Olvasnivaló 1897-ből több részletben: Küküllő Patócsi Zsófia (Szádvár) sírboltja és leletek, III.rész A harmadik, legszélsőbb koporsóban talált karikagyűrű s annak
külső kerületén olvasható KENDI. SOPH. BOG. MENJHART. leiirat
semmi kétséget sem hogy arra nézve, hogy ebben Bogáthy Menyhértné
Kendi Zsófia van eltemetve.
Bogáthy Menyhért nevét ismerjük a történelemből, mert előkelő
szerepet játszott a XVI. évszázad utolsó és a XVII. sz. első évtizedében,
Báthory Zsigmond, Báthory Endre, Székely Mózes és B;:cskay
István lejedelemsége és Mihály vajda meg Básta tábornok rémuralma
idejében. Ebből az alkalomból érdekesnek láttam összekeresni
és állítani a róla feltalálható életrajzi adatokat.
Első nyilvános történeti szereplését abból az időből találom,
midőn Báthory Zsigmond a lemondott fejedelem Oppelnből nagyhirtelen
Erdélybe visszatért (1598. aug.) s a Szász-Sebesen épen
táborba gyűlt" rendek mit tudtak tenni: ismét visszafogadták fejedelemnek.
A rendek épen Bogáthy Menyhértet és Perusith Máthét
küldöttek hozzá Kolozsvárra, meghúdolásukat jelenteni.
Az egy év multán Zsigmond eme visszafogadása felett tartott
tanúkihallgatás vet erre világot. Ebből tudjuk meg azt is, hogy
Bogáthy Menyhért Küküllővári lakott s onnan ment a szászsebesi
tábori országgyűlésre is.
ü maga ezt vallja egyebek közt a Báthory Zsigmond visszafogadásáról
: >Én Bogáthy Menyhárt . . . akkor voltam házamnál
Küküllővárcttt, éjjel menék Szász-Sebeshöz az táborban; kérdem
a szolgáimtól: mi hirrel vannak a táborban? . . . Úgy mondák, hogy
megjött Zsigmond fejedelem stb. Oztán az főuraim engemet hivatának
Perusit Mátéval, küldenek Kolozsvárra Zsigmond lejedelemhöz,
hogy megmondjuk, hogy visszafogadták. Mi elmenénk s megmondok
Zsigmond fejedelemnek s igen rnegköszöné« stb.1
Bogáthy Menyhértnek, a küküllővári földesúrnak, Lovábbi történél'!
szereplését az 1599. oct 28-án vívóit n.-szeben-sellenberki
csatában tudjuk, a hol a csata előtt kötött egy-napi fegyverszünet
alatt (oct. 27.) ő volt az egyik kezes (Székely Mózessel a későbbi
fejedelemmel együtt) az erdélyiek részéről Mihály oláh vajda táborában.
Hiába kérték a kalandor vajdát, hogy ellenséges szándékától
álljon el, másnap megtörtént a Báthory Andrásra és az erdélyiekre
nézve végzetes csata.
Bogáthyt az egykorú történetíró Szamosközy I. ekkor »születésére
és erényeire nézve kiváló /7/ú«-nak mondja2 A »juvenis«
szóból, ha a mai »fiatalember* értelemben vesszük, azt következtefhetnők,
hogy ekkor még nőtlen volt; de ez — mint alább
látandjuk — nem valószínű.
További történeti szerepléséről tudjuk, hogy Mihály vajda 1600.
aug. követségbe akarja küldeni Prágába a császár-királyhoz; tehát
megbízott híve volt; a mi azonban nem gátolta őt abban, hogy a
miriszlai győztes és a goroszlai vesztett csatákban honfitársai táborában
harczoljon a bitorló ellen.
A miriszlai csata és Mihály vajda ki veretése után Básta György
a csász. hadak fővezére felterjesztést ír (Gyula-Fehérvárt 1600. nov.
20.) a császár-királynak Bogáthy Menyhért érdekében, a ki magának
adományoztatni kér némely Dévához tartozó jószágot.3
Az erdélyi tanácsurak viszont (1600. nov. 23. Gyulafejérvárról)
azt kérik a császár-királyhoz írt levelükben, hogy ^Bogáthy
Menyhért nejének, Kendi Ferencz leányának, a Báthory Zsigmond
által confiskált s akkor Bocskai és Kornis G. által bírt javait
restiluálja,« ezeket egyebekkel kárpótolván.4
Ebből megtudjuk azt a minket itt kiválóan érdeklő tényt,
1 Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IV. sz. '238. 1.
a „Melchior Bogathius natalibus et virfcute praestans juveijis". Szamosközy
Tört. maradv. II. 309.
