Ezekről a HS 20-asokról annyit, de annyit hallottam, viszont, még sosem láttam, még a google-ban sincs; szívesen látnék és hallgatnék egy párt! Esetleg, akit érdekel, el is vinném hozzá a módosított HS 40-eseimet :-)))))))))
Ahhoz képest egészen jók lettek. A PD207S hangszóróból, normális dobozban (HS20) kiegészítő magas nélkül is zene szól, s e tulajdonságával a magyar hangszórógyártás majdhogynem egyedülálló produktuma. Egyébként mondasz valamit, a magassugárzók szintjét valóban csökkenteni kell, esetleg ki lehet kötni egyiket. Nekem komolyzenére ez, popra és rockra inkább megfelelő ellenállású egyeres kábelezés vált be inkább ("melyik ujjamat harapjam meg?"). Dollerakos ismerőse jó irányba indult el (a frekiátvitel akár egyenletesebb lehet ezzel ilyen szűrővel, s persze jobban is szólhat - az elkó helyett jófajta olajos vagy PP kondival pláne). Remix PE nem illik oda, PP-ből is csak egyetlen, ma már talán fellelhetetlen típussal szólt jól. A mérés általában nem árt meg, habár találkoztam olyan audio-hobbista mérnökkel, akinek igen:))
Teljesen igaz! Ebben a témában, a tudományos részében tényleg jobban benne kell lenni, bevallom, én közelről sem vagyok benne annyira, mint Te (talán nem haragszol meg érte, "lenyomoztalak" az itteni adatlapod alapján, láttam, sokmindent csináltál a hangfalak területén...). Mi egyelőre ezt tudtuk kihozni ezekből a dobozokból, valamennyire van mérőparkunk: az akusztikus méréseket a haverom csinálta, neki már vannak mindenféle, ravaszabbnál ravaszabb mérőeszközei, sőt, inkább mérőrendszerei vannak, csinál saját készítésű hangszórókat is (nemcsak hangfalat!), több is az ideje, mint nekem. Nekem szkópom van és generátoraim... + olyan mérőműszer, amely ugyan mindenkinek van: a 2 fülem :-))))
Minden esetre, én azért csípem ezeket a hangdobozokat annyira, mert még az eredeti, vacak váltójával is ki lehet hallani, hogy jók a lehetőségei, a térhatása, lendülete valóban kiemelkedő, a módosított váltóval pedig mindenképp, ezek a tulajdonságok csak még tovább javulnak. Véleményem szerint ezeknek nem kell állvány (persze, azért nem baj, ha van), akár szekrénytetőn is kitűnően szólnak, szinte mindenütt hallani, hogy sztereó, még a folyosóról is :-)) (Talán nem gáz, ha leírom: klasszikus zenész vagyok, hangversenyekre is járok, így van némi összehasonlítási alapom különféle hangképekre vonatkozóan.....)
Lehet, hogy most sokaknak nem fog tetszeni, amit leírok, de a mindenféle hifimagazinok által szuperjónak kikiáltott, pár literes mini-dobozokról semmi jó véleményem nincs, tehetem akármilyen állványra vagy használhatok hozzájuk bármilyen szuper erősítőt, mindig hiányérzetet hallok, különösen kisebb hangerővel hallgatva... (Mint korábban írtam, nekem volt néhány, de egy se győzött meg.) Ha esetleg mégis tud valaki valami valóban jót, írja meg. (A HANGFAL topikban feltettem ezt:
Azért gondolom hogy nem mértetek, mert nem látszik a váltón, és a leírásból sem következik, hogy egyáltalán tudtatok volna méréseket készíteni. Olyan ez az egész, mint a keverem-kavarom. [link] Komolytalan, lényeges dolgokat hanyagoltok el, és lényegteleneket tartotok fontosnak.
Ha valaki rendesen megcsinálja egy magashsszel, csak jobb lehet, mint volt. A hangi szempontok általában egybeesnek a mérések eredményeivel, már ha tudjátok mit hogyan, miért kell mérni, és ha sikerül jó következtetéseket levonni azokból a mérésekből. Alkatrészeket, keresztezési frekvenciát, nem szabad akaratból választunk. És főleg nem az a legfőbb indok, hogy az 1500-as törésponttal tönkremenne a hangszóró.
A dobozhang megint keverés. Más a mélytartománybeli rezonancia, és más a dobozhang. A kettő nem kapcsolódik egymáshoz, legfeljebb mindkettőre hat a csillapítóanyag.
