajdonos hálóbeli honja. A nép előtt a website egy kicsit modorosnak tűnik (a la Frei). A laikus felhasználó, pl. aki most ismerkedik a netes élettel, nem tudja, nem is fontos neki, hogy most a tartalomról vagy az információ hordozójáról beszélünk vagy Mo-on vagy esetleg az USÁ-ban van-e fizikailag a szolgáltató. Sőt a webhely sem feltétlenül csak egy helyen van fizikailag. A nagy fórumszolgáltatók archív állományai akár máshol is lehetnek, elég csak egy rejtett link az eléréséhez. Vagy a csatolt kép is lehet a föld túloldalán fizikailag.
Szerintem nagy merészség azt mondani, hogy valamit nem lehet valaminek magyarítani.
A kérdés az, hogy mit miért (nem) fogadnak el. Nagyon fura dolgok vannak. Pl. a mouse pad átjött egérpad-nak a touch pad tapipad-nak. Pusztán azért, mert a pad szó benne van a tudatunkban, és az adott vonatkozásban értelmezhető. Pedig az eredseti terminushoz semmi köze.
Egyszóval, Allah és a terminushonosodás útjai kiszámíthatatlanok.
Az egyik értetlenség az az ablak nyitásával és a doboz becsukásával függ össze. Tartok tőle, hogy a magyar terminológiai rendszzerben ez a két szó ugyanazt a fogalmat jelöli, tehát vagy-vagy. Megjegyzem, a szakmában járatos fordítóink a dialog box lexémát párbeszédablak-nak szeretik fordítani, a MS viszont a párbeszédpanel-t szereti.
A másik értetlenség meg az, hogy miért lennének ezek érvénytelen terminusok? Mint Szakadás is írja, ezek jó analógiák. A drót rossz analógia. Egyrészt azért, mert a távíróra emlékeztet, az e-mail pedig nem távirat. (A zsargonban - kaptam egy drótot - inkább a telefonra emlékeztet.) Másrészt pedig azért, amiket lentebb elmondtam: a fizikai összekötött ség ténye ellentmond az e-mail lényegének.
Lehet, hogy ez túl precíznek tűnik, azonban el kellene gondolkodni azon, hogy vajon miért nem okoz gondot az egér (alaki analógia, habár az utóbbi időben elterjedt infra- vagy rádióegerek kicsit kilógnak, minthogy ezeknek nincs farkincájuk).
Egyébként is, tegyünk már rendet, a drótposta sem érvénytelen fogalom, sőt, nem is fogalom, hanem egy lexéma, amelyet van, aki az <e-maildef> fogalmával azonosít, vagy nem. (A jelölést én találtam ki, de talán érthető)
Számos új fogalomra használunk analógiás elnevezést. Ezzel nincsen semmi gond, ha még akkor gyökeret ver a nyelvben, amíg az analógia érvényes, és nem avul el.
Jelen esetben a drótpostával az az egyik gond, hogy már szerintem ez az analógia kor idejét múlt és nem állja meg a helyét, akkor nem kellene már erőltetni.
(A másik gondom személyes, nekem a drótpostáról valami olyan jut eszembe, hogy drótkötélre csiptetve megjön egy levél/csomag; és nem az emailre asszociálok).
(Franciául megalkották rá a courriel (< courrier électronique) szót, amelyet tényleg használnak, de némelyek finomkodónak találják és biztos, hogy az e-mail természetesebben hangzik.)
Nem kellene abba belekötni, hogy az e pontosan mit jelent. A dolognak az a lényege, hogy a feladónak és a címzettnek nincs arról tudomása, milyen úton megy a levél, az út számukra fekete doboz. Az e az olyan rendszereknek az általános jelzője, amelyek elektronikus számítógépet használnak. Nota bene, az elektronikus számítógépben igazán már egyik szó sem használható konkrét értelemben. Szerintem éppenséggel azért kellene a drótposta szót kerülni, hogy ezt a fizikailag átlátható vezetékrendszerhez való kötöttséget hagyjuk el.
A tengeri alatti kábelek - mint általában a gerinchálózati kábelek - leginkább üvegből vannak. Így aztán szegény "e" is egy kicsit idejétmúlt.
A wireless, a kábel, az üvegszál mind-mind átviteli technológia illetve közeg, az e-mail meg köztük van egy rakás hálózati réteg és funkcionalitás, úgyhogy a rendes levélnek több köze van a dróthoz (merthogy a postás biciklijének drótból van a küllője), mint az e-mailnek.
Egyébként az egész Internetnek a lényege, amikor kitalálták, az volt, hogy ha két hely között megszakad a kapcsolat (leatombombázzák a drótot) alternatív utakon akkor is elérjen a célállomásra a csomag :)
