A válasz nem nekem szól, de annyit azért mondanék, hogy a kérdező szerint a belseje is porzik, mállik. Ehhez hozzábetonozni veszélyes. (hogy érdemes-e?) Az, hogy kevés volt a cement a betonban, vagy öntéskor fagyott-e meg, esetleg most ezek a fagyok tették meg a magukét amitől a lépcső egy része hűtlen lett a többihez az lényegileg mindegy. Jobb a hibás részt leverni, ha a lépcső nem túl nagy, akkor ausradiren és újra.
Könnyen lehet, hogy a gyengébb beton vizet (nedvességet) kapott és azért mállik. A fagykárt okozhatta gyenge minőségű beton is. (nem bírja a fagyot) Az viszont tény, hogy az a biztos, ha a mállott részt elbontják és helyette új készül.
Annyit , hogy majd amikor eljő a javítás ideje... jó időben, ne vakolatot tegyél oda, hanem finomszemcsés betont. Végül is jó a lábazati vakolat is némi pótcementezéssel !
Némi rőgzítő rabicolás nem árt !
A bontással meg várjál, ne kapkod el. Jó lesz az a lépcső még sok sok évig.
Mondjuk a mostani fagy besegíthetett a jelenség bekövetkezéséhez, nyilván voltak mikro repedések amik vízzel telítődöttek és mos a fagy betett neki.
És ha már használtad ezt a homlokzati kifejezést .. helyesen, rákérdezek, hogy magával a járófelülettel mi van ? Ok. ott minden ?
Azon viszont mélázok minek az pont 1,2 mélyre lapozni ? Talán elröpül ??
Sziasztok egy kis segítséget kérnék. A nyaralónk lépcsőjéből a homlokzatán kitörött egy nagy kb 1 négyzetméteres darab változó mélységben (4-8 cm). mivel lehetne visszapótolni? mögötte "valamiféle" beton van, de nagyon házi készítésű mert 3-4 cm-es kavicsok is vannak benne. Gondolkoztam rajta hogy veszek valami zsákos lábazati vakolatot, de ilyen alapon (porzik is meg ahogy megütögettem, porlik is nem vészesen de látható) és ilyen mélységben, nem tudom megmarad-e. Esetleg hálóval ráerősíteni?
Egy kis mórickaábrát készítettem, hátha zagyva fogalmazásomból nem annyira értitek...
A zsalualap betonnal kiöntve. a terasz helye tömörödik már, ha majd kienged és felszárad, akkor még géppel rásegítünk.
10cm-es vasbetont gondoltam önteni ajzatbetonnak. és alá a vízszigetelés. Az esést kell még kitalálni és vele együtt a lejtést adó betont is.
A vízszigetelés az ház lábazati XPS-éig megy. DE jól gondolom, hogy ott sarokerősítéssel fel is kellene vinni? olyan 25-re gondolok. (10cm a betom, ragasztó+burkolat és még körbevinnék még egy kisebb szegőt is)
Még egy kérdésem lenne a terasz kapcsán. Csináltam egy hevenyészett rajzot. A ház és a melléképület, illetve téglakerítés között lesz a terasz. járdáról lenne fel egy lépcső és körbe beton zsalukőből alap. Kérdés, hogyan tegyek bele diletációt?
Szerintem a betonba és a kőburkolatba is kellene már diletáció a mérete miatt.
Még 1 kérdés: A téglagyártóknál is szokott olyan időszak lenni, mikor gyártói kedvezménnyel adják a téglát, vagy érdemesebb most megvenni, még a tavalyi ár Szlogennel?
Sokallom azt az egy-másfél évet. A tartózkodási időnek meg kell lennie a tartályban, minél finomabb a szemcse, annál hosszabb az ülepedési idő. A növény ugyanis az iszapot nem tünteti el, csak a szerves részt. Ezen kívűl a szerves anyag oxidációjához is idő kell. Minél több az iszap a derítőben, annál rosszabb lesz valószínűleg a hatásfoka, mert rövidül a szennyvíz útjának a hossza.
Nekem is lenne egy kérdésem: találtam egy képet, ahol a ház körüli járda wpc. Ez mennyivel macerásabb mint a sima beton? wpcnél azt tudom hogy befolyik az elemek között a víz, ennek gondolom nem kéne áztatni a falat. Tud valaki egy nagyjábóli leírást, hogy kellene készíteni?
Vagy csak simán kell alá beton járda, és rá a stafnifa, majd a wpc? (ha kifelé lejt, akkor meg kifolyik a víz a beton és a wpc között, és kész?)
Bocsánat, ha nem jó alternatívát mondok, azt hiszem az engedélyezése is nehézkes:
komposzt wc a vízöblítéses wc helyére. Így nem keletkezik fekete víz, csak szürke víz (szappanos, zsíros víz a fürdőből, konyhából), amit százszor könnyebb tisztítani, gyakorlatilag öntözni lehet vele utána.
Ez a leginkább környezetbarát, pláne ha esővizet használsz fel a házban (tisztítás után), ráesik a tetőre, felhasználod fürdésre, mosdásra, majd ülepítés, tisztítás után öntözhetsz vele. A veszteség csak annyi amennyit megiszol, de nem muszáj ezt a vizet ivásra használni. A komposztból pedig jó kis humusz lesz 1-2 év múlva.
Cserébe ha sima vödrös komposzt wc van, akkor pár naponta üríteni kell.
Köszi a hozzaszolast azt mondták hogy évente - másfél évente kell szippantani az iszapot de az egész tartály csak 2 köbméteres. Különben eliszaposodik. De talán még így is jobb mint az emésztő. Szikkasztasra van bőven hely óriási a telek. Egy használó nagyon jó lenne ha írna a tapasztalatairól. Koszi
Valamikor ivóvíz és szennyvíz tisztás területen tevékenykedtem. A szennyvíznek van egy KOI és egy BOI igénye. (Kémiai és Biológia oxigén igénye.) A biológiai tisztító nem képes kémiai és mechanikai tisztítást végezni. Sőt fordítva is igaz. Az igazán nagy probléma azonban nem ez. A tisztítás során keletkező iszap elhelyezése. Ezt iszapvíztelenítővel csinálják, valamennyit ér is, de nem sokat. Tavaly még a hipermodern, növényekkel (részben) tisztító dél-pesti telepnél is egész nap hordták az autók a lerakó helyre a keletkezett iszapot. Egy családi ház persze sokkal kissebb, de azért jelentős mennyiségű iszap keletkezik. Azt kell megnézni, hogy mit igérnek az iszap-vonalon.
üdvözlet mindenkinek, van valakinek biológiai szennyvíztisztítója otthon? az áram nélküli oldómedencés, szikkasztómezős érdekelne, tapasztalatok, problémák a használat alatt. tavasszal építkeznénk, külterületen nincs csatorna és valamilyen megoldás kellene. kértem már árajánlatokat, olvastam a gyártók leírásait de tapasztalatokról még nem hallottam. (van itt egy ilyen topic de az halott).
2 cm vastagot padlónak andezitből vagy gránitból szokás, illetve vannak még szívósabb/keményebb köfajták is.
Arra figyelj, hogy mindenhol meglegyen a ragasztó a lapok alatt.
Ezt úgy léhet elérni, hogy a ragasztót ráhúzód a fogadófelületre fésűvel egy irányba, vársz pár órát, majd a másik irányba is ráhúzód, aztán ragasztod. Csak ez elég lassan megy, csak pár négyzetméter lehet felszerelni naponta ezzel a módszerrel. De ha behúzod fésüvel az egész felületet és vársz pár napot, akkor ragaszthatod az egész felületet, úgy hogy a másik irányba húzod a fésüt és szereled a lapokat is azonnal.
Az esés legalább 1,5 cm kell legyen méterenként. Nem szapad rajta megálljon a víz.
Kalibrálás azt jelenti, hogy a vágás után átengedik egy olyan csiszológépen, ami az egyik lapját lecsíszolja, utánna az ellenkezőt is. Nem látszik a lapján a gépnyom és 1-1.2 mili alatt van a vasagságkülömbség. A burkolók ezt nagyon szeretik.:)
Kenhető szigetelést használj. Ne membránost. A kenhető szigetelés nem kell legyen szálerősített.
Ne tegyél 2 cm ragasztót, egy nagyfogú fésűt használj.
Tudom, hogy a 2 cm-es elsődlegesen falra való, de szép és olcsó volt.
Kalibrált-e? Nem tudom rá neked a választ, de mindkét oldala rendesen egyenesre van vágva, ettől függetlenül, ahogy én néztem vastagságban van 1-2mm a szórás benne összeségében.
Szerintem 1cm ragasztó mellett könnyedén elmegy a vastagság különbség figyelmes lerakással.
Kell, hogy szálerősített legyen a vízzárás vagy elég az olcsóbb is?
Régegrend akkor csak vasbeton, vizzárás, 2cm ragasztó és a kő?
Lassan itt a jó idő, folytatódhatnak a kinti munkák, ezért terasz építésben kérném a segítségeteket:
Milyen rétegrendet alakítanátok ki, ha a burkolat nagyméretű mészkő lesz, ami 2cm vastag? ( a kő már megvan)
Hogyan legyen alatta a szigetelés és mivel ragasszam le? Hallottam, hogy trassz cementtel teszik le, nem flex ragasztóval. Ezzel van tapasztalata valakinek?
Panel lakásban hidekburkolunk.A kérdésem az lenne, hogy oldalt a felmosószegélyt (vagy nem tudom, hogy hogy hívják ami a járólapból a falra felfordul) rá lehet e rakni a glettre és diszperzitre vagy előtte csiszoljuk le és közvetlenül a betonra ragasszuk?
A parkettákról : faparketta /tölgy bükk, akác / lealább 100 év. Fel lehet csiszolni 3 x néha 4x. Csak szakember tudja ... szépen lerakni. kb. 25 mm vastag. Drága.
A szalagpanel parketta létezik úgy 40 éve már. 15 mm vastag. lakkozva árulják, mivel nút féderes talán laikus is lerakhatja. Csak egyszer lakkozható. Meddig tart ? 50 évig biztos
Laminált / ami nem parketta /. Van különféle vastagságú és kopásállóságú. Meddig tart ? Nem tudom 25 éve hallottam először róla, de talán 30 évig biztos.
Lerakás ? Hát rajtam a klikkes kifogott.
Nekem van tölgy 110 és 85 éves, van bükk 38 éves , vannak lamináltak 15 és 10 éves.
Van aztán szőnyeg padlóm is 40éves és különféle műanyag burkolataim is. Mind a megfelelő helyen.
Azt szokták mondani, hogy szarból lehet ostort csinálni, csak pattintani nem lehet vele. Persze lehet, hogy egy kereskedőnél megmozdult a vezérhangya és jót ad olcsón, de ennek kicsi a valószínűsége. Nekem a parkettám legalább egy évet állt lerakás előtt a szobában úgy, hogy tudott levegőzni. Ennek tizenöt éve, azóta sem recseg. Igaz, ehhez az is kellett, hogy nem OKJ-s parkettás rakta le.
A parketta előnye, hogy lecsiszolhatod, újralakkozhatod, és ha nem a vékony szalagparkettát veszed, akkor bőven elég soszkor. Szóval, azon túl hogy messze természetesebb anyag (már egész jó vízbázisú lakkok is akadnak), jól javítható a jövőben.
Ezenkívül vannak olyan környezetek (belvárosi polgári lakás) ahol máig ez a megszokott...
A laminált vs. parketta mellé érdemes lehet odatenni a svédpadlót mint opciót. Anyagárban a legdrágább, de a parkettához képest jóval kevesebb a munkaigénye, legalább amit kifizetsz, az ott lesz anyagban...
A laminált rövid távon messze a legolcsóbb, de ha egyszer baja lesz, akkor csak cserélni lehet... (érdemes lehet eltenni tartalékba belőle, hogy egy egy darabot tudj cserélni)
Érd környékén parkettát (nem laminált padlót) hol érdemes venni? Miért jobb a parketta a lamináltnál? A lamináltban csalódtam, de nem túl kényes a parketta? Mire kell figyelni vásárlásnál, és mire a lerakáskor (szakember végzi). Köszi!
Én három éve építkeztem, akkor három gyártó vegyes tüzeléshez alkalmas kéményei voltak felénk elérhetőek, a Schiedel, a Leier és a Montel. Akkoriban az áruk is kb így csökkent, de ha te kedvezményesen tudsz hozzájutni valamelyikhez, valamilyen akció miatt, akkor válaszd azt. Szerintem nincs érdemi különbség közöttük, mindegyiknek van szellőzővel rendelkező profilja, kb így néz ki. Azonban a kandalló betétnek is támogatnia kell ezt a funkciót. Én ugyan végül nem építettem kandallót, de a kémény megvan, ha szükség lenne rá. Kb 15%-al volt drágább, mint a szellőző nélküli változat. Szerintem érdemes a szigetelt változatot venni, ennek a felára minimális, talán 5% volt. Bővebben a kéményes topicban tudsz utánaolvasni, vagy kérdezni.
Idén épülő családi házamban egy kandallót szeretnék kialakítani a nappaliban. Állítólag van olyan kémény, amely biztosítja a külső levegő bejutását, így nem kell a kandallónak külön külső levegőt bevezetni falon vagy aljzaton keresztül. Ismeri valaki ezt a típust? Mi a véleményetek róla?
Hmmm, ez meggondolandó, köszi a tippet. Főleg az első, mert az még értem is. :-)
Az elektronika előnye nem egyértelmű, bár biztos be lehetne állítani egy prioritási sorrendet, miszerint a "csajok hajszárítója mindent visz, apa fúrógépe meg tökre ráér". De mi van azzal, hogy ha anya akar porszívózni, ami tuti elsőbbség, míg a gyerekeknél az ráér a következő ötéves tervben is. :o)
Lehet módosítani 16 - 6 - 6 A-re is. És átvariálni a kiosztást hozzá, vagy elektronikát telepíteni ami figyeli az A-t és annak nagysága alapján kapcsolgat le - fel áramköröket.
Nekem 3x10 A-re van elosztva a 30 A az óránál. Hiába vannak 10, a nagyobb fogyasztóknál 16 A-es biztosítékaim az elosztó táblán, a nagy fogyasztók egy körön vannak, úgyhogy vagy a sütő, vagy a mosógép, vagy a mosogatógép mehet. Ráadásul ha ebből egy is megy, akkor már a mikró, vagy a hajszárító is leveri a 10 A-t. A villanyszerelő teljes felmérés, plusz tervezés, plusz engedélyeztetést mondott pár százezerért, úgyhogy nálunk taktikázás és napi tervezés van, mikor mi megy. A netes mém alapján:
Nem voltak rugalmas kötések készítve a gk vázszerkezete és a födém között.
Monolit vb fődém és téglaház esetében a glett akkor nem repedezik, ha vársz egy évet a szerkezet megépítésől a finiszig. Vagy páraelszívókkal kitermeled a nedvességet a házból, a finisz megkezdése előtt, illetve közben is.
Új Tégla ház monolit vasbeton födémmel az első évben mennyit repedezik? A beltérben a festés hogy fogja bírni? A fafödémes, gipszkartonos korábbi új házunk katasztrófa volt.
Ha nem számít az esztétika, pl. eldugott helyen, akkor fából.
Anno régen én szereztem jó sok un. 'gömbfát', azaz körszelvényű fa anyagot , általában 10 - 12 - 15 cm átmérővel. 3 m és annál valamivel hosszabbak voltak.
Nos mire jó ez egy építkezés befejeztével ? Hát garázsra.
Megcsináltam az egyik oldali kerete fektetve 3 db oszlop alul középen és felül stafnikkal össze kötve,majd kiásva gödrök az oszlopoknak és felállítva----- egyedül. Függőzés, beállítás, majd visszatemetve az oszlopoknál a gödrök és a másik oldal folytatva. A tető szerkezet szintén stafnikból, hullámpalával, az oldalfala mindenféle maradék anyaggal borítva, végül vadszőllővel befuttatva. Az ajtó acélcsövön karikák, majd rá ponyva .
A ponyva lett a leggyengébb pont 15 évente a nap tönkre vágja. Jelenleg lomtár, biciklik, szerszámok selejt bútorok stb. raktára. Az autó kiszorult az utcára. kb. 3 hét szakaszos munka, 15 - 20 ef ráfordítás.
Aki viszont a garázsból státuszszimbumot csinál, rá költhet akár 3 millát is.
Mint az egyik oldalági rokon. Belekezdtek egy építkezésbe, majdnem készen lettek, de aztán a kerítés, a garázs és most a terepjáró vakvágányra vitte őket.
A tetőtér csak egy terüre sikeredett. A lépcső félig kész, gipszkartonozás és a szerelvényezés elmaradt, fenn a két kamasz, 12 és 16 évesek, alig várják, hogy otthagyják a szüleiket.
kell sávalap (12ocm mélyx 5ocm széles) és egy gyengén vasalt 1ocm vastag szerelőbeton, alá 25cm tőrt kő töltéssel. A szerelőbeton alá kiegyenlítés és vízszigeteléssel. A sávalapot érdemes kiemelni 1 zsalukő lábazattal is és készíteni egy rámpát az autós bejáráshoz, amit egyszerre kell kiönteni az alapokkal. A rámpa max 15% kell legyen és legalább 3 méter széles. Erre lehet falazni, a falakra koszorúkat önteni, tetőszerkezet. És meg lehet csinálni téliesítve is.
V.2
Egy másik lehetőség 6 darab poháralap, ami 12ox6ox6o-es, és a padlót elkészíteni 25cm törtkőből, nagyon jól tömörítve, arra szerelni egy 6-8cm vastag térkövet. A poháralapokra lehet készíteni egy könnyű szerkezetet, fából olcsóbb, azt kivülről lambériázni. Ebben az esetben nem kell rámpa, hiszen 1ocm lehet a térkövezést szintje a talajszínthez képest és 3-4 méteren meg lehet oldalni a egy kis esést. Azonban faszerkezetre bonyolult felszerelni egy garázsajtót. Erre kell egy terv, ami egy merev szerkezetett biztosít a garázsajtónak.
