Keresés

Részletes keresés

comix1976 Creative Commons License 2012.06.21 0 0 40866

Cserépváralja - Cserépvár

 

 

Funkciója:

 

A vár funkcióját erősen meghatározta Árpád-kori szerepe. Mint láttuk, minden bizonnyal

a Panyitok hatalmát volt hivatott reprezentálni kifelé, nyugati irányba. Késő kö-

zépkori története során birtokközponttá vált, csekély méretű uradalmának (többek között

Cserépfalu, Tard, Mezőnyárád tartozott hozzá) gazdasági irányítását végezték innen. A

török megjelenésével végvárrá vált, Eger keleti elővára lett. Ez a szerepe azonban inkább

csak jelképes volt, gondoljunk csak arra, hogy támadás esetén inkább feladták, mintsem

védekeztek volna. Egyetlen komolyabb ostroma is csak egy napig tartott. Mint erősség,

egyedül a nyugati irányt tudta szemmel tartani. Utakat nem ellenőrizhetett, hiszen az

Egerből – Noszvaj–Bogács–Tard–Ábrány falvakon át – Miskolc felé vezető főútra nem,

vagy alig lehetett innen rálátni, mindössze egy rövid szakasz látszott belőle Noszvajnál

Csak jelentéktelenebb, környékbeli utakat tarthattak innen szemmel. Egy ilyen

eldugott helyen fekvő vár a kora újkorban legfeljebb portyák indítására volt alkalmas és

azok végállomásaként szolgált, erre több forrásunk is utal. Egyetlenegy szerepet tudott tökéletesen ellátni, amely részben hadi, de inkább gazdasági

funkció volt. Mint uradalmi központ, tárolóhelyként szolgált. Ennek fő elemeit – a

várbéli tárházon és a pincéken kívül – a Vár-hegy nyugati, délnyugati oldalában található

12, tufába vágott gabonatároló verem alkotta Hogy mikor alakították

ezeket ki, sajnos nem tudjuk.

 

   

 

 

 

A vár használata során is csak egyszer említették meg

őket, az 1568-as várleltárban: Tardon összeírtak harmadfél asztag árpát, amit a vár alatti

vermekbe kell tölteni.22 Valószínű, hogy nem egyszerre készítették őket és nem is volt

egyszerre mindegyik használatban. Annyi gabona nem is lehetett a teljes uradalomban,

hogy mindet kihasználják – Nováki Gyula számításai szerint a 12 verem összesen 626

m³, azaz 452 tonna befogadására lett volna képes.23 Hasonló gabonásvermeket találunk

Egerben, Boldogkőn és Sárospatakon is. Ha megvizsgáljuk Eger vermeit, melynek Cserép

elővára volt, akkor megállapítható, hogy ugyan számszerűen nincs nagy különbség Eger

és Cserépvár között (Egerben 9, Cserépváron 12 ismert gabonatároló volt), azonban átlagméretük

nagyon eltérő: Egerben 18 m³, Cserépváron 52 m³. Ha Boldogkő várát – ahol

6 gabonatárolót mértek fel – egy „átlag” várnak vesszük, ahol csak „saját használatra”,

az uradalom gabonáját őrizték, ott is csak 28 m³ az átlagméret.

 

 

                                         

 

 

 

Miért kellett egy kis uradalommal rendelkező, kis méretű várnak ilyen sok és ilyen

nagy gabonatároló? Az 1568-as várleltár bizonyítja, hogy az uradalom gabonáját tárolták

itt, de esetleg felmerülhet, hogy a végvári időszakbanaz egri vár számára is őriztek itt

terményt. Erre lehet utalás a visszafoglalásról szóló forrásunk: „Caraffa az utakat elzárta,

hogy a városnak [Eger] se Cserépről, se Sirokról, se Szarvas-kőről élelmet ne hordhassanak

…”.24 Márpedig Cserépvár gabonatárolói alkalmasak lehettek arra, hogy Eger

élelmiszerraktáraiként szolgáljanak.

