Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
A jobbak próbálják ujra égetni a füstgázt, de ez naivitás és a vevő átverése. Ha egyszer kicsi a tűztér hőfok akkor a magas hőfokon égő gázt hiába pörgeted a tűztérben."
Ebben nem értünk egyet. Frankón elégetik a füstgázokat, akár plusz levegő bevezetéssel a hátfalon/deflektoron, akár úgy, hogy tényleg magas a tűztérhő, sok összetevőnek köszönhetően.
Mennyi egy tömegkályha füsthője a kémény tetején? 70-80 fok?
A kandallóé meg 90-100?
Ez nem egetverő különbség.
A barátod az 1 milliós betétjével együtt valszeg vett valami csilivili vacakot, gondolom nordicát v edilkamint.
Drágán is lehet vackot venni, és 300 körül is lehet jót!
"Ja és csodálkozol a fikázáson ? Akkor nézz meg egy 40 ezres csodát valamelyik Barkácsáruházban ... az is kandallókályha ... és arra is ráírják a 80-90%-os hatásfokot :)"
Azért én nem ezekről beszéltem!
Egyébként igazad van, az üzleti érdek sérelemben a kályhagyártók részéről, de ez valószínűleg oda-vissza igaz.
Én abszolút felhasználói szemszögből nézem az egészet.
Tökéletes leírtad a felhasználóknál uralkodó felfogást.
Nézzük meg az ellenérveket is.
1. A szerkezet egy komplett házra vetítve nem lesz olcsó, a központi része ismert márka esetében 1 millió körül van, plusz ehhez jönnek a légfűtés vezetékei. Az egyik szomszédom Budán olasz, vett egy hazai szuper gépet és fűtene vele.
2. Nagyon sok fát fogyaszt el, kb ötször annyit mint én. Sokat dolgozik is vele ha pld ő akarja felvágni a méterfát.
3. A hő nagy része azonnal távozik a kéményen keresztül (aa kémény akkor működik jól ha nagy átmérőjű (180-200 mm)
4. Hőtárolás nincs
5, A tűztér hő nem magas, mert a füstgázban lévő anyagok egy jó része nem tud elégni a viszonylag alacsony hőfok miatt (visszaható ciklus) a gyors füst eltávozás miatt is.
6. A betáp levegő rövid úton jut a tűztérbe
6. A jobbak próbálják ujra égetni a füstgázt, de ez naivitás és a vevő átverése. Ha egyszer kicsi a tűztér hőfok akkor a magas hőfokon égő gázt hiába pörgeted a tűztérben.
eddig mindenki lebontatta akit ismerek :) általában cserépkályhát csinált helyette, ami meg szétégett a francba a nagy elvárás miatt (sok fát tömtek bele viszonylag gyorsan
és még van egy csomó dolog.
Előnye a nagy ablak, gyorsan megépíti valaki és szép is lehet a külseje. a designerek sokféle megoldást találtak ki, tényleg szépeket is (tanulmányozzuk ezeket).
A hatásfok fokozása viszont nem lehetetlen, de eddig nem láttam elég jókat. Mivel ez is egy piac, foglalkoztam ezzel és mivel az én terveim és a gyakorlatom miatt a megtalált hőkiemelő megoldás a kandallónál is használható, ezt tudjuk ajánlani. A rendszer felépítése kívülről nem változik, a kimenő füstgáz viszont 100 C fok alá is csökkenthető automatizáltan is (tehát fix értékek között tartva.
A vizes, puffertartályos megoldás i integrálható.
A hőtárolás is.
tehát végtére is ha valaki vesz egy szép kandalló betétet simán tudja helyettesíteni a samott tűzteret.
Bizonyos dolgokat nem fog tudni még magasabb szintre emelni mert a szerkezet maga meggátolja ezt, de hát ő döntött így, és van is benne ráció.
A nagy ajtó viszont nem korlát, azt bármikor be lehet építeni máshová is, az enyém is nagy.
Egyébként a kandalló ajtók sok funkciót megvalósítanak, ezt át kell venni, de ez messze nem elég ha a hatékonyság is fontos.
