Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
én tükrösben 10, lencsésben 8 centinél kisebb távcsövet nem igazáb vennék. hozzáteszem, hogy ez teljesen szubjektív, nincs mögötte semmi tudományos érv, egyszerü tapasztalat. valahogy ezeknél kisebb átmérőjü műszerek nem hozzák azt a fényerőt, felbontást amit egy távcsőtöl elvárok. binokliban ez 5 centi.
nagyitásos kérdés : biztos írták már a többiek /mióta elcsaptam a bal szememet, inkább csak írok mint olvasok :)) /, de szerintem nem a nagyitás növekedése az elsődleges paraméter, legalább ennyire fontos a nagyobb átmérő általi több fény, nagyobb felbontás is. pl. mélyégnél hiába növesztjük a nagyitást a végtelenbe és tovább, ha nincs mögötte felbontás, nem fogunk több csillagot látni egy gömbhalmazban, több szállkát egy ködben. én minimális cuccként egy tal110-et gondolok, bár ez relatíve drága, ekkora átmérő körül vannak olcsóbb kínaiak is, viszont szerintem ez minőségben tud annyi pluszt azért a néhány ezer forintért, ami hosszú távon bőven meghálálja magát. és hát persze számolni kell a következő pénzszórási lehetőséggel is, azaz hogy miután megvan a műszer, rögtön be kell majd szerezni néhány okulárt is, ami további x ezer forintokat fog elvonni a családi kasszától.
"...Az igazi távcsövekre meg sztem sosem tesznek okulárt, hanem mindig valami egyéb kütyüt, így ott a nagyítást nem is lehet értelmezni..."
Mondjuk ez is igaz, ráadásul mekkora kellene hozzá (ráadásul ez a megoldás igen sok egyéb problémát felvet)... Szerintem inkább itt a kamerákon van a hangsúly, vagy valami számomra eddig ismeretlen eszközön.
8x42-est tudok mutatni élőben, hogy legyen valami érzésed a minőségről, de ez A 900 dodó elég mókás. MOndhatnám irreális. Sztem exromán amerikaiak vesuik hazaszeretetből.
bocsi a lassú válaszért, de most jöttünk haza a nyaralásból...
Van itt egy 140/1200-as GPU lencse, ez remélem már az új gazdája által épített szép és esztétikus tubusban lesz bemutatva Tarjánban (de ha esetleg az nem készül el időre, akkor az én tubusomban is simán mutogatható, optikailag nincs rajta szégyellni való és az érdeklődők úgyis a lencsére kiváncsiak, nem a tubusra).
A tavaly bemutatott 140/1200 is (azóta) kész van, atom bevonat is van rajta, tehát azt is lehet majd nézegetni, ha a gazdája idén is elhozza.
Ezenkívül a 100/640-ek is készülnek, remélem azokból is lesz már pár a találkozón, de abból csak holnap teszteljük az első példányt, és ráadásul ezek kicsit speciális lencsék lesznek (2 új üveganyag is van bennük, az előadáson fogok róla beszélni részletesen). Ha valami nagy katasztrófa nem történik, akkor ebből is több példány jelen lesz, sőt, ha minden (kivételesen) jól megy, ott helyben lehet majd vásárolni is belőle...
Bocsi, a nagyítást nyilván nem neked akartam írni, hanem inkább HagaNRG kolégának, mert erre az infóra neki van szüksége, nem neked (mi már tudjuk, csak továbbadjuk)
Az igazi távcsövekre meg sztem sosem tesznek okulárt, hanem mindig valami egyéb kütyüt, így ott a nagyítást nem is lehet értelmezni.
A nagyítás csak azért írtam, hogy e fölé nem érdemes menni.
HagaNRG hangsúlyozottan a LEGOLCSÓBB távcsövet kérdezte ezért írtam a lenntebbi két eszközt, viszont abban teljesen igazad van, hogy egy 114/900-as sokkal több mindent mutat meg.
Más: A nagyításnál az átmérő nyílván fontosabb, ráadásul a nagytávcsöveknél bármennyire magasan is van azért marad még légkör bőven felette, ami nyílván zavaró tényező. Bár nem vagyok járatos a profi távcsövek esetében de gondolom jó pár 100x-nál azokkal sem érdemes tovább növelni a nagyítást. Ha az amatőrtávcsöveknél szokásos miliméterben vett átmérő 2-szeresét vesszük mint általában megadott max. értelmes nagyítást, és veszünk pl. egy 10 méteres tükrös távcsövet, akkor itt nyílván 20000x nagyításnak semmi értelme nem volna.
Azért írom külön a dolgot, mert ez minden új szemnek fontos:
nem a nagyítás egy távcső legfontosabb tulajdonsága (föltéve, hogy kellő minőségről beszélünk), hanem az átmérője. Ez határozza meg a legnagyobb fölbontását, azaz pl. a Holdon mekkora a megkülönböztethető legkisebb alakzat. A nagyítás azért kell, hogy a létrejövő képben benne rejlő legkisebb részletet is kényeémesnen tudjuk szemlélni. Példaként miondig azt szoktam mondani, hogy amikor egy újság azt írja, hogy itt, vagy ott átadtak egy nagy csillagász távcsövet sosem azt mondják, hogy hányszoros nagyítás várható el tőle, hanem, hogy mekkora az átmérője.
Tekintve, hogy nem volt megadva olyan kitétel, hogy nem lehet x Ft-nál drágább, én inkább arra szavaznék, hogy ne vegyél 114/900-a Newtonnál roszabb távcsövet, azzal sokáig el lehet az ember, és ér is valamit, ennl kisebb távcső fölhasználása olyannyira korlátozott, hogy (hangsúlyozom, szerintem) egyszerűen nem szabad kisebb távcsövet választani. És még az ára sem annyira brutál.
Módosított csillagász állvány és annak fölhasználása nappali ég mellett, hmg -6.
Fontos figyelmeztetés: mindenki a saját eszközeiért kizárólag maga felel, anak bármilyen módisítása csak a saját felelősségére történhet, a mellékelt képen lévő használatból eredő mindennemű nem kívánt, vagy kárt okozó következmény a közreadót nem terhelheti :))
A legolcsóbbat profi helyről szerintem itt találod:
www.tavcso.com távcsövek kezdőknek menüpontban (28 800 Ft-tól, luna 60 lencsés és luna 76 newton).
A hozzájuk adott okulárok közül a 10 mm-es báriummal 90x nagyítás érhető el mindkét típussal alapból. A luna 60 elméletileg optimális esetben 120x, a luna 76 kb. 150x nagyítást tud, de kérdéses hogy mennyire tartja stabila őket (mindegyik 900 mm fókuszú) egy eq1 mechanika. Szóval szerintem sokkal 100x fölé egyikkel se érdemes menni.
Persze ezektől sokat ne várj! Főleg: Hold, bolygók, néhány fényes mélyég objektum.
Legamatőrebb, használható csillagászati távcsövek ára hol kezdődik? (talán egy olyat is bevállalnék, hosszú nyári (pláne téli) éjszakákon el lehetne vele nézelődni azt hiszem. (persze kérdés, hog ymilyen szintű nagyítás várható el a kezdő távcsövektől)
A kerdes jogos. :-) A valasz viszont maganjellegu. Elnezest. Tudom, hogy ennyiert sok minden mas is kaphato, de en egy IOR-t szeretnek. Eddigi internetes kutakodasaimbol itelve, nincsen tul nagy piaca. Egyebkent a gyarto roman. www.ior.ro
Ha jól tudom, akkor az IOR eredetileg a román hadseregnek szállított, ha minden igaz, akkor bukaresti cég. A hadsereg számára készült modelljéről Holger Merlitz nagyon szépeket ír, és a többi modelljükről is lehet szépeket olvasni a neten. Az adott típusra rákeresve, a cég honlapján a felhasznált anyagokról írnak, hogy Schott üveget használnak (mondjuk, sokan mások is), és a Zeiss által kifejlesztett T3M tükröződésmentesítést rakják rá. Ez elég jól hangzik, az ára viszont brutális.
(Én mindenesetre maradok a régi kedvencemnél: Carl Zeiss Jena Jenoptem 10x50w, az ebayről a tizedéért be lehet szerezni, mint az említett IOR-t, és azért nem hiszem, hogy az annyival jobb is lenne.)
nagyon sok olyan megoldása van a Leicáknak,amelyek csak rájuk jellemzőek.Például a központi élességállítóról költeményt kéne írni,-noha eltartot egy pár napig mire rájöttem az összes rafinériájára.Ezen kívűl a képélesség fenomenális,és az áteresztés is kitűnő.Csak összehasonlításul:A Fujinon FMTRS-X 10X50-es áteresztése 95-96 %.A 10X50-es Leicáé 98.6 %.Viszont a Leicámnak van egy kis széltorzítása.De csillagos égnél belémfojtotta a szuszt,pedig láttam már pár távcsövet.Csak az ára ne lenne annyi...
Regi vagyom egy 10*50-es IOR tavcso. A gyartotol probalkoztam, de nem meltattak probalkozasaimat. Most talaltam egy forgalmazot, aki kisse borsos aron, de hajlando leszallitani. (Ha valaki tud mas megbizhato forgalmazot, akkor ne kimeljen.) Errol lenne szo: http://www.impactguns.com/store/IOR-10X50R.html
Szeretnem, ha a hozzaertok velemenyt mondananak errol a kutyurol.
Azért a szemüveglencsénél egész mások az igények. Legyen kemény (karcálló), könnyű, homogén és ne törjön könnyen. A szemünk felbontása nem olyan hatalmas, elég, ha azon belül marad a színi hiba. A távcsőben jól felnagyítjuk a képet, így a színihibát is, így az objektívvel szemben támasztott igények is megsokszorozódnak. A műanyagok törésmutatója meg sokkal vadabbul függ a frekvenciától, mint az üvegeké. (Mondjuk, egy érdekes próbálkozás lenne sok, különböző rétegből összerakni egy objektívet, úgy talán kompenzálni lehetne. Nem tudom, hogy vannak-e ilyen próbálkozások.)
Azért amit belinkeltél az a 16-szoros nagyítású Kronos. Egyrészt vadiúj, másrészt 16-szoros nagyítású, ami sokkal ritkább, mint a 10-szeres. 10x50-es szovjet/orosz távcsövek azért 10-15 ezerért szoktak lenni a vaterán (Tento, Sotem, Kronos) használtan, és ha ilyet találsz, akkor személyes átvétellel (hogy fizetés előtt ki tudd próbálni, meg tudd nézni, hogy jó állapotban van-e) nyugodtan megveheted. Ha ilyet tud szerezni az ismerősöd, akkor nyugodtan megveheted.
A betűkód: valószínűleg BPC (esetleg ugyanez cirill betűkkel) a Porro-prizmás központi élességállítású binokulárokra utal az oroszoknál (ezek általában elég jók). A BOSCPS és hasonlók pedig a piroslencsés gagyikon szoktak feltűnni.
De jobban szétnézve kiderült, hogy kb. minden szocialista korabeli távcső így nézett ki, ezzel a redőzött borítással, így bármi lehetett, amit próbáltam. De azért sozmorú vagyok, mert azt hittem, 5 ezer körül már lehet kapni igazán komoly távcsövet, főleg régi, Soviet gyártmányokat. ÚGy látszik, hogy manapság minden komoly terméket emg kell fizetni. (pedig régen annyir rokonnál volt ilyen ruszki távcső, bár, mivel azok tényleg szocialista korabeli dolgok voltak, így nem is csoda, hogy egy-egy katonai leszerelés után mindenkinek volt otthon egy kisebb raktát katonai felszerelés)
Köszi az újabb infokat. Sajnos megnéztem a haver állítólagos katonai távcsövét, csak kiderült, hogy darabokban van. Valami CLTMS, vagy hasonló értelmetlen szó volt a típusa.
Viszont netet nézegetve beugrott, hog ytalán múlt héten egy Kronos típusú távcsövet próbálhattam ki, és annak bizony nem tréfa ára van. Eek után tényleg le kell mondamom a tizenezres távcsövekről.
A Celestron UpClose 10x50 itt olcsóbb. Arra figyelj, hogy az ilyen olcsó binoklik sok esetben kettőznek. Ha a szakboltban veszed meg, akkor vásárlás előtt kérd meg az eladót, hogy ellenőrizzék az optikai tengelyeket....
igyekszem tényleg nem sz*rt venni, meg kínait Akkor kb egy nullával többet kell rászánnod binoklira.... 100e Ft alatt nem sok nem kínai binokli van ... de ezt már kiveséztük néhány(száz) hsz-sal korábban ...
Azért annyit még hozzátennék, hogy a Városmajor utcai bolt nagy előnye, hogy kézbeveheted a binoklit, és kimehetsz vele a bolt elé, az utcára, nézelődni egy kicsit. Ne csak azt nézd, hogy az objektívek minél nagyobbak legyenek, hanem azt is, hogy kényelmesen, rezgésmentesen kézben tudd tartani. Ha túl nehéz, akkor inkább válassz egy kcisit kisebbet.
Hali ! Menj el a Városmajor utcai távcsőboltba. Széles választék. Gagyit nem árulnak. Jó ár/érték arány. Hozzáértő eladók. Én is ott vásároltam, nem bántam meg. Ne a nagyításra törekedj (max. 12x), hanem minél nagyobb felbontásra, azaz az objektívek legyenek minél nagyobb átmérőjűek. Üdv.
Hát, állítólag a nitrogéntöltésű binokli nem párásodik be belülről, ha behozod a hidegből. Meg amúgyis, jó dolog egy érzékeny műszer belsejét valami száraz, inert gázzal védeni. Nem fog gombásodni sem.
Persze, ez csak akkor igaz, ha olyan nitrogéntöltésű binokulárt veszel, amiben a nitrogén benne is marad. (Merthogy sok esetben csak annyit jelent, hogy átfújatják száraz nitrogéngázzal a végső összeszerelés/lezárás előtt, vagy pedig mindössze egy-két év garanciát vállalnak, hogy a nitrogén nem megy ki belőle.)
Ennek ellenére nekem nem tűnik olyan fontosnak a nitrogéntöltés. Nekem egyik binokulárom sem ilyen (10x50 Jenoptem, 20x80 TS, 10x50 Bresser), és nem szoktak belülről párásodni. De én csak tájat nézegetni/csillagáßzkodni használom, azért a vadáßzok ennél sokkal keményebben bánnak a cuccaikkal.
Köszi Telescoper és százharminchet a kimerítő segítséget!
Egyelőre még nagyon keresőben vagyok, és igyekszem tényleg nem sz*rt venni, meg kínait, de azért fontos, hogy ez a távcső dolog nekem csak nagyon tizedleges célra kell, azaz soakt tényleg nema akrok rákölteni. (de, ugye ha már itt vagyok, azt jeelnti, hogy nem is elégszem me ga legolcsóbb-legagyibb cuccal).
Ehhez a kettőhöz mit szóltok? http://edigital.hu/product.php?productid=29742&cat=868&page=1
MErt olyan 5-10 ezer közé tenném azt az árat, amit távcsőre költenék. (De úy látom inkább mindenhol 15 és 20 ezer között vannak a komolyabb távcsövek. (vadászati oldalakon meg aztán relatív, hogy mi a jó, 150 és 500 ezer között mindegyik.)
Most majd elemgyek megnézni az ismerős katonai csövét, ha jó, akkor berendelek tőle egy olyat, feltéve, ha van még.
demonstrálják, hogy olyan marha jól van tömítve a távcső,hogy abban még túlnyomás is van, ami miatt a külső levegő nem tud a maga párájával bemenni, hogy oszt belül meg összepárásítson azonmód mindent.
Nem egyszerű a válasz, mert ahány ember, annyi meglátás, és minden megállapítással lehet vitatkozni. (mi meg azt nagyon szeretünk, mert abból látszik, hogy milyen okosak vagyunk)
A követendő taktika binokulár (mert mi így hívjuk ezeket, ez olyan tudományos, jobban hangzik, mint a látcső) vásárlásakor.
1. gagyit el kell kerülni, ergó kínai piacon nem venni semmit (aki ért hozzá, az azért olykor talál ott is egy-egy gyöngyszemet, de tényleg érteni kell hozzá)
2. használt régi orosz (szovjet) binokliba kell belebotlani, ha édes a teher cipelése (van benne anyag mindig rendesen)
3. elmenni valamelyik távcsőkereskedőhöz, oszt kiválasztani a legszimpatikusabb darabot (ár, nagyítás meg mifene alapján)
A 3. variáció alkalmazásával olyan nagyot nem lehet tévedni, mert ezekben a boltokban gagyi az tényleg nincs. Ha nem is mindig vagyunk a portékáikról kiváló véleménnyel, de ezekről a csövekről már érdemes vitatkozni (egy lilásan csillogó kínai remekről nem vitatkozunk, azok egyszerűen vackok és kész)
Ja! A binoklik számadatai azt rejtik, hogy (7x50 jelölés esetén pl.), hogy 7 a nagyítás és 50 mm a tárgylencse (vagy objektív) átmérője. Zoomos esetén nyilván 7-40 x 70 a megjelölés,nagyítástartomány és átmérő megadásával.
Ja és ha már megvetted a távcsövedet, akkor írd meg ide, hogy melyiket vetted és mi majd megmondjuk, hogy milyen rosszul választottál és adunk tanácsot, hogy mit kellet volna mégis inkább venned :))
A binokulároknál megadott két szám a nagyítás és az átmérő. Tehát egy 10x50-es binokulár 10-szeres nagyítású és 50 mm átmérőjű az objektívje. A binokulárok nagyítása a legtöbbször 5...10-szeres (ennél nagyobbat már nehéz eléggé rezgésmentesen tartani), az átmérő pedig általában 35...50 mm (a nagyobbak már nehezek, vadászoknál azért az 56mm-es gyakori, amatőrcsillagászoknál nem ritka a 60..100mm (de ezt már állványra szerelve használják)). Vannak zoom-osak (változtatható nagyításúak), ezek általában kerülendők (ld. lentebb)>
Minőség: aminek piros mocsok van az objektívjén, az szinte tuti, hogy kukába való. Az igazi katonaiak általában jók, de nagyon sok a hamisítvány. (A 4500-ast nagyon megnézném, mielőtt megvenném, gyanúsan olcsó). Ha a binokulárban feltűnő a színi hiba, akkor valószínűleg műanyag lencsés, csak ajtókitámasztónak jó. Ha kettőz, akkor sem érdemes megvenni (persze, kivétel, ha egy ismerten jó márka, mert akkor meg lehet javíttatni.)
Olcsón jót: használt orosz binokulárok (Tento, Sotem, Kronos), de ezeket alaposan meg kell nézni, a régebbieket már sok baleset érhette (leejtés), az újabbak között állítólag előfordul néha egy-egy selejt. Kevésbé olcsón még jobb: NDK-s Zeiss-ek (persze használtan). Ezekre is vonatkozik, hogy már sok baleset érhette. Lehet kapni felújított, átvizsgált példányokat, aranyárban.
Az újak között is van sok jó, széles a spektrum, attól függően, hogy mit vársz. A vadászok igényeit is kielégítő, ütés- és vízálló, nitrogéntöltésű típusok nagyon drágák. A skála másik végén van a Lidl-ben néha kapható 10x50-es Bresser. Elég jó képalkotású példányok is vannak közte, de válogatni kell, és ez aztán sem víz- sem ütésálló. A Távcsőboltban is kaphatsz sokfélét, ott is kapható viszonylag olcsó, kicsit drágább fémházas, és jó drága nitrogéntöltésű, vadászoknak való.
A segítségeteket szeretném kérni. Soha nem foglalkoztma távcsövekkel, de egy ideje egyre jobban foglalkoztat, hogy venni kéne valamit. Semmi profi felhasználás, egyszerű túrákra, állatok megfigyelésére használnám csak.
Vannak a piacos gumis, narancs foncsoros lencséjű, terepszinű játéktávcsövek. (pontosabban nagyon is komolyan veszik ezeket sokan). Pár ezer forint és épp ma próbltam egyet rokonnál, aki odáig van érte. Arra jöttem rá, hogy a szosmzéd házat meg lehet benne látni és kséz. Kettős látás, életlenség, erős kromatikus aberráció fémes felületek körül, szóval botrányos).
Viszont egy héttel ezelőtt meg nyaralás alkalmával kipróbálhattam egy szocialista katonai távcsövet. Na, az tudott valamit. Gyönyörű, kristálytiszta éles kép, nagyszerűen változtatható és látható fókuszpont, hatalmas nagyítás. Sajnos semmit nem tudok róla, mert nem néztem meg alaposabban a típust és a száokat, de ez a kemény bőrtokos távcső, sok embernél látam már ilyet gyerekkoromtól.
edigital.hu-n nézegettem még szét csak. 18 ezerért Olympus zoomos távcsőv van, pár vélemnéy nagyon jókat ír róla, szimpatikus is lett volna, de itt épp az utolsó kommentekben a zoomos távcsövek hibáit elemzitek, így máris elment a kedvem tőle.
SZóval kérlek segítsetek, milyen a jó hobbitávcső, mennyi a minimum, amit rá kell szánni (nekem használt is szimaptikus lenne), mik azok a számadatok, amikre figyelni kell? (fénykéepzésben mnodhatjuk otthon vagyok, ezért kérdezném, hogy egy 70-300-as teleobjektív kezdő és végértéke a 70 és 300mm, akkor egy 20-50es távcső ugyanígy aránylik-e egymáshoz, vagy nagyjából hogy számítható ki a nagyítás, ha a fotó objektívek mérőszámait nagyjából be tudom határolni, milyet nagyítanak.
(ismerős állítólag tud katonai távcsöveket, komoly szerkentyűt vett magának is, 4500ért, enyniért szerintetek lehet kapni minőséget? Vadászújságokban 100ezres kategóriájú távcsövek tesztjeinél is nem egy van sok hibával)
Én helyesbítenék: a zoomos távcső nem csillagászkodásra ne jó, hanem egyátalán nem jó. Mondjuk vannak kivételek, de azok bőven 100 ezer forint fölött vannak, ha ilyen megvételén gondolkodsz, akkor segítek nagyon szívesen, meg kell majd kérni egy céget, hogy rendelje meg Japánból, mert a mostani kereskedők nem tartanak ilyet.
Teszteled az idegrendszerünket???? Hihetetlen paraméterekkel bír, már-már scifibe illő tulajdonságok. Ezeket a zoom binokulárokat kell gyorsan elfelejteni, és valami normális binokulárt venni:))) Mert csak szórod a pénzedet.
Sokkal nehezebb jó minőségű zoomos binokulárt készíteni, mint fix nagyításút. Nemcsak a lencserendszer megtervezése problémás, de a mechanikai kidolgozásra is nagyon kényes: ha csak egy kicsit is támolyog az okulára zoomolás közben, akkor lehetetlen lesz a párhuzamosítás. A csillagászkodás ráadásul eléggé kényes a binokulár optikai minőségére (a csillagok pontszerű volta miatt egész kis életlenség is zavaró). A nagyítás változtatására meg nincs igazán szükség: az "objektívátmérő/pupilla átmérője" képlet megadja azt a nagyítást, ami alá nem érdemes menni (ez 5 cm-es objektívátmérőjű binoklinál már kb. 7), 10 fölé meg azért nem nagyon mehetünk, mert akkor nem lehet elég stabilan kézbentartani a binokulárt (a kézremegést is felnagyítja), pláne, ha még nehéz is.
Én mindig csodáltam azokat, akik egyszer csak nekilátnak 1 db tükröt csiszolni, és még ráadásul sikerül is egy tényleg jó darabot kifaragni a korongból. Magam is törtem már rajta a fejem, de akkoriban már a csiszoló anyagok beszerzése is a lehetetlen kategóriába esett (az Urániában már nem csiszoltak, net még nem volt, ahonnan ma könnyedén rendelhető a szükséges anyagkészlet) egyedül a szurok volt könnyedén beszerezhető, amivel rögzíteni lehetett volna a korongot csiszolás közben. Aztán valami késélpróbához kreálni eszközt...
Nem folytatom, föladtam mielőtt bele kezdtem volna. Így is marad már, nem lesz változás. Ha összeadom az anyagok árát, lassan rendelhetek egy igazi tükröt, garantált lambda 6-al (na rendben, ez egy kis túlzás), de akkor is ott tartok, hogy borotválkozni már tudok a tükörben, ha artja valaki. Nincs foglalt, nincs cső, nincs segédtükör, annak tartója, nincs fókuszírozó, nincs mechanika. Ismerek embert, aki legalább 35 éve gyárt mechanikákat, gépészmérnök, istenadta ügyes esztergályos kezekkel, de szerinte még mindig nem sikerült olyan mechanikát készítenie, amiből érdemes lenne még egyet elkészíteni, mert közben rájön, hogy mit kellene még máshogyan csinálni. És akkor ott van a legalább rektában mozgató léptetőmotor, annak elektronikája.
Szóval mondom, csodálom én azokat, akiknek ez mind összejön 1 db távcsőhöz. De van ilyen ember?
igen, az üveg mellett a mechanika a másik szűk keresztmetszet. igazából még abban se vagyok biztos, hogy egy eq5 vagy cam kategóriáju cuccot sokkal olcsóbban össze lehetne hozni, pláne úgy, hogy végülis minden alkatrészt le gyártat az ember valami esztergályossal.
Nehogy bocsánatot kérj! Nagyon érdekes olvasmány volt. Ha esetleg vannak részletképeid, és nem szakmai titok, akkor szivesen megnéznék egy-kettőt. Mondjuk, még mindig az a gondom, hogy a mechanikák elképesztően drágák, azt meg nem nagyon tudnék házilag összehozni (bár, már alakul fejben egy konstrukció, amihez csak egy pár esztergált alkatrész kell, de szabadidőm nem nagyon van), de már az is komoly eredmény lenne, ha egy Dobsonig eljutnék, aztán mechanikát majd veszek egyszer.
Arra szeretnénk megkérni MR.Gyulai urat hogy amennyiben lehetséges,hozzon fel Tarjánba egy teljesen kézs GPU-t,hogy szemügyre vegye az amatőrtársadalom.
Kösz. 2005 telén lett kész. Nem egy nagy eset megcsinálni, de a fórumba leírni azért hosszú. Én is elkezdtem anno tükröt csiszolni, de csak 80-as üvegem volt és sikerült egy selejtezett MOM spektrofotométerből kimentenem egy 100-as átmérőjű 500 mm fókuszú hibátlan gyári tükröt saját fazekában (ilyet árvereznek most kettőt is, igaz karcosan, porosan). Így a csiszolás félbemaradt, utána hosszú csend. Két éve eszembejutott, hogy a fiókban a tükör, időm is van, eszterga sem feltétel, így hát nekiálltam összerakni. Vásároltam segédtükröt és fókuszírozót meg egy kandallócsövet és festéket, mattfeketét és enciánkéket. Szükség volt még alumíniumra, 0,5-ös lemez, 10-es vastaglemez, 30-as rúdanyag volt itthon, különféle csavarok is, de ha venni kell ezek is csak 1 - 2 ezer forintos tétel. A NET-en newtontervező programok serege található, innen már csak agyalás, precíz munka, türelem meg idő. Műszkilag olyan bonyolult dolgokhoz kell érteni mint mérőszalag, tolómérő, reszelő, fémfűrész (sokat segít egy használható dekopír, + kézi gérvágó), fúrógép (jó ha asztali), menetfúró, spray festék) és KALAPÁCS :). Még egy fontos alkatrész majdnem kimaradt, egy jó erős, selejt kuplungtárcsából kitermelt rugó, amely jusztírozhatóan tartja stabilan a helyén a főtükröt. Én is meglepődtem kissé a végeredményen, nem lett nagyon ronda sem és az alsó-közép kategóriás tükörspektívekkel összemérhető a képe szerintem, de én elfogult vagyok, független szakértő pedig még nem vizsgálta :). A tükör eredeti funkciójából kiindulva gömbtükör, de még ezt sem vizsgálta senki (egyébként boltban is árulnak ilyen tükörrel "Telescope"-ot jópénzért). Én jókat szoktam nézelődni vele, nappal a Polaris környékéről olvasgatom a kerepesi madaras tecsó reklámtábláját (a nem pestiek kedvéért kb. Bp nyugat - Bp kelet, 8 -10 km), éjjel meg a holdat és más fénylő izéket nézegetek. Az igazsághoz tartozik, hogy van egy 150/1200 "ÉgŐrző" kínai newtonom is, főként bolygózni, többet megmutat, de jóval nagyobb és elég sűrűn kell jusztírozni. Tervezem hozzá a gyógyítást. Fontos még az állvány, különben csak szenvedés az egész. A képen egy Astro-5 van alatta, kicsit túlzás, de az ezerketteshez már jó ha van. Bocsi a folytatásos regényért.