Hogy valóban betöltött egy ilyen raktári funkciót Cserép, az bizonyítja, hogy a visz-

szafoglalás után „meglehetős mennyiségű gabonát, mézet és más élelmiszereket” találtak

itt, amelyeket azonnal eladtak a miskolciaknak.

 

 

Felépítése :

 

A vár területe 5165 m² a belső váré mindössze 1717 m². Két nagyobb egységből állt: az egyik a külső, fa-földszerkezetű palánkvár, melyet a 17. századi források Cselebi-palánknak neveznek. A másik a kb. 40 m átmérőjű, ovális alakú belső vár. Az eddigi kutatások eredményeként Cserépvárat leginkább egy cölöplyukakba állított palánkkal, ezen belül pedig kettős ovális fallal övezett kis területű belsőváras elrendezésű erősségként kell elképzelni, melyet a 16. században a tűzfegyverek terjedése miatt egy kisebb bástyával erősítettek meg.

                                 

 

Feltételezhető, hogy az Árpád-korban fapalánkkal körülvett erősség leégett, azt a 14. században az egykori palánknál valamivel kijjebb egy 1,6-1,9 méter széles, törtkőböl épült, habarccsal rakott belső falövvel vették körül. Majd a 15. vagy a 16. században ezzel párhuzamosan kb. 2 méterrel kijjebb egy újabb, helyenként 2-3 méter széles és 4-5 méter magas külső falövvel kerítették körbe. Ehhez épült a 16. század második felében egy kisméretű, a falból mindössze 1,5 méterre kiugró, 7 méter széles bástya. Kis mérete miatt az is elképzelhető, hogy nem bástyáról, hanem csak a falat megtámasztó támpillérről van szó. Ezt egy 12,5 méter széles várárok vette körbe, melynek külső oldalán újabb palánk épült ki.

A várfalak előterében azok leomlásából származó másod- és harmadlagos törmelékhalom található, mely a vár 18. századi pusztulásának következménye. A 2009-es feltárások során felszínre került egy 26 méter hosszú falszakasz, mely a vár külső falövét alkotta. Ennek két építési periódusát sikerült elkülöníteni. Az első egy 2,5 méter széles, közepes méretű tört kövekből rakott közel függőleges fal. A második - feltehetőleg az 1614-es török átépítés eredménye - az északnyugati fal elé nagy görgetegkövekből épített erősen döntött ún. ciklopszfal. A belső vár épületeiről egyelőre nincsenek információk, csak ciszternáját találták meg. A 18. századi elbányászás során az egész belsővárat, de különösen déli oldalát elpusztították, csak a meredek oldala felőli külső falak alapjai maradtak meg.

comix1976 Creative Commons License 2012.06.21 0 0 40865

A túra első állomása a Bükkalja  vadregényes vidékének egy markáns kis erőssége, a Cserépváralja határában található Cserépvár volt.

                                                        

                                                     

 

Cserépvár feltérképezésénél figyelembe vettem az archív topik hozzászólásokat, és ezeket kiegészítve szeretnék egy átfogó képet adni a túra első helyszínéül szolgáló műemlékről.

 

 

 

Megközelítése:  Déli irányból a Tardot Cserépváraljával összekötő műútról –Cserépváralja előtt kb. 200 m-el – leágazó aszfaltozott mezőgazdasági úton lehetséges. Az aszfaltozott út KB. 1 Km után egy üdülőben ér véget. Maga az aszfaltozott út nyomvonala vagyis ez a megközelítési irány is  az újkor szüleménye, hiszen a Várhegy alá épített L’Hullier kastély megközelítésére építették ki az első katonai felmérés tanúsága alapján. Az üdülő kerítése mentén haladva (a piros jelzés irányát figyelmen kívül hagyva) kb. 10 perc kényelmes séta után érjük el a vár területét.

