Ha az aktív subwooferen van line-in bemenet, akkor a szubládát egy RCA kábellel az erősítő sub vonalkimenetére kell kötni, a frontsugárzókat pedig az erősítő jobb és bal front teljesítménykimenetére.
Ha az aktív szubládának nincs vonalszintű bemenete, akkor az erősítő front teljesítménykimenetéről valóban a szubláda jobb és bal bemenetére kell kötni a hangfalkábeleket, majd a frontsugárzókat a szubláda bal és jobb teljesítménykimenetére kell kötni.
Ha viszont passzív szubládád van, akkor a szubládát az erősítő erősített mélykimenetére kell kötni, a frontsugárzókat pedig az erősítő front teljesítménykimenetére.
Sziasztok, lehet rossz helyen tedtem fel a kérdést, de elvedztettem a fonalat. Vettem egy pioneer vsx 808 erősítőt iilletve Infinity Minuette hangfalakat, ami megzavart hogy a mélyládán van bal be illetve ki csatlakozó, és jobb ki és bemenet csatlakozó... Szóval mit jova kell kötnöm, vagy milyen kábelt kell vennem?
Dilettáns butaságot beszél, hagyd rá... Aki eléggé süket hozzá, az egy wattszám szerint megfelelőnek tűnő erősítő klippre hajtásával nagyon szépen elfüstöltetheti a hangszóróit - és bátran fel fogja tekerni a hangerőt, abban a tudatban, hogy itt nem lehet baj. A hangsugárzókénál lényegesen nagyobb névleges kimeneti teljesítményű erősítő tartalékának viszont (általában) kitűnően hallható előnyei vannak, még házimozinál is (főleg, ha a tápegysége nincs -szokás szerint- aláméretezve).
Azért, mert te a pálya széléről okoskodsz az innen-onnan összeszedett fals ismereteid alapján, még nem jelenti azt, hogy az audiotechnikában kicsit is járatos felhasználók, akár amatőrök, gyakorlott audiofilek is érzékszervi tapasztalataik alapján ne tudnák megmondani, hogy egy berendezés jól vagy szarul működik. A legárulkodóbb jelei éppen az erősítő-hangfal párosnak vannak, nagyon hülyének kell lenni annak, aki képes izzásig hajtani, vagy szénné égetni egy hangszórót. Neked már biztosan sikerült.
Ezzel a "mértékkel" igencsak gond van: nem lehet sem hallás, sem a hangerő-szabályzó mértéke alapján azt előre megjósolni; hogy mi az, amit még bír a rendszer, és mi az, amit már nem.
Teljesítmény-kijelzés meg csak kevés erősítőn van.
Ha már az autós hasonlatnál tartunk, akkor úgy kell elképzelni, hogy az erősítő a motor a hangfal pedig az erőátvitel amivel a motor erejét átviszi a jármű a talajra. Tehát az erősítő képes hangnyomást kelteni a hangfalakban! Az hogy 38-as mély van egy hangfalban az semmire sem garancia az erőteljes, dinamikus hangzásra, ha nem megfelelő az erősítő! Akkor még nem beszéltem a hangzás milyenségéről, a zeneiségről, hisz ott egyéb újabb összetevőket is számba kell venni! Önmagában a 2.0, a 2.1, az 5.1, stb. semmire nem garancia és semmit nem dönt el!
A nagy motorerő nem csak a nagy végsebesség miatt fontos (bár ahhoz nélkülözhetetlen), hanem a gyorsulás és a nyomaték szempontjából fontos, ami viszont az átlagos közlekedési körülmények között is jól jön,nem beszélve az vezetési élményről!:))))
Nagyon karcsú az a keret. Ennyiből nem sok minden jön ki.
"Kb25nm szobába kellene tehát nem kell túl nagynak lennie." Nem azért nagy 1 hangfal, mert nagy szobába szánják; hanem azért, hogy jó legyen a hangvisszaadása.
Sziasztok!Azt szeretném kérdezni hogy van-e valakinek a Yamaha rx—v350 erősítővel tapasztalata?
Jó választás lehet?Egyenlőre csak 2.1 ben szeretném használni az anyagiak miatt.2 front meg egy sub.
Nem tudom milyen hangfalakat válasszak hozzá.Szemezgetek Heco,Tonsil,Quadral,Canton hangfalakkal de nem tudom melyik legyen.Kb25nm szobába kellene tehát nem kell túl nagynak lennie .Kb 50-60 ezret tudok első körben rászánni,későbbiekben tovább bővíteném.
Sztem meg sajnos a zene(iség) elvész, ha nem szinergikus a hangzás!:(((
Abban igazad van, az agy képes (lehet) a technikából adódó fogyatékosságoktól (ilyen lehet például a nyávogás, a lemez sercegése-pattogása, alacsony szintű torzítás, stb.) elvonatkoztatni és felszínre hozni az ilyen hangzásból is a zenét.
Ha felborul a hangzás egyensúlya, mert a magas, vagy mély, vagy épp a közép túlsúlyba kerül, akkor elveszik a megszólalás zeneisége. A zene ettől felismerhető marad, de a megszólalás szépsége nem jön létre! Az agyam tudja, hogy Brahms II. szimfónájának a IV. tételében megszólaló gyönyörű főtémát hallom, mégsem esik jól hallgatni, ha felborul az egyensúly. A pontosság kedvéért hozzá kell tennem, hogy ennek nincs abszolút mérőszáma, konkrét értéke és egyén-függő, ráadásul az egyén hangulatától is függ, tehát konkrét értékkel nem meghatározható, ezt mindenki "magának érzi", ezért nem is vitatható! Ha valaki "hazudik" ebben, az úgyis csak saját magát csapja be!
Nem vész az el. Az emberi agy éppen úgy elcsalja (összehozza), mint a kazettás magnó nyávogását és az LP sercegését, dübörgését is. Ha nincs mihez hasonlítani ami full profin szól - márpedig a zenehallgatás helyén legtöbbször nincsen - akkor kis idő elmúltával már tök mindegy, hogy közepes színvonalú és vagy hájend' a rencer'. Ha nincs valamiből lényegesen több* akkor jól szól azt kész. :)
*jellemző módon legtöbbször a subból szokott lényegileg több lenni