A garázsajtó miatt, ami ugyebár felcsúszik a mennyezetre, a tiszta belső magasság olyan 25o-26ocm alatt nem lehet. Szerintem a faszerkezet kimerevítése annyira bonyolúlt, hogy érdemes elgondolkozni egy tolóajtón a garázsnak. Egy Helm márkájú sínrendszerrel meg lehet egyszerűen oldani, függőlegesen elosztott garázsajtó elemekkel (amiket fából el lehet készítettni). A modulok becsúsznak a garázsajtó nyilásának két oldalára, illetve a két oldalsó falra is- negyedköríves sínek segítségével.
Mindkét esetben korcolt lemezfedés szükséges, mert alacsony kéne legyen a félnyereg tető.
Vaskonfekcióba ne gondolkozz, egy 6x5-ös épületet nem lehet összeállítani vékonyfalú zártszelvényekből, és a vasprofilokat kilóra árulják.
A 6x5-ös melléképület egy kicsit kevés, ha autót/bicikliket/kerti dolgokat is szeretnél tárolni, 7x5-ös kell legalább.
Viszont lehet rá EPS-t rögzíteni, amit már lehet glettelni, vakolni, színezni. Vagy tehet rá hajópadlót, lambériát, persze ez utóbbiakat rendszeresen kezelni kell.
Az utólag hozáépített étkező konyha tetőterét utólag gyerekszobának akarom megcsinálni arra milyen födémet érné meg rakni ?én fa födémre gondoltam az árból kifolyólag.vagy béléstes ?kb 3.3x3.8 m az alapterület.
Valamit elnéztél, 12A kismegszakítót nem ad a szolgáltató. Különben szerintem akár 1*32 A elég lenne. De 3*16 A ha már 3fázis van. Várhatóan vezetéket kell cserélni a mérő, és az elosztó között. Valamint regisztrált szerelő szükséges, ez is pénzbe kerül.
Nem kell un. hálótat fejlesztési hozzájárulást fizetni. De a szerelés nem ingyenes. Nálam 6 éve is 9 e párszáz forintot kértek a szolgáltatók. A Bp. társasházakban pedig még a közösképviselő hozzájárulása is szükséges.
36A elég, ha nincs elektromos fűtés meg ilyenek. viszont a 12A egyfázison nagyon nem kóser, azt leveri egy komolyabb porszívó is. Mindenképp legyen olyan fázisod, amin van 16A, de inkább több.
lesz-e villanytűzhely és sütő? ez a kérdés. a 3x20al már attól sem kell félni. Ha nem, meg nem akarsz nagy fűrészgépet, meg nincsenek ilyen hobbijaid mint esztergálás, akkor 20-12-12 is elég.
Jó, tulajdonképpen a kivitelező vállalkozott rá, hogy kiszámolja, nem a tervező. A kivitelezőnek nem sikerült a számítás. Magam is ellenzem a tervező által készített terv nélküli építkezést. Az én esetem is azt bizonyítja, hogy kell a terv.
Az a baj vele, hogy idejön a laikus tájékozódni, orientálnák abba az irányba hogy terveztesse meg, ne legyen az ezredik akinek a csőszerelő tervezte a fűtését. És jön valaki egy frappánsnak szánt beszólással, ami tkp egy kivételről szól. De a laikus nem látja hogy az volt a kivétel, neki az is egy vélemény, az is egy érv.
Mintha valaki kérdezné, hogy milyen színű autót vegyen. Az egyik válaszoló leírja neki hogy a szín nem számít. A másik meg hogy ma reggel látott egy pirosat lerobbanva az út mellett. Ha a kérdezőnek tényleg fogalma sincs az autókról, simán azt hiszi kapott egy konkrét tanácsot.
Nem értem mi fáj abban amit mondtam? A kivitelező vállalkozott rá, hogy kiszámolja. (lehet, hogy csak mondta). Statikai számítás az a becslés igazolása. Egy fűtési rendszert nem annyira fontos becsülni, (gondolom én) mert a hőigényt nem befolyásolja a fűtőtest mérete. Ezzel együtt is egy jó becslés lerövidíti a hőtechnikai számítást. Hangsúlyozom, amit itt írtam az nem a hőtechnika (épületgépészet) lebecsülése.
Maradjunk annyiban ,hogy egy fűtésrendszernél sok mindent meg kell határozni.
Így pl. a lakás/ház hőigényét is, az egyes helyiségek egyedi hőigényét. Ehhez kell választani kazánt - úgy hogy a szélső teljesítmény határokat is tudja. Meg kell határozni az egyes radiátorok méretét, aztán a csőátmérőket meg sok minden egyebet. Jónak kell lenni a rendszernek. hogy hogyan jutunk el ehhez az eredményekhez. sok útja van ennek . pl. számolás , a számolás visszacsatolása, az összehasonlítás meg egyebek. nem szabad misztifikálni a számolást .. főleg ami más végez !
A sok példa közül egy. Vagy 7 éve egy közepes lakás felújítása kapcsán (60nm ) a fűtéskorszerűsítés is a programba került. Először kértem egy ajánlatot egy szimpatikusnak tűnő gáz- víz fűtésszerelőtől. annak rendje módja szerint 2 hét alatt küldte is mailben az ajánlatot. Ami kiugrott mondtam na takarékoskodjon a radiátor felületekkel. láttam érti a dolgot. Amikor viszont átnéztem az ajánlatot láttam a lehető legkisebb méretűek lettek. Ugyan ez volt a szelepekkel. Nem méret, hanem a leggagyibbat írta ki. Meg sok mindent kispórolt.
Végül más kapta meg a megbízást.
Sokat tököltem a radiátorokkal, végül az általam becsült hőigény alapján terület arányosan elosztottam a felülete... némi ráhagyással.
A kazán tudja akár dupla ennyi terület fűtését is, a lényeg a radiátorok méretén volt. Katalógusból kiválasztottam, igazítottam a helyiségek alapterületéhez és bíztam a szelepek szabályozó képességében. A fűtés... a rendszer bevált.. nincs kapcsolgatás, nincs hideg.
Hogy mennyi a hőigény ? Nem mindegy ! Az úgyis mindig más és más és ezt sokan nem tudják. Kapnak egy mitikus számot, amit úgysem értenek.
Természesen mindent helyesen kell meghatározni, akár számolás is lehet az. De magában kevés.
Az az igazság az, hogy majd mindenki /tisztelet a kivételnek / leragad a kazán kiválasztásánál a rendszer többi részére meg nem gondol.
Pont a modern kazánok azok amelyek gyakorlatilag hozzáigazítják a teljesítményüket az éppen aktuális hőigényhez. Nem kell azt számolgatni majd a kazán igazodik hozzá. Ha a rendszer többi részem ezt lehetővé teszi. Azaz van megfelelő radiátor felület. itt szokott a legtöbb hiba lenni, spórolásból általában kevés a felűlet. Ha véletelnül nagyobb, ott vannak a szelepek.
remélem a cső méreteknél csak nem számoltattok áramlási veszteségeket ? Elviekben azt is kell ... főleg nagy rendszereknél. na de az 50 - 90 - 120 nm nm es cs. házaknál csak nem.
Viszont a kéményseprők keményen számoltatnak.
Nálam 6 m volt a füst útja, a gyártó garantálta a 30 m legyőzését (adott számú idomok - ellenállások megléte esetén ), mégis számoltattak. Na nem ők,
hanem másokkal, kemény pénzért.
A főkétüsz rákospatai telephelye az ugyan ott székelő Schnornstein... vagy valami hasonló cég végezte a számításokat / ? /. A lényeg , hogy ráírták, hogy megfelel a 5 oldalas semmire !
Szegény kéménybélelő fiatal ember mondta, hogy nincs más lehetőségük csak velük számoltatni, mert mindenki mással készítettben csak hibát találnak.
Így lett a kéményem bélelése 320 eft + a szakvélemény arról amit egyszer már megállapítottak, hogy megfelel még egyszer ráírták újabb 36 eft ért a szakvélemény.. A felújítás legdrágább eleme.
A rohadtak ráadásul elküldték a gázszolgáltatónak én meg arra jártamban szép udvariasan kikértem, adtak egy másolatot. akkor láttam, hogy az a számításnak csúfolt valami és az a szakvélemény egy az egyben azonos - kivéve a fejléc és az aláírásokat.
A képlet : a schorstein .. bau készített egy számítást - a bélelőfiatalember megkeresésére/ az én pénzemért /, majd ez alapján a söprűsök készítettek egy szakvéleményt arról hogy az a szerencsétlen füst ki megyen. Na de ezt már a kazán gyártó is megállapította mivel 30 métert garantál.
A lényeg viszont, hogy szépen muzsikál a rendszer, mert jó.
ha általánosságban beszélünk, akkor konkrét példáknak mi értelme? ha én azt mondom, hogy nálam meg sikerült jól kiszámolnia, akkor az 1:1, és általánosságban elmondhatjuk hogy a számolás az esetek felében válik be?
mit tanácsolsz, a pincefödémet számíttassam ki egy statikussal, vagy inkább saccoljam meg? és annak tudatában, hogy egyszer láttam egy födémet, amit statikus számolt ki, és mégis megrepedt?
Az én házamnál konkrét esetről, egyébként általánosságban folyt a csevely a számításról. Ha nem becsülné meg az ember (jól) akkor nagyon soká tartana mire helyes eredményre jutna statikából. Főleg vasbetonból, mert ott a szerkezet önsúlya nagy. Ha nem elég jó a számítás akkor az új önsúly miatt a szórakozás prolongálva. Acélnál nem ennyire nyűgös.
Nem biztos. Nekem számolták. El. Csak az volt a szerencsém, hogy beépítettük a tetőteret, oda éppen elég volt a földszinten kevésnek bizonyult fűtőtest, a fszt.-re meg vettünk újat.
- jelenleg a projekt a megvétele, belső felújítása , nyílászárok cseréje belső aljzat szigetelése ( ki mit mond ha a padló alatt nincs beton milyen sorrend lenne a legideálisabb? ) a betonba elvezetve a fűtéscső aljzatból való felállással .
- csőfektetés előtt elkészül a hozzáépítés amely az új konyhát étkezővel fog kitenni,tetőt és szigetelést kap a födém,akkor már remélhetőleg elkészül a gázterv és fűtésrendszer megtervezése ami remélem a legideálisabb lesz. (fűtő +tárolós legyen , vagy kombi gázkazán?) várom a tippeket.
Az egész ház teljes tetőcseréjét és szigetelését egy másik projekt foglal magába ami kb 4 év múlva fog tudni megvalósulni.
Ez alatt teljes tető ledobás új felrakás gerendástól szarufástól cserepestől.
körbe meg a homlokzatot 15 cm grafitos rendszerrel szigetelve.
Addig remélem a kazán kicsit nagyobb terheléssel fog dolgozni ,majd a szigetelés után kisebb lesz a ház hőigénye,mint jelenleg a felújítással után.
fűtőtestet növelni utólag drága, és pl egy fürdőbe egész problémás is lehet.
sokkal egyszerűbb előre számoltatni _helyiségenkénti_ hőigényt. hogy pl kiderüljön hogy a fürdőbe, ami északi sarok és még kicsi is, baromira nem elég a törölközőszárító még 90fokos vízzel sem.
Kedves elemes! egy ismerősöm úgy néz ki hogy fizetett valami ilyesmi cégnek. tudnánk beszélni? ha megadod a számodat (sms-ben küldheted 0630-2314264-re) megcsörgetnélek. köszi
A sok marketinges hülyeségre gondoltam ,meg gyakorikérdésen.Az értékesítők is kétarcúak ,vagy azt a készüléket tukmálják az emberre ami nagyon nem megy és a nyakukon van vagy van a másik aki tényleg azon van hogy segítsen választásba ,ja meg nekik az sem mindegy melyiket viszed el drágább számukra jobb főleg mikor plusz cucc kell ilyen bekötő cső olyan tartó. Pl néztem bosch nál 31-32 ezer a cucc az immergasnál csak 14900. Tető átvezetés pl még meg tólja az árat nem csak abból ál hogy megveszem a kazán x értékér és ennyi.
Azt már halottam hogy vegyek egy fűtő kazánt plusz HMV tárolót soha nem fogy ki azon mennyiségű víz amit akkor használni szeretnék.pl a kazán helyét úgy alakítom ki hogy bedobok később egy puffert is akkor a melegvíz tároló is elférne senkinek nem lenne útba.de gépészek és értékesítők váltig állítják hogy elég az átfolyós kombi készülék 2 felnőtnek és egy max kettő gyereknek.akkor most hogyis van ez?kusza dolgok nagyon.
Szigetelés nincs rajta azt majd én akarok rátenni.
A plusz hozzáépítést én akarom már megcsináltatni ami 30K vagy 30 N+F winerb. Alatta 90cm mély beton alappal és 30 cm széles. Erre gondoltam a betont majd szigetelést fűtés vezetékek plusz víz.
Majd rá egy vékony réteg felbeton.
A 15 cm betont úgy értem hogy felveszem a hajópadlót kiszedem alatta az alatta valót ,szerintem nincs alatta beton majd akkor kiderül ....úgy gondolom hogy alulra rakok 8 cm betont majd a 10 cm lépésáló szigetelés majd 7 cm beton és a laminált padlót és lapozás.
A kazánnal úgy vagyok hogy majd akkor amikor megveszem.Jó barátom tervezi a fűtést meg a vízrendszert.csinálunk akkor egy mérést mekkora lesz az energia igény ahhoz tervezi.
Következő befektetés új tető és szigetelés meg homlokzatra is arra 15 cm gondoltam.
"könnyen lehet, hogy elég oda egy 2kW-os minimumú is."
ennyire azért ne legyünk optimisták, de lehet úgy 3 és 4 kW körül/ között majd megáll. Az energetikus kiszámolja.
a modern kazánok egyébként lemodullálnak. lehet hogy pont 2 kW -ra nem, de talán 4-ig le tudnak menni.
kibeszélt itt 24 kW-osról ? én biztos nem !
"Annyi hülyeséget olvastam ,hogy gondoltam feljövök ide érdeklődni ,hogy milyen kazánt vegyek? Barátom gpész mérnök ő mondta hogy mostanság D-ég kondis kombikazánnal dolgoznak ,énmondtam neki még a Bosch 3000w condenst ,de mindenhol a Hajdu hgk 24 kondis kombi kazánt ajánlják." mint mindenki ő is csak a kazánra fókuszál, a helyett hogy rendszerben gondolkodna. ez pedig .
Fűtés, melegvíz készítés ehhez kell egy megfelelő - változó teljesítményű kazán és kellenek megfelelő hőleadók, azaz radiátorok.
Azok teljesítményét is figyelembe kell venni.
"aztán kapcsolgat mind barom" igen a rosszrendszereknél kapcsolgat mint a barom.
Nálam pl. a kazán 9 kW-on megy.
A ház hőigénye ennél kisebb, hogy mennyi nem tudom, kiszámoltathatom, kimérhetem, de minek ?
Tehát megy a kazán 9 kW -tal a radiátorok adottak, 64 vízfokon beáll az egyensúly,,
nem kapcsol akár egy órán át sem.
mit lehetne tenni ?
1. a kazán teljesítményét még lejjebb venni, állítólag lehet
2. a fűtőtestek felületét növelni,
3. új, tényleg modern kazánt venni 600 ezer forint vagy még több beruházási költséggel.
erősen hibás elgondolás. pont ez a lényeg, felnyomatják vele 24kW-os kazánt, "jóleszazoda" jeligével, aztán kapcsolgat mind barom. pont a kicsiknél kell jól beméretezni, könnyen lehet, hogy elég oda egy 2kW-os minimumú is.
1. mennyi a ház hő igénye? A legfontosabb adat, ehhöz vesszük a kazánt. Energetikus ki tudja számolni, vagy egy gépész tervező mérnök.
2. A D-Ég tudtommal nem gyárt kazánt, csak "csomagol". Célszerű közvetlenül a márkát venni, kivéve, ha a dég olcsóbban adja, mint az eredeti gyártó. akkor mehet az is.
3. leg fontosabb: környékeden nézd meg, milyen szerelők elérhetőek. Különös tekintettel azokra, akik hajlandóak karácsonykor kijönni. Az én példám: kinéztem az immergas-t, elsősorban azértt, mert itt 2 hivatalos gyári szerelő is elérhető a környéken. minek kettő, kérdezheted. nos, most már csak 1 van - a másik sajnos, már nem él. pont az, aki nekem szerelt anno.
Amiket felsoroltál, azok gyártók. Audi, bmw, mercedes, toyota.... mindegy. mindegyik X évig műxik várhatóan, ahol X = kevés. a szerviz viszont fontos dolog. meg a méretezés.
Alapvetően határozd meg, milyen célra akarod használni. Ha csak otthonra kell, néhány csavart ki-, behajtani, fúrkálni ezt-azt, felesleges beleölni 40-70.000.- forintokat. Az 1-es versenyző ütvecsavarozó, otthon nemigen van szükség rá. A 2-es a kompakt gép, nevében is felismerhető, több funkciót betölt, csavaroz, fúr, esetleg ütvefúr, két sebességi fokozat, több nyomatékfokozat. Otthonra elég az olcsó gép.
Azt azért jó lenne tudni, hogy mennyi a falvastagság ? Úgy általában 38 -as, amit félre értelmezett takarékosságból néhol még csökkentettek is. láttam ilyen 1890 .ben épített bérháznál meg 32 -ben épült cs. háznál is Szóval némely részén nem éri el a 38 cm -t se.
Mindegy. A szigetelésről nem írtál.
Az lenne a legfontosabb.
A padlóba az a 15 cm-es beton minek ? Kamion állna rajta ?