"maradva egy minőségnél - egy jotult, vagy egy ....tökmindegy - és bízik a cég mérnökeiben. "
Ha már a cég mérnökeiben bízol és meg vagy elégedve, akkor minek akarod körbehányni téglával a betétet ? De ha már igen miért nem tőlük kérsz tanácsot/ötletet ?
A házad szuperül szigetelt, szinte nem is kell bele fűtőalkalmatosság. Azt a kicsit meg tökmind1 mivel fűtöd.
Oda fölösleges még a méregdrága kandalló is :)
"Tulajdonképpen azt látom, hogy a kandallókályha b@ssza mindenki csőrét, mert ott nincs bevétel az építői fronton.
És akkor elindul a fikázás!"
Én meg azt látom, hogy bizonyos üzleti köröknek b@ssza a csőrét az épített kályhák/kandallók léte - mivel még mindig jelentős bevételtől esnek el ezek miatt - , el is követnek mindent azok ellehetetlenítésére.
Ja és csodálkozol a fikázáson ? Akkor nézz meg egy 40 ezres csodát valamelyik Barkácsáruházban ... az is kandallókályha ... és arra is ráírják a 80-90%-os hatásfokot :)
Az megint egy másik kérdés hogy minek alkalmaz valakit drága öntöttvas tűzteret mindenféle kiegészítőkkel, amikor samottból is lehet építeni egyet. Sokszor pld azért, mert a bonyolult dolgokat megcsinálja egy gyár, a többit meg melléépíthető kockázat nélkül, bárki amatőr által.
Valószínűleg ezért zavarja a kályha építőket ez a lehetőség. :)"
Ezt tökéletesen látod!
Látszik, hogy káosz van a kályhaépítő-kandallóépítő fronton. ( Sancibácsi ezt ne vedd magadra, nem rólad szól ). Az egyik azt mondja, hogy a legjobb a cserépkályha ( nyilván, mert ő ezt tudja megépíteni és még lehet, hogy hisz is benne ), a másik a tömegkályhára esküszik ( de azért ez egy kiforratlan kategória ), a harmadik légfűtéses kandalló de folytonégővel, a negyedik a vízteres kandallót preferálja, az ötödik meg mindenbe vizes patkót akar építeni.
Ez már így oda vezet, hogy a legjobban akkor jár a gyanútlan felhasználó, ha vesz egy jobb kandallókályhát - mondjuk maradva egy minőségnél - egy jotult, vagy egy ....tökmindegy - és bízik a cég mérnökeiben.
Megnézi, a neten, hogy x felhasználó mit ír róla, és megveszi.
Tulajdonképpen azt látom, hogy a kandallókályha b@ssza mindenki csőrét, mert ott nincs bevétel az építői fronton.
És akkor elindul a fikázás!
Hogy így szar, meg úgy szar, hogy a hatásfok meg a hőtárolás stb, stb.
Ezekből 1 érv igaz, hogy nincs hőtárolás. De! Ma már elvárás, hogy egy új ház úgy legyen szigetelve, hogy ha kétóra alatt felfűtöd - és tök mindegy mivel - akkor 24 óra alatt 1-2 foknál jobban ne csökkenjen a belső hőmérséklet.
Téglaháznál meg még kevésbé mert a háznak magának van hőtárolása.
Innentől a legjobban egy kandallókályhával jársz - egy jobbfajtával - ami mondjuk képes 6-8 órát finoman égni, jó parázstartással és ilyen számtalan van a piacon. Jotulok, Suprák, Fireplacek, sorolhatnám - ezernyi jobbnál jobb.
Én ezt így látom - lehet velem vitatkozni erről, de az, hogy így látom, egy 10-15 éves vizsgálódás eredménye, és nem nagyon fog már változni, főleg a meglévő érvrendszerrel.
A kandalló fém tűztere (öntöttvas, vagy lemez) kilépési pontja után úgy vezeted a füstöt ahogy gondolod. A sima kéménybe való bekötés a legrosszabb, mert kimegy a hő. Ez a hőcserélős dolog már valamit javít de nyilván ez is csak púder.
Sokkal jobb hőcserélőt is lehet csinálni és a kinyert hőt átadni bármilyen közegnek (hőtárolók széles skálája).