> - A hatásfokot jelen esetben csak az elektronikus mérésekre értettem (fázisszög- > eltolódások a bemenő-jel és a mért jel közt) ugyanis köztudott, a meddő > teljesítmény benne marad a rendszerben, nem jön ki belőle.
Ennek viszont a váltókészítéshez nincs sok köze ebben az esetben. Másrészt, ha van pl. egy áramrezonacia vagy ahhoz hasonló kiemelés az impedanciamenetben, akkor annak emelkedő része alapvetően induktív, a maximumpont után pedig törvényszerűen kapacitív jellegű. Így tehát nehezen tudom értelmezni azt a részt, ami arra irányult, hogy az impmenet inkább induktív jelleget mutasson... De hangsugárzóknál egyébként is, az eredő impmenet egy nagy része csak látszat, az egyenletességének szinte semmi köze nincs a hatásfokhoz. Már csak ezért sem elsődleges fontosságú.
Nem a váltórajzot kell nézni, hanem a komplett hangsugárzót, ami a hangszórók+doboz+váltó egysége. Lényegtelen, mit csinál önmagában a hangváltó, adott impedanciával terhelve, az a lényeg, hogy a hangszórók + a doboz tulajdonságait hozzászámolva mi lesz az eredmény. Többek között ezért sem másodrendű akusztikusan az a bizonyos hangváltó.
Bipol elkót meg ilyen kapacitásértéknél, lehet, hogy nem is használnék (csak zárójelben, olyat az MM gyártott talán, a Remix fóliakondikat termelt). Egyébként a 22uF tulajdonságai az ESR értékén túl megint kb. alig számítanak valamit, szóval nyugodtan lehet ROE, vagy TESLA, vagy ELYTONE, g-luxon, unicon, stb... De inkább két 10u MKT párhuzamosan. Ha az olcsóság a cél. :-D
Nem kritizálásnak szántam, csak szóltam, hogy hol hibáznak a dolgok. A távolból pedig nem tudok neked váltót készíteni, ahhoz jó esetben egy jó ideig együtt kell élni a hangszórókkal-dobozzal-váltóval.
Ilyenről szó sincs! :-))))))))))) Mindennek örülök, amely segítség a HS 40 módosításával kapcsolatban, ezért is írtam ide, mert érdekel, hogy milyen kézzelfogható, konkrét ötletek és tapasztalatokkal találkozhatok.
"A legnagyobb baja a hangszórókból adódik, azok az orionos mélyközepek olyan félmegoldások, gyakorlatilag tervezésmentesen készültek, "összerakom abból ami épp van" alapon. Ez aztán meg is látszik a T-S-en és az átvitelen is. A másik nagy probléma, hogy két magashangszóró van, ráadásul úgy, hogy egy is bőven elég lenne. Ezzel a húzással hallgatási pozíciófüggő kioltások-erősítések lépnek be ezért nem szoktunk sosem magasat duplázni. Csak ha hangszórótemetőt készítünk valamiért. A "tuning" tehát nálam ott kezdődne, hogy egy magastól megszabadulnék. A harmadik probléma a tervezetlen váltó. Nincs illesztve a hangszórók érzékenysége, viszonylag széles sávban együtt szólnak, és a beépített hibákat sem kompenzálták."
- Ez van, ez a korabeli magyar valóság.... De, ha mindent kicserélünk, módosítunk, akkor már semmi sem marad az eredetiből, ráköltjük ingünket-gatyánkat és mi lesz, ha nem is lesz jobb..... A magasból próbáltunk elvenni egyet - nem jött be, nem tudtuk hova, ide-oda pakolgatni a töréspontot, hogy normális átvitelt mérjünk, normális hangot kapjunk.
"> A módosítás legnagyobbrészt egy aranykezű, lánglelkű barátomtól származik, aki > nem volt rest és kiküszöbölte az eredeti hangváltó hibáját, miszerint a magas > szekció túl "alacsonyról" kap frekit és emiatt, nagyon sok példányon megfigyelhető > a magasak károsodása
Még nem az igazi. Mérések nélkül nem is lesz az soha. Ráadásul rengeteg tárgyi tévedés van abban, amit leírtál.
pl. A magashsszel párhuzamos induktivitás ugyanúgy a váltó része, nem biztonsági vagy védelmi célokból kerül oda, konkrét hatásai vannak az átvitelre-impedanciamenetre és a hallott hangra."
