Keresés

Ha bevállasz velem augusztusban egy oroszlánvári kapaszkodást, akkor ingyen és bérmentve megkóstolhatod.

Amúgy mire szavaznál?

Pincesöröző szöszi pincérlánnyal vagy inkább nagy szakállú hóhérmester a kínzóeszközeivel?

Csak tudnám, ki az aki legjobban a grapefruit ízesítésű sört szereti?  :-)))

Jó az? Még sosem ittam, igaz mexikói sört citromkarikával annál inkább:)

                               Még ide kívánkozik Dénes József várkutató másik cikkének részlete:

           Akár meg is szavaztathatjuk a Topik tikkadt közönségét! Mit látnának szívesebben egy várpincében?

Jó-jó -- ellenkezhetne bárki -- de a várkutatás 2 oszlopon kell, hogy álljon. A történészek által felkutatott és tanulmányozott korabeli oklevelek mellett legalább olyan fontos a várak, várhelyek helyszíni vizsgálata, régészeti feltárása.

Hogy állunk ez ügyben Hevesben?

Ehhez idézek részleteket Dénes József várkutató régebbi cikkéből. A teljes szöveg elolvasható a www.varak.hu oldalon.

   Tudtommal a legfrissebb összefoglaló a hevesi várakról 2009-es, a Castrum Bene Egyesület gondozásában.

A könyvben 55 várat {várromot}, 7 elpusztult várhelyet és 4 közelebbről nem lokalizálható objektumot mutatnak be.

Látszik, hogy nagy a meleg: a hűvös pince látványa merre lódította meg a fantáziádat, hehehe...

1996-ban jelent meg Engel Pál történész "Magyarország világi archontológiája 1301 -- 1457" című kétkötetes műve.

Az I. kötetben összesen 8 hevesi várat sorolt fel.    

A múltkori, Báden-Báden-ben látott várból felteszek pár részletet, ami tetszett. A nagy alapterületű, négyelemeletes palotaszárny alatt egy hasonlóan nagy pince van. Olyan nagy, hogy még külön falakkal helyiségeket választottak le.

Az egyik sarkában egy csigalépcső indult el, de csak az eleje van meg romosan, felette rács. A palotában viszont látni a falban az ívét, ahogyan egy gyilokjáró ajtójáig vezethetett.

Láttam még 4 kandallóhelyet.

Meg a falban egy aknát, ami nem tudom, hogy kéménykürt, vagy étellift szerűség klehetett.

Csánki Dezső 1890-es összefoglalója után legközelebb Győrffy György történész vette vizsgálat alá a hevesi középkori várakat az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. kötetében. A szakember példamutató szorgalommal böngészte végig a csak fellelhető oklevelek garmadáját.

                        Néhány vár ismertetője most csak a megye északi felére koncentrálva:

             Ha fellapozzuk Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. kötetét,

                                  amiben Heves vármegyét ismerteti, a következőket olvashatjuk:

                                                                       Térképen ábrázolva:

Csak tudnám, ki az aki legjobban a grapefruit ízesítésű sört szereti?  :-)))

Amúgy az Imre a hibás, aki a felvidéki vártúrákon teljesen rászoktatott.

Jól van, akkor nekikezdek én. Amúgy a számomra az a történelemben az érdekes, ahogy a róla szóló tudásunk időről-időre változik. Valaki valamit megállapít, amit más később cáfol, megváltoztat. Azt igaznak is tartjuk addig, amíg újabb kutató megtalál egy régi oklevelet vagy éppen kiás a föld mélyéről egy tárgyi leletet, ami új megvilágításba helyezi az ódon históriát.

Azt vallom, hogy 1 kép többet árul el, mint 100 betű.

