Keresés

Részletes keresés

Longvale Creative Commons License 2017.06.29 0 0 4588

Persze, elég bénán nyúltak ezekhez A Stephen King tv-sorozatok eleve általában amolyan másodvonalbeli gárdával indultak neki. Az Ed McBain regényekből persze, lehetne jó filmet csinálni. Ehhez nem kell más, mint sok pénz, jó rendező és színészek. Ezzel csak az a gond, hogy manapság nem ilyen témájú filmek a zsánerek (mint a 87-es körzet regények, tehát rendőri procedúrás).

Ja, a Katedrális gyenge sorozat lett. A regényt én is olvastam: az első fele csillagos ötös, a második fele csak ötös, vagy erős négyesre sikeredett. A másik Follett-regény, az Edgar-díjas Tű a szénakazalban-t én is vagy 3x olvastam, nagyon vártam filmen, de az is csalódás volt: eleve az angolok csináltak belőle filmet, másrészt az idióta képű Donald Sutherland nem az a figura, amilyennek az ember Die Nadelt elképzelte.

Én is sok filmet/sorozatot nézek, de van, amikor a film jobb, mint a könyv, egyszerűen feljavítja az egyszerűbb történetet. De nyilván nem ezekről beszéltem az említett hsz-emben.

 

Előzmény: filmek81 (4587)
filmek81 Creative Commons License 2017.06.29 0 0 4587

Ez csak azért lehetett így , mert bénán nyúltak hozzá!

Nem hinném hogy egy Ed McBain regényt ne lehetne jól megfilmesíteni.

Persze nem mindegy ki a rendező, és milyen a körítés.

A legzseniálisabb regényt is ellehet baltázni .

Példa erre Ken Follet Katedrálisa, ami könyvben nagyon tetszett, többször is kiolvastam.

Megcsinálták a sorozatot, de  mit mondjak..... első rész után befejeztem , mert nem fogott meg,

nem tudták vissza adni a regény hangulatát.

 

DE itt van pl, a Máltai sólyom , ami szerintem egy jó film, vagy a Traventől az Aranyásók!

Könyvben is, és filmen is nagyon jó!

Egyébként 13 ezer db-os filmgyűjteményem van , eléggé otthon vagyok filmes témában, bár sok a pótólni valóm e téren is !:))

Előzmény: Longvale (4583)
Agniki Creative Commons License 2017.06.22 0 0 4586

Sziasztok!

 

Az alábbi könyveket keresem, ha valakinek van bármelyik, szívesen megvásárolnám!

 

Michael Connelly - Harry Bosch sorozat

 

Fekete hang

Fekete jég

Bosszú

Angyaljárat

Elveszett fény

Csontok városa

Fény az alagút végén

Halálszoros

Lezáratlan akták

 

Szép napot mindenkinek!

korovjov_100 Creative Commons License 2017.06.21 0 0 4585

Köszönöm szépen!

Előzmény: parszek2 (4579)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.20 0 0 4584

A vád tanúja valóban klasszikus, de én régi (1990 előtti) krimiket már egyáltalán nem nézek, nem is érdekelnek. Talán egyedül a Piszkos Harry-filmek kivételek, azokat nagyon kedvelem.

 

"Biztosra veheted, hogy Simmons "modernizálta" a karaktert és igen jó modern krimi/misztikum lett belőle."

 

Én is így gondolom, és engem is érdekelne, de a horrorjai sokkal jobban.

Előzmény: Longvale (4583)
Longvale Creative Commons License 2017.06.19 0 0 4583

Legalábbis a sorozatra gondoltam akkor, de elképzelhető, hogy gyengén fogytak a scifijei (azaz "jókor" jött az Agave-nak a filmsorozatra való hivatkozás). Hiszen nem érdekli a kiadókat sok esetben, hogy "mozisiker" volt. Deaver Rhyme-sorozatának első darabja volt filmsiker, a Csontember, mégse adták ki. A Terrort idén mutatja be talán az AMC (de az imdb sem tudja mikorra tervezik). Mindenesetre a filmre is kíváncsi vagyok.

Ezek a regények, Hüperion vagy mi, meg az Ilion lehet kiváló scifik, de különösebben nem hoznak lázba.

Gyilkosság az Orient expresszen nekem egy unalmas film volt, v.leg belealudtam, nem egy kult-film (mégha sok mindenkinek tetszhetett is). Ráadásul nem is erről írtam a behatás, befolyás, mítoszteremtés, stb. körüliró szavakkal Homes vagy Bond kapcsán. Meg olyasmire is gondoltam, hogy még a Guinness rekordok könyvébe is bekerült, mivel eddig több mint hetven színész játszotta el Holmest (csak mozi/tv, és nincs benne a színház), közte, Basil Rathbone, Charlton Heston, Michael Caine, újabban Robert Downey, sőt még egyszer Roger Moore vagy a kedvencem John Cleese is, de leginkább a több sorozatot végignyomozó Jeremy Brett. Ezekhez nem is tudom, hogy jönnének azok a bágyadt Poirot filmek (még Maigret is jobb a filmekben!), vagy "legjobbra sikeredett" Gyilkosság az Orient expressz is gyenge párhuzam (viszont egy film nagyon jó, ami Agatha Christie novellájából készült, az meg A vád tanúja, bár ebben meg nincs Poirot).

Egyébként van jó pár új Philip Marlowe történetünk is (ezekből magyarul is adtak ki egy kötetre valót: https://moly.hu/konyvek/byron-preiss-szerk-philip-marlowe-visszaterese-raymond-chandler-emlekere

Általában azt a Marlowe-filmet emlegetik (A hosszú álom), melyben Humphrey Bogart játszott, de nekem azok jobban tetszettek, melyekben Robert Mitchum játszotta Marlowe-t.

Abszolút nem biztos, hogy az Agave nem-e az új S.H. regénnyel folytatja a Simmons regényeket. Attól függ Simmons milyenre vette a figurát, hisz Holmes alakjába jócskán belefér egy jóadag fantasztikum is. Iliont meg 2015-ben adták ki, idén már nem, legfeljebb jövőre, 2018-ban jön folytatás, ha jön, mert ha olyan népszerű lett volna a könyv, lehet már azért az idén vagy tavaly megjelent volna a folytatás. Jobb lenne, ha az új Holmest adnák ki, az is sorozat lesz Simmonstól. A Szukits még a Doyle által írtakat is ontja, s egy sor olyan megjelent mostanában, melyek újabb szerzők S. Holmes regényeit, novelláit tartalmazza (ezekről is írtam). Ezeket veszik, mint a cukrot. Jobb ha belegondol ebbe az Agave is...

Biztosra veheted, hogy Simmons "modernizálta" a karaktert és igen jó modern krimi/misztikum lett belőle.

 

 

Előzmény: parszek2 (4582)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.19 0 0 4582

De hát már írtad, hogy a sorozat miatt adják ki a The Terrort. És ez így is igaz, nem valamiféle bepróbálkozásról van szó. Papírforma szerint ősszel jön a The Terror, egy-két év múlva az Ílion folytatása, majd utána két évvel egy újabb regény, ami sci-fi, horror vagy fantasy lehet. A Sherlock Holmes-regény vagy a Joe Kurtz-könyvek kiadására szerintem csak akkor van esély, ha egy másik kiadó is bekapcsolódik a Simmons-művek kiadásába.

Egyébként a Hyperion és a Hyperion bukása minden idők legjobb sci-fijei közé tartozik. Az Íliont még nem olvastam, de úgy tudtam, az is sci-fi. A Wikipedia is így ismeri:

 

https://en.wikipedia.org/wiki/Ilium_(novel)

 

Szerintem egyetlen Sherlock Holmes-film sem jelentős, a Gyilkosság az Orient expresszen viszont határeset, akárcsak egy-két Marlowe-film. Igazán jelentős filmek például A máltai sólyom vagy A postás mindig kétszer csenget. Meg persze a James Bond-filmek. És ezt abszolút elfogulatlanul írom, mert nekem a felsoroltak közül a James Bond-filmek egy részének kivételével egyik sem tetszik különösebben.

 

"Jellemző, hogy sok kiváló krimi/thriller szerző regényéből képtelenek voltak jó filmeket összerántani, azaz megismételni a könyvsikert. Jó példa erre James Hadley Chase, Ed McBain, Koontzvagy még inkább Stephen King."

 

Ez tényleg jellemző. Talán azért van így, mert a jó forgatókönyv és a rendezés még fontosabbak. Egyik legnagyobb kedvencem A kilencedik kapu. A tizedrangú Arturo Pérez-Reverte regényéből készült, mégis tökéletes filmet készítettek belőle.