3 U.. ott. í.G8. 1.
4 U, ott. 5Ü9. 1. (reges ta.)
hogy Bögáthy Menyhértnek 1600-ben már - s valószínűleg már
jóval azelőtt is — (elesége Kendi Sophia a Kendi Ferencz leánya
volt.1
Kendi Ferencz (a kormányzó Sándor testvér öcscse) egyike
volt a Báthory Zsigmond által 1594. nyarán elkövetett politikai
gyilkosság szomorú áldozatainak. Mig bátyját Sándort és unokatestvérüket
Gábort a Kolozsvár piaczán (elállított vérpadon végeztette
ki az őrjöngő fejedelem, addig Kendi Ferenczet Gyalu várába
fogságba küldette s ott íojttatta meg. iKendi Ferenczet egy öszvesodrolt
kezkenővel ölték fojtották meg nagy-nehezen sok időre az
drabantok.« »Nehezen holt meg; mind azon vér volt az padimenlom
verekedése miatt*, orrán, száján kibugygyanván vére a fojlogatás
közben.2
A német szövetséget ellenző, Erdély hagyományos politikáját
védelmező főurak kiirtásának nemcsak politikai oka volt, de egyúttal
olyanforma iináncz-művelct is volt ez, mint a római zsarnokoké,
midőn egy-egy magát jól megszedett civis Romanust a vagyona
kedvéért végeztettek ki. Kendi Ferencz ha kevésbbé vagyonos
ember leendett, valószínűleg kikerülte volna az erőszakos hálált,
mert nem volt sem pártvezér, mint bátyja Sándor, sem exponált
partember; de mert nagyon gazdag volt, neki is meg kellelt halnia.
Maga mondotta börtönében őreinek, hogy: az az én bűnöm, nagy
bűnöm, hogy egy kevés pénzt gyűjtöttem össze, ez az én rettenetes
vétkem, s ezért kell nekem meghalnom! 3 És nem hiába. Kendi
Ferencznek drágakövei, ékszerei, arany és ezüst .marhája* 600,000
forintra bccsültettek (mai értékben m. e. tizszerannyi): mindezeket
jószágaival együtt conliskáltalta a fejedelem a többi kivégzettekével
együtt.* Elmondhatta e nagy fináncz-művelet után, hogy most
1 Kővári László „Erdély nevezetesebb csatádái* ez. müvében (Kolozsvárt
1854.) Kendi ZsóMt Bogáthynét a Kendi Sándor legidősebb leányának
írja; utánna következett volna Zsuzsa, Báthory Boldizsárné, Krisztina,, Ko-.
vacsőezy Farkas, majd Ghiezy Péter, harmadszor Némethi Gergely neje, végűi
István a kauczellár (f 1628.) Nagy Jván Magyarország esaládai ez. m.
Kővári után szintén így adja. Az egykorú eredeti oklevélnek nagyobb b e nyitó
ereje lévén, Kendi Ferencz leányának kell tartanunk.
2 tízamosközy I. Tört. Mar. IV. 41. és 47. 1.
3 Bethlen Farkas históriája III. k. 486. 1.
1 U. ott. III. k. 489. Kendi Sándornak 60,000 aranya, Kovaesóezmak
m. e. 200,000 frtja volt és confiskáltatott.
már van pénze a török elleni háborúra. Leánya és veje aztán (olyamodhatgatott
fejedelmekhez az elvett vagyon visszadásáért: alig
került abból több a törvényes résznél vissza. A küküllövári sírboltban
megtalált ékszerek is aligha nem ebből a Kendi-kincsből valók,
s vagy már előbb hozományképen, vagy a törvényes leánynegyed
révén menekültek meg a Báthory Zsigmond kincssóvár kezébe
kerüléstől.
Kendi Ferenczet aztán — Bethlen Farkas1 és utána több történetíró
szerint — ugyanott Gyalun temették el; de később valószínűleg
a gyulafejérvári templom sírboltjába vitték bátyjával, a kolozsvári
piaczon lefejezett s azután a kolozsvári kistemplomban
eltemetett Kendi Sándorral2 együtt. Mert az bizonyos, hogy a gyulalejérvári
székesegyházban díszes' sarkophágja volt e két hírneves
Kenclinek, melyet a Mihály vajda martalócz hadai a miriszlai csata
után (1.600.) a Hunyadi László sarkophágjával együtt szétromboltak.