Ami a kitartásomat illeti, kissé megriadtam, amikor a távolsági busz sofőrje közölte velünk, miszerint a VOLVÓ buszának turbója kikapcsolt, így csak vánszorogni tudtunk felfelé Mátraházának. De aztán csak megoldotta a problémát, kikapcsolta a légkondit, ami után ismét megtáltosodott a svéd vas. Csak mi, utasok főttünk lilára...  :-(((

Most látom a fotókon, hogy átváltottál az ízesített sörökre! Ejnye, ilyen egy igazi Várbarát? :-)

Légy óvatos a mátrai várak történetének kutatása során. A másodlagos irodalom szinte teljes mértékben mellőzte a diplomatikai kutatást, így nagyon sok téves következtetésre jutottak. Ha nem lenne gond, inkább nem szólnék bele a fejtegetéseidbe. Azért gondolom így, mert legalább összefoglalnád az eddigi szakiradalom vonatkozó megállapításait, aztán majd mellé tennénk az én kutatásom eredményeit. Nem kis kontraszt lesz a kettő között. :-)

Persze Kanázsvárat is megejtjük hamarosan! A jelek szerint igen sűrű augusztusunk lesz: Szádvár - Mátra - Vág-völgye. Soha rosszabbat! :-)

Titkon én arra tippeltem, hogy Oroszlánkő lesz a célpont! Gratula a kitartásodért ! Jó volt a képes beszámoló!

Ha összefoglalnád a két várról eddig ismert tudnivalókat  azt megköszönném!

Izzasztó, döglesztően forró, még a sivatagi tevének is tikkasztó vártúrában volt részem. Éppen utána számoltam, hogy 3,5 liter sört ittam meg, de vagy a dupláját izzadtam ki. 

Ha ma ismét végig kellene csinálnom, nincs az a pénz...

De most már a hűs szoba mélyén elbújva, csak a szépre emlékezem.

Rendben, akkor szólok neked a következő mátrai vártúrámnál. De ez csak valamikor augusztusban lesz esedékes. Természetesen Kanázsvárra csak veled fogok elmenni, amikor jelzed, hogy már az erősség területét teljesen kitisztították.

Most nekilátok böngészni, hogy mit is tudunk ezidáig a Marhád-várakról + Vörösvárról? És úgy általában a mátrai várakról? Ennek kapcsán számítok a segítségedre, hozzászólásaidra.

Hacsak nem indulsz inkább a strandra...

"A Szendrői Önkormányzat 73,5 millió forintot nyert Európai Uniós pályázaton a Felső vár Kilátó megépítésére, és a Dél-Keleti bástya felújítására. " - Hol szerepel ebben olyan,hogy kilátó 100 millióból? :)

Szép túra volt! Gondolom, hogy legközelebb Oroszlánkő és Szederjes-tető lesz a célpont. Szólj majd előtte, szívesen elkísérlek. 

Ami Marhard várát és Vörösvárt illeti: 

- mindkettőre vonatkozóan találtam közvetett okleveles forrásokat, így történetük is kézzelfoghatóbbá vált.

- Marhard váránál nem csoda, hogy találtál tágladarabokat, hiszen a belső falak abból épültek.

Közös történetükről röviden annyit, hogy - Kanázsvárhoz hasonlóan - az Aba-nemzetség Szikszói ágához tartozó Marhard újvári ispán építette őket, miután a 13. század második felére tehető nemzetségi birtokosztály során megszerezte a Felső-Mátra vidékét. 

Bizony már a XVI. századi kortársak is "Tündérországnak" nevezték Erdélyt. De nem azért, mert olyan szép volt benne élni, hanem azért, mert a Habsburg és Oszmán birodalmak politikai érdekszférái közé szorult kicsiny föld vezető főnemessége igen gyakran fordított a köpönyegén. Igyekeztek mindig az erősebb úr mellé állni.

Aki pedig nem váltott időben pártot, annak könnyen a feje bánhatta...

