az osveszteshez nem is kell csuszas a generaciok kozott. Ugy olvastam, az oszvesztest sajat csaladra alkalmazzak. Pl. a kozepkorban Budan elo otvosmester 10 fia kozul egyik elkoltozott Veszprembe, ketszaz evvel kesobb ennek egy noagi leszarmazottja hozzament a Budan maradt egyik fiver fiuagi leszarmazottjahoz, mit sem sejtven a kozos osrol. Maris vesztettel egy csomo ost.
Muris dolog ez az egesz.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra, végig is olvastam, és a sok hasznos infót köszönöm minden hozzászólónak. Én néhány éve kezdtem el kutatni őseimet, és még az adatgyűjtés részénél tartok, eddig nem is nagyon volt időm levéltárakba ellátogatni. Így 1790-körülig jutottam, és ezt a GenoPro-val rendszereztem is.
Az ősvesztéshez annyit tennék hozzá, hogy nem csak "a te ősöd az én ősöm is" , hanem az én ősöm az én ősöm őse (!) is. Gondoljunk arra, hogy 25 éves átlag-generációval számolunk, de ha egy ágon 20, másikon 25 év a generációkülönbség, hamar adódhat olyan, hogy elcsúszunk a generációk közt időben, és egyik ősapánk ükapja egy másik ágon is ősapánk...
Majd visszajönnék konkrét kérdésekkel, amint átrágtam magam a rengeteg hasznos linken, mindenkinek jó kutatást kívánok!
Én kb 3 éve kezdtem a családfámat göngyölni, egy fiatalon meghalt dédmama nyomán. Most ott tartok, hogy az Veszprém megyében 1895 után vannak anyakönyvi bejegyzések, amiket ingyen megtekinthettem az érintett járásban. A kat. pap meg egyénenként 700 forintot kér, márha megtalálja azokat az irományaiban.Jó nem?!
Szóval az 1800-as évek eljén tartok még 1 dédi ágon. Borzasztóan nehéz, mert oldalágak is kiderülnek, többszörös házasságok, vagy épp 8 Károly 6 generációban.
Figyelemmel fogom kísérni ezt a topikot, mert sok-sok jó dolgot írtatok. Cserébe én is megoszthatom veletek kutatási élményeimet.
Csak amatőr genealógusként mondom, de olvastam róla, hogy ezt hívják "Ahnenverlust"-nak, vagy ősvesztésnek.
Alapból valóban az volna, amit írtál, de mivel a te őseid másnak is az ősei, ezért végül mégsem az jön ki, hogy sokmilliárd ember élt az őskorban... :-)
ha megtalálom azt a könyvet, majd pontosan is leírom ezt, amit itt most elnyökögtem... :-))
Pár napja én is elkezdtem felgöngyölíteni a családfámat.
Egy számomra paradoxnak tűnő dolgot találtam az ősök kutatásával kapcsolatban.
Leírom miről is van szó, és ha tudtok rá magyarázatot, légyszíves írjátok le.
2 szülő, 4 nagyszülő...
Tehát 2n őse létezik mindenkinek.
n=az adott felmenői szint.
Tegyük fel, hogy 25 évet számítunk egy nemzedéknek, tehát azt mondjuk hogy átlagosan 25 éves korában született egy párnak gyermeke.
Akkor 1000 évvel ezelött egy ma élő embernek átlagosan 1,1x1012=1100000000000 azaz 1100 milliárd őse volt.
Ez viszont ellentmond azzal hogy ilyen sok ember nem is élt egy időben soha.
Hogy van ez?
Aki tudja írja meg!
Szia, köszönöm nagyon, és tök érdekes, amit írtál... az én üknagymamám 1930-ban halt meg, szóval valszeg nem ugyanaz a személy, de borsodi, és lehet, hogy köze van a családhoz... köszi mégegyszer, M
A szlovák telefonkönyvben megvan ez a név 3 példányban is, bár az egyiket elírták. (A residental telephone numbers-re kell kattintani, a Surname sorba beírni a név elejét (Szatv), az area telephone code sorba pedig 0-t.) Talán fel tudod venni velük a kapcsolatot.
Családfám elkészítéséhez gyűjtöm a Szatványi családra vonatkozó adatokat. Magamon kívül ezen a néven senkit sem ismerek.
A segítséget előre is köszönöm.
Szatványi József
az elveszett ösök egyrésze a kivándorlók között megtalálható.
Ez csak a Brémai kikötőből indulok listája, ergó észak amerika.
A délamerikába vándorlók olasz ikötőből indultak.
Tisztelt Kutatótársak!
Ősfám összeállitása során eljutottam borosjenői Szabó Andrásig, aki 1759 körül született és1816-ban halt meg Mátészalkán. Felesége Géresi Borbála 1830-ban halt meg Szamosszegen. Lányuk Terézia 1797-ben született Mátészalkán, férje V.Szabó József református lelkész volt. A család első ismert őse Dávid, 1608-ban a borosjenői vár
parancsnoka volt és Báthory Gábortól kapott cimeres nemeslevelet. Remélem, tud valaki segiteni a Dávid és András közötti hézag betőltésében.
Ehhez kapcsolódik a másik kérdésem:
Szabó András feleségéről, Géresi Borbáláról annyit tudok, hogy 1830-ban halt meg Fábiánházán lányánál Teréznél, ahol veje, V.Szabó József református lelkész volt.Géresi Borbála felmenőiről eddig semmit se találtam. Az ábra itt is a fentihez hasonló: Géresi István Apafi Mihálytól, 1675.jun.5-én kapott cimeres nemeslevelet. Tőle kellene levezetni a leszármazást Borbáláig.
Várva a hozzászólásokat,mindenkinek kivánok boldog ujévet