- Honnan gondolod, hogy nem mértünk??? Amit korábban leírtam, az nem találgatás, hanem a mérési eredményeink következménye, mint ahogy az is, hogy a haverom sok olyan HS 40-essel találkozott, amelynek ki volt menve a magasa, nagy valószínűséggel azért, mert "nem bírták a kiképzést", ismeretes ugyanis, hogy a magas hangszórók nem szeretik a túl alacsony töréspontot - ez volt az eredeti cél, amiért a módosításba belefogott a haverom, ugyanis az 1500 Hz túl alacsony ezeknek a magasaknak, sőt, ha még valaki szereti a magas szabályzót alaposan feltekerni, akkor aztán hamarosan megnézheti magát... Ha jól megnézed a váltót, a magas előtt eredetileg csak egy 12 uF-os kondi volt, most pedig 6,8 uF, tehát a töréspont feljebb került és ezt (még csak nem is akusztikus, hanem elektronikus) mérésekkel is igazolni lehet. A második fokozatban, a tekercs igazából nem szól bele a hangképbe, ezt is kipróbáltuk, ha csak a hangi szempontok játszanak szerepet, akár ki is lehetne hagyni belőle, OK, lehet, hogy korábban kissé pongyolán fogalmaztam, de a méréseknek megfelelően, valamennyire befolyásolja az impedancia-menetet a keresztfreki környezetében (csökkenti) és csak nagyon kevéssé befolyásolja a freki-átvitelt és ennek megfelelően a fázistolást is.
"A belső csillapítóanyagnak nem sok köze van a dobozok mélytartománybeli rezonanciáihoz, és mivel itt zárt dobozról van szó, csak egyetlen rezonancia jelentkezik mélyben, azt pedig nem lehet elosztani, se egyenletesen, se másképp, legfeljebb csillapítani lehet, a jóságát változtatni. Igazából tehát a középtartomány félhullámú rezonanciái és azok felharmonikusai ellen dolgozunk vele, illetve bizonyos határok között a mélytartomány esését hangolhatjuk."
- OK, nem elosztani, hanem csillapítani.... :-)))) Szedjük csak ki belőle a tömítő-anyagot vagy szedjük ki egy jó részét, dobozhangot kapunk.......
"Az impedanciamenet fázisának (ami nem fázistolás) nem sok köze van a hatásfokhoz. Igazából egy jobb erősítővel kevéssé fontos paraméter."
- A hatásfokot jelen esetben csak az elektronikus mérésekre értettem (fázisszög-eltolódások a bemenő-jel és a mért jel közt) ugyanis köztudott, a meddő teljesítmény benne marad a rendszerben, nem jön ki belőle.
"A szűrő nem másodrendű, főleg akusztikusan nem, és eléggé hasraütöttnek látszik, szóval az alkatrészek pontossága a legkisebb hibaforrás."
- Ha a módosított váltó-rajzot nézzük és nem egyszerűsítünk (amely valóban csak első fokú, 6 dB / oktávos töréspontot eredményező tagokat tartalmazna), akkor lehet látni, hogy mind a mély előtt, mind a magas előtt vannak másodfokú tagok, amelyek 12 dB / oktávos töréspontot eredményeznek. A magas előtt a párhuzamos tekercs, a mély előtt pedig a kondis-ellenállásos tag. Ha másodfokú vagy többedfokú szűrőket készítünk, akkor igenis figyelni kell az alkatrészek pontosságára. Egyébként pedig csinálj jobb hangváltót, én szeretném, kíváncsi lennék rá, szívesen ki is próbálnám. Kritizálni mindent lehet..... :-))))))))))
"Kondenzátoroknál egyébként mindenki jobban járna a WIMA helyett pl. remix alkatrészekkel, kifejezetten jók a hangfrekis célokra készült PP kondik."
- Lehet, de pl. 22 uF / 100 V-os, bipoláris elkóban még nem láttam Remixet, persze, lehet, hogy van; egyébként állítólag a Rauh a legjobb, a 6,8-asat is arra cserélném (ha lenne).
