Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
ma van a lengyel-magyar barátság napja - amit nem véletlenül poznanban ünnepelnek a 2 elnök jelenlétében. az egyik itt élő lengyel ismerősöm is kiutazott.
az semmi, de horthy két lengyel MEDVÉT IS KAPOTT AJÁNDÉKBA - rájuk alapozva hozták létre derenken a híres medvéskertet. bővebben a leghűségesebb falu című topicomban írtunk róla hősi eposzt, no meg az egyetlen csonka magyarországi lengyel községről.
Viszont a 2 háború közt nagyrészt szinte nem is voltak lengyel-magyar kapcsolatok. A varsói követi "halott" posztnak számított. Igaz, a lengyelek nem ratifikálták a trianoni szerződést és nem szimpatizáltak a kisantanttal sem, de mindössze egy kulturális egyezményt sikerült összehozni Gömbös 34-es látogatásakor. Igaz, Horthy 37-es varsói útján az "Éljen Szent István birodalma" felirat volt a szállása kapuján, de az előző évben a román királynak pedig az "Éljen Nagy-Románia" volt kitéve.
Sajnos lemaradtam róla.. miként a tavaszi magyarországi bemutatóról is. A lengyelországi támogatói a könyv megjelenésének.. részben odavesztek azon a borzalmas repülőgép katasztrófában :
" Jó lenne egy pluszkiadás, csak hát azok többsége, akik ennek az ügynek pártfogói voltak, odavesztek a lengyel elnökkel együtt. Az előszót író Janusz Krupskinak még a testét sem azonosították. Az első bemutatón ott volt Mariusz Handzlik, és még meghívtuk az elhunyt tábori püspököt is. Ők azért álltak a kötet ötlete mellé, ami miatt aztán Katyńba is el akartak utazni Lech Kaczyńskival: mert fontos volt számukra a történelem és a hagyomány. Persze az album megjelenésével már megállíthatatlanul alakul tovább a történet, ezt az áradatot már nem lehet feltartóztatni. Valahol kötelességünk a folytatás. "
Egyébként olyan nagy a könyv megjelenésének a visszhangja és annyi megkeresés érte a szerzőket főleg Lengyelországban de itthonról is.. hogy lesz egy újabb bővített kiadás is.
Emlékezés-Pamiec - lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946 című, kétnyelvű (lengyel-magyar) albumot most mutatta be az m1 nemzetiségi műsora. A könyv tiszteletadás azoknak a magyaroknak, akik 1939-ben mintegy 120 ezer lengyel menekült előtt nemcsak hazájuk határait, de "szívüket és otthonukat" is megnyitották. A fotók jelentős része id. Antall József gyűjteményéből származik.
A szerző Grzegorz Lubczyk volt budapesti lengyel nagykövet és felesége, Krystyna, lengyel pénzből készült, köszönetként, magyar támogatást nem is fogadtak el. Lubczyk urat van szerencsém személyesen ismerni, a magyar kapcsolatok nagy barátja, nyelvünket jól beszéli. Lányuk perfekt magyar :)
2002-től a Segítség a Keleten Élő Lengyeleknek alapítvány alelnöke.
Venuto M ester ! Amíg élek sohasem felejtem el, amikor 1980-ban Czestochowában jártam a zarándoklaton, ami a hazai khomejnista viszonyokhoz képest maga a Szabadság és egyben egy hippi találkozó is volt.. szubjektíve.. s még a sátrunkat sem vertük fel, amikor már ételt és italt hoztak ismeretlen lengyelek.. és ez így volt másnap is.. s ha már volt itt egy kis lembergezés, hogy lengyel - nem lengyel.. ugyebár a Fekete Madonna azon túl, hogy egy magyar alapítású Pálos rendi Kolostorban van s Lengyelország szimbóluma sokféle értelemben.. meg még a Szolridaritás emblémája is volt.. de 1656-ban János Kázmér lengyel király kvázi a Fekete Madonnának ergó Máriának ajánlotta fel országát Lembergben..
Félnapos dél-lengyel túra . Chyzneben reggel kafetaria , mondom a pult mögött álló Kisasszonynak , hogy megvenném a söröspoharat . Mondja , hogy nem eladó, mondom , rendben , visszaülök . nem sokkal később kihozott egy vadonatúj söröspoharat , rá egy szalvétából rákötött egy masniféleséget , s nékem ajándékozta .
megyünk egy pótkocsis akármivel egy sziléziai raktárfaluba anyaggal. Feltúnik , hogy minden eléggé kihalt , zakopanetól északra zakopane felé 50 km-es kocsisor délre . Később kiderül , a 4-naposra dagadt ünnepük most kezdődött el , a Függetlenség ünnepe . kapcsolatfelvétel a kinti németül beszélő főnökkel . mondja , hogy mára mi nem jelentkeztünk be , már ő is nyaral ( mondott egy akkora távolságot , mint Budapest és Balatonaliga ). Mondom neki , segítsen , mert mi már csak fél óra járásra vagyunk a teherautónkkal Tichytől , mire ő , hogy hívjuk vissza negyed óra múltán . Hívom . Mondja , mire odaérünk , várni fog minket az egyik alkalmazottja . Odaér , sehol senki , csak a darabontok a kapunál . Ez csak lengyelül tud , erre én megint felhív főnök , az ismét fölveszi a telefont , odaadom őket egymásnak , utána afőnököt én vissza , mondja , kocsiba száll ő , jön .
