2012. 06.24-én Csókakőn voltunk a családdal. Néhány mobiltelefonnal készített fotó:
A váron jelenleg szignifikáns változást nem észlelni, visont a vár alatti park egy újabb emlékművel(?) bővült, Horthy Miklós kormányzó mellszobrával.
Ott jártamkor aktivisták védték, hogy más aktivisták le ne öntsék festékkel, vagy meg ne rongálják.
Érdekes és elgondolkodtató szelete ez a mai magyar társadalomnak.
Természetesen a téma célja részemről a változások bemutatása, nem célom állást foglalni pro és kontra.
De a vár alatti park és Csókakő repertoárjába immár bekerült ez a szobor is. Hogy miért került oda, és hogyan illik ez a környezet kultúrális és történelmi profiljába, számomra rejtély... Egy nagy kérdőjel nekem ez az egész.
Én 4 részt láttam eddig, és egyik sem tetszett. Felületes, nem követi a kék túra vonalát. Oberfrank Pállal nincs semmi bajom, de az elmúlást sokszor hangsúlyozó mondandójával
az alkonyt és a csendet bemutató képekkel egy relaxációs DVD hatását kelti. Nem egyszer elbólintottam rajta én is. Nem hiszem, hogy a Mátrát bemutató rész felében a Somoskői várat kellene mutatni. Sok lényeges elem kimaradt, Aggtelek, Hollóháza,Telkibánya,Pálháza,Sírok,Kisnána,Recsk hogy csak néhányat említsek...
Még annyit, hogy az eredetit nem átallottam DVD-n megvenni, és időnként elő is veszem, de ezzel a felújított változattal sajnos ez nem fog megtörténni.
Ma volt egy rész a királyi tévén, engem sem fogott meg.
Pl. volt benne egy szöveg "az 1919-es patkánylázadás". Rendben van, hogy most szidni kell a komcsikat, és nekem sem a szívem csücske Kun Béla, de azért egy természetfilmből ki lehetne hagyni a politikai vonalat.
Ettől eltekintve szinte semmi nem történt benne. Egyáltalán nem az eredeti filmsorozatnak az újrafeldolgozása, csak be-beugranak egy helyszínre, szóval nulla.
Számomra nem túl meggyőző. Az biztos, hogy régen hosszan be lehetett a járatba, de lassan feltöltődött.
A kőzet nem igazán alkalmas arra, hogy pincét, vagy járatot alakítsanak ki benne. A torkolat jellege egyébiránt mind a bánya, mind a pince rendeltetést megkérdőjelezi. Talán a ciszterna a legvalószínűbb, bár a természetes kőzetanyag nem tartotta volna meg a vizet. Ezt mondjuk agyaggal könnyen megoldhatták. Pár száz méterre van is egy nagyobb agyagréteg.
Az belinkelt híradás sajnos kacsa. A buzgó újságíró a felmérés és ásatás között egyenlőségjelet tett.
Egyébiránt ezért is mondtam, illetőleg bátorítottam NV-t, hogy gyűjtse össze a várral kapcsolatos információkat, mert így össze tudjuk majd vetni a legfrisebb kutatások eredményeivel. Nem véletlenül írtam eredményt. :-)
Izgalmas maga az ásatás tényes is, hiszen az eddigi tanulányok történeti adatai jórészt közvetett oklevelek által aklkotott feltételezéseken alapulnak...
(Ez jól tudom, gyakran így van, de Kanázsvár esetében az eddigi publikációkban Pásztor Jánostól-Kozák Károlyig sok a hiányos pont.
A Feld tanulmány idejében is jórészt terepszemlén alapult a leírás. A későbbi írások is úgy tűnik ezen tanulmányból szemezgettek leginkább...
Szóval, tessék cáfolni, igazolni kiegészíteni a várral kapcsolatos ismereteket!
Azt az éllel ellátott lakótornyot oly precíz módon emelték az egykori építőmesterek, hogy annak messzi környéken nincs párja. A hajítógépek lövedékei elleni védekezésül létrehozott palástfal kövei méretre faragott műalkotások és nem tört kövek halmaza mészhabarcsba ágyazva, mint a tipikus középkori váraknál általában.
Kíváncsian várom, hogy miről mesél majd Kanázsvár a szakembereknek...
A Kanázsvár leírása nem lenne teljes Feld István az Agria XIX. számában (1982-83) megjelent „A Mátraderecskei Kanázsvár és az éllel ellátott henger alakú tornyok” című tanulmányából idézett toronycsonk leírás nélkül.