A legnagyobb baja a hangszórókból adódik, azok az orionos mélyközepek olyan félmegoldások, gyakorlatilag tervezésmentesen készültek, "összerakom abból ami épp van" alapon. Ez aztán meg is látszik a T-S-en és az átvitelen is. A másik nagy probléma, hogy két magashangszóró van, ráadásul úgy, hogy egy is bőven elég lenne. Ezzel a húzással hallgatási pozíciófüggő kioltások-erősítések lépnek be ezért nem szoktunk sosem magasat duplázni. Csak ha hangszórótemetőt készítünk valamiért. A "tuning" tehát nálam ott kezdődne, hogy egy magastól megszabadulnék. A harmadik probléma a tervezetlen váltó. Nincs illesztve a hangszórók érzékenysége, viszonylag széles sávban együtt szólnak, és a beépített hibákat sem kompenzálták.
> A módosítás legnagyobbrészt egy aranykezű, lánglelkű barátomtól származik, aki > nem volt rest és kiküszöbölte az eredeti hangváltó hibáját, miszerint a magas > szekció túl "alacsonyról" kap frekit és emiatt, nagyon sok példányon megfigyelhető > a magasak károsodása
Még nem az igazi. Mérések nélkül nem is lesz az soha. Ráadásul rengeteg tárgyi tévedés van abban, amit leírtál.
pl. A magashsszel párhuzamos induktivitás ugyanúgy a váltó része, nem biztonsági vagy védelmi célokból kerül oda, konkrét hatásai vannak az átvitelre-impedanciamenetre és a hallott hangra.
A belső csillapítóanyagnak nem sok köze van a dobozok mélytartománybeli rezonanciáihoz, és mivel itt zárt dobozról van szó, csak egyetlen rezonancia jelentkezik mélyben, azt pedig nem lehet elosztani, se egyenletesen, se másképp, legfeljebb csillapítani lehet, a jóságát változtatni. Igazából tehát a középtartomány félhullámú rezonanciái és azok felharmonikusai ellen dolgozunk vele, illetve bizonyos határok között a mélytartomány esését hangolhatjuk.
Az impedanciamenet fázisának (ami nem fázistolás) nem sok köze van a hatásfokhoz. Igazából egy jobb erősítővel kevéssé fontos paraméter.
A szűrő nem másodrendű, főleg akusztikusan nem, és eléggé hasraütöttnek látszik, szóval az alkatrészek pontossága a legkisebb hibaforrás.
Kondenzátoroknál egyébként mindenki jobban járna a WIMA helyett pl. remix alkatrészekkel, kifejezetten jók a hangfrekis célokra készült PP kondik.
A HS20 valamivel esélyesebb, már csak a kevesebb magashsz miatt is.
Üdv Mindenkinek! Vannak itt valakinek Orion HS 40 hangfalai? Valami tuningolás, ilyesmi? :-) Nekem már 2 párom is van, korábban volt mindenféle, a korabeli és az újabb hifi magazinok által legjobbnak kikiáltott, igaz, alacsonyabb árkategóriás dobozaim, mint pl. Heybrook HB1, JPW Sonata, Mission-ből és Tannoyból többféle, de hallottam már az igencsak muzikális Epos M12-t és M15-öt és még sorolhatnám...... Csinnadratta-csinn-bumm-tucc-tucc hangdobozok nem érdekelnek, ugyanis 99 %-ban klasszikus zenét hallgatok, tehát nekem nem a wattok és a dörömbölés kell, hanem a minél élethűbb hangzás. Viszont, valami ebben a HS 40-ben megragadott, mégpedig nem is kicsit. Első hallásra lehet hallani, hogy igencsak jó a tere és van lendülete, de vannak hibái is, melyeket könnyűszerrel ki lehet javítani. Sajnálom, nekem az alsó árkategóriás dobozok ezentúl az Orion HS 40-nél kezdődnek...... A hiba legfőbb oka a primitív hangváltóban keresendő, amelyet legfeljebb mementónak érdemes a dobozban benne hagyni. A módosítás legnagyobbrészt egy aranykezű, lánglelkű barátomtól származik, aki nem volt rest és kiküszöbölte az eredeti hangváltó hibáját, miszerint a magas szekció túl "alacsonyról" kap frekit és emiatt, nagyon sok példányon megfigyelhető a magasak károsodása. Ráadásul a hangdobozok hangi paraméterei is összehasonlíthatatlanul javultak. Ha valaki meg szeretné építeni, csak rajta, rajta, a csatolt képen látható a kapcsolása, de közben történt némi módosítás: a