A szőlőt én is kihagyom, mert az nálunk sem aratott nagy sikert, szilvából viszont nagyon sokat tervezek.
Lábosban főzöttet és sütőben sültet is.
Utóbbi Besztercéből lesz, cukor hozzáadása nélkül.
Tavaly tettem hozzá egy nagyon keveset - 5 kilóhoz 50 dekát, de utólag belátom, hogy nem kellett volna, anélkül is elég édes lesz.
Jó érzés lesz párat elajándékozni belőle. :)
Ami még nagyon finom lett tavaly, az a fahéjas alma.
Ha jól emlékszem, szép piros Jonagold almát vettünk a piacon, és annak ellenére, hogy nem vártam tőle túl sokat, meglepően finomra sikerült. :)
A birsalmából még mindig öt kis üveg csücsül a polcon, talán sütibe fogjuk tenni.
Naranccsal még nem próbálkoztam, annál a kesernyés ízű héj az, amivel nem tudok megbarátkozni.
Ősziből vaníliás és natúr is készült.
Érdekes, hogy ezt sokan nem szeretik, pedig maga a gyümölcs valami hihetetlen finom.
Fahéjas körténk is van még, amiben pár szegfűszeg is úszkált egy darabig.
Érdekelne, hogy mekkora üvegekbe szoktad tölteni a lekvárokat?
Én úgy vagyok vele, hogy a kedvenc lekvárokat, mint az kajszi és a szilva, bátran teszem nagy üvegekbe, hiszen tudom, hogy kibontás után hamar elfogy.
Azokat viszont, amikkel csak kísérletezek, vagy éppen nem mindenki szereti, inkább kisebbekbe teszem, hogy minél kevesebb romoljon meg, ha felbontás után még pár hétig Tetris-nek használom a hűtőben. :)
Következnek a ribizlik, majd a meggy. Abból keveset teszek el, még van tavalyról sok. Málna, azt szeretjük. Utána sárgabarack. őszibarack, bár abból inkább befőtt készül, de ha túlérik, lesz dzsem is. Augusztusban erdei málna és áfonya. Az előbbit szedem, az utóbbit veszem. Szederlekvárt nem csinálok, mert nekem nem terem. Som, ha sikerül időben kimennem érte (lepotyog ha túlérik). Szilva esetleg, de inkább aszalok. Ősszel ha kedvem van hozzá csipkebogyó és kökény. Birsalmából inkább sajt készül majd. Szőlőlekvárt már csináltam, de nem nagy szám, van finomabb, nem csinálok többet. Azt hiszem ennyi a repertoárom. Kivéve speciális éveket, mint az 1995-ős banánlekvár, illetve ha hozzájutok valami nem szokásos gyümölcshöz pl kapok ajándékba ringlót, azt is elkészítem.
A szilvalekvárt átkötöttem mindet celofánra, mert néhány penészedni kezdett még az elején - nincs rajta tartósító egyáltalán. Így szépen megmaradt mind, de folyamatosan szárad. Van egy üvegben 2004-es kőkemény szilvalekvárom, amit püspökkenyérbe szokta kockázni.
Mondom én, hogy mindenki azt szereti, amihez hozzászokott.
Nekem ott van egy halom szilvalekvár még 3 évvel ezelőttről, nem nagyon fogy, és lassan beszárad. Oda fogom adni az anyukámnak, ő egészségügyi céllal eszegeti. Lesz remélhetőleg idén sok szilva, de legfeljebb kármentés céljából fogok szilvalekvárt főzni, leginkább aszalt szilva készül majd - meg persze pálinka.
Sütibe nem szeretem a szilvát, arra legtöbbször ribizli vagy feketeribizlilekvárt használok. Még sose jutott eszembe, hogy kifolyhatna. Meg a meggylekvárt is szoktam használni feketeerdő tortát megkenni a tejszínhab alatt, az se folyt még ki eddig.
Azt nem is említettem, hogy régebben volt a kertben köszméte, az ment minden korai dzsembe a pektintartalma miatt akkor, amikor még nem lehetett kapni pektint. Most is tennék bele, de már nincs, és a környéken is megfogyatkozott.
Kivétel a szilvalekvár, az egész éjszakás a sütőben.
Kivétel a ribizlik, az főzés, passzírozás, főzés, cukor, üveg, fejreállítás vagy szárazdunszt. Elég a pektintartalma, nem kell plusz.
Kivétel a sárgabarack: forró víz, hámozás (ez elmarad, aha túl sok van), főzés, kis botmixer, de csak éppenhogy, főzés, cukor, üveg, szárazdunszt. Az összes főzés 10-15 perc.
Kivétel az áfonya: főzés, feketeribizlilekvár hozzáadása a pektin miatt, (kb egy 3 decis üveg 5 liter áfonyához), cukor, főzés, üveg, fejreállítás.
Igazából ami pektint igényel az az eper, a meggy és a málna, szeder. Lehetne operálni alma hozzáadásával - az áfonyalekvár receptek kifejezetten írják - de nekem nem nagyon van fölös almám egyelőre.
