Harmatta János: „… az egységes Hephthalita Birodalom 514-ig állott fenn, majd ekkor egy kelet-iráni és egy indiai hephthalita királyságra szakadt szét, amelyek közül az előbbi 560 és 570 között több kisebb fejedelemségre felbomolva részben türk, részben perzsa függőségbe került. A Toxaristānban, Gandhāraban, és Kaśmīrban uralkodó hephthalita dinasztiák azonban tovább folytatták pénzverésüket, sőt később még Xuttal hephthalita uralkodója is kezdett pénzt kibocsátani. E hephthalita királyságok 626-ig álltak fenn, amikor a nyugati türkök az egykori Hephthalita Birodalom egész területét meghódították, s a hephthalita uralkodó dinasztiákat türkökkel váltották fel.” (Németh Gyula szerk.: Attila és hunjai; Akadémiai, Bp., 1986, XIX. o.)
Vásáry István: „A 4–5. században … a hjóno,uar és heftalita néven szereplő népek, melyek 350 körül telepedtek be Toharisztánba, nagy szerepet játszottak az iráni világ életében. Perzsiát nem egyszer romlásba vitték, hódításokat hajtottak végre Északnyugat-Indiában, törzseik telepedtek le Észak-Mezopotámiában, a mai Moszul vidékén ...”
Mások, például Haussig 310 környékére helyezik az avarok hunok által történő meghódítását, így az általad emlegetett „néhány generációnyi” idő mindenesetre bő 300 év... ebből persze csak másfélszáz esztendő esik a középkor keretei közé, ha annak kezdeteként a hun Augustus Romulusnak a szintén hun Odovakar általi 476. évi félreállítását fogadod el...
Amikor a IV. század első felében a hunok terjeszkedni kezdtek Transzoxianában és környékén, a parthusok (avarok) sorsa is megpecsételődött. Az avarság által lakott vidékeken kialakult a kevert hun-avar (hunugur, kangar), másként mondva a var-khun vagy varkhonita (várkony) nép, amelynek egy viszonylag szerény része a VI. század közepén a Kaszpi-tavat délről megkerülve Európába vándorolt...
Sinor Dénes: Qapqan; in: Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain Ireland III–IV (1954), 174–84.
Sir Gerard Clauson: A Note on Qapqan; in: Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain Ireland 1956. ápr., 124–38.
Könnyen lehet egyébként, hogy Askhabadot a parthus dinasztiaalapítóról nevezték el, középperzsául ugyanis az ő neve Ašk volt, ehhez járult volna a 'város'-t jelentő ābād utótag. Más magyarázat szerint Askhabad 'a szerelem városa'.
The name is believed to derive from the Persian Ashk-ābād meaning "the City of Arsaces." Another explanation is that the name is a dialect version of the Arabic-derived Persian word of عشق (eshq meaning "love") and Persian آباد (ābād meaning "cultivated place" or "city", etymologically "abode"), and hence loosely translates as "the city of love."
Kapkan: This place is situated in Horasan, Iran, its geographical coordinates are 37° 15' 10" North, 58° 54' 24" East and its original name (with diacritics) is Kapkān.
Bakay szerint a keleti és az északi oldalon a kettős sáncárok nem is 10, hanem 20-22 méter mély. A saroktornyokat már feltárták. A szakemberek elámultak azon, hogy a védművek mennyire épek.
Somogyváron 20 év után folytatják az ásatást, a régészek a kapkan várának feltárásán dolgoznak – közölte csütörtökön a helyszínen a munkálatokat irányító Bakay Kornél régész.
Az 1970-es években Bakay Kornél tárta fel a Kupavár területén felépült egykori bencés apátság maradványait, amelyet Szent László király alapított 1091-ben, s 1095-től az 1170-es évekig itt volt az első nyughelye is. Akkor a munka pénzhiány miatt félbemaradt, most a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága segítségével egy hónapot dolgozhatnak a szakemberek; a vár sáncait tárják fel, amihez kilencmillió forint áll rendelkezésre.
Mint arról Bakay Kornél beszámolt, a feltárás, amelynek során a déli oldalon, a kaputoronnyal szemközt sikerült 55 méter hosszúságban átvágni a kettős sáncárkot és a középen elhelyezkedő palánkvárfalnak a helyét, a magyar régészet történetében egyedülálló. Az különösen értékes, hogy ennyire ép sáncokat tehettek láthatóvá – tette hozzá.
Ez utóbbiról kiderült – magyarázta a régészprofesszor –, hogy a külső déli sánc 8, a belső északi több mint 10 méter mély, a kettő között egy gerendákból épített palánkvárfal húzódott, a belső sánc északi oldalán pedig egy 350 centiméter szélességű tégla- és kőfal található. A védmű a várat egy több mint négyhektáros területen háromszög alakban teljesen körbevette.