Előzmény: Longvale (4581)
Longvale Creative Commons License 2017.06.18 0 1 4581

Dan Simmons esetében ez jókora "tiszteletnyilvánítás" lenne Sherlock Holmes és Conan Doyle irányában, tekintve, hogy 616 oldalas regényt írt Holmessal, sőt sorozatnak tervezi. Szerintem ezek a szerzők, ahogy sokan mások (mint én is), fiatalon olvasták a Sherlock Holmes történeteket (v.leg, ahogy én is, Poirot-ot elkerülték, vagy egyáltalán nem ragadta meg a fantáziájukat). Simmons Illionjának folytatása egyáltalán nem érdekel (ez valami fantasy, nálunk meg még a csapból is az folyik), én jobban örülnék az új S. Holmes regénynek, amúgy is az Agave elment a korábbi krimi vonalról (Block, Lehane, stb), inkább scifiket vagy horrort ad ki. Vagy Simmons Kurtz-sorozata is jobb lenne, mint megint valami scifi (szegény Fredric Brownnal csinálta ezt a magyar kiadás, hogy nálunk azt hiszik, egy scifi író). Amúgy nálunk egyáltalán nem biztos, hogy folytatnak egy sorozatot, nem nagyon lehet betáblázni. Simán abbahagyják, ha a soron következő veszteséges (pld. a Gabó lehúzta a redőnyt McBain 87-es körzetének, amúgy se érdekelte őket, lásd a Csitt!-et hiányosan adta le a női fordító, bele se néztek, kiadták úgy). Elképzelhető, hogy az Illion is veszteséges volt, s úgy voltak bepróbálkoznak egy más műfajú művével Simmonsnak.

 

"A legnagyobb hatások tekintetében a top 5-ben szerintem mindenképpen benne van Sherlock Holmes, James Bond, Perry Mason és Philip Marlowe."

 

Valószínűleg nagyon sokat számít ezeknél a mozi, a film rádolgozása. A tv-gyakorlatilag szinte minden krimi sorozatot megfilmesített, még a 87-es körzetet is, Perry Masont is, vagy Poirot-ot. De igazi mítoszfilmek csak Sherlock Holmes, James Bond vagy Philiph Marlowe-ból keletkeztek. Poirottal nem igazán készültek szenzációs filmek, csak amolyan átlagosak. Jellemző, hogy sok kiváló krimi/thriller szerző regényéből képtelenek voltak jó filmeket összerántani, azaz megismételni a könyvsikert. Jó példa erre James Hadley Chase, Ed McBain, Koontzvagy még inkább Stephen King.

Előzmény: parszek2 (4577)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.16 0 0 4580

A legnagyobb hatások tekintetében a top 5-ben szerintem mindenképpen benne van Sherlock Holmes, James Bond, Perry Mason és Philip Marlowe.

Előzmény: Longvale (4572)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.16 0 0 4579

1.   Nincs üzlet
2.   Necces
3.
4.
5.
6.
7.
8.   Dermesztő csend
9.   Vér a véremből
10. Végakarat
11. Hazatérsz
12. Nem versz át

Előzmény: korovjov_100 (4578)
korovjov_100 Creative Commons License 2017.06.15 0 0 4578

Sziasztok.

Érdeklődnék, hogy Harlan Coben - Myron Bolitar-os sorozatának mi a sorrendje.

 

még az elején kezdtem el olvasgatni, Az erdő, dermesztő csend, az ördög játsztere, senkinek egy szót se, de azóta nem vagyok képben. Látom ezek után és vagy előtt jelentek meg még a sorozat darabjaiból.

Linket is megköszönök.

 

Más. Az erdő antikváriumban 7.ooo,-Ft kóstál? szép-szép:)

parszek2 Creative Commons License 2017.06.13 0 0 4577

Én sem tudom elképzelni, hogy az említett szerzők Poirot-regényt írjanak. Szerintem ezek a Holmes-regények jelentős része tiszteletnyilvánítás lehet a krimiirodalom első komoly nyomozója iránt.

 

Nagyon meg lennék lepődve, ha a Terror után nem az Ílion folytatása következne. Én egyébként a Carrion Comfort című regényét várom nagyon, ami Bram Stoker-díjat nyert, és World Fatasy-díjra jelölték.