A kazánokról : amelyik szimpatikus, de egy a lényeg , csak kondenzációs legyen.
" Annyi hülyeséget olvastam ,hogy gondoltam feljövök ide érdeklődni ,"
reméljük nem itt. a marketingosok szoktak ilyent tenni.
Én is arra gyanakodtam...a nappaliban 6x40w + 300W álló lámpa üzemel. Ha jól csalódnom akkor az 4 órával számolva alapból 2kw, szoroz a 30 nappal az meg már havi 60...plusz ugye télen több a ruha mint nyáron így a mosógép meg a szárító gép is többet megy. Több tv-t is nézünk így kijön a matek.
Csak furi volt hogy minden évben a decemberben fogy a legtöbb áram...nyáron 280 most meg 400..
Üdv. Azt szeretném kérdezni hogy adott kb 60-65m2 netto területű ház,kisméretű téglafal.Ebben van vagyis lesz 15 nm 30 as porotherm falazat is.új nyílászárok aljzatban 10cm eps szigetelés plusz 15 cm betonnal. Jelenleg konvektoros fűtés van de az repül,kazános fűtés lesz padlóba elvezetett fűtéscsűvel (radiátoros). Jelenleg ketten vagyunk de majd egy gyerkőccel bővülünk. Annyi hülyeséget olvastam ,hogy gondoltam feljövök ide érdeklődni ,hogy milyen kazánt vegyek? Barátom gpész mérnök ő mondta hogy mostanság D-ég kondis kombikazánnal dolgoznak ,énmondtam neki még a Bosch 3000w condenst ,de mindenhol a Hajdu hgk 24 kondis kombi kazánt ajánlják. Milyent vegyek SD. Ariston, Dég,Bosch,Hajdu? Valami támpontot segítséget kérnék
ööö én úgy értettem, hogy a kazán elektromos fogyasztása napi 1 kWh, ami a ház hőntartásától, méretétől keveset függ, a keringetőszivattyű és a kazán elektronika az, ami fogyaszt.
Egy nem lakott háznál nem hogy az elektromosenergia fogyasztás minimális, de maga a hőntartás is nagyon csekély.
Viszont a számok stimmelnek, napi 1 -2 kWóra elég.
Ha csak nem hatalmas a ház és hőtechnikai gyenge.
Nekem is van egy nem lakott nem midig lakott télen lakásom. Egyedül álló házban.
kb. 30 nm és napi egy kWó elég - igaz embertelen hideg tud lenni, de a fagyveszélyt megsem közelíti.
Úgy + 4 - 5 foknál mindig megáll a csökkenés.
A nyitja : fűti a talaj. Jó a hőszigetelés, de a padozatra nem tellett így ott az ilyen extrém esetekben. jó. Viszont ha fűtünk, akkor azért jobb lenne a padozat hőszigetelése is.
Nekem az SD Renova Star kazán szivattyúja 135 W. Ha éjjel - nappal menne akkor 3,24 kW. Sok...
(Viszont tavaly ősztől már csak kis fogyasztású szivattyúkat lehet forgalomba hozni. Ez keringetőre vonatkozik, nem tudom hogy kazánba építettre is vonatkozik-e.
Padlófűtés keringetőt cseréltem, a régi DAB ment a kukába, és végül egy RBH-t vettem. A kijelzője szerint 9W-ot fogyaszt auto modeban. Na az így már különbség...)
Az én fűtési rendszeremben állandóan megy a cirkó keringető szivattyúja + a padlófűtés keringető szivattyúja, ez 2x60W. lehet, hogy érdemes lenne legalább az utóbbit lekapcsolni amikor lekapcsolja a lángot a cirkó? De talán az is számít, hogy télen később kel a nap és korábban megy le,
Nekem van egy nem lakott házam, ahol üzemel egy kondenzációs gázkazán. A villamos fogyasztásom 30 kw volt az előző hónapban. És ez tényleg csak a gázkazán, semmi más fogyasztó nem ment. Tavaly az enyhébb télben ez fele volt. Szóval napi 1-2 kw reális.
Amennyi tudást sikerült összeszednem itt a szigetelős fórumon, az alapján azt mondanám, hogy a felülről tudsz rá rakni megfelelő vastagságú lépésálló szigetelést, akkor egész jól le tudod. Gondolom itt főként a jelenlegi teraszajtód alja a határ ebben az esetben. A terasz alját meg oldalát ettől függetlenül könnyű leszigetelni, csak ha a tetejét nem tudod, akkor semmi értelme.
IPN és UPN között azért elég nagy a külömbség a 3oo-nál Iz 98oocm4 vs. 8o3ocm4 , persze súlyra is: 54.2 vs 46.2 kg méterenként. Érdekes, hogy a IPE és UPE között sokkal kisebb.
És a lépcsők után az ajtó elé olyasmi kialakításban gondolkozom, mint pl. a kocsibejárónál, térkövek lerakásán kb. 1m5 m2-es területen. Ez szerinted járható út?
Abba meg bele sem gondoltam, hogy nyilván van alapja a terasznak is és nem ér véget a föld szintjén. Mondjuk 30 év alatt sikerült a házhoz képest elmozdulnia kb. 1 cm-t.
Van egy kisebb terasz a bejárati ajtó előtt, ami kb. 2 m2 lehet. Azt viszont szerintem lebontatom. Ott is megfigyelhető 1-2 cm-es repedés a házfalon a terasz süllyedése miatt. Ezt a szigetelés előtt helyre szeretném hozatni. Aztán lehet nem is betonos lesz, hanem valami ilyesmivel viszem fel a szintet a bejárati ajtóig:
Köszi! :) Azt hiszem maradok én is a hőhídnál. Mondták már ezt nekem, hogy nem éri meg azt a ráfordítást és sajnos tudomásul kell venni, hogy egy kb. 3 éves házat nem lehet úgy felújítani, hogy olyan legyen, mint egy új .
Ráadásul nekem még van egy másik falam is, amit szintén nem fogok tudni leszigetelni. Ikerházunk van, de a szomszéd házzal garázzsal csatlakozik. A garázs fedi az én oldalsó falamnak a kb. 50%-át. Ez az 50% az esetemben csak lakótérnek az oldalfala. A falfelületem maradék 50%-a kb. úgy oszlik meg, hogy 25% lakótér és 25% padlástér.
A garázsának saját fala van, de fűtetlen, szóval teljesen ki tud hűlni télen. Amit érzek is az oldalfal belső hőmérsékletén. Pillanatnyilag nem tudom ezt, hogyan lehetne leszigetelni. A belső szigetelés nem tetszik, illetve az elég nagy átalakítással járna, mert több beépített szekrényt is át kéne szabni emiatt.
Szintén betontömb. Egy 90x 70 -es lépcső, alul szerencsére csak 40 cm. nos régen ez alatt ... fordítva, a ki és bemenő szennyvíz és nyomó csövekre építették ezt a lépcsőt . Az elődöm. Volt 4 éve cső repedés, mázlimra nem a nyomó hanem a még zöld csatorna cső lukadt ki.
Nagyjából . Bemutatásra feltártam, azaz egy akna kiásás a lépcső mellett 70 cm mélyen.
Jött az első ajánlattévő. Azzal kezdte , hogy el kell bontani a lépcsőt .. gondoltam a tiedet. Na nem lett üzlet. Jött a második ajánlattévő, szerencsére nem ragaszkodott a lépcső bontáshoz. Megegyeztünk egy hét múlva kész a munkaterület. 3 nap 3x 2 óra, gyalogsági ásóval kibányásztam a képcső alatti részt... kb. 6 -7-8 talicska föld.
majd jöttek a fiúk és a kialkudott árért 2 - 2,5 óra alatt kijavították a sérült szakaszt.
Igen ez egy praktikusabb megoldás. De azért a gyalogsági ásó kevés a beton töréséhez. Na meg az a terasz tegyük fel téglány és a hosszabb fele simul az épülethez tehát 5 x 3, = 15nm.
5 m sávot 25 cm- en felbontani, de minek 70 cm mélyen elég mondjuk 50 cm -re és ott szigetelni... majd visszatölt , betonoz és burkol.
5 x 0,25 = 1,25 m3 . Azt egy markos, talpraesett fiatal megcsinálja magának.
vegyük az átlagot azaz 14 nm -es. Itt a földfeletti rész 8,4 m3. A föld alatti rész nagyjából ugyan ennyi, azaz 8,4 m3. tehát van 17 m3 betontömböt, mondjuk egy része csak feltöltés.
kell 10m 3 betont és 7 m3 laza feltöltést bontanod.
Légkalapács , csákány, samú kalapács, lapát talicska konténer helyfoglalás és min. kettő markos ember. Én ilyent anno kettő hétig bontottam.
De a felfogadott munkások markos legények, mondjuk 3 nap alatt elbontják. Napi munka bér közterhekkel min. 20 eft, az 60 ft a leoptimálisabb számítás szerint is + a konténer elszállítás lerakás 2 x min 40 eft.
a legoptimálisabb esetben is egy100 -as a bontás, a visszaépítés min. a duplája vagy a 3 x -osa is lehet. Aztán a burkolás stb.
na nem tudom , legyen 500 eft és 1 milla között, megéri , nekem is van egy 8 nm -es tereszom és egy 2 nm-es lépcsőm a ház mellett. Hőhid, de így lesz az idők végzetéig, mert a jelenlegi 1200 m3 gázból vajon mennyit takarítanál meg ? 120 nm a külső fal szigetelve , 90 nm a födém szigetelve, ugyan annyi az aljzat szigetelés nélkül.. Ezeken vándoról kifelé a hő.
Most akkor az a 4nm számít valamit ?
Természetesen ezek mind 35 -40 éves projektek a 90 éves háznál.
Én azt csináltam, hogy a fal tövében kb húsz centi szélességben felvágtam és kivéstem a betont, ahol lehetett (azért kellett húsz centi szélesen, mert a beton alatt föld volt, és még a gyalogsági ásóval is kellett húsz centi, hogy le tudjak ásni 70 centi mélyre).
Tudtok abban segíteni, hogy nagyjából milyen költséggel járhat egy kb. 13-15 m2-es, kb. 0,6 m magas terasz lebontása (beton), majd visszaépítése?
Azért kérdezném, mert szigetelnénk a házat és a lábazatot, ahol a terasz csatlakozik a házhoz, nem tudom leszigetelni. A terasz ráadásul nincs kötésbe építve a házzal, így gondolom a bontás is könnyebb. Ha nem lenne olyan vészes ennek a költsége, akkor lehet megcsinálnám a jobb szigetelés elérése miatt.
Az "U" gerenda nem gyengébb mint az "I" de aszimmetrikus, ezért célszerű kerülni. Függőleges oszlop nem szokott kelleniakiváltó alá,de teherelosztó lemez kellhet. Számolni kell.
Pergola esetén, ha nem szeretném lefedni semmivel (lexán nem alternatíva, cserépfedés nem megoldható), szerintetek jó megoldás lenne-e, ha bádogoznánk a csapadéknak közvetlenül kitett faelemeket? Egy asztalos javasolta ezt a megoldást, amelyre korábban nem gondoltunk. Mindenki azt javasolta, hogy valamivel fedjük le, mert szétszedi gyorsan az időjárás.
(Megjegyzem gondolkodtunk még abban is, hogy az időjárásnak ellenálló faanyaggal, vörösfenyővel oldjuk meg a szerkezetet, de ennek anyagára minimum 2-2,5-szer több lenne a sima fenyőnél.).
Lexánt nem erőltetjük, mert állítólag piszkosul hangos tud lenni esőben, emiatt úgy sem állnánk alatta. Esztétikailag is igen-igen kifogásolható, arról nem is beszélve, hogy megfőlhetünk alatta.
Alternatívaként szóba került még, hogy egy motoros ponyvát rakunk a pergola fölé, ami a tűző naptól és esőtől védené amennyire szükséges, viszont ha nincs rá szükség, akármikor visszahúzható, így csak a pergola szerkezet látszódna. Ezzel a megoldással van-e esetleg valakinek tapasztalata?
Az a baj, hgy nem vízszintes. Az a rész ott "kukorodik" felfelé. Ráadásul a csempével sem lenne jó sokat csalni, mert a helység másik részénél is passzolni a kell a magasságnak. Valahogy le kell szednem ezt a sarkot. Por nélkül. :)
Két kölcsönző van itt helyben, az egyikben nincs semmi ilyen, a másikban meg csak egész napra adják, amikor nekem csak 1 órára kellene...
Lehet kihegyezem a vésőt aztán nekiállok pattintani, legalább a durva részeket.
szerezz egy lézer vízmertéket, nézd meg, hogy mennyíre vízszintes az aljzatbeton. Ha jó, akkor
az utolsó 2 méteren a csempeburkoló meg tudja csalni azt a fél centit probléma nélkül. A csempe legalább 1 cm vastag, de inkább vastagabb (ne vegyél vékonyat), a ragasztó legalább fél centi, fésüvel húzva. Ha kétszer húzza ki fésüvel (és az első réteg után vár egy napot, aztán rá keresztbe kihuzza a második réteget és burkol is) akkor meg is van az a fél cm.
Ha nem jó az aljzatbeton- azaz huplik és gödrük vannak benne +- 1omm- 15mm, akkor csíszoltasd fel. Mert csak káronkodni fog a burkoló és a szallagparketta is nyílni fog idővel.
A képen látható részen kellene 0,5-1 cm-t leszedni a betonból.
Jó lenne minél kevesebb porral megoldani :), mivel lakott a ház...
Azon a részen laminált burkolat lesz, az kb. 1cm vastagság, a csatlakozó részen hidegburkolat, ott lehet kicsit csalni a vastagsággal, de jó lenne minél jobban összehozni a szintet.
Van esetleg ötlet, mivel lehetne megcsinálni? Vagy kezdjek neki vésővel lekopogtatni, amit tudok?
Közben sikerült felvennem a kapcsolatot a szakértővel és U300-as gerenda helyett IPE300-as gerendát írt, szóval árban majdnem ugyanott vagyok, csak könnyebb az IPE :)
Írtam neki, hátha válaszol, de nem fűzök hozzá sok reményt.
Mekkora IPE gerenda kellene szerintetek a 300-as U helyett? A statikus úgy számolta, hogy földrengésbiztos legyen, gondolom nekik így kell számolni, de véleményem szerint ha földrengés is lenne a ház többi része ugyanúgy károsodna.
mynames: 40.000,- forint volt a statikus, Budapest és Pest megyére vonatkozóan.
A gerendavázról egy kérdés. Ezt milyen anyagból gondoltad? Sima, tetőszerkezetekhez használt gerendáról beszélünk? Mert ez esetben nem kell aggódni, hogy az idő megeszi a tartógerendázatot?
A ház építési engedélyéhez kapcsolt tervben (2006) szerepel épített kémény, ami azonban nem épült meg. Kérdésem, hogy most megépíthetem arra hivatkozva, hogy anno tervezve és elfogadva volt?
Mondjuk azt még ki kell találni, hogy a födémáttörés megoldható-e...
Korábban már írtam ide, hogy szeretném egybenyitni a nappalit a konyhával és egy hete volt kint a statikus. A kiváltandó szakasz 5,5 méter. A a statikus erre 2db U300-as gerendát írt elő, új pillérekkel. A tető fafödémes, régi típusú (vakolat, nád, deszka, salak). A tetőtér nem lesz beépítve sem.
Ez nem túl sok egy kicsit? Nem lehetne könnyebb IPE gerendát helyette szerintetek? Próbáltam őt is elérni, írtam neki e-mailt is, de nem válaszolt.
Eddig 2 vaskereskedéstől hívtak vissza, hogy hova kell ekkora vasgerenda, mert nem mindenhol van raktáron, illetve a szállítása is már bonyolultabb.
Mérettől függően poháralap: 8ocm mély, 5ox5o-es. Legalább 3.5 méterenként. C1o/12-es beton.
Arra vastalpakkal felrögzitett min. 1ox1o-es gerendaváz. Arra csavarokkal rögzitve a vörösfenyő palló. Lehetőleg rozsdamentese csavarokkal, mert másképp feketednek.
A gerendaváz köze kitőltve kaviccsal.
A gerendaváz alatt is kavics, kb. 2ocm legyen a padló teteje a talajtól. A kiülő körűl 1ocm kavics rézsűvel.
Ha térszerkezet is lessz a kiülő felett, akkor a gerendavázat 12x12-re kell késziteni és azokból inditani az oszlopokat csapolással.
Pl. készitessz egy 6x3.5 felületű kiülőt annak kell 6 poháralap, 2x6 méteres talpgerenda és 5x3.5 talpgerenda.
A poháralapokat pont a talaj szintjéig öntöd. Kiásol 1ocm földet és kicseréled azt is kavicsra. A vastalpak szára kb. 5-6 cm, azaz az alap teteje és a gerenda alja 5-6 cm legyen.
A kavics alá tehetsz egy geotextilt, de nem muszáj.
Nem fogtak a csavok amikkel az ablakok rögzítve voltak.
A hab enged ennyit.
Lyuggatott fém füleket használunk, lehet kapni a kereskedelembe, 2-3 mm vastag és horganyzott, két csavarral rögzitjük a tok külsejére és egy rámacsavarral a falba. De csak fa ablakokat szerelünk.
A rámacsavart - ablakok szerelésére való csavar a neve - ütvefúróval kell befúrni a lyukat, de ütés nélkülm egy karát nevű fúval.
2-3 mm-ről van szó, igazából azért tetem fel a kérdést, hátha már más is találkozott ilyennel és tudja mitől lehet.
Amikre én gondoltam:
1, A ház mozgása miatt.
2, Az miatt, hogy a belső műanyag ablakpárkányokat túl szorosan építettem be az ablak alá, nem hagytam semmi rést, és nyáron mikor süti a nap tágul a műanyag ablak, és az alja kicsit mozdul kifelé. Azért kifelé, mert kívülről nincs még beépítve ablakpárkány.