Üdv ArthuG
Szép! Te építetted? Mikor készült? Én valahogy sosem mertem belevágni a távcsőépítésbe. Nincs kedved megosztani velünk néhmi tapasztalatot? Mennyi munka+mennyi költség egy távcső megépítése? Milyen szerszámok kellettek (az esztergált alkatrészeket sk. készítetted, vagy megrendelted)? (Látom a mechanika gyári -- arra is kiváncsi lennék, hogy van-e itt olyan, aki mechanikát is épített már. )
"Abszolute nem cukkolós megnevezés, a kályhacső elnevezés"
Nem hát, csak régies elavult, nem használatos :).
Manapság, szabatosan megfogalmazva: kandalló füstcsövet használunk (a la Pra***ker). A mellékelt képen egy 120-as kandallócsőbe épített 100/500-as MOM tükör látható, én néha Newtonnak becézem, de lehet, hogy kinevezem Messzelátónak :) és még csak másfél éves. A hetvenes években a nagypapái készültek. Van benne vas rendesen. de nem is kell óránként jusztírozni.
Szép eget!
ArthurG
Abszolute nem cukkolós megnevezés, a kályhacső elnevezés. Ugyanis a 70-es évek elején, a kor technikájának megfelelvén, kályhacsőbe építettük a magunk csiszolta üvegkorongokat. A lényeg, hogy örömöt szerezzen a tulajdonosának, hívják azt bármiképpen.
Kályhacső, mint cukkolós megnevezés is dívik vadászberkekben, mikor egy könnyű kis cserkelő fegyverre felhelyeznek egy ostromba és feleslegesen nagytudásu céltávcsövet. ( pld. 8X56 ).
ööö asszem az a megadott link egy MCSE-s amatőrcsillagásztól származik (hogy civilben mi a foglalkozása azt nemtom) amint az a címéből is kiderül, tehát kb mintha itt közülünk csinált volna valaki egy ilyet és hivatkoznánk rá. (nem azt akarom mondani, hogy nem jó lap, csak.. szóval egy jó lap a sok közül)
szerintem egyébként a látcső amcsill körökben teljesen jó a binoklira, pölö még a kereskedő is használja. (viszont a messzelátó már kissé idejétmúlt talán.)
remélem, Grétsy tanár úr megidézéséig nem fajul a vita:-))
Ez úgygondolom értelemszerű! De valóban! A fénygyűjtőképesség is nagyon befolyásolja, hogy mit látunk meg és mit nem! Pl. egy 20 cm-es távcső ha jól tudom, kb. 300x több fényt gyűjt össze, mint az emberi szem!
Ha beleolvasol egy szakkönyvbe, máris meg fogod érteni! Szerinted megvan az valahol határozva, hogy szabad szemmel csak 2000 m-ig látsz, binokulárral meg 15000 m-ig és tovább nem?? Nincs! A titok nyitja a felbontoképességben rejlik! Minél nagyobb egy optika átmérője annál nagyobb a felbontóképessége! Ezért építenek nagyobbnál-nagyobb távcsöveket. Tehát ha Neked is lenne 25 cm-es átmérőjű szemed, látnád a galaxisokat, sőt még a plútót is! Dehát sajnos az embert csak 8 mm-es optikával áldották meg, ami 1-2 ívpercnyi távolság felbontására képes!
És Te hiszel a szótáraknak? Azt is ember írja és nemhinném, hogy szakember!
Tudom, hogy nem Te fogalmaztad, de akkor vesézzük ki ezt is:
A szótárból: "közkeletű, de hibás elnevezés, mellyel főleg a színházi kettős messzelátót szokták megjelölni." Mi az, hogy messzelátó?? Ilyen egyáltalán nincs a szakirodalomban! Ha egy csillagásztalálkán ezt mondanám hangosan, meg is vernének! :):) Másik:szabad szemmel ugyanolyan messze lehet látni, mint távcsővel vagy binoklival!
Távcső : "két egymással összekötött távcső, melyen egyidejűleg mindkét szemmel lehet a tárgyakat szemlélni. Az egyes távcsövekben létrejövő képek a két szem ideghártyájának megfelelő helyeire esvén, térbelileg kidomborodó..."
Azt írja, hogy két egymással összekötött távcső! Tehát már az "összekötés" előtt is önálló távcsövekről beszélünk?? És akkor ide már nem is sorolhatjuk a newton távcsöveket, a lencsés távcsöveket, a Ritchey-Chrétien-távcsöveket, a Schmidt-Cassegrain-távcsöveket, stb,stb..., amikbe egy szemmel lehet nézni?
Miből gondolod olyan biztosan, hogy igazad van/volt? Tényleg jó néha (ha nem is ily módon) eszméket cserélni, de nekem nem szórakozás volt! Azért van ennél jobb dolgom is! :) Természetesen mindettől függetlenül részemről sincs (nem is volt) harag!
Na, ez az extra, hogy az asszony ajkára elnéző mosoly üljön a tündérek csábos megjelentekor és lágy noszogató szókkal ("na, csak bátran, látom örülnél nekik!") bátorítson.
oksa, ez elég is lesz. /bár ezt a dúlszínea dolgot még az asszonnyal egyeztetnem kell, erről lehet hogy úgy döntünk (mármint az asszony), hogy kihagyjuk/
Figyu Kaviat! Ha rajtam múlik, akkor olyan időd lesz, hogy szabadszemes 7-es magni, nappal fényes délben meg kapnak a halak és mindig lesz elég hideg sör, észlelés után hajnalban lenge öltözetű csinos Dúlszíneák fognak a kegyeidért esdekelni. Szóval ez az alapkivitel. Extrákért külön kérvényt kérek.
közkeletű, de hibás elnevezés, mellyel főleg a színházi kettős messzelátót szokták megjelölni.
Távcső :
-
két egymással összekötött távcső, melyen egyidejűleg mindkét szemmel lehet a tárgyakat szemlélni. Az egyes távcsövekben létrejövő képek a két szem ideghártyájának megfelelő helyeire esvén, térbelileg kidomborodó...
TAL
"""A binokulárok könnyű, egyszerűen kezelhető, az amatőrcsillagászok által talán a leggyakrabban használt műszerek. Tulajdonképpen két párhuzamosan szerelt lencsés távcsőként foghatók fel."""
Látcsőről az egész oldalon szó sincs !
Pedig talán csillagész írta vagy szerkeszti a honlapot.
Kérdező elsőként nem teljesen tisztázta, hogy mire és mit szeretne, de én már sejtettem,( látnoki képességem !) hogy nem azokat a fényes valamiket szeretné elsősorban vizsgálgatni, ezért gondoltam, hogy távcső (binokulár) a kérdése elsődlegesen.
Mivel már közöltem Veled, hogy nem vagyok csillagész és nem is értek hozzá, sőt nem is a hobbim ezért ezt nem kell göngyölíteni !
De, hogy van tapasztalatom, gyakorlatom a távcsövek és más optikai műszerek terén azt ugy gondolom senki nem vonja kétségbe.
Ezen a portálon nem csak a csillagész kérdések vannak néha napirenden, ezért eddig is és ezután is építő és segítő jelleggel vagyok.
Távcső, látcső !?
Tudnod kell, hogy fegyverzet és vadászoptika terén, mert ezt tanultam, ez is a szakmám, végig távcső volt a megfogalmazás, soha nem használta senki a látcső megfogalmazást !( nem is írták soha !)
Csillagészok-nál már megszoktam, hogy nem szólok bele a dolgokba, mert néha kínai amit említenek, mert semmi köze az én szakmámhoz !
Ez olyan mint a hagyományos optikus szakma és az én jellegzetes és egyedi szakmám, melyet már ebben a formában csak én gyakorlok hivatalosan ( reklám helye !), közti különbség ! Ég és föld !
""viszont csillagász berkekben a LÁTCSŐ még mindig a binokulár néven is emlegetett optikai rendszer! ""
Na látod , ezt elhiszem, mert nem forgok csillagészok közt !
De tessék belátni, hogy a látcső fogalmát, már kevésbé szeretik a jelen korban, mint a távcső fogalmát !
Feleslegesen vitatkozunk! De ennek ellenére én tisztelem távolból a csillagészokat, mert nem kavarnak az én szakmámba, de elvárom, hogy Ők is tiszteletben tartsák az enyémet !
""A csodabogár jelzőt vegyem bóknak? :):)""
Az olyan hobbit melyet nem ismerek, de szívesen űznek, az nekem csodabogárságnak számít ! Tehát bók !
Astromanus! Ne nagyon szólógassá be, mert vannak itt ollyan elvtársak akik, ha szónak a megfelelő manyusnak, úgy kilesző títva mint a pinty!!!! Értve vagyok?
Csak azért írok, nehogy unatkozzál és nehogy azt hidd, hogy esetleg "meghátráltam" és azért nem válaszoltam eddig! :) Ott kezdeném, hogy az első kritikus hangnemet nem én ütöttem meg...! A másik: lehet, hogy Te nagyon jó optikus vagy, viszont csillagász berkekben a LÁTCSŐ még mindig a binokulár néven is emlegetett optikai rendszer! Harmadszor: ha egyszer belátod, hogy nem értesz hozzá, miért beszélsz bele?? Negyedszer: attól, hogy ez "csak" hobbi nálam és neadj' Isten megszakítottam érdeklődésemet más tudományág miatt, attól még szerinted nem értek hozzá??
Tehát, ha találkozol egy általad képzettebbnek ítélt (amatőr)csillagásszal, akkor nyugodtan kérdezz rá és elmondja mi a különbség! Vagy olvass el egy szakkönyvet és ott is látni fogod, hogy a binoklikat és a TÁVCSÖVEKET külön fejezetben említik!!
Nos, egyenlőre ennyi! Fokhagymaborsnak írt üzim, Neked magas laszti volt mi?
ja megnéztem jobban tényleg az optikája igen sárgállik:))) ez tipikus utcai árus cucc:))) kinézek a maglódi úti piacra holnap ott vannak még igazi oroszok ukránok, annak idején náluk vettem orosz csónakmotort .
A kérdést az embernek magától nehéz kibogarászni, tehát ez a kérdés idevaló. Szívesen el is mondom a saját tapasztalataimat. A két nagyítás között a különbség alig mutatkozik, legalább is az új szemek számára. Amit a nagyobb ngyítás jobban megmutatna, azt a jobban zavaró kézremegés el is fedi. A kézből használható nagyítás fölső határa épp ekörül a tízes érték körül van. Persze ez függ az egyén adottságaitól is. A nagyobbik nagyítású távcső átmérője egy kicsit kisebb, mint az ideális lenne, ha gyenge fényviszonyok mellett nézelődik az ember (a Zeiss által jó régen bevezetett un. szürkületi érték fogalmára gondolok). A 7 x 35-ös pedig ebből a szempontból sztem még roszabb is, mint az előző. De bezzeg, ha a cipelt tömeget tekintem, akkor föltétlenül a kisebb a sokkal jobb, vagy, ha a nagyobbat cipeli más, ám abba bármikor belekukkanthat az ember :)
nem vagy túl öntevékeny, ha érdekelnek ezekre a kérdésekre a válaszok, akkor egy kicsit csipkedhetnéd magadat, ne mindent tőlünk várjál. a kérdéseidre ebben a topicban is megtalálod a válaszokat, és még nem is kell évekre visszamenni. ha nem találsz valamit, akkor kérdezz nyugodtan. nem mindig küldöm ki a feleségemet sörért, olykor kimegyek érte magam is.
szerintem egy 50-es binokli nem túl nagy (modjuk 7x-es vagy 10x-es) nagyitással teljesen elég lesz neked. az igaz, hogy jó ha nagy az átmérő, több fény, jobb felbontás, de az átmérő növelésével az egész műszer méretét és főleg tömegét is növelni kell, azaz a vége egy nagyon jó, de csak másodpercekig kézbevehető szerkezet lesz.
lidl-es bresser : ez mindig nagy indulatokat vált ki, ennek kapcsán jókat lehet fikázni a kínai távcsöveket, aztán meg kiderül, hogy szinte majdnem mindenki vett már magának egyet, mégha csak tartalék távcsőnek, csak hogy legyen egy a kocsi csomagtaratójában is.
a békebeli orosz az, amiről teljes egyetértés lesz, hogy vedd meg:-) ha nincs összekarcolva, leejtve, kettétörve.. egy 10x50-es szerintem az ideális, másnak a 7x 50, ahogy jólesik.
hááát sikerült egy kisseb tüzet raknom itt nálatok:))) elnézést!!! össze ne vesszetek. hogy pontosan mire is kell? : ülök a parton a pecabotom mellett, és nézegetném vele a motorcsónakok elejében feszítő sellőlányokat:))) ... és ha lehet ne essen szét az első használat után, ha egyszerre két szemmel merészelek bele hesszelni hát ne lássak szellemképet, főleg amikor még nem is ittam (eleget)!!!
visszatérve a számokra. szóval minél nagyobbak a számok annál jobb? és az első lencse is minél nagyobb annál jobb 50-60-70 milliméter? a 10x es nagyitás az kell ugye?
Tégy igazságot! :) Igen, az általam említett távcső valóban nem a legmegfelelőbb ha túrázni akar vele... Én csak abból következtettem, mert azt írta, hogy a Tiszapartról (tehát egy többé-kevésbé fix helyről), Holdat akar nézni (egy binoklival mennyivel többet látna kezdőként, mint szabad szemmel?)... Aztán lehet, hogy én ragadtam le nagyon a nagyobb távcsöveknél?
A Lidl-is Bresser tényleg jó! Nekem is van és nagyon jól bevált!
(ne vesszetek össze ezen, szerintem általános természetmegfigyelésre, ha pl túrázni megy, tényleg nem a 15 centis Newton az ideális és tipikus választás. Persze lehet, ha az illető ezt akarja. Végülis akár a Heydével is lehet madarakat megfigyelni, ha úgy adódik, de...)
Jaa, és nem is értem miért írtad, hogy a csillagászati kályhacső nem jó földi megfigyelésre?? Miért is nem?? Probáld megmagyarázni... please! Amúgy én kb. annyi éve foglalkozok csillagászattal, mint Te nevezed a látcsövet távcsőnek, úgyhogy nehéz dolgod lesz!
Na, hát épp azért írtam, hogy a kettő nem ugyanaz! Most már tudod 20 év után! Eszem ágában sem volt ecsetelni, de tegyünk már különbséget a kettő között!!!
hát köszi ! sokat segitettetek!!! megnézem a lid...t mert próbáltak nekem ilyen nem az idén barnult fazonok eladni mindenféle gumiházas cccp meg ussr feliratú vackokat dehát.... azért hülye mégsem vagyok!!!:))
A távcsövek paramétereit két számmal jelölik (melyből lehet következtetni teljesítőképességére is), pl. 150/750! Az első mindig a távcső objektívjének (lencse vagy tükör) az átmérőjét, a második mindig a fókusztávolságát jelöli! Mindkét szám mm-ben értendő! Minnél nagyobb az első szám, annál nagyobb a távcső felbontóképessége, annál többmindent látsz vele! Nem véletlenül írtam a 150/750-es newton távcsövet... Ez a távcső kényelmesen hordozható, jó a teljesítménye, és az ára is! Itt megnézheted:
segítsetek nekem. szeretnék venni egy távcsövet, de nem értem mit jelentenek rajta a számok nem szeretnék befürödni vele... és dáriusz kincsét sem tudom érte adni:) tiszaparton nézelődni holdat bámulni, tájat nézni, szóval atlag használatra kéne. szerintetek mit vegyek, és mit nézzek rajta, és hol vegyem? előre is köszi!
Azt hiszem valami félrement a reklámmentességi igényléssel, mert azóta se kép se hang az ügyben. Megrendeltem interneten, megadtam a nevet, címet, kiválasztottam a fizetési módot, megnyomtam a NAGY PIROS gombot, és azóta várom a levelet a csekkel, de nem jön. Most már egyébként tökmindegy, már szerintem nincs kinn a CN főoldalán a cikk, vagy legalábbis szinte senki nem nézegeti az oldalt.
Egyébként a rendelésnél kinyomtattam a szerződést, ha azt beszkennelem és elküldöm, akkor esetleg fel leszek mentve a hazugság vádja alól? :-))) Tisztelt Esküdtszék, én csak az igazad, a színtiszta igazat vallottam, nem loptam én tyúkot, csak úgy bemászhatott a hátikzsákoma amikor nem figyeltem oda...
"Ha a cikket én írtam volna, vagy akár csak tudtam volna arról, hogy meg fog jelenni, akkor még pár nappal előbb kötöttem volna meg a reklámmentességi szerződést az Internet-szolgáltatóval, és nem égetem le magam a világ előtt a minden kattintásnál felnyíló reklám-ablakokkal."
Még mindíg fent vannak a reklámok lásd "Meztelen lányok a vízparton"... http://gpuoptical.fw.hu/
Gyerekek, talán kicsit off-topic a dolog, szóval elnézést azoktól akiket nem érdekel a téma, de a Rohr papával úgy tűnik végre tényleg sikerült megértetnem, hogy mi a különbség a geometriai-optikai alapon és a kvantumfizikai alapon tervezett lencsék között, és azt is, hogy hogyan lehet befolyásolni a lencse színkorrekcióját utólag, a fényútba tett üveggel. Annyira megtetszett neki a dolog, hogy azonnal ki is próbálta egy kínai 80-as ED lencsén és most baromira büszke rá, hogy sikerült a színkorrekción jelentősen javítania a módszerrel. Azt talán túlzás lenne elvárni, hogy megnevezze azt a személyt aki ezt a dolgot mondta neki, de az már bíztató, hogy az új cikkében említi, hogy egy új, a hullámoptika elvei alapján is korrekt és a szférokromatizmust is figyelembe vevő mérési módszer kidolgozása a háttérben folyamatban van. Magyarul ELFOGADTA, hogy a jelenlegi mérési módszere rossz (és hogy egy újra van szükség). Hihi. Kevés sikerélménye van az embernek egy életben, de erre most nagyon büszke vagyok... :-))) Emlékeztek, hogy le lettem torkolva amikor beszóltam neki? Most esetleg akkor mondhatnátok valami olyasmit, hogy meg vagyok dicsérve, vagy ilyesmi? :-)))
A Delta céltávcsövek biztos, hogy eredeti Japánok, mert én teszteltem és szakvéleményeztem öket.
Hogy a kereső milyen nem tudom, mert arra nem irányult a felkérés. És nem is ismerem, de a képeket tekintve a honlapról az biztos, hogy hasonlóságot eddig nem véltem fel a többi kínai termékkel. Vagy kínai, de másnak titulált termékkel.
Az biztos, hogy a céltávcső nagyon fair építésű és megbizható, valamint korrekt árban.
Ha ilyen a kereső is, akkor nem lehet rossz ! ( nem tudom)
Úgy tudom kínai gyártmány ez a Delta 8x56-os binokli is, csak a forgalmazója lengyel. Ami darabot próbáltam picit kettőzött, optikailag egyébként egész korrekt volt.
köszi! bár itt a honlapon sajnos nem találtam meg, hol lehet megnézni a terméket, vagy a műszaki adatait, esetleg az árát. csak 1 általános leírást láttam.
Hát ha persze kicsit többet áldozol rá úgy más a helyzet, 60-80 ezer forintért már kapsz fényerős, jó optikai minőségű nitrogéntöltéssel ellátott binokulárt, akkor érdemes lenne ezt megnézned: Delta Optical 8×56 Titanium.Tudomásom szerint most éppen elfogyott, de 3-4 hét múlva újra kapható lesz a budapesti, és a soproni távcsőboltban. A binokulár összeszerelési minőségéről semmit sem tudok, mivel ez számomra ismeretlen lengyel gyártmány, de a leírás alapján jónak tűnik. Talán az utánam szólók többet tudnak erről mondani.
már nem emléxem, hogy ebbe, vagy a 750-es néztem bele, de meggyőző volt. azt mondja a szakma, hogy a vele azonos kategóriáju skywatchernél jobb. a mechanikáról annyit hallottam, hogy atomstabíl, viszont a finommozgatója nem fordúl teljesen körbe, ez némi kénylemetlenséget okozhat.
amit figyelembe kell venni, legalábbis az 1200-asnál, hogy az brutál nagy kályhacső, jó vastag falu a cső - ami nem baj persze - szóval nem egy tipikus felkapom és kiszaladok vele a kertbe tipusu műszer. ez a méret /de ez gyártótól független dolog/ már a határán van a hordozható távcső kategóriáján.
amúgy nagy fájdalmam, hogy TALék nem csinálnak a 750-esből vagy ahhoz közel méretben 200ast :(((
Használ valaki közületek TAL 150/1200-as Newton távcsövet? Írjatok róla lécci véleményt. A TAL MT-3S parallaktikus mechanikáról is érdekelnének a vélemények.
hmm. köszi! igen, tényleg jónak tűnnek. és az áruk se vészes annyira. hát lehet :) egyébként még nem próbáltam ilyen távcsöveket, 10x volt a max. amibe így néztem és kézben tartottam, nem tűnt fel hogy remegett volna.
egzakt: 100e Ft alatt szerintem elvétve találsz olyan 40 mm-nél nagyobb binoklit ami nem Kínában készült. Vadászatra és úgy általában természetmegfigyelésre felesleges a nagy nagyítás: 12x az amit max kézből megtartasz (hacsaknem Te vagy kalifornia kormányzója :))). Mielőtt veszel látcsövet, érdemes elolvasni a Makszutov.hu-n a binokulár vásárlási útmutató.
Action EX 10X50 CF Action EX 12X50 CF Action EX 16X50 CF
én egyébként ebben a 3ban gondolkoznék ha lenne ennyi pénzem, amugy szerintetek melyiket érdemesebb? és honnan tudom meg hogy nem kínait veszek hanem japánt? pl a linket amit adtál ott valyon milyen lehet? :)
Hát igen nézegettem azt a honlapot, ahol van az a sygnum távcső, az egyébként kínai gyártmány? Egyébként nem nagyon szeretnék kínait venni. Itt győrben is benéztem 1-2vadászboltba, egyik helyen mutattak 2 német távcsövet is [22 000Ft ért,10X50, és 8X56ost talán] sajnos a márkára nem emlékszek, annyit mondtak hogy német országban gyártották és hogy német márka, de ez szerintetek garanacia a minőségre? Lehet hogy tényleg várnom kéne a vásárlással még, nem is akarom elkapkodni azért is kértem ki a véleményeteket. És ha össze gyűlne mondjuk 60-80e Ft -om akkor milyen távcsövet javasolnátok, az előbb leírt célra? És a nikon hivatalos honlapján lévő győri forgalmazóknál kinai vagy japán távcsövet tudok venni szerintetek[3is van itt elvileg]? Vagy melyek azok a márkák amelyeknél már 60-80e ért már tényleg kiváló távcsövet tudnék venni? neten egyébként már sok távcsövet nézegettem, így eddig ezek a nikon ex távcsövek tetszettek a legjobban. ezeknek mi az áruk nemtudjátok véletlenül? mondjuk ennek: Action EX 16X50 CF Ezt a típust szerintetek álvány nélkül is tudnám még használni? Vagy esetleg 10X vagy 12X50 es is elég lenne? Ugye minél kisebb a nagyítása azonos lencse méretnél annál jobb a fényereje?
Én akkor is azt mondom, hogy feleslegesen ne dobáld a pézt, tessék még várni egy kis ídőt mig 60-80 ezer HUF összegyűlik, mert akkor egy örökös és minőségi, és neves terméket vásárolhatsz. Használtban is lehet hozzájutni megkímélt és kitűnő állapotban lévő jó db-hoz !
Ezt csak azért említem, mert én hülyeségekre és gagyikra soha nem dobálom a pénzemet, többször meggondolom, hogy mire és mikor fizetek, mert nem ezen a téren, de már megjártam többször. Már nehéz megvezetni, főleg a saját szakterületemen.
Én nem ellenzője vagyok a kínai termékeknek, mert ismétlem az összeget megéri,(néha), de egy terméket nem azért vásárlunk, hogy ídőlegesen jó legyen, magától ne essen szét, azért legyen benne optikailag elfogadott anyagmínőség, stb. stb.
30 ezer HUF sok pénz, minek szabadjára engedni ha nem kényszer a vásárlás !?
Márpedig egy optika vásárlás nem lehet kényszer !
Tessék még körbejárni a témát, kérdezni olyan személyeket, akik nem csak kereskedelemmel foglakoznak, vagy közük van hozzá !
Mo.-on is vannak optikailag elismert szaktekintélyek, akik nem elfogultak, az Ő véleményük is mérvadó lehet !
Használó személynek természetesen a saját terméke a legjobb, vagy jó !
Ennek oka, hogy szégyenletes számára bevallani, hogy olyanra költött pénzt, mely nem biztos, hogy okos döntés volt számára !
Miért írom ezt ?
Tapasztalat !( van kivétel !) És ezeket az eseteket le is szoktam írni, és cikkezni.
Szia! Ne vegye el a kedvedet az ha egy távcső kínai.Bár a fórumozók közül van aki szidja, de véleményem szerint nem olyan rosszak, mellesleg ennyi pénzből jó szürkületi értékű binokulárt mást nem is kapsz. A magam részéről én a BTC Sygnum 10×60-as binokulárt ajánlom, de ha budapesti vagy, akkor legjobb ha benézel a Városmajor utcai távcsőboltba, hogy kipróbálás után tudjál választani.
Sziasztok! Olvasgattam már tegnap óta a hozzászólásaitokat a fórumon, és láttam hogy nagyon hozzáértők vagytok ebben a témában ezért is szeretném a segítségeteket kérni. Én főként vadászati célra szeretnék venni kereső távcsövet esetleg még természetjárás közben használnám csak ugy, vagy madármegfigyelésre. Nézegettem ezeket a Nikon Action VII es távcsöveket de mikor olvastam hogy nagyrészük kínai valahogy elment a kedvem, EX re nem lenne pénzem. Hát összegben ugy kb. 30 000 ft om lenne rá, de azért szeretnék mégis viszonylag jó távcsövet, ezért a pénzért, de tanácstalan vagyok a márkát, konkrét típust illetően, meg a többi műszaki adatával is, pl hogy most 10x es nagyításu elég e szerintetek? vagy esetleg 12x 16x, -os at vegyek inkább, a tárgylencsével ugy vagyok hogy minél nagyobb legyen, ugye akkor jobb a szürkületi értéke? A másik tulajdonság ugye a csepp és vízállóság, ezért a pénzért lehet e olyat kapni ami ilyen? Vagy ez a tulajdonság mennyire fontos? Tudnátok esetleg valami konkrét távcsöveket ajánlani?
annyit tennék hozzá, hogy a zoom-os binoklikat nagy ívben kerüld el. azok gagyik, vagy ha jó minőségüek, akkor többe kerülnek mint 2 nem zoomos jó műszer amivel a kivánt nagyitás 2 szélét le tudod fedni.
a zoom egy binokulárnál annyira precíz mechanikát igényel, hogy a 2 párhuzamos távcső minden állásban is továbbra is párhuzamos maradjon, hogy azt komoly gyártók nem is nagyon csinálnak. zoom leginkább csak az alsókategóriás műszerek között van, ami lehet hogy több bosszúságot mint örömöt okozna.
éjszakai/szürkületi használatra szerintem kis nagyítású eszköz javasolt, hogy a kapott kép a lehető legfényesebb legyen. Nem tudom milyen összeget szánsz vásárlásra, olyan 50e Ft körüli összeget feltételezve vagy egy 80 mm-es spektiv, vagy egy 9x63-as binokli lennem a választásom. http://makszutov.hu/termek.php?termek_id=cel_ult_9x63
Persze (kedves TAL, Teaway, kaviat), még nem áll rendelkezésünkre egy valódi mindenes távcső, de ezt a problémát a szakemberek 20 éven belül meg fogják oldani - ha addig nem esik a fejünkre egy aszteroida...
Legszigorúbban véve inkább földi használatra és éjszakai/szürkületi viszonyokra alkalmas készüléket szeretnék (amit időnként ráemelnék a teliholdra vagy épp a sarlóra, esetleg fényesebb csillaghalmazokra).
A fő kérdés most már csak az maradt, hogy (egyelőre) lencsés spektívet, tükrös spektívet vagy egy legalább 60mm-es (kb. 10x-30x-os, esetleg zoom) binoklit vásároljak...
Minél több ember elméleti és gyakorlati tudására hagyatkozva döntenék, tehát a választásom rajtatok, távcsőbubusokon is múlik...
A TS makszutov vált be a legkevésbé. A nagyítása túl nagy ahhoz, hogy kézből lehessen használni, és a súlya-mérete túl nagy ahhoz, hogy kirándulni lehessen vele. Inkább lebeszélnélek róla.
Ha gondolod, egy 20 -asért oda adom neked.