 

               

 

   

 

 

Története:

A vár építéséről adat nem maradt fenn. A helyi hagyomány szerint egy avar földvár helyén építették, ezt a kutatásoknak még sem igazolni, sem cáfolni nem sikerült. A hasonló várakról szerzett ismeretek alapján valószínűleg a 13. század második felében épült. A közelében álló falut már a vár felépülése előtt is Cserép néven említik az oklevelek (1214), területe pedig egy 1248-as oklevél szerint nem tartozott a községhez, így kizárható hogy a várat és a falut is egy Cserép nevű személyről nevezték volna el. A vár a Miskolc nemzetséghez tartozó II. Panyit birtokában lévő Tard vagy Tárnokbála területén állt. A Panyit-nem a 13. század második felében építette fel a közeli Éleskő, hogy ellensúlyozza a rivális Ákos-nemzetség Dédesen felépült erősségét. Vélhetően ugyanilyen rivalizálással készült Cserép vára is, amely az egri püspök által Füzér-kőn emelt vár "ellenváraként" épülhetett.

 

                                        

 

 

 Szörényi Gábor András:

„Kihez köthetjük az Árpád-kori erődítés építését? Korábban, a várak jellegzetes 14. századi

elnevezési szokásai alapján, a Cserépvár elnevezésből indultunk ki. Eszerint a vár első építtetője, vagy birtokosa egy Cserép nevezetű nemesi személy lehetett, akit a szomszédos Cserépfalu településével is összekötöttünk, ám ezt cáfolják az okleveles adatok. A vár építését az Árpád-kori leletek és a hasonló jellegű várak alapján a 13.

század második felére, végére helyezhetjük. A Cserép elnevezés azonban már jóval korábban,

helynévként jelent meg, 1214-ben Cserépfalu esetében, amely ekkortól hosszú időn keresztül azegri püspök falvai közé tartozott. A vár első birtokosának, vagy építtetőjének tehát nem lehetett a neve Cserép. Cserépfalu következő, 1248-as határjárását vizsgálva még egy meglepő adatot találunk. Ebből kiderül, hogy a falu középkori „közigazgatási”határain kívül esik a Vár-hegy, azaz nem is ezen településhez tartozó földről volt szó.

Csak sejthetjük, hogy ha nem Cserépfalu, akkor Tard, vagy a középkor folyamán elpusztult Tárnokbála határaiba eshetett a területe. Talán ezt bizonyítják a vár pusztulása utáni, 18. századi birtokviszonyok is, amikor Tard helynevei között szerepelt a Karud (a vártól keletre lévő szomszédos hegy), a (már említett) Mangó, a

Török-rét (a vártól északnyugatra) is, tehát a teljes várkörnyék (Takács 2002: 55).

Tardot és a tőle északra fekvő Tárnokbála falut a 13. század folyamán szerezte meg a Miskolcnembéli Panyit. A két település mellett vélhetően a mai Vár-hegy területe is a tulajdonába került. Új birtokának szomszédságában a tulajdonos az egri püspök igen korán, már 1248-ban várat építtetett. A Panyitok megyebéli hatalmi ambícióit tekintve

feltehetőleg ezt nem hagyták figyelmen kívül és tardi/tárnokbálai birtokukon szintén erődítést emelhettek, egy olyan helyen, amelyet jól láthattak Cserépfaluban és Noszvajon, az egri püspök falvaiban. Így a „vár várat szül” elv alapján Cserépvár

első építési periódusa is feltehetőleg beilleszthető a késő Árpád-kor nemesi várépítési hullámába.”

 

 

A 1330 körül, a Miskolc-nemzetség kihalása után előbb rokonaik, a Szécsiek tulajdona, majd 1364-től királyi, a 15. században királynéi birtok lett, végül a 15. század közepétől újra magánkézbe került. Tulajdonosai gyakran változtak, a Rozgonyiak után a Szomszédvári, a Pohárnok, majd újra a Rozgonyi, aztán a Héderváry és a Báthori családok birtokolták. Az 1458-61 közötti pereskedés oklevelei szerint a váruradalomhoz ekkor hét falu tartozott,magát a várat 1458-ban felosztották. 1552 után a törökök több alkalommal is elfoglalták a várat, de megtartani csak Eger 1596-os megszerzése után sikerült nekik, miután az őrség elhagyta azt. Cserépvár Borsod vármegye egyetlen, tartósan török kézre került vára lett, melyek 1614-ben részben felújítottak. „Forrásaink szerint összesen 12 ács és kőfaragó dolgozott az egri dzsámi és a cserépi vár felújításán 100 napig. A kifizetett munkabérek és a 100 munkanap azonban csak kisebb mértékű javítgatásokra utalhat. 1644-ben a közeli magyar várak őrsége két napig blokád alatt tartotta Cserépvárat, de elfoglalniuk nem sikerült.