Néhány ajánló:

-- Székelyföldről természetesen Orbán Balázs műve kihagyhatatlan:

http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/index.html

-- Az Ódon Erdély című munka rabul ejtett:

http://mek.oszk.hu/04900/04920/html/index.htm

                                                 -- A várakra áttérve 3 régebbi kiadvány:

                   itt pedig 2 újabb mű: 

Biztosan tudod ugyebár, hogy eladó a szendrőládi Várhegy:

http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/szendrolad_vara_elado/

De, mint a Topikban régebben részletesen kifejtettem, magánszemélynek nem lenne kifizetődő...

A múltkori siroki utam során ütött szöget a fejemben a gondolat: NV, te keresztül-kasul bejártad a Kárpát-medencét! De pont a lakóhelyedhez legközelebbi hegység {Mátra} váraiból ismersz a legkevesebbet! Ez nagyon nem járja...

Így hát fogtam magam és nekivágtam, hogy megkezdjem eltüntetni a térképről eme fehér foltokat. 

Íme a képes beszámoló a tegnapi vártúrámról, ami ismét egy hőségriadó első napjára esett  :-(((((((

http://dzs-z.hu/tura/jelvenyszerzo/Varak_a_Matraban/index.html

Olvasnivaló 1897-ből több részletben:
Küküllő Patócsi Zsófia (Szádvár) sírboltja és leletek, IV.rész

Férje, a harczok viharában megedzett Bogáthy Menyhért, túlélte

a XVI. századot. Az 1601 aug. 3. goroszlai harczból menekülve,

több erdélyi lőurral Görgény várába vonult és zárkózott.1 Ezt a

várat a hozzá tartozó uradalommal a két Bogáthy-testvér (M.klos

és Menyhért) Báthorv Zsigmond fejedelemtől zálogbirtokül (mscriptioban)

kapták a neki adott kölcsönösszegek fejében, mindaddig, a

míg vagy ő, vagy utódai a zálogösszeg megfizetésével ki nem váltjak.

Básta ugyan 1602-ben kezéhez vette és német őrséggel rakta

meg, de nem sokára ismét visszabocsátotta a Bogáthy-testverek

kezébe.

Midőn Székelv Mózes zászlót bontott, hogy Erdélyt Basta

uralma alól fölszabadítsa, a Bogáthy-testvérek hozzá csatlakoztak

s Miklós jelen volt azon a tábori országgyűlésen Gyulafehérvár

ostroma előtt, melyen Székely Mózest fejedelemmé választottak (1603

ápr. 15-26). Jelentékeny részt vesznek az Erdély felszabadításáért

ekkor vívott harezokban is. Ők fogják el a Básta által a székelyekfelkeltésére

beküldött gr. Capreoh Tamást, kit Görgény várába visznek

s ott tartják fogságban. Miklós nem sokara követi a Székely Mózes

táborát, Menyhért Görgényben marad drága foglyukkal, a ki egy

őrizetlen pillanatban embereivel kiszökik a várból s lóra kapva

elvágtat. Bogáthy mihamar észreveszi a szökést s várörzo katonaival

útónok iramodik. Utolérvén, Capreoh kíséretéből néhányat levágnak,

magát az olasz grófot elfogják s visszavivén Gorgenybe,

vasra verik. . . ,

Bogáthy Miklós részt vett a Székely Mózes és Radul vajda

tűzött a brassai papirmalomnál 1603 jul. 17. vivott végzetes csatában,

melyből a. tejedelem épen Bogáthy Miklós kíséretében próbált

• Innen ír hatod magával Besztercze városának 1601 aug 22., híreket

tudakozván Básta hadai felöl. Ldt Szádeczky L. Erdély es Mihály vajda tort. 429. I,

menekülni, de szerencsétlenül. »Bogáti Miklóssal, (a ki egyik főtanácsúr

volt) szaladtak volt együvé ketten, . . . futnak egy. árokra,

Moyses elugratja, Bogáti lova elesett. Ráez György (az üldözők

közül) minthogy sietve megyén volt Moyses után, látván Bogátit,

hogy elesett, hátra szólott, hogy ne öljék meg; mert lűember*1 . . .

