Mi már délután értünk oda, amikor zárva volt, csak kívülről néztük meg. Ha már ott jártunk. Majd egyszer talán sikerül eljutni elsődleges várnézési céllal is.
Nemrég futottam bele ebbe a fórumba, és ahogy látom, elég hozzáértő emberek vannak itt. Én mostanában az államalapítás kora körüli várakra kattantam rá, - már ha lehet így fogalmazni - és ebben kérnék tőletek egy kis segítséget. Hálás lennék, ha valaki tudna belinkelni olyan oldalakat, ahol a nem közismert fa-föld várakról (Pl. Győr, Moson, Nógrád, Gömör, Ungvár, Szatmár, Valkó, Békés, Kraszna, Csanád... stb) írnak bővebben, esetleg ha ismeretes, akkor közölnek alaprajzokat is ezekről a várakról.
Én bő 1 hete csatangoltam Diósgyőrben. Bár belül nem jártam,de kivűlről nyomát sem látni a munkálatoknak. Tehát állványt,épitőanyagot,munkásokat még nem látni a környéken,mint ahogyan a képek is tanúsitják:
Van viszont egy hatalmas,több négyzetméteres omlás a rondellán:
Csak a "tájidegen" gyönyörű fenyőfákat vágják, ehhez helyi segítségre sincs szükség.
w-123 Csalánba nincs fantázia.
NV Környezetünkben 108fő 89 zsákkal gyüjtött hulladékot. Ez is sziszfuszi dolog,délután egy csoport után a várhoz indúló túrista úton, már a tisztítás előtti állapot fogadott.
Most visszatérnék a III. Várak-várromok Fórumos kirándulásra.
Szomolány vára már az egykori Pozsony vármegyében található, úgy mint az Éleskő {sz: Ostry Kamen}, amiről írnék.
Sajnos erről a közigazgatási egységről Győrffy György történész azt írta, hogy mivel terjedelme miatt nem fért bele a IV. kötetbe, majd az V.-ben fogja szerepeltetni. Az a mű azonban a történész halála miatt azóta sem jelent meg.
De szerencsére más helytörténész adattára segíthet nekünk megismerni azon vidék objektumait. A Házi Jenő által írt Pozsony vármegye középkori földrajza címú munka jelentőségét még külön kiemeli, hogy mellékleteként közlik az 1914-ben szakdolgozatának választott Detrekő vára a középkorban című írását is.
Éleskő romjait a legegyszerűbben, bár nem mondhatni, hogy a legkönnyebben a Bikszárd {Bukova} falu határában elterülő mesterséges tó déli partjáról előbb enyhe szekérútra érve, majd onnan durván a meredek, fagyökerekkel átszőtt piros turistajelzés mentén felkapaszkodva érhetjük el. A Várhegy aljától kb. 3 / 4 órányi szuszogás.
Története röviden:
Engel Pál történész szerint csak a XIV. század első harmadában építették fel legkorábbi magját a Csák Máté oligarcha tartományát visszafoglaló Anjou Károly király parancsára. Első fenmaradt okleveles említése 1336-ból való, amikor "castrum Hedreh" néven szerepelt. Fő jelentőségét a Morvaország felől a völgyben átmenő kereskedelmi út ellenőrzése és vámolása jelentette. Osztozott a környék erődítményeinek sorsában, amikor a zálogbirtokokat vissza nem adni akaró morva őrgrófoktól Luxemburgi Zsigmond király seregének ostrommal kellett megvívnia. A KIs-Kárpátok hegyei között megbújó erődítménynek nem volt katonai szerepe, főként a magánbirtokosok közötti pereskedés kapcsán jutunk róla információkhoz. 1707-ben Guido császári generális zsoldosai megostromolták és lerombolták falait. Azóta a természet lassan visszafoglalta, az időjárás könyörtelen vasfoga pedig erősen megrogyasztotta. Néhány esztendeje a szlovák cserkészek pártfogásukba vették, információs táblát és szemeteskosarakat kirakva. De még sem az elvadult növényzet ritkítása, sem az életveszélyes kőfalak megerősítése nem történt meg.
Egy részletesebb ismertető Éleskőről a váras újság 2011 augusztusi számában olvasható.
Kertész szemmel gondolva. A csalánt érdemes learatni mert ezernyi dolgra jó. Dominátor gyomítró a gyomok virágzása előtt permetezni. 1 liter 2000ft és 100l vízhez elég. Ez kb1500nm-re is használható. Aszályos idő előtt ha kipermetezik sokkal jobban is hathat. Még a facsemetéket is kinyírja.
A TeSzedd! Névre elkeresztelt akció keretén belül felkerestük a Szádvárt.
Célunk az volt, hogy a szétdobált hulladékot
az odavezető úton, az erdőben, és a Szádváron összeszedjük,
elérve ezzel azt, hogy a Szádvár és a környéke rendezett benyomást keltsen. Gondolat ébresztőnek szánom az alábbiakat:
Sajnálattal állapítottam meg, a tisztítási munkák látszatának nyoma sincs.
A természet visszahódítja a várat, embermagasságú gaz, csalán fogadott. Meglátásom szerint kora tavasszal még nincs mit igazán levágni, késő ősszel pedig már nincs,
így szerintem a tavaszi, őszi tevékenységünk
hogy finoman fejezzem, ki magam sziszifuszi munkának tűnik.
Valahol olvastam, hogy hiába találnak ki bármilyen digitálisan keverhető színvilággal készíthető fényképet, de az "igazi művészfotónak" továbbra is a fekete-fehér megoldású kép számít.
Igen. A fényképezőgép sok lehetőséget tár elém, én meg próbálgatom. Tudom, ezt asztal mellett ülve képszerkesztővel is lehetne, de én jobban szeretem már fotózásnál.
Egy cikk Szádvár tavalyi ásatási eredményeiről, ugyanakkor invitáló azon várbarátoknak, akik kedvet éreznek az egykori Bebek-vár múltjának feltárásához:
