igen, olvastam már cikkeket a témáról, egész érdekes volt, a legutolsóban azt írták hogy megvizsgáltak a Dunántúlon genetikailag egy langobard temetőt és az derült ki, hogy az itt eltemetettek egy része helyi lakos volt
De egyre több intézet csatlakozik különböző tudományterületeken. (Az MTA archaeogenetikai laborja is beszállt 64 magyarországi langobard lelet genetikai vizsgálatával...)
A következő nagyobb törzs a markomann. Eredetileg Szászország és Türingia területén éltek, Kr.e 100-ban a kimberek és teutonok vándorlása délre nyomta őket, a Majna mentén telepedtek le. Ők is tagjai voltak Ariovistus törzsszövetségének, galliai hadjáratában támogatták. Kr.e 9-ben harcoltak Drusus ellen, ennek hatására Marbod király vezetésével a mai Csehország területére költöztek Kr.e 3-ban, kiszorítva keletre az itt élő kelta boj törzset. Létrejött egy törzsszövetség markomann vezetéssel. tagok voltak még a kvádok, hermundurok, később Kr.u 5-ben a semnonok és a langobardok. Kr.u 6-ban Róma meg akarta támadni őket, de az erőit a pannon felkelés kötötte le. Kr.u 17-ben háború tört ki Marbod törzsszövetsége és Arminius törzsszövetsége közt, a semnonok és langobardok átálltak Arminius oldalára. Marbod vereséget szenvedett a háborúban. Ezután az egyik vezér Catualda Kr.u.19-ben megdöntötte Marbod hatalmát, aki a rómaiakhoz menekült. A következő királyok Róma kliensei lettek, pénzt kaptak Rómától és cserébe segédcsapatokat küldtek a római hadseregbe. Domitianus idején 85-ben megtagadták, hogy csapatokat küldjenek a dákok ellen, ezért megtorlásként 89-ben római sereg vonult ellenük. Traianus idején 98-ban békét kötöttek Rómával, a rómaiak elismerték a markomann királyt és pénzügyi támogatást adtak. 70 év múlva újabb háború tört ki Rómával, ennek oka a gótok, vandálok, burgundok délre irányuló mozgása volt, a markomannok, kvádok, hermundurok, naristák római területre szerettek volna előlük települni, Marcus Aurelius ezt megtagadta. A pannoniai légiók ekkor keleten harcoltak a pártusok ellen. A langobardok betörtek Pannoniába és Aquleia városáig jutottak, 168-ban Marcus Aurelius visszafoglalta Pannoniát, a legyőzött markomannok és kvádok 172-ben elfogadták az előnytelen római békefeltételeket. 177-ben újra támadtak a markomann törzsek, 179-ben megint legyőzték őket. A 4.században újra többször betörtek Pannonia és Noricum tartományokba, 310-ben, 323-ban, 357-ben, 374-ben. Stilicho római fővezér 396-ban szövetségesként telepített le markomannokat Pannonia nyugati részén. Ezek hun uralom alá kerültek 433-ban. A Csehországban élő markomannok 500 körül elköltöztek Bajorország területére, a bajorok ősei közé tartoznak. A markomannok egy része ott maradt Csehország területén, az utolsókat a 7.században említik a források, beolvadtak a rájuk települt szlávokba.
Akkor a nagyobb sueb törzsék közül az első a langobard, az itáliai történetüket már nem ismertettem, leírtam a germán topikban. Az Elba forrásvidékén éltek először. Kr.u 5-ben harcoltak a rómaiak ellen, Marbod markomann király szövetségesei voltak Tiberius ellen. A 4.században vonultak a Duna vidékére. Eleinte Morvaországban éltek. 490-ben telepedtek le Alsó-Ausztriában, ez előtte a rugi törzs területe volt, akiket legyőztek a herulok. 510-ben legyőzték a Rudolf király vezette herulokat és elfoglalták területeiket Pannoniában. Később elfoglalták az egész Dunántúlt. Többször legyőzték szomszédaikat a gepidákat. 567-ben totális győzelmet arattak a gepidákon az avarokkal szövetségben. Az avarok túl veszélyes szomszédnak tűntek, ezért 568-ban elvonultak Itáliába, elfoglalták a terület nagy részét és saját királyságot hoztak ott létre.