Egy új építésű háznál mi okozhatja azt, hogy a műanyag ablakok széle alul és felül elmozdul kifelé? Látszik, hogy az ablak alsó része kifelé csúszott néhány mm-t.
Ez szinte mindegyik ablaknál jelentkezett kisebb nagyobb mértékben. Az ablakok csavarra és purhabbal vannak rögzítve. A gond, hogy itt érezni, hogy jön be a hideg levegő. Mi okozhatja ezt, illetve hogyan tudom javítani?
Száraz volt amikor visszavettük, nem a víz folyt be, általába lejjebb van a külső lépcső szintje, mint a belső színt 2 cm-rel, ez a küszüb is így van készítve.
Hát erről az alumíniumról nekem van egy olyan gyanúm, hogy ennél amiatt van szükség hőhídmentesítésre, hogy a fa vagy műanyag küszöböket legalább távolról megközelítse hőhídmentességben.
Hőszigetelést ettől nem várnék, az az 1 cm széles gumis csík a két fémrész között még akkor is gyenge volna, ha hungarocell töltené ki. Kétségtelen, hogy hőhídmentesített, de inkább azért, mert az alu küszöb maga enélkül egy borzasztó erős hőhíd.
A jó megoldás inkább hőszigetelő alátámasztással hőszigetelő küszöb lenne az én olvasatomban, elvégre a hőszigetelő burok akkor jó, ha nincsen megszakítva.
A csemperagasztós illesztés helyett nem inkább a vízszigeteléssel kellene összeragasztani valamilyen módon?
Ma arról érdeklődnék, mennyire tartjátok fontosnak a teraszt? Jelenlegi házunk terasza nyugati. Az új házunk utcafrontja szintén keleti, így a terasz szintén csak Ny-i, esetleg DNY-i lehet.(utcafrontra nem tennék teraszt)
Sajnos a Ny-i terasz elég meleg délutánonként, bár van árnyékoló. Nem sokat ülünk kint emiatt délutánonként nyáron, télen pedig sosem használjuk, ezért merült fel, hogy nem építünk teraszt. A ház mögött amúgy is készíttetünk majd egy nagy filagóriát, ahol helyet kaphat a szalonnasütő és a terasz kerti bútorai is. Mi a véleményetek erről?
A tok a két fennálló. Arra jön csapozva a küszöb. Ez a klasszikus megoldás.
Ez a alu küszöb, hőhídmentesítéssel. Ezt a PVC-nél be lehet vágni a tok profil aljába, a fánál becsapolsz egy 2cm vastag keményfát a tok aljába, arra szereled bel csavarokkal alulról a küszöböt, a keményfa eltűnik a paldóba. Alá mehet xps, de nem muszáj.
Amikor az aljyatbetont öntjük, akkor a köszöb helyébe beteszünk egy sáv EPS polisztirént, amit aztán kiveszünk a bejárati ajtó szerelélésél és a szerelés után a küszöböt beöntjük csemperegasztóval.
Apropó abból még maradt egy akkora egybefüggő darab Pesten, ami valószínűleg befér csomagtartóba. Írd meg mail-ben, mekkora szélesség kell, akkor megmérem, hogy kijön-e belőle.
Bejárati ajtóknál létezik hőhid megszakitással ellátott küszöb. Az megold szinte minden gondot és csak 22mm-rel magassabb mind a belső padlószint, amikor az ajtó befele nyilik.
Ezt a köszöböt rá kell rögziteni a tokozatra alulról.
Bevésőzár kb. 8o-9o mm mélységű vésést igényel és a dormass távoság ( a falc vagy a zár lemeze és a kilincs tengelye közötti távolság) lehet 35-45-55-65 mm. Duplafalcos ajtóra kell az 55 dormass, egyfalcosra elég a 35-45mm is.
Portálzárnál kb. 4omm mélységű a vésést. Azért a dormass távolság is max. 18-25mm.
Tipikuson olyan kovácsoltvas vagy zártszelvényekből készült kapukra használják, ahol fémlemez kazettát kell gyártani, hogy a zárat szerelni lehessen.
Nem tévesztendő össze a kulcslyuk és a kilincs tengelye közti távolsággal, ami 75-88-9omm külömbőző gyártási szabványok szerint.
Ha úgy kéred az üzletbe, hogy 9o-es zár, akkor az eladó azonnal a kulcslyuk és a kilincs tengelyének a távolságása gondol.
A német szabványban 88mm a legnagyobb méret, ezért 88-as kilincs kell.
portálzárnak azt hívják, ami bal-jobb irányban nagyon keskeny. így pl alu profil keretes üvegbetétes ajtóba elfér, vagy zártszelvény keretes ajtóban elfér. a kilincs és kulcslyuk is közelebb van a széléhez, portálkilincs kell hozzá, ami ilyen S alakú hogy ne csukd oda a kezed.
árakat nem tudok mondani, de sok helyütt látni virtuális tetőtérbeépítést, vagyis függőlegesen felfalazzák és kívülről egy alibi ferdetetővel takarják, mert a helyi építési szabályzat szerint a településképbe nem illik a kétszintes ház. és egyébkény ez az alibi tető tényleg jobban illik a utca hangulatába, mint a kétszintes ház. De hogy a nagyobb tetőtéri alapterületen és a falak hőkapacitásán túlmenően van-e más előnye, azt nem tudom.
Falfűtést nem szeretnék. Rengeteg a könyvespolcunk és könyvünk, sok falrészt takarnának.
Hőszivattyús fűtés kialakítása túl drága lenne. Illetve csak a levegőkazános megoldást ismerem személyesen, a többiről csak olvastam. Ez viszont nekem nem szimpatikus.
Szia, a porlebegtetés a mai alacsony hőmérsékletű fűtőközeggel üzemelő padlófűtésnél egyáltalán nem jelentkezik. A hálószobákba én nem raktam padlófűtést, csak radiátort, arra gondolva, hogy a szekrények és az ágy úgyis eltakarják a padló jó részét. Ma már azt gondolom, hogy a gyerekszobába nem lenne rossz, bár egyelőre a gyerek az alváson kívül nem sokat tartózkodik a gyerekszobában, inkább a nappaliban játszik.
A kandallóval kapcsolatban én arra jutottam, hogy bár az építkezés kezdetén még úgy terveztük, hogy lesz, a kémény is megvan hozzá, valószínűleg sohasem lesz (kivéve ha a gáz ára nagyon elszáll). Eredetileg azért akartam, mert az előző lakásban konvektor fűtés volt, ami valljuk be, nem ideális. A szomszédban volt kandalló, és a hőérzet jelentősen különbözött a konvektorétól, cserébe némi kosszal és finom porral jár. Ma már a padlófűtés nyilván sokkal kellemesebb, mint a konvektor volt, és egyáltalán nem hiányzik a kandalló.
Gáz helyett nem gondolkoztál hőszivattyúval táplált felületfűtésben? (padló, fal, mennyezet fűtés) Némi plusz beruházást igényel ugyan, de napelemmel kiegészítve elvileg egész olcsón üzemeltethető.
mindenhol parketta van,kivéve a fürdőt/konyhát/előteret. van pár szőnyeg is. viszont van kiegészítő fűtésem egy cs.kályha, amit napi szinten használok a nappaliban - ott nem is megy a padlófűtés.
Így is lehet, de így meg a féloldalas alátámasztás miatt a deformáció veszélye áll fenn.
XPS-nél a küszöb nincs igazán jól alátámasztva. Ékelés nélkül meg az egész tok nem lesz annyira stabil, mint kemény alátámasztással.
A faéknél pedig az ázás, duzzadás veszélye a gond hosszú távon. Nem igazán gyakori hibaforrások olyankor, ha minden egyéb másra tényleg odafigyeltek, de annyi munka és pénz megy rá a nyílászárókra, hogy ajtónként azon az 5000-6000 Ft-nyi pureniten nem igazán érdemes spórolni. Utólag javítani 100-200e volna.
van olyan ajtóm, ami alatt purenit, egy másik alatt meg xps van. mindkettő küszöbe tökéletes, nem huppog.
amúgy úgy célszerű, hogy a küszöb feléig a beton benyúlik, gyakorlatilag azon ül az ajtó, a másik fele (nyilván kifele) meg hőszigetelés. és akkor lehet akár xps is. xps-ből is van keményebb verzió is, pld. austrotherm top50, ha nagyon aggódnál.
aki csak radiátorost javasol, attól kérdezd meg, hogy hány m-es körzetébe ne menjen a gyerek a radiátoroknak? mivel azok sokkal nagyobb hővel sugároznak --> sokkal jobban lebegtetik a port.
a mai padlófűtések, jól szigetelt háznál alacsony hőmérséklettel fűtenek. nálam ez max 28 fokos padlót jelent (inkább 23-25 általában), bent van 21--22 fok. ott nem sok minden lebeg, de az se túl magasan az biztos. de inkább nem lebeg.
Márciusban kezdek építkezni. Gázfűtés lesz a meghatározó, és egy kandalló kerül kiépítésre a nappaliban.
Hidegburkolat alatt mindenhol padlófűtés lesz. A szobákon gondolkozunk. Van aki a szobákba is padlófűtést javasol, mások, főleg a fiam asztmája miatt csakis radiátoros fűtést. Mi a véleményetek?
Ajtóhoz fával ne ékelj, az időzített bomba. Ott is purenittel szokták megoldani. Beállításhoz a purenit alá ékelnek, amikor szükséges a függőlegeshez, szintén purenit darabokkal.
Igen jól emlékszel, már raktam fel képet,szabadon álló beépítés, új rész, ez a csüngőeresz dolog már egy ideje foglalkoztat :/
A kőműves szerint minden házat így építenek mostanában, de a mienk vmi miatt kicsit jobban csüng? :) :/
a csatornával hogyan tudunk játszani??
Az ablakok külső síkban lesznek mindenképp. Mindenfelé úgy látom és olvasom hogy a kávákat 5-10 cm XPS el kibélelik az ablakbeépítés előtt, még passzív házaknál is, akkor csak nem lehet annyira rossz megoldás..Beer Monster
Az ajtók alatt nem tudom hogyan szokták hőhídmentesen megoldani a 22cm-t (15 szigetelés 6cm beton)??
most úgy gondoljuk hogy 5cm xps, ablak és fenn szintén 5cm xps lesz. vagy esetleg lenn 3cm xps ablak fenn 7cm.
Ebben az útmutatóban a szokásos beépítési módot írják le.
Olyan rögzítésmódról nem esik benne szó, ami leveszi a súlyt a purenitről. Az az ablak, ami nem fekszik fel a káván, előbb-utóbb kimozdulhat, az ajtóküszöb meg behajolhat. Nem láttam még olyan ajtót, ablakot, ahol a konzolokon nyugodna a súly, az útmutató is írja, hogy kidőlés elleni rögzítés a konzol. Az XPS-tábla sehogy se lesz oda jó, purenitre vagy ékelésre pedig szintén szükség lesz. Tudsz más megoldást?
"Az ablak alá purenit kell, nem lesz jó az xps, nem tartja meg az ablakot..."
Erre válaszoltam, hogy az ablak súlyát nem az alatta lévő rétegnek kell megtartania, hanem a megfelelő körbe rögzítésnek! Csak a beállítás idejére terhelnek a tok aljára, a rögzítés után nem lehet érdemi terhelés rajta!
A purenit használatát valószínűleg nem érted, az nem arra való, hogy betegyék a kávába, majd arra tegyék szintezés nélkül a nyílászárót Pur hab nélkül. A purenitet a nyílászáró aljára kell ragasztani/csavarozni, majd így beépíteni!
Az, hogy a szintezés és a tömítés kikeményedésének idejére a támasz milyen anyagból van (fa-, purenit- vagy műanyagékek) teljesen lényegtelen.
Olvasd el például ezt, vagy bármely passzívházas könyvet:
Szabályos beépítésnél egyáltalán nem az alsó szigetelésnek/tömítésnek kell megtartania a nyílászárót!
Alulról bentmaradó keményfa ékekkel szintezés után körben konzolokkal és/vagy tokrögzítőcsavarral kell azt rögzíteni. A végleges - általában pur alapú - tömítés sem terhelhetőbb, mint az xps.
Így van, bár itt nem is 20 hanem a 70-80 centis parapetről volt szó, az ilyenen áteső kisgyerek azért nem jellemző, és körte épp teljesen földszintes házat épít (78057).
1. A viszonylag magas parapet szerintem örökség -- a gyengén szigetelt ablakok miatt kellett a radiátor az ablak alá. Az alacsonyabb parapet utólag kifejezetten kellemessé teszi a lakást hangulatát (belülről). Nekem egy ablakom van, amelyik a többihez képest 20 centivel alacsonyabb parapettel van beépítve (maga az ablak 20 centivel magasabb a többinél) és jólesik azon keresztül kinézni. (És mióta kicseréltem a régi ablakaimban az üveget Ug=3-ró Ug=1-re, a radiátorok el vannak zárva, csak a padlófűtés megy, mégsincs "hideg sugárzás")
2. Kívülről már mindenképpen változni fog az összkép a lejjebb engedett ereszek miatt, bár ott (ha még nem szerelték fel a csatornát) lenne mozgástér, hogy javítsa a bevilágítást. De azt kétlem, hogy bárki fennakadna ezen a 10 centi eltérésen, hacsak nem olyan a környék, ahol igazodni kell a szomszédos épületekhez (de ha jól emlékszem, raktál már be fényképet és szabadonálló családi háznak látszik).
3. Ha van rá mód, az ablak ALATT is érdemes hagyni helyet pár centi XPS-nek, a szigetelés végett. Ha lesz utólagos külső hőszigetelés a falakon, akkor egyébként is az a legjobb, ha az ablakot a fal külső síkjával "színelve" építik be (majd a külső hőszigetelést pár centire ráengedik az ablaktokra -- erről nagyon jó keresztmetszeti rajz van a (Hő)Szigetelések fórumban például a 75808 hozzászólásban), tehát még azt is könnyen megtehetitek, hogy a parapet külső éléből pár centit levéstek és egy XPS csík lesz az ablak alatt. Ha az ablaktok alsó szélessége megengedi, akár pár centivel a jelenlegi ablaknyílás széle alá is lehet menni az XPS csík tetejével. (De ez mindenképp utólagos, költségkímélő javítgatása az "elcseszésnek," olyasmi, mint amikor a Hubble űrtávcső kapott pár év késéssel egy "szemüveget", mert a gyártáskor elrontották a tükrök csiszolását.)
A sertés gyakorlatilag eltűnt a magyar falúról. Meg minden más haszon állat is.
Korábban még a kádár rendszerben majd minden második harmadik házban volt sertés, ma minden ötvenedikben ha akad.
De eltűnt úgy általában minden haszonállat.
Egy kis helyzetkép a magyar falusi állattartásról .
Még korábban, tehát a 2 . vh. előttről :
minden falusi paraszt gazdaság rendelkezett 2 - 4 lóval,
2 -4 tehénnel,
10 - 15 disznóval,
50 - 100 baromfival,
pár macsek és kutya.
Azután a kádár rendszer elejére elsőnek eltűnt a ló, úgy 1958- ban az akasztások évében ment a levesbe a ló. Drága elvtársaink eladták a maradékot a belgáknak ló húsnak.
Pedig a ló egy tiszta állatt volt. Folyamatosan csökkent a tehén állomány.
A kádárrendszer fénykorára maradt a sertés, sőt volt egy másodfelvirágzás is, amikor az említett 10 -15 helyett egyes portákon akár 50 - 100 is akadt. Vitték a Szúba.... vagonban mire kiért fele eltűnt. 25 % megdöglött 25 % -ot ellopták. De azért prosperált ez a biznisz. Lovat 1980 -ban a falusi gyereket se igen láttak. Leszámítva azt a pár fuvaros lovat.
Mint írtam vége a szociálizmusnak és vége a falusi állattartásnak is.
Egyébként csak a sertés és a 100 feletti baromfi az ami borzasztó tud lenni.
Büd s és a rengeteg légy.
Az ausztriai borzasztó tehéntartásról. Hát a falú közepén is látni teheneket. Igaz ez a hollandokra is. Mikor náluk voltam , az előkelő kávézó teraszától 15 - 20 méterre legelészet vagy 5 - 6 tehén.
Mikor megérkeztünk Hollandiába, már a határtól érződött a tehén szarszag . Ők megszokták.
Disznót a szűk 3 hét alatt viszont egyet sem láttam. Az nem csak hogy förtelmesen büdös, de még romból is.
Áh, felejtsd el. Még ha maradt is olyan falu, ahol engedélyezik, a megjelenésed után egy-két éven belül módosítani fogják a rendeletet. A szomszédok meg tuti találnak valami ürügyet, hogy feljelentsenek, ez már egy telep, nem hiszem, hogy el lehet viselni pár napnál tovább a közvetlen közelségét.
Ausztriában csak tehenek vannak, de még az is embert próbáló.
Födém: páraáteresztő fólia, 30 cm hőszigetelés, 6 cm felbeton, E-gerendás betonfödém béléstestekkel
Tető: cserép, 3 cm cserépléc, 3 cm ellenléc, szálerősített páraáteresztő fólia, 10/15 szarufa
Túlnyúlás: 70 cm-es a párkány, 15 cm-es a hőszigetelés, tehát a szarufa hossza a túlnyúlás miatt körülbelül 1 méter.
A székálláson (15/15) a szarufa az alsó (túlnyúlással együtt számolt) végétől mérten 5. méteren fekszik fel. Ehhez képest körülbelül 60 cm-rel feljebbről indulnak a fogópárok. Ezek kb 210 cm magasan vannak a felbetonhoz képest, a kérdés, hogy áttehetjük-e ezeket 15-20 cm-rel magasabbra, hogy ennyivel növeljük a belmagasságot.
