Az emberi agy a legutolsó pillanatig küzd létéért.
Akkor is, ha már kín az élet, kiszolgáltatottság, szenvedés, és a tudat menekülni vágy mindentől, a végső pillanatokban utolsó-végső boldogságot kíván.
Sajnos nem adatik meg csupán szerencséseknek a befejező adrenalinlöket végső gyönyöre.
A sok beképzelt hitterítő ájtatosmanó egyike sem tapasztalta meg a legközelebbi szerette hosszú szenvedését, amikor az Isten sem segített, az elérkező utolsó perceket, amikor csupán reszkető kézfogással, halovány mosollyal búcsúzott, akit oly nagyon szeretett.
"Szerintem az emberi gondolatokat eleve 2 részre kell választani: Az egyik, amit mindenki tud, a racionális gondolkodás, ez az emberi részünk. A másik az Isteni kapcsolaton alapul, ha úgy tetszik megnyílik egy csatorna. Nos szerintem még az első sem köthető a fizikai agyunkhoz, az agyunk sztem. csak egy interface féle a lelkünk és a 3D-s fizikai világ között. Csak egy eszköz, hogy létezni tudjunk itt a Földi szabályrendszer szerint."
...hííjjjjj a mindenit....micsoda szárnyaló képzelgés....!:-)))
...hmmm...de jó sci-fi író lett volna előled.......kár érte...:-(
ha a rossz hajtja őket: Egyszerűen csak fel szeretnék használni a vallást a hatalmuk megerősítéséhez, az emberek irányításához.
ez ugyan nem tartozik a valláshoz, de annál érdekesebb, hogy miért van számos embernek olyan nagy szüksége a hatalomra, hogy nem válogat az eszközökben?
úgy tűnik, hogy ha valaki gyerekkorában nem kapja meg a számára minimálisan szükséges szeretet-adagot, akkor ez hiányérzetet hagy benne. (a szeretet itt ítélkezés nélküli és feltétel nélküli elfogadást jelent.)
ennek a hiányérzetnek a következtében egész életében mohón keresni fogja azokat a helyzeteket, ahol valamit be tud pótolni a gyerekkorában elmulasztott szeretet-élményekből. ez persze lehetetlen: az a pótlék, amit felnőttként meg akar szerezni, nem helyettesíti a gyerekkori élményt, mert arra ott és akkor, gyerekkorában lett volna szükség. a szeretet-mohóságtól szenvedők (kisebb-nagyobb mértékben, de az emberek többsége ilyen), különféle stratégiákat alakítanak ki. Ezek mind arra irányulnak, hogy valamilyen módon elkerüljék az esetleg negatív véleményként megfogalmazott ítéletet.
- folyamatosan provokálja az olyan helyzeteket, amikor a másik ember bizonyítja a felé irányuló szeretetét, addig is megússza, hogy számára fájdalmas ítéletet mondjanak róla. ezt a provokációt azonban kevesen tűrik el hosszabb ideig. - aláveti magát, abban bízva, hogy amíg hűségesen szolgál, nem fogják bántani. valójában azonban aki aláveti magát, abba szoktak csak igazán belerúgni. - hatalmat gyakorol mások felett, hiszen aki fölött hatalma van, az engedelmesen szereti majd (reményei szerint), de legalábbis nem meri bántani. a kudarc ott rejlik, hogy hatalommal ugyan sok mindent ki lehet préselni az emberekből, de szeretetet pont nem. - bezárkózik (érzelmileg), senkit nem enged közel magához; így ugyan nem kaphat szeretetet, de abban bízik, hogy nem is bánthatja senki. a magánytól és a szeretet hiányától viszont folyamatosan szenved.
legtöbben ezt a négy stratégiát követjük, esetleg többet is, felváltva, így próbáljuk megvédeni magunkat a fájdalmas élményektől.
Szerintem az emberi gondolatokat eleve 2 részre kell választani: Az egyik, amit mindenki tud, a racionális gondolkodás, ez az emberi részünk. A másik az Isteni kapcsolaton alapul, ha úgy tetszik megnyílik egy csatorna. Nos szerintem még az első sem köthető a fizikai agyunkhoz, az agyunk sztem. csak egy interface féle a lelkünk és a 3D-s fizikai világ között. Csak egy eszköz, hogy létezni tudjunk itt a Földi szabályrendszer szerint.
Na gyerökök. Megvan a megódás. Mindig is az orrunk előtt vót. Túl eccerű, túl kézenfekvő vót ezénem vettük aztat észre..
Mondom akkó.
Szal Isten létezésére kéremszépen a tökíletes biznyonyíték a Karácson vaze..
Há ha nemlenne a jóisten akkó hogyabánatba lenne különben telepakóva a karifa alja..? He? Mi? Na? Ugyi? Ugyi? Mondomén, itt van a kakukktojás felásva..he..
Há ámbörök há gyüna Gyézuska minden évben karikór, ha nem lenneja jójisten akkó hogy gyühetne a Gyézus monnyátokmámeg? Sehogy! Tehát mert gyönagyézuska akija fija ugyi, azé biztossan van jójisten is... Illen eccerű ez tesókáim, szal a témát le is lehet zári, bé vagyon bizonyítva ez is mint a többi okosság...
Szerintem az emberek, ha megtapasztalják milyen érzés ez a kapcsolat és hogy megváltoztatta az életüket, annyira meg szeretnék ismertetni másokkal is, hogy túlzásokba esnek. Ez volt a "jó" motívált magyarázat, ha a rossz hajtja őket: Egyszerűen csak fel szeretnék használni a vallást a hatalmuk megerősítéséhez, az emberek irányításához.
sokat kutatták, de a fiziológiai magyarázatok több mint homályosak. mondjunk inkább úgy, hogy akinek elég erős prekoncepciói vannak, az készségesen belemagyaráz (vagy elhiszi a belemagyarázást).
prekoncepciók nélkül én csak annyit mondhatok, hogy az agyműködés elektrokémiai folyamatai és a tudati megjelenés, a konkrét képek közötti kapcsolatról gyakorlatilag semmit nem tudunk. erősen meglepne, ha pont az egyébként is talán legnehezebben kutatható terület, a halálközeli élmények kapcsán lenne egzakt magyarázat.
ebben nincsen állásfoglalás sem pro, sem kontra. a gondolkodás agyi folyamat, akkor is, amikor épp istenről gondolkodom. a halálközeli élmény is lehet agyi folyamat. amit ebből átél az, aki megjárta a peremvidéket (és emlékszik is rá), az már átszűrődik az illető kultúráján, neveltetésén, vallásán, felekezetén.
az az érdekes, ami ezeken a szűrőkön is átlátható, közös rész -- ez ugyanis nem csupán halálközeli állapotban átélhető.