Megérkeztem kalandos 3 napos Bükk északi részét plusz egy kis kitérővel Csorbakőt és Szendrőt és a Mátrát is érintő vártúránkról.
Az elmúlt 3 napban a következő helyszíneket kerestük fel:
- Cseráváralja: Cserépvár
- Szomolya: Kaptárkövek és Tájház
- Szarvaskői vár
- Bélapátfalva
- Dédes vára
- Szuhogy: Csorbakő
- Szendrő Alsó és Felsővár (Beszámoló a Kilátó építéséről illetve a DK-i torony rekonstrukciójáról.)
- Szentléleki Pálos Kolostor (régészeti feltárás és állagmegóvás-helyzetjelentés)
- Recski Munkatábor : Nemzeti Emlékpark
- Mátraderecske: Kanázsvár
Szilvásvárad - Éleskő várát az időjárás és két nem elhanyagolható szempont miatt augusztusra kellett halasztanom.
A Bükki Nemzeti Park igazgatóság fokozottan ellenőrzi az Éleskővár és Dédes Kisvár környékét.
Az ok prózai : védett ragadozómadarak költési helye az említett két erősség, és a szakemberek-ellenőrők 06.30-ig járőrőznek a környéken védve a fészkeket. A Bírság 100.000 Ft. 06.30-a után írásos engedéllyel lehet megközelíteni az Éleskővár környékét. Ez az oka annak is, hogy miért nincs túristajelzés Éleskőhöz.
Nem tudnák kontrollálni a védett fészkeken át vezető túristaforgalmat. A következő hetek az engedélyek beszerzésének időszaka. Vissza akarok menni, mert állítólag olyan falszakaszokat tudnak mutatni a szakemberek, ami a Nováki-Sándorfi féle alaprajzon nincs rajta. Ez a másik ok amiért várok, mert ha ez igaz,
még meg is éri várni...Szóval Éleskő várára visszatérek augusztusban.
Köszönet a SirJonh B-nek, vigi68-nak, Gregóczki Gábornak a szendrői önkormányzattól, a Szilvásváradi Erdészetnek, a Barlang Bt-nek, és az Országos Meteorológiai Szolgálat Miskolci ügyeletének.
Nagyjából 2 hete jártam arra,május végén. Körülbelül annyi a változás,ami a képeken is látható. A kolostor alapfalait kiásták,de az állagmegóvás akkor még nem vette kezdetét. A boltiv alatt még mindig ott volt a tartóállvány,még ennek megerősitéséhez sem kezdtek hozzá. A helyről egyébként ki lehet jelenteni,hogy igen népszerű kirándulóhely,mert kis csapatunkkal együtt(4fő),kb. 30-40 túrista tartózkodott éppen a romoknál.
Találtam több XVI. század elejéről való oklevelet, melyekben említést tsznek Sárkány Ambrus pozsonyi ispánról is. Esetleg utánna, de inkább az ő családja után kaphatta a vár a nevét.
Sajnos a pincékben nem jártam! sokat voltam már a várnál hiszen tőlünk kb 20 km. A várárokban ma is láthatóak a bejáratok uj falazott kapukkal ,betonozva. Én szerintem is tároló helységek lehettek valószinűleg 1700-1800 körül. A várban egy időben levéltár volt és szovjet katonaság is állomásozott benne de ezeket nem ők épitették( igaz van egy rab verem is a várárokban vagyis a helyiek ezt mondják amit a szovjetek épitettek és megvan most is a hidtól balkézre) Érdekes a jobboldali járat ami a vár felé kanyarodik.
Közelebbit én sem tudok róla ezért is érdeklődöm hátha valaki tud még róla valamit. Esetleg Vlci-Tcik
A vár honlapján van pár fénykép is róluk: Modry Kamen
Amikor ott jártam,volt ott egy ciszterna,boltíves kb 4 m hoszzu,1,5 m magas 2 m széles.egy nyíláson felulrol be tudtam bújni,sajnos elég sok volt benne a szemét.Már nincs meg? Nem látom a képeken.