(de ennyi pénzből már 4db Lidl távcsövet is vehetnél... )
én egy bizonyos átmérő alatt inkább lencsés műszert vennék, kontrasztosabb képet kapunk. aztán 10valahány centi után sokkal drágábbak a lencsék, a fölött már inkább valamilyen tükröst érdemes.
az a baj, hogy olyan nincs :((( ami univerzális felhasználásra alkalmas, az erős kompromisszumokat tartalmaz.
sajna ellen dolgozó paraméterek vannak : ha nagy fényerőt akarsz, akkor nagy optikai átmérőben kell gondolkozni, kapsz egy jó nehéz darabot, amivel tutti nem fox az erdőben madarakat lesni, mert a hozzá való állvány és saját maga olyan nehéz lesz, hogy másodszorra már nem fogod magaddal vinni kirándúlni. ha olyat akarsz ami könnyű, lehet jól hurcibálni erdőn mezőn, azzal éjszaka leszel elégedetlen, nem lesz elég fényereje és felbontása hogy igazán élvezni tudd vele az eget.
Gyerekek! Hetek óta nem alszom rendesen, szinte álmomban is osztok-szorzok-hasonlítok; de, miután távcsövek százait (talán ezret) is megnéztem a világhálón, ma hajnalban "megvilágosodtam"... Heuréka! Mini makszutov!...
Már csak az a kérdés, hogy melyiket válasszam a három felhajtott márka közül (persze a tubusok mintha azonos sablon szerint készülnének, vagy más is?...).
Szóval, kedves Hpasp, az egyik valóban a TS Voyager. A másik a Hawk Nature, a harmadik pedig a Távcsőszolgáltató által jelenleg forgalmazott Synta 25-75x70-es lenne. Ők versenyeznek a "kegyeimért"...
Tapasztalatod szerint milyen hátrányai vagy gyengeségei vannak a Voyagernek? Ismered/ismeritek-e a másik két tükörspektívet?
Mihez kéne, mi lenne a felhasználási terület? (földi/égi megfigyelések, mozgó/álló objektumok, száraz/vizes körülmények, nappali/éjszakai fényviszonyok, stb.)
Csak egy-két hónapja foglalkoztat igazán a távcsőtéma, mivel vásárolni szeretnék egy univerzálisnak tekinthető készüléket.
Nagyjából áttanulmányoztam a különböző kukkerfajtákat, a binokulároktól a spektíveken át a makszutovokig. Óriási a választék, óriási a dilemma. Melyik lenne a "legjobb"?...
Ezen a fórumon igazi szakembergárda gyűlt össze, akik komoly elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek, ahogy olvasom.
Nos, első nekifutásra arra gondoltam, hogy beszerzek valami spektívet, mondjuk egy újabb kiadású Exakta 20-60x70-est.
Persze már tisztában vagyok avval, hogy nem a minél nagyobb nagyítás az elsődleges szempont (fontosabb a "kilépő pupilla", a látómező és egyebek), de, ne haragudjatok, engem az ilyen paraméterek, mint: 7x50 meg 10x50, nem hoznak izgalomba. Felőlem lehet az a binó patinás múltú Zeiss vagy épp képstabilizátoros Canon, "addig" szabad szemmel is ellátok (a túlzás kedvéért).
Tehát, "help"!...
Hámozás" után feltételezem, egész gusztustalanul tud kinézni
Csak annyira mint a meztelencsiga !
Ez a gyártó ország matrizázás, festés már-már azon a szinten van, mint a nitrogéntöltés matricázása !
Főleg céltávcsöveknél szaporodott el ez a reklámfogás ! Nitrogént nem is látott soha !
De jókat röhögök, főleg a szabadmozgatású keresőtávcsöveknél is a töltési reklámon ! Annyi luk van rajta, hogy nem a nitrogén hiányzik szerencsétlenből, de a víz is megáll benne !
Az más, ha nitrogén padon húzzák át végszerelés elött, mert ez már bevett szokás, de az nem töltés !
Bolondítják a jónépet rendesen !
""Az én 7x50-esemet meg a ravasz japánok a "Made in China" felirattal próbálták álcázni ;-) De engem nem vernek át""
és honnan tudom meg hogy a japán az kinai? mert nekem van egy nikon action 10x50 es de arra made in japan van irva, akkor lehet ez is kinai?
Az én 7x50-esemet meg a ravasz japánok a "Made in China" felirattal próbálták álcázni ;-) De engem nem vernek át:-)))
Mechanikailag egyébként korrekt: sehol nem kotyog, az élességállítás is teljesen holtjáték-mentes, és a kis nagyítása miatt kellemes a mélységélessége is. A relatíve szűk LM okán csak a legszélén kezd elhúzni. Szürkületkor is tetszik a képe, igaz, vadászathoz nem használom. (Talán azért, mert nem vadászom.)
Viszont teljes "gumióvszer"-vértezet van rajta, ahogy TAL is írta: esetleges párhuzamosításnál csak reménykedni tudnék, hogy óvatosan fel lehet gyűrni a ruhácskáját a széleinél úgy, hogy hozzáférjen az ember a csavarokhoz (temélem, azok azért vannak neki). "Hámozás" után feltételezem, egész gusztustalanul tud kinézni:-(
Igen, már én is több Nikon-al találkoztam, amely Kínai volt, de már annyira, hogy a képélességszabályzó forgató gomb felírata Made in Japán ( festéssel), na de már a csuklószerkezetnél egy icike-picike matrica tájékoztat, hogy Made in Kína.
Elsőként az ár tájékoztat arról, hogy melyik ország a tényleges gyártó, majd összevetés kérdése azonos, de eredeti gyártmánnyal.
Más megoldás csak annyi van, hogy más a képmínőség, a mechanikai szerkezet finomsága, szabályozása stb.
Összehasonlítás vagy szakmai tapasztalat nélkül már nagyon nehéz megállapítani.
Köszönöm a választ. Egyébként szemezgetek a legújabb, "fapados" Minox 8x42-essel is, de hátha a 40 ezres Porro is tudja azt, amit az 50 ezres tetőéles... Bár nem tudtam kipróbálni (még) élesben, sajna. Ahhoz persze meg kéne nézni alkonytájt is, amire nem is nagyon van lehetőségem.
Azt hiszem, EX lesz belőle a végén. Sokan írtak róla jót a maga árkategóriájában. A magnéziumházas, de luxe Minoxokra meg soha nem lesz pénzem.
Igen, jól leírtad a különbségeket, tehát a válaszom ha van rá összeg akkor természetesen az EX.
Nekem még a következő is a gondom ezekkel a csuda műszerekkel, hogy mo. javítóbázisa nincs ! Csak a Zeiss-t és a S-B céltávcsöveket lehet mo. szervízeltetni a gyárban.
Ezt csak azért jegyeztem meg, mert nem csak a Nikon-t említve vannak bőven gondok a szervízeléssel.
Azt talán mindenki tudja, hogy ezek többsége már gumiburkolattal ragasztva , vulkanizálva, tehát már egy belső javítást, beszabályozást egy komplett meghámozás kell, hogy megelőzze.
Nem egy leányálom !
Alkatrészek nincsenek mo.-on és a gyárak nem adnak ki !!!
( ezt tudni kell a történet teljességéhez !)
Mo-on meghíbásodás esetén a következőket lehet elvégezni.
Kicsit eltértem, de csak azért tettem, mert én is kaptam már szép és csuda magas számlákat neves termékgyártó cégektől, melyek nem voltak korrekt árak !
Csak megemlítem, hogy anno a Nikon távcsövek tesztelésekor és többek közt Zeiss Jena multis-hoz is hasonlítottam optikai minőségben. Kijelenthetem, hogy simán verte !
Még ami nekem szimpatikus, igaz még nem kértek fel a tesztelésre , az a Minox.
Szerintem jobb mint a Nikon, de ez csak pár megfigyelésre hagyatkozva mondhatom, bővebben nem vizsgáltam a Minox.ot.
De ez a kijelentésed is megfontolandó !:""vegyek inkább 2.8 db AX 7x35-öst az EX árából""
Ha nincs annyira szükséged a szürkületi értékre, nem kimondott vadászati használatra szeretnéd, akkor objektívbe lehet lefelé kaccsingatni.
Nem lenne gond a Nikon-al, mert az eredeti tényleg szuper, na de ég és föld a japán és a kínai közti különbség ! Külalakra nem is annyira, na de mínőségre !
Szia TAL!
Nekem van egy kínai gyártású Nikon Action VII 7x50-esem, és most készülök beszerezni egy EX 7x35-öst "rázósabb" gyalogtúrákhoz. Eddig cipeltem a 7x50-est is, de manapság rákaptam a teljesítménytúra-szerű kiruccanásokra, ott meg (33 fokban, néha rohangászva), kulacsok mellé -- meg esőben -- már nem szerencsés dizájn a 7x50. Viszont továbbra is kedvelem, mert a csillogó lencseszéleken kívül nincs vele más bajom (igaz, a LM nem világrengető, de nekem nem is tragikusan szűk: 6.4 fok).
Kérdés: vegyek inkább 2.8 db AX 7x35-öst az EX árából, ha egymás után odaverem őket vmihez, vagy az EX optikailag is annyival jobb? (A fényképek alapján a bevonat talán komolyabb az EX estében. A valóságban eddig csak 8x40-esbe néztem EX-ből, ott ez volt az érzésem. Viszont elhúzni meg színezni kb. ugyanúgy tudott, mint a jóval olcsóbb AX).
"Ugyanakkor, az egy oldalról ráható sugárzó hő hatására, elég nagy hőtágulása miatt deformálódhat, és ez egy cca. egy méteres, vagy hosszabb csőnél már jelentős, így nem kívánatos is lehet"
Egy kis adalék mindehhez. A mai nap kiszámoltam, egy megrendelő által kért, 3m x 1m-es, 8 mm-es plexi lap hőtágulását, amit reklám célokra kért. Ha 3 órán át süti a Nap, akkor 3cm-t!!! tágul. Tudom, hogy ez nem cső, de struktúráját tekintve az anyagösszetétel hasonló. Semmi képpen nem ajánlatos, több százezer forintos optikához használni. A legjobb megoldás az aluminium cső, ha az ár érték szempontjából vizsgáljuk. Viszont kétségkívül, az üvegszálas csőveké a jövő. De gyártásuk kvalifikált szakit kíván, és megfelelő műhelyel kell rendelkezni. Elkészítésük elég drága, és időigényes. De ez lessz a jövő, ez kétségtelen.
A pár napja lezárult Kínai és egyéb távcsövek minőségét firtató vitának
Ezt nem lehet levenni a napirendről, mert már annyi van mint a nyű !
Nem baj, csak jó lenne, de mint írták, eljő az az ídő is !
Szerintem is ! Addig meg én maradok a kuka elnevezésnél !
Ja egy jó eset :
Hív vadász rábeszélte egyik dr. kuncsaftomat, hogy vegyen Nikon távcsövet.
Megkérdezte tőlem is, és közöltem, hogy elsőként az országban én teszteltem a Nikonokat, már akkor is volt kínai köztük bőven.
Mondtam mire figyeljen.
Ennek ellenére rásóztak egy kínai sza...rt, japán árban !
Nem lenne gond a Nikon-al, mert az eredeti tényleg szuper, na de ég és föld a japán és a kínai közti különbség ! Külalakra nem is annyira, na de mínőségre !
Ebben a történetben az a mérgesítő, hogy az eladó( tulaj) tőlem tudja, hogy melyik milyen gyártó terméke, de ennek ellenére a gagyit eledja, mint eredeti japán gyártmányt ! Na erre vagyok mérges !
A pár napja lezárult Kínai és egyéb távcsövek minőségét firtató vitának, mintegy két hete feltett kérdésemmel, úgy érzem egy részről én is kiváltója vagyok.
Most az imént említettek miatt itt ragadom meg az alkalmat, hogy minden hozzászólló topiktársnak köszönetet monjak.
Ma volt időm elolvasni mindent, és amellett hogy jól szórakoztam, nagyon sokat tanultam, mert hobbim a céltávcsövek révén ide köt, de teljesen más területen dolgozom.
Nem vagyok minden nap itt, igy csak most tudok reagálni írásodra.
A PVC tubuscső nem lágyul meg annyira, hogy fényképezőgéped elhúzza.
Ugyanakkor, az egy oldalról ráható sugárzó hő hatására, elég nagy hőtágulása miatt deformálódhat, és ez egy cca. egy méteres, vagy hosszabb csőnél már jelentős, így nem kívánatos is lehet.
A távcsövekhez én azon túlmenően, hogy van beőlük vagy négy, nem nagyon értek, de PVC csőbe én sem építenék olyan távcsövet, amelynek lencsetagjai vagy tükre esetleg több százezer Ft.-ba kerülnek.
Van egy közbenső megoldás is a hajlított lemez és a PVC között.
Mégpedig az erősített műgyanta cső, amit a vegyipar használ, de csatornázásra is használják.
Az erősített műgyanta térhálósodó molekulaszerkezetű műanyagba ágyazott üvegszövet, üvegszál vagy flisz
Hőre nem lágyul, és ha hőtágulása némileg nagyobb is mint az erősítő üvegé, mégsem éri el a PVC hőtágulását, közelebb áll a vaslemezéhez.
Könnyebb mint a vas, merevsége durván az aluval hasonlítható össze.
Ma egy kissé korlátozottan volt érkezésem fórumozni, pedig számítottam arra, hogy válaszolsz valamit. Nem is vártam volna más jellegű választ tőled. Ha nem ilyesmit írtál volna, akkor nagyot csalódtam volna. Neked"az a dolgod", hogy a mérhető paraméterekben bízzál, különben nem lenne koherens a rendszered. Tehát ez így jól van.
Viszont!
Csak, hogy egy kicsit még ellenkezzem veled. Nyilván való, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű rendszer leírásakor jobban adják vissza a minőségbeli tulajdonságokat a technikai adatok. De ennek csak annyi a jelentősége, hogy a sokkal eltérő paraméterű lencsék képe tényleg sokkal különbözik, és még meg is lehet előre mondani, hogy melykik lesz jobb. Viszont a paraméterek közeli értékei esetében már előjön az általam hagszer-tulajdonságnak nevezett effektus. Szerintem már te is tapasztaltál ilyet. Hát még akkor, ha az adatok közel egyformák! Vagy esetleg még azonosak is. A hang egy egyszerűbb jelenség, mint a fény. A hangnak csak hullám jellege van, a fénynek ezen felül még korpuszkuláris is. Aztán a fény amikor épp az üvegben van, már mintha nem is lenne benne, hogy ez a fránya quantumfizika is bekavar. De ennek csak az a következménye, hogy itten egy telescoper azt mondja, hogy voltaképp hangszeren bámulja az eget.
A HILTI ismerős nekem is :)! Auchan parkolóba próbálta valaki rámsózni. Ugyanaz a koffer, gép és az egész színárnyalat, tiszta HILTI, csak éppen a fúrószáron valami Ying-yang felirat... Szerintem ügyes hamisítvány. Komolyabb cégeknél a minőséghibás termékeket bezúzzák, szerintem nem kerül a piacra (Pl. Alpine). Bár lásd a negatív film gyártást, ahol igazából csak 2-3 gyártó van. A szallag középső része Kodak név alatt jelenik meg a piacon, a két vége és minőségcsökkent fecnijei meg Scooters és Tesco lesz. Tudniillik utóbbiak nem gyártanak :).
Pedig ez egyszerű. Gyakorlatilag mindent Kínában gyártanak már. A jó cuccokat is. Hamisított egyenlő nem fizetik a licencdíjakat/nem a tulaj keres rajta. Tipikusan mondjuk fusiznak egyet műszak után, fütyülnek a minőségbiztosításra, költségminimalizálnak stb.
Ne felejtsük el, hogy egy bizonyos Deming nevű amerikányec áldásos tevékenységéig a japán minőség egyenlő volt a gagyival. Most meg finoman szólva is szénné aláznak mindenkit, ha éppen akarnak.
Szvsz a kínaiak ott vannak most, mint a japik Deming előtt, csak sokkal sokkal nagyobb tétre játszanak.
Mára gyakorlatilag lényegtelenné vált a gyártás helye, legalábbis ami a minőséget illeti. A minőségbiztosításon múlik minden.
Vicces történet. Egy cimborám vett 7 ropiért egy hiltinek látszó fúrót, egy gyanús figurától, az utcán. Ajándékba (érted ;-) adtak hozzá egy 15x70-es rettenetet Sakura felirattal. Szerintem amit kiszórnak a minőségellenőrzéskor, mint megbukottat, azzal házalnak ezek az utcai nepperek. Na ez a sírógörcs...
értem amit mondasz, de van pár ellenérvem. Viszont pont a különböző véleményektől érdekes az élet, ugye?
Szerintem egy távcsőnek mindössze csak HÁROM lényeges paramétere van:
- mennyire tudja egy pontba (pontosabban az Airy korongba) gyűjteni a fényt (definíciós fényesség, nyilván NEM csak zöldben),
- mennyire engedi át a fényt (fényáteresztés)
- mennyire képes elnyomni a zavaró fényeket, azaz amelyek nem a megfigyelt objektumról származnak (belső árnyékolás).
Ezen paraméterek vizsgálata a refraktorok esetén a legegyszerűbb:
Az utolsó paraméter azonnal ki is esik, mert az árnyékolás megtervezése és legyártása nagyon egyszerű mechanikus feladat, ma már csak a kínai távcsöveknek van komoly gondjuk a belső árnyékolással. Ez tehán minden komoly távcső esetén gyakorlatilag tökéletes.
A fényáteresztéssel sincs ma már gond, azt is egy sima T-réteg megoldja a gyakorlatban nagyon jól, tehát egyetlen paraméter marad, a definíciós fényesség. Ez pedig látszik a csillagteszten, a (nem bénán kiértékelt) interferogramon (feltéve, hogy van még mellette egy Foulcault-teszt) és a csillagok fókusz-beli képén is.
Mivel a távcső egy nagyon egyszerű eszköz, sokkal könnyebb a vizsgálata mint amekkora a feladat egy hegedű, egy hangszedő, vagy egy erősítő esetén, amelyek viszont sokparaméteres rendszerek. A hangtechnikai példák szerintem azért sem alkalmazhatók, ott csatolt rezgéseket végző, mind elektronikai mind mechanikai részeket tartalmazó rendszereket vizsgálunk, amelyek ijesztően bonyolultak. Ott valóban lehet a felszín alatt egy csomó paraméter amelyet még nem lehet mérni és ezek befolyásolhatják a minőséget, emiatt lehet egy, a mérésen gyengébben szereplő erősítő hangja a fül számára kellemesebb.
De a távcső egyszerá, objektívje (optikailag) csak három alkatrészből áll, amelyek nem mozognak és ezt számítógéppel nem nagy feladat modellezni (míg pl. egy hangfal viselkedését ma sem tudjuk számítógéppel pontosan megjósolni!!!) Én eddig mindig azt tapasztaltam, hogy amelyik távcső diffrakciós képe jobb volt, annak a képe is jobb volt, és hiszek benne, hogy tényleg ez az a paraméter amelyik önmagában meghatározza a kép minőségét (legalábbis az optikai tengelyen).
De ha egyszer majd látok egy olyan távcsövet amelyik a gyengébb definíciós fényessége ellenére jobb képet ad mint egy másik, akkor meg fogom változtatni a véleményemet, mert egy elméletet csak addig érdemes használni amíg azt a gyakorlat is igazolja. De ilyet én még nem láttam.
Házi örömködésre szvsz elég jó kezdet egy 4x32-es finom (és nem vadász) szálkereszttel. Nézz be a Daisybe, hátha van nekik valami érdekes. Nálam egy LGR-en figyel egy AKAH és teljesen vállalható.
Nagyos sok csövet vehetsz ennyiért. Az esély a gagyira 9:1-hez. De mit vársz ennyi pénzért? Konkrétan: Nikko Stirling Gold Crown 24.000 Huf- mftp.hu. Mondjuk itt kellene kezdeni.
Játszani persze érdemes egy interferométerrel, de nem sok értelme van az egésznek!
Szilárd meggyőződésem, hogy a távcsövek jobbik fajtái nem csupán műszaki paraméterek mentén dolgoznak, hanem hangszer-jellegük van. Hogy érthető legyen a hangszer-jelleg: Hegedűkészítés: a stradiváriakat minden szempontból lemérték már, építettek is PONT OLYAN hegedűt, csak nem szólt úgy! Vagy a 80-as évek hangszedői (bakelit lemezeket lejátszó pic up-ok) esete. A japán hangszedők minden technikai paraméterben verték, de nagyon, a LInn Sondek hangszedőket, csak nem volt olyan ember, aki a japán hangszedők hangját tartotta jobbnak. Vagy szintén a hifi világából az erősítők esete. 10 a minusz valaminek mért torzítások, egyenes átviteli görbék és minden egyéb az egyik oldalon a másikon vastag technikai hiányosságok, és mégis az angol kis cégek erősítői szóltak szebben a mindenféle hiányosságaikkal együtt. Nos így van ez a távcsövekkel is nagyjából. Mérhetünk, definiálhatunk, kiértékelhetünk, okoskodhatunk, aztán megnézve a képet, amit látunk a saját szemünk primitív optikai rendszerén keresztül az agyunk által összerakva, akkor jön el az igazság és a meglepetések pillanata. És el kezdünk gyűjteni a nevenincs hegedűre, optikára. De addig is nézzük elfordított látással az M13 peremcsillagait és elpakolás közben arra gondolunk, hogy lehetne azt direkt látással is lesni, csak még hiányzik néhányszor 10 a másodikon forintunk.
Végre valaki önállóan gondolkodik, utánanéz a dolgoknak és saját maga is kiértékel méréseket! GRATULÁCIÓ!
Nagyon tetszik, hogy a full gagyi lencse azonnal diffrakció-határolt lett két aberráció elhagyásával ... már csak egy gond van... pont most álltam neki interferométert építeni (hiszen eddig mindenki azt követelte, hogy interferogrammal bizonyítsuk az optikáink jóságát). Már csak pár nap kellett volna ahhoz, hogy ekészüljön az első interferogram, és ezzel mindenkit jól meggyőzzek róla, hogy jó a bemért lencse ... de most kiderült, hogy az interferogram szája is kicsit véres... nem tudom, hogy ennek most örüljek, vagy ne? Van akkor még értelme befejezni az interferométert egyáltalán? :-)))
Sziasztok! Régebben felvetődött a téma, hogy manipulálható-e az interferogrammos mérés. Megmondom őszintén kicsit szkeptikusan ítéltem meg a dolgot, de nem hagyott nyugodni, mi van ha mégis. Kicsit utánajártam a témának és most megosztanám veletek is a tapasztalataimat. A vizsgálathoz két dolog kell, először is valamilyen bemért távcső kiértékelt interferogrammja (nagyon egyszerűen beszerezhető, letölthető szinte bárhonnan), másodsorban egy program amivel a kiértékelés elvégezhető. Na ez már nehezebb dolognak bizonyult, mivel a nagytudású programok általában a nem elérhető kategóriába tartoznak. De találtam egy nagyon egyszerű, ráadásul ingyenes progit ami jelen esetben több mint elég tudással rendelkezik. (letölthető innen: http://www.ceravolo.com/fringe/FringeXP/FringeXP.exe ) A progi működése nagyon egyszerű, már-már fapados. Súgóból megtanulható a használata, de egy rövid gyorstalpalót leírok. Először be kell tölteni azt a képfájlt amit kiértékelnénk (fájl->open interferogram). Majd a definiálnunk kell az optika körvonalát, ezt oly módon szoktam megtenni, hogy az egérrel nagyjából 90°-onként kattintok egyet az IFG szélén (bal gombbal leteszi, jobbal visszaveszi a jelet), majd a Fit best fit ellipse nevű gombra kattintva körbekarikázza a tényleges optikát. Itt vigyázni kell, hogy a kör ne lógjon le a képről, mert akkor elszáll a progi, ha mégis lelóg akkor a Remove ellipse gombbal törölhetjük a karikát, és a megadott pontokat kissé módosítva próbálkozzunk újra! Ezután az Add/remove fringen point gombra kattintva tudjuk az interferenciavonalakat kijelölni. Minden kijelölés előtt egyet kell léptetni a számlálón az Increment Fringe Number gombbal. Majd rákattintunk egy fekete vonalra, és az Auto Trace This Fringe gombra kattintva a progi végigköveti az adott vonalat. Utána ismét Increment Fringe Number -> fekete vonalra kattint -> Auto Trace -> addig folytatjuk amíg el nem fogynak a vonalak. Most jön a finálé! A Fringe Spacing mezőbe 0,5 kell írni ha a mérés dupla pontossággal történt (általában így szokott lenni). A Calculate Zernikes gombra kattintva a program kiszámolja az optika változóit. Ekkor a Mirror Analysis gombra kattintva készíthetjük el a kiértékelést. Meg kell adni a mérési hullámhosszat (interferogram wavelenght), a RoC of mirror-hoz a fókusz kétszeresét kell írni, az átmérőhöz nyílván az átmérőt. Ekkor a Generate Contour Plot gombra kattintva megcsodálhatjuk, hogy mit alkottunk Most mondok egy durvát! Az eredményeket igenis fel lehet javítani! Ki emlékszik még arra az ablakra, ami a Calculate Zernikes gombra kattintva jött elő? Tessék már kivenni az Astigmatism és a Coma előli pipákat, és ismét nyomjunk már a Generate Contour Plot gombra! Hát igen már lesz az eredmény! Néha nem is kicsit, megvizsgálván pár IFG-t találtam több nagyon durva eltérést, ezek közül egyet mit elrettentő példát idemásolnék:
Az Asztigmatizmus és a kóma elhagyásával keletkezett eredmény kísértetiesen hasonlít a gyárira, míg a másik egy totálkáros optikát takar, miközben ugyanaz az eredmény lett kétféleképpen kiértékelve. Ezek tudatában kérdem én, ki szeretné megvenni ezt a kb diffrakcióhatároltnak nyílvánított távcsövet??????
Nekem csak az lenne a véleményem, ha lehetne kérném is, hogy itten szidjunk távcsöveket (bár ezt sem tartom minden esetben szükségesnek, mert egy korekt műszakilag alátámasztható rosszallást kifejező vélemény nem számít a szememben szidásnak), és ne szidjunk embereket! Nem távcsövekről szól a dolog, ha valainek nincen esztétikai érzéke, vagy valakink nincsen agya, meg, ha valakit csalással vádolunk. Mondom, csak kérném tisztelettel!
Ok, akkor visszavonom a lekezelő hangot, csak azt nem értem, hogy ha nem követed az eseményeket, akkor miért gyanúsítasz meg valakit csalással, akiről azt sem tudod kicsoda és mit csinál? Mindegy, kezdem megszokni...
Nem tudom ki vagy, én csak idecsöppentem a fórumba, egy kérdés erejéig. De rögtön lelettem torkolva. Nem érdekel az egész távcsöves civakodásotok, tojok rá. Én amit láttam azt írtam le, amire elég lekezelően válaszoltál. Én válaszoltam rá, de mindíg kitörölték. Vigyázznak rád az istenek:))))) További jó munkát, és nyugalom.
Figyu, most durvát mondok: MINDEN GPU 127/890AS pontosan ugyanígy néz ki, sőt, egy ilyen tubusom (igaz, hogy most éppen lencse nélkül) van is otthon a kredencben. Akarod, hogy csináljak róla egy fényképet és legyen mellette egy mai újságot?
Szóval készülj fel lélekben, hogy idővel máshol is láthatsz majd ugyanilyen távcsövet, csak az a gond, hogy attól, hogy két dolog nagyon hasonlóan néz ki, abból még nem következik, hogy az a két dolog egyetlen dolog lenne a valóságban.
Pl. elég sok autó is szinte ugyanúgy néz ki az utcán, mégsem gondolom, hogy csak egyetlen fehér Suzuki Swift létezne a világon, pont ellenkezőleg, azt gondolom, hogy TÖBB MINT EGY ilyen Suzuki létezik... vagy rosszul látom a dolgot? :-)))
Tudod mit, küldök még egy linket, hogy jobban megérts:
Az első képen szintén egy ugyanilyen távcső van, tehát nyilván az úr aki a speciális fejfedőben belenéz, az osztrák emberke aki a cloudynights review-t írta, csak álruhában... :-)))
1. Ha a cikket én írtam volna, vagy akár csak tudtam volna arról, hogy meg fog jelenni, akkor még pár nappal előbb kötöttem volna meg a reklámmentességi szerződést az Internet-szolgáltatóval, és nem égetem le magam a világ előtt a minden kattintásnál felnyíló reklám-ablakokkal. Szokásos szerencse, hogy a szerződés ugyan már folyamatban volt, de még nem fejeződött be a cikk váratlan megjelenésekor ... szóval ha én írtam volna, csak egy hetet kellett volna várnom a beküldésével, és akkor a sok-sok látogatót nem idegesítették volna a reklámablakok. De hát én direkt leégetem magunkat, most már a világ előtt is, nem csak itthon, mert én ilyen vagyok, ugye?
2. A cikk írójának a neve ott van a cikk felett, a google használatával szerintem kb. 1 perc lenne megtalálni a honlapját ha van neki ... és szerintem email-t is lehet írni neki a cloudynights-on keresztül. De persze nyafogni sokkal könnyebb mint gondolkozni és/vagy cselekedni, ugyi?