Várakozunk , megjön . Segít lerámolni a 2 plateaut , s mi olyan zavarban voltunk , hogy végig még annak téveszméjében voltunk , hogy a melósa nem hagyta cserben , az jött el , nem maga a főnök utazott vissza hozzánk érettünk a telephelyre , hogymink bunkók megkérdeztünk , hogy mennivel is tartozunk neki , hogy segített . Mire ő : "Sehen Sie , hier Alles mir gehört." (= Tudják , itt minden az enyém.). majd elsülledtünk a szégyenben .
Lefordítom magyarról magyarra : négyes ünnep alkalmával is fölvette a telefont , minden melósa betartott neki , dacára ezeknek , nem hagyta ott a külföldieket a vízben . Gondolom tudjuk , honfitársaink hasonló szituban hogy tettek vón. . .
a szövetségesek döntése volt, hogy helyre kell állítani csehszlovákiát és ausztriát - a náci agresszió első két áldozatát. tehát ez nem volt kérdéses, amint Duklánál a kárpátokban elérték keletről az első korábbi csehszlovák területet szépen felállították a határoszlopot a két lábon álló cseh fehér oroszlánnal... így még a szovjeteknek is szükségük volt eljátszani a népi kezdeményezést (kárpátaljától nyugatra húzódott a szlovák-ukrán nyelvhatár, még a magyarok száma is sokszorosa volt a szlovákénak (ráadásul beneséknek ezzel kapcsolatban nem volt mozgásterük, ergo lenyelték a békát).
ukrajna függetlenségéhez nem kellett antallnak semmit se bólintania, mert nem kérdezte senki, akárcsak azzal kapcsolatban sem, hogy kárpátalja hová tartozzon, mivel a SZU az SZSZK-k közti határok alapján bomlott önálló államokká (így maradhatott moldávia része transznisztria hiába döntően ukrán-orosz lakosságú, vagy a hruscsov által ukrajnának ajándékozott krim, amely lakosságának 3/4-e orosz ...
de a lengyel-magyar topicot ne nyomjuk szét ezzel a témával, ha érdekel a sztori vidd át más, odaillő topicba.
A "felszabadítást" követően elvileg Csehszlovákiához került vissza Kárpátalja, ahonnan 1945 június 29-ével került a "lakosság kérésére" a Szovjetúnióhoz"
Jó, jó, de ki állította helyre és mikor Csehszlovákiát?
szerintem egyálalán nem bonyolult, 1919 április 21-ig folyamatosan magyar terület volt - utána Csehszlovákiához csatolták, ezen államalakulat megszűnte után 39 március 15-én visszacsereztük, majd 44 októberében a szovjetek elfoglalták és el is csatolták, a SZU megszűnése után automatikus Ukrajna része lett.
(de ez nem tartozik a lengyel-magyar kapcsolatokhoz csak annyiban amennyiben a magyar-lengyel közös határt vizsgáljuk - akkor is nagy vonalakban, mert a Tisza Técső környéki szakasza elég messze esett tőle )
Köszönöm a pontosítást.. hát nem könnyű ebben eligazodni - különösen abban a relatíve "szűk" térségben, mely persze az ott élő bármilyen nemzetiségeknek a szülőföldjük.. de mégis mily sokan ugrottak rá erre a területre.
Először is, nyugodtan nevezd Magyar Királyságnak azt ami az volt, OMM csak 1867-től van, de Magyarországon a Habsburgok magyar királyként uralkodtak. az 1918-19-es hucul próbálkozás sosem terjesztette ki befolyását a Tisza-völgyében Técső, Huszt térségére, az magyar kézen maradt . az Antant hatalmak 1919 március 13-án döntöttél el, hogy Kárpátalja Csehszlovákiához tartozik, ergo a románok bevonulásakor is (1919. április 21-én lépték át a demarkációs vonalat, ami itt a Tiszát jelentette Máramarossziget- Técső-Huszt térségében, majd lekanyarodott Szatmárnémetihez) már eldöntött volt sorsa, s ennek megfelelően a tanácsköztársaság leverése után át is adták a területet szövetségesüknek.
A 44. március 22-ei német megszállás után is a Magyar Királyság része volt! Sosem csatolták Kárpátalját a birodalomhoz!
A "felszabadítást" követően elvileg Csehszlovákiához került vissza Kárpátalja, ahonnan 1945 június 29-ével került a "lakosság kérésére" a Szovjetúnióhoz
Ugye azért tudod, hogy 1920 előtt 200 évig Lengyelország közigazgatásilag eltűnt a térképről. Voltak az orosz cárnak lengyel alattvalói, és a Habsburg birodalomban is éltek szép számmal lengyelek. Sajnos a lengyel építészeti stílus maradjon a villanyoszlop és szemeteskuka szintjén.
Mindkettő 20. századi találmány, legalábbis Lengyelországban.)