Ha nem ölték is meg egészen, olyan halálos sebet kapott a fején,

a melybe nem sokára meghalt aztán Brassóban, a hova a csatatérről

vitték. Badul oláh vajda annyira bosszús volt reá, hogy »még

az holttestit is fel akarta akasztatni, Tholdi István alig kére meg.«a

Bogátby Menyhért — a kit némelyek a brassai csatában elveszettnek

írnak — szerencsésebb volt bátyjánál, a fontos hadászati

pont, (lörgény vára örizete tartván vissza a csatából, életét megmenthette.

Ámde Básta uralma visszatérte után sok zaklatásnak

volt kitéve, csak is az erős Görgény várának köszönhette, hogy nem

kellett kibujdosnia, mint vezérszereplő honfitársai legnagyobb részének.

Később sikerült neki Bastát s általa a császárt megengesztelnie,

de hűtlensége s Capreoli Tamás gr. elíogatása és szolgái megölése

miatt 6000 aranyat kellett fizetnie Basta kezébe, hogy szabadságát

és biztonságát visszanyerje.3

Ugyanekkor (1603.) a Bastától megöletett Mihály vajda lia

Petraskó olyan családi kincseket követelt Bogáthi Menyhérten, a

melyekel ez Mihály vajdánétól (bizonyára viszontszolgálat lejében)

ajándékon kapott.1

Bogáthi Menyhértet azonban a visszanyert császári kegy korántsem

térítette hazája felszabadítása ügyétől s csak az alkalmat várta,

hogy a mellett ismét kardot ránthasson. Midőn Bocskai zászlai

diadalmasan nyomulnak elő Magyarországon, az erdélyi nemesek és

székelyek egy kisded csapata gyűlést tart Maros-Szeredán és felesküdnek

a Bocskai hűségére. Bogáthi Menyhért is ott van, már mint

vezérszereplő.6

1 Szamosközy IV. k. 11)2. 1.

2 U. ott, IV. 202.

3 Bethlen Farkas históriája V. k. 492. 1.

4 Szamosközy IV. 204. így sorolja elő ezeket: Három vont arany mente

hiúzmállal béllett. Egy kard drága köves szerszámmal, egy arany láncz, 1010

arany írt, érő. Egy igen szép bot, mit Mihály vajda Konstantinápolyból

hozatott.

5 Szamosközy IV. 329. Sbí. 1.

Bocskai Gyulaifi Lászlót haddal küldi be, Bogáthi Menyhért

csatlakozik. 1605 jul. 23. ment Görgényből a Gyulaífi táborába.*

Nagy szükség volt ott- reá, mert Gyuláin elbelegesedett s a fővezérséget

Bogáthinak kivánta átadni. »1605 jul. 25. Gyulaifi László

praeficiálá képében generálisnak Bogáthi Menyhártot, mert immár

annyira elnehezedett vala, hogy szinte meghalni készül.. Nem sokara

meg is halt. A főhatalom Erdélyben igy Bogáthi kezébe került.* 0

hódoltatja és ostromolja a szász városokat, Meggyest és Segesvárt.*

Aug. 6-án'Segesvár alá száll táborával s megkezdi a varos

ostromát. Szamosközy feljegyzi róla, hogy .Bogáthi Menyhért jol

forgódott.«* Addig löveti a várost ágyúival különböző helyekről,

mignem (sept. 19.) meghódol. Pár nappal azelőtt sept. 13. Bocskait

Meggyesen fejedelemmé választották. Bogáthy Badnóthol, a

hűtlen Kornis Boldisár uradalmát kapta jutalmul sept. 20. Bocskaitól.

Bocskait azonban a magyarországi ügyek csakhamar Erdély elhagyására

késztették s az erdélyiek lő nélkül maradván, elégedetlenség

keletkezett s voltak, kik magok közül óhajtottak fejedelmet.