3. Sári Pali nevében köszönjük a távcső kinézetével kapcsolatban kifejtett véleményedet, de eddig 100 megkérdezettből 99 azt mondta, hogy tetszik neki a távcső, tehát nem hiszem, hogy tényleg ronda lenne. De ez szubjektív. Viszont hogy házi gányolású ... hmmm ... kell ezt kommentálni?
4. Az interferométerhez már minden otthon van, csak össze kell rakni, ami még valamennyi idő. De azért jelzem, hogy ha be lesz mérve egy lencse, akkor majd az lesz a bajod, hogy miért nem független labor mérte be, ha meg majd az méri be, akkor hogy biztos lefizettem a fotonokat, hogy szebben interferáljanak. És ha megint azt írja valaki, hogy a GPU képe jobb mint egy adott AstroPhyiscs lencsé, akkor is a GPU a gagyi, de ha tényleg egymás mellett állnak és jobb a képe, akkor is jobb a nyugati távcső, mert akkor nem a kép számít, ugye? Még szerencse, hogy elfogulatlanok vagyunk... :-)))
5. Ha nekem egy TeleVue-m lenne és annyiba került volna amennyit gondolom Te fizettél érte, akkor biztosan engem is szétb...na az ideg ha a sarkon egy seggfej jobb lencsét csiszolna negyed áron. De nem mindeki így áll a dologhoz, én például személyesen ismerek egy TeleVue tulajonost aki azt mondta, hogy tegyük egymás mellé a GPU-t és a TeleVue-jét és ha tényleg jobb a GPU akkor majd ő is rendel egyet. Lehet így is hozzáállni a dologhoz, de attól félek ezt Neked még tanulni kell. Sőt, az az emberke bele is nézett a 80-as GPU-ba (bár akkor az még tényleg nem volt tökéletes) és ezután sem azt mondta, hogy szar, hanem hogy majd ha kijavítottuk, szívesen megnézné megint. Hmmm...
Nem tom ki ez a Zentai István, de szerintem valami gond van az agyával. Én ezentúl zi-zi nek hívom. Átolvastam a honlapját, xerintem egy nagyképű makimajom, amelyik azt sem tudja, fijuje vagy kislejány? http://zentai.csillagaszat.hu/ óvassatok hihihi
Igen,megnéztük,elolvastuk és kínunkban röhögtünk rajta.
Most őszintén:van nektek esztétikai érzéketek?Ma már a legszarabb kínai távcső is pofásan néz ki,nem ilyen házi -gányolású.
A Cloudynights-ra bárki-bármit beírhat,nem ellenőrzik le.Ebben az esetben a szerző kiléte titokban marad-csak nem Mr.Gyulai volt az?-csak annyit írnak hogy e-mailban érkezett a cikk.
Harmadszor:hol egy interferogram már arról a lencséről?Hát a betyár mindenit,ha annyira jó,és ezt tükrözik is a mérések,akkor miért nincs mindenhol egy mérési eredmény a távcső mellett?Nem szimuláció,mert az-már bocsánat-de kalap szart nem ér.Interferogramm.
Vegyetek gyp apót én megmaradok a kommersz TeleVue-nél.
Közben megelőztek a 2222. hozzászólással. Átnéztem én is az ajánlott linket, és úgy találtam, hogy bőven benne van az amire kiváncsi vagy. Hasonló jegyzetből akartam én is idézni. Az a távcsöves távolságmérésről és az azimut mozgásról szól.
Ha egy mérőszalagot pontosan 10 méterre kiteszel magad elé, és a kérdéses távcsővel megsasolod, akkor ahány cm-t látsz két osztás között, annyi vonás per osztású a távcsöved.
Ezek után:
Az alaptétel:
Az 1 méter magas tátgy, 1000 méterről 1 vonásszög alatt látszik.
Példa:
Ha egy 2 méteres magasságú tárgyat 4 vonásszög alatt látsz, akkor annak távolsága a távcsövedtől 500 méter, 8 vonásszög alatt pedig 250 méter.
Leteszed a távcsövet fix asztalkára, majd belenézel és egyszer az egyik, másszor a másik szemedet csukogatod be. Ezt ismételetni kell párszor és ha a látott kép, tárgy képe egy helyen látszódik, akkor az jó (elvileg). Ha nem azonos helyen látszódik, eltolva egymástól és még ferde is, hát akkor ott vannak gondok !
Ja és a lényeg !
Ezt mind józanúl kell elvégezni ! ( csak vicc volt !)
meg a piros szűrő - kék szűrő módszert is írják valahol, de azt nem próbáltam.
vagy masszív állványra felkötözni és nagyon távoli tájat nézni vele, ott egyenként a csövekbe belenézve talán látszik, hogy nem ugyanarra néz, a LM peremén látszik.
de a szaki egyszer írta, hogy nem elég, ha a csövek párhuzamosak egy adott állásban, a középső tengellyel is legyenek párhuzamosak, úgyhogy ez egy nem gyenge gyakorlatot kívánó mutatvány lehet.
Megnézed a Holdat, vagy egy világító lámpát, a lényeg, hogy minél nagyobb kontrasztú legyen az objektum. Beállítod élesre mind a bal, mind a jobb oldalt. Majd szépen fokozatosan elkezded a szemedtől eltávolítani a binoklit, úgy, hogy a végén kb 10-15 cm-ről nézel bele az oklikba. Még ekkor sem szabad kettőznie, vagyis erőlködés nélkül egynek látod a képet.
Ha esetleg komolyabb szemtengely ferdülésed van, akkor az is lehet, hogy az egyébként párhuzamos binokli kettőz.
Mert sok vásárló (olyan is aki már nem egyszer nézett binokliba) nem veszi észre, hogy kettőz a binokli. Az agya erőlködés árán egyesíti a két képet, de ennek hosszabb távon a lentebb leirt hatásai lesznek....
sajnos van... nekem volt egy 20x60-as tento binoklim vagy 100 éve, de eladtam, én marha:-((( na AZ megfelelt minden feltételednek, repcsihez is, holdhoz is. Az volt a legjobb binóm.
bolhapiacokon van néha 20x60-as monokulár, orosz, na azom még megvan, 8000HUF-ért szereztem. Talán szétnézhetnél ilyen vásárokon is.
végszó: szerintem próbálj ki párat, a csőboltban megengedik, hogy az utcára kilépj vele, de áthaladózáshoz is, Holdhoz is sztem a 10x egy kicsit kevés. A 20x-t meg valahogy rezgésmentesen kell tartani. Tehát neked kell eldönteni, mert látatlanban ajánlani nagyon nehéz. én egy 20x60-as monoklit használnék ehhez. (Illetve mivel tina6770 elment, bedobom, hogy a legolcsóbb alternatíva tényleg a lidl, ha nincs más találat:-)))
Réky, érdemes elolvasnod a "Binokulár vásárlási útmutató" c. cikket ha megfontolt döntést szeretnél hozni binokulár vásárlás alkalmával. Mielőtt megveszed a kukkert, érdemes az eladás helyén az eladóval ellenőriztetni az optikai tengelyek párhuzamosságát. Ellenkező esetben jó esélyed van ilyen alacsony áru modell esetében, hogy kettőz, aminek szemkönnyezés, de akár szem- és fejfájás is lehet az eredménye.
Nos összegzem a dolgokat!Keresek 1 olyan "gépet"amivel remekül tom követni a csííííkhuzokat,és még a holdat is látom benne!ne legyen 1x használatos,s ne legyen több mint 18...
Strapabiró legyen,s még 1 nagyon kezdö is tudja használni!
Van ilyen a világban?országban?városban?kerületben?
na most döntse el szegény kérdező, hogy mit vegyen:-)))
egyezzünk ki abban, hogy ha USSR feliratút vesz, azzal tényleg jobban jár. De azért hozzátenném, hogy a monokulár (és a spektív) sem rossz áthaladózni, én például azzal teszem, amivel éjjel az eget nézem. Rém egyszerű, hogy miért: mert áthaladózásnál segít a kondenzcsík. Szerintem itt nem igazán az ultra látómező a fontos, hanem hogy torzításmentes legyen a kép, és lehetőleg valami alátámasztása legyen.
Van olyan őrült, aki egy b*zinagy dobsonnal teszi ugyanezt, és a fotók, amiket ezzel csinál... azok kémfotónak is jók.
Csak javítani ne kelljen, mert meghámozós a kicsike !
De már használható !
Alapvető hiányai, mint a többinél ált. az okulárzsírzás, csillapítás hiánya, kiemelőtengely kotyogása, távcsőház tömítettlen, lencsék rögzítő gyűrűi mü.ag és ragasztott, stb. stb.
ez se rossz, csak nem tud sokkal többet, mint a jó öreg lidl gazdaságos...
van egy jó repcsis topik a Pilótában, nézz be oda is (Hazánk fölött áthaladó...) én is imádom csővel vadászni a gépeket, de sztem állvánnyal az igazi. Messze több részletet látsz.
a LIDL 10x50-es nem jo? :-D Pedig nekem nincsen semmi reszesedesem, hogy tobbet adjanak el belole, de 5000-ert tenyleg nagyon jo vetel! Kulfoldi forumokban is azt irjak hogy szinte "lopas"-nak szamit ezert az arert. :-)
Sajnos ebben az összegben (12 EzerHUF), olyan távcsövet nem kapni amely jó minőséget képvisel, valamint még zoom-os is.
Nagy zoom-tartománnyal rendelkező távcsövek vannak, de a mük.elvük miatt, és az anyagminőség miatt nagy a valószínűsége, hogy nem sok zoom-ást fog kibirni, valamint már egy csekély kettőskép is elveheti a kedvet.
Ezeket csak azért írom, mert ismerem az ilyen árkategoriákba tartozó gyármányokat, mind kivétel nélkül nagyon gyenge kínai gyártmány. ( terméket nem véletlenűl nem írok !)
Nagy és középkategoriás gyártók nem véletlenűl nem gyártanak kereső (bino) távcsövet zoom-ba, mivel tudják, hogy sok értelme nincs is, valamint a sok optikai és mechanikai alkatrész zoom közbeni hibanélküli mozgatását nehéz megoldani.
Spektív-nél és más monokuláris optikánál semmi gond a zoom-al, és annak kivitelezésével. Sok gyártó készít ilyent. Én pld. elégedett vagyok, igaz csak lőtéri használatra a Yukon zoom-os készülékkel. Árban sem volt veszélyes. kb. 20 ezer HUF volt.
De a repcsik figyelésére nem nagyon javasolnám a monokuláris rendszerű optikákat, tényleg jobb lenne a bino elrendezésű. Repcsik száguldozására, szerintem, egy 10-12X nagyítás bőven elegendő, mert e felett beremeg a kép is rendesen. Támasztani meg ugye nehéz, főleg ha az a repcsi teker rendesen, és azt még követni is szeretné az ember.
Ha találsz egy régi aluházas (pld Tento) optikailag tiszta távcsövet, ebben az árban, akkor szerintem jól jársz vele, mert az legalább távcső és annak építették, sőt javítható is, nem kötelező a kukába végeznie ha meghibásodik !
Maga az objektív nagyságával nem szabad nagyban gondolkodni, mert gondolom nappali használatra lenne, tehát a szürkületi tényező kilőve, marad a jó és nagy látómező, hogy a repcsit az égbolton gyorsan belehessen cserkészni.
( és ha sikerült, akkor már csak a kioldógombot kell megnyomni !)
Szeretném a segitségeteket kérni azon dologban,h szeretnék venni 1 jó minöségű távcsövet,amit leginkább repülögépek megfigyelésére szeretnék használni!Tehát a zoomja legyen nagy,s max 12e ftom lenne rá!
A segitséget elöre is köszönöm!
U.i!a spooting távcsö az jó repülő fotozásához is?
szerintem ha nincs mechanikai hibája, nem lötyög, zörög, kancsalít, és nincs összevésve az objektív, akkor vedd meg! Szerintem megéri, ha ennél többet nem akarsz áldozni rá.
Rá kell lehelni az objektívre, és ha nincsenek körkörös minták az objektíven, akkor nem "tisztította" meg eladás előtt az ingujja szélével az optikát, vagyis kb tudja, hogyan kell bánni vele.
Köszönöm. Van a barátomnak is ilyen binokulárja. Az az igazság, hogy kirándulásra a kisebb távcsövet venném meg. Praktikusabb (könnyebb) hordozni, és nagyobb a látómezeje is. És a kisebb nagyítás miatt, nem rezeg benne a látott kép.
Ha van ra lehetoseged akkor nezzel bele masik binoba is mielott megveszed. Persze az oroszok mindig is jo tavcsoveket keszitettek. Nekem egy 20x60-as monom van meg 1991-ben kaptam es annak is jo az optikaja.
Biztosan az is jó, de nekem egy kollégám akarja eladni nekem ezt az orosz binokulárt. Csak nekem a régimódi fazonja nem tetszik, ormótlan. A képe meg elég jó, habár nagyon kezdő vagyok még, és nem nagyon értek hozzá.
A LIDL-es 5000 forintos nem jo? Az Bresser (MEADE) markaju... nekem is az van, es en elegedett vagyok vele. Persze csodat nem kell varni tole, dehat 5000 forintert "ingyen" van. :-) SZVSZ.
Üdv mindenkinek. Ajánlottak nekem egy binokulárt, Sotem 7x35-ös. Nem tudom, hogy az 5 ezer forintot megéri? Elég jó képe van, de eléggé konzervatív a kinézete.
Kösz fokhagymabors. Az említett távcsöves urat van szerencsém ismerni, ha aktuális lesz egy cső gyártatása, föl tudom hívni.
(nem lenne kedved írni egy kurta mailt, hogy tudjak én is írni neked? Lenne pár gondolatom, amit megosztanék veled, ugyanis nekem nincs tele egyetlen testrészem sem a nem mérnök-műszakiakkal, meg az olyanokkal, akiknek majdnem mindegy, hogy hegesztenek, vagy forrasztanak valami)
"minden verzió megtalálható, és mindennek az ellentéte. Van, ahol 5 tagú a plössl, van, ahol négy, van, ahol van super-plössl 5 taggal (ugyanezen névvel az enyém 4 tagú), van, ahol ugyanez erflé, máshol a dialsight sem plössl, stb... valószínűleg a definícióhoz nem elég a tagok száma, hanem kell tudni a törésmutatókat és a görbületeket is. "
"2. A TMB okliban tényleg vannak visszaverődések, el fogom vinni ha lesz GPU bemutató és Te is látni fogod, de ettől még jó kis okulár ennyi pénzért. Nekem még egy 4mm-es van belőle."
A régi TMB Planetary okliban van visszaverődés, az ujabbakban ezt többé kevésbé kijavították. Egyebként kolynos is tesztelt ilyen oklit. :-) ami 4mm-es. Tehát őt is lehet kérdezni. :-)
minden verzió megtalálható, és mindennek az ellentéte. Van, ahol 5 tagú a plössl, van, ahol négy, van, ahol van super-plössl 5 taggal (ugyanezen névvel az enyém 4 tagú), van, ahol ugyanez erflé, máshol a dialsight sem plössl, stb...
valószínűleg a definícióhoz nem elég a tagok száma, hanem kell tudni a törésmutatókat és a görbületeket is.
ha ugyanaz, csak márkanév nélkül, akkor ez azt jelentené, hogy a TMB-planetarykat is Kínában készíttetik el??
(egyébként pont ez jutott nekem is eszembe, hogy módosított Kellner, hacsak.... hacsak nem úgy van megtervezve az optika, hogy elöl egytagú fókusznyújtó van:-)
- Szerintem egy okli amiben 5 tag van az NEM Plössl, innentől viszont olyan nevet ad neki a gyártó amihez kedve van, ha úgy gondolja hívhatja akár SuperPlössl néven is, csak ez kicsit olyan mintha a Ferrari-t SuperTrabant néven árulnák. Ha ráadásul az 5 tagból 2 egy Barlow-t formáz, akkor én azt SuperKellner-nek hívnám, mert a Plössl-ben az okulár 4 tagú, ebbe pedig a Barlow nem számít bele, tehát ha az 5 tagból 2 a Barlow-ban van, akkor csak 3 marad a lényegi okulár résznek, ami kb. egy Kellner-t jelent.
2. A TMB okliban tényleg vannak visszaverődések, el fogom vinni ha lesz GPU bemutató és Te is látni fogod, de ettől még jó kis okulár ennyi pénzért. Nekem még egy 4mm-es van belőle.
Arról viszont sajnos semmit nem tudok, hogy amit más márkanév alatt kapni lehet az micsoda lehet... de erősen tartok tőle, hogy ugyanaz, csak márkanév nélkül...
én meg úgy tudom hogy az oroszokat lelővik, a német meg amikor mászna ki akkor meglátja a táblát az üst előtt hogy kimászni tilos és ezért egyből visszamászik, a magyarokat sem őrzik, mert a magyarok egymást húzzák vissza az üstbe, ha valamelyik előbre jut vagy ki szeretne mászni az üstből a másik magyar visszahúzza az üstbe. :-) (de ez ismerős, nemde?) :-S
(na én ezt úgy hallottam, hogy a németet lelövik, ha kimászik, az oroszt agyonütik, ha kimászik, a magyarok közül meg nem mászik ki senki, mert valaki mindig van, aki vigyáz rá, hogy ne tudjon:-)
Palinak és Mindenkinek! Hogy lásd tényleg nem csak a rosszat látom a dologban felajánlom, hogy itt a városban megkérdezem (igény esetén), hogy mennyiért hajlítanak csövet (egyet és többet), de gyanítom, hogy nem olcsó. Én néhány évvel ezelőtt vettem egy hajlított csövet készülő newtonomhoz (melynek tükrének csiszolása sajnos abbamaradt időhiány miatt) és nem volt olcsó!! Ezzel tudok hozzájárulni a tervetekhez és felajánlom azt is, hogy én egy fityinget nem fogok keresni rajta!
(szerintem egyfelől érthető, ha viszont a viccbéli pokol-jelenetre gondolok, akkor álomvilág. (tudod, miért őrzik az oroszokat a kondérban, miért őrzik a németeket a kondérban és miért nem őrzik a magyarokat a kondérban:-))
az a csillagászat topik, de itt ugyanazt kérdeztem a 2129-ben, talán még bővebben is. Hogyan lesz egy 5tagú okulár plössl? Jók -e ezek a tmb-re hasonlító klónok? Úgy általában kellene nekem olyan okli, ami úgy képez le, mint az ortho, akkora a látómező, mint a naglerekben és a syntával versenyezhet árban:-))) (de ehhez közelítő megoldás is érdekel:-)
szerintem is talán első ránézésre hasonlít a vita a van sapka vagy nincs sapka kérdéshez, de az mindenképpen pozitívum, hogy most mindenki kreatívan áll a kérdéshez, nem pedig ellenségesen. Ez dícséretes.
De van egy alapvető hiba a gondolatmenetünkben: azt feltételezzük, hogy LEHETSÉGES meghatározni, hogy melyik távcső a legjobb és hogy milyen lencsét érdemes milyen csőbe betenni, azaz arra keressük a választ, hogy jobb-e illetve jobban megéri-e az árát egy GPU összehasonlítva pl. egy kínai ED-vel. Szerintem ezt meghatározni általánosan lehetetlen, de személyre szabottan talán lehetséges, mivel mindenkinek különbözőek a távcső kiválasztási szempontjai!
Mondok konkrét példát: ha valaki 5 fokos látómezővel akar mély eget fotózni, vagy gyakran utaztatja a távcsövet (főleg repülővel! :-), akkor a GPU a jobb. A GPU ugyanis tökéletesen korrigált kómára, ami fotózásnál számít, és a rövid tubust fel lehet vinni repülőre kézipoggyászként, sokkal kisebb és könnyebb mechanika is elég neki. Ezen speciális esetekben tényeg a GPU lehet a jó választás, és még további példákat is tudnék mondani amiben a GPU jobb mint egy kínai ED, vagy akár mint egy kínai triplet APO.
Mivel sajnos a kínai árak alá nem tudunk lemenni, csak két lehetőségünk van: vagy bezárjuk a boltot, vagy valamiben megpróbálunk jobbak lenni, és ekkor már természetes, hogy egy kicsit drágábbak is vagyunk. Ha egy termék kit tud elégíteni speciálisabb elvárásokat, akkor a vevők is elfogadják, hogy valamivel többe is kerül, mint egy általános használatra alkalmas termék, ami ugyan minden területen egész jól teljesít, de egyetlen területen nem ad csúcskategóriás teljesítményt. Ha nem így lenne, akkor pl. minden itthon eladott autó alapmodell lenne, a legkisebb motorral és a legkevesebb extrával felszerelve. De nem ez a helyzet, sok autóban egy csomó extra van és nagy, erős motor, ugye? A kérdés nem az, hogy olcsóbbak tudunk-e lenni mint a kínai tömegtermelés, ez egyértelműen nem fog menni, inkább azon kellene gondolkozni, hogy ami pluszt tudunk nyújtani (tervezésben, minőségben, garanciában, optikai rendszerben, nyílásviszonyban és hullámfrontban), az megéri-e a plusz pénzt amibe az itthoni gyártás kerül? Ha nem, akkor egyértelműen eladhatatlanok lesznek a lencséink, ha meg igen, akkor sikeresek lesznek a piacon itthon is.
Szerintem kérdezzük meg magunktól, hogy milyen plusz dolgot kellene tudnia egy GPU APO-nak, aminek a kedvéért ÖRÖMMEL kifizetnétek Ti is a plusz pénzt amibe egy ilyen kerül??? Ha nem találunk ilyen paramétert, akkor ez azt jelenti, hogy tényleg csak külföldön piacképesek a lencséink, ez van, nincs ezen mit megsértődni.
De ha kiderül, hogy lenne olyan dolog amitől a Ti fantáziátok is megindulna, akkor következő lencsék tervezésekor ezt figyelembe fogom venni és megcsináljuk az új lencséket pontosan ilyenre, saját magunknak. Mi vagyunk azon kevés népek egyike a világon akik olyan APO lencsét tudnak építeni, amilyenre csak kedvünk szottyan. Ez nem kényszer, csak egy lehetőség amivel vagy élünk, vagy nem. Ha a tubus a baj, és ez fáj mindenkinek, akkor tessék, szervezzük meg, hogy gyártassunk le 5-6 hajlított fémcsövet, ha ez csak tényleg pár ezer forintba kerül, akkor miért ne? A Dán Andris is csinál nekünk Gemini Crayford fókuszírozót ha nem egyet rendelünk hanem 5-6 darabot egyszerre, annak 16eFt körül volt darabja. Biztos tud valamelyikőtök fusiban esztergálni, ő megcsinálhatná a közdarabokat a lencse és a fókuszírozó csatlakoztatására, valaki más elvihetné szinterezni a csöveket, ez is minimális összeg, csak egyetlen darabnak ott sem szívesen állnak neki, de 5-6 csőnek már igen. Szerintem ha egymást segítjük és mindenki megcsinálja amit tud, akkor darabonként 25-30eFt-ból lehetne csinálni egy perfekt tubust, csak a dolog titka hogy csináljuk meg magunknak amit tudunk, és hogy ne egyetlen darab készüljön (mert ekkor minden sokkal drágább). Így 275-280eFt-ból kijönne egy GPU 100/640 és ez megszólalásig ugyanazt tudná mint anno egy Zeiss APQ 100/640 (most NEM téma, hogy milyen a lencséink optikai minősége, ezt majd látjátok a bemutatókon, tehát ezen most NE vitázzunk!!!)
Értitek, hogy mire akartam kilyukadni? Vagy álomvilágban élek?
éppenhogy a forgalmazót nem akarom megkérdezni, mert ugyebár ő csak dicsérni fogja a portékát (és el akarja adni, nekem pedig most épp vásárlási ingerem van) hanem sokkal inkább a tulajokat. Marad a külföldi teszt, bár azok közt is van olyan, ami... na mindegy. Talán egyszer valaki vesz, aztán beszámol.
Azt hiszem ezek olyan kérdések, melyet csak a forgalmazó tud megválaszolni. Irtál már neki? Ha igen, mit válaszolt?!
Anno pl. a Meade Super Plössl néven árult 5 lencsetagból álló oklit, ez sem a hagyományos 4 lencsés felépítés. A Plössl név jelen esetben szerintem csak marketing-fogás.
szépen eldolgozta a mester a korcot kívülről, nyilván csak átlapolta, aztán összeforrasztotta vagy-hegesztette, ez ugye 2 réteg, belülről meg csak végső esetben matatunk mástávcsövében, én legalábbis így vagyok vele:-)) De ugye hazugságvizsgálatról mérési jegyzőkönyvet nem kell bemutatnom?
a többi - ha nem bántalak meg - 7szer lerágott csont. Nem lehetne frisset venni a hentesnél?
szívesebben rágogatnám azt a csontot, amit én dobtam fel nemrég a szomszédos topikban, okulárral kapcsolatban, de semmi hasznos válasz nem jött rá, pedig felettébb érdekelne, pl hogy hogy lehet módosított plössl egy okulár, amiben 5 tag van, és ebből 2 gyaníthatóan egy barlow-t alkot, vagy hogy ki vásárolt már tmb-oklit és tényleg van -e benne reflexió, vagy hogy mi igaz abból, hogy ezeknek a tmb-knek van nevenincs klónjuk, és hgy az ugyanaz -e vagy sem, mert valami balhézást olvastam egy külföldi fórumon, hogy nagyon nem ugyanaz, csak már nem találom, hogy hol... Pedig alaposabb vizsgálat után a hazai honlapokon is láttam már ilyen tmb-hez hasonlót... valahogy ez engem jobban érdekelne, minthogy egyik fórumozó beszólogat a másik fórumozónak és viszont.
"senki nem találta meg első tapogatásra a korcot"az plussz 3 réteg lemez!!! Nem irigylem a barátnőjüket:)))
"vansapkája-nincssapkája a GPU-nyuszinak" tudod erről az jut eszembe, hogy ha nézek egy reklámot a tévében, akkor az nem arról szól, hogy a másik terméke milyen fos. Hanem arról, hogy az enyémet vegye, mert az a legjobb. És mikor ott volt a bizonyítási lehetőség akkor nem "összetákolmányozotttávcsövet" viszek a publikum elé. Eddig egy szép példányt láttam amibe GPU lencse van, a P.Banditájét. Igaz arra az S.Pali húzott szép ruhát. Megemelem a baseball sapkámat Pali.
nem muszáj. Párezer forintért hajlítanak neked csövet lemezből, profin. Láttam már itthon készült dobsont is hajlított lemezből és senki nem találta meg első tapogatásra a korcot, olyan szépen meg lett csinálva. Gyanítom, hogy itt nem az a lényeg, hogy mindenáron narancssárga pvc-cső legyen a tubus.
viszont anélkül, hogy bárki mellett is állást foglalnék, ez a vita kezd olyan "vansapkája-nincssapkája a GPU-nyuszinak" jellegűvé válni.
azért azt vedd figyelembe, hogy az f/9 és dublet, ez meg f/6 és triplet. Ezt azért mindenhol meg kell fizetni. Ennek ismeretében én nem biztos, hogy a kínai tubust venném, ha venném.
Kiegészítés Palinak: a 10 centis kínai ED APO PRO tubusban, tubusgyűrűkkel 198.000 Ft! Ugyanez okulárokkal, 2"-os zenittükörrel, keresővel, alukofferban 258.000 Ft. Most vagy Titeket vágtak át az üveganyag árával (de nagyon) vagy nemtudom mi van? ;) És itt ismét el lehet olvasni a 2103-as hozzászólást! :)
OK, valószínű nem írtam le eddig még explicit módon, de természetesen az itthon eladott lencsék esetén az ár sokkal alacsonyabb mint a külföldre értékesített lencséknél. Nem tudom, hogy ezért kitapossa-e a belem a gazdasági versenyhivatal vagy bármelyik másik EU-s hivatal, de szerintem nincs jogi akadálya annak, hogy itthon ne profitot próbáljunk szerezni a lencsékkel, hanem az önmegvalósítás érzetének hamis illúzióját próbáljuk kelteni magunkban a segítségükkel. Nem akarom magam a nagy elődökhöz hasonlítani, de pl. az én első Newton tükröm is itthon készült kézzel és aki csiszolta az NEM pénzt akart keresni vele, ez nyilvánvaló.
Egyébként a kedvezményes ár nem országhatártól függ, bárkinek olcsóbb a lencse akivel lehet magyarul beszélgetni.
A 10 centis lencse ára 250eFt foglalatban. Tényleg lehet, hogy ez lesz az első és egyben utolsó sorozat 10 centis lencse amit le fogunk gyártani, mert ebben a méretben akkora a konkurrencia, hogy nem sok értelme van (anyagilag legalábbis) ekkora méretet gyártani hosszabb távon, külföldre legalábbis. Szerintem a 12 centis méret lesz a legkisebb amit rendszeresen gyártani fogunk, és úgy tűnik a 14-16 centis lencsékre van a legnagyobb igény külföldön.