 

                                                      

                                               

 

1644-ben diósgyőri, füleki, putnoki és szécsényi vitézek két napig blokád alatt tartották a cserépvári és szarvaskői törököket, de visszafoglalni természetesen nem tudták.”

Csak Eger visszafoglalása után, 1687. október 30-án szerezte vissza Corbelli ezredes egysége, a Gondola-lovasezred. A külső védműveket felégették, a várban és a közeli tárolóvermekben talált élelmiszert pedig Miskolc városának adták el. 1688-ban Giacomo de Rossi rézmetszetet készített Eger visszafoglalásáról, ahol a vár több elővárát, köztük Cserépvárat is bemutatta, mely ennek egyetlen, de vitatott hitelességű ábrázolása. 1697-ben Buttler egri főparancsnok sürgette a vár felújítását. Ugyanebben az évben itt végezték ki a Hegyaljai felkelés néhány résztvevőjét, a Rákóczi-szabadságharc alatt pedig a kurucok itt tartották fogva az egri püspököt. Ezután a vár pusztulása felgyorsult, 1719-től a francia eredetű L'Huillier család tulajdonába került (L’Huillier Ferenc egri várkapitány vásárolta meg), a családfő, Ferenc pedig a felsővárat kőbányaként hasznosította, amelynek elhordott építőanyagból Cserépváralján kastélyt emeltetett (mára ez is elpusztult).

comix1976 Creative Commons License 2012.06.21 0 0 40864

Bevezetés

 

 

Őszintén bevallom, hogy ezt a túrát  májusra terveztük. Egy ilyen vártúra szervezésénél az ember szinte biztosra akar menni. Ha a baráti körnek is jó az időpont, és elengedték a munkahelyéről, akkor jön a pénz megszerzése és a családdal való egyeztetés.

Ha minden klappol, akkor is ott van az időjárás.  Az a fő rizikó, mert ha az ember rááldozza a rengeteg pénzt, és időt, még az időjárás így is kitolhat vele. Én májusban szerettem volna biztosra menni, halasztottam 1 hónapot, de végeredményben 1 hónap múlva is olyan változékony időt fogtunk ki, mint abban a májusi időszakban, mikor a halasztás mellett döntöttünk.

Mivel nyáron még rengeteg túratervem van, és hogy ne halasztódjanak a lehetőségek, lesz ami lesz alapon az indulás mellett döntöttünk.

 

 

                                                      

 

 

 

A túra útvonala a Bükk-aljától kiindulva  Szomolyán és Szarvaskőn át átölelte a Bükk teljes Északi részét érintve Borsod Abaúj Zemplén északnyugati csücskét és a Mátra vidékének egy piciny szeletét.

A három nap alatt   722,6   km-t  tettünk meg  és  10 helyszínt látogattunk meg.

 

 

1.)    Cserépváralja-Cserépvár

2.)    Szomolya Kaptárkövek

3.)    Szarvaskői Vár

4.)    Bálapátfalva Kolostor

5.)    Dédes vára

6.)    Szuhogy-Csorbakő

7.)    Szendrő Alsó és Felsővár

8.)    Szentlélek Pálos Kolostor

9.)    Recsk Nemzeti Emlékpark

10.)  Mátraderecske Kanázsvár

comix1976 Creative Commons License 2012.06.20 0 0 40863
Holnaptól. Rendszámtábla pótlás, bejárati ajtó csere volt napirenden. Holnap délutántól indul a cikksorozat, amiben számítok újra közreműködésedre. CSAnMArcos kommentjeire és a fórumtársakéra nemkülönben.
Előzmény: Nagyon Várbarát (40862)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.20 0 0 40862

1 hete ígértél vártúra beszámolót. Mikor kezdesz neki?