A térképen látható a narister törzs, varisci néven is említették. A markomannok szomszédai voltak, a mai Bajorország Dunától északi részén éltek, Vogtland, a mai Oberpfalz területén. A fővárosuk Curia variscorum - Hof volt. A markomannokkal együtt harcoltak a 2.században, a markomann háborúban a rómaiak ellen, megtámadták Castra Regina - Regensburg városát. Cassius Dio szerint 3000 harcos átállt a rómaiakhoz és földet kaptak tőlük. Ezután már nem említik őket a források.
Azért a Nemetes törzs esetében is erős a gyanú, hogy eredetileg kelták lehettek és csak utóbb germanizálódtak, vagy pedig egy germán-kelta vegyes társaság volt.
Maga a törzsnév ugyanis kelta eredetű (nemeto - szent hely, szent liget), ráadásul a Nemetes törzsnév ismereteim szerint előfordult az írországi kelták, sőt talán a hispániai kelták között is.
Maga a magyar "német" népnév viszont nem ebből a szótőből ered, hanem szláv eredetű, egy "néma, nem beszél" jelentésű szótőből. A német szó szláv közvetítéssel kerülhetett a magyar nyelvbe.
Az elbai germánoknak a Kr. e. I. századtól lehetett egy nyugat, délnyugat felé történö terjeszkedésük, ez a kisebb létszámú, gyöngébb rajna-weseri germán törzseket nyugat felé nyomhatta, a gallok és a rómaiak területeire.
Azt egy másik topikon már én is fejtegettem, hogy hogy mosódott össze a sváb és az alemann népnév, sőt a virágzó középkorra a sváb népnév gyakorlatilag kiszorította az alemannt a hétköznapi használatból.
Kivéve a franciákat, spanyolokat, portugálokat, katalánokat stb., ahol az alemann szóból képzett népneveket gyakorlatilag az egész németségre használják (pl. francia allemand, spanyol alemán stb.).
ez csak a váz, a törzsekről még külön szó lesz :) le akartam tudni az elején a Neckar-sueb, a Majna-sueb törzseket és a kvád-sueb vándorlás kérdését, a sváb népnév eredetét
Úgy tudom, hogy a tulingi törzs germán voltával kapcsolatban merültek fel kételyek, egyesek inkább keltáknak tartják őket, erre utalhat az is, hogy a kelta helvétek szomszédai és szövetségesei voltak.
Sajnos olyan kevés adat maradt fent róluk, hogy ezt a vitát alighanem soha sem lehet majd 100%-osan eldönteni.
A jelentősebb elbai germán törzsek a következők voltak: Hermundur, Langobard, Kvád, Markomann, Semnon. Az elbai germánok másik neve a Sueb volt. Caesar idején jelentek meg a római forrásokban, Kr.e 58-ban, amikor legyőzte a sueb Ariovistus seregét Galliában. A Majna folyó mellett éltek Kr.e 10-ben a majnai sueb törzsek, Drusus harcolt ellenük. A Neckar folyó mellett éltek a Neckar Sueb törzs tagjai, a Kr.u 1-2 században, a központjuk Lopodunum / Ladenburg volt. Az eredeti területük az Elba folyó vidékén volt a sueb törzseknek. 406-ban a kvádok ( ekkor már a sueb nevet viselték ), a vandálokkal és alánokkal átlépték a Rajnát, Gallia kifosztása után 409-ben Hispania tartományban telepedtek le. A sueb törzs Galiciában telepedett le, saját királyságot hoztak itt létre, ami 585-ig létezett, ekkor foglalták el a vizigótok. A kvádok / suebek másik része továbbra is a régi területükön maradt Pannoniában, 469-ben a Boila folyó mentén vereséget szenvedett a törzs, ekkor az alemannokkal állt szövetségben és elvándorolt 480-ban az alemannok területére, akik később róluk kapta a sváb nevet. 550-ben Jordanes írt róluk, ekkor még elkülönültek, az alemannok éltek az Alpokban, a régi területeiken pedig a suebek. A kvádok / suebek egy része 480-ban is Pannoniában maradt, ők 540-ben langobard uralom alá kerültek és 568-ben velük együtt vonultak Itáliába.