Egyébként tudom, hogy a 250eFt is több mint ami a 10 centis kínai 100/900 ED tubus ára, de szerintem az is 200eFt felett van ha már 98 százalék definíciós fényességet garantálnak rá. De 12 centi méretben már tényleg meg tudunk csinálni egy lencsét olcsóbban mint egy ugyanakkora kínai, kéttagú ED tubus ára.
Ja, a 10 centis lencséhez perfekt a 110-es átmérőjű Pannonpipe PVC cső, amihez lehet kapni csatornaboltban gumival bélelt tubusgyűrűt (azaz olyan idomot amivel a falhoz rögzítik az ereszcsatornát a ház oldalán :-), párszáz forintba kerül. Nem szép, de működik. Ha érdekel bárkit is, mutatok képet ilyen tubusról, perfekt.
Az árnyékolók helyének kiszámítására írtam egy primitív kis programot, ami ugyanazt az algoritmust használja amit a lenti link, csak magától dolgozik, aki lencsét vesz, kap árnyékolási tervet is ha kell neki, természetesen ingyen.
Tényleg meg lehet csinálni otthon a tubust, nem kell hozzá tehetség. Nem baj ha a cső ferdén van levágva, a jusztírozás eltünteti az ebből eredő mechanikai hibát, és ha a lencse ferde, akkor is majdnem tökéletes a kép, mert a lencsék korrigáltak kómára, csak kicsit asztigmatikusnak látszanak ha megdöntjük őket.
na akkor itt vagyok én, aki pl. tutti nem fogok soha pvc csövekből távcsöveket heggeszteni. így lassan a 4. x felé sajna kiderült, hogy a barkácsolás nem az én műfajom, elöbb fogom véletlenül levágni a lábamat mint méretre vágni egy tubusnak való pvc-t.
Tisztelt PVC GPU Úr! Ha a "faszikámnak" gondolja magát és magára vette, akkor sajnálom, nem volt benne semmi személyes, de ahogy jónak látja...! :) Amúgy szeretném felvilágosítani, hogy nem maga van egyedül a világon! Tudja biztos létezik olyan ember, aki nem tudja/tudná megcsinálni a blendézést. Az egy dolog, hogy Maga vagy én meg tudjuk csinálni, de biztos van olyan, aki nem tudja vagy nem akar vele foglalkozni. Tudja az magyar emberek egyik nagy baja, hogy mindig azt gondolják, hogy "én vagyok, én faszán meg tudom csinálni" a többiek meg le vannak sz...rva! Amúgy nem vagyok arról meggyőződve, hogy rossz helyen vanna a blendék az ÖSSZES kínai ED APO-ban, esetleg pár darabbal kevesebb van... :) Tisztelettel: Astroman11 "Úr" nélkül!!!
gyulaipai: "vagy vesz valaki egy gyári kínai ED APO TUBUST, vagy vesz kb. ugyanannyi pénzből egy hasonló átmérőjű olajréses triplet lencsét tőlünk foglalatban (azaz tubus nélkül!) és gányol hozzá valami tubust otthon. A két távcső között végül nincs lényeges árkülönbség, csak az egyiknek szebb a tubusa, a másiknak jobb az optikája"
GPU 102/640 Fluoro-Triplet APO lens in cell ... INTRODUCTORY price: Euro 1390 (+VAT for customers within the European Union)
Ez nem kicsivel dragabb.... mint egy hasonlo atmeroju kinai, hanem majdnem 2X annyi,az pedig baratok kozott sem "kicsivel" es akkor meg kellene egy tubus is, meg egy fokuszirozo, meg a blendeket kiszamitani, meg meg meg meg meg meg meg
es ahogy oda is van irva: "INTRODUCTORY price" vagyis bevezeto aron! tehat rohanjunk nehogy elfogyjon. :-D meg jo hogy lehet kapni...
Maradok tisztelettel. -- akincses
P.S.: Felreertes ne essen, nem megserteni akarok senkit sem meg a baratodat sem "faszikád" :-) dehat ha valamit irsz akkor gondold at.
P.S.: Ha erre azt irod hogy azok az arlistak mar elavultak, akkor meg frissitsed, amibe belekezdtel azt fejezd is be.
Az utóbbi beírások és vélemények korlátozódtak a csillagászati csövekre, pedig az eredeti probléma felvetés binokulár vonalon indult. Utóbbiból nehezen tudnám elképzelni, hogy két PVC csövet egymáshoz ragasztva menjek túrázni, bármilyen jó is a beleragasztott lencse. Speciel roof prizmás távcső esetén, ami a leg hordozhatóbb típus ilyen célra, a kínálat csak a 40 ezres fikázott és a tízszer annyiba kerülő manufaktúrában gyártott minőségi típusra korlátozódik. Számomra nem kétséges melyiket vegyem meg. Porro prizmásban nem is gondolkodtam, mert sokkal nagyobb, nehezebb és nem sokkal jobb a felhozatal. Ez is elérhető már 40-ért, sőt szintén remek műhelyből kikerült optikák, csak mondjuk 20 éves használt állapotban.
Tisztelet Astroman11 Úr! Mindenki magából indul ki. Ha hiszi, ha nem, tudom, hogy hova és mekkora blendét kell tenni egy csőbe. Sőt felvilágosítanám, hogy az összes kínai ED APO-ban rossz helyen van. Tisztelettel: A faszikád
astroman11 és fokhagymabors utolsó néhány hozzászólásához:
minden beírásban van bőven olyan, amivel egyetértek.
tényleg nem vagyunk egyformák,
van aki tud, és van aki nem tud távcsövet készíteni magának,
aki tud és ez fontos neki, annak tényleg nagy öröm a saját cső elkészülte,
a hazai gyártók közül tényleg elszálltak néhányan (nem gond, bizonyára nem én vagyok a kiszemelt célpiac)
és még sorolhatnám
Magam is csináltam már távcsövet (ill. épen csinálódik lassan a cső), de csak a kihívás miatt, nem lesz komoly műszer, az biztos, az objektív miatt, viszont magam csináltam (ill. csinálom éppen).
Ha esetleg valakinek a blendézés kialakítása gond, akkor íme egy link:
erre nem tudok mit mondani, mert nem tudom, kire gondolsz, vagy hogy mi az a termékük konkrétan, milyen paraméterekkel bír, mit tud milyen minőségben, vagy egyedi, netán sorozatpéldány, stbstb.
szerintem hagyjuk meg mindenkinek a lehetőséget, hogy vásároljon kész japánt vagy kész kínait vagy félkész magyart vagy bármit. Nekem eddig mindig jobban bejött, ha részdolgokat, felújításra váró elemeket vettem, vagy beépítendő alkatrészt vettem, vagy használtan valami jót, ennyi.
Én csak azt tudom mondani, hogy a magyar vállalkozások, akik "segítőkészen" ajánlják magukat, alkatrész-gyártásra (és maradjunk a távcsöves műszertechnikánál) horribilis összegeket kérnek el egy-egy rész legyártásáért, amiből köszönöm nem kérek! Saját tapasztalatból merem állítani, hogy néhányan - név nélkül - igencsak el vanna szállva! Amennyiért legyártja itthon, kis hazánkban, addig külföldről ugyanolyant hozatok kettőt!! Amúgy ezt nem is értem. Az ilyen emberek egy emberen akarnának meggazdagodni? :)) Magyar gyártású mechanika 1,5-3 millió Ft-ért?? Ugyan, kérem! Félreértés ne essék! Minden tiszteletem a gyártóé!!!
"viszont azt is figyelembe kell venni, hogy különbözőek vagyunk és nem biztos, hogy mindenki meg tudja vagy akarja csinálni!"
hát nézd, erre csak azt tudom mondani: akkor ne csinálja, hanem vegyen készen. Elvégre célszerűbb onnan megközelíteni, hogy van, aki meg tudja csinálni. Ezért van tükörcsiszoló vállalkozás, szénszálascső-vállalkozás, csigakerékgyártó vállalkozás, és most már apokromátcsiszoló vállalkozás. Ettől lesz sokszínű a hazai műszerpark, nem attól, hogy újabb forgalmazó logója kerül rá ugyanazon gyár termékére.
Rendben, Te meg tudod csinálni meg még néhány ember, de biztos vannak akik nem ilyen kreatívak. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy különbözőek vagyunk és nem biztos, hogy mindenki meg tudja vagy akarja csinálni! Lehet, hogy pesszimistának tűnök ezen írásaimmal, de esküszöm én inkább a dolgok kellemesebb oldalát látom. :))
de, tudni fogja, hova tegye az árnyékolókat. Se programom, se tervrajzom nem volt, de tudtam: saccra csináltam 3-4-et úgy, hogy kihúztam egy cérnát az üres objektívfoglalat meg a kihuzat közé, aztán az kb megadta, hova mekkorát lehet berakni. Vagy lemodellezhető egy nagy papíron. Aztán amikor összeraktam, akkor távolról az okulárba nézve gyorsan meglátható volt, hol van még világítő oldalfal. Szóval nem egy profi, de teljesen kielégítő megoldás.
A PVC pedig a napfénytől nem fittyed le. A termikus tulajdonságai nem túl jók, de egyébként teljesen használható. Max a saját rugalmassága miatt. De mondom, a PVC csak egy példa. Csövet hajlíttatni is lehet.
én már faragtam otthon távcsövet, teljesen használhatót, optikát vettem, a többit összeszedegettem, kibelezett csövet is vettem, kihuzatot lebuheráltam máshonnan, ismerős leborotválta esztergán a felesleget a guberált fémről (2 dobozos sörért!!!) így lett foglalat. A végeredmény egy teljesen korrekt távcső, ugyanazt tudta, mint a gyári, kb fele áron. (na jó, kicsit ormótlanabb volt.) Már nincs meg, most tényleg egy gyári van, de ennek praktikus okai vannak, ez valamivel kisebb és sokkal könnyebb.
Igenis van, akinek megéri építeni: megéri anyagilag akkor, ha meg tudja oldani a felmerülő gondokat, megéri a készítés öröméért, megéri azért, mert jobban kötődik az ember egy ilyen cucchoz, mint a polcról levetthez, ami bárkinek lehet, ha van kellő pénze.
Én csak egyetérteni tudok telescoperrel, de ő is kifelejtett egy lényeges dolgot, amit dirrekt nem említettem az előző hozzászólásomban, hátha valakinek eszébe jut. Palinak: Szóval az egyik nagyon lényeges szempont a cső belsejének blendézése. Én rá merem tenni a tökömet, hogy akik megveszik a szuper olajréses lencsét és tegyük fel, hogy vesz hozzá egy "nagyon durva" :))) PVC csövet... Szerinted tudni fogja a faszikám, hogy hova kell tenni a blendéket? Mert szerintem nemnagyon! A másik: a PVC tudtommal (ha nem, akkor javítsatok ki) hőre lágyuló műanyag. Ha ráteszem az összeeszkábált műanyag tubust a mechanikára és ráteszek az okulárkihuzatra egy fényképezőgépet nappal (mert mondjuk Napot akarok fényképezni), akkor az nem fog "lekókadni"?? Persze ez a fókusztól is függ, tudom. De ha mégis meglágyul annyira, hogy elhúzza a fényképezőgép, máris lőttek a csúcsminőségű képnek... Aztán ha nem így van, javítsatok ki!
Pali! Egy távcső nem csak az objektív optikai minőségéből áll! Ha veszek egy olajos akromátot foglalatban, akkor a következőket kell mindenképpen megoldani: (mondjuk pvc cső) a cső pontos méretre vágása elől-hátul (derékszög, egyenesség) csak fűrésszel nem fog menni bizonyára, a cső blendézése, belső festése (külső festés a minimum program szerint elmaradhat. Keresőtartő, kereső. És maradt egy kicsiny darab hátra: fókuszírozó, pont olyan csatlakozó mérettel, hogy belemenjen a pvc csőbe, és lehetőleg kiváló darab, hisz maga az optika is kiváló. Aztán még oda is kell fogni a csövet a mechanikához agy tubusgyűrű párral. Szerezd be a pontos méretet, ami nyilván nem kapható, tehát gyártatni kell. Horror pénzekről kezdünk beszélni!!
Árban ott tartunk, hogy nem csillog a csövünk ugyan de majd annyiba került csak a cső plusz a többi, hogy ezért már vehetek egy komplett kínai csövet okulárral, prizmával. És akkor jön az olajréses ára még hozzá.
Nos akkor veszek inkább egy kínai apót, aminél láttam ugyan pár jobb csövet, de készen van, nem kell csinálnom semmit, oszt mehetek lesni az eget.
Amúgy jelzem, hogy nem csak a legszebb nőknek van férjük, hanem a nem csúcsbombázókkal is lehet bldog a párjuk! Hát így áll a kérdés a kiváló olajos és a nem kiváló keleti apók között. Mert egyfelől tényleg jobb lenne kiváló optikával kukkolni, de pl. egy 3. emeleti konyhában nem igazán lehet távcsövet gyártani az összehordott anyagogkból és másfelől pedig, nem mindenki tudja a csövét megcsinálni még akkor sem, ha megfelelő helye eszköze is lenne. Egy nem tökéletes cső és fokuszírozó előtt hiába van kiváló optika, maga a cső nem lesz jobb, mint egy kínai.
Megoldás? Majdnem, hogy nincsen. Ha mondjuk lenne az olajosotok egy kicsit drágább, mint a kiváltandó kínai megfelelője, de ezért az árárt kompletten megkapom a távcsövet, gyűrűt, akkor történik valami. Hogy ezt el lehessen érni, ahhoz sokat kell gyártani és eladni. Kis költségek mellett. Ez meg csak Kínában lehetséges. És ekkor létrejön a kínai GPU. A másik lehetséges út, hogy legyen az ára olyan, hogy megérje gyártani itthon is. De ne maradjon semmi a vevőkre! Ne kelljen befejezni a gyártást, mint annak idején a keleti autóknál. És az árkülönbség fejében egy vak által is látható optikai pluszt kapjon a vevő! Ne csak a vájtszeműek vegyék észre kiváló ég alatt.
Na, Pali egyezzünk ki egy döntetlenben! :)) Te nem fogsz tudni meggyőzni a Te igazadról és én sem tudlak az enyémről. Lényeg, hogy én nem úgy képzelem el a távcsövet, mint ahogy leírtad. Pláne nem úgy, hogy ha azt szeretném, hogy úgy nézzen ki, mint egy gyári (vagy legalábbis hasonlóan), akkor legalább 1,5-szer drágábban jön ki a magyar termék, mint egy távolkeleti, ami innen több ezer kilométerre készült és mindenféle költségek terhelik (vám, ÁFA, biztosítás, fuvarozási költség és persze a kereskedő(k) haszna)!
Azért ez így általánosítás. A Zeiss és egy Lidl vagy Breaker binokulár között tényleg nagy a külömbség, de a Kínaiak ma már képesek minőségi és relatíve olcsó binokulárokat is készíteni Pl. a Sicong(most BTC) 10×42, vagy még jobb példa - amiről korábban írtam - a TS Marine sorozat, de példának hozhatom a Vixen-t is, ami a magyarországi forgalmazó szerint termékei 90%-át Kínában gyártattja. Balatoni találkozóban benne lennék, gyakran vagyok ott, és szívesen összehasonlítanam a 10,5×70 TS Marine binokuláromat bármilyen Zeiss-el.
akkor most jöhet a riadalom, mert eddig csak fenyegetőztem, de most meg is teszem, és leírom nyilvánosan: pekingi kacsa! ... mondom ... Pekingi Kacsa ... azaz PEEEEKINGIIII KAAAACSAAAA!!!! ... na, lett veszekedés? :-)))
Szóval NEM értünk egyet abban, hogy NAGYON be kéne nyúlni abba a bizonyos pénztárcába ha valaki komoly optikai minőségű APO-t akar venni ... inkább VÁLASZTANI kell: vagy vesz valaki egy gyári kínai ED APO TUBUST, vagy vesz kb. ugyanannyi pénzből egy hasonló átmérőjű olajréses triplet lencsét tőlünk foglalatban (azaz tubus nélkül!) és gányol hozzá valami tubust otthon. A két távcső között végül nincs lényeges árkülönbség, csak az egyiknek szebb a tubusa, a másiknak jobb az optikája (és baromi ronda PVC a tubusa). A választás szerintem inkább ízlés mint pénz kérdése, és nem marasztalok el senkit aki megelégszik a gyengébb optikával de komplett és gyári tubust akar, és nincs kedve otthon PVC csövekkel vacakolni. De én magam mindig a jobb optikát fogom választani, akkor is ha éppen aktuálisan nem tudom kifizetni egy egyedileg csináltatott csillogós fémtubus árát, akkor inkább használom a lencsét évekig PVC csőben (és nem csak fenyegetőzöm, nem egyszer történt már ilyen!!! :-) de akkor is a jobb optikát viszem haza.
De abban igazad van, ha egy szép csillogós tubust is csináltatsz a GPU lencséhez, akkor már nyilván drágább lesz végül mint a kínai ED, csak itt meg a népek általában átesnek a ló túloldalára, digitálisan vezérelt elektronikus fókuszírozót tetetnek a tubusra, meg ilyeneket, és akkor persze, hogy a végén JÓVAL drágább a tubus mint a kínai ... de akkor már nem is lehet őket összehasonlítani mechanikai felszereltségben sem.
Szóval tegyük fel inkább úgy a kérdést, hogy Hajlandó vagy-e lemondani a csillogós tubusról a jobb minőségű, fényerősebb, pontosabb felületű olajréses fluorit triplet optika kedvéért, aminek a tervezője minden optikai paramétert konstans értéken próbál tartani, minden üvegtömbhöz újra van tervezve a lencse, high-tech bevonat van rajta és egy életen át biztos lehetsz benne, hogy ha a lencse megsérül, akkor olcsón megjavítják? Van akinek a csillogós tubus fontosabb, neki ideális a kínai APO, de szerintem ezek a plusz paraméterek és szolgáltatások amik a GPU lencse alapárában benne vannak nem irreálisan drágák, érnek annyit mint a kínai tubus.
Szórjak bár hamut a fejemre, de én ugyanezt tettem akkor is, amikor az RR lencsékkel karcolgattam az eget (emlékeztek még a Rainpipe Refraftor-okra PVC csőben? :-) és most is ezt teszem. Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de legalább meggyőződéssel és erős hittel mondom a marhaságaimat, és ez is több mint a semmi... legalább őszinte a dolog... ha más nem is. :-)))
Ja, és nem én vagyok a vallás (:-))) egyetlen képviselője, ebben a pillanatban is van PVC tubusban GPU lencse és a tulajdonosnak nem azért álmatlanok az éjszakái mert a PVC tubus idegesíti, hanem mert élvezi a lencse képét az ég alatt... :-))
Ezért kereskedő a kereskedő! Csak az kereskedő is emberből van és szót lehet érteni vele! Én nagyon jól kijöttem a kereskedővel és meg is volt a hasznom... ;) Tehát, ha jól bánsz a kereskedővel, akkor ő is jól bánik veled! Kivéve az aljasabbik!
há-há, gondolod, hogy most kezdtem kapizsgálni? :-)
csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a többség nem a kereskedő oldaláról fogja megközelíteni a témát. Engedtessék meg egy halk mosoly, ha azt hallom, hogy vannak a nagyon jók és a kiválók, és ez utóbbira egy kis felárat számítunk... a kereskedő nem terézanya, hanem minél többet el akar adni a raktárkészletéből.
De Pali az ég szerelmére! Te hol élsz? Itt a mai világban hol és mit tudsz mutatni, ami nem tömeggyártásban készül? Természetesen van, de egyáltalán nem ez a jellemző. Ha egyedileg gyártott/ellenőrzött távcsövet akar venni az ember, akkor igencsak ki kell nyitni a pénztárcát és a legtöbb amatőr azt nem teheti meg, hogy százezrekért-milliókért vegyen egy pl. 66 mm-es akármilyen márkájú tuti távcsövet.
Sajnálom, ha félreértettem, de nekem így jött le.
Na, mire mindezt leírtam már belefáradtam, megúntam és megbántam, hogy belekezdtem az egészbe, úgysem fog változni a véleményed (és sok másnak sem - nem mindha befolyásolni akarnék bárkitis!) a kínai távcsövek minőségét illetően. Na én itt befejeztem.
lehet, hogy a kereskedő ezt úgy fogalmazná meg, hogy vannak a jók, és a különösen jók, és ez utóbbira érvényes a felár...
hát igen, a kereskedő nyilván innen közelíti majd meg:-) És végülis tök igaza van. Az is egy következtetés, hogy ezért bizony jár a felár. És az is egy következtetés, hogy ezezk a dolgok nagy mennyiségben bizony szórnak rendesen, már ami a minőséget illeti.
Egyszer meg lettek sértve a kínaitávcső-tulajdonosok, és ezt már helyrerakni bajos lesz. Bárhol leírod azt, hogy ez kínai? abból veszekedés lesz. Szerintem abból is veszekedés lesz, ha valahol a gyulaipal nick leírja, hogy pekingi kacsa...:-)
Mondjuk érthető, nekem meg azt mondták, hogy az akromátom színez. Nem számított, hogy az az akromát üti-veri a newtonokat, mert annyi minden finomság látszódott a Jupiteren, amit a másikban hiába sasoltunk, de ez színez. Naná, hogy megsértődtem, és lehülyéztem. Aztán vett magának valami nyikorgó dobsont, és hát az tényleg nem színez. El is jött a pillanat, amikor én mosolyogtam:-)
Nem értettem értettem félre a válaszott felárat. De itt tényleg hosszadalmas lenne leírni, hogy miért létezik és ahogy említettem lehet, hogy nem publikus és nem nekem kell leírni.
Gyerekek, ne legyen már veszekedés allandóan, szerintem a fórum célja NEM EZ!!!
Nagyon rossz ha valaki kiragad egy mondatot egy szövegből, mert esetenként annak teljesen más az értelme mint az eredeti szövegben volt. Emlékeztetek mindenkit, hogy a kifogásolt hozzászólásom a Mikor fogják a kínaiak gyártani a világ legjobb APO-it témából indult ki, és NEM a Minden kínai távcső szar megjegyzésből. Márpedig ez óriási különbség!!! NEM azt mondtam, hogy minden kínai termék használhatatlan szemét, hanem azt, hogy a LEGJOBB TÁVCSÖVEK GYÁRTÁSÁT (azaz az egyedileg, kézzel készített műszerekét) szerintem belátható időn belül NEM FOGJÁK a kínai gyárak átvenni. Magyarul szerintem a kínai APO nem lesz pár éven belül jobb mint az AstroPhyiscs APO, és szerintem ez teljesen más, mint ha valaki azt mondja, hogy minden kínai APO szar. Ne keltsünk már felesleges konfliktusokat, mert szerintem most szó sem volt a kínai cuccok fikázásáról, egyszerűen megállapítottuk, hogy a csúcskategória gyártása más hozzáállást igényel mint a ma jellemző kínai tömegtermelés. PONT.
néha az az érzésem, hogy itt is a szokásos pasicucc van, ami ránk néha eléggé jellemző, aholis már nem a hobbink van miértünk, hanem mi vagyunk a hobbinkért. ez a tipikus kütyümánia, ahol maga a kütyü a lényeg és nem annak a használata. így leszünk megszállot gyűjtők, szinte érzékelhetetlen nüanszok miatt hajlandóak vagyunk vagyonokat fizetni, olyasmikért amiket aztán persze a jó kis városi fényszennyezett ég alatt ki se tudunk használni.
ez a tipikus autómániás, aki képes órákon át sikálni a karosszériát, nyalogatni a motorteret, szélterelőt, mindenféle tuningbizbaszt a gépre szerelni, hogy amikor kenyérért megy a közértbe jól mutasson a vagányszemüvegében.
de amúgy ez az egész azért nagyon meddő vita, mert a merciseknek nyilván szar a Volkswagen, pedig valójában nem is szar az, 4 kereke van és egész kényelmesen elvisz ugyanoda, mint a csillagos. Most akkor ugyanolyan? Vagy szar?
akkor szerencsés ember vagy, ha kétszer ugyanolyan jót kaptál. És visszajáró vásárló is nyilván.
nem személyeskedés, nekem van 5000-ftos kínai binó, nagyon megérte. Ugyanattól a gyártótól (csak nem ua-on a néven) 60 000-es binó, most már nagyon megbántam. Pedig kb ugyanaz a kategória. Amúgy orosz távcsövem van. Azok esetében egyszerűen kisebb a rizikó, ennyi.
bizonyára félreértetted, mert nem konkrétan a választott felár összegére gondoltam (az kint van a honlapokon) hanem magára erre a fogalomra. Hogy miért létezik. Azért létezik, mert a tömegáru minőségi szórása a stabil színvonalat hozó gyártmányokhoz képest... hmm.
a kína fikázás egy idő után unalmas. annak ellenére, hogy a főműszerem nekem egy TAL125R, persze lehet hogy abban is kínai üveg van, viszont a 15x70es skymasteremben biztos. amikor bementem a boltba, tudtam hogy mit fogok elhozni onnan, tudtam, hogy annyi pénzért mit lehet kapni.
ellenben szerintem meg kell fordítani az egészet, onnan kell nézni, hogy mit várunk a pénzünkért. egy ed80-as skywatcher teljesen hozza azt, amit egy ekkora üvegtől várhatunk, ha most hirtelen lenne rá pénzem, tutti vennék magamnak egyet hogy kevésbé jó égen is tudjak vele bóklászni. először el kell dönteni, hogy milyen szinten akarjuk űzni ezt a hobbit, mennyi pénzt tudunk rászánni és aztán aszerint vegyünk takahasit vagy skywachert esetleg valami TAL-t vagy celestront.
sőt tovább megyek, ha nem lennének ezek a kínai cuccok, akkor simán lehet, hogy egy halom amatőrnek még olyan műszere se lenne mint ami most van. egyszerüen nem érné meg kiadni azt a horribilis sok pénzt egy olyan hobbira, ami adott esetben nem életünk fő célja. én felhasználói oldalról nézve kifejezetten örülök, hogy van aki jól megszorongatja a tökét a távcsőgyártóknak, egy kis árverseny mindenképpen jót tesz a piacnak, legalábbis júzer oldalról mindeképpen.
Hát nemtudom mi Pali életcélja (bizonyára majd elmondja), de hogy most majd' minden hozzászólásában megemlíti, hogy milyen szarok a kínai távcsövek az tuti! Amúgy az említett kereskedőnél vásároltam meg a felszerelésem 99%-át és az említett refraktor nem választott (csak ott volt raktáron), a newton nem választott (csak elhoztam az egyiket a három közül) és hasonló minőségi paraméterekkel bír, mint a refi! Na nem hinném, hogy ez kétszer véletlen lett volna. Csupán hozzáállás kérdése. Tehát én nem könyörögtem az eladónak, hogy hozza el a legszuperebbet, csupán odamentem és elhoztam (nem egy időben; 1-2 év különbséggel). Mi a választott optika felára? Én tudom. De egy az, hogy ez lehet, hogy nem publikus és nem az én tisztem elmondani. Ha továbbra is érdekel, akkor keresd fel az említett kereskedőt és szerintem bizalmasan szívesen megosztja veled. Lényeg, hogy munka van vele! Amúgy hadd kérdezzem meg, tényleg személyeskedés nélkül! Te hogy állsz a távcsövekkel? Esetleg Neked is kínai van?
bizonyára sokadszor fogja a megszólított cáfolni, hogy a kínaifosozás lenne az élete értelme. (Az általad Pityukának nevezettet hagyjuk, mert az tényleg egy Pityuka-eset) Amiről ez szól, az annyi, hogy ahol nagy tömegben, az olcsóságra törekedve gyártanak, megfelelő minőségellenőrzés nélkül, ott a sorozatba be fog csúszni tényleg szar és tényleg nagyon jó is. Namármost aki kifogta az utóbbit, az szerencsés, de aki nem tudja, hogy a bótban (mindkettőben) nem elég bemenni vásárolni, hanem a "választott" varázsszóval kell bombázni a kereskedőt, az meg fogja kapni a vacakabbat (sokat istenített kereskedő telefonos beszélgetését volt szerencsém hallani, majd a kapcsoilat bontása után azt is, hogy "nekik jó lesz ez is...)
aki olyan helyeken fordul meg, ahol nem a kínai ipar termékei forognak közkézen, hanem mondjuk amerikai, japán, német optikák, az meg tudja mondani, hogy ott is így kell kérni, hogy kérek egy választott Zeiss-t, egy választott Takahashit stb..??
Egyáltalán mi az, hogy választott? meg választott optika felára? A ki nem választott optika visszamegy a gyárba? Vagy karácsonyi apukának megy?
Én a maradék 2%-ba sorolom magam, mert soha nem volt és nem is lesz "Kínai sza...-om!"
Azt meg csak tudom, hogy milyen távcsövem van !( nem swarovski !)
Pali nevezetű Úrat, meg nem ismerem, csak a hozzászólasait, de azok számomra igazak és osztom !
Miért osztom ?
Ki lenne más aki öszintén és minden elfogultság nélkül azt mondhatná, hogy igen, ezeknek egy jó nagy része, sem szerkezetileg, sem optikailag nem megfelelő !