Előzmény: comix1976 (40844)
Törölt nick Creative Commons License 2012.06.19 0 0 40861

Elég kicsi a valószínűsége, hogy a Mátraban leszek, de ha mégis úgy alakul jelentkezem. 

Sástó helyett inkább a Túra-Campinget ajánlom Parádon. Itt még viszonylag megfizethető áron meg is tudtok vacsorázni. Ha már erre jártok Oroszlánkővel is érdemes számolni. A várhegy aljáig fel tudtok menni autóval, útközben pedig a munkatábor is beleférhet. Mindazonáltal meg kell jegyeznem, hogy itt alig maradtak falak. 

Előzmény: Sir John B. (40849)
Törölt nick Creative Commons License 2012.06.19 0 0 40860

Jó meglátás! Szerintem is ez tűnik a legvalószínűbbnek. 

Jól látszik a belső oldalon is, hogy a tégláből készült köpeny egy utólagos átépítés eredménye. Feltehetőleg ugyanekkor falazhatták be a korábbi lőréseket is. 

Előzmény: C SanMarcos (40851)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.19 0 0 40858

Ha elkészül a kanázsvári tereprendezés, feltétlenül írd meg. Nagyon szeretném felkeresni, természetesen a te értő kalauzolásod mellett.

Előzmény: Törölt nick (40856)
Andorkal Creative Commons License 2012.06.18 0 0 40857

Törökkori földvár maradványait találták Tihanyban

Barokk kori sírokat is találtak a Pisky sétány feltárásakor. Tovább »

forrás: Index.hu

Törölt nick Creative Commons License 2012.06.18 0 0 40856

Szólhattál volna! Én is otthon voltam 7végén.

Kinéztem a Kanázsvárhoz is. A várhegy megtisztítása még csak részlegesen fejeződött be. A középkori út immár tiszta és ugyanez elmondható az elővár árkáról is. Az északnyugati oldal sziklafalai is teljesen kiszabadultak a növényzet alól, de van még mit tenni. Remélem hamarosan az egész elkészül!

Előzmény: Nagyon Várbarát (40852)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.18 0 0 40855

Köszönöm!

 

Tehát orvosi ziliz vagy másképpen fehérmályva:

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_ziliz

Előzmény: temetvényi farkas (40854)
temetvényi farkas Creative Commons License 2012.06.17 0 0 40854

Orvosi ziliz.

Előzmény: Nagyon Várbarát (40852)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.17 0 0 40853

Jövőre ismét elmegyek Sirokra, hátha addigra már elkészül az alábbi tervezet:

 

 

Előzmény: Nagyon Várbarát (40852)
Nagyon Várbarát Creative Commons License 2012.06.17 0 0 40852

A vasárnapi tikkasztó hőség ellenére elbuszoztam Sirokra, hogy a várjátékok mellett szemügyre vegyem a legújabb renoválásokat. Képes riport a helyszínről:

 

C SanMarcos Creative Commons License 2012.06.17 0 0 40851

A borostyánkői, téglával bélelt bástyát a www.zamky.sk oldalán "valószínűleg vártömlöc"-ként azonosítják. A hegyesszögű csúcs mindkét oldalán mintha befalazott nyílások lennének.

 

 

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (40818)
kkn Creative Commons License 2012.06.16 0 0 40850

 A legváratlanabb helyen sikerült várélményhez jutnom. Egyben szerintem le van tudva az idei nyaralásom is. A munkahelyemről a héten Németországban voltam. A kolléganő majd egy évig volt itt betanulni anno, és járt errefelé, ezért amikor messziről láttam egy várat, mondta, hogy volt ott, és meg lehet nézni.