Előzmény: Longvale (4576)
Longvale Creative Commons License 2017.06.12 0 0 4576

Ja, ujjlenyomat alapján könnyű elkapni valakit (Poirot is vacakolt vele eleget). Nem kell már sok szerzőért se jogdíjat fizetni (Austin Freeman, SS Van Dine, Edgar Wallace, AK Green, G. K. Chesterton, stb.), vagyis nem kéne, de pld Wallacet kivéve, az előbb idézettek mindegyike kész ráfizetés, vagy legalábbis simán nem éri meg. De amúgy a Szukits nem csak "díjmentes" szerzőket ad ki, bár ha nincs haszna vagy csak alig van rajta, mi a fenének ad ki olyan sok Doylét? Ezek szerint csak veszik. Lehet, hogy azok a neves szerzők szerinted az idejüket pocsékolják, hogy új Sherlock Holmesokat írnak. De őket éppen az fogta meg, ami téged nem a karakterben (nem tudták, hogy ócska). Egyébként elképzelnéd, hogy Simmons, King vagy Moorcock nekiül egy új Poirot-történetnek, versenyezve azzal a bizonyos Sophie Hannahval? Holmes karakterében megvan a szabadság igen vad dolgok felé is, míg Poirotban messze nem... Ha nem érdekel Holmes, akkor olvass moderneket, csak azoknak ajánlom, akik szeretik a hasonló szférájú történeteket. Simmons Terrorját v.leg a filmsorozat miatt adják ki magyarul, fogalmam sincs, mit adnak tőle utána, ha lesz egyáltalán. Mondjuk én egy másik horror regénynek örülnék a legjobban (bár lehet keresnek közte még egy sf-et).

 

Előzmény: parszek2 (4574)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.12 0 0 4575

Valószínűleg a rajongói listák tartalmazzák a legtöbb értékes címet.

Előzmény: Longvale (4573)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.12 0 1 4574

Lovaskocsival üldözgetik a bűnözőket, ha felbukkan egy ázsiai származású szereplő, akkor jönnek a misztikus elképzelések. Sherlock Holmes idejében még ujjlenyomat-azonosítás sem volt, hiszen azt 1900 körül kezdték alkalmazni. Ha ez nem elavult, akkor nem tudom, mi az. Abban viszont igazad van, hogy hatalmas hatással volt a krimiirodalomra. Ő volt az első komoly nyomozó, ezért a hatása tagadhatatlan.

 

Doyle műveiért már nem kell jogdíjat fizetni, gondolom, azért adogatja ki a Szukits. Nagy haszna biztos nem lesz rajta...

 

Szerintem azok a neves szerzők, akiket felsoroltál, csak az idejüket pocsékolják ilyen Sherlock Holmes-történet megírásával. Nyilván egyikük sem ezt fogja megnevezni élete fő művének, csak hóbortból írják. Nagyon remélem, hogy Dan Simmons Holmes-regényét nem fogják nálunk kiadni, esetleg csak akkor, amikor már minden más könyve megjelent. Engem az ilyen értelmetlen kalandozások csak a legritkább esetben érdekelnek. Jeffery Deaver Bond-könyvét sem vettem meg, pedig az összes többi könyve megvan.

Előzmény: Longvale (4572)
Longvale Creative Commons License 2017.06.11 0 1 4573

Ezt minden díjról elmondják, s nem csak a könyveknél (Oscar, Nobel, stb.). Ha az egyik évben neveznek az előző évből - mint a java- 4 középszerűt, abból egynek meg kell kapnia az Edgart. Következő évben viszont megjelenik hat olyan, amiből mindegyik veri az előző évi győztest, akkor is csak 1 kap a 6-ból Edgart. Az ilyen díjazottaktól jobbak a bizonyos szerzők vagy szövetségek összeállításai a legjobb krimikről (pld. "100 legjobb krimi" fejcímmel).

Előzmény: parszek2 (4571)
Longvale Creative Commons License 2017.06.11 0 1 4572

Ki mit szeret. Nekem inkább Sherlock Holmes, mint Poirot. Én igazából azt írtam hogy Sherlock Holmes karakterénél nem tett nagyobb hatást a detektívirodalomra (és utókorra) semmilyen más bűnügyi karakter. Ez megnyilvánult a filmekben, könyvekben, de még a képregényekben is. Sherlock Holmest nem tartom elavultnak, sokan olvassák ma is. Ha valakinek jobban tetszik Poirot, olvassa azt.

"Manapság Sherlock Holmes már nagyon kevés embert érdekel (elavult lett), a Poirot-műveket viszont még mindig rengetegen olvassák. Az adatok szerint Poirot híresebb."

Erről még a szegényes magyar könyvkiadás sem tud, hiszen manapság is jelennek meg Sherlock Holmes kötetek. Akkor a Szukitsnak nagy veszteségei lehetnek? https://www.szukits.hu/330-sherlock-holmes

A kifejtett hatáson főleg azt értettem, hogy számos élvonalbeli író fantáziáját megragadták Sherlock Holmes történetei, mert többen írtak a karakterrel történeteket, regényeket. Ezekről adtam is kisebb listát (mert ennél jóval többen vannak). Poirot is hasonlóképpen van?