Én mondhatom,( gondolom Ő is ) talán ezt megengedhetem magamnak a szakmámat tekintve.
Mégegyszer kijelentem, hogy az az ár amibe kerül, megéri !
De csak és kizárólag korlátozottan használhatók és csak megfelelő szinten !
De igazat adok abban, hogy sokan nem tudják, hogy ténylegesen a távcsövük, optikai eszközük Kínai gyártmány !
Ezért nem minden esetben Ők a hibásak !
Sok, nagyon sok esetben tudatosan, vagy nem is tudva, de félrevezetik a vásárlókat, azzal, hogy a terméket eladják, mint Japán, Német, Francia, Svéd, Finn, USA, USSR, és még sorolhatnám !
Na ez szomorú !
Ja és valaki írta, (talán Pali), hogy a Kínaiakat marhára nem érdekli, hogy mit és kinek és milyen minőségben és milyen márkajelzéssel csinálnak ! Legyen megrendelés, nagy mennyiségben, és ontják !
Hú bammeg! Már megint kezdődik? Mármint a kínai fosozás! Mert minen kínai távcső egy rakat szar! Nem unalmas még? Engem már nem is érdekel annyira, de egy kicsit elgondolkodtató az egész... Pali! Ha mondjuk nem lennél olyan helyzetben, mint most (bár nem tudom és nem is érdekel anyagi helyzeted körvonalait) és csak egy kínai fost (Pityuka haverod után szabadon) tudnál magadénak, akkor is azt mondanád/mondanátok, hogy mekkora szarok a kínai távcsövek?? Ez csak egy szimpla kérdés! Várom válaszod! A másik: Akik itt nagy büszkén kiállnak Pali állítása mellett, nekik nem kínai távcsövük van? Ezt mindenki felfoghatja egyéni kérdésként is! Még ha a hozzászólók közül van akinek neadj' Isten nem Skywatcher távcsöve van, hanem pl. Celestron vagy pl. Meade az nem jött még rá, hogy az is KÍNAI?? Tehát én úgy gondolom, hogy az itt hozzászólók 98%-nak hasonlóan hozzám, kínai távcsövük van (ha van egyáltalán)! Így mindenki, aki osztja Pali véleményét, egyúttal fikázza saját távcsövét! :):) Elképesztő! :):) Nekem egy még "eredeti" Celestron refraktorom (is) van, de a diffrakciós képe tesztkönyvszerű! Lehet, hogy szinez szegény, mert nem ISTENI APO, de én szeretem és kiállok mellette!! Gyanítom, hogy egy-két APO-nak nincs olyan leképezése, mint ennek! Tehát az ittlévő emberek ennyire befolyásolhatóak?? Mert ahogy látom igen! Ja és mégvalami! Gyanítom, hogy itt nincs mindenkinek GPU apoja, ami lehet, hogy csúcsszuper (nem kétlem)! De ha itt valaki hozzászól, van némi tapasztalata, így van valamilyen távcsöve! A fentiekből következtetve 98%, hogy valami kínai fosa van mindenkinek! Így kérdem: aki itt egyetért Palival, miért van neki (feltehetően) kínai távcsöve és miért használja, ha szar??? Tehát itt négy kérdésre várom a válaszokat!
Szilárd meggyőződésem, hogy GyP előbb-utóbb szivacsból fog lambda6-os tükröt csiszolni, de, ha nem is, akkor egy szivacsból készített kiváló képalkotású borotválkozótükröt. Minimum. És, ha holnap a Szaturnusz-fedést egy szabályos csonkagúla alakú felhő takarja el, akkor tudni fogom ki gyártotta a felhőt.
Egyfelől: GyP trükkjét megtudva állíthatom, hogy nem éltem meg a mai napot hiába!
Másfelől: marha hideg lenne a dolog (télen távcsövezve kb. 5 perc alatt fagynak le az ujjvégeim, míg mások még csak vastagabb pulóverben vannak), ígyhát nem nekem való. Viszont csináltam magam is okullár-koffert, a hab kivágásának kikerülésére polifoam-szerű anyagot használtam, kaptam olyat, aminek az egyik oldala öntapadós (de úgy öntapad, hogy hihetetlen), tehát több rétegben is alkalmazható. Még szobahőmérsékleten is, és könnyedén vágható megfelelő alakra, mert van tartása.
Persze elismerve és hangsúlyozva, hogy a fagyott szivacs zseniális, olyannyira, hogy este berakok egy darabot a mélyhűtőbe, és holnap a fedés után kivágok akármit, csak lássam az igazit (a fagyás is megéri!).
szerintem a kettő együtt csak kompromisszumokkal jön össze, mert term.járásra max egy kis könnyű 7x35-ös lenne a választásom, áthaladózni meg legalább állványra erősített valami, kb 20x nagyítással. a 10x50 a kettő között van, arra, hogy cipeld hegyen-völgyön, arra sok, repcsizni meg kevés. bár azt nem mondtad, mi a természetjárás távcsövet igénylő része, mert ha madarászás, akkor összehozható a 2 az 1-ben.
igen, igazad van, a Zeiss tényleg csinált jó lencséket ... de azért szerintem a német munka minősége és az ott jellemző munkamorál kicsit más mint ami kínában van ... ma még legalábbis. De ki tudja, hogy ez a helyzet megváltozik-e és mikor?
Általános kérdésként nemrég felmerült a műanyag lencsék használatának kérdése, erről pár szóban annyit, hogy az üveg nem csak azért jó optikai alapanyag mert átlátszó, hanem azért is mert olyan kemény, hogy az acél is lepattan róla. Emiatt megmunkálás közben nem deformálódik (pontosabban: még így is baromi cselesnek kell lenni, hogy tényleg ne deformálódjon megmunkálás közben), és pl. a fluorit már annyival puhább a normál optikai üvegnél, hogy ott még sokkal nehezebb a polírozás és a pontos optikai felület kialakítása. Kicsit extrém példa, de aki okuláros táskát készít, hamar rájön hogy milyen nehéz pontos okulár-formát kivágni egy szivacslapból. Szinte sehogy sem sikerül. A csel, hogy át kell itatni a szivacsot vízzel és betenni a mélyhűtőbe, fagyott állapotban már kemény, és akkor könnyű kivágni belőle az okulárok helyét szép formásra. Ugyanez a gond a műanyag lencsékkel is: ha már kész lenne egy tökéletes lencse műanyagból, akkor nem lenne vele gond ... csak hát elkészíteni lehetetlen egy ilyen lencsét, mert olyan puha a műanyag, hogy a legfinomabb polírozás is sokszáz lambdákkal deformálja, tehát soha nem lesz pontos a felület... Az egyetlen megoldás az lenne ha érintés nélkül lehetne elkészíteni a lencséket ... pl. lézerrel, vagy ilyesmi, de ez ma még csak álom, nem valóság...
köszönjük a kérdést, a baba is és a mama is nagyon jól van. És persze nagy az öröm a családban, mert ilyen szép baba csak egy született az Ismert Univerzumban :-) ... na jó, meg a két nagyobb csemete, de ők már nem babák... :-)
Valóban, ha a kínaiak úgy döntenének, hogy mostantól csúcsminőségű távcsöveket fognak gyártani, akkor nekünk harangoztak, de szerintem a távcső-ipar túl kicsi ahhoz, hogy ez nekik megérje. Szerinted mennyi pénzt költ a Föld egy átlagos lakója egy évben csúcs-APO távcsőre? Szerintem ez átlagban olyan kevés, hogy még leírni is lehetetlen, miközben vannak olyan iparágak amire szinte mindenki vagyonokat költ (számítógép, autó, mobiltelefon, stb). Ha egy kínai gyártó ezen iparágak egyikében megcélozná a csúcskategóriát, akkor milliárd dollárokat kaszálhatna, ezért szerintem itt sokkal valószínűbb a közeli kínai uralom mint a távcsövek frontján, ahol a világon összesen is szerintem csak pár millió dollár cserél gazdát évente, ami nagyon kevés (arányaiban).
Mindenesetre ha majd a nagydarab, kigyúrt, kopasz maffiózók egy-egy hatalmas, fekete és csillogós KÍNAI kocsiból fognak kibámulni, és KÍNAI telefon lesz a kezükben (mert gondolom a kihangosítóra akkor sem lesz majd pénzük, meg biztonsági övre sem, pedig az ingyen benne van a kocsiban :-), na, akkor mind mi, mind a Mercedesz és az Ericsson mérnökei is nagyon kétségbe fogunk esni. Kb. úgy járunk majd mint a Vissza a jövőbe című fimben a doki amikor azt mondja az 50-es években, hogy nem csoda hogy elromlott az áramkör, mert rá van írva, hogy Made in Japan, erre felvilágosítja a Marthy, hogy ma már a legjobb cuccokat a Japánok készítik. Lehet, hogy 25 év múlva tényleg a kínai cuccok lesznek a legjobbak, de akkor még mindig áttérhetünk a sérült kínai optikák javítására, mert egy lencsét kínába visszaküldeni javításra szerintem mindig drágább lesz mint itt helyben megcsinálni... :-)
Szeretnék a közeljövőben távcsövet vásárolni, de nem igazán tudom milyet vegyek.
Megmondom őszintén nem is igazán értek hozzá. A távcsövet természetjárásra, ill. áthaladó repülőgépek megfigyelésére használnám. Max. 20-30 ezret szánnék rá.
Tudtok tanácsot adni milyent érdemes megvennem? Egy repülőgép megfigyeléséhez pl. elég egy 10X-es nagyítású távcső is?
1. Hogy van gyermek és mamája? (ez a legfontosabb)
2. Amit a kínai gyártókról írtál, az mind igaz. Csak egy kis kiegészítést tennék. Abban az országban, ahogy tűnik, minden csak elhatározás kérdése. Ember, pénz, technológia van rá (ha nincs, akkor lemásolják, és azt válaszolják, hogy jó, jelents föl, de, hol is akarsz följelenteni?). Ha valamilyen okból úgy határoznak, hogy ezután néhány éven belül ott gyártjáka a legjobb távcsöveket a mosani ár harmadáért, akkor ez így is lesz. Nem az az igazán vesélyes, amit most csinálnak, hanem az, hogy bármikor dönthetnek bárhogyan. Ha azután úgy határoznak, hogy lamda 4 alatti tükör csiszolója 15 év kényszermunka, akkor lesz néhány elítélt és rengeteg lamda hatos tükör.
Ergó, csiszold gyorsan a lancséidet, amíg lehet... ::)))
Természetjárásra én 7x35-ös Nikon Action VII-t vennéK ( http://www.europe-nikon.com/product/hu_HU/products/broad/677/overview.html ) 9,3 fok brutális látómezővel. Az ára is elég barátságos, 16 Mátyásból kijön. Csillagászati célra pedig 12x60-as Sky Master-t ( http://www.makszutov.hu/termek.php?termek_id=cel_skym_12x60 ). Erre 23,5 Mátyást kéne áldoznod, de ha szépen nézel a Leventére, akkor biztosan tud adni 1 kicsi engedményt. Sajnos olyan binokulár nem létezik, hogy mindenre jól használható legyen (habár biztosan megcáfolnak). Az általad leírt összegből, szerintem ez hozható ki a legjobban.
Steiner 10X26 (27eFt), Exakta 10x50 (13eFt), Olympos 10X50 (20eFt) és Bresser 10X50 (13eFt). Nem profiskodunk, de nem szeretnék gagyit sem venni, ajándékba lesz. Olyan kellene, ami amellett, hogy jó, legalább cseppálló, könnyű és ne adj' Isten azt is elbírja, ha a kisfiunk kezébe kerül.
Természetjáráshoz szerintem kicsit nagy a 15x70-es binokli: remegni fog a kezedben a viszonylag nagy nagyítás és súly miatt. A 12x60-as változat jóval kényelmesebben hordozható, így ezt próbáld ki: http://makszutov.hu/termek.php?termek_id=cel_skym_12x60
Laikusként szeretnék binokulárt vásárolni. A maximum ár 30-35.000 Ft lenne... Nézegettem a Nikon 10x50 Actionjét élőben is, de ami most megfogott, az a Celestron Skymaster 15x70. Természetjáráshoz kellene elsősorban, de a csillagok nézegetése is rendszeres program lenne... Nektek mi a véleményetek? Esetleg valami más ötlet?
Azért a Zeiss-nél is alkalmazottak dolgoznak/dolgoztak, és sikerült néhány egészen tűrhető lencsét produkálniuk. Cégnél is meg lehet oldani azt, hogy legyen előmenetel, prémium, stb. annak, aki jól dolgozik, és elbocsássák azt, aki rosszul. Ha emellett a cég el tudja érni, hogy az alkalmazottai jól érezzék magukat ott (jók legyenek a munkakörülmények, lelkes a csapat, a versenytársaknál jellemzőnél kicsit jobb a fizetés vagy az egyéb juttatások), akkor lehet minőséget termelni. Csak a legtöbb kínai gyártónak egyelőre nem ez a célja. Amúgyis, a kommersz kategóriában sokkal több pénz van. Ennek megfelelően: lesz jó kínai távcső (sőt, már van is), de az nem valószínű, hogy a prémium kategóriát is meg fogják célozni, az tényleg megmarad a GPU-nak és a TMB-nek (azaz a kis cégeknek).
Gyerekek, én egyetlen kérdés segítségével megválaszolom hogy miért nem lesz jó soha a kínai távcső: szerintetek ha mi egyszer eladnánk egy lambda/2-es lencsét itthon valakinek és a dolog kiderülne, mekkora csorbát szenvedne a hírnevünk és hány további rendelést buknánk el? És mekkorát szenvedett Hai Csicsa Csocsó kínai optikus hírneve (és pénztárcája :-) amikor a kezei közül kiadta azt a kb. 10 lambda asztigmatizmussal rendelkező lencsét ami 40x-es nagyítással már élvezhetetlen képet adott és hozzám hozta el a gazdája hogy csináljak vele valamit? Ha a szar munkát nem kíséri retorzió, és a jó munkát nem kíséri (anyagi) elismerés (márpedig szerintem prémiumot sem kap egy kínai optikus ha tényleg jó lencsét csinál), akkor mire verje magát szegény? Én úgy látom normális munka CSAK akkor születik ha az ember a saját (személyes) pénztárcájával és a saját hírnevével játszik, de ha már alkalmazott végez egy munkafázist, akkor azt ötször kell ellenőrizni, és még akkor sem biztos, hogy a minőség megfelelő lesz. Sajnos kevesen dolgoznak komolyan és lelkesen azért, hogy valaki másnak pénzt keressenek. Ha majd a kínaiak is 1-2 fős cégekben fognak termelni és a saját nevük alatt, akkor lesz kiváló a minőség. De ez persze drágább lenne mint a tömegtermelés...
A szemüveglencsénél sokkal alacsonyabbak a minőségi követelmények. Annak a képét nem nézed erősen kinagyítva, így nem érvényesülnek annyira a lencsehibák, nem látod a torzítást és a színi hibát. Főleg ez utóbbiban nem jók a műanyaglencsék: nagyon nagy a színszórásuk.
A lencse anyagának nem csak a mechanikai tulajdonságai számítanak, hanem bizonyos optikai és termikus tulajdonságok is. A legtöbb műanyagnak az üvegénél jóval nagyobb a hőtágulása (termikus tulajdonságok), és sokkal jobban függ a törésmutatója a fény hullámhosszától (optikai tulajdonság), így hiába lehet nagyon állandó minőségben műanyagot gyártani, ha az nem elég jó. Az üvegnek ezek a tulajdonságai elég jók. Azt, hogy nem minden olvasztásnál állandók lehet kezelni (kérdezd Gyulai Pált), ha a tömegtermelésben gyártók nem is teszik (pedig szerintem pont nagy szériánál lehetne jól).
Ezt persze a műanyaglencsés cuccokkal kapcsolatban mondtam, nem a kínai távcsövekről. A kínai távcsöveknél azért megfigyelhető egy minőségjavulás. Szerintem üzleti stratégia volt: először nagyon olcsón akartak gyártani, sokat. Ezzel mind árban, mind minőségben az addig kapható cuccok alatt alakítottak ki egy új kategóriát. Aki tényleg csak olcsón akar venni valamit, az most már tőlük vesz. Ezután, hogy már van tapasztalatuk, és profitjuk, megcélozzák az egyel efölött levő kategóriát. Itt már a régi márkák kommerszebb sorozataival versengenek, de hála az olcsó munkaerőnek, simán le fogják tarolni ezt a piacot is. A termék nem rossz, nem is nagyon jó, de olcsó. A prémium kategóriában van esélye a régi nagy gyártóknak. Hogy megéri-e nekik? Ki tudja. Az amatőrcsillagászati távcsövek piacán a Zeiss pl. nem akart/nem tudott versenyezni. Binokulárban még próbál.
Az egy dolog, hogy Kinában a legmodernebb gépek vannak, de - szerintem - ez az olcsóbbik része a dolognak. A minőségi optika előállitása nagy szakértelmet kiván kezdve a tervezéstől a QC-ig. És ez a drága. Ha megfigyeled az optikák tervezése NEM Kinában történik, hanem Amerikában, Európában. A Kinai termékek nagy baja, hogy nincs magas szintű minőségellenőrzés. Mert drága. A selejtet is az eladott termékek árában fizeted meg. A képzett QC mérnök is drága. Olvasd el: http://www.tavcsobolt.hu/egyeb/meseskelet.pdf
Műanyag üveg helyett: nem ismerem a műanyag minden paraméterét. De mennyire pontos megmunkálást kiván egy műanyag lencsés szemlencse, ill. egy távcső optikai elemei? A szemed előtt csak két felület van ha szemüveget hordasz, de ha távcsövön át nézel akkor nemritkán 12-15 (!). Lehet, hogy az üveget könnyebb pontosan megmunkálni, mint a műanyagot, köszönhetően az atomi felépitésének. De ez már messze meghaladja a tudásomat.
Nem értek a távcsövekhez, de iparban dolgozom és gyakorlatban belülről láttam már német "precizitást" és itthon japán "minőséget" állítok elő jelenleg. Igen nagy, makulátlan nevekről van szó és amit csinálnak az gányolás. Minél többet, minél kevesebb emberrel és költséggel. A minőséget a minőségbiztosítási, kimenőárú ellenőrzési részen próbálják megoldani. 20% megy a vásárlónak, 80% a kukába. Szerintem a kínaiak simán tudnak minőséget gyártani, csak nem vagyunk hozzászokva a tudathoz, hogy lenyeljük ezt a békát. A "ruszki" termékeket is szokás volt szídni, ma meg hány olyan termékről álmodunk nosztalgiával és bizony soha nem lesz már! És tudnék sorjázni néhány nyugat-európai és tengerentúli szemetet, amit itt akarnak ránk sózni. Abban biztosak lehettek, hogy ma már nem a minőség az elsődleges szempont, hanem az önköltség csökkentés és darabszám növelés! És nem kínáról beszélve! A kocka fordulni fog, egyre jobb minőségű és tervezésű kínai árú lesz. Szerintem :)... A katonai felhasználásnál talán más a helyzet, ott azért nem lehet viccelni. Bár kevesebb kínai műhold esik le mint nyugati, tehát valamit azért tudnak, csak még mi nem! A műanyag alkatrészeket és az anyagminőség határértékre való csökkentését sem ferdeszemű ember találta ki.
Szerintem lehetne és tudnának Kínában is jó távcsövet gyártani, és szerintem fognak is. """
Ezzel egyetértek !
De sajnos még nem jött el az ídő, még egyenlőre a tömegtermelés és nem a minőség a lényeg náluk !
Pár év, és ha átérzik, hogy milyen lényeges kérdés a minőség és a meo, akkor szakítanak de rendesen !
Már nagyon sok és neves gyártó is dolgoztat kínai gyárakkal, de csak a kommersz minőséget. ( én ezt nem engedném mondjuk !)
Sok neves és középkategoriás gyártó meg nem gyártat velük, ennek ellenére, mint már lerágott csont, gyártják az ismert és nem ismert nevekkel a termékeket !
Minőség ? Hát én nem is tudom ! Mü.ag lencséknek ugye nagyon sok negatív tulajdonsága is van, tehát én azt mondom, hogy jó, de megfelelő helyre és felhasználási területre, megfelelő anyagminőséggel rendelkező optikát !
""
Olvasom a vitát a Lidles, a kínai, a Zeiss, meg egyéb távcsövekről, és azon kezdtem gondolkodni, egy távcső miért rossz? """
Távcső alapvetően nem rossz ! De mint említettem pld. egy vadászati vagy katonai használatra még véletlenűl sem megfelelőek ezek a termékek, és ebben a formában nem is lesznek soha !
Csillagászatról nem beszélek, mert nem értek hozzá !
Az, hogy egy termék megfelelő legyen egy felhasználási területre, tesztelni, bevizsgálni, ellenőrizni, nyúzni, stb. szükségeltetik.
Erre jó pld. amit én 10 évig műveltem, a katonai optikai műszerek rendszeresítése, javítását követő csapatpróba, tesztelése, stb. Egy rendszeresítés legalább egy évet vett igénybe, vagyis az ezt megelőző vizsgálat !
De ez vonatkozik fegyverzetre is !
Visszatérve ezekre a mü.ag külsőleg-belsőleg távcsővekre, a szerény véleményem, hogy erősen hobbi és gyerektávcsövek. Se nem katonai, se nem túra, se nem vadászati, felhasználásra nem alkalmasak ! Egy távcsőnek ilyen felhasználásra hosszú ídőn keresztül alkalmasnak kell, hogy legyen !
( csillagászatra lehet, hogy alkalmas, nem tudom, mert nem tudom mik az igények, feltételek, stb.)
Olvasom a vitát a Lidles, a kínai, a Zeiss, meg egyéb távcsövekről, és azon kezdtem gondolkodni, egy távcső miért rossz? Erre nézve szeretnék tőletek választ kapni.
Valójában, nem arra vagyok kiváncsi, hogy azt mondjátok: műanyag, lötyög, szarul van összerakva, megolvad a napon , mint TAL is írta stb.
Van egy pár műanyag, amelynek fényáteresztő képessége, jobb mint az üvegé.
Igen jó lencse alapanyag, hiszen törésmutatója kevésbé változik összetételéneél fogva, mint az üvegeké, ahol is több a fizikai, kémiai összetevő.
Ma már a számítógépes háttér akkora, hogy nem kell az összetett lencserendszerek tagjainak görbületét és egyéb jellemzőit évekig számolni, mint tudomásom szerint a Tessar lencse esetében. Hiszen egy év elmultával növekedett meg a videokamerák zoom-tartománya 33 ról 40-re.
Ma már a szerszámgépek CNC és még jobb számítógépes rendszerrel ezredre dolgoznak, és ugyanazok a szerszámgépek vannak egy jobb üzemben Kínában vagy Indiában mint nálunk, vagy nyugaton. Finiselő anyagot ugyan úgy lehet kapni mindenütt nem csak nyugaton.
Vannak műanyagok amelyeknek, merevsége, szakítószilárdsága, hőállósága, hőtágulási együtthatója, bőségesen alkalmas tulajdonságokat kölcsönözne egy távcsőháznak. Egy poliimid-amid úgy 450 fokig használható, egy karbonszál erősítésű anyag felveszi az acéállal a versenyt.
Ahogy az autólámpák polikarbonát fényáteresztő előrészét be tudják vonni vékony kvarc bevonattal, karcolásállóság végett, be lehet a távcsőlencsékét is.
Nem folytatom.
Szerintem lehetne és tudnának Kínában is jó távcsövet gyártani, és szerintem fognak is.
MI erről a véleményetek, tud-e javulni a mai vacak, vagy mindig megmarad a különbség a keleti bóvlí és a vezető márkák között?
Ha hiszed, ha nem, a minap gondoltam, hogy érdeklődöm az utód ügyében, de ez azért nem olyan távcsöves, így hát hagytam a dolgot.
E pillanatban Rohr papa nem tudott fölizgatni, de a működő csöved inkább. Az itt használatos mail címemre várom a részleteket, hogy mikor kukkanthatok bele.
De ez mind lényegtelen ahhoz képest, hogy van megint utód! Nem neked gratulálok elsősorban, hanem a nejednek, ha meg nem sértelek. Neked meg inkább feladatot adnék a következő két évtizedre. Nevezetesen, nevelj kisemberből igazi magyart, és csillagászt. Tegyél egy gagyi kínai akromátot az ágy közelébe, hagy lássamilyen szépen csillog.
Azért vagyok büszke a Rohr bácsira, mert amikor nemrég "beszóltam neki" (azaz rámutattam, hogy egy olyan paramétert mért évek óta, ami NEM az APO optika valós teljesítményét mutatja), akkor ugyan elsőre kicsit tiltakozott, de most mégis, az új mérésében PONTOSAN úgy és azt a paramétert (is) mérte, ahogyan tanácsoltam, és az eredmények szerintem igen megdöbbentőek is lettek... Rohr papa simán az édesapám lehetne, és mégis, ebben a korban is képes volt átgondolni, megérteni és megfogadni amit egy szinte ismeretlen országból egy névtelen senki mondott neki...
szerintem ez mindenképpen becsülendő...
2. Azért vagyok még ennél is büszkébb a feleségemre, mert ismét, harmadszor is megszülte az Ismert Univerzum Legszebb Kisbabáját, aki azóta a Dávid névre (még nem :-) hallgat. ... na jó, lehet, hogy egy kicsit elfogult vagyok ... de hát ez a szülők dolga, nem? :-)))
3. Elvben jövő héten végre (valahára) lesz itt egy működő GPU 140/1200 amivel lehet bemutatózni, azaz ha valaki szeretne belenézni egy ilyen lencsébe élőben, az kezdjen el lélekben felkészülni a dologra...
""dioptriás oldalon 10 óra irányában a látómező szélén nem kontrasztos, elmosódott a kép. ""
Érdemes levennia dioptriaállító gyűrűt és maga a szemlencsét el kell kezdeni szépen körbeforgatni !
Ha ez a homályosság is forog a képpel, akkor értelemszerűen a szemlencserendszerrel van a gond.
Vagy okulátzsír tapadt a lencsére, vagy a lencse nincs a helyén !
Érdemes kiemelni a (szemlencserendszer)okulár lencserendszert és megvílágítva fordított helyzetben ellenőrizni, hogy mi okozza a negatív képjelenséget.
Ha nem törött a prizma, akkor más gondot nem tudok elképzeni, abban az esetben ha a kettőskép, képferdeség nem áll fenn .
Aggodalomra semmi ok, a műtét sikerült. Mivel a munkahelyemen sok szabadidővel rendelkezem, volt időm elbíbelődni vele. Károsodás nem történt. Természetesen a prizmák visszatétele után szabályzásra volt szükség. Ezt úgy oldottam meg, hogy egy fehér alapon piros és fekete betűs feliratra fókuszáltam és így kerestem meg szemre a legélesebb, legkontrasztosabb állást, miközben a két félkép legjobban fedésbe került. Természetesen a távcső rögzített helyzetben volt. Gondolkodtam, hogy esetleg egy led diódát használok céltárgynak, majd kipróbálom.
Egy probléma nem oldódott meg, de az a művelet előtt is megvolt !!!:
A dioptriás oldalon 10 óra irányában a látómező szélén nem kontrasztos, elmosódott a kép. A többi részen a széleken jó. Ha arra a részre állítok élességet, akkor a többi rész lesz homályos. A másik oldal tökéletes. Nem frontlencse hiba, mert a tubussal együtt elfordítva is ugyanott marad a homályos rész. Arra gondoltam, hogy valami nem párhuzamos. Lehet, hogy ez ilyen marad. Esetleg ötlet, hogy mit nézzek meg?
Az utazást csak viccnek szántam, ott volt mögötte a mosolygós arc :-) Az utazási költség budapestről több lenne, mint amennyit ér a távcső. Ettől függetlenül, ha arra járok feltétlen bejelentkezem egy személyes találkozóra. Biztos sok érdekeset láthatok nálad. Szívesen belekukkantanék egy-két távcsőbe!
Még egyszer köszönöm az útmutatást, maradok tisztelettel:
"A Lidl-es Bresser távcső ... azt a 4-5 ezer Ft-ot megéri az biztos, csak az a durva, hogy a kereskedők ilyenkor kartonszámra felvásárolják, na eddig rendben is lenne, na de, adják tovább 25-30 HUF-ért !"
Na, én is betévedtem ebbe a boltba, hát mit látok, hegyekben (kb. 10-15 db) áll ez a cucc! Vettem is egyet, de előtte megnéztem, hogy nincs-e rajta karist. Ennyi pénzt nekem megért.
Szívesen fogadlak bármikor, csak tudjam,hogy mikor érkezel ! Jelenleg csak az osztrák műhelyben végzek ilyen munkát, mert a magyar műhely jelenleg átépítés alatt van, ezért az ilyen munkát kiszállítom.
Árat csak magánban adok, de előre közlöm, hogy belenyúlt és nem sikeres javítás feláras ! ( Ez komoly és nem vicc !)
