"Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt elnökének a magyar állampolgársági törvénnyel kapcsolatban tett mai nyilatkozata valószínűleg annak tudható be, hogy a szlovákiai orvossztrájk miatt zárva volt a detoxikáló" - ezzel a megállapítással reagált Semjén Zsolt a szlovák politikus nyilatkozatára.
A 2) ponthoz megemlíteném a kanadai esetet. 1999-ben közel 30 milliárd CAD (9 billió mai HUF) lett államosítva az állami kezelésű nyugdíjalapból az adósságspirál megfékezésére. Még ma is tart a bírósági kálvária (épp a Legfelsőbb Bíróság töpreng) az összeg visszaszerzésért...
1) 125-ös motorra meg lehet csinálni a jogsit mostantól valami fél napos különbözetivel, B-s jogosítvány birtokában. Egyrészt örülök, mert pont gondolkodtam rajta, másrészt aláírás gyűjtésből indult téma, abszolút a civil kezdeményezés mintapéldája és egy jó és ésszerű ötlet felkarolása az agyonekézett döntéshozók részéről. Az üditő kivétel.
2) A portugál bankok 5,5 milliárd EUR-t (nagyjából 1650 mrd HUF) csengetnek be az államkasszába a náluk levő nyugdíjpénztári betétekből, az idei költségvetési hiány betömésére.
Ennek a hírnek sajnos csak ezt a részét hallottam, nem tudom milyen feltételekkel teszik, mikor és hogyan kapják (?) vissza, stb, de keményen fennakadtam rajta.
Rogán Antal, az V. kerület polgármesterének társasházi szomszédja a tulajdonos abban a cégben, amely nemrég elnyerte az önkormányzat 120 milliós kommunikációs tenderét. A Hamu és Gyémánt Kft.-nek blogokon és közösségi oldalakon kell a Belvárost népszerűsítenie.
Tekintettel arra, hogy Görögországban minden ár ugyanaz, mint nálunk, ((leszámítva az olcsóbb húst, kenyeret, tejet, cukrot - (cukor pl. 190 Ft átszámolva) a nyugdíjak pedig átlagosan 2600 ájrók (alap1200, egy mérnök3200, egy Mallorcai 8 napos kiruccanás 2600), akkor most sajnálni kell, együttérezni velük, vagy mi)) amikor én gépészmérnök létemre 270 ájrót kapok, nincs 13., 14. havi nyugdíj.
Regisztrálatlan temetésekre, számla nélkül eltett milliókra, személyi összefonódásokra és korrupcióra derült fény a Kozma utcában. A BZSH a saját vallási előírásainak megszegéséből is profitál. Tovább »
Az ha maradéktalanul igaz az összes konteo és tényleg úgy szórakozik velünk a pénzvilág, ahogy akar, beleértve a ezeket a hitelminősítőknek nevezett szarházi geciket, az IMF-et, az EU vonatkozó szervezeteit, meg a szabad kőművesektől kezdve a az alfa-gamma-omega renden át mindekit vagy az, hogy erről igazából szó sincs, minden ami velünk történik valós és összeesküvéstől mentes és tényleg ennyire balfasz, dilettáns gazdaságpolitikát folytatunk aminek az eredménye az, hogy régen látott mélységekbe küzdöttük le magunkat újra...
De mondjuk a tippem az, hogy sikerül abban a szerencsés helyzetben lennünk, hogy nem kell választani, mindkettő inkább igaz, mint nem.
Bankszövetség alelnöke, de végülis bárki mondhatná:
"Gyuris Dániel az Otthonvédelmi Akcióterv végtörlesztési fejezetét szakmailag védhetetlennek nevezte, és megjegyezte: a GDP motorjai közül csak az export működik igazán, a fogyasztás és a hitelbővülés nem"
Itt állunk egy hitelválság után, egy másik előtt vagy már benne a közepén, a fél világ rogyásig el van adósódva, a fogyasztási mániánkkal pedig módszeresen zúzzuk porrá a környezetünket és még mindig ez a lemez van fent? Így bazmeg soha a büdös életben nem fogunk egyről a kettőre jutni, csak válságból válságba...
Alkotmánymódosítással kívánja lehetővé tenni a kormány, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák.
Ezen kívül az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken – legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. Ennek nyilván az a célja, hogy az Orbán-kormány idején hozott költségvetési vonzatú törvények legalább "házon belül" ne kaphassanak léket. Mindez túlbiztosításnak tűnik, mert a következő tíz évben egyébként sincs annak valós esélye, hogy az államadósság a bruttó hazai termék felére csökkenjen.
A dologban az a legfurcsább, hogy a passzusokat a két kormánypárti frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által jegyzett Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései címet viselő, alapvetően a kommunizmus idején elkövetett bűnökkel és esetleges jogkövetkezményeivel foglalkozó törvényjavaslatba csempészték bele.
Huszonnyolcas cikkely, első bekezdés
Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
Az áfán rögtön ki is próbálhatjuk
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az Európai Bíróság Magyarországot valamely általa már vitatott törvény miatt elmeszeli, akkor a parlament utólag ezen a címen hozzájárulást kérhet a bírság, jóvátétel stb. megfizetésére; amennyiben más célok terhére ezek az összegek nemigen pótolhatók. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség csak annyiban kapcsolódik a törvényjavaslat fő témájához, hogy egy következő bekezdésben a jogalkotónak azt is megengedi, hogy a kommunizmus üldözötteinek egyedi döntés alapján megállapított kárpótlása céljából hozzájárulást (adót) szedjen be.