A Chatten törzs, az Elder, Fulda, Lahn folyók völgyeiben élt, Hessenben. Róluk nevezték el Hessen tartományt. Eredetileg egy kis törzs volt a Lahn folyó vögyében, szomszédaik a suebek voltak Hessenben . Azután Kr.e 3-ben a sueb markomann törzs Csehországba vonult Marbod király vezetésével Hessenből. Ezután a Chatten törzs elfoglalta Hessen északi részét. Kr.e 11-ben harc tört ki a köztük és a Sugambri törzs közt, mert a szövetségre léptek Rómával és cserébe megkapták az Ubi törzs területét. Miután a rómaiak kitelepítették a Sugambri törzset, a Tenkter és Usipet törzs beköltözött a Lahn folyó vidékére és a Chatten törzs szomszédja lett. Kr.u 9-ben támogatták Arminius lázadását Róma ellen. 15-ben Germanicus megtorló hadjáratot vezetett ellenük. 58-ban harcoltak keleti szomszédjuk a hermundurok ellen a Werra folyó ellenőrzéséért, vereséget szenvedtek. 69-ben támogatták Julius Civilis felkelését. 83-ban és 85-ben Domitianus idején Róma harcolt a Chatten törzs ellen, a Taunus és Giessen medencében, a rómaiak elfoglalták tőlük Vetterau területét és kiépítették a Limest. 88-ban beavatkoztak a Cherusk törzs belharcaiba, elűzve Chariomerus királyt. 162-ben betörtek Germania Inferior és Raeta területére, 170-ben fosztogattak ott. A népvándorlás korában minden oldalról nyomás alá került a törzs, a frankok nyugatról, szászok északról, türingek keletről, alemannok délről. Egy részük valószínűleg csatlakozhatott is ezekhez a törzsszövetségekhez, mert komolyan lecsökkent a terület népessége. Rómával is harcoltak többször a 4.században, Arbogast római fővezér háborúzott ellenük. I.Chlodvig frank király elfoglalta a területet az 5.század végén. A frankok innen támadták a szászokat, akik betörtek ide rendszeresen. A terület kereszténységre térítését ír szerzetesek kezdték meg. Később Bonifác kezdett itt téríteni a pápa megbízásából a 8.században.
A Chattuari törzs. A törzs eredetileg Hessen északi részén élt, az Elder és Fulda folyók közt. Innen az első században a Rajna mellé költöztek, a Ruhr és Lippe folyó vidékére és Mümsterlandba. Itt rájuk emlékeztet a Hetter folyó neve és néhány településnév. A Brukter és Chamavi törzs szomszédai voltak. A 4.században csatlakozott a Rajnafrank törzsszövetséghez. Róluk nevezték el Hattuariegau körzetet a középkorban. A piros terület a térképen.
A Sugambri törzs. A Rajna és Lippe folyók közt éltek. Kr.e 55-ben a rómaiak visszaverték a Sugambri, Usipet, Tenkter törzs támadását Gallia ellen. Kr.e 53-ban újra támadtak, Atuatuca mellett megtámadták Ciceró légióját. Kr.e 16-ban megölték a Sugambri, Tenkter, Usipet törzs területén a rómaiakat, majd átkelve a Rajnán betörtek Galliába, legyőzték a Lollius helytartó csapatait, köztük az 5.légiót. Ezután a rómaiak megépítették Vetera erődöt a Lippe folyó torkolatához a Sugambri, Brukter, Usipet, Tenkter törzsek fékentartására. Kr.e 12-ben Melo volt a törzs királya, szövetségben a Tenkter és Usipet törzsekkel betörtek Galliába. Drusus büntető hadjáratot vezetett ellenük, először az Usipet terület ellen, majd a Lippe és Ruhr folyók közt fekvő Sugambri terület ellen. Kr.e 7-ben Tiberius áttelepítette a törzs nagy részét a Rajna bal partjára, Xanten környékre, a fővárosuk Colonia Ulpia Traiana volt ott.
