jav. Miért is építettek alagutakat, ha az épp az általuk rakétákkal támadott ellen nem véd? = Miért is építettek alagutakat, ha az épp az általuk rakétákkal támadott védekezése ellen nem véd?
Hát miért nem építettek magukna, ha tudatában voltak annak szükségében. Jah, várjál csak! Miért is építettek alagutakat, ha az épp az általuk rakétákkal támadott ellen nem véd?
VAN EGY ILYEN RÉGI KÖNYV "PALESTINA EX"MONUMENTIS VETERIBUS ILLUSZTRATA"
ITT VANNAK A FŐBB következtetések és néhány tény:
* Az ország többnyire üres, elhagyatott, ritkán lakott, a fő népesség
Jeruzsálem, Akko, Tsfat, Jaffa, Tveria és Gáza.
* A lakosság nagy része zsidó, szinte mindenki más keresztény, nagyon kevés muszlim, leginkább beduin.
*Az egyetlen kivétel Nablus (most)
Séma), amelyben a muszlim Natsha családból mintegy 120 ember élt és körülbelül 70 "samronim" (szamaritánusok).
* Názáretben, Galilea fővárosában körülbelül 700 ember élt - mind keresztény.
* Jeruzsálemben - körülbelül 5000 ember, majdnem mind zsidó és néhány keresztény.
* 1695-ben mindenki tudta, hogy az ország származása zsidó.
* Palesztinában egyetlen olyan település sincs, amelynek nevében arab gyökerei lennének.
* A legtöbb település zsidó származású, néhány esetben görög vagy római latin.
* Ramla városán kívül nincs olyan arab település, aminek eredeti arab neve lenne.
Zsidó, görög vagy latin nevek, amelyek arabul értelmetlenek.
Arabul az olyan neveknek, mint Akko, Haifa, Jaffa, Nablus, Gáza vagy Jenin, és az olyan neveknek, mint Ramallah, al-Khalil (Hebron), al-Quds (Jeruzsálem) nincs filológiai vagy történelmi arab gyökerük.
1696-ban például Rámallahot Béthelnek (Beit El, Isten háza), Hebront Hebronnak, Mahpel barlangját pedig El-Khalilnak (Ábrahám beceneve) nevezték el az arabok.
*Relandi csak nomád beduinként említi a muszlimokat, akik a mezőgazdaságban vagy építkezéseken idénymunkásként jöttek a városokba.
* Körülbelül 550 ember volt Gázában, közülük félig zsidó, félig keresztény. A zsidók sikeresek voltak a mezőgazdaságban, különösen a szőlő, az olajbogyó és a búza, a keresztények kereskedelemmel foglalkoztak
közlekedéssel.
* Zsidók éltek Tveriában és Tsfatban, de foglalkozásukat nem említik, kivéve a hagyományos Kinereti halászatot.
* Um El Fahm faluban például 10 család élt, mind keresztény (kb. 50 fő). Ott állt egy kis maronita templom.
A könyv teljesen cáfolja az elméleteket
"palesztin hagyományok"
a "palesztin népnek" és szinte semmi kapcsolatot nem hagy e föld és az arabok között, akik még ennek a földnek (Palesztina) latin nevét is ellopták és elvették.
Nagyon nem szép dolog a terror támogatása, no de hát emberből vagyunk.
A katolikus IRA úgy egy kicsit más megítélés alá esett mindig, meg úgy általában az írek is.
Csak az ökör következetes, esetükben igen elnézőek voltak a népek, főleg mert az IRA célzott terrorja még - a lehetőségekhez képest- figyelt a civilekre, egész moderált veszteségeket okozott.
Tehát bőven van miből facsálnia az ír diplomáciának, csak hát kérdés az, meddig?
Ha valakinek extra nagy a kreditje, még az sem jelenti azt, hogy végtelen.
Izraeli tisztviselők élesen kritizálták Michael Higgins ír elnököt, amiért bírálta Izraelnek a gázai háborúban alkalmazott harcmodorát, egy diplomata ráadásul azt állította, hogy Írország finanszírozta a Hamász föld alatti alagúthálózatát.