A teljes régészeti feltáráshoz mintegy 80 millió forintra lenne szükség, a munkával három nyáron végeznének, a teljes rekonstrukcióhoz azonban még további egymilliárd forintra lenne szükség – mondta Bakay Kornél.
Úgy tűnik, hogy a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága – az állam képviselőjeként – folyamatosan biztosítja a teljes feltáráshoz és rekonstrukcióhoz szükséges összeget – mondta a polgármester.
A tervek szerint a várfalakat az eredeti méretben, 6-8 méteres magasságban építenék vissza, az északi csúcsán pedig felállítanák Koppány szobrát, és közösségi teret, kiállítóhelyet alakítanának ki.
A horka és a kapkan ugyanolyan független, szuverén rexek voltak a X. század közepéig, illetve végéig, mint a méd király. A kapkan hatalma feltehetően akkor növekedett meg jelentékenyen, amikor a Lech-mezőn 955-ben elbukott riválisa, a horka, a zalai király. A somogyi-zalai kapkanátus fénykora azonban alig tartott tovább négy évtizednél: 997-ben bajuwar szövetségesei segítségével a méd király, Vajk mért reá végzetes csapást. A Kárpát-medencében – részben a túlélő varkhonita elit rovására – elkezdődött a magyar terjeszkedés.
Négy hektáron terül el a var-khun uralkodó birodalma
RTL Híradó – Takács Nikolett, Független Hírügynökség
2008-09-12, 17:33
Tízméteres sáncok, aljukon hegyes cölöpökkel, 1000 halott, összesen 300 ezer lelet. Ezeket mind Koppány vezér várának feltárásakor találták a régészek Somogyváron. A honfoglaló ősi vezér birodalma négy hektáron terül el. A leletanyag alapján pezsgő életet éltek a várban, főként érmeket, fémtárgyakat találtak, de rejtett a föld kenyérsütő kemencéket, edényégetőt is.
Tíz méter mély és több mint hét méter széles árkokat ástak a vár köré. Az aljába éles cölöpöket tettek. A vár szinte bevehetetlen volt. A bástyákkal és sáncokkal körülvett várból a téglák maradtak meg. A szakemberek most éppen a vár bejáratán dolgoznak.
„A székvára volt, tehát innen kormányoztak – hogy úgy mondjam, mint most a megyei önkormányzat, csak akkor ugye az ispán volt ebben a tisztségben. Itt lakott a katonáival, cselédeivel, a szolganépeivel” – mondta Bakay Kornél régész.
"Gyorsabban olvasok mint Sztálin.A radarpisztolyt szemből 1500 méterről észreveszem...."
A radarpisztolyt lehet, de az onogur elnevezést ezek szerint mégsem. Persze ilyen apróságokra Koba elvtárs sem adott. Úgy látszik, méltó követőjét tisztelhetjük benned.
Sajnos könyvtárba rohangálni legközelebb csak jövő héten jut időm, addig várnunk kell a fátyol fellibbenésére...
Én többféle tematika szerint rendeztem őket, eleve külön voltak az útikönyvek, a szépirodalom, aztán meg a könyv mérete is sokat számított, mert plafonig kihasználtam az összes négyzetcentimétert. Gondold el, a kb. 10 E kötetem ma simán elférne egy papírvékony MacBookban:) Ráadásul azt az irdatlan sok könyvet nem hurcolhattam magammal sehová. Nem lehetett belőlük pár klikkeléssel másolni...
Egyébként ez egy süket terminus, mert persze, hogy onogurok voltak a 630-as évekig. Illene megemlíteni az iskolában, hogy a Var-khun Birodalomból váltak ki.
Olyan, mintha folytonosan hun-longobardokról, hun-osztrogótokról, hun-alánokról írnánk.
Egyébként ezért mondtam, hogy milyen jó lett volna ilyen alapvető tanulmányokat digitalizált formában cserélgetni. Tudom, hogy nem szeretsz szkennelni, de fotózni is lehet; természetes fénynél érdemesebb, mert kíméli a vakut. Persze a repro-fényképezés igazából egy külön tudomány... itt csak az lenne a lényeg, hogy jól olvasható legyen.
A Heftalita-hun Birodalom térképe Vásáry nyomán
Asgabat (Askhabad) és a Balkán-hegység a Kaszpi-tó keleti partvidékén
Kapkan... Irán északkeleti részén, a türkmén határnál, közel Aškabad városához
Feltárják „Koppány” várát
Csavdar Dobrev–Juhász Péter–Petar Mijatev szerk.