Feld István leírásában a toronytól nyugatra fekvő sziklaplató egy kivétellel egyéb falmaradványokat nem tartalmaz. Ez a kivétel egy szabálytalan téglalap alakú sziklába vágott üreg, amely talán ciszterna vagy eltömődött pince, verem lehetett…
Története:
A helységet az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben "De Reske" néven említik, amely már 1350-tõl a Recsky családé volt. 1427-ben Recsky Tamás és fiainak, Zsigmondnak és Tamásnak, majd 1513-ban Recsky Demeternek, 1571-ben pedig ennek fiainak Zsigmondnak és Györgynek a birtoka. Feltehetõen az utóbbiak lehettek építõi Kanázsvárának. A várnak különösebb hadijelentõsége nem volt, valószínû Eger eleste után jutott török kézre, amikor lerombolták. (Forrás - Várak.hu és Feld István: Agria XIX. 1982-83)
Kutatása:
Először Pásztor János foglalkozott részletesebben a rommal a Mátrai várakról írott 1928 és 1933 között megjelent munkáiban. Azonban van a kor helytörténeti munkára jellemző sajátossága. Hiteles helytörténeti adatok, helyes megfigyelések keverednek téves közhelyekkel, tényként kezelt feltevésekkel.
Gerő László 1975-ben említi a várat a Vártúrák kalauza I. kötetében. Zömmel Pásztor János által leírtakat veszi át.
Kozák Károly foglalkozott utána a várral részletesebben Heves megye műemléki topográfiájában.
Bakó Ferenc 1978-as keltezésű helytörténeti írásában foglalkozott a település történetével.
Meg kell említenem Feld István AGRIA XIX. kiadásában megjelent tanulmányát is, mely részletesebben foglalkozott a műemlék leírásával, és történetével is. Nováki Gyula 1997-ben a Mátrai Tanulmányok-ban megjelent tanulmányában szintén közli a vár leírását.
Az utóbbi időszakban kedvező hírek látnak napvilágot a műemlék háza tájáról. Ez azért izgalmas, mert a jórészt terepszemlén alapuló tanulmányok helyét átveheti egy alaposabb, kutatási időszak.
Itt ásatással próbálják meg a vár hiányos történeti adatait kiegészíteni, múltját jobban megismerni.
Az önkormányzat az ÉK-ről kivehető középkori kocsiút nyomvonalát megtisztította a bozóttól.
A vár házatája még sok izgalmat tartogat. Kívánok sok sikert és kitartást Kanázsvár titkainak megismertetésén dolgozóknak, helytörténészeknek, régészeknek és az önkormányzatnak egyaránt.
Köszönöm szépen a fórumtársak megtisztelő figyelmét és türelmét. Köszönöm Nagyon Várbarát, kkn, Jesper Olsen, SirJohn B, eric7 hozzászólásait, hiszen rajtuk keresztül még színesebb lehetett a beszámoló.
A fórumtársaknak pedig izgalmas és élményekkel teli vártúrákat kívánok a nyári időszakra!
A feljövő weboldal pedig egy tárhely szolgáltató, ahol az én honlapom is "lakik".
Náluk van egy játék/verseny miszerint, ha kiteszed az oldaladra az ő ikonjukat és az adott hónapban -mondjuk- az én weblapomon klikkelnek a legtöbben erre az ikonra, akkor a következő éves tárhályszolgáltatási díj(am) nulla forint lesz (lenne), vagyis pont azt a díjat lehetne "összekattintgatni", ami neked sem kell :)
Sikerült beszereznam a Turul két legfrisseb számát. Picit tarottam tőle, hiszen egy nagy múltú folyóirat reinkarnációjáról van szó, de úgy tűnik, hogy az utódok ugyanazt a színvonalat képviselik, mint a neves elődök. Ötszáz forintba kerül egy szám, amit akár e-mail, akár postai úton, de személyesen is meg lehet vásárolni a MOL-ban. Évente négy szám jelenik meg, így az előfizetési díj 2000,- forint. Bátran ajánlom azoknak, akiket érdekel a heraldika, illetőleg a genealógia.
Megnéztem ma az mtv videotárában a második részét a Bayer-féle országjárásnak.
Számomra a realizmusa volt ami leginkább meglepett és őszintén szólva picit fájt is. Ez persze nem a készítők hibája, hanem az enyém, ugyanis én csak a pozitív dolgokat szerettem volna hallani.