Midőn később a széttört darabok összeillesztettek, a Kendiek
márvány sarkophágjának czímeres és felírásos homlok-vége a Hunyadi
László márvány sírkoporsójának végébe illesztetett s máig is
ott van. A czímerpaizsban a Kendiek nyíllal átlőtt medve-talp czlmere
felett F. Et A. K. nyilván Franciscus et Alexander Kendi-Í
jelentenek.
Ez itt azért is figyelmet érdemel, mert a kük üllő vári templomban
is van egy márvány sarkophag, a mely anyagára és (a
mennyire a gyulafehérvári Kendi-siremlék töredékéből megítélhető)
művészi kidolgozására nézve hasonló a két Kendiehez. Amazt 1583.
után Kendi Zsófia nagynénje emlékére állíttatta Báthory István,
emezt 1594. táján faragtatták — valószínűleg ugyanazon szobrász -
szál mind a kettőt.
Az apa Kendi Ferencz és leánya Kendi Zsófia tehát két egymáshoz
közeli templom sírboltjában leltek örök nyugovóhelyet.
Kendi Zsófiáról a történelem évkönyvei nem jegyeztek lel
egyebet, mint hogy Bogáthy Menyhértné volt. Nem volt híres aszszony,
de annál jobb feleség lehetett. Valószínűleg fiatal korában
hunyt el. Szép. szőke hajfürtei, selyem szalaggal belűzött hajlonadéka,
melyekben egyetlen őszes szál sem látható, erre engednek
« U-. ott. III. k. 486. l.
* U. ott. III. 473, 1,
következtetni. Az a pompás ékszerekkel gazdagon díszített fejkoto
és bogláros mente, a selyemszálakból kötött kis derék (a mai »Figaro«-
derékhez hasonlatos mellény), a ránezos piros csizma, a smaragd
fülbevaló mind arra mutatnak, hogy fiatal korában elhunyt kedves
(eleséget zárt koporsójába a kesergő férj, vele temetvén talán menyasszonyi
legkedvesebb ékszereit és díszes ruházatát, mely 300 esztendő
múlva is, midőn a test teljesen porrá vált, még mindig daczol
Tomka Gábor tanulmányának segítségével igyekszem összeilleszteni a Németvár történetét:
A Németvár vélt helye a mai Római Katolikus templom és Kékfestőház (?) környékén található.
Római Katolikus Templom
Mivel a Bebek-féle vár a ma Várhegynek nevezett magaslatról könnyen támadható volt, az 1570-es években új erődítés építését kezdték meg. Ennek a korabeli ábrázolások alapján ötbástyás, fa-föld szerkezetű, a Bódva ágaival körbevett erődnek a téglalap alakú, huszárvárral bővített alaprajza a mai településszerkezetben is felismerhető. A különös arányú ún. Kékfestő-ház esetleg ehhez az erődítéshez tartozó, ismeretlen funkciójú épület része. (Más vélekedések szerint XVIII. századi parasztház) Az építkezés számadásainak nagy része fennmaradt, ám mindmáig kiadatlan. Az új erődítés helyét rosszul választották meg: a Várhegytől ugyan távolabb feküdt, az Akasztó-dombról azonban tűz alá lehetett venni. Ezért 1590-től a Várhegyen megkezdték egy harmadik erődítés kiépítését. A Földvárnak, Német várnak nevezett erődítés (talán még a XVII. század közepe előtt) civil kézbe került, s e negyed közepén építették fel templomukat a ferencesek. E templom helyén áll az a XVIII. században emelt templom, mely ma a település katolikus plébániatemploma.
Az 1577-es haditanácskozáson sorra vették az egyes végvárakon végzendő munkálatokat.
Előírták Szendrő további kiépítését is. A régi várat lebontásra ítélték, az újban
élelmezési raktár és fegyvertár felépítésére adtak utasítást. A szendrői kapitányra bízták
a környező kisebb várak irányítását is. Az építkezések kivitelezését itáliai mesterre,
Domingo Carogóra bízták. Az 1577 után felgyorsuló építkezések számadáskönyvei
ránk maradtak, 1578-ban a vár építéséhez négy megye és négy város munkáját rendelte
az országgyűlés. Ez évben lőportornyot falaztak fel, s elkészítettek egy kaput is.15 1582-
ben például az előző év építkezéseiből – többek között – faanyagokat, 47000 db téglát,
különféle szerszámokat, 14000 db zsindelyt, 12500 db zsindelyszöget írt össze Gabriel
Wagner építési írnok. Ez évben az árok kiásása és a sánc feltöltése májustól decemberig
folyt, s csupán aratás idején szünetelt. Az árkokban cölöpökből álló gátakakat alakítottak
ki, és a nagy bástya melletti gát egymással összekapcsolt cölöpeit meg is vasalták.