Újabban írt két regényt Sophie Hanna Poirottal, az egyik magyarul is megjelent:

https://moly.hu/konyvek/sophie-hannah-a-monogramos-gyilkossagok

De Sophie Hanna-t nem lehet odatenni azokhoz, a szerzőkhöz, akik S-H.-okat írtak. S nem véletlenül nagyrészt ezek férfi szerzők. Én személy szerint azt gondolom, hogy Poirotot inkább női olvasók olvassák, szeretik (mivel több nő olvas, mint férfi, így valóban több Poirotot olvashatnak manapság, mint Holmest) Viszont Sherlock Holmes inkább férfi olvasók közt népszerűbb (tény, hogy ezek még a hairdboiled korszak terméke előtti detektívek: gyakorlatilag nincsenek nőügyeik).

Egyébként Holmesen kívül pld. James Bondnak volt hasonló hatása a kémirodalomra, és a későbbi szerzőkre, hiszen ott is jó pár szerző írt új James Bond-regényeket (még Jeffery Deaver is): https://www.goodreads.com/search?page=1&q=James+Bond&tab=books

 

Előzmény: parszek2 (4570)
parszek2 Creative Commons License 2017.06.11 0 0 4571

Most olvastam el a Bill Hodges-trilógiát, életem egyik legnagyobb csalódása volt. Sosem gondoltam volna, hogy ez bekövetkezik, de ki kell jelenteni: Stephen King elkezdett gagyikat írni. Már az Álom doktor is gagyi volt, de ez a három kötet azt is alulmúlta. Nagy King-rajongónak tartom magam, de ezt a trilógiát alig bírtam végigolvasni. Sajnos a jelentős színvonalcsökkenés már a novellák és a kisregények esetében is érezhető volt. Az 1922, A dagadt sofőr vagy az Egy jó házasság nem voltak rosszak, de meg sem közelítették a korábbi kisregényeket. Azért remélem, fog még kiemelkedőt alkotni, de az utóbbi tíz évben írt regényei közül csak A Búra alatt tartozik a legjobb munkái közé.

 

Ezek az irodalmi díjak szánalmasak, nevetségesek, semmit sem érnek. A Mr. Mercedes Edgar-díjat nyert, ami jól illeszkedik a sorba, hiszen alig-alig található olyan győztes náluk, amelyik valóban megérdemelte volna. Ennél csak a World Fantasy regénykategóriája rosszabb, amit King soha nem nyert meg, pedig legalább tizenöt alkalommal magasan ő érdemelte volna meg. Ez egészen elképesztő dilettantizmust jelent, szerintem semmilyen más területen nincs ehhez fogható példa.

parszek2 Creative Commons License 2017.06.09 0 0 4570

Remek összeállítást készítettél, de azt nem igazán értem, miért Sherlock Holmes a leghíresebb detektív, miért nevetséges hasonlat hozzá képest Poirot. Christie műveit több országban fordították le, és sokkal nagyobb példányszámban keltek el. Manapság Sherlock Holmes már nagyon kevés embert érdekel (elavult lett), a Poirot-műveket viszont még mindig rengetegen olvassák. Az adatok szerint Poirot híresebb.

Előzmény: Longvale (4569)
Longvale Creative Commons License 2017.06.08 0 1 4569

Egyenlőre nem tudható, hogy ki a valódi szerzője ennek az 1925-26-os kis öt Sherlock Holmes füzetnek. Kurt Matull és Theo von Blankensee által írt tömérdek füzetben Sherlock Holmes segítője nem Watson doktor, hanem Harry Taxon. Ebben az öt füzetben viszont Watson doktor a segítője, viszont Holmes kínai inasának a neve: Tuan.

 

Egyébkén kétségkívül a világirodalom leghíresebb detektívje máig Sherlock Holmes. Chandler lejárta elődeit, pedig az ő Marlowe detektívje elhalványul S. H. varázsa mellett. S ez már a 19. század vége óta tart. Nemcsak korában keltett ámulatot és rajongást, hanem ma is. Agatha Christie Poirotja, Chesterton Brown atyája, Ellery Queen meg a többiek nevetséges hasonlatok hozzá, ha figyelembe vesszük azt az óriási hatást, amit tett a detektívirodalomra Sherlock Holmes.