Az én tanácsaim jók, de a tanácsok mellé egy dolgot nem tudok adni (több):
- szakértelmet, hozzáértést, gyakorlatot, stb.
- továbbá megfelelő szerszámzat, optika tisztítási szerek szükségesek.
E nélkül csak felesleges szórakozás lesz a műveletből, és lehet, hogy nem visszafordítható kárt sikerül okozni a távcsőben !
Én a tanácsokat azért adtam, mert véletlenűl abban a tudatban voltam, hogy ezen a rovaton többségében hozzáértők vannak, már-már kis hozzáértéssel.
Maga az optikai műszerek javítása szakértelmet igényel !
Én is javítottam TV és más készüléket, mert ugye értek én máshoz is gondoltam !
Ez nekem triplaáras szórakozás volt, a mikrót meg sajnos ki kellett dobni, mert annyira sikerült a nagy mutatvány !
Visszatérve a távcsövedhez, sajnálom, és máskor visszafogom magam, mert nem célszerű olyan leírásokat és tanácsokat adnom másoknak, amit nem valószínű, hogy szakszerűen el tudnak végezni, főleg, hogy a megfelelő szakmai feltételek hiányoznak, minden bizonnyal !
Ezt csak azért merem kijelenteni, mert a leveledből már-már az érződik ki, hogy mennyi lenne a javítás, és már-már hozni kéne javítás befejezésére, vagy komplett kezdődhet előlről !
Ja a munkavégzés ídeje megválaszolható !
Teljes optikai és mechanikai tisztítás, távcsőház tömítése, mechanika kenése, optikai beszabályozás, stb. komplett. egy hagyományos távcső esetén 3-5 h !
Köszönöm a részletes útmutatást! Remélem sikerül a művelet! Ha mégsem, akkor megváltom a Budapest-Szombathely vonalra a jegyem! :-)
Egyébként átlagosan mennyi idő alatt készül el egy ilyen tisztítás beszabályozás? Arra gondoltam, hogy megvárható-e? Mondjuk egy szombati nyitvatartás alatt elkészül?
Ez igaz, viszont nem szól képminőségről.
És ki beszélt itt képminőségről? Én a kil. pupilláról beszéltem. Csak. Nem foglalkoztam a távcső képminősőgével.
A saját tapasztalatom az, hogy egy optika minősége nagyon nagyon függ az okulártól
Ha itt az egy optika alatt egy komplett optikai rendszert értsz, mint pl. egy távcsövet, akkor igaz. De nem sokan használják így ezt a fogalmat (esetemben te vagy az első, aki így használja)
ezeréves orthok
hirtelen nem tudnék olyan binokulárt, amiben ortho rendszerű lenne az okulár, de bizonyára van ilyen is (önmagában egy öreg ortho még nem biztos, hogy vacak. pl. Zeiss Ortho!)
A másik, hogy nem szóltunk egy szót sem az oklik másik fontos paraméteréről, a betekintési távolságról, ami szvsz fontosabb a komfort szempontjából, mint a kilépő pupilla. A túlhaladott konstrukciókkal pont ez a baj, hogy ez a távolság igen kicsi.
Ki beszélt itt a betekintési távolságról? Én a kil. pupilláról beszéltem. Csak. Nem foglalkoztam a távcső használatának kényelméről.
Szerintem neked kellene egy kicsit pontosabban fogalmazni és értelmezni az általam leírtakat.
A pontosságodra egy példa: ami szvsz fontosabb a komfort szempontjából, mint a kilépő pupilla.
A mondat helyesen úgy végződne, hogy a kilépő pupilla mérete.
Továbbá megjegyezném, hogy a betekintési távolság a binokulárok esetében is csökken a nagyítás növekedésével, tehát nem feltétlenül a konstrukció elavultságának számlájára írandó a dolog. Például egy kb. 1200 dolláros Schwarovski SLC 15x56-os esetében ez a távolság mindössze 13 mm, ami nem nevezhető túl nagynak és maga a távcső sem elavult!
Ja, bocsánat "TANTO 7x50-es "", nem olvastam figyelmesen !
Hát ott nincs belső prizmaállító hernyócsavar tudtommal !
Tahát jó ha a prizma (mák) pontosan a régi helyüket foglaják el, és jó ha az objektív, ala, komplett a foglalattal is menetileg a régi helyre esnek, mert ellenkező esetben tuti biztos a kettőskép, képferdeség főnyereményének tudata !
Ha lesz kettőskép akkor az az objektív rögzítőgyűrűjének lazítását követően, az objektív excenterességével kivehető, vagy nagymérték esetén, szükséges a prizmák állítása ! Ha képferdeség látható, akkor bizony valamely prizma nincs a fészkébe, vagy összekeverted öket ! Vagy az objektív menetileg nincs a helyén ( de az inkább kettősképet láttat !)
Az okulárok, foglalatostúl sem kotyoghatnak oldalban, mert az is kettősképet okozhat, ha a két ( több nincs, csak kevesebb lehet !) szemecskénk nem egyformán nyomja az okulárokat, szemkagylót !
Lényegében megváltozik az optikai párhuzamosság !
Ez vezet az ittasság érzéséhez, de az még elmegy, csak asszonyból kettő az már sok !
Vadászok szokták mondani, hogy kettő disznót lát a távcsőben ! Én meg mondom, hogy az egy öröm, mert lehet szelektálni !
Hát igen, azt néha szokták + rögzíteni ragasztással is abban az esetben, mikor van lehetősége szerencsétlen prizmának a prizmafészekben való vándorlásra, annak ellenére, hogy a leszorító rugó fogja.
Jobb és minőségi távcsöveknél ezt nem teszik, mert szoros és pontos az illesztés, vagy más megoldásal rögzítik még.
Javaslatom, amely lehet, hogy veszélyes is lehet, hogy a leszorító rugó eltávolítását követően a nem ragasztott prizmafelületénél a prizmát tessék óvatosan megdöntögetni, de nem fém csavarhúzóval. Ekkor a ragasztás megtörik és kiszabadítható a fészekből a prizma.
Mivel nincsenek meg a megfelelő szerszámjaid gondolom, ezért nem javaslom a ragasztást végleg eltávolítani a prizmáról és a fészekről ! Az majd segítségül is lesz a prizma behelyezésekor, mert legalább ua. a helyre lehet visszailleszteni a prizmát !
Pillanatragasztóvan NEM szabad újból rögzíteni a törött ragasztási felületet, csak ezzel a melegítős mű.ag-os pisztolykával ! Elég csak egy helyen kicsit a belső házhoz cseppenteni a prizmát.
A prizma másik felületénél, meg lehet, hogy van is prizmadőlést állító csavar, de ezt nem tudhatom, mert nem tudom a készülék gyártmányát !
Javaslom végleges összeszerelés elött a fedeleket tömíteni !
Meg sok mindent még el kell végezni még !
A végén ha van kettőskép, képferdeség, akkor az nem a véletlen műve !!!
Az objektív házakat még kitekerés elött remélem megjelölted!?
valóban pongyolán fogalmaztam meg az exit pupil témát, mea culpa (éberségedért tied egy hangszóró :-))), viszont ha észt osztunk, osszunk alaposan ;-)
A szemünk pupillája sötéthez alkalmazkodott állapotában 7-8 milliméter. Ha a kilépő pupilla ennél nagyobb átmérőjű, akkor nem tudjuk hasznosítani az összes kilépő fényt, hisz nem tud mind bejutni egyszerre a szemünkbe.
Ez igaz, viszont nem szól képminőségről. A saját tapasztalatom az, hogy egy optika minősége nagyon nagyon függ az okulártól, és a legtöbb esetben épp az okulár konstrukciója esik áldozatul a tervezésnek/árazásnak. Ezeréves orthok (vagy rosszabbak), műanyag rettenetek stb. És fordítva, az igazán ütős csöveken szép nagy (átmérőjű) oklik vannak, SP-k, vagy proprietary tervezések pl. És a Marine ilyen, erre akartam célozni.
A másik, hogy nem szóltunk egy szót sem az oklik másik fontos paraméteréről, a betekintési távolságról, ami szvsz fontosabb a komfort szempontjából, mint a kilépő pupilla. A túlhaladott konstrukciókkal pont ez a baj, hogy ez a távolság igen kicsi.
Nyughatatlan műszerész vénával megáldottan nem nyughattam és belefogtam egy TANTO 7x50-es binó tisztításába. Jól haladok, a lencsék és a prizmák elérhető részeivel megvagyok. De mi a helyzet a két prizma azon részével, ami egymással szembe néz? Hiába veszem le a rugós lapot ami leszorítja a prizmát, a prizma valamilyen ragasztóval rögzítve van. Talán shell lakk? Szóval valami tanács, hogyan tovább?
Pl., ha nem szabályos kör az alakja, akkor az azt jelenti, hogy a prizmák méretezése nem sikerült, túl kicsik, és kitakarnak a távcsőben létrejövő fénysugárból.
Tényleg nem kötekedés vezérel, csak az, hogy egyes fogalmakat segítsek tisztázni, tehát csak terjesztem az igét...
Tegyünk különbséget a kilépő pupilla és a szemlencse (v. okulár) legutolsó tagjának az átmérője között. A kilépő pupilla a távcsöből kilépő fénysugár átmérője. Méretét megadja a távcső objektívjének és az okulárral elért nagyításnak a hányadosa. Ezek szerint egy 7x50-es binokulár kilépő pupillája 7,14 milliméter. A szemünk pupillája sötéthez alkalmazkodott állapotában 7-8 milliméter. Ha a kilépő pupilla ennél nagyobb átmérőjű, akkor nem tudjuk hasznosítani az összes kilépő fényt, hisz nem tud mind bejutni egyszerre a szemünkbe. Ha nem binokulárról beszélünk, akkor túl nagy nagyításoknál a kilépő pupilla mérete túlzottan lecsökken, 1 milliméternél kisebb kilépő pupilla szemlélése már kényelmetlen lehet. Legkellemesebb az 1,5 mm körüli kilépő pupilla szemlélése.
A rövidebb fókuszú okulárok átmérője is rendre kisebb a hosszabb fókuszúkénál, hisz rendre nagyobb nagyításokat szolgáltanak a rövidebb fókuszok, így a rajtuk létrjövő kilépő pupilla is rendre kisebb (persze ennek vannak más okai is).
A binokulárok esetében a kilépő pupilla megszemlélése is rögtön elárul egy csomó dolgot a távcsőről. Pl., ha nem szabályos kör az alakja, akkor az azt jelenti, hogy a prizmák méretezése nem sikerült, túl kicsik, és kitakarnak a távcsőben létrejövő fénysugárból. Vagy pl., ha a kilépőpupilla körül sok fényes tükröződés van, akkor a távcső belsejében nagyon szóródik a fény. A bevonatokkal van baj és/vagy a blendézéssel, fényelnyeléssel. Ez a kapott kép kontrsztján meglátszik, azt rontja.
Szvsz, az hogy az okulár szemlencséje nagy pusztán valaminek a folyománya. Az okulár tervezeskor nem az a cél, hogy nagy legyen a szemlencséje, pusztán annak a felépítése követeli meg, hogy az legyen.
Nekem a 20x80-as dublett van. Nem olyan rossz az. A képe jó, és lehet, hogy van benne műanyagalkatrész, de szét nem esik (és még így is nehéz kézben tartani).
Igen az ember csak reménykedik, hogy hátha ! Na, de jön az igazság pillanata és akkor az a 3 ezer HUF is soknak tűnik, mikor a kukába végzi az eszköz ! Ennyi erővel az ablakon is kidobhattam volna azt a 3-rom ezres !
Ma volt nálam egy Lidl-es távcső, szegény családnak a gyermeke kiránduláson ledobta véletlenül, és a kiemelötengelynél ugye törött ahogy kell.
Mivel nem javítható, és nem is lenne gazdaságos a javítása, még ha lenne is alkatrész, kaptak ajándékba tőlem egy használható távcsövet, csak azért, mert átéreztem a bánatukat !
Nekem is van az a flexem, kiveszem a kukából ha valaki kicseréli nekem egy jobbra ajándékba !
Üdv : TAL
már sárgulok!
én is szemezek egy olyannal régóta, mert szeretnék egy valóban örök darabot.
mekkora szenzáció volt anno a triplet 20x80-as csodabinokulár... tetőtől talpig műanyag, ma már potom pénzért odavágják, vagy az apróban próbálják rásózni v.kire... utálom az ilyen kétnyaras cuccokat!
hmm hát ennek két okát is gondolok: az egyik, hogy a nagy vásárlói masszában mi am.csillagászok bizony igencsak kis morzsák vagyunk, mégha lelkesek is, de csak egy kis csoport.
A másik, és ez a nyomósabbik ok: hogy a Lidlnek nincsenek sajátmárkás termékei :-)) (mint pl a teszkónak a jellegzetes fehér alapon kékcsíkos, ellenállhatatlan minőségű cuccai:-))
Na a múlt héten sikerült végre kipróbálnom, és vásárolnom a TS MS Marine 15×70 helyett a 10,5×70 binokulárt, vagyis BTC-t (legalábbis ezt iratták rá). A legszebb várakozásaimat is felülmúlta.Valóban a referenciaosztályt képviselik, a TS 10×50-es binokulárommal összehasonlítva hihetetlenül tiszta képet ad, jól korrigált a látómező, párnatorzítás elhanyagolható, és a színvisszadás is pontos. Csillagászati használatra is elsőrendű.A csillagok pontszerűek, és csak a látómező szélén kezdenek torzá válni.A nagy kilépő pupilla miatt pedig a 10×50-esnél jóval nagyobb élmény az égbolt szépségei közt barangolni. A nagy Newton távcsövem melett a kereséshez is jól bevált, tegnap a Lovejoy üstököst ezzel találtam meg, a TS 10×50-es csak nagy nehezzen mutatta, miután már tudtam a pontos helyét. Egyedüli hátránya a viszonylag nagy tömeg (2650 gramm), dehát ha hosszú távon használom akkor úgyis állványra teszem.Binokulár adaptert egyébként jár hozzá, és külön öröm hogy mivel vékony profilú, és így a madarászáshoz vásárolt 10×42 BTC binoklimat is tudom ezzel rögzíteni. Aki teheti, és nem sajnálja a közel 100 ezer forintot kiadni érte, az feltétlenül nézze meg a távcsőboltban, nem vagyok biztos hogy a jóval drágább európai gyártmányok ( Pl: Zeiss, Swarovski), jobbak lennének.
Ja és a TS 10×50-es eladó, irányár: 12000Ft. E-mail címem publikus.
A fél ország (legalábbis az amatőrcsillagászabbik fele) Lidl-ös binokli lázban ég, így felmerült a kérdés bennem: a L*dl miért nem saját neve alatt futtatja a binoklikat!? Ha a Bresser-től veszi, nyilván többe kerül mint megkeresni a gyártót, és x ezer darabot legyártatni L*dl névvel!? Ha ennyire sikeres a 10x50-es modell, miért nem forgalmaz más méreteket is?!
Igen, az már egy főrmedvény ! Csupa USSR felírat, meg tájoló középen és szép és tetszetős üveg szálkereszt. Ha sikerül jól megrázni, akkor képes az egész szétesni, vagy önmagától olvadni !
Én is vettem piacon kis klexet, aztán az első használatkor olyan furcsa szagot bocsájtott ki magából. Szétszedtem és nem magából jött a szag, olvadt a burkolat !
Megérte a 2500HUF-ot, hogy a kukába végezze ! Nagy egy barom voltam !
Üdv : TAL
Értem én, csak megismétlem a mondanivalómat!
Nem az a baj, hogy a Bresser és a többi gagyiszerzemény kínai, mert nem, de az már felháborít, hogy a tudatlan, egyszeri vásárlónak, aki nem tudja azt amit mi, eladják mint német gyártmány !( 4-5X áron !) Na ez már nem 100%-os haszon !
Ugye nem kívánod, hogy soroljam milyen neveket használnak félrevezetésül, és még tetézik azzal, hogy német, amerikai, japán ! Csak azért teszik, mert a tudatalatt és a tudatba a német precizitás, minőség még él, és ezt használják ki !
Sorolhatnám a fegyvereknél is ezt a durva fogást, mert az is a szakmám.
Havonta kérnek fel tesztelésre és szakvéleményezésre, főleg osztrák üzletek, mert náluk egy vásárló megkárosítása és félrevezetése nagyon súlyos dolog !
Nálunk is végzek felkérésre ilyen tevékenységet, és mondhatom, hogy már van amikor első látásra tudom, hogy az a hangzatos vagy ismeretlen név mit takar, de nem akarom egyből elvenni a kedvét a felkérőnek, ezért a bizonyítékokat összeszedem és ezt követően tálalom az igazságot.
Szerény véleményem az lenne és a korrekt, mert van ilyen üzlet is, mikor közlik, hogy uram, ez a szép és tetszetős termék, kínai gyártmány, de ezért is kerül ennyi összegbe !
Van ilyen üzlet és le a kalappal elöttük !
Ők is kértek fel már szakvéleményezésre, és lám-lám a termékük tuti japán és minőségi volt !
A mai szakvéleményem, amit készítettem, meg sajnos nem japán, mert annak reklámozzák, vagy tudják vagy sem, nem érdekel, de a véleményezésem bizonyított.
Sajnos sok esetben már azért sem kérik a szakvéleményezést, mert tudják, hogy az ami micsoda, tehát minek ezt még leíratni !
Persze olyan is volt mikor a pozítív szakvélemény egyenest üzleti jó befektetés volt és dúsásan kamatozott és kamatozik a mai napig !
Hát, sajnos ez nem jellemző !
Üdv : TAL
Édesapám nemrég vásárolt valamelyik piacon egy binoklit, gondoltam kipróbálom a kukkert a csillagos ég alatt. Egy 10x70-es "Made In Russia" feliratú műszerről van szó, objektívjein szép narancssárga bevonattal. Valahogy éreztem, hogy itt bizony egy nevetséges tákolmányról van szó. Nos, a csillagok kékes színűek voltak ebben a binokliban, ráadásul sehogyan sem sikerült őket élesre állítani. Szóval, ha valamelyikőtök ilyen binoklival találkozik, akkor célszerű jó messzire elhajítani!:)
Bocs TAL, de semmi félrevezetés nincs a dologban. Ezek a csövek tényleg Bresserek, csak a Bresser mindig is kínai produktum volt és nem német. Mondjuk az elején aszem a németek tervezték, csak Kínában gyártották. Mostanra annyi maradt a dologból, hogy már nem is terveznek Európában semmit. Ráböknek, hogy ezt a terméket kérem Bresser cimkével. Tehát ilyen értelemben nem vagyunk átverve.
Bevallom, hogy magam is vettem egy példányt, és eddig nem bántam meg. Egy barátom akart már régóta valami binoklit magának, de nem szívesen adott volna ki 100.000 Ft-ot, na most szóltam neki, hogy uccu neki, itt van a tuti 5 ért is. Elcipelt magával, hogy legalább nézzek bele, jó-e. Oszt annyira megtetszett, hogy magam is áldozattá váltam. Tegnap délután sokat nézegettem vele, az összehasonlított ellendarab egy Vixen 8x56-os volt. Nem korrekt a dolog, de csak ne vegyek egy másik olcsó binót, hogy jól össze tudjam hasonlítani a Bresserrel. A Vixen persze jobb (ha érdekelnek a részletek, megírom akár ide is), nem cserélném azért el a kettőt, de ki cserélne majd' 100.000 forintot 5000-re?!
Ugyan ezt írtam az imént, csak nem ilyen szép szavakkal. De az életérzés szerencsére a motoroknál azért sokkal jobban kidomborodik. Itt van pl. a Harly esete. Mindenki tudja, hogy egy japán motorhoz képest műszakilag egy elavult rom. De a marketingesek elintézték, hogy ne is érezze magát senki embernek, ha a harlys kesztyűje nem kerül 160ezer forintba. Nálunk a távcsöveknél is van olyan márka, ami (ha nem is rom legalább) hihetetlenül túl van árazva. Illetve jó közelítéssel azért mondhatjuk, hogy a (jelentősen) drágább azért legalább egy kicsit jobb is egyben (sőt esetenként azért sokkal jobb). De a közepes kategóriát képviselő márkák (pl. Meade) hirdetéseit, a róluk szóló nyomtatott anyagokat meg milyen szorgosan olvassuk mi is. Azt meg nem gondoljuk végig, hogy a mi pénzünkből futja nekik ez a dolog, hisz mi fizetünk érte, mert az árban a marketing is benne van. Enek köszönhetően meg elhisszük nekik, hogy a legújabb csöveik tényleg továbbfejlesztett Ritchei-Chrétien távcsövek. De azért szerintem azok lebutított RC-k, mert a főtükrük szférikus és csak a segédtükrük olyan RC-s. És persze azt nem mondják, hogy olcsóbb korrektor lemezt gyártani, mint hiperboloid főtükröt. De azért jól megnyomták a ceruzát az árképzésnél, hisz advanced RC!
Biztos igazad van, nem vagyok kereskedő, nem tudhatom.
De érdekelne nagyon ha 4-5 ezer HUF az ára nálunk és talán még egy kis nyereség is van rajta, na akkor mennyi lehet az előállítási ára ? Mert ugye rájön a vám, áfa, haszon, szállítás, stb.
Mint az 1500 HUF-os poló a TV -ben kimutatva, ténylegesen visszaszámolva 30 HUF-ba van .
Na, de mindegy, vigye akinek kell a Bressert !
Engem csak az bosszant, de nagyon, hogy félrevezetik a vásárlókat a névhasználattal és a gyártóval !
Üdv : TAL
És hogy valami pozitív is legyen, a múlt héten belekukkantottam egy TS Marine 7x50-esbe. Elég rendben volt, független dioptriaállítással, brutális kilépő pupillával, és a szokásos 7x50-nél nagyobb tapasztalati látószöggel.
Nagyon szép tiszta képe volt, és bár ezt nem tudtam tesztelni, szürkületben elég jól szólhat. Mindez egy ultrabrutál mechanikában, láthatólag egy tankot szét lehet vele ütni :-) Az okulárja elég extrémnek tűnt, gondolom ez és a mechanika dobja meg az árát. Nem szeretek minden csövet Lajosnál, de ez belopta magát a szivembe.
Ha valaki valami zúzósra vágyik, és nem rest cipelni, annak érdemes megnéznie.
a Swaro meg a Zeiss esetében azért már nemcsak a gyártási meg marketingkőccség van, hanem meg kell fizetni azt a megfogalmazhatatlan valamit, amit úgy írhatnánk le, hogy a Swaro/Zeiss-életérzés... Vagyishogy elmondhatom, hogy nekem ilyenem van... Ki kell fizetni a márkanevet meg a bilétát is, kész. Kábé, mint a TeleVue - GPU esetében is, hogy sunyin bedobjam ezt a bombát a topikba:-)))
Itt van pl. ez a Lidl-s Bresser 10x50-es történet. Ötezerért viszik, vagy már csak vitték, mint a cukrot. A Liedl biztos nem adja ráfizetéssel, hanem valami kis nyereséggel a cuccot. Ezt a Bresser binoklit (bár nehéz azonosítani pontosan) most megnéztem a neten, 50-70 euroért lehet megvenni Európa más részein. Arra még valami postaköltség is rájön, tehát mondhatjuk, hogy a normál ára lehet 15.000 Ft. De most a harmadáért árulják, magyar cetlivel, magyar szöveggel a dobozán. Persze a Liedl rendelhetett mondjuk 10.000 darabot (valhol 100-200 közöt lehet a boltok száma, olvastam ugyan valahol nemrégiben, de nem emlékszem pontosan, a honlapjukról meg ez nem derül ki), ehhez nem kell csak boltonként 100-50 db induló mennyiség. Ez az össz legyártatott bressres binoklik számának nem túl jelentős növekedését jelenti. Ebből az következik, hogy még egy ilyen harmadrangú (vagy negyed, tized?) cég esetében sem tudhatjuk, hogy mi mibe kerül voltaképp. Egy Schvaro vagy Zeiss persze gyártási költségeiben (pl. a minőségellenőrzés drága dolog) és marketing-költségeiben messze fölötte van a Bressernek. De 100-200 szoros árviszony? Nos, erre mondom én, hogy szívunk, szívunk, hogy láthassunk valamit. És közben fogalmunk sincs, hogy ki lát maga előtt derűsebb jövőt a mi hobbink által. (Is.)
Bocs Tal, de angem azért érdekelnének az ilyen horrortörténetek, mindegyiknek van valami tanulsága, az előbbinek pl.az, hogy az öszses nagy márkának azért olyan az ára, mert úgy határoztak, közel sem a költségek és a tervezett korrekt nyereség alakítja ki a megsápolásunk mértékét.
Nem - nem, szó sincs több százezres holmikról, annyival amennyivel többe kerülnek nem tudnak többet, mint a "régi" Zeiss Jena távcsövem !
Annak az ára meg töredéke az újakhoz és a csúcsmárkákhoz képest, de azért tud a kicsike még bőven.
Sőt fényerőbe és szürkületi értékben még toppon van !
Ez nem humbug ! Gyakorlati tesztelés eredménye !
Egyszer sikerült egy kettősképet beszereznie, természetesen nem nálam, kölcsönadtam !
Többet soha !
Lejavítottam magamnak, szerencsére prizmatörést nem szenvedett. Nem is csodálom, benne az anyag rendesen !
A Lidl-es Bresser távcső és az enyém közt csak annyi a különbség, hogy sok !!!
Nekem örökös az biztos, és nem kell félnem, hogy a napon szétolvad az egész.
Mint már írtam a Bresser azt a 4-5 ezer Ft-ot megéri az biztos, csak az a durva, hogy a kereskedők ilyenkor kartonszámra felvásárolják, na eddig rendben is lenne, na de, adják tovább 25-30 HUF-ért ! Mint német minőségi terméket !
Na ez ám a vásárló becsapása, félrevezetése, és megkárosítása.
Ja egy szép történet mindenkinek, hogy milyen jó a csúcstermék !
Vettem én barom egy defektes Swarovski 8X56-os távcsövet egy licitálos honlapról.
Gondoltam mit nekem, majd lejavítom, mert a képről látva törés nem volt, és a tulaj is csak annyit írt és semmi többre nem válaszolt, hogy rossz, és nem jó a képe.
Na én erre ugrottam.
Megérkezett a kicsike, és lám, volt egy szép és nagy baloldali prizmatörése.
Mechanika és a többi jó volt és alig használt.
Na, gondoltam, ezt potom pénzért a gyár lejavítja nekem.
Aha, meg beleér az újjam a bilibe !
Árajánlat, felsorolással megérkezett, mivel a távcsövet kiküldettem szemrevételezésre.
Ők, nem javítanak csak prizmát, mindent kicserélnek amit nem is kérek.
Szóltam, hogy nem kérek semmi mást, mert minden jó !
Na, akkor is kaptam egy szép és már bekeretezett árajánlatot !
700 Euro !!!!!!
Na, akkor közöltem, hogy nem is annyira lényeges kérem vissza a távcsövet.
Hát a történetet csak azért meséltem el, hogy okuljatok az esetemből, pedig én még kicsit értek is hozzá, hogy a csúcstermék javítattása a gyártónál húzós is lehet !
Természetesen nem akaratam én gariba megcsináltatni, mert ugye nem rendeltetésszerű használat eredménye a törés, na de ennyi összegért !?
De még vannak ilyen szép történeteim, de nem untatlak Benneteket !
Üdv : TAL
Szerintem !
Üdv : TAL
Nekem aztán nem kell, de azért köszönöm az infót.
A kérdezőnek biztos jól jön !
Ajándékba most kaptam egy érdekes és ismeretlen nevezetű 10X40-es távcsövet.
Elfogadtam, mert olyan dizájnos !
Hát fél napot áldoztam az utójavításra, mert ugye új volt.
Csak kettőskép, csak dioptria korrekció, csak mechanikai javítást igényelt.
Természetesen kínai !
Alkatrésznek egy dolog jó ami rajta van, a két szemlagylógumi !
Csúcsgyártmányoktól mentsen meg az isten !
( ja, ajándék lónak.... ! Tudom !
TAL
Az előbb történt egy kis elírás, az említett compass bino 28-as és nem 42-es, de van több fajta, tehát lehet szemezgetni. Viszont találtam magyar forgalmazót, ha ez segítség:
Ezt a márkát még én sem láttam sehol... Érdemes megnézegetni! Amit a kolléga belinkelt, az állítható szemtávolságú (becsuklik), két szemkagylónál állítható fókusz, nitrogén töltésű, víz/ütésálló és 10 év garanciával van. A letöltéseken belül minden csőhöz letölthető a használati utasítás is, onnét bogarásztam ki az előbbieket! Érdekes, hogy van pl. egy szintén mindenálló, 10x42-es elektronikus compassal 135 euro áron. Ezek az árak annyira olcsók ilyen "tudás" mellé, hogy a minőség megkérdőjelezhető, de legalábbis kisebb csoda lenne. Figyelemre méltó és kíváncsian várom, hogy ismeri-e valaki! Beszerezni hol lehetne itthon vajon?