Ezen kívül néha szoktam őszibarackdzsemet is főzni - senki se szereti - az kap bagy almát vagy egy kis pektint.
Csipkebogyó, kökény, birsalma pektin nélkül készül.
És így igazi gyümölcsízű-illatú dzsemed lesz. Én is így csinálom. NEm tudom megérteni azokat, akik szerint az órákig főzött lekvár a jó, van egy szomszédasszonyom is, aki csak arra esküszik. Arra gondolok, hogy azt az ízt szokták meg gyerekkorukban, és azért ízlik nekik. Szerintem nem lehet őket meggyőzni arról, hogy nem az az igazi.
Én gyerekkoromban utáltam a baracklekvárt, addig főzték míg barnára karamellizálódott benne a cukor, már semmi barack íze nem maradt. Szerencsére ma már rájöttünk, hogy másként is lehet.
Továbbra sem értem, miért kéne kivonni a vizet belőle....
Én megtisztítom az epret, a nagyobbakat félbe-negyedbe vágom, a kisebbeket egészben hagyom. Kb. egyharmadát összeturmixolom. Összekverem a darabost a turmixolttal, elkverem benne az almapektint + pici citromsavat (vagy ezzel egyenértékűen a Quittint) , felforralom, megy bele a cukor, 5 perc után üvegekbe töltöm. Színültig. 10 percig fejre állítva tartom, majd megy a kamrapolcra. Semmiféle dunsztolás és egyéb kunszt :) nem szükséges.
Nem emlékszel Fábry jelenetére a nagyanyja lekvárjairól...? :-DDDDD
Csak főbb vonalaiban tudom felidézni: talált a kamrában "száraz teveszar" töménységű baracklekvárt, rajta a cetli: 1938 - újrafőzve 1944. Kommentárja: mások az ostrom alatt a pincében visszahúzódva próbálták átvészelni a bombázást - nagymama meg újrarottyantotta az ERdélyből magukkal hozott baracklekvárt.
Igen, a levét eltehettem volna szörpnek, és úgy jóval kevesebb ideig kellett volna főzni, de én csak a vizet akartam kivonni belőle, ehhez viszont sokáig kellett főzni.
Nincs ezzel semmi baj, hidd el, én szívesen csinálom.
Tényleg nagyon finom lett és az állaga is olyan, amilyennek egy lekvárnak lennie kell. :)
Elsőre...akarom mondani másodikra szerintem nem lett rossz. :)
Eláll akár évtizedekig. Amikor vagy 4 éve anyósom (most 91) ellátása ránk maradt, nekem voltak 5-6 éves lekvárjaim is. Egy év alatt elfogyott, azóta se győzök annyi baracklekvárt főzni, hogy neki elég legyen.
De azért őrzök egy 1995-ös banánlekvárt:) Abban az évben alig termett gyümölcs, szinte drágább volt ami mégis megtermett, mint most. Úgyhogy főztem abból, ami volt, pl akciós banánból (az akkor emlékeim szerint 50 Ft körül volt).
Nagyanyám mindig tett el befőttet - azt a hatalmas szemű cseresznyéből készültet szerettem is gyerekkoromban. Nálunk sült húsokhoz gyakran volt kompót (savanyúság helyett), úgyhogy sok fogyott.
Én nem teszek el kompótot - ha sütibe kell gyümölcs, akkor inkább mirelitet teszek.
Dzsemet én is szeretek eltenni, többet is, mint ami elfogy. :-D Nemrég használtam el egy 2005-ös baracklekvárt.... :)) És majdnem minden évben teszek el. Tavaly nem, mert egy szem sem termett a fánkon. Idén viszont rogyásig lesz. De mi lesz a 2011-es és 2012-es 20-30 üveg baracklekvárommal...? :-DDD
Most éppen fő egy pár üveg befőtt, de nem nagyon fogy nálunk a befőtt, meg nekem nincsenek is jó emlékeim a cseresznyebefőttről. Viszont a lekvár-dzsemfőzés az egyik hobbim - lányaim unokáim örömére.
Köszönöm a tippet, a repedt, madárcsípett példányok (a zöme) már az erre szolgáló edényben landoltak - indításnak egy kis cukorral, nehogy már álltában megpenészedjen - de mostmár van egy kis lé alatta, úgyhogy elindult az idei pálinka-akció. Ritkán van annyi gyümölcs nálunk, hogy gyümölcspálinka is legyen, de idén kinéz egy nagy adag vegyes.
Előre bocsátom, sosem próbáltam még, de ötletként felmerült bennem, hogy magozd ki, fagyaszd le, aztán majd mikor lessz meggyed, akkor egyharmad-fele arányban keverd hozzá, és úgy csinálj cseresznye-meggydzsemet.
Ha sikerül igazi aromás meggyet szerezned, akkor alig fog érződni rajta a "hamisítás"... :)
Persze, hogy jellegtelen ízű, de most itt arról van szó, hogy itt van a rengeteg cseresznye, és valamit kell belőle csinálni az evésen kívül. Sose legyen nagyobb gondom:)
