Gondolván egy nagyot, a mai napon elindítottam egy, a magyar családtörténettel foglalkozó levelezési listát, ami a Csaladtortenet c. találó nevet kapta a keresztségben:
Köszönöm a részletes információt.
A RadixIndex magyar változatán említett előfizetésre gondoltam. Újra átnéztem az oldalakat és megtaláltam a jelentkezés módját.:-)
Köszi.
A Siebm. az ún. Siebmacher-féle címeres könyvre utal. Ez a nagy sorozat (több tucat kötet) a XIX. század végén jelent meg, és a német nyelvterületről (plusz pl. Magyarországról) rengeteg címer leírását, a család rövid történetét és a címerek rajzát tartalmazza. A teljes sorozat címe: Das grosses und allgemeines Wappenbuch. Az első címereskönyvet Johann Siebmacher 1605-ben adta ki.
Magyarország anyagát 5 kötet + 1 erdélyi kötet, valamint + 1 horvátországi kötet tartalmazza. A magyar kötetek Csergheö Géza munkái:
Wappenbuch des Adels von Ungarn. I-V. Bd. Nürnberg, 1885-1894.
Kempelen helytelenül hivatkozik az I. kötetre, mivel az R betűs családokat a III. kötet tartalmazza. A III. kötet 530. oldalán olvashatunk a Rajeczky családról egy rövid bejegyzést: a leírt címer Rajeczky Márton 1682-es pecsétjéről való, egy griffet ábrázol. A kötet 382. táblája tartalmazza magát a címert.
Már régóta nézegetem a bogardi.com-ot. Nagyon tetszik, csak még nem sikerült feliratkoznom
a tagok közé. Van erre vmi lehetőség? Nagyon érdekelne a dolog.
Üdvözlet!
Tudja valaki, hogy az idegen nevű vezetéknevek eredetéről, hol lehetne anyagot találni?
Földrajzi nevek etimológiájáról több könyvet is láttam már, de vezetéknevekről még nem.
Vagyis egyszeruen csak be kell menni a megyei leveltarakba? S ott pl lehet-e ezeket az anyakonyveket lapozgatni; kezbe venni? Mert ha tudom mondjuk egy szepszulom nevet de csak kb a szuletesi idejet, megis csak lapozgatni kell.
Ennel is nagyobb bibi, hogy az egesz bagazs allandoan maszkalhatott. Vandoroltak a dragak. En mar azon is kiakadtam, hogy - mint irtam, korabbi elkepzeleseimmel szemben - nem is budapestiek a dedszuleim. De mit csinaljak egy ukapaval, aki Balassagyarmaton halt meg (meg is szereztem a h.a.kivonatot), Recsken eldegelt elotte, egyik fia Erdotelken szuletett, de ott is csak atutazoban volt. Vagy egy masik dedapam, aki Egerben kapott allast, azert jott at oda a Felvidekrol valahonnan, ahol szinten csak allomasozott. Honnan lehet kideriteni szarmazasi helyuket, ha a halottiban nincs benne, hol szuletett. Hely nelkul elegge meg van love az ember.
Vegyek elo cenzust? Amig ritka-nevu az os, addig oke; de amikor atlag-neve van, ez sem megy.
Orulok, ha mas tapasztalt cs.kutatotol velemenyt hallok, koszonom.
Valóban sok anyakönyv pusztult el, de a helyzet nem reménytelen. Az egyházaknak az 1820-as évektől évente be kellett adniuk egy másolatot a vármegyei levéltáraknak. Nem minden egyház/hitközség adta le rendesen, de a többség igen. Ezeket a másolat köteteket ma is a megyei levéltárak őrzik.
Gondolom már sokan fordultak hozzátok ilyen problémával, bocs ha már unjátok, a segítségeteket szeretném kérni!
Nemrégiben arra ébredtem, hogy nem tudom pontosan, honnan származom, mi a családom története. A dédszüleim nevén és egy-két adatán kívül semmit sem tudok a családomról. Ezért családfakutatásba szeretnék kezdeni.
