Spiský hrad Parkovitě nalezneme pod hradem, cena za parkování činí 2 € za osobní auto a den. Vstupné do hradu činí 5 € s průvodcem a 4 € bez průvodce.
Ha jól olvasom, akkor 2 EURO a parkolási díj / autó.
Utánanéztem interneten,mit írnak a beléporol és a parkolási díjakról.Az alap belépo 5 euro személyenként,audio bemutató 10 euro/90 perc,(ez nem tudom mi lehet,kezedbe nyomnak 1 magnót?),Család belépo 12 euro gyerekek 15 éves korig,iskolai csoportoknak belépo 2,5 euro/gyerek 15 éves korig.És most jon a parkolás!Szepesváralján-Spiské Podhradie 2 euro,de a parkoló feletti nyugati kapu zárva!korbe kell menni a fokapuhoz,ahol szintén van parkoló a kapu kozelében ingyenes!Vagyis a belépo tartalmazza a parkolási díjjat.A szepesváraljai polgármester azzal magyarázta,hogy sokat fektettek a parkolójuk felujításába,viszont a muemlékvédelmi hivatal bezárta a nyugati kaput mert nem tudták megoldani ott is az elektronikus jegyárusítást.Az oldal Hodkovce falu felol ajánlja a megkozelítést,ott viszont rossz minoségu ut vezet fel a parkolóba.EZ A 2010-es állapotokat tukrozi,gondolom ma is érvényes.
A parkolásért és a fotózásért nem kérnek plusz összeget? Fotójegy?
Egyelőre még csak tervezgetem, főleg a költségek miatt kérdezem.
Először a májusi időjárás miatt elhalasztott Bükki vártúra következik. Az jövő héten esedékes. Mostmár nem halasztok, függetlenül az időtől. Meglátjuk hogyan sikerül.
Jelenleg hétfőre mondanak szárazabbat, kedden esősebbet, szerdán szárazabbat. A miskolci meteorológiai szolgálatnál.
Azt fontolgatom, hogy ha Szilvásvárad környékén kedden esős lesz az idő, nekivágunk Szepesnek. (cca 160 Km)
Szerdán pedig megnézzük az elmaradt várakat. Az időjárás jelenleg kiszámíthatatlan, nem lehet előre megjósolni, milyen lesz az idő.
A szabadság engedélyezés és a lehetőségek néha az időjárás ellenére is sakk matt helyzetet teremtenek.
Jelenleg úgy tűnik kockáztatunk egy újabb esős időszakot, de hétvégére tudnak pontosabbat mondani.
Most visszarepülnék a Kis-Kárpátokból egészen a Zempléni-hegyek között emelkedő Regéc váráig, hogy a honlapjáról idézett cikkel bemutassam a vármentésben támadt nehézségeket:
Első ízben a tavalyi évben nyújtott be pályázatot a község önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alaphoz. Ennek a pályázatnak az volt a célkitűzése, hogy a várban a palotaszárny legnagyobb mértékben lepusztult szakaszán el lehessen végezni a legfontosabb falmegerősítéseket, állagvédelmet, részleges helyreállítást. Akkor siker koronázta a terveket, hiszen nyert a benyújtott pályázat, aminek következtében a szűkös költségvetés ellenére is igen jelentős előrelépést sikerült elérni az épületrész állagvédelme, részleges helyreállítása terén. Nagymértékben szerepet játszott a sikerben a várért dolgozó műemléki szakemberek elszánt, aktív közreműködése is. Most ismét benyújtotta Regéc Község Önkormányzata a pályázatát a Nemzeti Kulturális Alaphoz újabb, szintén a palotaszárny további állagvédelmét, helyreállítását célzó támogatás elnyerésére. Amennyiben sikeres lesz az elbírálás, akkor ezúttal főként az épület együttes keleti oldalának egy részén történhetne meg a legalapvetőbb megerősítés, állagvédelem. Felcsillant a remény, hogy az idei évben olyan méretű helyreállítás veheti kezdetét, amire még nem volt példa Regéc Várában. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelentős forrást készül biztosítani a műemlék több területének helyreállításához is, illetve támogatni szándékozik a hosszabb időtartamú, nagyobb léptékű régészeti feltárást. Úgy tudni, a nagyszabású munkálatokat jogi vita akadályozza. Források szerint egy építésztervező, aki néhány évvel korábban dolgozott a vár helyreállítási tervein, megfellebbezte a mostani építési engedélyeket. Jelentős károk érik a várat a jogi huzavonával, hiszen lassan már hónapokat csúszik a tervezett beruházás. Remélhetőleg a sok idővesztés nem vezet majd a Regéc Várára szánt források elveszítéséhez. Regéc község bízik abban, hogy mind a tervezett nagyberuházást, mind a község által benyújtott pályázatot siker koronázza, amik által jelentősen javulhat a Rákócziak sasfészkének állapota.
Már a XVI. századra tenném az éleskői vár további bővítését. Megjelennek a kényelmesebb lakhatásra utaló jelek, úgymint egy nagyméretű reneszánsz, emeletes palota építése. De persze a védelmi objektumokról sem lehetett lemondani, most már az ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelve. Ezt egy magas ágyúállás valamint egy emeletes ágyútorony képviselte.