Kedves El Generál ! Köszi az infót. Az alábbi lapokat találtam idehaza az interneten ezzel kapcsolatban.. de nem tudom ezek mennyire élő és aktív szervezetek.
NAGYON klassz az a saját honlap - még teleszórhatnád képekkel ! Persze lehet van határa a tárhelynek.. Most pedi egy ABSZOLÚT visszatérés a topic eredeti címéhez : tudtok ajánlani ténylegesen működő lengyel-magyar baráti társaságot, egyesületet, bármit ?
Akit meg érdekelnek a délkeleti-lengyel városok, kastélyok (Krakkó, Gorlice, Tarnow ...) magyar honvéd hősi temetők (Gorlice, Limanowa), Przemysl városa és a VIII-as erőd, vagy Lemberg, Vilniusz az nézzen be a honlapomra, a http://kazika.try.hu -ra és jó pár fotót talál. A közeljövőben bővítve is lesz jó adag újabb lengyel fotóval :)
nálunk is olyan kuka van, mint a ruhr-vidéken, mégse ott van miskolc, csupán oda való befektetőé volt a közszolgáltató mikor edényeket cseréltek :) a tátra villamosoktól meg kassán érezhetném magam :) - - építész az építészeti stílusok alapján vonjon párhuzamot, egyébként stílusában valóban inkább K. und K. garnizon, kimondottan a lengyelekre inkább a katolikus templomok utalnak ( már amelyik megmaradt).
Egyébként Vilniusz belvárosának is közép-európai fílinje van, még, ha beljebb mégy Kaunaszba már kissé más, a tengerparton Klaipedában (németül Memel) meg a Hanza középkorban érzed magad (300 km-en belül a 3 stílus) A litvánok még azt az erkélyt is megmutatták amelyről anno Hitler beszélt a néphez a város visszacsatolása után, film is van róla:
Ő is azt mesélte.. amikor hosszasabban beszéltünk erről, hogy igen nagy részben "eklektikus" és a Monarchia is ott lebeg a levegőben.. de rengeteg az abszolút lengyel tervezésű épület, stb.. vagy olyan apróságok pl. hogy mutatott idei krakkói és lembergi felvételeket és az Óvárosban a szemeteskuka, a villanyoszlop, a csatorna fedlap.. teljesen megegyezett : mindkét városnban. Most én sem azt mondom erre, hogy húú de nagy valami - de azé ' jelent is valamit.
- egy építészet és művészettörténettel foglalkozó barátom nemrég kint járt Lembergben életében először.. s tömören úgy foglalta össze a benyomásait, hogy ez egy lengyel város."
Érdekes, nekem meg 30 éve az volt az érzésem, hogy egy lepusztult Osztrák-Magyar Monarchia város. Mi 200 évig, a lengyelek 20 évig építették...
Ezeket Nyugat-Uktrajnába és Nyugat-Beorussziába telepítették be."
Akkor, gyorsan nagyon szép házakat, telepeket hoztak létre ezek a lengyel telepesek például Sztanyiszlávban (Ivano-Frankovszk), és majd három évig tartott 1945 után a "visszatelepítésük".
voltak, vannak és lesznek túlérzékenyek, meg akiknek nincs humorérzékük, így jártak :)
angliában mai napig, gyakran még a sajtóban is címlapon káposztazabálóknak nevezik a németeket, ehhez képest a fritz becézés :) vagy a franciák boschoznak... ( angliában még heil hitlereznek is egyesek, na az már tényleg sértő, mégse terheli az angol-német kapcsolatokat)
de nálunk is elterjedt a franciákra a csigazabáló, az olaszokra meg szokták viccesen mondani macskazabálók. ehhez képest a krumpizabáló semmiség, ráadásul, ha igaz is, akkor nincs rajta mit megsértődni. az erdélyi magyarokra használt román gúnynév, a bozgor (hazátlan) sokkal súlyosam mégse indított senki se hadjáratot miatta, akárcsak a románok is benyelik a szőröstalpú oláht, vagy szokták mondani még a szőrösnyelvűt is :) de, ha azt mondod erdélyben, hogy bocskorosok akkor is mindenki tudja kikről van szó, pedig már rég nem hordanak bocskort...
A dolog tartalmi részéhez - tárgyi ismeretek híján - nem szólok.
Azonban azt megemlítem, hogy minden nyelvnek szokott saját szava lenni más népekre.Ez önmagában talán nem elitélendő. Ugye? Az más, amikor sanda szándékkal meg akarják egyesek tiltani valakiknek, hogy a saját anyanyelvük szavaival nevezzenek más népeket. Csak hazai példák: újabban nem mondd azt, hogy cigány, tót, oláh, rác, stb. hanem használd helyettük az ő nyelvük szavait! (roma, szlovák, román, szerb, stb.) Persze azért az oroszra ne mondd azt, hogy ruszki! A németet, az osztrákot, vagy a lengyelt mondhatod akárhogy, az nem számít. Mondhatsz, dajcsot, labancot, polákot, bármit. Már várom azt, hogy mikor lesz korrekt magamra azt mondani, hogy bozsgor.