Bogáthy Menyhért volt a malcontentusok egyik fejedelem-jelöltje.

1606. jun. havában conspiratio gyanúja miatt többeket elfogat Bocskai.

Szamosközi szerint -részes volt ez conspiratioban Bogáthi Menyhért,

ki ugyan az fejedelemségre igyekezett ...de azután

hamar megholt. :.<* 1600 végén már nem élhetett, mert Bocskai

1606. decz. 17. végrendeletében a Bogáthi Menyhért birtokait masoknak

hagyományozza: Görgényt Bocskai Miklósnak, Uadnotot es

Dévát Nyári Fáinak stb. .

Ennek a szép történeti múlttal dicsekedhetett, a fejedelmi trón

lépcsőjéig'emelkedett előkelő főúrnak volt felesége Kendi Zsófia,

ma a küküllővári sírbolt egyik csöndes lakója. Lehet, hogy túlélte

férjet, de öregkort ő sem ért s gyermekei nem maradtak.

A midőn őt a küküllővári templom sírboltjába levitték mar

két koporsó feküdt ott néhány évtized óta. E két koporsó befogadására

ásták eredetileg és falazták ki téglával a sírboltot, úgy hogy.

i Szamosközy III. Pótfüzete 554. 1.

2 U. ott. 34G. és Pótfüzete 555.

3 U. ott. 350—51.

4 m . Pótfűzet 556. 1.

5 Szamosközi IV. k. 354. 1.

a Kendi Sophia koporsója befogadására már nem volt benne hely :

úgy kellett kibővíteni. A toldásnak s kibővítésnek nyoma tisztán

kivehető a sírbolt hátsó és oldalfalán. Az újonnan rakott téglafal

elválasztó vonala vitte arra a gondolatra a sírbolt felfedezőit, hogy

Ott bennebb talán más sírbolt rejlik ; a megejtett próba faltörés

azonban kimutatta, hogy azonbeKíl televény föld van, sírbolt nincs.

A PATHÓCSY-CSALÁD CZÍMERE.

(Nemes Orlön tv. rajza.)

De hát kié lehetett a másik két koporsó ?

http://kultura.hu/main.php?folderID=959&articleID=328026&ctag=articlelist&iid=1

Szerintem az általad "4. várként" megjelölt erősség felkutatása is teljesen indokolatlan ezidőtájt. Arra ötven vagy száz év elteltével is lesz lehetsőség, de a Lisztes-bástya Szádváron bármelyik nap ledőlhet.  

Gondolom a 14 km-re délre fekvő Szendrőládi várra gondolsz...

Amire lehetett volna még pénzt áldozni, az az hogy meghatározzák a 4. azaz a korai vár helyét, ugyanis azt a tudomásom szerint a mai napig homály fedi...

Ez a szendrői projekt mindig felháborít. Már majdnem 100 millió forint elment arra, hogy a semmiből építsenek egy várat, pár kilométerrel távolabb meg álló falszakaszok válnak örökre az enyészetté...

A fényképen,amit kozoltél,még nincs a víztorony,amit az elso Csehszlovák koztársaság idején építettek. A kastély is elhagyatott,lényeg,hogy az újgazdagok oda járnak golfozni,áldozhatnának erre is a magas klubdíjból.

Szendrő Felső-Vár

A Szendrői Önkormányzat 73,5 millió forintot nyert Európai Uniós pályázaton a Felső vár Kilátó megépítésére, és a Dél-Keleti bástya felújítására. A kilátó építéséhez a Műemlékvédelem (Építésvezető információja) Szlovákiai követ határozott meg.

Gregóczki Gábor elmondása szerint a Délkeleti bástya visszaépítéséhez régi bontásra ítélt Szendrői és környékbeli házak beazonosított (várból származó kőanyagát vásárolja meg az önkormányzat.