Az ír államfő képes volt ilyen csúnyákat mondani rátok:
Az ír államfő korábban Izraelt bírálta a gázai bombázások miatt:
Előre bejelenteni, hogy meg fogjuk szegni a nemzetközi jogot, és mindezt az ártatlan lakossággal szemben tesszük, ez a második világháború óta létező, a civilek védelmére vonatkozó törvények lábbal tiprása.
Szintet léptetek? Akinek nem tetszik a véres bosszú, az finanszírozta a hamász alagutakat?
"Bújj be a takaró alá, apa itt van, hogy megvédjen, lesz egy kis zaj, de minden rendben".
Ezt mondta Alon a három kislányának, akik vele voltak az orvosin.
Amint a terroristák megközelítették a dimenzióajtót, Alon kinyitotta az ajtót, elsütötte a saját fegyverét és megölte az egyiket, a másik kettő kiszaladt, Alon pedig visszatért, hogy őrizze a lányokat a dimenzióban.
Így hosszú órákon át várt a megmentésre, és megmentette magát és családját a mentális hőségtől.
Alon farmer és önkéntes a Nirim Kibbutz felkészültségi osztályában.
Egy hős apa, aki megvédi az otthonát és valójában mindannyiunkat
hesspicsába, kicsiszívem, funkcionális analfabétákkal továbbra sem foglalkozom, a kötözködéseidet meg tartogasd az itteni pajtikáidnak, én nem tartozom közéjük
Próbáltam elmagyarázni neki, hogy az interneten minden megtalálható és annak az ellenkezője is. Nem olyan könnyű benne válogatni, de azért nem is lehetetlen.
dehogynem, sejtetni engedted, hogy ez valami mostani segélyszállítmánnyal érkezett, és még hozzá is tetted, hogy különösebben nem csodálkozol
nekem tökmindegy Gavris, felőlem magyarázhatod a bizonyítványdat, nem az én szavahihetőségem forog kockán, ráadásul nem én küzdök veszettül a topikban 7/24
a helyedben beismerném, hogy benézted, felültél egy kamunak, van ilyen, mindenkivel előfordul
bammeg, te aki olyan qrva büszke vagy arra, hogy mindennek utánamész és utánanézel, csont nélkül beszopsz egy ilyet, ami kábé fél perc alatt kideríthető, hogy máskor és másutt készült
Ez a szövetségesinek mondható viszony a 70-es évekre fordult a visszájára, amikor az inkább baloldalinak nevezhető IRA már az Izrael állammal szemben harcot hirdető Palesztin Felszabadítási Front, majd a Fatah és később a Hezbollah, illetve a Hamász mellett köteleződött el. A gerillataktikák ebben az esetben is sokszor gyanús egyezéseket mutattak, például az IRA warrenpointi rajtaütéséhez igen hasonló módszerekkel találták szemben magukat a 80-as évek libanoni háborújában az izraeli hadsereg tagjai, illetve egyre gyakrabban használtak a palesztin terroristák az IRA receptúrája alapján épített csőbombákat.
Az ír állammal való kapcsolat megromlása is a libanoni háború idejére datálható, ugyanis Dublin szerint a konfliktusban szolgálatot teljesítő ír békefenntartókkal rosszul bántak az IDF katonái, sőt egy Izrael által támogatott helyi milícia rajtaütésében életét is vesztette egy ír katona. Innentől kezdve Dublin egyre kritikusabb hangot ütött meg Izrael államnak a megszállt területeken folytatott politikájával kapcsolatban, ez egészen odáig ment, hogy 2009-ben a legrégebbi ír párt, az IRA politikai szárnyának is tekintett Sinn Féin vezetője, Gerry Adams a Hamász gázai miniszterelnökével, Iszmáíl Hanijével is hajlandó volt találkozni.
Az alagútépítéssel kapcsolatos vádat egyébként a legnagyobb valószínűség szerint arra alapozta az izraeli diplomata, hogy Írország évente, különböző szervezeteken keresztül, vagy közvetlenül 10 millió euróval támogatja a palesztin népet és annak szervezeteit.