Fotó: Túry Gergely
A módosító indoklásában a benyújtók jelzik, a javaslatból nem következik, hogy az új hozzájárulás megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie. Ez az értelmezés jól illik az áfavisszatérítés ügyére: mint ismert, az Európai Bíróság arra kötelezte a magyar kormányt, hogy fizesse vissza a cégeknek a jogtalanul visszatartott áfát. Amennyiben a parlament elfogadja az Alaptörvény módosítását, az adófizetőkkel akár 272 milliárd forintot is befizettethet a kormány.
Telekom, multik
A telekomadót az alaptörvény benyújtott módosítása alapján lehet, hogy szintén meg kell majd fizetniük a magyar adófizetőknek. Brüsszel ugyanis szeptemberben felszólította a kormányt, hogy törölje el a jogtalanul kivetett válságadót, különben az Európai Bíróság elé kerül az ügy, a kabinet viszont ragaszkodik az évi 61 milliárd forintos extrabevételhez. Ha az unió szája íze szerint végződik az eljárás, akkor a magyar államnak büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetnie a 2010-2012 között beszedett adót, ami összesen jóval több mint 200 milliárd forintos kiadást jelenthet.
A bizottság már vizsgálja az energiacégekre kivetett évi 70 milliárd forintos és a kereskedelmi láncokra kivetett évi 30 milliárd forintos válságadót. Ha ezeket is elbukjuk, több mint 300 milliárd forintot kell adóznunk helyette. Ezen kívül más adótörvényekkel is gond lehet. Brüsszelnek a pálinkafőzés tavaly szeptemberben életbe lépett adómentessége sem felelt meg, ugyanis nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal. Emiatt az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít ellenünk, amiből szintén kikerekedhet egy büntetés.
Nyugdíjpénztárak, végtörlesztés, Malév
Nemcsak az elhibázott adók, hanem akár a Malév miatt is adózhatunk nemsokára a módosítás alapján. Az uniós szabályok miatt ugyanis a Malévnak lehet, hogy 100 milliárd forintot vissza kell majd fizetnie az államtól kapott - uniós szabályok szerint tiltott - támogatásokból, és erre jön még a bírság. A döntés még idén megszülethet.
A magánnyugdíjpénztárak szövetsége bepanaszolta az államot az Európai Bíróságon a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása miatt is. Ha a kormány elbukja a pert, tömeges kártérítési perek indulhatnak. A visszafizetendő összegről nincsenek becsléseink.
Probléma adódhat a kedvezményes végtörlesztésből is. A bankok ugyanis az Európai Bizottsághoz fordultak az ügyben, a bizottság pedig már jelezte aggodalmait emiatt (mint ahogyan az Európai Központi Bank is). Egy esetleges elmarasztalás költségvetési hatásait nehéz megjósolni, a bankok veszteségei az óvatos becslések szerint elérhetik a 100 milliárd forintot.
Számításaink szerint legrosszabb esetben akár összesen 900-1000 milliárd forintot is előbb-utóbb ráterhelhetnek a lakosságra, illetve a vállalkozásokra alapvetően olyan törvények és intézkedések nyomán, melyek jogszerűségét már az elfogadásuk előtt sokan megkérdőjelezték, és figyelmeztették a kormányt a várható negatív következményekre.
A bankadóval teljesen egyetértek (más kérdés, hogy végül nyilván az ügyfelek fizetik meg...), a végtörlesztés pedig remélhető személyes érintettség okán egy pozitív fejlemény nekem de sziguróan szakmai szempontok alapján azt mondom, hogy teljesen nonszensz.
Viszont azt is gondolom, hogy az egész gazdaságnak és magának a bankszektornak is elemi érdeke lenne, hogy minél többen tudjanak élni vele, mert ha tovább tart a tendencia (növekedés le, deviza árfolyamok fel) - amire azért komoly esély van - akkor azzal csak jól járunk ha minél kevesebb hitel fog bedőlni fizetésképtelenség miatt. Illetve magának az állománynak a csökkenése önmagában jó irányba kell, hogy hasson. Aki kiváltaj forinthitellel az pedig vissza fogja termelni a profitot a bankoknak, ami miatt most sír a szájuk széle.
Ez egyébként nekem k. nagy ellentmondás is: egyszer azért minősítenek le, mert kicsi, nyitott gazdaság vagyunk, külső függéssel és adósságállománnyal, aztán meg azért, mert megpróbáljuk az állományt csökkenteni. Sapka van, nincs, majd jön a füstszűrős cigi is...
Az egyetlen gond az, hogy az állománynak pont nem a legrizikósabb része fog leépülni, aki fog leginkább végtörleszteni aki amúgy is tovább bírná még egy kicsit a szétfeszítést.
Az uk. is kapott imf kölcsönt 1980 körül... vagy valalmivel régebben.....
A hagyományos stratégia az volt,hogy a brókerek leállnak a kiszemelt ország állampapírjainak a vásárlásával egy időre, amitől létrejön az úgymond piacról nem finanszírozható államadóság. ezt bármely országgal meg lehet tenni, mert még olyanok is Németország vagy az usa is kölcsönből fizeti a lejáró kölcsöneit. Akkor jön az imf és mondván, hogy az állam rossz gazda előírja a privatizációt a versenyképességre hivatkozva pedig a valuta leértékelését, így aztán lehet olcsón felvásárolni..... pl a Suez a vízműveket, mások energia szolgáltatókat, bankot, bányák ha vannak.... stb.....Itt Magyarországon gondolom a termőföld felvásárolhatóság lesz előírva. (...hogy aztán hogyan veszik meg atól aki nem akarja esetleg eladni? ... az már másnak a szakterülete.... a kommunisták anno pl agitáltak.... )
Habár... de most viszont mintha nem erről szólna az élet.... a 2008 as imf szerződésnek se voltak lényegében semmi féle feltételei, legalábbis nem olyanok mint amikkel egyébként is egyet ne értett volna mindenki, hogy elkerülhetetlen.