Délutáni kirándulásainkon meg is kerestük, bár nem ment egyszerűen, mert először egy másikba botlottunk ( nem volt internetünk, így az autó navijára hagyatkoztunk, hogy milyen látványosságokat ad ki, és melyik lehet az ). Az zárva volt, csak kívülről néztük meg.  A másikban üzemelt az étterem, és a várkastély szabadon bejárható. A rossz idő miatt majdnem egyedül voltunk. Tiszta labirintus volt, és gyönyörű panoráma, csodás építmény, így romosan, félig renoválva is.

 

Mivel itt szinte minden külföldi helyet is felismernek, így először csak rejtvényként rakom ki a képeket. Hol járhattam? Egy fürdőhely szomzédságában van mindkét vár, amik a helyi főhercegség őrgrófjaié voltak. Az első három a zárt, a többi a másik.

 

 

 

 

 

 

 

Sir John B. Creative Commons License 2012.06.16 0 0 40849

Várbarát találkozó!


2012. július 7-8, mátrai várak látogatása.


Szállás lehetőleg egy helyen,hogy este is össze tudjunk gyűlni pl. a tűz mellett.
Szállás terv: Vagy Mátraháza Sástó (amit jelenleg felújítanak, utána kérdezek majd,hogy mikor fogad vendégeket. vagy Túra-Camping (Parád)

Ha meg van a végleges létszám foglalok :)

Természetesen mivel camping lehet sátorozni is,de azt külön jelezzétek.

 

Várcélok:

Benevár, Markaz, Kanázsvár, Kisnána, Sirok

(A várak meglátogatásának sorrendje közös egyeztetéssel történik majd :) )
Ötleteket továbbra is nagyon várok.

 

Jelentkezzetek minél többen!

 

 

Sir John B. Creative Commons License 2012.06.15 0 0 40848

Igy van,a templom belsejéhez nem nyúltak. A feltárás csak a kolostor falainak kiásására szoritkozott. Pedig valóban szép dolgok lehetnek még a templom falai körül a föld alatt.

Előzmény: Törölt nick (40846)
barkócza Creative Commons License 2012.06.14 0 0 40847

Aha! Lehet 15-20 éve is, hogy Éleskőn jártam. Egyébként így korrekt.

 

Majd megnézem, van-e diám.

Előzmény: comix1976 (40844)
Törölt nick Creative Commons License 2012.06.14 0 0 40846

Köszi! Jól gondolom, hogy a templom belső részében nem folynak feltárások? Kíváncsi lettem volna, hogy a leomlott faragott kövek mennyire maradtak meg a rétegekben. 

 

A sok érdeklődő jó jel lehet a jövőre nézve!

Előzmény: Sir John B. (40843)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40845

Plusz köszönet eric7-nek is Kanázsvár megközelítésével kapcsolatos információiért!

 

Megtaláltam a felvezető utat, nagyon szép munkát végzett az önkormányzat!!!! Le a kalappal!

Előzmény: comix1976 (40844)
comix1976 Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40844

Sziasztok!

 

Megérkeztem kalandos 3 napos Bükk északi részét plusz egy kis kitérővel Csorbakőt és Szendrőt és a Mátrát is érintő vártúránkról.

 

Az elmúlt 3 napban a következő helyszíneket kerestük fel:

 

- Cseráváralja: Cserépvár

 

- Szomolya: Kaptárkövek és Tájház

 

- Szarvaskői vár

 

- Bélapátfalva

 

- Dédes vára

 

- Szuhogy: Csorbakő

 

- Szendrő Alsó és Felsővár (Beszámoló a Kilátó építéséről illetve a DK-i torony rekonstrukciójáról.)

 

- Szentléleki Pálos Kolostor (régészeti feltárás és állagmegóvás-helyzetjelentés)

 

- Recski Munkatábor : Nemzeti Emlékpark

 

- Mátraderecske: Kanázsvár

 

Szilvásvárad - Éleskő várát az időjárás és két nem elhanyagolható szempont miatt augusztusra kellett halasztanom.

 

A Bükki Nemzeti Park igazgatóság fokozottan ellenőrzi az Éleskővár és Dédes Kisvár környékét.