 

Írt Sherlock Holmes történetet Edward D. Hoch, Robert Arthur, Vincent Starrett, Ronald A. Knox, Anthony Boucher, Dorothy Sayers, Carolyn Wells. De Sir Arthur Conan Doyle legkisebb fia, Adrian Conan Doyle is sok ilyet írt, sőt többet a másik nagy krimi-nagysággal, John Dickson Carr-al együtt (The Exploits of Sherlock Holmes). De ez a rajongás ma sem szűnik. Magyarul is megjelent két novelláskötet új szerzőkkel: Kísértetek a Baker Streeten, Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai. Könyvekből is jelent meg magyarul, pld. Anthony Horowitz: A selyemház titka, Jamyang Norbu: Sherlock ​Holmes Tibetben, Mollie Hardwick · Michael Hardwick: Sherlock ​Holmes magánélete, James Lovegrove: Lidércnyomás, Guy Adams: Isten lehelete. Andrew Lane regénysorozatából, az ifjú Sherlock Holmesról már három is meg van magyarul.

 

Eszméletlen, de olyan élvonalbeli szerzők (akik közt nem csak krimi, hanem scifi, fantasy és horror szerző is akad) írtak Sherlock Holmes-történeteket már, mint Jeffery Deaver, Stephen King, Loren D. Estleman, Peter S. Beagle, Caleb Carr, Michael Collins, Colin Dexter, Peter Temayne, Julian Symons, Naomi Novik, James Lovegrove, Neil Gaiman, Anthony Burgess, Stephen Baxter, Michael Moorcock, Robert J. Sawyer, Tanith Lee, stb.

 

 

Nemrég egy újabb nagy formátumú szerző is csatlakozott a csapathoz: Dan Simmons.  Ő nálunk mint - szerencsétlenségünkre - leginkább, mint sci-fi író ismert, mert szinte csak az ilyen jellegű könyveit jelent meg magyarul, holott ő legalább annyira horror szerző, sőt egyre inkább az. Írói pályát is horror műfajban kezdte, s csak utána tetszett meg neki az SF. De írt egy Joe Kurtz nevű detektívvel három hairdboled típusú kemény detektívregényt, majd utána szerencsésen visszakanyarodott a horror műfajhoz. Idén az Agavétől végre jönne egy horror-regénye, A Terror: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=138776624&t=9002341

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=127977623&t=9002341

Dan Simmons legújabb regénye, a 2015 tavaszán megjelent a 616 oldalas The Fifth Heart (máris sok nyelvre lefordították, még cseh nyelven is megjelent!). Ez egy Sherlock Holmes-regény,amelyben Holmes és Henry James Amerikába érkezik, hogy az 1885-ben rejtélyes körülmények közt meghalt bizonyos Clover Adams ügyét felderítsék (mellesleg megtudjuk, hogy Holmes nem halt meg a Moriartyval folytatott párharcában, a vízesésben, csak eljátszotta a halálát, majd három évig rejtőzködött). Mondjuk szó sincs a magyar kiadásáról, gyakorlatilag nem is tudunk róla...

 

Előzmény: Longvale (4567)
filmek81 Creative Commons License 2017.06.04 0 0 4568

Az email címem: filmek81@gmail.com

Előzmény: crwf (4539)
Longvale Creative Commons License 2017.06.02 0 1 4567

Sherlock Holmes detektív kalandjai fejcímű ponyvafüzetek 1925-ben jelentek meg Budapesten (1926-ban Romániában is reprintelték a sorozatot). Ezekből legalább 5 jelent meg: Az utazó bőrönd titka, Ártatlanul halálra ítélve, A hallgatás tornya, Camorra fiai, Az opálkarkötő titka. Viszont ezek a füzetek csak 24 oldalasak voltak, s méretük jóval kisebb a Sherlock Holmes — Szemelvények egy világ-detektív titkos aktáiból (1907-1909) c. sorozaténál. A méretük nagyjából hasonló a Pesti Hírlap sárga könyveihez. A sorozat két első füzetének címlapja és első oldala:

 

 

 

Előzmény: Longvale (4566)
Longvale Creative Commons License 2017.05.28 0 1 4566

Közben sikerült megállapítanom, hogy Sherlock Holmes — Szemelvények egy világ-detektív titkos aktáiból

(1907-1909) sorozatban 37 füzetregény jelent meg, melyek mind 32 oldalasok voltak (a 38. füzet, a meghirdetett A "mocsár lidérce", nem jelent már meg). A Hertz könyvkiadó Bukarestben 38 füzetet adott ki, ezek kisebbek, de 48 oldalasok voltak (Sherlock Holmes: A világhírű detektív – titkos feljegyzéseiből). Viszont kiderült, hogy bár a két sorozatban több cím is hasonló, a Hertz 1930 körül nem a korábbi Röttig Gusztáv és Fia kiadó (majd a 16. füzettől a budapesti Árdám Könyvkiadó) 1907-1909-es sorozatát koppintották, hanem ők is lefordították a német eredetikből. Ez persze azt is jelenti, hogy a két sorozat gyakorlatilag több mint negyven Sherlock Holmes kisregényt tartalmazhat. Egyébként hasonló lehet, az 1925-ben Bpesten megjelent Sherlock Holmes füzetsorozat is, melyek 24 oldalasok voltak (fejcíme: Sherlock Holmes detektív kalandjai). Ezekből legalább 5 jelent meg (Az utazó bőrönd titka, Ártatlanul halálra ítélve, Camorra fiai, Az opálkarkötő titka, A hallgatás tornya).