Hmmm., hát én sem segítettem illetve, ennyi pénzért már kíváncsiságból is megéri megvenni szerintem.
Mint sokat látott ember, én ezt még nem is láttam !
Ez távcső ?
Már első látásra nem valami szívderítő szerzemény !
Szemtávolság állítható ? Ha igen, akkor milyen megoldásal ?
Kétszemlencserendszer állítású, mert nem látom a központi kiemelő tengelyt a képeken ?
Hát én nem is tudom ? Milyen gyártmány helyileg ? Igaz, sejtem !
Én segíteni igaz nem tudtam, de kérdések lettek bennem is bőven !
üdv : TAL
Túrázáshoz kéne, fontos, hogy kicsi, és azt mondták rá, hogy strapabíró (bár azért vigyáznánk rá persze, amennyire lehet) + vízálló, van valakinek tapasztalata vele kapcsolatban? Köszi a válaszokat előre is. BaLee
Valahogy így képzelem a dolgok folyását, történik valami, nem egyformán ítéljük meg, más a véleményünk, elmondjuk és nem alakul ki harag, de ha igen, el is illan menten. Kösz a magánt, mindjárt írom a választ.
pedig ha a boltban vadíújan megvett eszközről lefújod a 3 porszemet, vagyis jobb állapotba hozod, mint amilyen volt az előbb, és másnap meghirdeted, az már használt. Akkor is, ha egy foton nem ment át rajta. Ez sajnos így van.
szerintem ahányan olvassák ezt a topikot, és érdekli őket megvehető kukker, annyian biztos olvassák az mcse vagy a makszutov apróját is. Sőt, talán többen is.
Mindazonáltal ez a távcső nyilván használt, de ez a használt igen relatív. Erről pl. senki nem mondaná meg, hogy egyszer is ki volt csomagolva. Ezért merészeltem közel a bolti áron hirdetni. Akinek megéri 10.000-el a bolti ár alatt egy hibátlan cső, az biztos megkeres majd.
Kérlek mély tisztelettel, hogy azt értsd a szavaimon, amit azok jelentenek. A mi következi ebből kérdésre adott válaszom helytálló, hisz mint mondtam nem következik az adatokból semmi más, csak az, hogy a japán oklinak drága dolognak kell lennie, és valóban nem olcsó eszköz. Bizonyára éri is az árát, gondolkozom magam is a megvételén, sőt a TMB planetary is régóta kiszemelt darabom. De még nem találtam kihagyhatatlan áron eladó darabot, mert azért annyira nem sürgős. Maga a távcső érdektelen számoma, hisz ilyen pici tárgylencsével szerelt távcső kiesik az érdeklődési területemen.
Javasolhatnék valamit? Azt szeretném, ha itt nem látnánk el egymást mindenféle minősítő jelzőkkel, főleg, ha azok nem kedvezőek. Például nem vagyok rosszindulatú.
El tudod képzelni, hogy valaki szalad megveszi a csövet, oklit az előtt, hogy körbenézne, tájékozódna az aktuális árakat illetően, ha így lenne folymatosan lenne eladni valóm magamnak is! Rosszindulat, ha a hirdetésed után megjelennek más források árai? Vettél már autót? Első kereskedő első árára már nyúltál is a zsebedbe? Nem. Nos?
Van itt moderátor, vagy ilyesmi, akinek jogosultsága van törölni? Ha van, kérem távolítsa el a hirdetéseimet!
Rájöttem, hogy igazatok van, az egekig méltattam ezt a távcsövet, hogy mindenki bátran megvehesse a kereskedőknél. Remélem ezt a kereskedőm méltányolni fogja. .-)
töröltetni szerintem nem kell, ha már beírtad beírtad, hátha pont itt találsz magadnak vevőt. én csak azt mondom, hogy azt nem tudod megúszni, hogy egy fórum fórumként működjön, azaz az arra tévedők ne írják le a véleményüket az elhangzottakról.
azt gondolom, hogy ha valaki hírdet egy nem kifejezetten hírdetésre nyitott topicban, akkor biza el kell viselje hogy megkritizálják, akár azt hogy miért itt hírdet, akár azt, hogy miért ennyiért.
az meg tényleg sajna így van, hogy ritka esetektől eltekintve, ha valamit az ember kihoz a boltból, akkor máris használt kategóriába kerül és érezhetően csökken az ára. ettől függetlenűl sok sikert kivánok az eladáshoz, legyen szerencséd, találj vevőt jó áron, legyen mindenki elégedett a bussiness végén.
"Mi következi ebből? Nos, csak annyi, hogy a szuper japán okli igen drága darab kell, hogy legyen. "
Új állapotban 30.000 Ft. És akkor most mi a franc bajod van??????????????
Nem kell megvenned EMBER!! Senki nem kényszerít rá, hogy megvedd!!
Ez egy Widescan type III 20mm-es okulár. 24.000-ért vihetitek. 84 fokos látómezeje van. Ha telescoper kedves rosszindulatú barátunktól ezt az okulárt olcsóbban be tudjátok szerezni, rajta!!! Már nem forgalmazzák. Hasonló minőség ekkora látómezővel 70.000 kábé.
Többieknek: Telescoper rosszindulatú "barátunk" kedvéért új ajánlat:
-távcső + zenittükör együtt 100.000 Ft
www.tavcso.com, www.makszutov.hu. Itt nézzétek meg, hogy mennyi újonnan! Aztán döntsétek el, hogy újat vesztek, vagy tőlem egy néhányszor elővett, 1 hónaposat 10.000 Ft-al olcsóbban. Látjátok, még azt is elárulom, hogy nem 129.000-ért vettem, hanem olcsóbban, mint amiről telescoper tud.
Meg lehet nézni, nem zsákbamacska. Néha elcsodálkozom, hogy a hobbitársak milyen jellemek!!
Ha apróhirdetés fórumon hirdetem meg az előbb távcsövet, akkor az emberek 99%-a azt sem tudja, hogy mi a franc ez. Szóval teljesen esélytelen az eladás. Itt legalább tudjátok, hogy miről maradtok le. Jártam már olyan fórumon is, ahol nem is reagáltak, ha nem volt a hirdetésben Zeiss, Swaro, Leica szó. Ők sem tudták, hogy miről maradnak le.
Talán jobban járnánk, ha nem lenne hirdetés-dömping, de akár lehet is felőlem, túl fogom élni.
A Tento és Sotem binoklik ügyében most egy kicsivel több szerencsém volt, mert a múltkor is próbáltam guglin találni valamit, de akkor nem leltem semmit.
most meg ezt:
Russian optical companies. This is a very difficult area. I learned that Tento was actually the name given to the export company for Russian optics during the Soviet years and the actual glasses were made, as Gene points out, by other specific houses. Two web sites are helpfull (if still around, as Russian sites come and go):
http://sapere-aude.tripod.com/russianoptics.htm and http://www.sheldy.ru/english/opt-binocl.htm
I should add that many plants are now in ex-Soviet states such as in Kiev, Ukraine and Kazan, Kazakstan. Many of these plants are trying to convert to civilian applications and there are presently attempts at mergers, rationalization of the product lines-all done in a typically chaotic, confusing manner.
Még igazad is lehetne, csak amikor egy kedves fórumozó azt kérdezi, hogy "Mi a különbség a Tento, és a Sotem binokulárok között?". Akkor a válasz az volt, hogy "Így első ránézésre rögvest a nevük.. :))". Azóta sem tudja senki a választ. Szerintem meg mindenki azt ír, amit akar, azt hirdet amit akar. Elolvasod, megnyálazod a mutatóujjadat, és lazán továbblapozol. Ilyen egyszerű a megoldás:) akárcsak mint én, és még sokan mások.
Telescopernek igaza van, vannak más hirdetési fórumok, melyeket az itt látogatók bizonyára ismernek. Irod, hogy nem tucatárukat hirdetnek: ez nem kifogás, a következő lépés a tucatáruk megjelenése, még akkor is a saját a motyó.
Ha 1-2 kereskedelmi hirdetés jelenne meg ezen a fórumon, azt mondanám: elmegy. De nézzétek meg az utóbbi beírásokat. Hirdetés hirdetést követ. Habár a topicleírásban nem szerepel semmit, itt sztem a távcsövekről kellene beszélni és nem azok kereskedelméről, hirdetéséről. Apróhirdetésekre vannak szakosodott lapok, oda kell ezeket betenni, itt meg megőrizni a távcsövek körüli disputa a hirdetési helyekbe nem illő hangulatát.
Van egy teljesen új (1 hónapos) eladó SD APO kistávcsövem teljes felszereltséggel: 189.000 Ft. NE HAGYD KI!
Az eladás oka pénzügyi. A távcső pici (30cm összetolva), és nagyon szép. A képe pedig önmagáért beszél. Teljesen színhibamentes, tökéletesen éles. A távcsövön kétsebességes élességállítás van!! (finomállítás is). Ami benne van:
-Maga a távcső: William Optics, 66mm átmérő, 388mm fókusz, anodizált azúrkék tubus, összetolható. -Csúcskategóriás zenittükör dielektrikus bevonattal (99% fényvisszaverés, tökéletes kontraszt) -Triton FLX-2 nagyon stabil, profi fotóállvány 3D panorámafejjel -Csúcskategóriás, óriáslátószögű japán okulár. 84 fokos látószöge van, 20X nagyítás. Hihetetlen élmény.
-A lehető legjobb minőségű, faltól falig tökéletes képet adó TMB Planetary 9mm-es okulár. Bolygózó okulárnak tervezték, ami a legjobb minőséget követeli. 43X nagyítás. -Kemény, szép, fekete koffer.
Jó estét! Nem igazán találtam megfelelő helyet, hát itt kérdezném: az alábbi állvány eredetileg mit tarthatott, illetve mennyi lehet egy ilyennek a reális értéke, mert nekünk nem kell. Legalább 40 kg, szépen össze lehet hajtani. A válaszokat előre is köszönöm. told1
Eladó egy három az egyben műszer: Fotóobjektív-csillagászati távcső-spektív egyben. A tubus lelke egy 600mm/F6,6 fluorit (FPL53) triplet lencse, amely a legfelső kategóriát képviseli. A gyors és finom fókuszálási lehetőség (manuálisan) egy kis gyakorlat után biztosítja a gyors, pontos, nagy távolságkülönbségű élesreállást is. Tartozékok: -600mm/F6,6 fluorit lencse eszetergált alutubusban, tubusgyűrűkkel, finom fókuszírozóval, -amici prizma (az egyenesállású oldalhelyes kép érdekében -spektívként való alkalmazáshoz), -26mm SUPER PLÖSSL okulár (Meade gyármány), -2x barlow (Meade gyártmány)
Vulcan: Természetesen ne várj egy 70e Ft-os binoklitól Leica minőséget. Ha meg tudod fizetni a Leicát, akkor vedd meg - nem csak minőséget, de "presztizst" is veszel. Ha nem tudsz annyi pénzt binoklira szánni, akkor érdemes megnézned a WO 8x42 triplet apo-t. Teszteket olvashatsz itt nem is túl sokkal lentebb, illetve: http://www.makszutov.hu/forum/viewtopic.php?t=58
Mert ennyiért tuti nem kapok Leica minőséget, az biztos! Vagy mégis?
Szemmel lehet érzékelnia különbséget egy WO és egy Leica között nappal? Tehát nem hajnal amikor kevés a fény. Pl.: A WO csak 98%-ban engedi át a fényt, míg a Leica 99,7%-ban. Esetleg tudtok tesztet ahol össze lett hasonlítva a két darab vagy a két árkategória egy képviselője?
Köszönöm! Biztosan jó a matek, mert megnéztem a Nikon Action VII 7x35-ét, és annak 1000 m-en, 163 métert lehet látni ami 9,3 fok, brutális. Még egy kérdésem lenne, persze, ha nem vagyok ignorálva. Mi a különbség a Tento, és a Sotem binokulárok között? Úgy tudom, hogy a BPC gyártja mindkettőt?
Ha a binokli használt de (nagyon) jó állapotú, optikailag kifogástalan, megvannak a kiegészítők (táska, védősapka) és legalább 25%-kal olcsóbb mint az új, megfontolnám a megvételét.
Ha a BTC és a WO mellett kellene dönteni, talán a WO mellett tenném le a voksomat. Szerintem jobban bevezetett márkanév így eladáskor könnyebben megveszik. Arról nem is beszélve, hogy - mint emlitettem - az újabb típusának objektivsapkája nem tud elveszni :)
A binoklikhoz többnyire jár védőkupak mind az okulár, mind az objektiv felőli oldalon akárcsak egy kis hordtáska. Utólag beszerezni ... hát, elég nagy szerencse kell....
Az, hogy a 8x vagy a 10x-es binokli a szimpatikusabb, senki nem döntheti el helyetted. Tény és való, hogy a 10x binokli a kezed remegését is jobban felnagyítja ill. a kép is fényszegényebb.
Az egy dolog, hogy a gyár a William Optics és a Nikon számára is készít optikákat. A kérdés az, hogy milyen specifikációk szerint. Anno a William Optics pl. a vásárlói visszajelzések után plusz réteg bevonatot tetetett fel a triplet apo binoklijaira, hogy még kevesebb legyen a reflexió. A Nikon látómezeje (úgy tudom) pl. kisebb mint a William Optics binoklijaié. Szóval, nem biztos, hogy egyforma a két hasonlóan kinéző termék. Erről itt olvashatsz: http://www.makszutov.hu/index.php?page=cikk/ugyanaze.php
Sajnos, nem rendelkezem ilyen irányú tapasztalattal. Kívülről jónak tűnik, de még nem voltam benn a boltban, így nem tudtam belenézni sem.
"A bevonatok mennyire újak" - ebben van valami, ami támpontot nyújthat, egy magamfajta abszolút kezdőnek? A kettőzésen kívül még mit kell figyelni?
Érdekes - védőkupakot csak a szemlencse felőli oldalon láttam, a tárgylencse oldalán nem. Ehhez való védőkupakot lehet utólag is beszerezni? Tok szokott járni egy távcsőhöz (ennél a modellnél)?
Mennyire rizikós használtat venni?
Láttam a tavcso.hu oldalán, van 10x-es modell is - azt hallom, a madarászok inkább 10x-est használnak a 8x-es helyett. Az nem remeg be jobban?
Arcanum: szerintem a 8x42-es binoklira gondolsz. Ez valóban egy nagyon optimális méret minden szempontból, csak ajánlani tudom. Használt binokli esetén fontos, hogy kozmetikailag mennyire ép, a bevonatok mennyire újak, de a legfontosabb, hogy nem kettőz. Erről a saját szemeddel érdemes meggyőződni.
Nekem is ilyen volt, de eladtam, mert igaz hogy optikailag nagyon jó, de csillagászati célra, a nagyításhoz viszonyítva, kicsi az objektív átmérője. Jelenleg TS 25×100-as binokulárt használok, teljes elégedettséggel.
Segítségeteket kérném: gondolkodom egy binokulár vételén.
Próbáltam végigolvasni a topikot, de megvallom, ez az információtömeg túl sok nekem.
Alapvetően egy távcsőben gondolkod, ennek kellene majd a legtöbb célra megfelelni.
Ennek megfelelően egy kb. 8x40-es körüliben gondolkozom - természetjárásra kellene. Több helyen is olvastam könyvekben, hogy ez jó kompromisszum teljesítméyn és tömeg arányában.
Megtetszett, amit pl.: a Nikon Monarchról írtatok, de azt az árketegóriát pillanatnyilag nem tudom finanszírozni. Jelenleg a topik hozzászólásai alapján egy BTC 8x40-et gondolok reálisabbnak.
Mostanában láttam egy bp-i üzletben egy használtat 28800 HUF-ért.
Megmondanátok nekem, hogy szeriontetek ez:
1. egyrészt jó választás-e (teljesítmény, minőség, tapasztalatok a célzott felhasználás tekintetében)
2. másrészt mit kell megnéznem egy használt távcső esetében, milyen lehetséges buktatókra kell figyelnem?
(Per pillanat még csak elvi síkon érdekel a Nikon Monarch 7,5x56 - a Westend alagsorában láttam a plakátjá - kb. 100.000 HUF. Erről lehet már tudni valamit?)
Urak! Valaki tudna segíteni, hogy milyen képlet alapján lehet egy binokulár látómezejét kiszámolni, fokban megadva? A meglévő adatok: 1000 m-en 150 m látómező.
Kérdező emberke a távcsövek topikban is abba a hibába esett, mint a légfegyvereseknél, hogy többet szeretett volna kihozni a fegyverből ! Sajnos, ezt ott még kérdés szintjén sem dotálták (jogosan) !
Tudomásul kell venni, hogy egy "sárga"termékből nem lehet csodákak kihozni, a legjobb akarattal sem, mert már az alapfelépítéssel vannak gondok !
Ha meg elvben lehet, akkor sajnos mint már írtátok, valamit-valamiért fel kell adni !
Lehet, hogy kap egy nagyobb nagyítást, de az a képmínőség, a legjobb indulattal is élvezhetettlen lesz. Szétesik az egész kép !
Nincs értelme ezzel foglalkozni, ezt gondolom a kérdező is már elfogadja ennyi érv alapján !
Kell venni egy találatvizsgáló MHSZ-es (MOM) optikát, és azzal lehet kukucskálni ! Az biztos anyagból készült ! (Anno) Igaz a nagyítása annak is korlátozott, de azt lehet nyújtogatni !
Nekem van egy TZK légvédelmi figyelőtávcsövem állványnal, de soha nem gondoltam arra, hogy feltuningoljam, pedig azt gondolom lehetne, mert van benne anyag bőven ! Lőtérre bőven elegendő !
Kereső binokulároknál ezzel a kérdéssel felesleges foglalkozni, de ez értelemszerű. Számomra !
binoklit, élő embert, lovat csak az műtsön, akinek papírja van róla, hogy teheti. Nem szabad hozzányúlni, megbontani, ha nem szakmája az embernek. Ha teljesítményfokozás a vágyad, sokkal többre mész, ha állványra teszed. (ha már ott van, akkor elnézést:-)
Nem sok hozzátenni valóm van a binokli nagyításának növeléséhez, hisz alább már olvashatóak a korekt válaszook. Had' álljon itt mégis egy apró kiegészítés. Nevezetesen annyi, hogy a nagyítás növelésével a látott kép fényessége jelentősen csökken. Ha a nagyítást kétszerezem, akkor a kép fényessége negyedelődik. És gondolj a mi kedvenc célpontjaink fényszegénységére!
De, ha mégis megnöveled a binoklid nagyítását, feltétlenük írjál róla beszámolót!
Röviden az alábbi kérdésedre: Van vagy 4 távcsövem, közötük az egyik egy 70X12-es minden bizonnyal kínai távcső ami hosszas babrálás után igen jól használhatóvá vált. A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehetne ennek a nagyítását megnövelni mondjuk 20-25-re. (egy 50X15-ös Zeiss távcsövem van)
Kis pontosítás: A 70x12 bizonyára 12x70 szeretne lenni, azaz 12x nagyítású és 70mm átmérőjű objektívlencsékkel bír a műszer. Ugyanígy az 50x15 gyanítom 15x50 szeretett volna lenni. Binokulároknál, monokulároknál nagyítás x obj. átmérő az írásmód más távcsövek esetében az objektív átmérője / fókusza adja meg a műszer főbb jellemzőjét. 100/1000 newton az egy 10cm-es átmérőjű, 1m-es fókuszú főtükörrel szerelt távcső.
A nagyítás az objektív fokusztávolságának és az ún. okulár fókusztávolságának a hányadosa. Nagyítást pl. úgy növelhetsz, ha a távcsőben pl. okulárokat (kicsit pongyolán fogalmazva: a "szemlencsét", mert egy okulár több darab jó esetben önmagában is többtagú lencséből áll) cserélsz rövidebb fókusztávolságúra. Ezek egy csillagászati távcsőben eleve cserélhetőek, de binokulárban spektívekben általában fixen vannak beszerelve. Azonban szerintem egy ilyen eszköz esetében nincs értelme ezzel vesződni, mert túl sok idő és energia szétszedni egy ilyen eszközt, beleberhelni a jó pénzért megvett okulárokat (binokliba ugye kettő kell). Ráaadásul nem feltétlen adnak majd jó képet, mert az is kérdés, mennyire bírja az objektív és a prizmarendszer optikai minősége a nagyobb nagyítást. Ha 12x helyett elérsz 20x-ig akkor sokkal nem vagy elölrébb, és jelentősen nagyobb nagyítást élvezhető minőségben meg nem fogsz kifacsarni ilyen eszközből. Ilyen téren inkább lebeszélnélek a barkácsolásról.
"Rectilinear distortion: Most binoculars employ a slight pincushion distortion, which is intentionally installed to provide a smooth scrolling. Without this distortion, the still image looks perfect, but when scrolling, the same seems to roll over a spherical surface, as is the case with the Russian BPO 7x30. The IOR and PZO show a slight pincushion distortion which compensates for this rolling ball and leads to a smooth scrolling. I have noticed that in case of the EDF this distortion is a little too strong: It over-corrects. When scrolling, the image looks slightly curved so that it seems to scroll over the inner surface of a globe. But the impact of this effect is not on a disturbing level."
Nekem is szorult elsőre az élességállító meg a dioptriaállító,de aztán nagyon rövid idő alatt bejáratódtak.Most már minden olyan, mint amilyennek kell lennie.Ezért az árért szerintem ez a legjobb választás.A minőségi kínai:-)
Sziasztok! Korábban kértem a véleményeiteket binokulár vásárlással kapcsolatban (WO contra Nikon, Ld. 1766. hsz.). Végülis a WO 8x42-es triplet lett a választásom eredménye. Szeretném röviden megosztani a tapasztalataimat Veletek a távcsővel kapcsolatban. Jelzem nem vagyok szakértő, csak 1 lelkes újonc, ezért ha nem fogalmaznék szakszerűen, nézzétek el nekem! Szóval a távcső design-ja, kézhez állósága, a felhasznált anyagok (gumírozás, tok, stb.) minősége teljesen korrekt. Az objektívet védő műanyag sapka kissé könnyen lejár, de szalagra felfűzhető, ezzel elkerűlhető az elvesztése. Az élesség állitásakor 1 helyen kicsit szorul a mechanika, de nem számottevően. Optikailag a korábban leírt reflexiók számomra kellemes csalódást okoztak, u.is a holdat kémlelve nekem alig tünt fel ilyesmi. Széltorzítást nem tapasztaltam, azonban a látómező kb. szélső 1/5-nél a kép lágyabbá válik, ill. légvezetéket figyelve némi színhibát is találtam. A látómező 4/5-én viszont tényleg éles, kontrasztos, színhibamentes képet mutat. Összességében meg vagyok elégedve a binokival, sokat használom, talán ez is sejtet valamit. :))
Ja és még valami: a Zeissnek is vannak 400 dolláros meg 2000 dolláros darabjai is.Nyilván az elöbbibe nem teszik bele a drágább fémötvözeteket és a drágább bevonatokat.
Néhány gondolatom lenne a binokulár nagyításának növelésével kapcsolatban:
Elöször is a nagyítást írjuk előre és utána aobjektív átmérőjét milliméterben.Tehát egy 12X70 -es binokulár esetén a számok azt jelentik,hogy 12x-es a nagyítás és 7 centi az objektív átmérője.Egyébként tényleg 7 centi annak a távcsőnek az objektívje?Mert igen vad dolgokat szoktak ráírni a kínaiak egy-egy távcsőre.Láttam már 40x90-est is, meg ilyesmi.
A nagyítást oly módon lehet fokozni,hogy szerzel valahonnét egy rövidebb fókuszú okulárt és valamilyen formában összepárosítod a binokli tubusával.Egynémely használt-cikk kereskedőnél alkalmasint elő szokott fordulni,vagy éppen valamelyik távcsöves kereskedőnél található./Ezek az ÚN.turkáló-dobozok,amelyek nem egyszer kincset rejtenek.
Tehát kiveszed a távcsőből az okulárt és megméred mennyi a fókusza.Tudni kéne hogy mennyi a látómező mérete fokban ,mert onnan is vissza lehet számolni a látómező méretére.Ez fent szokott lenni a távcsövön oldalt.Vagyishogy ennnyi és ennyi fok látómező.
Van viszont egy probléma a binokulár nagyítás fokozásával kapcsolatban: ezek a lencsék az adott nagyításhoz lettek tervezve és nem bírják el a nagyobb nagyításokat.Ilyenkor jelentősen romlik a képalkotás.
Persze vannak kivételek,hiszen a 20X60-as Tento binokulár 6 cm-es objektívje használható volt akár 100x-os nagyításnál is,emlékeim szerint.
Viszont a kínai daraboknál messze nem ez a jellemző.
Egyébként mostanában kicsit beleástam magam a binokulár-kérdésbe,mert szeretnék egy igazán csúcskategóriás binoklit venni,főleg csillagászati megfigyelésekhez.
Igazából három gyártó jöhet szóba,abból is ketttő az igazán kiemelkedő.A Fujinon a Leica és a Zeiss.
A Leica Ultravid modelljei mindenhol megelőzik egy kicsit a többieket,például a Zeiss Victory-t,vagy a Swarovsky-t.
Van egy érdekes teszt a Leica trinovidről és a Zeiss Victoryről.Ebben a Zeiss egyértelműen jobb,noha a látómező szélén-sőt egyesek szerint középen is-kromatikus aberráció tapasztalható.Mondjuk Trinoviddel már nézelődtem és az igen tetszett,de az Ultravid jobb.Állítólag.
Most egyébként egy WO 8X42-essel nézelődöm-a TeleVue 85-ösömet nem nagyon használom-és azzal is meg vagyok elégedve.Épp tegnap észlelgettem 9.5-9.7-magnis galaxisokat vele,ami azért nem olyan rossz.
Segítenék én szívesen, de én csak javítással, szakértősködéssel foglakozom, talán szégyen, de soha nem építettem távcsöveket.
A csillagászkodáshoz és azok technikájához meg végképp nem értek.
Én végzettségileg optikus is vagyok, de nem a hagyományos, mert csak és kizárólag a fegyver optikákhoz, keresőtávcsövekhez, távmérőkhöz, éjjellátó készülékekhez, stb., értek.
Én is csak kapkodom a levegőt mikor nagy nagyításu, és csillagászkodáshoz használatos eszközökről beszélgetnek a jóemberek itt, mert tényleg nem a szakterületem.
Sajnos azt tudni kell, hogy a tubusház méretéből adódik, hogy nem minden esetben hajtható végre az optikai paraméterek növelése.
" Trabantba a merci motor efektív nem fér bele."
Hülyeséget nem akarok írni, de szerintem biztos megoldható a kérésed, kérdésed, és talán más ebben tudna Neked segíteni.
Én ilyen nagyításokban nem dolgozom, mert nincs igény rá.
A pár napja befejeződött J-os vitában nem is kicsit, én is érintve voltam, és ezúton köszönöm meg válaszod. Elolvasásával módosult véleményem.
Ha már ilyen módon összejöttünk, engedd meg, hogy kérdezzek tőled távcsővel kapcsolatban.
Van vagy 4 távcsövem, közötük az egyik egy 70X12-es minden bizonnyal kínai távcső ami hosszas babrálás után igen jól használhatóvá vált.
A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehetne ennek a nagyítását megnövelni mondjuk 20-25-re. (egy 50X15-ös Zeiss távcsövem van)
Ehhez optikailag nem értek, neked meg mint a téma szakértőjének minden bizonnyal a fejedben van.
Ha valamit alakítani kell, az megy, mert esztergapadom, marógépem van, és ügyetlen sem vagyok, de mindennel mégsem foglalkozhat az ember, mert egyszer csak elmondhatja semmihez sem ért...
Én már megnéztem pénteken, mivel korrekt beszámolót nem lehet írni 1 db betekintés után, inkább megnézem a jövő hét elején is, aztán beszámolok. Jelenleg csak azon tudok agyalni, hogy miféle kategória is a prémium kategória. Lehet-e egy prémium kategóriás binokulárban párnatorzítás, vagy sem. Illetve az mekkora lehet?
Tudom hogy hozathatnák a Sanyival Marine binokulárt, csak feleslegesen nem akarom megkérni, ezért érdekelne a véleményetek erről a típusról. Gondolom hogy rajtam kívül mást is érdekelhet egy minőségi látcső.
Ha Sopronba kapsz BTC távcsövet, akkor a Marine távcsövet is kitudod próbálni, csak jelezned kell a Sanyinak. Ugyanis a két cég az egy cég, és ezt te is tudod, valami más lehet e mögött:).
Sajnos nem vagyok budapesti, így most nem tudom kipróbálni. Csak májusban lenne rá lehetőségem, ezért érdekelne a véleményetek a Marine sorozatról, hogy tényleg annyira jók mint ahogy a tavcso.com honlapján írják. Ha nem akkor maradok a BTC 15×70-es binokulárnál, az itt Sopronban kapható.