Ezért ha a tömegkályha tűzterét kicseréled egy öntöttvasra akkor sok különbség nincs.
De a tömegkályha sem a legjobb a tűztéren kívüli műveletben.
Ezért nem lehet ezeket a dolgokat ilyen egyszerűen kategóriákba szorítani.
De ki lehet találni mindenféle fogalmakat.
A tömegkályha fogalom definiálatlan.
Az megint egy másik kérdés hogy minek alkalmaz valakit drága öntöttvas tűzteret mindenféle kiegészítőkkel, amikor samottból is lehet építeni egyet. Sokszor pld azért, mert a bonyolult dolgokat megcsinálja egy gyár, a többit meg melléépíthető kockázat nélkül, bárki amatőr által.
Valószínűleg ezért zavarja a kályha építőket ez a lehetőség. :)
"célját tekintve"....fontos apróság! :-). Célja ugyanaz: fatüzeléssel hőt tárolni, nehéz - és nem víz - anyagban. Azért nem ma kezdtem ezzel foglalkozni én sem, hogy ne tudnám a lényegi különbséget! :-).....
Dehogynem . Futo alkalmatossag mind a 2. De kb annyira hasonlit egymasra mint a fecske a golyara. Pedig minegyik koltozo madar.
Az alltalad felvazolt dolog:szerkezeteben mukodeseben kiepiteseben sorolhatnam; teljesen mas.
Valoban off volt itt. Elnezeset mindenkitol.
Valoban en is javasolnam hogy folytasd ha kell a kandallos topikban.
De tudom nem veletlen hogy itt tagyaltad mert itt talaltal partnerre. Ott leszoljak ennek a topiknak a szellemiseget, legkoret. De valojaban nem hiszem hogy ott is erdemben eligazitast talaltal volna.
No mindegy. Ezt a kandallot, es kandallo bovitmeny temat vigyuk oda. Ha kell.
Nyugodjanak le a kedélyek kérem szépen :-). Én írogattam Sancibácsival a tömegesebb kandallóburkolatról - ami célját tekintve nem áll messze a tömegkályhától.......offtopic voltam, de azért mégsem, hisz nem a paprikatermesztésről esett szó, hanem egy közel álló témáról.....elnézést!
Tök mindegy hol kezdődött, tömegkályhától eljuthatunk a szabadenergia kicsatolóig is, abba ugye már van gyakorlatod de az sem ide való, ha most a több száz százalékos hatásfokú világlegjobbkandallóját akarod feltalálni akkor azt ne itt tedd, megvan rá a szaktopik.
Téged nem csak kioktatni , de oktatni is fölösleges lenne.
Alapítsuk meg talán a többszázszázalékos hatásfokon működő kályhák feltalálójának díját is?
Ilyen hulladékhő hasznosítót , levegőset nem szabad csinálni, nem sokat ér. Bevallom az első, amit csináltam az is így nézett ki. Még meg is van, valahol az ólban hátul. Arra gondoltam ha valakit érdekel odaadom neki ingyen, csak el kell érte jönni. Egy ventilátor kell rá és működik. Még jó sok bordát is hegesztettem bele, javít valamit a helyzeten, de a tökéletestől fényévekre van. Szóval ajándékba adom.
Köszi de teljesen légfűtésre rendezkedtem be. Nincs se vizes rendszerem, radiátorok sem, és gáz sincs bevezetve. Csak fatüzelés van és hőszivattyú lesz hozzá, egy levegő-levegő inverteres klíma képében. Kicsi ház....semmi bonyolult. Mindkettő - a fatüzelés is és a hőszivattyús klíma is légfűtés. A házam ehhez lett kialakítva, légjáratozva.
Erre már van egy jobb megoldás. A betét köré építhetsz egy hőcserélőt, és a hőt egy vizes rendszerbe továbbíthatod, ami a falakon körbe helyezkedik el. ez egy új magyar szabadalom, hőtároló panalek alkalmazása. A panel lehet 1-10 cm stb vastag, és össze vannak kötve egymással. Egy szobába simán elhelyezhető vele egy tonna víz, ami jobb mint a tégla. A felületi terhelés kicsi. Kell hozzá egy Ladomat, és ennyi.