Teljesen amatőr vagyok ezen a téren, semmi ötletem, hogyan kell hozzáfogni a dologhoz. Két nagyszülőm még él, ők elmondták amit tudtak, adtak régi papírokat, de ezek elég hiányosak. Sokszor pedig a "régiekről" szóló legendák, történetek egymásnak teljesen ellentmondanak.
Arra kérnélek benneteket, hogy segítsetek abban, hogyan fogjak hozzá, milyen forrásból szerezhetek infókat, ill. ha vannak egyéb hasznos tanácsok, szívesen fogadnám őket.
Bar mar regen egyszer beindultam csaladfa ugyben, tartosan masfel honapja tort ram ez a "vesz". Kicsit raertem es az Interneten kalandozas kozben bukkantam a temara, ill. az alabb is javasolt genpro programra. Belevagtam.
Eloszor fejbol ugy 50-80 fo kerult fel a fara, aztan a meg elo nagyszuleim segitettek.
Kozben elkezdtem XX. szazadot "feldolgozni", anyakonyvi papirokbol eleg sok kiderult. Igy most 7 generacional jarok, 320 fonel. 16 ukszulobol 13 neve es szul/halala van meg, csak altalaban szuletesi helyuk nincs, igy nehezebb lesz felfele tovabb kutatni. 7 szemely az eggyel korabbi generaciobol van meg (uk-ukszulo? szepszulo?). OK kb 1820 korul szulethettek.
Innentol lesz igazan nehezebb. 1) a dedszuleim egyike sem budapesti, s az o szuleik is mashol szulettek, egyelore soknak nem is tuom, hol 2) sok zsido anyakonyv elpusztult, a temetok sem mind gondozottak, nehez a nyomozas.
De meg leveltarakban nem is jartam, meg cenzusokat sem nezegettem. De jo moka, az tuti.
Szeretném felhívni a figyelmeteket a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületére (Arbeitskreis ungarndeutscher Familienforscher, röviden AKuFF). Az egyesület honlapja: http://www.geocities.com/akuff_hu/ (Mi is összegyűjtöttünk sok linket, ami esetleg Nektek is hasznotokra lehet.)
Az egyesületről:
Egyesületünket 2000. novemberében hoztuk létre a sindelfingeni székhelyű AKdFF (Arbeitskreis donauschwäbischer Familienforscher) hazai testvérszervezeteként. Az AKuFF elsősorban a magyarországi németek származásával foglalkozó családfakutatók szervezete, ami természetesen nem zárja ki a magyar ill. más nemzetiségek kutatását.
Fő célja a kutatók egy szervezetbe tömörítése, egymás kutatási tevékenységének megismerése által az információcsere elősegítése, a kutatáshoz szükséges szakmai segítségnyújtás és a tudományos háttér biztosítása. Érdeklődési körünkbe tartozik ezen kívül a svábság története, helytörténet, a történelmi segédtudományok (címertan, pecséttan, archontológia, kitüntetés-jelvénytan, térképészet stb.)
A személyes találkozás érdekében évente általában 3 szakmai napot szervezünk, amennyire megoldható, az ország különböző területein, elsősorban tagjaink egy-egy lakóhelyén. Itt a hivatalos egyesületi teendőkön kívül egy-két szakmai előadást, referátumot hallgatunk meg, és ha lehetőségünk van rá megtekintjük a témába vágó helyi nevezetességeket (betelepítés-kori síremlékek, helytörténeti gyűjtemény stb.)
A következő szakmai nap időpontja: Pécs, Lenau-ház, Munkácsy M.u.8, 2002. június 22-én 8:30-tól.
Ha vannak voltak kivándorlók a családodban azt is meg tudod kutatni a DAD - ban.
A Brémai kikötőből kiutazókról csináltak a németek egy igen alapos adatbázist ami egyenlőre még ingyen kutatható.
Az érkezési oldalon is feldolgozták ugyancsak ezeket az adatokat de ott már fizetni kell a keresésért.