A tetőtérbeépítés érdekében szeretnék érdeklődni a következővel kapcsolatban. A nagyobb belmagasság érdekében szeretném fentebb rakatni a fogópárokat. Az lenne a kérdés, hogy véleményetek szerint ezt "büntetlenül" meddig lehet megtenni, hogy statikailag biztonságos maradjon.
Jelenleg a fogópárok a felbetonhoz képest 215 cm-re kezdődnek, a fogópárok fölött a taréjszelemen 95 cm-re van. A középszelemenek és a felbeton között a távolság 165 cm. (A tető dőlésszöge 25 fok)
Jó lenne, ha legalább 10-15 cm-rel fentebb lehetne rakni a fogópárokat, hogy a belmagasság így elérje a 230-at.
Az egy jó kérdés, mit ér az a kockaház? Nem is anyagilag, hanem használati értékben. A meglevő vezetékezés (víz, villany, fűtés, gáz) nyilván "megy a levesbe", ha 30-40 évre tervezel. A burkolatok szintúgy. Ha igazán olcsó a ház, akkor a nyílászárók is. Szigetelés vagy nincs, vagy csak jelzésértékű. Héjalás újragondolandó, már csak a cseréplécek állapota miatt is. Na, de akkor mi marad? Nyilván a legfontosabb: a szerkezetet. De azt meg hogy építették meg 40 éve? Tudunk róla valami tutit? Azért akkoriban nem azt használtak, amit kellett, hanem ami épp volt a tüzépen, vagy "fasszolni" tudtak a munkahelyről.
- alapozás? (Szivárgó, vagy csapadékvíz nem mosta-e alá?)
- falazat? (tényleg tömör, vagy takaréküreges fal?)
- födém? (Vasbeton, vagy fa födém? Látod-e az állapotát feltárás nélkül, hogy ne csak vásárlás után jöjjön a meglepetés?)
- száraz-e az a pince?
- jó-e a tetőszerkezet?
És akkor -ha kész leszel- "üzemeltetni" is kell a házat. Mennyire lehet a meglevő szerkezeteket utólag szigetelni, hogy ne legyenek hőhidasak? (ld. például az épp most előjött lábazatot) Tudsz-e olyan ablakokat, illetve árnyékolást kialakítani, hogy ne kelljen klímát üzemeltetned?
És egy utolsó érv: nem akarok "bunkópösti" lenni, de ahol 2 MFt a telek, ott azért csak nem dobnak hátast pár kacsától, esetleg disznótól. Ennyire már nem kéne urizálni. De az önkormi megmondja az ilyet előre, ha bemész, és megkérdezed, de a helyi építési szabályzatban is benne van, ha letöltöd a honlapjukról. Csak úgy mellesleg megjegyzem, hogy még Óbuda kertvárosias részén is lehet "kisméretű" haszonállatot tartani, igaz, max 10 darabot. Tehén, disznó tényleg csak meglevő ólban helyezhető el, újra már nem adnak engedélyt. Pedig az már jellemzően az "újgazdagék kikőtöznek a ződbe" környék, ahol az építkezés a meglevő 40-50 éves fák azonnali kivágásával kezdődik, és a 90%-os térkövezéssel, meg pár telepített tujával és gyeprácsba vetett angol pázsittal fejeződik be, mer' az szép. Cserébe a telekárak meg 30-40 millánál kezdődnek.)
Ha a nickedben a 68 a te évjáratod, akkor nagyjából egyívásúak vagyunk. Oké, hogy már "megállapodtam" (azt hiszem, ez a polkorrekt kifejezése a lustaságnak :-) ), de tuti inkább vágnék bele egy építkezésbe, mint egy bizonytalan eredetű, és főképp bizonytalan jövőjű ház átalakításába, felújításába.
Próbáltam guglizni, de nem találtam választ. Van egy régi építésű ház, aminek a lábazata terméskőből van. A homlokzatot szigetelnénk. Mi a helyzet ezzel a terméskő lábazattal? Azt is kell szigetelni?? Vagy lehet egyáltalán? Láttam olyat is, hogy az érintetlen maradt. Tudtok ebben segíteni?
Ha arra gondolsz, hogy s.k. megcsinálod... tudod, van az a szólás, hogy az első munkáját az ember az ellenségének építi, a másodikat eladásra, a harmadikkal már maga is elégedett.
Igen főleg ha minden átmegy villanyba, és a napelem rendszer teljesítménye akkora amekkora az óráknál lévő biztosítékok adnak ki. Most egy házat szerelünk ott a beépítés ősz körül volt és most még pluszban vannak a napelem javára. Neki 1-1,5M ka volt.
- elektromos és mechanikai szerelési anyagok (tetősíkra szereléshez)
- munkadíj
Konkrét ajánlatot telepítő cégek tudnak adni, abból van sok, kis árkülönbségekkel (a nagyon olcsók is megtalálják a számításukat, pl. az apróbetűs részben ott van, hogy szerelés díja az alapdíjon felül a talajtól számított méterenként 20 ezer forint, vagy a garanciáért kérnek külön pénzt, vagy "B" minőségű, esetleg bontott napelemeket használnak, valami hasonló, érdemes megnézni az apróbetűs részeket)
A hűtő-fűtő klímák elérhetővé válása óta kevésbé népszerű a villanyradiátor: a klíma fűtő üzemmódban kb 0.8 kW elektromos teljesítménnyel tud beszivattyúzni 2-3 kW hőteljesítményt.
most (alacsonyak a betéti és hitelkamatok) valószínűleg igen, de számolgatni kell.
ha arra számítasz, hogy betáplálsz az elmű hálózatba és dől a pénz: NEM ÉRI MEG, a betáplált többletért kb annyit fizet, amennyit a rendes erőműveknek.
ha a villanyszámládat akarod csökkenteni, akkor megéri, 1kWh megspórolt villanyáram 40 forint. Egy jól tájolt napelemtábla évente kb 200 kWh energiát termel (modern napelem, optimális tájolással, Szeged környékén 300-at is), tehát az éves megtakarítás napelemtáblánként lehet 8-10 ezer forint. Egy közepes rendszer (8 panel) ára kb 1.1 milka, egy nagyobb (12 panel) 1.4 milka. A 8 paneles rendszerrel évi 70-80 ezer forint dolgozik az 1.1 milliós beruházáson (7% körüli hozam), a 12 paneles rendszerrel pedig évi 100-120 ezer forint az 1.4 milkás beruházáson (8% körüli hozam).
Hello. Egy kis segítségre lenne szükségem. Egy 50m2-es hőszigetelt lakást, tervezek felújítani az alapoktól. Olvastam az Adax fűtésről és keresgéltem is utána a neten de nem igazán vannak konkrét válaszok, hogy megérné e ezt a rendszert használni. A legtöbb válasz már több mint 5-6 éves és nem tudom azóta fejlődött e. Van itt olyan aki használja és ajánlaná? Az oldal marketingje remek, csak azt nem tudom mi igaz belőle. Válaszaitokat előre is köszönöm.
Igen van az egyszeri kiszállási költség. Ezen felül ha beadod a papírokat akkor kapsz erre egy gazdasági - műszaki tájékoztatót na abban benne van még mit kell csinálni, kell e tervezés és kell e szabványosítás.
Ha régi, forgótárcsás mérőd van, azokba be van építve egy visszaforgást gátló szerkezet. Vagyis, ha energiát táplálsz vissza a hálózatba, akkor is állni fog. Ettől még átmegy rajta a visszatáplált energia, csak nem fogja a javadra írni.
Digitális mérők jó része már olyan, hogy (ha a hálózat lehetővé teszi) a központból le lehet olvasni és funkciókat ki-be lehet kapcsolni rajta. Ha ilyen mérőd van, akkor csak bekapcsolják rajta a visszatáplálás funkciót. Ha régebbi digitális mérő van, azt le fogják cserélni.
Itt vannak a bejelentéshez és engedélyezéshez szükséges dokumentumok:
Szerződés kell az áramszolgáltatóval, és akkor engedélyezik a villanyórában a visszatáplált energia mérését. Elvileg szerződés nélkül is lehet (bár attól tartók, nem szabad), de akkor valószínűleg kicsit kevesebb napelem az optimális mennyiség, mert az alkalmankénti fölös enerigát ajándékba adod az áramszolgáltatónak.
Fordítós klíma == télen fűt (hőszivattyúval). Ez sem olcsó bul (fűtéscsövek helyett légtechnika kerül a házba), és az energiatakarékosság érdekében kültéri egységeként mondjuk 2-2 napelemtábla is a tetőre, de a cirkós központi fűtést a gázos lobbi nagyon megdrágította.
ha 2 milkárt kapsz telket, 14 milkából már elég jó házat lehet építeni, kevesebb kompromisszummal, modernebb szerkezetekkel, később eladni is jobb áron lehet, mint egy felújított, szigetelt kockát. egy CSOK-konform 90m2-es négy félszoba + nappali házat ki lehet hozni ennyiből.
Ha a szigetelés "megszakítás" nélkül körbe megy, akkor már nincs ok aggódni. Vedd olybá mint a vízszigetelést, ha nem folyik ki a víz akkor jó. (ablaknál kifolyhat, ott az üvegnek kell szigetelni)
Födémszigeteléssel kapcsolatban lenne egy kérdésem.
Ki szeretnénk alakítani egy kis tetőteret a padláson új építésű háznál. (A tető méretéből adódóan a ház közepén majd 35 nm-en meglenne az ehhez szükséges belmagasság). A födémre 30 cm-es szigetelést terveztünk.
Az lenne a kérdésem, hogy szigetelés szempontjából hibásan gondolkodom-e, hogy ha arra a részre, ahol a tetőteret használni szeretnénk nem rakunk (max csak minimális, 5-10 cm-es lépésálló) a födémre szigetelést, hanem a tetőfólia és a leendő gipszkarton közé pakolunk csak? Illetve nyilván a gipszkartonból készülő válaszfalak külső oldalára. Ezzel tulajdonképpen azt a 35 nm-t kívülről leszigeteltem (nem 30 cm-rel, de megpróbáljuk megoldani legalább 15-20-szal). Illetve a téli időszakban kapna némi temperáló fűtést, hogy 15-16 fok alá ne tudjon leesni a hőmérséklet.
Tegyük fel, hogy a ház alapja kb. 80cm mélyen a fagyhatár közelében van, viszont Én az egész ház előtt le szeretném térkövezteteni. Ilyenkor kiemelnek legalább 40cm földet és helyette betonzúzalékot tesznek be.
Így hamarább elérheti a fagy az alap alját, a 80cm-t vagy nem lesz számottevő különbség a mostanihoz képest?
Vagyis a betonzúzalék és a térkő rosszabbul szigetel-e mint a tömör föld? A térkövezéssel ilyen szempontból árthatok-e a háznak?
A jegesedés rétegenként történik. A fentről lefele.
Feltételezve egy már kialakult vastagságú jégréteget, a model szerint meg kell vizsgálni, hogy a következő vékony réteg jég mekkora latens hő elvesztése során fagy meg (a vesztességet a jég feletti hideg levegő vonja el). Ez a hőmennyiség át kell haladjon a már létező jégrétegen, aminek van egy hőellenállása, amit le kell győzzőn.
Meg kell állapítani a jég feletti levegő és a jég alatti víz hőmérsékletét.
És kijön egy jégvastagság, ami véges idő alatt kiakul.
Ezt a számítási módszert kisérletileg lehet ellenőrizni (persze figyelembe kéne venni a szél sebességét, a levegő nedvességét is).
Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a víz a jég alatt is hőt veszít, akkor még bonyolultabb a számolás.
Meg kell állapítani, hogy egy adott vastagságú jégréteg egy négyzetméterén mekkora hővesztesség halad át, a hideg levegő hatására, ugyancsak az adott vastagságú jég hőellenelását felhasználva. Ebből kijön a víz hőmérséklete az idő függvényében, ezt valahogy össze kell hozni a fenti modellel. Holnap este megpróbálom kiszámítani. :)
A jégnél a halmazállapot változáshoz szükséges energiát és a mélyben lévő hatalmas víztömeg által tárolt hőt kell figyelembe venni. A talajnál nedvességtartalom függő meddig fagy át, és a mély talajban tárolt hő, amely folyamatosan tárolódik be a nyár folyamán hat az átfagyás ellen.
De, hogy a jég szigetelne... persze van olyan anyag amitől jobban szigetel ezt elismerem :-)
Most mondták a TV-ben, hogy a balatonon 17cm vastag a jég. Ez azt jelenti, hogy a földben jelenleg kb. 17cm mélyen van a fagyhatár vagy a kettőnek semmi köze egymáshoz?
megmérték valaha? ha nem, miért nem? ha igen, miért nem publikálták? szakmai konferencián a termékről tartott előadás slidejába miért az volt írva, hogy további vizsgálatot igényel? sülleydésre, vályúsodásra, minden egyébre ott volt a rengeteg mérési adat. erre semmi.
a szuper gumibitumenes aszfaltról sem sokmindent találni, az egyetlen előadásban amiben voltak mérhető paraméterek, eredmények, a tapadásnál az szerepelt hogy "további vizsgálatot igényel"
Az iudex cikkében azt írják, hogy " További előny, hogy a gumibitumenes utaknál csökken a menetzaj, viszont nő a tapadás." Bár ezt különböző hőmérséklet-tartományokban is vizsgálni kell, meg 1-2-5 év használat (vagy 100-200-500 ezer gépjármű áthaladása után), tehát nem feltétlenül gyorsan születik meg az eredmény. ha minden olyan egyszerű lenne, a MOL biztosan tudná "nyomni" (a tőkéje megvan hozzá, mióta kiszálltak a geotermikus bizniszből).
és még mindig csak hinni lehet benne, semmilyen mérhető műszaki paramétert nem publikálnak. tartósságáról meg pláne nem.
a magyar műszaki csodáknak ez egy alaptulajdonsága. a szuper gumibitumenes aszfaltról sem sokmindent találni, az egyetlen előadásban amiben voltak mérhető paraméterek, eredmények, a tapadásnál az szerepelt hogy "további vizsgálatot igényel"
spam következik, a knauf forgalmazni kezdi a tavaly már beharangozott hőtároló belső vakolatot, bár kilónként 1980 forintért inkább csak érdekesség. A vakolatba apró viaszgyöngyöket kevertek, amelyek a falon keresztül érkező meleg hatására megolvadnak és az olvadáshő révén késleltetik a fal belső felületének átmelegedését.
az ugyved olyan mint a pisztoly. senki nem szeretne hasznalni, de ha az ellenfelednek van, akkor neked is kell legyen. a szerzodest a beruhazo reszerol hetprobas jogaszok es gazemberek irtak. minden mondatot megfontoltak benne. laikuskent alairva csak bukhat az ember.
az az igazi gond, hogy ezt bele kell kalkulalni. nem elkerulheto, mert mind ilyen. a kulonmunkakkal feltornazott osszeg nagyon regi modszer pl.
Valamikor az 'aranykorban' nem így készítették a falra erősítendő tárgyakhoz a fatipliket ?
Valami trapéz alakú..... "egy lécből vágni egy passzoló méretű trapéz alakú darabot. "
A falba egy fészket vésni / hogy cakszerűen mondjam /,
Abba azt a trapézalakút "azt rendesen beleragasztani" begipszelni és jöhet a felcsavarozandó tárgy , pl. Wc papaír tartó, függöny karnis tartó stb.
Régen még az ilyenekre mester embereket is híttak ... már aki tehette.
Más . Úgy 38 -39 éve a drága emlékű apósom, aki a humán világ elsőrendű képviselője volt, kérdezi egy felújítás alkalmából, hogy mikor jön a kőmíves ??
Először nem értetem, hogy mit akar. Végül kiderült, hogy az előnapokban lebontott cserépkályha kémény bekötésénél azt a csúnya ormótlan lukat kell kőmíves mesternek betömni.
Mondom papa semmi gond, én vagyok a kőmíves mester / hivatásos ezért kiröhög vagy kétnapi keresetem bánja /. na szóval elő egy stucni / nálam mindig minden van /, félvödör meszes malter, behelyez a stucni, kiékel, betömi a közben gipsszel megerősített malterrel, megvár amig köt , felesleg legyalul, majd bele a vakdugó. ha van, ha nincs jó a rongy is.
Vidéken a nagyemberek/tekitélyes polgárok/pártfunkcik helyett a szomszéd Józsi vagy annak barátja elvégezte az ilyen munkákat.
Egy külbudai építkezésnél sorra jönnek ki a vállalkozói stiklik, aprónak tűnő, de jelentős trükkök.
pl. ez egy 75 milliós építkezés, de már most látszik hogy lényegesen több lesz.
A napokban kérdi az építettő, hogy ő úgy látta az eladási reklámban az erkély korlátok tetszetős üvegből készülnek. Na nézzük meg. Sehol semmi ill. a műleírásban találtunk olyant , hogy :
korlát zárt szelvényből, tartókeretekre erősített léc .
Ennyi semmi több, a kivitelező félvállról megjegyzi, ennyiből meg lehet építeni.
Teljes mértékben igaza van.
Meg lehet.
Feldobb függőleges tartókat, vízszintesen zárt szelvényből keret majd rá a lécváz szőrös deszkából. Se szelvény méret se faanyag minőség se , se felület kezelés semmi.
És közben szivatják szegény megrendelőket, hogy ők választhatnak. Természetesen mindenért felárt számláznak.
finom / ? / inkább durva csapdák a végtelenségig.
pl a házban lévő garázsba eredetileg nem volt tervezve fűtés.
Lépre csalták őket, betettek egy padlófűtést igen ritka csővezésel,jd jön a számla .... a 75 mill. fölött, hogy 220 eft.
egyáltalán minek fűteni egy garázst, de ha akarják megtette volna egy radiátor. A fűtőcsövek a fal másik oldalán futnak, ok. legyen 2 x2 m cső plusz egy radiátor, legyen 25 eft, ha már ott vannak egyébként is szerelnek radiátorokat.