Hogy Hertz nem koppintott arra itt van összehasonlításnak:

A Milster Castlei kísértet (16. füzet), de a belső oldalon a cím: A Milster kastély kísértete (1908. júl. 1.) - egyébként ez több esetben előfordult, hogy a borítón levő cím kissé más volt, mint a belső oldalon lévő cím. Az első kép a borító, mellette a szöveges első oldal. Utána (a 3. és 4. kép) a romániai Kísértetek a Milster kastélyban (7. füzet) első két oldala. Elég egyértelmű, hogy két különböző fordítás.

*

***

Még itt van a bűnügyi regény vagy kisregény inkább. A Nagy Képes Magyar Nép Naptár 1928 közölte az első részt, majd egy év múlva (!) adták a második, befejező részt. A regénynek nem közlik a szerzője nevét, ami nem is ritkán fordult elő akkoriban (mindenesetre  német szereplői vannak). A címe: A háromélű tőr.

 

 

Longvale Creative Commons License 2017.05.28 0 2 4565

http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/krimiirok-ed-mcbain/

 

Pár Ed McBain (Evan Hunter) novellát még nem sikerült azonosítanom:

Körforgás, Rakéta Regényújság 1977/51. sz. ford. Gera Judit (2A fagyöngyös gyilkosság - karácsonyi bűnügyi elbeszélések, 2007)

Ismét szabadon, A hét [Izr], 1963/4. sz. ford. Ecker György (mint Evan Hunter)

A királynő futárja, A hét [Izr], 1963/11. sz. ford. Ecker György (mint Evan Hunter)

Menekülés, A hét [Izr], 1963/20. sz. ford. Ecker György [Escape (mint Evan Hunter), (ss) Gent, Dec 1958 ??]

A végső igen, A hét [Izr], 1964/37. sz. ford. Ecker György (mint Evan Hunter)

 

A "Menekülés"-t csak a cím alapján tippeltem ki, azért van utána kérdőjel. Elképzelhető, hogy a négy utolsó, ami az izraeli A Hét-ben jelent meg, talán ebben a novelláskötetben jelent meg:

The Last Spin and Other Stories (1960; as Evan Hunter)
http://www.goodreads.com/book/show/8440170-the-last-spin

Viszont ezt nem láttam. Esetleg még ebben a novelláskötetben: Happy New Year, Herbie, and Other Stories (1963; as Evan Hunter)

 

 

Ha valaki be tudja ezeket azonosítani, annak el is küldöm ezeket (amúgy meg a kéregetők ne irkáljanak nekem, arra ott vannak a torrent és hasonló oldalak, ott kéregessenek, hogy ezt meg azt ingyen rakosgassák fel neki). A szóban forgó 5 novelláról vannak itt nagyobb képek: https://data.hu/get/10542159/McBain.zip

 

 

Egyébként a 87-es körzet utolsó regénye Adósa ne maradj senkinek, Gabo, 2006 (Fiddlers, 2005) éppen  McBain életének utolsó évében jelent meg. McBainnek szándékában állt lezárni a sorozatot (lásd erről memoárját: Let's Talk: A Story of Cancer and Love, 2005). Az utolsó regény címe: Exit lett volna, állítólag a cím Carella végső távozására utalt volna a 87-es körzetből. De többet erről nem is tudni. McBaint a gégerák megakadályozta a regény megírásában, bár többen még ma is reménykednek, hogy valamelyik fiókból mégis előkerül ez az utolsó regény...