Szendrő várának fontosságát jelzi, hogy az 1587-es országgyűlés tárgyalásain egyike
volt a három kiemelten megerősítendő várnak.1585-ben várvizsgálatot tartottak, és megállapították, hogy az új erődítés védelmi
képességei nagyon csekélyek: karókból készült kerítése nagyrészt tönkrement, árka sekély,
s a földsáncokat könnyűszerrel meg lehet mászni. Mivel az erődítmény két közeli
domb között helyezkedik el, az ellenség könnyűszerrel megfigyelheti a védők tevékenységét,
s a dombokról akár egyenként is célba veheti a bent tartózkodókat. Kiderül a jelentésből,
hogy a korábbi vár az egyik hegy oldalában állt, s bár kőfallal és bástyákkalvolt megerősítve, veszedelmesnek tűnő elhelyezkedése miatt kezdték az új sáncot építeni.
Ezzel azonban még nagyobb veszélyt idéztek elő, hiszen az új várat immár két oldalról is
magaslatokról támadhatta az ellenség.
Révay Ferenc és társai 1588-as jelentése szerint: Szendrő vára értéktelen és veszedelmes,
s a korábbi jelentéssel egybehangzóan úgy vélték, hogy mivel két közeli hegy
között fekszik, semmilyen mesterkedéssel nem lehetne megvédeni. Ezért azt ajánlották
az uralkodónak, hogy semmiképpen se költsön több pénzt e vár erősítésére, inkább alkalmasabb
helyen építtessen egy új erődítményt. Ezen új építmény helyéül a közeli hegy
tetejét javasolták, s Stella egri építész tervét is mellékelték.
Íme, így nézett ki majd egy hete Szendrő a műúttól - a képeket oiduft szíves engedelmével teszem fel. Igazából a szendrőiekkel (is) elvesztettem a kapcsolatot és nem tudom, hogy állnak, de hogy valami mozgás van az ügyben, az kétségtelen.
A szendrői Alsóvár területén felépített Csáky-kastély rajzolata a Vasárnapi Újság 1861-es lapszámából:
A hozzáfűzött cikk szövege:
A Bódva bal partján fölötte regényes helyen; a háttérben a Szuhogyi és Szalonai bérezek, az elő térben pedig a szendröi hegyek, melyek tövén a város terül; fölötte emelkedik nagy várkastélya. Szendrö túlélte fénykorát régi várával, mely történetünkben sokszor szerepelt.
Szendrö hajdan hatalmas erősség volt. Azon a kopár hegyen, mely a mostani várkastély fölött emelkedik, ott állott a tulajdonképeni vár, mely Szendrö név alatt ismeretes. De ezen fővár helyét az emlitett hegyen csak gödrök és ködarabok jelölik, falaiit elpusztították ember és idő, s azokat szét is hordták!
A mostani várkastély a régi alsó vár tornyai közé van építve, melyek közöl kettő rajzunkon is látszik. Ezen alsó-várral egyetemben erős lehetett Szendrö, mert azt igy a Bódva is védte s vize is biztositva. Most e kastély el van hagyatva s nagy kapuja fölötte fölírás : Magtár, elárulja jelenlegi rendeltetését.
Hogy ki épité a várat? nem tudni. Meglehet, hogy a tatárjáráskor már fönnállóit s szenvedett.
Bebek György, ki e vidéken több várnak is ura volt, Szendrőt is birta, már mint várat meg is erösité azt az alsó-várat a víztornyokkal együtt ö épité hozzá 1560. táján. 1604 ben Bocskay István foglalta el. 1618-ban Bethlen Gábor Kassa felé tartván, ismét elfoglalta Szendröt. 1640-ben a török hadak csoportjai szállták meg és prédálták föl azt. 1707-ban Rákóczy Ferencz birtokában volt, a mely idő tájban elpusztittatván, soha többé föl nem építtetett. A várkastélyt a birtokos Csáky grófok emelték. Most neje után Pallavicini Rogér őrgróf sajátja. Volt Szendrőn egy zárda is, melyet 1660-ban gróf Wesselényi Ferencz, Magyarország nádora, építtetett, de ez már egészen elpusztult s helyén, — köveiből, — magtár emelkedik.