Az Usipet törzs. Kr.e. 55-ben elhagyták eredeti területüket és a Rajna torkolatához vonultak és átkeltek Galliába, Caesar két csatában legyőzte őket és kénytelenek voltak visszatérni a régi területükre. A germán betöréseknek két oka volt akkoriban, a sueb törzsek támadásai nyomták Gallia felé az Ubi, Usipet és Tenkter törzseket. A másik ok a gall törzsek toborzása volt, aki germán zsoldosokat fogadtak fel. Caesar két betörést vert vissza 55-ben és 53-ban, meg akarta akadályozni germán zsoldosok csatlakozását a keltákhoz a Róma elleni harchoz. Kr.e 16-ban a Sugambri, Tenkter, Usipet törzsek tagjai legyilkolták az ott élő rómaiakat és betörtek Galliába, legyőzték a római lovasságot és az 5. légiót, azután visszavonultak. A rómaiak építettek egy római tábort a Lippe torkolatához, Vetera tábort, a Sugambri, Brukter, Tenkter, Usipet törzsek ellenőrzésére. Kr.e 12-ben a Sugambri törzs és szövetségesei ismét betörtek Galliába, kihasználva az ottani zavargásokat az első tartományi népszámlálás miatt. Drusus ezután büntető hadjáratot indított, átkelt a Rajnán. Először az Usipet törzs területére tört be, a mai Gelderland tartománytól délkeletre, majd jött a Lippe és Ruhr folyók közt fekvő Sugambri törzs területe. A Sugambri törzs többségét és az Ubi törzset áttelepítették a rómaiak a Rajna bal partjára később. A kiürített területekre költözött az Usipet és Tenkter törzs, a Brukter és Chatten törzsek közti területekre. A Tenkterek a Sieg folyótól délre, az Usipet törzs Lahn mellé. A 4.században ők is a frank törzsszövetség tagjai lettek.
A Tenkter törzs. A Rajna mellett éltek, az Usipet törzstől északra. Híres lótenyésztők voltak, jó lovasok. Kr.e 56-55-ben együtt a Sueb és az Usipet törzsekkel átkeltek a Rajnán, a támadást Caesar visszaverte. Kr.e 17-ben az Usipet és Sugambri törzsekkel újra átkeltek a Rajnán, a támadást Marcus Lollius római helytartó visszaverte, ezután Drusus ellentámadást indított és legyőzte őket. A 3.században a Rajna és Weser közt élő törzsek: Brukter, Tenkter, Sugambri, Usipet, Chattuari, Chamavi, Ampsivari létrehozták a frank törzsszövetséget, később a Chatten törzs is csatlakozott hozzájuk.
A Brukter törzs. Róma legelszántabb ellenfelei közé tartozott. Eredetileg az Ems és Lippe folyók közt éltek. Kr.e. 12-ben legyőzte őket Drusus. Ott harcoltak a teutoburgi csatában Kr.u. 9-ben Varus ellen. Harcolt ellenük Tiberius. Majd Germanicus is 14-15-ben, legyőzte őket és elpusztította területüket. A Brukter törzsben jelentős szerepet játszott Veleda a jósnő, aki támogatta a harcot Róma ellen. A brukterek támogatták 69-ben Julius Civilis lázadását Róma ellen. 98 körül legyőzte a törzset az Angrivari és Chamavi törzs szövetsége, területét felosztották egymás közt. A brukterek és a velük szövetséges Tenkter törzs a Lippe folyótól délre menekült. A 4.században jelentek meg újra a forrásokban. 306-ban Nagy Konstantin a hadseregével Britanniában volt, kihasználva a sereg hiányát, betörtek a germánok, a frank törzsszövetség tagjaként a brukterek is ott voltak a támadásban. A többi 4.századi frank betörésben is ott voltak a többi frank törzs mellett. 392-ben Arbogast római fővezér és 396-ban Stilicho római fővezér benyomult a frank területekre. 451-ben ők is Attila hun seregében harcoltak Róma ellen, amikor betört Galliába. Ezután eltűntek a forrásokból.
A Chamavi törzs. Eredetileg a Lippe folyótól északra laktak, később a Rajna mellé költöztek a Brukter törzs szomszédságába. Tacitus említette őket. Majd a 4.században jelentek meg a frank törzsszövetség tagjaként. Legyőzte őket Constantinus és Konstantin császár, Julianus császár. 392-ben Arbogast római fővezér vezetett hadjáratot ellenük. Beolvadtak a frankok közé, a Deventer régió Hollandiában róluk kapta régi nevét - Hamaland.
A Sunuker törzs. A Rajna mentén éltek, kelta vezető rétegük volt. Aachen és Jülich közt éltek. Az Ubi törzsből válhattak ki eredetileg. Az istennőjük Sunuxal volt. Tacitus megemlítette őket. Hadrianus császár idején említik utoljára a törzset.