Távlati tervek szerint tervezik visszaépíteni mind az öt bástya falait, mintegy jelölendő a vár kiterjedését, majd egy kilátóval ellátott rendezvényekre is alkalmas kirándulóhely kialakítása a végső cél. Ehhez a szükséges forrásokat pályázatokból kívánják előteremteni.

Ami nekem még nagyon szimpatikus volt, hogy regionális fővállakozóval, közmunkaprogramban résztvevők kiegészítésével folytak a Felsővár területén a munkálatok.

Szendrő Felső Vár -2012. június 12.-i fotók:

Olvasnivaló 1897-ből több részletben:
Küküllő Patócsi Zsófia (Szádvár) sírboltja és leletek, III.rész
A harmadik, legszélsőbb koporsóban talált karikagyűrű s annak

külső kerületén olvasható KENDI. SOPH. BOG. MENJHART. leiirat

semmi kétséget sem hogy arra nézve, hogy ebben Bogáthy Menyhértné

Kendi Zsófia van eltemetve.

Bogáthy Menyhért nevét ismerjük a történelemből, mert előkelő

szerepet játszott a XVI. évszázad utolsó és a XVII. sz. első évtizedében,

Báthory Zsigmond, Báthory Endre, Székely Mózes és B;:cskay

István lejedelemsége és Mihály vajda meg Básta tábornok rémuralma

idejében. Ebből az alkalomból érdekesnek láttam összekeresni

és állítani a róla feltalálható életrajzi adatokat.

Első nyilvános történeti szereplését abból az időből találom,

midőn Báthory Zsigmond a lemondott fejedelem Oppelnből nagyhirtelen

Erdélybe visszatért (1598. aug.) s a Szász-Sebesen épen

táborba gyűlt" rendek mit tudtak tenni: ismét visszafogadták fejedelemnek.

A rendek épen Bogáthy Menyhértet és Perusith Máthét

küldöttek hozzá Kolozsvárra, meghúdolásukat jelenteni.

Az egy év multán Zsigmond eme visszafogadása felett tartott

tanúkihallgatás vet erre világot. Ebből tudjuk meg azt is, hogy

Bogáthy Menyhért Küküllővári lakott s onnan ment a szászsebesi

tábori országgyűlésre is.

ü maga ezt vallja egyebek közt a Báthory Zsigmond visszafogadásáról

: >Én Bogáthy Menyhárt . . . akkor voltam házamnál

Küküllővárcttt, éjjel menék Szász-Sebeshöz az táborban; kérdem

a szolgáimtól: mi hirrel vannak a táborban? . . . Úgy mondák, hogy

megjött Zsigmond fejedelem stb. Oztán az főuraim engemet hivatának

Perusit Mátéval, küldenek Kolozsvárra Zsigmond lejedelemhöz,

hogy megmondjuk, hogy visszafogadták. Mi elmenénk s megmondok

Zsigmond fejedelemnek s igen rnegköszöné« stb.1

Bogáthy Menyhértnek, a küküllővári földesúrnak, Lovábbi történél'!

szereplését az 1599. oct 28-án vívóit n.-szeben-sellenberki

csatában tudjuk, a hol a csata előtt kötött egy-napi fegyverszünet

alatt (oct. 27.) ő volt az egyik kezes (Székely Mózessel a későbbi

fejedelemmel együtt) az erdélyiek részéről Mihály oláh vajda táborában.

Hiába kérték a kalandor vajdát, hogy ellenséges szándékától

álljon el, másnap megtörtént a Báthory Andrásra és az erdélyiekre

nézve végzetes csata.

Bogáthyt az egykorú történetíró Szamosközy I. ekkor »születésére

és erényeire nézve kiváló /7/ú«-nak mondja2 A »juvenis«

szóból, ha a mai »fiatalember* értelemben vesszük, azt következtefhetnők,

hogy ekkor még nőtlen volt; de ez — mint alább

látandjuk — nem valószínű.