Egyszer érdemes volna statisztikát készíteni róla, hogy egykoron létezett várainknak hány %-a pusztult el, vált rommá vagy élte túl épségben a vérzivataros évszázadok viharait? Sejtésem szerint az utóbbiból maradt a legkevesebb.
De bármilyen állapotú erősséghez is vezet el a jószerencsém, mindig arra gondolok, hogy ott emberek éltek és haltak, égette őket a Nap fénye vagy éppen sietve behúzódtak tető alá egy őszi zápor elől. Megismerve ódon históriájukat, a számomra élővé változnak a sűrű bozótban rejtőző holt kövek...
Az első nap végén jól esett megpihenni egy kis Panzióban,(Szilvásvárad - Hegyi Panzió) amelyet jó szívvel ajánlok minden arra járó turistának vendégszeretete és kedvező árfekvése miatt. A manapság kényszerűen divatos SZÉP kártyával is lehet fizetni a szállás/ellátás költségeit.
Másnap az útiterv szerint pici kitérő erejéig elhagytuk a Bükk területét hogy Borsod Abaúj Zemplén Észak-nyugati csücskében szemügyre vehessük Szendrő és Csorbakő várát.
Először Szendrő került sorra. Itt viszont Szendrő várát meglátogatni, összetettebb picit, hiszen 3 (lehet, hogy 4) helyen is
állt az idők során erődítmény…
Tomka Gábor régészeti feltárással vegyített történeti kalauza Szendrő várairól mindenképpen figyelmet érdemel. A felvétel 2009-ben készült.
Szendrő vára bolyongásának oka az volt, hogy a vár különböző funkcióinak fontossága
változott. A 15. században és a 17. század végétől a birtokos kényelmét, és az uradalom
gazdasági központjának jó megközelíthetőségét tartották szem előtt, a védhetőség rovására
is. A magánbirtokosok rendelkeztek menedékként szolgáló várakkal, és a 17. század
végétől a török veszély megszűnése, az állam katonai túlsúlya miatt az egykori védelmi
létesítmények már amúgy is legfeljebb csak látványelemként szolgáltak.
A gazdasági és lakófunkció Szendrő esetében a 16-17. században átmenetileg visszaszorult.
A hadügyi forradalom századai Magyarországon egybeestek az Oszmán Birodalom
elleni védekezés századaival. Bár rendszerint középkori épületek (főként várak) toldozgatásával
próbálták útját állni a töröknek, Szendrő esetében, a fontos stratégiai helyzet
és a fennálló teljesen védhetetlen létesítmény együttes hatására a központi kormányzat
új, „zöldmezős beruházásra” szánta el magát. A korabeli elvek szerint az új várnak nagy
alapterületűnek, alacsonynak kellett lennie, s vízzel kellett körülvenni. Az ekkor kiépített
várak többsége ilyen: Szigetvár, Nagykanizsa, Győr, Komárom, Nagykálló. A Bódva soha
be nem fagyó mocsara látszólag kedvező helyet nyújtott, ám a tüzérség rohamos fejlődése
már építésekor elavulttá tette a völgybe helyezett erődítményt. Rövidesen belátták a hibát,
és a terepadottságokhoz alkalmazkodó, kissé szabálytalan hegyi várat emeltek. Ezen
újabb vár kőfalainak kiépítése olyan költségeket jelentett, ami miatt a munka majd 80 évig
húzódott. Az építkezés elhúzódásában bizonyára közrejátszott az oszmán terjeszkedés
lelassulása, valamint az is, hogy mindkét fél a dunántúli frontvonalra koncentrált. A félkész
erőd így is többé-kevésbé eredményesen útját tudta állni a török rablóportyáknak,
fenntartani a magyar közigazgatást a hódolt területeken (valójában ez eufemisztikusan magyar
rablóportyákat jelentett), sőt gyakran az erdélyi hadjáratoknak is ellenállt. Mire a
vár végre elkészült, a haditechnika fejlődése már régen túlhaladt rajta.
Mikor és ki építette a szendrői várat, és hol állhatott? Magyarországon a kővárépítés
első nagy hulláma a 13. század második felében és a 14. század elején zajlott, amikor a
meggyengült központi királyi hatalom helyére a főurak helyi hatalma lépett. Mind a tartományurak,
mind a kisebb birtokosok szinte versengve építették váraikat. Miután Anjou
Károly Róbert az 1320-as évekre visszaállította a királyi hatalmat, a várépítések abbamaradtak.
