Még 2 várat szeretnék megemlíteni a Kis-Kárpátok nyugati lejtői és a Morva folyó közötti térségben. Stomfa és Sasvár erődítményeiből napjainkra a földfelszín felett semmi sem látszik, igazából a pontos helyük sem ismert. A dunántúli ismerősöm azt mondaná róluk, hogy "rejtőző várak" hiszen ha régészeti úton megkutatnák őket, talán fényre derülne múltjuk titkaira. De erről nincs tudomásom.
Szerencsére Zsoldos Attila történész a könyvében röviden összefoglalja róluk az eddigi tudásunkat:
Házi Jenő helytörténész szerint II. Ottokár cseh király magyarországi hatalmi törekvéseinek köszönhetjük a detrekői vár felépültét.
Miről is van szó?
Az ódon történet egészen 1246-ig nyúlik vissza. Ekkor zajlott le az a csata, amiben II. {Harcias} Frigyes osztrák és stájer herceg legyőzte Árpád-házi IV. Béla magyar királyt. De Frigyes hiába diadalmaskodott, a korabeli legenda szerint amikor nagy izzadtan levette a fejéről a sisakot, egy kun harcos búcsúzásképpen nyilvesszőjével átütötte a torkát. Frigyes herceg halálával a Babenberg-uralkodóház férfiágon kihalt. Hatalmas örökségéért mind a magyar, mind a cseh uralkodó {II. Ottokár} harcba szállt. Eleinte tárgyalások útján próbáltak megegyezni, osztozkodni, de végül csak a fegyvereké lett a döntő szó. 1260-ban az első morvamezei csatában II. Ottokár diadalmaskodott. Míg IV. Bélával sikerült megegyeznie, így pl. feleségül vette Béla unokáját, Kunigundát, addig az 1270-ben trónralépő V. István, majd utóda IV. {Kun} László király idejében már nyílt harccá változott ez a rivalizálás. A győztes mindenképpen Közép-Európa nagyhatalmává nyilváníthatta magát.
II. Ottokár két nagy hadjáratban próbálta legyőzni magyar riválisát.
A II. cseh hadjárat {1273} során említették meg először a detrekői várat, mint amit a csehek nem tudtak bevenni egy ostrom során.
Az 1278-as második morvamezei csatát elvesztette II. Ottokár cseh király az életével együtt.
Ugornék tovább a Kis-Kárpátokbeli vártúra következő helyszínére, az általános közvélemény kutatás szerint mindenkinél NO. 1-nek kihozott Detrekő {Plavecky hrad} ismertetésére. Ezt a nagyméretű, igazán látványos részletekkel megmaradt műemléket a faluból kivezető aszfaltúton egy kisebb tisztásig autóval lehet megközelíteni, majd innen tovább a jelzett, viszonylag enyhén emelkedő -- valószínűleg középkori szekérúton -- gyalogszerrel kb. félórányi séta után pillanthatjuk meg.
Históriája dióhéjban:
Nagy valószínűséggel a magyar király parancsára emelték korai magját a XIII. század utolsó harmadában. Első fennmaradt okleveles említése szerint 1273-ban II. Ottokár cseh király serege sikertelenül ostromolta. A XIV. században a pozsonyi ispán igazgatta. 1386-tól Jodok és Prokop morva őrgrófok zálogbirtokában állt, akik a zálogösszeg visszaadása után sem akarták elhagyni, ezért a királyi fegyveresek megostromolták. Később Luxemburgi Zsigmond kedvelt hívének, a lengyel Stibornak adományozta oda, aki hatalmas váruradalmai után magát a "Vág urának" nevezte. Mivel fia, az ifjabb Stibor 1434-ben fiúutód hátrahagyása nélkül hunyt el, birtokainak nagy része visszaháramlott a királyi Kamarához. A XVI. századtól a Balassa főnemesi családé, akik nyomdát rendeztek be biztonságos falai között. 1607 után Bakics Pál nemes úr itt élt szerelmével, Révay Ferenc megszöktetett feleségével, Forgách Zsuzsannával. 1641-ben a Pálffy família vásárolta meg, akik azonban a kényelmetlenné váló hegyi erődítmény helyett a faluban emeltetett reneszánsz várkastélyban laktak inkább. Az utolsó katonai csatározások a Rákóczi-szabadságharc idején zajlottak a detrekői vár környékén, amit azonban a kurucok -- Pozsony közelsége miatt -- nem tudtak hosszabb ideig megszállni. A XVIII. századtól kezdve a gazdátlanná váló erősség lassan rombadőlt. Területét visszafoglalta a természet. A sűrű növényzettől csak néhány esztendeje szabadította meg egy pozsonyi cserkészcsapat, akik felkarolták a környék nevezetes kirándulóhelyének számító várromot.
Én tavaly húsvétkor látogattam meg Szepesvárat,és akkor a belépő 5 euró volt (felnőtt). Mivel ünnepnap érkeztünk,a parkolásért nem kellett fizetni,fotózni és videózni az egész vár területén ingyen tudsz.
A várnak 2 nagy parkolója van,de ne az alsóban álljatok meg (a város felől),mert onnan a vár bár közelinek látszik,mégis kiadós sétának néztek elébe,mivel az egészet meg kell kerülni. Induljatok el Eperjes (Presov) irányába,az autópályával párhuzamosan,és innen vezet az út a fenti parkoló irányába,ahonnan már csak kb. 5 perc séta a várkapu.