 

Longvale Creative Commons License 2017.05.27 0 1 4564

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=143017246&t=9002341

 

Itt írtam arról, hogy Zigány Árpád lapja, a Képes Krónika hetilap regénymelléklete az 1928/7. sz-tól adta Rinehart – Hopwood regényét,  A bőregér-t (The Bat). Itt is meghirdették a megfejtő pályázatot, aminek akkoriban komoly sikere volt. A regényt a Palladis könyvkiadó (aminek Zigány volt az igazgatója) 1929-ben meg is jelentette, majd egy évre rá, 1930-ban a Palladis Pengős sorozatában is kijött. Lásd lentebb a regény oldalával is a két borítót:

 

A Képes Krónika többször agitálta az olvasókat a krimi megfejtésére, míg futott a mellékletükben a sorozat. majd a végén eredményt is hirdettek, rávilágítva a megfejtéshez a különböző támpontokat a regényből.  Ezt csak az olvassa el, aki túl van már a regényen:

 

 

Egyébként a regény eredetéről annyit lehet tudni, hogy Rinehart The Circular Staircase, 1908 (magyarul: A csigalépcső, 1937) c. regényéből készült előbb, 1920-ban egy színpadi játék, amit The Bat címmel Avery Hopwooddal írt Rinehart. A magyarul megjelent A bőregér természetesen nem ennek a színdarabnak a fordítása. Ugyanis Rinehart és Hopwood 1926-ban írtak a színdarabból egy regényt, szintén The Bat címmel, törekedve arra, hogy jelentősen különbözzön A csigalépcsőtől. Ezt fordította le Zigány Árpád.

Egyébként több bibliográfus állítja, hogy A bőregér regényváltozatát nem csak Rinehart és Hopwood írta, hanem szellemíróként részt vett benne a fiatal Stephen Vincent Benét is. Ő nagyon jó rövid történetíró volt, több novelláját újraközölte Ellery Queen magazinja. Benéttől létezik magyarul Az ördög és Daniel Webster vagy az Elemi erők (Elementals, 1922) c. novellák.

Rinehartnak jelentek meg amúgy magyarul novellái is, a legkorábbi (amivel találkoztam) egy budapesti napilapban jelent meg 1913. januárjában: Egy orvos naplója címmel. Ennek eredetije egyébként A Doctor’s Diary, egy amerikai magazinban The Smart Set 1913. januári számában jelent meg. Lásd lentebb a novella első lapja mellett az amerikai magazin borítóját is:

 

Előzmény: Longvale (4505)
Longvale Creative Commons License 2017.05.26 0 0 4563

 

Közben már meg is jelent A Baltimore fiúk, Joël Dickertől. Mivel a svájci szerző előző könyve (Az igazság a Harry Quebert-ügyről) is tetszett, úgyhogy ezt is el fogom olvasni.

 

Jön még Grishamtól A sugó is júniusban (Grishamnak gyakorlatilag minden könyve jó vagy kiváló).

 

 

Külön öröm még, hogy jön Conan Doyletól A rémálom szobája - és más rejtelmes történetek, a Szukits kiadótól. Benne ezek a novellák:

 

A B.24 számú fogoly története
Lady Sannox esete
A tuskólábú kereskedő története
A kádárműhely démona
A lakkdoboz története
Jelland utazása
A zsidó főpap mellvértje
A vérszikla tragédiája: egy druidikus történet
Egy doboz kaviár
A bérkocsis története
A lepecsételt szoba története
A rémálom szobája

 

nemesszabi Creative Commons License 2017.05.26 -2 0 4562

Ed McbAintől a vihar-t valaki nem tudná feltölteni, vagy adni hozzá egy linket. Sajnos sehol nem találom.

 

 

Longvale Creative Commons License 2017.05.25 0 0 4561

A Kaland kiadó 1944-ben kiadott  Phillips Oppenheim regénye: Álarcok háza [The strange boarders of palace crescent, 1934]

 

 

***

 

Ian Flemingtől az izraeli A-T. Kiadó előbb kiadta 1963 végén a Goldfinger,  (Goldfinger, 1959), majd 1964-ben a Szigoruan bizalmas (Thunderball, 1961) c. regényeket. Érdekes, hogy a Szigorúan bizalmas végén meghirdettek egy harmadik James Bon-regény is, azzal, hogy "előkészületben", de az már nem jelent meg.

Majd ezekről a kiadásokról még rakok fel képeket ide: http://ekonyvespolc.hu/krimi-konyvek-szerzok-regenyek-novellak/a-ponyva-kiralyai-ian-fleming/

 

 

 

Előzmény: Longvale (4558)
Longvale Creative Commons License 2017.05.25 0 0 4560

Azért nem találod, mert nem jelent meg (de ezt írtam is).

Előzmény: nemesszabi (4559)
nemesszabi Creative Commons License 2017.05.25 -2 0 4559

McBain-től a 8 fekete ló, az nincs meg valahol magyarul? sehol sem találom sajnos...

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!