Mindig rábeszélik őket valami változásra, majd az árat csak utólag közlik a jó zsírorosat.
Van pl. a műleírásban olyan , hogy kerítés. ok. Na de milyen ? Egy sor sincs róla.
Végül is leásott betonoszlopok rá drót fonat megteszi.
De nem egy 75 milliós háznál.
Érdemes vitatkozni, végül perelni , Szerintem igen ,kezdeni azzal, hogy a szemébe kell mondani az ilye pofátlanoknak , hogy szarok, nem etikusak.
Az ott dolgozók pedig mindig a főnőkre hivatkoznak.
10.000 Ft-os díjazással résztvevőket keresünk felhasználói interjúra január 14-én (Budapest).
60 perces felhasználói interjút szervezek Budapesten, Január 14-én Szombaton, Budapest I. kerületében. A kiválasztott résztvevők, akik eljönnek és részt vesznek az interjún 10.000 Ft-os shopline / bookline ajándékutalványt kapnak. Kérem töltse ki az alábbi rövid kérdőívet.
huh. nem találok képet hozzá. fűrésszel és vésővel trapéz alakban szép szögletesre ki kell faragni a helyet. a trapéz széles fele legyen a fal felől, hogy az alakja miatt se tudja kihúzni amikor feszegeted az ajtót. aztán egy lécből vágni egy passzoló méretű trapéz alakú darabot. azt rendesen beleragasztani, esetleg két csavarral is segíteni neki. utánna, ha megkötött, síkba gyalulni, majd bele lehet fúrni, faragni a zárnyelv helyét újra. ezután kitt, csiszol, fest, zárfogadó vas felrak.
Igen, a zárásban is lesz szerepe (bár csak egy beltéri ajtó). Megírnád, hogy mit értesz az alatt, hogy "rendesen csinálni egy pótlást"? Azt elvileg hogy kell?
Szia, igen, ez egy ureg. Az az ureg, amibe a zar ellendarabja kerul. Teljesen ossze van barmolva, kosz az otletet, dolgoztam is mar autogittel, van is itthon, de itt fel se merult volna bennem a hasznalata. Ha meg nem jon be, akkor kivagom a keretbol a darabot a p..ba es beragasztok a helyere egy oda vagottat.
Trópusi fák szerintem jobban bírják a napot, de más szerszám kell a megmunkálásukhoz mint az európai fákhoz. Az üveg alá el tudok képzelni fém szúnyoghálót (levehető kivitelben a takarítás miatt) árnyékolásnak A fém bírja a napot.
csókolom tessék bemenni a csatornázási művekhez, kiváló helyszínrajzaik vannak a csatornákról és ott szólni.
ha külön telek van semmiféle beengedés nincs. az a baj ha szennyviz szikkasztó-t fog csinálni arra olyan büntetés jön hogy rá fog kényszerülni megint a csatornára.
arra is tessék vigyázni hogy nehogy az ön csatorna csövére kössék suttyomban a föld alatt az utcafront előtt. anyáméknál is így akarták volt is balhé.
köszi mindkettőtöknek. ezért jó a fórum, hiába veszem meg a "rá való" cuccot, ha sz*r. mert persze, hogy nekem is beszáradt-behorpadt a gitt a kerítésben. jövőre tutti ki is esik a francba. na majd akkor támadom az új tudással! :)
ha vastagon hordod fel, soha nem keményedik át, és zsugorodik, azaz behomorodik kötés közben. a 2k autó kitt meg hamar köt vastagon is és egyből csiszolható.
ha telibe lesz festve, akkor autókitt. ha nagy a hiány, akkor értelmes alakra vésni vagy fúrni, pótlást beragasztani, utánnna síkbagyalul vagy csiszol, tapaszol, csiszol, fest.
van egy összebarmolt ajtókeretem, kitört belőle egy darab. Létezik valami kitöltő anyag, amivel kifújhatom, mint valami purhabbal, lecsiszolom, és fúrhatok bele?
Minden esetre a mai napon már közöltem is vele,hogy itt nem lesz csatornázás.
Azt mondta,hogy akkor ő nem is vezetteti ki a szennyvizet inkább fizet adót utána. Nem fogja az egész udvart feltúratni. /Az enyémet lehetett volna :-)/
Természetesen azzal én is tisztában vagyok,hogy ha valamilyen probléma van a házukkal köteles vagyok beengedni amíg tart a /pl.szigetelés.kőporozás egyebek/
Arra, hogy a szomszéd mit csinálhat a másik telkén, eléggé szigorú szabályok vannak. Önkényesen az Ön beleegyezése nélkül nem csinálhat semmilyen építési munkát. Azt viszont engednie kell, hogy a házát karban tudja tartani, mivel a telekhatáron van a ház. Ez a tervezett új csatornatelepítés első ránézésre nem tűnik indokoltnak, bár így a fórumon keresztül nem látjuk a helyi adottságokat. Az új csatornázásnál tudtommal minden esetben a helyi szolgáltató pontosan kijelöli az utcában a nyomvonalakat és a rácsatlakozások helyét az egyes ingatlanoknak. Ez a dokumentáció szerintem hozzáférhető a lakosság számára is. Annak kellene utána járni, hogy a szomszédjának hol kellene rákötnie a hálózatra. Hacsak nem valami megoldhatatlan műszaki akadálya van, nem hinném, hogy az Ön telkén keresztül vezetne a nyomvonal.
Ha a szomszédja annak ellenére, hogy Ön nem járul hozzá belekezd a munkába eléggé nagy bajba kerülhet. Ha ilyenre kerülne a sor azonnal amennyi fényképet/videót csak lehet, készíteni kell. Ezzel egy időben fel kell szólítani, hogy hagyjon fel a jogsértő magatartással és azonnal hagyja el a telket. Ezt is célszerű videóra venni. Ha nem megy el magától ki kell hívni a rendőröket és kérni őket, hogy távolítsák el onnan. Ezután a jegyzőtől kell kérni birtokvédelmet, illetve felkeresni egy ügyvédet, hogy mi ilyenkor a pontos teendő. Az nagyon fontos, hogy ha a szomszédja Önnek 1ft kárt is okoz azt köteles megtéríteni. Tehát ha például kárt tesz a járdájában azt köteles helyreállítani.
Sajnos azért tudom ezeket, mert nálunk is volt hasonló vita a nagyszüleimnél. Ők elmentek nyaralni, addig a szomszéd úgy gondolta, hogy leszigetelik és színezik a házat. Csak erről elfelejtettek szólni. Fogták magukat az utcai kaput kinyitották, úgy, hogy utána vissza se lehetett rendesen zárni. Ezután felállványozták a házat, emiatt kivágták a bokrok egy részét, mert szerintünk útban volt (simán elfért volna az állvány a bokrok kivágása nélkül is, csak kicsit normálisabbnak kellett volna lenni). Valószínű az állványozás közben sikerült betörniük az egyik ablaküveget is, ezt egy osb lappal gondolták megoldani, amit gondosan hozzácsavaroztak jó sok helyen a kerethez. Majd nagyban nekiláttak a munkának. Az összes sitt, zsákok, maradék hungarocell szét lett szórva a kertben, ahova a szél éppen elvitte. Mivel a nagyszüleim megkértek, hogy menjek el megnézni minden rendben van e a házzal, Én addigra értem oda, mikor már színezték a házat. A színezés is megfelelő szakértelemmel készült, ugyanis mindenhol a lemoshatatlan műgyantás anyag volt végigcsöpögtetve. Azelőtt 2 hónappal lett viacolorozva a járda és lefestve a kerítés. Ezeket annyira összekenték, hogy cserélni kellett. Először mikor megláttam mi van ott, szóhoz sem tudtam jutni. Természetesen megkérdeztem, hogy ez itt micsoda, mire a szomszéd közölte, meg van beszélve a nagyszülőkkel, hogy amíg Ők nyaralnak, megcsinálják a házat. Megkérdeztem, hogy ha felhívom őket, akkor is ezt fogják e mondani, felháborodva közölte, nem érti, miért kell kötözködni. Természetesen felhívtam a nagyszülőket, akik semmiről nem tudtak, de legalább a nyaralásukat is sikerült elrontani. Ezután hosszú ügyvéddel közös levelezések, melynek a végén még per előtt megegyeztek. Ha jól tudom csak a helyreállítás több mint 1 millió volt. Illetve 1 napig szedték a sittet 3-an a kertből, gondos felügyelet mellett. Azóta szerencsére elköltöztek, mert szerintük indokolatlanul a környéken mindenki utálta őket.
filmekben szoktak szerepelni ilyen teraszok, például abban a jelenetben, amikor a fiú elkéri a kocsikulcsot az apjától, az apa dobja a kulcsot, leesik, a terasz deszkái közé. adott a drámai helyzet, amiből a cselekmény kibontakozik.
Pergolát szeretnék tavasszal csináltatni, ehhez gyűjtenénk ötleteket. A lexán tetőt megoldásról lebeszéltek. Legszívesebb nem is nagyon fedné be a pergolát, de a nap végett árnyékolás azért szükséges, illetve ha esetleg kisebb eső esik, akkor sem ártana némi védelem a teraszra.
Az lenne a kérdésem, hogy a következő megoldással találkozott-e már valaki, illetve mi lenne ennek a megoldásnak a "hivatalos" neve. Miből lehet az anyag, amit ki lehet feszíteni, illetve mennyire lehet ez tartós?
Tetszik ez a megoldás, egyedül attól félek, hogy a fát eszi meg gyorsan az idő, de egy asztalos szerint, ha bádogozzuk a fa tetejét, jóval tovább bírná.
Az egy 'gödör' leegyszerűsítve. Tehát az a 'gödör' lehet betonból, de manapság már műanyag.
Mindig a szolgáltatást igénybe vevő ingatlan tulajdonos telkén,
közel a telek határhoz.
Abba csatlakozik be a házból/ingatlanból jövő szennyvízcső. Itt van egy esés ezzel küszöbölik ki a szint különbségeket , mert a a házból kijövő cső mindig lefelé megy, de soha sem szabad elérnie az utcai gerinc mélységét. Ez a határ.
A fogadó akna még a tulaj hatáskörébe tartozik ... onnan viszont már a szolgáltató az illetékes.
A gyerekszobában van nálunk a termosztát. 22 - esetleg 22,5 fokon megy.
A fal 40 centi vályog, műanyag ablakkal.
Van egy páramérő a szobában, mostanában száraz a levegő kint, tehát szellőztetésnél lemegy 35%-ig. A radiátorra kipakolok forró vízet így felmegy kb átlag 45%-ra.
Ma bizony észrevettem, hogy vizesek a külső sarkok fent, lent - az egyiken jön a penész is.
Ráadásul ha a szomszéd extrán pofátlan és számító, és bekövetkeznek (HA!) az elemes kollega által leírtak, akkor majd azt fogja Önnek mondani, hogy itt ez a sok munkás meg a gépek, ne legyen már olyan kegyetlen, hogy most őket el kell küldeni (hiszen ki vannak fizetve stb.). Meg egyébként sem úgy lesz az, nem lesz itt semmi felfordulás, nem fogjuk magát zavarni, pillanatok alatt kész stb. Aztán persze nem, de amikor már félig fel van túrva minden, akkor Önön még nagyobb lesz a nyomás.
Szóval észen kell lenni, és tudatosítani, hogy nem. Szép gyep meg gyümölcsfák ide meg oda, oldja meg.
Nekik van pénzük itt nem arról van szó.Inkább a kényelem.
Hatalmas nagy udvaruk van és féltik a gyepet a gyümölcsfákat.
Én is rokkantkocsival járok ki a nagykapun,mert a visszapillantó miatt a kiskapun nem férek ki.
Amíg folyik az építkezés én hol járnék ki? Azon kívül nekem ez a kijáró terület apró kaviccsal szépen megvan csinálva,hogy ne kelljen sárban közlekednem.
Szóval ha nem kötelezhetnek rá én szorgalmi díjért sem mennék bele.
Ha tényleg 7,5 cm vtg. az Ytong és 7 cm vastag az estrich, akkor ez kb. akkora igénybevétel a szigetelésnek mintha 2 sovány ember állna egymás mellett. De azért nem ez a helyes építési sorrend, legközelebb oda kell figyelni. Minden esetre, nem kizárt, hogy a szigetelés kissé összemegy az állandó teher hatására, jöhetnek -nem biztos - kissebb (hajszál?) repedések. Ha a repedések zavaróak lesznek akkor a falat vissza kell bontani és újra megépíteni, a padló megbontása már teljesen fölösleges lesz, mert beáll. Egyszerűbb esetben bontás nélkül is eltüntethetőek lesznek az esetleges repedések. Ha csempe is van a falon az a helyzetnek nem használ!
szóban nem biztos, hogy megértik ezt a tulajdonosok.
de ha eléteszel egy papírt, hogy a fagyok elmúltával statikai véleményt kell készíteni a falról (tehát nem te nyafogsz a hideg miatt, hanem a szerkezet szilárdsága kerül veszélybe), a szakvéleménynek is van költsége, aztán a bontás költségét és az újra fel nem használható anyagok újbóli beszerzésének a költségét valakinek állnia kell, itt írja alá, az szerintem elég meggyőző. vannak emberek, akiket csak a konkrét százezer forintok győznek meg.
van értelme, de nem azért, hogy 70 centi mélyen képződő jéglencsék meg ne emeljék a házat, hanem azért, mert így télen a falak alsó része nem fog annyira lehűlni a lábazat felől.
Olyan régi ház esetén ahol az alapmélység csak 60-70 cm, tehát nem éri el a 80cm (mostanában már 1m) fagyhatárt van-e értelme úgynevezett fagyvédő szoknyát készíteni a ház köré? A mostani kemény mínuszok félek, hogy megmozgatják a házat, ezzel talán el lehetne ezt kerülni a jövőben.
Ha jól tudom passzívházaknál szoktak ilyet alkalmazni. Ha van egyáltalán értelme, hogyan kell ezt szakszerűen megcsinálni, milyen xps-t kell használni, milyen szélességben, kell-e neki valami alap vagy csak a földre le kell fektetni és mehet rá a takaró föld esetleg járda, milyen mélyen kell elhelyezni, stb...?
Ott van már egy nyergesre való PTH 30... Na mindegy, megpróbálom megértetni a tulajjal. Nekem sincs sok kedvem odafagyni + isten ne adja hogy a hideg miatt a második födém után jöjjenek a falakban állékonysági problémák... akkor a kardomba dőlök... Inkább várunk.
Egyébként február második hetében stabil plusszokat jósolnak. Ha éjjel +2 vagy +3 fok lesz azon mennyire kell görcsölnöm? Még belefér?
Ha nagy a gaz falazd fel zsalukõvel... egy szintet megbir az alap altalaban. Ne foglalalkozz malterrel , mert csonta fagy. Habbal lehetne -10 fokig, de azt epeszu mernok nem fogadja el, hacsak nem valami valaszfal.
-10et ír. De napközben nyilván nem lesz ennyi és este sem. De Én azért aggódok. Meg valamiért habarcsot erre nem írták, csak a betonszerkezeteket. Mi való akkor a habarcshoz?
Olyan kérdésem lenne, hogy jövőhét közepétől falaznunk kellene Budapesten PTH téglával, sima mész-cement habarccsal. Az előrejelzés -8fokot ír a legrosszabb éjszakára. Napközbenre -1 és 0 közt mond.
Mit ajánlotok fagyálló adalékként? Kalcidur rémlett régről, de most olvastam az adatlapját és csak betonadaléknak ajánlja.
És mit kell észrevennem a felfalazott szakaszon, hogy ha menet közben fagykárosodik?
nem olyan macerás. lehet venni kicsi kondenz átemelő szivattyút, klímákhoz szokás használni főleg. az már egy hajlékony 10mm csövön is elnyomja a vizet, onnantól nem kell az eséssel foglalkozni.
gyerekkori emlékeimből felrémlett még, hogy volt a kezemben olyan fröccsöntött prolietilén műanyag pohár, aminek az aljára laposelemről kipreparált sárgarész lemezeket csavaroztak arról pedig a két drótot konnektorba lehetett dugni. a poharat megtöltötték vizzel, bedugták a konnektorba és fél percen belül felforralta a vizet, akkor kihúzták a konnektorból és teát főztek.
Van olyan, hogy fűtőkábel, ez két párhuzamos ér, közötte olyan agyag, aminek az ellenállása a hőmérséklettel erőst növekszik (persze az egész kívülről le van szigetelve).
Úgy van beállítva a keverék, hogy kb tart egy adott hőmérsékletet. ha annál melegebb az idő, akkor semmit nem fűt, de hidegben meg rákapcsol. Vagyis elég önszabályzó.
Az egyes változatok különböző hőmérsékletet igyekeznek tartani (és különböző névleges méterenkénti teljesítményre képesek). Kb száz évvel szereltem is ilyent, Raychem
gyártmányút, de az neked túlzás lenne, mert ők ipari megrendelőknek szállítanak akár robbanásbiztos kivitelben. Viszont láttam már (nyilván nem robbanásbiztos kivitelű)
fűtőkábelt ami ereszcsatornába befűzve, pont fagy védelemre. Szerintem hasonlót kéne keresni. Nem tudom, mi lehet a szakszerű neve.
Igazából ebben a házban 1 főtől több nem fog lakni, így vendégházzá alakításon is gondolkodtunk (3 külön apartmanra osztható lenne) , de azt támogatás nélkül nem tudnánk megvalósítani.
Igazából mindent fel kellene újítani/cserélni rajta... (nyílászárók, szigetelés)
megprobalom, hatha itt van valakinek egy zsenialis otlete:)
hatha ti tudtok segiteni vagy ajanlani valakit akinek van jo otlete.
A lenyeg: a hazunk alfa teglabol epult a 80as evekben.