mélyek előtti másodfokú tag bipoláris elkója nem 33 uF, hanem legyen inkább 22 uF (már lusta voltam átrajzolni; a Rauh márkajelűt ajánlom, 100 V-os kivitelben). A magasak előtti kondi legyen legalább Wima, igényesebbek átköthetik még 33 vagy 47 nF-os kis kondenzátorral, hogy tutira vigyen minden magasat. Természetesen némi egyszerűsítés is lehetséges, ha valaki spórolni és/vagy lustálkodni szeretne, kihagyható a magasak előtti másodfokú, párhuzamos tekercs - ez utóbbi amolyan biztonsági alkatrész, hogy még véletlenül se kerüljön rájuk túl alacsony freki és/vagy pedig a mély szekció előtti másodfokú tag (az előbb említett 4,7 ohm + 22 uF bipoláris elkó). Aki esetleg attól félne, hogy a loudness-es lesz a hangkép, örömmel jelentem: nem lesz, a közép-tartomány teljesen tiszta marad, sőt, a sávszélek összehasonlíthatatlanul jobban megjönnek, a térhatás sem romlik. Hogy a mélyek ne kóvályogjanak, azaz a dobozok mély-rezonanciáját egyenletesen elosszuk, érdemes még tömni vatelinnel vagy vattával, annyival, amennyi még lazán belefér (1-2-3 liter; nekem a 2 párom gyárilag különbözőképpen volt tömve). Ha valaki az impedancia-menet miatt aggódna, megnyugtatom, hogy nem lefelé, hanem a kereszt-freki tartományban inkább felfelé megy, a maximum 2,2 kHz-en van: 12 ohm, amely semmiféle gondot nem okoz, a minimum pedig 8 kHz közelében 2,8 ohm, amely az eredeti váltóval is ugyanennyi vagy talán még kevesebb, ugyanis ez a magas sugárzók tulajdonsága miatt van így. A fázistolások is teljesen rendben vannak, a legnagyobb 36 fok és induktív (már nem emlékeszem, melyik freki-tartományban). Kapacitív fázistolás szinte alig van, talán néhány fok, ezekből is látszik, hogy már ezért is igencsak jó hatásfokú dobozokkal van dolgunk, a kisebb teljesítményű, csöves masinák is szeretni fogják, ugyanis nem csattog bennük meddő teljesítmény. Mivel teljes másodfokú szűrővel van dolguk, ügyeljünk minden alkatrészre vonatkozóan az értékek pontosságára.
Van azonban még egy Orion-doboz pár, amelynek ugyanez a hangszóró-készlete, mint a HS 40-nek, csak a fele (azaz egy mély + egy magas), ez pedig a HS 20. Már találtam valakit, akinek van, arra várok, hogy meghallgathassam...........
De !! Ahogyan a Kazal László darabban a részegség FOKmérője a jelenetben az vala , hogy emberünk képes--e még Rabindranattagore nevét kiejteni , megkérnélek , hogy iderajzolnád a FOK--GYEM ultrazseniális logóját ? (, hogy a SEXardtól észekra élő Emberünk nehogymár annyira elbízza megát...)
A japók még a lopásban sem tudtak elsők lenni . . .Ezt persze sztálin elftársanak köszönhetik , aki évtizedekkel megelőzte (korát ) ebben . Én a MÁV emblémájával ösmertem egy efféle dolgot , de mivelhogy ott két úri nép , az ánglius meg mink (= akkor. . . .) voltunk a terepen , a vesztes kifizette a royaltyt , azzal kész . . .
LetérdELEK . Amiket írtál , nagyon jogosak , éppúgy , mint AudiJó 957--ese . Arra azért megkérnélek , vagy épp tán ezért , hogy írj minél többet a Tungsram Gyárról ( ha már egyszer mdenki cseszik írni az EMO--ról...). A magnó szerintem is egy hamisítvány , ezért technikatörténeti értékű ( hasonat: mint a Sziriat oszlopai első '45 utáni kiadása is csak cenzúratörténeti etap ) , jó lenne ha a tulaj elhozná április 26--án az Áprilisi Dobogókői áramtalan találkozóra (= A.D.A.T. ), lásd topiktali ruvatunk . Azt , hogy Audi80avant bemondta a 2 nevet , nem lepett meg . Őtőle az összebútorozás szót ma beírom a már 3. kötetnél járó Magyar--magyar magyarázóba , hogy el ne vesszen . vesszen ELEK !
kérdéseddel meg lehetne keresni a magnómúzeum létrehozóját, nyilván ismeretségei vannak azok körében, akik "hódolói" az ilyen régi készülékeknek, talán tud ajánlani valakit....
Eztetet akartad megmutatni?