A királynak nem volt érdeke, hogy további magánvárak épüljenek, s a kezére
jutott várak nagy száma csak a legritkább esetben tette szükségessé új vár emelését.
Ezek alapján könnyen lehetséges, hogy a szendrői vár is magánvárként épült a 13-14.
század fordulóján, s csak később került a király kezére.
Szendrő Alsó-Vár
Építési idejét nem ismerjük, első tulajdonosát sem. 1360-ból ismerjúk első királyi hadnagyát. A vár első ismert kapitánya Cselenfi Sándor fia János, aki a Károly Róbert és családja elleni 1330-as Zách Felicián-féle merényletet meghiúsította, 1355-1360 között töltötte be várkapitányi tisztségét.
1370-től már a Bebek családé, egészen 1565-ig.
A XV.-XVI. században a Bebekek vára a későbbi Várhegy lábánál, a Miskolcról Torna felé futó országút mellett, a Bódva soha be nem fagyó ágaitól és ároktól övezett félszigetén állt. Ezt igazolják a XVI. század második feléből és a XVII. század elejéről származó források, melyek szerint a későbbi Alsóvár másik neve Bebek-vár volt.
A 15. század közepétől a 16. század közepéig a szendrői vár a település jelenlegi főterén állt. Ezt egyrészt a 16. század második feléből származó írott adatok igazolják (Bebek-vára a „castellum inferius” volt), másrészt ezt látszik igazolni a Hősök tere 5. alatt végzett régészeti feltárás
Az alig néhány napos ásatás csak mintegy 9 m2-es felületen tudta a középkori rétegeket megvizsgálni. Itt közvetlenül a mészkő szikla felett a 16. század közepénél korábbi kerámialeletek
bukkantak elő. Volt köztük néhány apró, mérműves kályhacsempe töredék is. Mivel e vidéken a mázas gótikus kályhacsempék használata csak a vagyonosabb birtokosok házaiban tételezhető fel, állíthatjuk, hogy a Bebekek 15-16. századi vára e területen lehetett. A 15. századnál korábbi leletek nem kerültek elő, de ezt a kis méretű feltárás is okozhatta.
A 14. század utolsó harmadában I. Lajos általmegkezdett (Diósgyőr, Zólyom), majd a 15. század elején Luxemburgi Zsigmond általfolytatott (Visegrád, Tata) királyi építkezéseinek mintájára a 15. század elejétől a főurak is gyakran építettek kényelmesen megközelíthető, alacsonyan fekvő várakat (Várpalota,
Ónod, Kisnána, Ozora, Nyírbátor). E sorba illeszkedhetett Szendrő is. E késő középkori
vár alaprajza nem ismert, a 17. század első feléből fennmaradt rajzok szabálytalan, rendszertelenül
beépített épületegyüttes képét mutatják. Talán ebből az épületből maradt fenn
a jelenleg álló rom északnyugati sarka.
Az 1608-as várvizsgálat jelentéséből értesülünk első ízben arról, hogy Szendrőn három
vár áll: a félig elkészült Újvár, az ekkor legerősebb erődítésnek számító, de szűkös
és a felső vár nélkül védhetetlen, hegyoldalba épített Bebek vára és az alkalmatlan helyre
épített, lebontandó Földvár (azaz német vár).26 A fentebb már ismertetett elgondolás
szerint Újvár alatt a Felső várat kell értenünk, Bebek váraként a középkori eredetű Alsó
várat jelölték meg, míg a Földvár a főként 1578-1582 között épített, később Német városnak
nevezett erődítés.
A stratégiai jelentőségét vesztett, korábban már többször elzálogosított Alsóvárat és a
szendrői uradalmat 1690-ben gróf Csáky István vásárolta meg. Csáky rövidesen építkezni
kezdett új birtokán, s nemcsak a szendrői melegvízű forrás fölé építtetett már 1690-ben
faragómolnárokkal fürdőházat, hanem 1694-ben megkezdte kastélyának kiépítését is. A
Csáky-kastély az Alsóvár helyén, a jelenlegi Hősök tere északi oldalán épült fel, oly módon,
hogy az új épületegyüttesbe a korábbi vár két bástyáját, valamint körítőfalait is belefoglalták.