Lehet többféle megoldást is találni hogy ezt az elvet alkalmazd.
A víz hőfoka 40 fok körül alakul, és simán eltárolhatja a kitermelt hőt. Rá lehet kapcsolni a napkollektort is.
Előnye még az is hogy dekoncentrálja a hősugárzást.
A radiátorokkal ellentétben nem kell magas hő és gyors keringtetés.
Rákapcsolhatod a gázt is.
Tehát ez egy szétszórt puffertartálynak is nevezhető.
Ha mindenáron ragaszkodsz a kandalló betéthez működik azzal is, de nagy ajtót is be lehet építeni, nem kell ahhoz betét.
De bármit csinálsz a fő kérdés a tűztér és a hőkiemelés hatékonysága a kályhánál.
Engem nem izgat a tömegkályha, szeretem látni szépen a tüzet egy olyan - jó - berendezés ablakán, aminek rendes üvegmosása van. A betétem pedig épp ilyen. Alapvetés volt, hogy kandalló lesz. A ház kifűtésében is jó lesz. Amit el szerettem volna érni az inkább az, hogy a hőt amennyire lehet időben eltolva kapjam le róla, tehát kell egy tömegesebb burok, ami annyit segít, hogy levesz valamit a keletkező melegből és később lassan temperálgat még.......egytonnányi tégla azért valamennyit segíteni fog, és az épp elég is lesz!
Azért ha belegondolsz abba hogy tűzteret már lehet építeni 30-40 samottból is aminek az árából nem veszel még lemezkandallót sem, és van egy jó tégla kályhád, ha már úgy is körbe akarod rakni téglával szerintem sokkal jobban jársz mint a kandallót vagy a kályhát körberakosgatni téglával.
De próbáld meg és majd meglátod kinek van igaza, én már innen megjöttem!
Megcsinálni megcsinálhatod. Szerintem ez más kategória, mint nem szabványosan beépíteni a betétet.
Hogy mennyire működik majd, azt majd megláűtod.
Ugye alapvetően míg a tűz ég, akkor valóban kicsi légáram kellene. De ahogy melegszik a betét, az egyre gyorsabb lesz, még a meleg intenzitásától is.
Aztán mikor nem ég a tűz, hanem már a tégláról akarnád levenni a hőt, akkor nagyobb keresztmetszeten kellene áramoltani. Ezt kellene megoldani igazából.
Akár úgy, hogy fixre méretezném a konvekciós levegő belépő és kilépő réseit, akár úgy, hogy állítható zsalus kilépő pontokat csinálnék rajta fent - amit egyébként a kandallóépítők nem szeretnek beépíteni, nehogy lezárva maradjon és tönkre menjen a betét. Dehát nem vagyunk már gyerekek és tudunk felelősséget vállalni a tetteinkért......
Én arra gondoltam - mivel van egy jó betétem ami 12 kw névleg - hogy ha körbeépíteném, éspedig úgy, hogy a légrést optimálisan meghagyva építeném de nem egy brutál légáramlást alakítanék ki, hanem egy lassabb, gyengébb légáramlást, épp annyira gyengét, hogy még a betét ne károsodjon - akkor a gyengébb áramlás jobban felmelegítené a kisméretű téglaburkot, ami időben eltolva dobná vissza a hőt a házba. Az nem lenne baj, ha a belső oldala melegebb lenne, ez amúgy is elkerülhetetlen, de ez is a lakásban köt ki, hisz a konvekciós burok hője máshol nem is tud. Csak lassabban adná vissza. Ez azért is lenne jó, mert ez esetben nem kéne "csutkára" visszafojtva kandallózni, és mégis lenne időbeli eltolódás a hőleadásban. Az sem baj, ha a téglaburok akár felmenne a plafonig, legfeljebb a teteje felé melegebb lenne, de ez nem gond. Csak az alsó 30 cm nem kapna effektív hőt a betéttől, de a többi tégla oda is átadna vmennyit. A házam hőigénye max 3 kw lesz -15 foknál. De egy tömegkályhát a födémem nem bír el, viszont egy 1-1,5 tonnát még igen. Abban biztos vagyok, hogy egy 300 fokos tűztér hát-és oldalfal egy körben 10 cm-re épített téglaburkot tuti felmelegít 70-80 fokra - mert a 30 cm-re lévő fal is volt 60-70 fok, úgy, hogy szabadonálló betét sugározta meg hővel. A konvekciós levegő 80-120 fok környékén van, ebből kapna bőven a téglafal és a betét sugárzásából is.