A karcolásnyomok a sziklákon a korabeli kőfejtési technika hatására keletkezett, az a faragott kő pedig az utolsó képen egy lőrés, melynek külső oldalát befalazták.
Van képed azokról a hatalmas kövekről, amelyek a belső udvar egyik pincéje körül hevertek, illetőleg amelyekkel kirakták a belső épület oldalfalát?
Borostyánkő, még így romosan is számos érdekes részlettel szolgál a középkori várépítészetben búvárkodni akaróknak. Csak néhány példa rá:
A végére jön a költői kérdésem: a szlovák fővároshoz íly közel, vajon miért nem törődik senki ezzel a vadregényes várrommal? Mert nemhogy az állagmegóváshoz, de még egy alaposabb bozótirtáshoz sem akadt eddig vállalkozó szellemű várbaráti csapat.
Férfiasan bevallom, hogy amikor ezt az alaprajzot beszámoztam, még nem jártam a borostyánkői várban.
Valóban így van: a patkó alakú belső rész téglából van teljesen kifalazva, rajta lőrés vagy egyéb nyílás nincsen. De felhívnám a figyelmedet rá, hogy a külső fala már kőből készült. Így akár lehet egy későbbi átalakítás utáni, új funkciót kapó szerepe is a belső téglaborításnak.
Tehát korábban, mint katonai célú védőmű, később pedig gazdasági jelleggel, mint pl. magtár vagy ciszterna használhatták.
Nincs mese: ide még egyszer vissza kell zarándokolni egy alapos bejárásra + nyársalásra + iddogálásra! :-)
Próbáltam utána nézni ennek a gyámkő kérdésnek, de nem egyszerű.
Könyöki írta 1880-ban:
Tehát szerinte 2 az előudvarban {vagyis a kapu előtti falszorosban, aminek külső fala napjainkra már elpusztult}, míg 2-höz nem tudott hozzáférni, míg 6-ot lerajzolt.
Ellenben a szlovák rekonstrukciós rajzokon határozottan 3 különálló erkélyt tart 3 - 3, vagyis összesen 9 konzol:
Kőnig Frigyes letette a garast az egyetlen, hosszan elnyúló erkély mellett:
Egy XIX. századi festmény inkább a szlovák ábráknak ad igazat:
De ezen az archív fotón világosan kitűnik, hogy a kaputoronyhoz ferdén hozzácsatlakozó erkély balszélső konzola viselte az erkély épületének oldalfalát:
Az archív légifotón még 7 konzol található a várfal magasában:
Ugyanez közelebbről:
Napjainkban már csak 6 konzol dacol az idővel, 1 pedig lezuhant:
Nagyon örülök, hogy ismét benépesült a Topik a túratársaimmal! :-)
Megpróbálok minden felmerülő kérdésre válaszolni, de előbb következzék a szokásos ismertető szöveg Könyöki Józseftől. Most azért is érdekes, mert a pozsonyi rajztanár egy régebbi felméréssel kapcsolatban fogalmazza meg kételyeit. A legvégén pedig említést ejt az általunk is felkeresett Sárkányvárról. Aminek azonban nem tudta a nevét.
Rajzai:
Könyöki lemásolt egy régebbi külső látképet + alaprajzot is:
Máris újabb kérdésem van! A hozzászólásodban látható alaprajzon 4-es sorszám alatt szereplő objektumnak mi lehetett a funkciója? Te védművet írsz, viszont egyetlen lőrés sem található rajta. Furcsa a kialakítása is, hiszen az aljától a tetejéig téglával van körberakva, éppen olyan technikával, ahogyan a ciszternákat építették akkoriban.
Régészeti, vagy egyéb munkálatoknak nem látszik nyoma, ahogy a feltárt felület füvesedése is mutatja. Felfalazás sem látszik, inkább csak a kiásott falak hevenyészett állagmegóvási kísérlete mutatkozik a falkoronán. Ha sokáig így marad, nem sok jövője van a maradványoknak, néhol már repedések vannak a szép hófehér faragott köveken.
csak ekkorában tudtam felrakni sajnos...
régi fotón: 