Bár jelenleg e kastélynak is csupán romjai állnak, egy, a 19. században készült
rajz alapján képet kaphatunk az egykori épületről. Két árkádos épületszárnya északról és
nyugatról „L” alakban vette körül a kastély háromszögű belső udvarát, melyet délkeletről
az egykori Alsóvár körítőfala zárt le. A kastély északi szárnyának külső fala az Alsóvár
északi falára épült. Alatta boltozott pince húzódott. Északi szárnyának keleti végéhez
az Alsóvár északkeleti bástyája, nyugati szárnyának déli sarkához pedig a mára teljesen
elpusztult déli bástya kapcsolódott. A kastély nyugati szárnya előtt az egykori vár megőrzött
nyugati fala trapéz alakú külső udvart kerített le, melyet 1816 és 1861 között bontották
le. Az emeletes, eredetileg tégla-kő vegyes falazattal épült kastély a 18. században, Csáky
Antal építkezései során nyerhette el az ábrázoláson ránk maradt formáját.
Néhány friss fotó az Alsóvár területéről:
Szendrőben a Csáky családnak valaha (a 17/18. század fordulójától a 20. század közepéig) két kastélya is állt, és ezeket a városról beszámoló tájékoztatók rendszeresen összetévesztik egymással. Az egykori, 1672-ben felégetett alsó vár helyére gróf Csáky 1694-ben épített kastélyt — ennek rossz állapotú maradványai a főtértől (Hősök tere) északra állnak.
Csáky-kastélynak jelenleg a romos kastélytól alig száz méterre, a Fő u. 18. telken álló és szépen helyreállított, késő barokk stílusú épületet nevezik. Ezt ugyancsak gróf Csáky István építtette jobbágyaival az 1600-as években.
Sajnos az Alsóvár területén megmaradt értékes falszakaszok megóvása és műemlékként való hasznosítása
a jövő pénzügyi lehetőségeitől függ. Az akarat és elképzelés még csak csak meglenne, de a tulajdonviszonyok a műemléki védettség ( Így a tulajdonosnak meg van kötve a keze a hasznosítást illetően)
és a pénzügyi források jelenlegi hiánya miatt így ez a jövő nemzedékek feladata lesz...
Ma kirándultam a cseklészi várhoz,ami Pozsonytól kb. 12 km-re van,Cseklész faluban (Bernolákovo) a szenci járásban. Erröl a várról csak nemrég szereztem tudomást egy szlovák internetes portálon. A töle kb. 200 m-re lévö kastélynál már voltam 11 éve,de a kapunál nem engedtek be,merta parkjában golfpálya van kialakítva és éppen golfverseny zajlott.
Maga a vár a Várdombon helyezkedik el a Szent István templon és a kastély között . 161 méter magasan a tengerszint felett. A vártöl szép kilátás nyilik Pozsonyra,a pozsonyi várat is látni. A vár alatt folyika Feketevíz nevü patak.
Az elsö írásos említése 1323-ból van,de korábbiadatoka cseklészi uradalom létrejöttéböl arra utalnak,hogy már létezett 1217-ben is. A tulajdonosai Buken és Kozma testvérek voltak a Hont-Pázmány nemzetségböl.Az 1300-as éve elején Csák Máté volt a tulaj. 1324 és 1392 k9zött az Ábrahám család tulajdona. Ezután Zsigmond király kapta Apponyért cserébe 1 évig. Utána a horvátKrbavai Károlyé 1424-ig.1439-töl a Rozgonyiak tulajdona,akik a Szentgyörgyi és Bazini grofokkal perskedtek a cseklészi uradalom tulajdonjogáért,ami fegyveres konfliktushoz is vezetett.A megegyezés1457-ben jött létre,minek értelmében lerombolták a szenci várat és a cseklászi vár külsö védmüveit. Csak a belsö vár maradt fenn,amiben mindkét fél tartott várnagyot kísérettel. A viszály ennek elenére folytatódot a vár két ostromot is átélt1468-ban.A vár a harcokban megsérült,amit a tisztázatlan tulajdonjogok miatt nem hoztak helyre. A 15. században a cseklészi váruradalom megszünt ,a Rozgonyiaksintavai uradalmába olvadt bele. 1511-ben mint romot említik. A történetét a helyszínen lévö tájékoztató alapján írtam.