További történeti szerepléséről tudjuk, hogy Mihály vajda 1600.

aug. követségbe akarja küldeni Prágába a császár-királyhoz; tehát

megbízott híve volt; a mi azonban nem gátolta őt abban, hogy a

miriszlai győztes és a goroszlai vesztett csatákban honfitársai táborában

harczoljon a bitorló ellen.

A miriszlai csata és Mihály vajda ki veretése után Básta György

a csász. hadak fővezére felterjesztést ír (Gyula-Fehérvárt 1600. nov.

20.) a császár-királynak Bogáthy Menyhért érdekében, a ki magának

adományoztatni kér némely Dévához tartozó jószágot.3

Az erdélyi tanácsurak viszont (1600. nov. 23. Gyulafejérvárról)

azt kérik a császár-királyhoz írt levelükben, hogy ^Bogáthy

Menyhért nejének, Kendi Ferencz leányának, a Báthory Zsigmond

által confiskált s akkor Bocskai és Kornis G. által bírt javait

restiluálja,« ezeket egyebekkel kárpótolván.4

Ebből megtudjuk azt a minket itt kiválóan érdeklő tényt,

1 Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. IV. sz. '238. 1.

a „Melchior Bogathius natalibus et virfcute praestans juveijis". Szamosközy

Tört. maradv. II. 309.

3 U.. ott. í.G8. 1.

4 U, ott. 5Ü9. 1. (reges ta.)

hogy Bögáthy Menyhértnek 1600-ben már - s valószínűleg már

jóval azelőtt is — (elesége Kendi Sophia a Kendi Ferencz leánya

volt.1

Kendi Ferencz (a kormányzó Sándor testvér öcscse) egyike

volt a Báthory Zsigmond által 1594. nyarán elkövetett politikai

gyilkosság szomorú áldozatainak. Mig bátyját Sándort és unokatestvérüket

Gábort a Kolozsvár piaczán (elállított vérpadon végeztette

ki az őrjöngő fejedelem, addig Kendi Ferenczet Gyalu várába

fogságba küldette s ott íojttatta meg. iKendi Ferenczet egy öszvesodrolt

kezkenővel ölték fojtották meg nagy-nehezen sok időre az

drabantok.« »Nehezen holt meg; mind azon vér volt az padimenlom

verekedése miatt*, orrán, száján kibugygyanván vére a fojlogatás

közben.2

A német szövetséget ellenző, Erdély hagyományos politikáját

védelmező főurak kiirtásának nemcsak politikai oka volt, de egyúttal

olyanforma iináncz-művelct is volt ez, mint a római zsarnokoké,

midőn egy-egy magát jól megszedett civis Romanust a vagyona

kedvéért végeztettek ki. Kendi Ferencz ha kevésbbé vagyonos

ember leendett, valószínűleg kikerülte volna az erőszakos hálált,

mert nem volt sem pártvezér, mint bátyja Sándor, sem exponált

partember; de mert nagyon gazdag volt, neki is meg kellelt halnia.

Maga mondotta börtönében őreinek, hogy: az az én bűnöm, nagy

bűnöm, hogy egy kevés pénzt gyűjtöttem össze, ez az én rettenetes

vétkem, s ezért kell nekem meghalnom! 3 És nem hiába. Kendi

Ferencznek drágakövei, ékszerei, arany és ezüst .marhája* 600,000

forintra bccsültettek (mai értékben m. e. tizszerannyi): mindezeket

jószágaival együtt conliskáltalta a fejedelem a többi kivégzettekével

együtt.* Elmondhatta e nagy fináncz-művelet után, hogy most

1 Kővári László „Erdély nevezetesebb csatádái* ez. müvében (Kolozsvárt

1854.) Kendi ZsóMt Bogáthynét a Kendi Sándor legidősebb leányának

írja; utánna következett volna Zsuzsa, Báthory Boldizsárné, Krisztina,, Ko-.

vacsőezy Farkas, majd Ghiezy Péter, harmadszor Némethi Gergely neje, végűi

István a kauczellár (f 1628.) Nagy Jván Magyarország esaládai ez. m.