Ebbol a f.sbol itt ni. Aki nem ismeri, adjon halat a Jo Istennek, hogy nem akadt az utjaba, aki ismeri, o pedig hatha tud jo otletet.
aki ismeri, az tudja, hogy mi a gond vele: a teglakat vizszintes lyukakkal rakjak a felso horonnyal felfele, ezert nem alakul ki homogen falazat (a vakolat beesik a horonyba, mert nyilvan nem toltik ki teljesen, de a vizszintes illeszteseket sem tomitik ki), a levego vizszintesen es fuggolegesen is atjarja, ha talal nehany kulso rest a falon. Ez lehet egy falba epitett villanyora szekreny, egy kulteri konnektor/lampa, vagy egy hianyosan letomitett fali atvezetes (klima, parabola antenna, stb), esetleg egy vakolatlan resz valahol a padlas terdfalaban/tuzfalban vagy a fal aljan..
szoval a jelenseg az, hogy a konnektorokbol benn suvit a hideg, az egesz fal belulrol full hideg (14-17C) , hiaba van rajta hungarocell kulso boritas. Es ennek a logikanak megfeleloen hiaba is raknek ra 30 centis szigetelest, akkor is atfuj rajta a szel, ha talal rest a falazaton a levego - mert ugye lehet, hogy nem is a szigetelesen van a res, hanem valami rejtett belso helyen.
elso korben megprobaltam tomorre tenni a falat, de erre jo megoldasom nem leven vizes/cementes perlit tejjel toltottem fel a falazatot nehany lyukon keresztul, hadd ne mondjam, hogy mekkora sz.pas es utomunkaval jart. kb 2 ev alatt szaradt ki a fal, ujraglettelni, ujrafesteni, stb.
pur habbal feltolteni nem lehet, mert a pur hab nem folyosodik annyira, hogy befolyjon a resekbe gravitaciosan.
Ket dolgot talaltam ki - a haz eladason/bontason kivul -. Az egyik, hogy valami ipari kompresszorral es homokfuvoval elkezdem feltolteni a falat szaraz homokkal. Hat erre nem annyira talaltam vallalkozo kedvu embert, aki bevallalna. meg rostalt homok, meg stb
a masik, hogy egy blower door teszttel megprobalom megtalalni a - remelhetoleg veges szamu - lyukakat es valahogy eltomiteni.
probalkoztam azzal is, hogy fuggolegesen "elvagtam" a falat a fugaknal es csak azt toltottem ki purhabbal, ugymond leszakaszolni a falazatot, de nem jartam 100%-os sikerrel. csak hogy a dolog komolysagat illusztraljam, a falazat olyan, hogy a padlasterben egy 2-vel arrebbi szobaban ontottem be a vizes perlitet a falba es a foldszinten egy masik szobaban folyt ki a konnektorbol, mindekozben kb 6 meter utat tett meg vizszintesen a perlittej. az eger siman korbefut a falban :) demonstralni meg baromi egyszeru, furj barhol egy lyukat (pl egy kepnek) es a lyukbol fuj a hideg szel.
toletek elso korben azt kerdeznem, hogy van-e valami epkezlab otletetek, talalkozott mar valaki ilyen problemaval es megoldasaval?
a szellozosoktol pedig azt kerdeztem, de itt is felteszem: ilyen blower door probara mekkora teljesitmenyu ventillatort kellene keritsek? mert persze a kornyekunkon meg csak nem is hallottak ilyenrol, ugyhogy nyilvan epitek egy ilyen ablakba epithetos keretet es rarakom a ventit utana meg fustgep bentrol. minden megoldas erdekel, akar vennek is ilyet emberi aron.
a hobbiasztalosban mikor állítottad hogy a 3 fázist nem szabad szétosztani lakáson belül mert ha hosszabitóval átviszem egyik fázist akkor jujij
Persze, emlékszem rá. Hajlamos vagyok arra, hogy a visszajelzés kifejezésére árnyalt kifejezéseket használjak. Persze, nem mindig sikerül, de igyekszem.
Valahogy így (kb a legjobbtól lefelé)
- eszméletlenül zseniálisan zsírkirály, precíz munka, rengeteg ötlet
- ez fantasztikusan menő, átgondolt tervezés
- hű, nagyon ott van, szép munka
- ejha, ügyes
:
- hümm-hümm
- érdekes ötlet, más oldalról is megvizsgáltad?
- nem viszed kicsit túlzásba az óvatosságot? (szmájlival)
- van egy csomó dolog, amire figyelni kell (felsorolás)
- ambíciózus terv / nagy gyakorlat kell hozzá, érdemes kisebb lépésekben kezdeni
:
Két fontos aspektus:
- a pozitív visszajelzést érdemes úgy fogalmazni, hogy az erőfeszítésen legyen a hangsúly
- a negatív visszajelzést érdemes két pozitív közé csomagolni ("szendvics"), és még a negatív részletet is úgy megfogalmazni, hogy ne azon legyen a hangsúly, ami rossz, hanem azon, hogy merrefelé érdemes fejlődni.
Természetesen mindenki úgy fejezi ki magát, ahogyan akarja. Ezeket az "ökölszabályokat" akkor érdemes használni, ha szeretnéd, hogy a visszajelzésedet nagyobb valószínűséggel vegye figyelembe az, akinek szól. A szimpla lehülyézés főleg arra jó, hogy magadnak adhatsz egy közérzetjavító pirospontot: "jólmegmontamneki," elég hamar elmúlik a hatása.
***
1. A ragasztós zsákra rá van írva az alkalmazás hőmérséklettartománya, a keverési arányok és minden hasonló.
2. Ami a lefestést illeti: az Austrotherm grafit reflex gyárilag van lefestve és kb 10%-kal drágább (szokott lenni).
3. Mielőtt magam lefestettem a grafitos tábláimat, kipróbáltam, hogy ekkora hígításban mennyire fed, és az így lefestett táblára mennyire tapad ...
4 ... a glettelés, amiről szerintem említést tettem.
"Fűtés: vegyestüzelésű kazán + egy kb. 20 éves gázkazán szolgáltatja, "vastag" csöves rendszeren kering a víz a radiátorok felé (gravitációs rendszerű).
A házban 1 fő lakik, és csak az alsó szinten."
Kérdésem, hogy mi lenne az a beruházás amivel aránylag kis költségen (pár százezer forint) a fűtési költségeket a legnagyobb mértékben lehetne csökkenteni?
Ezekre gondoltunk:
Amikre gondoltatok egyik sem !!
Kazán csere kb. 600 eft,
"csak az alsó szint (vagy a ház lakott részének) külső szigetelése." Ez elmegyen aztán később folytatjátok, akár 10 év múlva is lehetséges.
a lakott részen konvektorok felszerelése, így az eddigi fűtési rendszert ki lehetne iktatni, lehet de hülyeség !! és nem is ólcsó.
... ha van bármilyen egyéb ötletetek az jönne ide :)
Pl. vesz az illető egy kis lemezkandallót és azzal fűti az alsó rész felét. Ezt meg lehet úszni nagyon takarékosan talán 80 eft ból.
Aztán ha jól megy az illetőnek megházasodik bővül a család és belakhatják végül az egész házat.
Végül is aha igaz az a 2 x 10 x10 , annak a hasznos lapterülete úgy 2 x 70 nm lehet. Egy személynek tényleg nagy ellakhat az a lenti rész felében az sem kicsi. 35nm, majd 10 x-es a koter normáknak.
1 a hobbiasztalosban mikor állítottad hogy a 3 fázist nem szabad szétosztani lakáson belül mert ha hosszabitóval átviszem egyik fázist akkor jujij
2 teljesen laikusnak azt ajánlani hogy dobja fel a szigetelést és fesse le ideiglenesen oltári baromság bár tudom nem neked fáj. Illett volna minimum a hálózásról és a fagypont alatt nem melozunkról beszélni.Azt hogy a sajátodat te szigetelted avval nem tudok mit kezdeni mert pl a sajátomat meg sajátmagam
Saját kezűleg felragasztott 10-12 cm vastag grafitos hőszigetelő lapok (a 12 centis tábla négyzetméterenként 2100 forintba kerül most a Hirsch Neo), a felragasztás előtt vagy után kétszeresére hígított diszperziós homlokzatfestékkel be kell festeni, hogy a napsütés ne tegyen benne kárt. Költség kb 500 ezer forint (csak állványt kell majd kölcsönkérned valakitől). Megtakarítás: felezi a fűtési költséget (a "barcikai blokk" valószínűleg gázszilikát, U értéke 0.8 körül van, a salakkal kevert beton pedig ennél biztosan sokkal rosszabb). Azért mondom, hogy saját kezűleg, mert a hőszigetelési munkának ez a legkönnyebb része, pár négyzetméter után bele fogsz jönni. Előkészítés: a régi vakolatot, ahol "kopog", le kell verni, egyébként pedig alaposan portalanítani kell. A lapok felragasztása után, de még a fehérre festés előtt egy nappal műanyag dübelekkel kell stabilizálni (viharos időben ez tartja majd stabilan a szigetelést). Később, amikor már sok pénzt sikerült megspórolni a fűtésen, egy kőművesbrigád szoros felügyelet alatt egy-két nap alatt legletteli, arra mehet a homlokzatfesték.
Családi ház fűtési költségeinek csökkentése ügyében lenne kérdésem. Lehet hogy túl általános, de hátha tudtok információval szolgálni (bocs, ha nem tudok teljesen pontos infókat írni):
Van egy 2 szintes (10*10-es alapterületű) 4+1/2 szobás, 1970-es években épült családi ház.
A ház "barcikai blokkból" (nem tudom ez pontosan ez mit jelent), és salakkal kevert formába öntött betonból épült.
Fűtés: vegyestüzelésű kazán + egy kb. 20 éves gázkazán szolgáltatja, "vastag" csöves rendszeren kering a víz a radiátorok felé (gravitációs rendszerű).
A házban 1 fő lakik, és csak az alsó szinten.
A felső szintre a házon belül lévő lépcső visz,elvileg itt lezárható lenne a felső szint (falazás + ajtó)
Kérdésem, hogy mi lenne az a beruházás amivel aránylag kis költségen (pár százezer forint) a fűtési költségeket a legnagyobb mértékben lehetne csökkenteni?
Ezekre gondoltunk:
- gázkazán cseréje korszerűbbre
- csak az alsó szint (vagy a ház lakott részének) külső szigetelése. Bár így kívűlről elég furcsán nézne ki a ház, de mivel elég magas (2 szint + padlástér), így elég sokba kerülne az egész szigetelése
- puffertartály telepítése a felfűtött melegvíz tárolására (nem tudom, hogy gravitációs rendszer esetén ez mennyire hasznos)
- a lakott részen konvektorok felszerelése, így az eddigi fűtési rendszert ki lehetne iktatni
- a lakottt részen vízteres kandalló beépítése, amire a lent lévő radiátorokat rákötnénk
- ... ha van bármilyen egyéb ötletetek az jönne ide :)
A szigetelő vakolat már a múlt ! Az mindig is áltatás volt naivaknak. 3 cm semmi bármely super anyagból is lenne. De a szigetelő vakolat nem super anyag.
létezik 44es jól hőszigetelő tégla, csak nem szabad megvenni. a koszorún pld. a 3cm hőszigetelés eléggé karcsú..az 5 is az. nomeg a 30as falhoz képest olyan 2-3M plusz beruházás a plusz nm foglalás miatt..abból jóóóó nagy hőszigetelést tud venni a 30asra. a 44-es a gazdagok sportja.. de nekik sem jó igazán. vegyen inkább 30ast 15cm-rel, az már valami.
Fürdőszobában le lett szedve a csempe, itt is látszik hogy az ablakig vert, utánna téglafal. A falban nagy üregek vannak, bemeneti nyílás és járatok nélkül. Akkor az hogyan keletkezhetett?
Hogyan milyen módszerrel lehetne beépülni egy kombinált hütő szekrényt a falba? Tehát csak az ajtaja álljon ki a falból, hátulja bent a spejzba. Lehetőleg kulturáltan ha egyszer cserére szorul ne kelljen falat bontani. Ugyanakkor a levegő se járjon mellette.
köszönöm, és elnézést, hogyha nem volt jó a megfogalmazás. Mariusi kolléga jól értelmezte, de köszönöm az összes választ. Tényleg erről van szó.
Viszont ez nekem keveset mond (pedig ez a lényeg):
"bitumenes emulzióval, rá egy vastag lemez majd egy burkolat. Pl. gumi lemez."
Ezt a bitumenes emulziót gondolom glettvassal szokás felvinni, de javítsatok ki, ha hülyeséget írok. Mennyi kell belőle, hány rétegben?
Mit értesz vastag lemez alatt, ami erre jönne? A gumilemezt? Ennek kényelmi funkciója van, vagy a bitumenes réteget védeni kell a fizikai behatásoktól?
A 22 mm-es OSB alá milyen sűrűn raknád a szarufákat? 50-60 cm kell, vagy elég lehet 80-90 cm?
1 hónappal ezelőtt megpályáztam egy pályázatot, ha nyerek akkor födémmegerősítés vagy csere is lesz a házimonolit födémen, nélküle marad az ima. Addig csak annyit áruljatok el hogyha nem terhelem meg akkor milyen jeleket kell figyelnem ami mondjuk előre jelzi hogy oda csak nem kéne bemenni?
Addig nem járkálok a padláson, illetve mostanság csak villanyszerelés lesz a házban, meg egy csillár terhelést kap majd a födém.
Addig átnyergelünk vert/tégla vályog -föld minden vegyes házra. :-) A csöveket tesómmal cseréljük mert gyanús hogy eresztenek. Igaz most nem eresztenek, de mivelhogy az előző tulaj fagyállóval feltöltötte az ivóvízhálózatot meg a bojlert, illetve vannak nyomok hogy talán ereszthet így 5 rétegű cső lesz helyette gégecsőben.
A megsüllyedt szobába az ablak ki lett egyenesítve, illetve most tartunk az álmennyezetnél. Nézzétek meg mekkora differencia van a plafon, illetve a vízszint között.
Igazából amúgy sem ez volt a kérdésem igazi értelme, hanem az alábbi:
Kerítés építés előtt állunk, mindenképp egy 25 méter hosszú, 180 cm magasság körüli zárt kerítést szeretnénk, mivel így a széltől meg tudnánk óvni az udvart.
Két verziót nézegettünk.
1. 20-as zárt zsalukő kerítés 30-as pillérekkel megerősítve. Ezt később le lehet színezni a ház színére, tehát nem lenne ronda.
2. Lehet kapni (pl. Semmelrock) kerítés elemeket, melyet a zsalukőhöz hasonlóan ki kell önteni betonnal. Ennek a felülete már nem igényel utólag munkát (hálózás, vakolás, színezés), szép kőkerítést alkot.
Számolgattam és arra jutottam, hogy a végén a két verzió között alig van érdemi különbség.
Az alapozás, kitöltő beton, vasalás ára úgy gondolom mindkét esetben azonos.
A kérdésem az lenne, hogy valóban jól okoskodtam az összegekkel, vagy valamit kifelejtettem?
Tudtok esetleg ajánlani a Semmelrockhoz hasonló kész kerítésépítő elemet, mely jó minőségű, és árban is jó?
Köszönöm a részletes választ, a tanácsokat felhasználva egyeztetek a kivitelezővel. Igen, itt valaki hibázott, így nem kérdés, hogy törekednie kell a megoldásra neki is..
Nem biztos, hogy az eredeti alap megtartja a két oszlop terhelését. Akkor be kell szerelni talpgerendákat az oszlopok alák, kb. 7ocm hosszukat, ha befér.
Nem biztos, hogy kijön a 3o falra (ha kijön, akkor is nagyon bonyolúlt kivitelezni oszlopok nélkül). Be kell építeni két oszlopot a nyilás két végén- 3ocm széles- két pár 1oox1oox6-os-as profilból összeheggesztve kötésekkel, de kell alap és talán egy talpgerenda is- vagy egy 2omm vastalp lefúrva és bevésve a szerelőbetonba (valószinüleg van a fal alatt alap, de ezt kell ellenőrizni).
Ebben az esetben, két U gerendát kell összeforgatni, amiket össze kell kötni metrikus csavarokkal, sőt egy távolságtartó csövet is be kell szerelni a kettő közé.
A szerelés után alá kell ékelni a födémet a gerendákra, vaslapokkal- ez nem is olyan egyszerű művelet.
Az egész födémet fel kell támasztani úgy, mintha akkor öntenéd. Szerkezetkész szinten megoldható, kikészített épületbe... elég nagy felfordulással járna ...
Úgy emlékszem, hogy egyszer nézegettem a Semmelrock kerítéselemeket, de nem annyira pontosak az elemek, ahogy a mintáfalazásokba mutogatják.
A színük se tökéletesen egyforma, ha valamilyen anyagában színezettet szeretnél.
Menj el egy raktárba és próbálj egymásra falazni szárazon egy 1.5 méteres szélességet 1,5 méter magassan, a végén nézd meg, ha a teteje a zsinorral fut.
Inkább a zsalukőnél maradnék és egy durvábban símitott vakolás után húznék rá egy zsákos nemesvakolatot- Baumit Feinputz Ausen-t, csak azt festeni is kell.
Az IPE2oo-as pipepurc 7 méteren, 25okg/nm hasznos terhelésnél.
Sűrűn kell tenni, de lehet, hogy akkor se jön ki a lehajlásra a számítás- már csak a saját súlya miatt se. HEA-ba gondolkozz.
A probléma az alátámasztása. Valahogy le kell heggeszteni a gerendákat az alátámasztásra, másképp nem nagyon jön ki
a csomópont méretezése. Ehhez kell egy vaslap ami 15-2omm vastag és oda van rogzítve a tartófalhoz betonacél pipákkal.
Egy ilyen gerendát nem lehet csak úgy felszelni egy tartófalra, még a 38-ra se, mert pontszerű terhelést kap a fal, hogy megrepedhet.