DAD katt ide
A levéltárak - az érvényben lévő jogszabályok értelmében - ügyfelek részére nem végeznek iratfeltáró kutatómunkát, csak konkrét adatra vonatkozó “adatszolgáltatást”. Ezen túlmenően Önnek csak családkutató cégek megbízásával van lehetősége mélyebb szintű, illetve nagyobb horderejű kutatásokat végeztetni.
A magáncélú kutatói munkához - amennyiben személyesen óhajtja elvégezni - a munkatársak a szükséges segítséget megadják. Ennek megfelelően - a hatályos levéltári és adatvédelmi szabályok értelmében - kutatómunkát bárki végezhet a kutatási szabályok figyelembe vételével.
A családkutatásoknál fontos tudni, hogy az 1992. évi LXIII. (ún. adatvédelmi ) és az 1995. évi LXVI. (ún. levéltári) törvények értelmében a levéltárakban általában 60-90 évnél régebbi személyes adatok szolgáltathatók ki. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kutatónak ennél régebbi, biztos és konkrét adattal (adatokkal) kell rendelkeznie a kutatás megkezdéséhez.
Eredményes kutatómunka a keresett személy(ek) egykorú lakhelye szerinti illetékes megyei levéltár anyagában folytatható, ami esetünkben azt jelenti, hogy levéltárunkban csak a mai (ú.n. Nagy-) Budapest területén élt, lakott, dolgozott személyekre őrzünk - igen hiányosan - adatokat.
A területi szabálytól kizárólag az anyakönyvek esetében van némi eltérés: a mai Magyarország területén keletkezett és fennmaradt (fellelhető), 1895. szeptember 30-ig keletkezett egyházi anyakönyvekről a Magyar Országos Levéltár {Bp., III. Bécsi út 314-324.} őriz mikrofilm-másolatot, ezek ott helyben kutathatók.
A fent vázoltaknak megfelelően a mai Magyarország területén keletkezett anyakönyvek mindkét intézménynél [Budapest Főváros Levéltára, Magyar Országos Levéltár] kutathatók
a település
a felekezet, valamint
az “anyakönyvi esemény” (születés, házasság, halál) hozzávetőleges időpontjának ismeretében.
Általánosságban a fent vázolt “lelőhely”–kutatás a nem anyakönyvi adatok feltárása esetén is érvényes: hivatalos iratok, sorozási jegyzékek, stb., a területileg illetékes (megyei) levéltárban kereshetők, tehát a településre, időbeli behatárolásra feltétlenül szükség van.
Magyarországon központi, családkutatással foglalkozó hivatal, illetve nyilvántartás nincs, ilyen tevékenységet privát vállalkozók, egyesületek folytatnak, a kutatási feltételek számukra is azonosak az Önével.
A fenti tények, adatok a jelenlegi Magyarország területére érvényesek, az 1919 után más országokhoz csatolt területekre vonatkozóan az érintett szomszédos országok levéltári törvényei adhatnak segítséget.
Amennyiben személyesen kíván kutatni levéltárunkban, erre I. osztályunk kutatótermében van lehetősége {VIII. Leonardo köz 2., tel.: 333-0580; nyitva: hétfőtől csütörtökig 9-16, pénteken 9-12 óra között}.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e köztetek olyan aki járt már a levéltárban?
Amennyiben igen, néhány mondatban leírhatná, hogy
is kezdte a kutatást és milyen sikerrel járt.
Én is régóta tervezem, hogy belevágok. 1800-as évek közepéig jutottam, de az előzményekhez be kell mennem a levéltárba.
Kispesti katolikus templommal is probálkoztam születési adatok beszerzésével, de ott tudtam meg, hogy 1800-as években még Váchoz tartoztak.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy van-e köztetek már olyan aki járt már a levéltárban?
Amennyiben igen, néhány mondatban leírhatná, hogy
is kezdte a kutatást és milyen sikerrel járt.
Én is régóta tervezem, hogy belevágok. 1800-as évek közepéig jutottam, de az előzményekhez be kell mennem a levéltárba.
Kispesti katolikus templommal is probálkoztam születési adatok beszerzésével, de ott tudtam meg, hogy 1800-as években még Váchoz tartoztak.