Ma a várból egy 32 m-es szakasz látszik,vastagsága 1,9 m vastag, a terep felett 2 helyen emelkedik ki jelentösebben kb. 2-3 m magasan. Két boltíves nyílás is található,majdnem teljesen betemetve. Én kapunyílásnak néztem,de a tájékoztató szerint könnyítö ív. 2010-ben feltárások folytak a várban,aminek a nyomait ma is látni. 2008-ban kulturális müemlékké nyilvánították. A várról önkéntes polgári egyesület gondoskodik,ami látszik is,szépen le volt kaszálva a vár területe és környéke.
Nagy öröm ért a tegnapi nap folyamán, ugyanis Szörényi Gábor András régész a Cserépvár sorsa felöl érdeklődő
soraimra e-mailben válaszolt, amelyet mintegy friss információként megosztanék a fórum lelkes tagjaival:
"Köszönöm levelét, és nagyon örülök, hogy meglátogatta Cserépvárt. A projekt 2009-ben természetesen nem lezárult, hanem felfüggesztettük.
2009-ben volt pályázati forrása az önkormányzatnak, hogy konzerválja az addig feltárt falak egy részét. Azóta sajnos nem volt ilyen lehetősége. Mi pedig addig nem szeretnénk újabb részleteket kiásni a földből, amíg nincs biztosítva az ásatást követő időszakban a konzerválás. Ehhez keressük azóta is a megoldást az önkormányzattal. A feltárásban és a konzerválásban partner minden érintett fél, így a Múzeum és az önkormányzat mellett a Nemzeti Park, az erdészet, az Örökségvédelmi Iroda - erről több egyeztető tárgyalást is tartottunk.
A forrást kéne már csak megtalálni.
Talán idén elindul ebben az irányba is valami. Elkészítettem egy öt évre lebontott kutatási és konzerválási tervet, és költségvetést, ami mentén kéne haladnunk. Mivel állami műemlékről van szó, talán tudunk erre az öt évre forrást keríteni és akkor folytatnánk a kutatást és a folyamatos konzerválást, valamint lehetne rendezni a terepet is. Ha esetleg azonban van rá lehetősége, akkor szívesen vesszünk bármilyen jellegű támogatást.
A 2007-es vártopográfia nem említi a Kisvárat, csak a Verebce (bronzkori) várat, és Dédes várát.
Sárközi Sebestyén általad ismertetett cikkében a következőt írja:
Bár korábban mások is megfigyelhették a
Kisvár szikláján, a sziklák között és a sziklakúp
aljában heverő habarcsdarabokat és habarcsos
köveket, csak 2008 februárjában sikerült először
azonosítani az itt épült falazott kővár csekély,
mindössze kb. 0,5 m2
felületű alaktalan falazatát
a csúcs keleti oldalában két helyen, a csúcstól kb.
2 méterrel lejjebb. (Sajnos a pusztulás mértékét
jelzi, hogy a 2009. márciusi újabb azonosításkor
már csak egyetlen falrészlet volt felismerhető.)
Vagyis a I. Borsod megye vártopográfiai kötet megjelenését követően. Bár mind a vártopográfia vonatkozó térképein, mind az 1980 körüli Nováki-Sándorfi térképen jelölve van a Kisvár.
Én hallottam őrhely teóriát is a Kisvárral kapcsolatban, tényleg tudományos kutatás tudná meghatározni
A váras újság 2009. augusztusi számában Sárközy Sebestyén tollából származik az alábbi teória:
-- Az 1. dédesi várat a "Kisvár" nevezetű magaslaton emelt erődítmény jelentette. Ezt Anjou Károly király csapatai 1319-ben súlyos ostrommal foglalták el az önálló tartományuraságra törekvő Ákos nembeli István oligarcha fiaitól.
-- Egy 1325-ös oklevélből értesülünk arról, hogy Dédes várában építkezések folynak. A cikk szerzője szerint ez azonban már nem a romba dőlt Kisvár magaslatán, hanem az attól északra emelkedő, sokkal nagyobb beépíthető területtel rendelkező hegycsúcsra vonatkoznak. Ezen épült fel 1325-től a szélesebb nagyközönség által ismert középkori vár. Ez lenne tehát a 2. dédesi vár.
Természetesen a csekély írásos forrás mellett csak mindkét helyszín régészeti kutatása segíthetne fellebbenteni a függönyt titokzatos múltjukról. Erre talán még a dédesi várromnál látok esélyt, míg a Kisvárnál -- a Topikban is említett védett madarak miatt -- nem valószínű.
Egyébként a két középkori vár mellett egy hatalmas őskori erődítés is otthont adott egykoron az embereknek.