Az ok prózai : védett ragadozómadarak költési helye az említett két erősség, és a szakemberek-ellenőrők 06.30-ig járőrőznek a környéken védve a fészkeket. A Bírság 100.000 Ft. 06.30-a után írásos engedéllyel lehet megközelíteni az Éleskővár környékét. Ez az oka annak is, hogy miért nincs túristajelzés Éleskőhöz.

Nem tudnák kontrollálni a védett fészkeken át vezető túristaforgalmat. A következő hetek az engedélyek beszerzésének időszaka. Vissza akarok menni, mert állítólag olyan falszakaszokat tudnak mutatni a szakemberek, ami a Nováki-Sándorfi féle alaprajzon nincs rajta. Ez a másik ok amiért várok, mert ha ez igaz,

még meg is éri várni...Szóval Éleskő várára visszatérek augusztusban.

 

 

Köszönet a SirJonh B-nek, vigi68-nak, Gregóczki Gábornak a szendrői önkormányzattól, a Szilvásváradi Erdészetnek, a Barlang Bt-nek, és az Országos Meteorológiai Szolgálat Miskolci ügyeletének.

 

A beszámoló az elkövetező napokban várható.

Sir John B. Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40843

Nagyjából 2 hete jártam arra,május végén. Körülbelül annyi a változás,ami a képeken is látható. A kolostor alapfalait kiásták,de az állagmegóvás akkor még nem vette kezdetét. A boltiv alatt még mindig ott volt a tartóállvány,még ennek megerősitéséhez sem kezdtek hozzá. A helyről egyébként ki lehet jelenteni,hogy igen népszerű kirándulóhely,mert kis csapatunkkal együtt(4fő),kb. 30-40 túrista tartózkodott éppen a romoknál.

Még pár kép:

 

        

 

  

 

 

Előzmény: Törölt nick (40838)
Törölt nick Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40842

Találtam több XVI. század elejéről való oklevelet, melyekben említést tsznek Sárkány Ambrus pozsonyi ispánról is. Esetleg utánna, de inkább az ő családja után kaphatta a vár a nevét. 

Előzmény: Nagyon Várbarát (40811)
zsoltikapék Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40841

Ez volt a jégverem!

 

Előzmény: zsoltikapék (40840)
zsoltikapék Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40840
Előzmény: zsoltikapék (40839)
zsoltikapék Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40839

Sajnos a pincékben nem jártam! sokat voltam már a várnál hiszen tőlünk kb 20 km. A várárokban ma is láthatóak a bejáratok uj falazott kapukkal ,betonozva. Én szerintem is tároló helységek lehettek valószinűleg 1700-1800 körül. A várban egy időben levéltár volt és szovjet katonaság is állomásozott benne de ezeket nem ők épitették( igaz van egy rab verem is a várárokban vagyis a helyiek ezt mondják amit a szovjetek épitettek és megvan most is a hidtól balkézre) Érdekes a jobboldali járat ami a vár felé kanyarodik.

Közelebbit én sem tudok róla ezért is érdeklődöm hátha valaki tud még róla valamit. Esetleg Vlci-Tcik

A vár honlapján van pár fénykép is róluk: Modry Kamen

 

http://old.snm.sk/?lang=svk&org=12&section=expo&id=156

Előzmény: Törölt nick (40838)
Törölt nick Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40838

Mikor jártál arra és mit láttál? Lehetne némi beszámolót kérni a képek mellé?

Előzmény: Sir John B. (40834)
Törölt nick Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40837

A korukat illetően lehet tudni valamit? Véleményem szerint a környéken termelt javak tárolására szolgálhattak. Talán jégverem is lehetett bennük.   

Előzmény: zsoltikapék (40836)
zsoltikapék Creative Commons License 2012.06.13 0 0 40836

Bocsánat hogy eddig nem jelentkeztem!

Egyéb okok miatt nem irtam de folyamatosan követem a fórum életét.

Tegnap találtam az alaprajzot a Kékkői vár árkában lévő pincerendszerről , megosztom veletek hátha valaki valami bővebbet is tud róla:

csak ekkorában tudtam felrakni sajnos...

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!