Jövő hétvégén Siroki Várnapok! Mivel szombaton a keresztfiam ballag a suliból, így vasárnap szándékozom felkeresni a megújított hegyi sasfészket egy kis szemrevételezésre.
Nem olyan nehéz megtalálni Éleskőt, csak nincs igazán út, ha jól emlékszem - régen voltam arra. A gerincen kell fölfelé haladni, egyszercsak belebotlasz. Amikor ott jártam, erősen be volt nőve, és elég kevés falmaradványra emlékszem.
Spiský hrad Parkovitě nalezneme pod hradem, cena za parkování činí 2 € za osobní auto a den. Vstupné do hradu činí 5 € s průvodcem a 4 € bez průvodce.
Ha jól olvasom, akkor 2 EURO a parkolási díj / autó.
Utánanéztem interneten,mit írnak a beléporol és a parkolási díjakról.Az alap belépo 5 euro személyenként,audio bemutató 10 euro/90 perc,(ez nem tudom mi lehet,kezedbe nyomnak 1 magnót?),Család belépo 12 euro gyerekek 15 éves korig,iskolai csoportoknak belépo 2,5 euro/gyerek 15 éves korig.És most jon a parkolás!Szepesváralján-Spiské Podhradie 2 euro,de a parkoló feletti nyugati kapu zárva!korbe kell menni a fokapuhoz,ahol szintén van parkoló a kapu kozelében ingyenes!Vagyis a belépo tartalmazza a parkolási díjjat.A szepesváraljai polgármester azzal magyarázta,hogy sokat fektettek a parkolójuk felujításába,viszont a muemlékvédelmi hivatal bezárta a nyugati kaput mert nem tudták megoldani ott is az elektronikus jegyárusítást.Az oldal Hodkovce falu felol ajánlja a megkozelítést,ott viszont rossz minoségu ut vezet fel a parkolóba.EZ A 2010-es állapotokat tukrozi,gondolom ma is érvényes.
A parkolásért és a fotózásért nem kérnek plusz összeget? Fotójegy?
Egyelőre még csak tervezgetem, főleg a költségek miatt kérdezem.
Először a májusi időjárás miatt elhalasztott Bükki vártúra következik. Az jövő héten esedékes. Mostmár nem halasztok, függetlenül az időtől. Meglátjuk hogyan sikerül.
Jelenleg hétfőre mondanak szárazabbat, kedden esősebbet, szerdán szárazabbat. A miskolci meteorológiai szolgálatnál.
Azt fontolgatom, hogy ha Szilvásvárad környékén kedden esős lesz az idő, nekivágunk Szepesnek. (cca 160 Km)
Szerdán pedig megnézzük az elmaradt várakat. Az időjárás jelenleg kiszámíthatatlan, nem lehet előre megjósolni, milyen lesz az idő.
A szabadság engedélyezés és a lehetőségek néha az időjárás ellenére is sakk matt helyzetet teremtenek.
Jelenleg úgy tűnik kockáztatunk egy újabb esős időszakot, de hétvégére tudnak pontosabbat mondani.
Most visszarepülnék a Kis-Kárpátokból egészen a Zempléni-hegyek között emelkedő Regéc váráig, hogy a honlapjáról idézett cikkel bemutassam a vármentésben támadt nehézségeket:
Első ízben a tavalyi évben nyújtott be pályázatot a község önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alaphoz. Ennek a pályázatnak az volt a célkitűzése, hogy a várban a palotaszárny legnagyobb mértékben lepusztult szakaszán el lehessen végezni a legfontosabb falmegerősítéseket, állagvédelmet, részleges helyreállítást. Akkor siker koronázta a terveket, hiszen nyert a benyújtott pályázat, aminek következtében a szűkös költségvetés ellenére is igen jelentős előrelépést sikerült elérni az épületrész állagvédelme, részleges helyreállítása terén. Nagymértékben szerepet játszott a sikerben a várért dolgozó műemléki szakemberek elszánt, aktív közreműködése is. Most ismét benyújtotta Regéc Község Önkormányzata a pályázatát a Nemzeti Kulturális Alaphoz újabb, szintén a palotaszárny további állagvédelmét, helyreállítását célzó támogatás elnyerésére. Amennyiben sikeres lesz az elbírálás, akkor ezúttal főként az épület együttes keleti oldalának egy részén történhetne meg a legalapvetőbb megerősítés, állagvédelem. Felcsillant a remény, hogy az idei évben olyan méretű helyreállítás veheti kezdetét, amire még nem volt példa Regéc Várában. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jelentős forrást készül biztosítani a műemlék több területének helyreállításához is, illetve támogatni szándékozik a hosszabb időtartamú, nagyobb léptékű régészeti feltárást. Úgy tudni, a nagyszabású munkálatokat jogi vita akadályozza. Források szerint egy építésztervező, aki néhány évvel korábban dolgozott a vár helyreállítási tervein, megfellebbezte a mostani építési engedélyeket. Jelentős károk érik a várat a jogi huzavonával, hiszen lassan már hónapokat csúszik a tervezett beruházás. Remélhetőleg a sok idővesztés nem vezet majd a Regéc Várára szánt források elveszítéséhez. Regéc község bízik abban, hogy mind a tervezett nagyberuházást, mind a község által benyújtott pályázatot siker koronázza, amik által jelentősen javulhat a Rákócziak sasfészkének állapota.