Kővári után szintén így adja. Az egykorú eredeti oklevélnek nagyobb b e nyitó

ereje lévén, Kendi Ferencz leányának kell tartanunk.

2 tízamosközy I. Tört. Mar. IV. 41. és 47. 1.

3 Bethlen Farkas históriája III. k. 486. 1.

1 U. ott. III. k. 489. Kendi Sándornak 60,000 aranya, Kovaesóezmak

m. e. 200,000 frtja volt és confiskáltatott.

már van pénze a török elleni háborúra. Leánya és veje aztán (olyamodhatgatott

fejedelmekhez az elvett vagyon visszadásáért: alig

került abból több a törvényes résznél vissza. A küküllövári sírboltban

megtalált ékszerek is aligha nem ebből a Kendi-kincsből valók,

s vagy már előbb hozományképen, vagy a törvényes leánynegyed

révén menekültek meg a Báthory Zsigmond kincssóvár kezébe

kerüléstől.

Kendi Ferenczet aztán — Bethlen Farkas1 és utána több történetíró

szerint — ugyanott Gyalun temették el; de később valószínűleg

a gyulafejérvári templom sírboltjába vitték bátyjával, a kolozsvári

piaczon lefejezett s azután a kolozsvári kistemplomban

eltemetett Kendi Sándorral2 együtt. Mert az bizonyos, hogy a gyulalejérvári

székesegyházban díszes' sarkophágja volt e két hírneves

Kenclinek, melyet a Mihály vajda martalócz hadai a miriszlai csata

után (1.600.) a Hunyadi László sarkophágjával együtt szétromboltak.

Midőn később a széttört darabok összeillesztettek, a Kendiek

márvány sarkophágjának czímeres és felírásos homlok-vége a Hunyadi

László márvány sírkoporsójának végébe illesztetett s máig is

ott van. A czímerpaizsban a Kendiek nyíllal átlőtt medve-talp czlmere

felett F. Et A. K. nyilván Franciscus et Alexander Kendi-Í

jelentenek.

Ez itt azért is figyelmet érdemel, mert a kük üllő vári templomban

is van egy márvány sarkophag, a mely anyagára és (a

mennyire a gyulafehérvári Kendi-siremlék töredékéből megítélhető)

művészi kidolgozására nézve hasonló a két Kendiehez. Amazt 1583.

után Kendi Zsófia nagynénje emlékére állíttatta Báthory István,

emezt 1594. táján faragtatták — valószínűleg ugyanazon szobrász -

szál mind a kettőt.

Az apa Kendi Ferencz és leánya Kendi Zsófia tehát két egymáshoz

közeli templom sírboltjában leltek örök nyugovóhelyet.

Kendi Zsófiáról a történelem évkönyvei nem jegyeztek lel

egyebet, mint hogy Bogáthy Menyhértné volt. Nem volt híres aszszony,

de annál jobb feleség lehetett. Valószínűleg fiatal korában

hunyt el. Szép. szőke hajfürtei, selyem szalaggal belűzött hajlonadéka,

melyekben egyetlen őszes szál sem látható, erre engednek

« U-. ott. III. k. 486. l.

* U. ott. III. 473, 1,

következtetni. Az a pompás ékszerekkel gazdagon díszített fejkoto

és bogláros mente, a selyemszálakból kötött kis derék (a mai »Figaro«-

derékhez hasonlatos mellény), a ránezos piros csizma, a smaragd

fülbevaló mind arra mutatnak, hogy fiatal korában elhunyt kedves

(eleséget zárt koporsójába a kesergő férj, vele temetvén talán menyasszonyi

legkedvesebb ékszereit és díszes ruházatát, mely 300 esztendő

múlva is, midőn a test teljesen porrá vált, még mindig daczol

az enyészettel.