Mindegy mi jön ki a számításokból, vagy egy fémgerendával el kell osztani a súlyt az alátámasztásnal, vagy kell önteni egy vasbeton koszorút a falra/falba.
Azt kell egyszer kitalálni, hogy milyen magass gerenda fér be és hogy támasztod alá, utánna lehet csak méretezni.
25o-3ookg/nm hasznos terhesnél a könnyített IPE gerendából 1.8-2 méterenkénti elosztással 33omm méterű jön ki.
A két szakasz két szélére is kell tenni, tehát 6 méteren mindenképpen 4 vagy 5 gerenda kell.
A 7 méteres hosszal vigyázz, mert a gerenda 12 méteres és a hullást vagy összeheggesztik neked Z-ben, vagy (nem akármilyen) metrikus csavarokkal és kifúrt vaslapokkal összefogják, vagy kifizettetik veled a veszteséget. De a tóldást nem biztos, hogy jóváhagyják.
Ez mindenképpen komoly szakmunka, a gerendák nagyon nehezek, ha szűk helyre kell beszerelni a szakik szokva kell legyenek ezekkel a műveletekkel. Nem lehet balfaszkodni sokat velük, a végén agyonüt valakit.
Gondolkozz el ragasztott fenyőgerendában is, meg lehet csinálni ragasztás nélkül is, csúszásgátló ékeléssel, de azt meg kell alaposan méretezni és valaki le is kell gyártsa. Biztos, hogy olcsóbb mind a fémgerenda. A gerendák egy lapja gyalúlt kell legyen.
Annó 2o-25 éve az ácsok nagyon vágták a csúszásgátló ékelést.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy például van a 6 méteres szakasz, amit át kell hidalni mondjuk 3db 7 méteres 200as IPE acélgerendákkal és a padláson közvetlenül felettük egy másik acélgerendához hozzákötni?
Olyan kérdésem lenne, hogy esetleg 6 méteres szakasz áthidalását meg lehet oldani valahogy alátámasztás nélkül? Gondolok itt egy erősebb IPE gerendára. A padlástér még a régi fafödémes (vakolat, nád, deszka, agyag).
Tudom, hogy ebben statikust kellene kérdezni, de hátha van valakinek ebben is tapasztalata.
A szerelőbeton alatt nincs hőszigetelés? mert ha nincs, akkor a 8 cm kevés.
Nyilászárókat nem lehet emelni 2cm-tert? Gondolom nincs túl sok külső ajtó. A külső homlokzat megvan?
Valaki hibázott... Beszélj még egyszer a kivitelezővel.
Csináljátok a következőt: a padlófűtés szerelése elött a kivitelező lézerrel szintezze le a szerelőbetont.
Ha szakik öntötték, van benne max. 1-1.5 cm hiba, több nincs, az is inkább a falak mellett.
Van egy spéci marógép gyémántos koronggal, az levisz 1-1.5 cm símán. Az esztrichek kivitelező cégeknek szokott lenni ilyen gépe, talán velük is meg lehet oldani (vagy lehet bérelni), - pár óra munkával meg lehet oldani, a korong lassan forog, nem poroz. Nekem van ilyen gépem, mert a padlócsíszolómra vettem gyémántkorongot és súlyt- pár éve nem önterülőzünk, lecsíszoljuk az aljzatbetont a ragasztott parketta alatt- jobban is tapad a ragasztó.
Aztán szereljetek szigetelt rendszerlemezt (pogácsást) a fűtéscsöveknek, ez 57mm vastag és van benne 3omm hőszigetelés és alája annyi lépésállót amennyi befér.
Ha pontosan dolgoznak elég a 4cm a pogácsák felett, mert az aljzatbeton belekapaszkodik a pogácsákba is (ezeknek a mélysége 27mm).
Az aljzabetonba kell szerelni egy üvegszállas hálót (nem a heggesztett acélhalót), aminek a szemei 5ox5omm-resek (pont olyan, mint a kék vakolóháló- csak a szemek nagyobbak) és magába az anyagába kell keverni üvegszál őrleményt. Az aljazatot csak egy esztrichek cég tudja megcsinálni, helikopterezve. Rendes cementes esztrichtel mehet- nem kell semmiféle drága zsákos anyag, csak a homok legyen mosott, o-4-es vakolóhomok.
Az aljzatbeton úsztatott, mozog az egész (a csövekkel és a rendszerlemezekkel együtt).
Tegyenek polifom szallagot a falak mellé (1omm vastagot, ne a 3mm-res) és sűrűbben kell dillatálni a felületet, mint ahogy szokás.
Kerítés építés előtt állunk, mindenképp egy 25 méter hosszú, 180 cm magasság körüli zárt kerítést szeretnénk, mivel így a széltől meg tudnánk óvni az udvart.
Két verziót nézegettünk.
1. 20-as zárt zsalukő kerítés 30-as pillérekkel megerősítve. Ezt később le lehet színezni a ház színére, tehát nem lenne ronda.
2. Lehet kapni (pl. Semmelrock) kerítés elemeket, melyet a zsalukőhöz hasonlóan ki kell önteni betonnal. Ennek a felülete már nem igényel utólag munkát (hálózás, vakolás, színezés), szép kőkerítést alkot.
Számolgattam és arra jutottam, hogy ekkora kerítés esetén kb. 500.000 Ft-tal drágább a kész kerítéselemből való építkezés, mint a zsaluköves verzió, de nem kell utólag a vakolással, színezéssel dolgozni, ami anyag és munkadíjban pedig legalább 300-400.000 Ft-ot elvinne.
Tehát a végén a két verzió között alig van érdemi különbség.
Az alapozás, kitöltő beton, vasalás ára úgy gondolom mindkét esetben azonos.
A kérdésem az lenne, hogy valóban jól okoskodtam az összegekkel, vagy valamit kifelejtettem?
Tudtok esetleg ajánlani a Semmelrockhoz hasonló kész kerítésépítő elemet, mely jó minőségű, és árban is jó?
Köszönöm a választ! Akkor úgy tűnik nincs más megoldás, muszáj leszek belemenni a 8 cm-es lépésállóba. A nyílászárók adottak, innen nehéz +2 cm-t nyerni.
Annyi kiegészítésül, hogy valójában amikor az inerciából a max. feszültséget számolom akkor általános esetben a súlyponttól a szélső szál távolságát kell figyelembe venni. "T" alakú keresztmetszetnél (pld) nem lesz azonos a két oldal, mert a súlypont nem a magasság felében van.
Egy kérdés: padlófűtés esetén sok különbség van a 8 vagy a 10 cm-es lépésálló szigetelés között? Én a 10-re hajlok, a kivitelező szerint elég a 8 cm. Azért mondja, mert így 6 cm beton lehet összesen, azaz a 20-as fűtéscső fölé kerül még 4 cm beton. 10 cm szigetelés esetén kevesebb kerülne fölé, szerinte az már vékony. Igaza lehet?
A kék neve a szelemen, az oszlopokat ezek kapcsolják össze, csapokkal.
A oszlopok és a szelemenek között a lila a hónajkötés, ezek merevítik ki a szerkezetet.
Az oszlopra ráépíted a szelemeneket, megcsinálod a hónajkötéseket, felteszel rövid oszlopokat, azokra még egy szelemen és hónajkötéseket, az esés min. 25%, nem fok, méterenként 25cm- akkor szerelhetsz cserepeslemezt. Ebből kiszámítod a rövid oszlopok hosszát.
Minimális keresztmetszetek: 12x12 oszlopok és 12x14-es szelemenek, 14x4-es hónajkötések, 14x4-es szarufák, 6ocm-ként, vagy 15x7.5, 9o cm-ként, ez tengelybe mérve, nem szarvazat köz. Kell hagyni 5ocm ereszt, azaz a szelementől, annyit lógjon ki a szarufa vége, vízszintesen mérve, ott is ahol nincs falad.
4ocm kell szerelni cseréplécet, nem valami vékony szart, hanem 3x5cm-rest amiben nincsenek bogok.
Tető, felülnézet. A vastag barna az a grót. Felteszel 3 szarufát mindkét oldalra és egy colos feszkából csinálsz egy sablont, kihúzól 2-2 zsínort a szarufákra és meghatározod a grót térbeli helyzetét. A colos deszka után elkészíted a grótot (ez 15x7.5 kell legyen) és bevágod a többi szarufát is és a csonka szarufákat. A szelemenek, ami a tető alapja, muszáj derékszögbe találkozzanak. A piros vonaladnál a szarufák 5ocm ereszt kell képezzenek, csak elfelejtettem berajzolni.
Mivel a két épületrész nem egyforma széles, a grót nem fog 45 fokban találkozni a szelemenekkel, így lesz egy kis kínlódás a csonka szarufák illesztéseinél a grótnál.
Sziasztok, a garázsom tetőszerkezetének megtervezésében kérnék segítséget, ha lehet.
A garázs és melléképület jelenlegi teteje erősen tákolt, a gerendák helyett pl. hosszában félbe vágott telefon oszlopok vannak.
Az lenne a kérdésem, hogy a szarufákhoz milyen méretű anyagot ajánlotok és a lenti alaprajzhoz hogyan osztanátok el a szerkezetet. Illetve kérdés, hogy ebben a méretben szükséges fogópár (ha minden igaz ez a neve a keresztben lévő elemnek) beépítése, illetve ha igen, akkor azt a szarufa alsó síkjának vonalában kell csinálni? Jelenleg így van megoldva, de annyira alacsony így a belmagasság, hogy ezt szeretném megemelni.
Ilyen a jelenlegi megoldás, a piros elemek a falak:
Olyan szuper rajzokat láttam az oldalon, de sajnos nekem nincs programom amiben ilyet tervezhetnék.
Az épület L alakú és félnyeregtetős megoldású. A lenti képen pirossal rajzolt fal 3m magas, míg a zöld fal 2m.
Elég alacsony a lejtése (kb. 12-13 fok) ezért gondolom a jelenlegi pala helyett is csak bitumines zsindely vagy cserepes lemez mehetne rá ha jól gondolom.
Veszel két 24cm széles kalibrált pallót. Bevágod rámásfűrésszel a lépcsőfokokat, felfogod a tartófalra és a három 15x7.5 oszlopra és csak a lépcsőfokokat kell megcsináld. Aztán zársz két réteg gipszkartonnal és nem is kell szegni az egyik oldalon a lépcsőt.
a gerenda szilárdsága simán lehajlásra, ha jól emlékszem a3*b-vel arányos, tehát a 75x150 helyett 75x250 az kb négyszeres szilárdságot jelentene, ezt valóban nem helyettesíti ha simán kétszeresére növeljük a szélességét... a négyszeres szélesség (két 150x150-es gerenda egymás mellé) pedig már túlzás, például a csapolást is nagyon megnehezíti.
Nagyon elbonyolítja a padlót vagy a mennyezetet, mert magasabb gerendát kell szerelni, 15cm helyet 25cm kéne. Iy= bh3/12téglalap alakú keresztmetszetnél. A h kell növelni. Ha kiplattolod a gerendát a feltámasztásnál (hogy egy színtbe legyen a padló a födémen), akkor a h csak 15cm marad, tehát annak semmi értelme.
A szakszerű csapolás a dupla csap fúrva. A 7.5 szélességbe kiképezel két dupla csapot és azt beragasztod a kifúrt csapfészekbe. A csapok magassága 7.5 cm, vastagsága 2.5cm- teljesen átvésve. Ez már nem ácsmunka.:)
Fém fülekkel is meg lehet csinálni, de a facsavaros kötésekkel nem vagyok megbékélbe.
Az alátámasztás sokkal egyszerübb. mert falat úgyis kell építeni. A csomópont alá a 15 széles oszlop 7.5 cm támaszt a keresztbe futó gerendán és 7.5cm a hosszan futón, nem kell csapolni, fémfülekkel megoldható, nem kapnak semmi terhelést a facsavarok.
Az a két gerenda, amire a rövidebb keresztirányú tartó támaszkodik majd, jó nagy terhelést kap, vastagabb anyagból kell csinálni.
Milyen a szakszerű csapolás?
- Felülről a közepéig bevésni és ráültetni a keresztirányú tartót: ez nagyon meggyengíti a hosszirányút (a bevésés helyén majdnem 75%-kal csökken a szilárdsága).
- Ha a 150 mm magas gerendán egy 75x75 mm nyílást vésnek (középre) és ebbe illesztik a keresztirányú gerenda végére készített csapot: így is csökken a szilárdsága, de már csak kb 25%-kal.
- Viszont ennek a két gerendának egyébként is vastagabbnak kell lennie: ha a csapnyílást nem véssük át teljesen átvésni, hanem a (például) 150x150 mm-re növelt gerendán belül 75-100 mm mélységig, akkor még kevésbé csökken a szilárdsága.
A lépcsőfeljáróval párhuzamos (a födémgerendákra keresztirányú) tartó is jó nagy terhelést kap majd: talán annak is vastagabbnak kell lennie, valamint az erre támaszkodó hosszirányú tartókat is középre csapolva kellhet rögzíteni, nem csak felülről bevésni.
Ezt a kérdést akkor lehet megválaszolni, ha megírod, hogy mekkora a hasznos terhelése a födémnek.
Ki kell számítani a két csomopontot, amit bejelöltem.
Ezt csapolni kéne, de nem hiszem, hogy a csapolást szakszerűen megcsinálják neked. Ha könnyüszerkezetes falat építessz, akkor szerelj be 3 oszlopot 7.5x15cm-rest, a két pont alá amit bejelöltem, és a kivágás közepére is. Ezeket 3mm vastag erősített vinklis fémfülekkel rögzitsed. A 7.5cm pont talál a 75mm-res gipszkarton profilvázzal. Nekem a vállam 57cm széles, egy 7ocm széles lépcsőn nem tudok felmenni. Fogódzó sem fér el.
Segítségeteket szeretném kérni, a következő kérdésben:
Adott egy fa födém 7,5 cm x 15 cm-es födém gerendákkal, gerenda közök 28-30 cm. A gerendák hossza 5m, áthidalt táv 4,7m. A födém szélénél ki szeretnék vágni 5 gerendát, lépcső kerülne ide.
Kiváltható a födémgerenda a képen látható megoldással? Szükséges-e alátámasztás? A kiváltó gerendára majd könnyűszerkezetes fal kerülne, úgyhogy az is merevítene.
Köszönöm mindenkinek a választ, pláne neked srudolf1!
Egy kicsit félreértettél, a zöld vonal a terhelhető falat jelöli, tehát középre nem kell új falat építeni. Vagyis a 10x11-es betonlap fölöttem középen alá van támasztva egy teherhordó fallal, ami vakolva 33cm vastag. https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
Ebbe a zölddel jelölt falba is van nyílás, az is boltíves de az nincs szétrepedve.
A zöld vonal és az összes külső fal kivételével mind 10 centis válaszfal. Tehát a házat két részre osztja a középső főfal, két 5x11-es fesztávra. Az egyik oldalt az 5x11-es rész csak és kizárólag a 10 centis válaszfalakkal van alátámasztva, a másik 5x11-es rész pedig egy 10cm vastag válaszfallal és egy vastagabb boltívvel.
Az ingatlan személyi kölcsönre lett vásárolva, tehát egyenlőre ilyen húzós dolgok nem fognak sajnos megvalósulni, ezek a következő évekre vannak tervezve. Idáig minden kiszemelt házat bemutattam itt, mindre azt mondtátok hogy életveszély meg dózer. Életveszélyes házra nincs véletlen felújítási pályázat? De ha lesz rá pénzem akkor sem én csinálnám hanem hívnák egy statikust aki felmérné és megtervezné nemcsak a födém cserét, megerősítést, hanem akkor a tetőszerkezet cseréjét is.
Még mindig abban reménykedem hogyha előkerül az építő és el tudja mondani pontosan hogyan csinálta akkor végül kiderül hogy megfelelő a födém.
Kértem kölcsön neolídium mágnest hogy megnézzem, van-e egyáltalán benne vas. A mágnessel felülről vizsgálva itt-ott, pontokban található fogás, tehát elég ritkásan fog, de van ahol szó szerint odatapad. De a vastagsága elég változó, hullámos, még lábnyom is van benne itt-ott. https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
Ez nem tudom mi a szent szar lehet, a régi építők közül azt mondták hogy csak egyetlen gerenda került beépítésre, az pedig a feljáró melletti részben van, tehát ez nem gerenda. De a mágnes szerint nincs benne vas tehát csak úgy van: https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
Alul több ponton tapad mint felül. De viszont a fürdőszobában ahol a párától és a ráfagyástól lehullott a födémről a vakolás, na ott sokhelyen fog a mágnes, sőt persze hogy fog, mert az egyik helyen lebontottam a vakolatot, aztán találtam egy vaslemezt.. https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
A födémre kívülről ahol lehullott a takarótégla a söprögetéstől, ott betekinthető a vastagsága. A tetőt tartó gerendadarab 14.5 vastag, ennél vékonyabb lehet a födém mert felülről kilóg a gerenda teteje. https://forum.index.hu/img/indafoto/nem_elerheto.png
Így igazolttá vált hogy tényleg előbb a koszorú állt ( nézzétek hogy alul azok nem téglák hanem csak fűrészelt lapok amit odadrótoztak), felállították a tetőt, majd miután állt a tető és az OTP folyósított akkor utólag csináltak egy födémet aminek a vastagsága a széleken kisebb vagy egyenlő mint 14,5cm, középen, a hajlásnál, vagy lábnyomnál kitudja mennyi, a padlásfeljárónál meg 17 centi.
Kár hogy tőlem messzevannak az egyetemek, hozzám jöhetnének a statikushallgatók gyakorlatra vagy házi feladatért. :-) Vékonyabb lehet a födém mint hittem, de így talán kissebb az önsúlya és egyes elmondások szerint "majdnem több vas van benne mint beton. De ha van benne lemez is, akkor lehet a vasat mindenféle irányba rakták.. Még a végén kibukik hogy ez pont olyan zsákbamacska mint a vályogház.