"Csak azért értetlenkedek, hogy a betét körbeépítése kisméretű téglával hőtárolásra nem jó,"
Ezt nem tudom, hogy ki írta, hogy nem jó a kisméretű hőtárolásra. Szerintem jó.
Csak az a kérdés, hogy hová tesszük, mennyire tudjuk felmelegíteni,....... Tehát az alkalmazása, a környezet,...
Ha az a tégla ott a betét mögött 60-70 fok volt? Azt el tudom fogadni. Mert ezt a betét külső bordás felületének sugárzó hője melegítette fel.
De gondoljuk végig!
Ha a betétet körbe építed km téglából, akkor annak csak a belső felülete lesz 60-70 a külseje nem lesz több mint 30-40 C fok. És ez igazából csak a betét körüli teéglákra igaz. A fenti palást részben, mivel ott a füstcső már nincs olyan közel, nem melegíti fel a fenti részt. Ezért is szokták a palást részt már Kalc.szilkát lapból vagy más szigetelő jellegű anyagból építeni.
Oda meg nem tudsz, abba a 60-70-80 cm magasságban 300 db téglát beépíteni.
De ugye ezek a normál kandalló betétre vonatkoznak, amit konvekciós légrés elválasztásával külső burkolati falal/palásttal látnak el.
A Szentpet álltaliu felvetés más. Ott már a betétet konvekciós résszel, és külső lemez burkolattal már a gyárban ellátták.
Kidolgoztunk egy végrehajtható technológiát arra, hogy ha valakinek van egy Wamsler kandallója, vagy egyszerű öntöttvas fémkályhája, a nagy méretűek közül, akkor ha nincs lehetősége tömegkályhát építeni mit tudna tenni a hatékonyság növelésére.
A megoldás problémás, mert ha a fémkályha beépítésre kerül, nem nagyon fogja bírni a megterhelést csak akkor ha viszonylag kevés fával fűtik de azt persze többször is megtehetik. Ez kb egy alkalommal 5-6 kg fát jelent, de ezt naponta többször betehetik.
A kályha hőálló és hőtároló anyaggal van körbeöntve (olyan mint a beton) és ezt határolja egy új lemez burkolat kívülről.
A hőkiemelést egy speciális rendszer hajtja végre a kályha felett, a huzat nincs jelentősen korlátozva, nincsenek járatok, a füst iránya megegyezik a kémény eredeti irányával.
Lehetőség van akár vizes hőcserélő bekapcsolására is.
A költség nem jelentős, otthon is létre lehet hozni bárkinek, szakképzettség nélkül.
A hőtároló tömeg a helytől függ, lehet több száz kiló is. Külső szép burkolat is feltehető.
Az eredeti kályha (jobbak az öntöttvas fémkályhák nyilván mint a lemez) tulajdonképpen csak egy egyszerű tűztér lesz.
Szociális lakások, illetve kevésbé fizetőképes felhasználóknak megoldás lehet a hatékonyság növelésére korlátozott igények esetében.
Körberakni téglával nem sok értelme van, de jobb az is mint a semmi.
Csak azért értetlenkedek, hogy a betét körbeépítése kisméretű téglával hőtárolásra nem jó, mert nyáron, amikor próbálgattam a betétemet - ami nincs beépítve - a mögötte lévő 25-ös fal olyan forró volt ( kb 30 cmre van mögötte a betétnek ), hogy éppen érinteni lehetett 1-2 mp-re. Sacc/kb volt vagy 60-70 fokos. Ha van egy kisméretű tégla burok, ami 300 tégla esetén, egy 10 cm-es légréssel építve, több mint 1 tonna, az 1200 kg átlagban 40-50 fokos téglát simán produkál, ami egy igen alacsony hőszükségletű házat még sok óráig fűt.