Alaprajzban kifejezve:
Végül ezt a főnemesi rezidenciát még egy újabb falszakasszal bővítették ki, abban lakó és gazdasági objektumokkal valamint a várfalat oltalmazó kisebb rondellákkal és a kapu melletti emeletes ágyútoronnyal.
Mindent összevetve az éleskői várat többször is kibővítették fennállásának évszázadai alatt.
Az utolsó két fotón lévő virágokat szeretném átnyújtani így
Néhány információt szeretnék kérni tőletek Szepesvárral kapcsolatban. Az lenne a kérdésem hogy felnőttnek mennyibe kerül a belépő, a fotózásért kell-e fizetni, valamint mennyi a parkolási díj?
Megpróbálom magamat kissé beleásni Éleskő építéstörténetébe, kikötvén azon jogot, hogy az egyszer remélhetőleg bekövetkező régészeti kutatás eredményei láttán a változtatás jogát fenntartom.
A hosszúkás, kelet - nyugati tengelyű sziklás gerinc legmagasabb pontja tengerszint felett 562 méter. Ezen egy téglaalap területű lakóépület {Palota} és annak bejáratát képező kaputorony tartható a legkorábbi objektumoknak. Mindez Engel Pál történész szerint valamikor 1321 után készült el.
Bennem megfogalmazódott, hogy vajon ezen a kis területen hogy férhetett el a várkatonaság + lovaik + az élelmiszer és takarmánykészletek? Ezért bátorkodtam még a korai építkezésekhez venni az alsóbb szintet {nevezzük alsóvárnak} amit napjainkig is egy jól elhatárolódó falszakasz védelmez.
Ennek alaprajza:
Akkor nézzük sorban az eddig emlegetett területet fotókkal illusztrálva:
egy baráti beszélgetés során szóbakerült a várfalak rakásának technikája. Én azt állítottam, hogy a kifaragott köveket, egyszerű oltott mész felhasználásával rögzítették egymáson, míg a barátom állítása az volt, hogy csupán égetett meszet használtak ehhez és a vizet már akkor adták hozzá, mikor a kő már a helyén volt (a másik kövön). Kinek az állítása van közelebb a valósághoz, vagy mindkét módszert alkalmazták (netán egyiket sem?)?
Az éleskői vár építéstörténetének egyik fejezetét mutatta be a Castrum Bene Hírlevél 2006 / 1-es számában a Topikban már említett Neumann Tibor történész. A régi história szerint a Czobor főnemesi család tulajdonát képező erősséget és a tartozékainak {jobbágyfalvainak, egyéb jövedelmeinek} egy részét zálogba vette Bakics Pál és Péter 1534-ben. Mivel nemsokára nagyarányú renoválásokat végeztettek az "régiségénél fogva romos" várban, kérték, hogy a költségeiket számolják hozzá a zálogösszeghez. Az ennek vizsgálatára a helyszínre érkezett pozsonyi káptalani megbízott a következőkben foglalta össze a várbeli építkezéseket:
-- János ácsmester és hatfős csapata a felsővárban mintegy 10 000 darab zsindely felhasználásával újra fedte az épületeket. Gerendákból és deszkákból 3 padlásfödémet, 3 esőcsatornát, 1 almáriumot, 2 lépcsősort és 3 árnyékszéket készített el.
-- István nevű asztalos kezemunkáját dícsérte a jobbágyok által felfuvarozott hársfából alkotott 9 ajtó és 3 asztal.
-- Egy másik asztalon fabrikálta meg az egyik szobában a padot és a kályha melletti rosthelyet.
-- A kályhakészítőmester Morvaországból érkezett, ő fehér cserépből 6 kályhát rakott össze. Ebből azonban a vizsgálat idejére már 3 eltörött.
-- A közeli Holics városából két zsidó üvegöntőmester 11 ablakba rakott be üveget.
-- A kőművesbrigád munkája során 3 kéményt és 3 árnyékszéket rakott fel, valamint 15 helyiség repedéseit kijavította, vakolta és meszelte. A belsővár keleti falát sok helyen az alapoktól kellett újrafalazni. A biztosok szerint a belsővár falát mindenütt felmagasították, de csak elég vékonyka fallal.
-- A várreparálás során jól megszervezték résztvevők dolgát. Voltak jobbágyok, akik az uradalmi erdőkben vágták ki az épületfát, mások a közeli sziklát fejtették építőkövekért. Újabb pórnépek pedig az anyagokat szekerezték fel a várba. A jobbágyok hetenként egy napot ingyen {robotban}, míg a többi napon fizetségért dolgoztak. Sajnos a korabeli adatokból nem derült ki, összesen hány ember sürgölődött a hegyi sasfészeknél?
A pozsonyi megbízottak összesítése szerint az 1526 nyarától késő őszig tartó munkálatok összértéke {anyag és munka költsége} 372 forint 75 denart tett ki. Így ezzel növelték meg a Bakicsok által kifizetett 1700 forintos zálogértéket.
Egy 1558-os inventárium {várleltár} szerint az éleskői vár felső és alsóvárból állt. A szokásos uradalmi épületek részletes felsorolása, úgy mint börtön, konyha, sütőház, ciszterna, porkolábház... stb. mellett az alsóvárbeli Palotát, egy oltárral rendelkező boltozatos kápolnát és a három utcasorban elhelyezkedő, fűthető lakószobák. Mindezen objektumokat azonban csak a várrom részletes régészeti kutatásával lehetne beazonosítani.
az eredeti metszet: 
