nekünk az egész ház stukatúrmennyezettel készült. semmi baj nincs a fürdőszobában sem:) itt-ott néha vékony repedések előjönnek, de leginkább azért, mert mászkálunk a padláson... a mész elfedi!
Szép Napot mindenkinek!Esetleg tudna valaki segíteni hogy tapasztott falra(nagyon jó állapotban van)lehet e csempét rakni,vagy egy idő után nem marad rajta?
Egy kérdéssel, illetve tanács kéréssel fordulok a forumhoz.
Vályogházunk egyik részén deszkafödém van (alul felül deszka a gerendán), egy másik részén viszont felül deszka, alul nád.
A kérdésem hogy a nádazott rész pont a fürdőszobában van sajnos. Maradhat ez így vagy jobb lenne bontani és deszka födém valami "pára védőbb" borítással? Vagy maradhat így nem fog károsodni a nádazott rész. Be van vakolva/saralva a nád, de nem tudom melyik lenne hosszabb távon biztonságosabb a szerkezetnek, mivel úgytudom hogy az ilyen páradúsabb helységekbe mint a fürdő, jobb nem a szerkezetbe engedni a párát hanem benntartani és szellőztetni.
Ha valakinek van ötlete tanácsa, esetleg tapasztalata azt nagyon megköszönném.
Köszönöm válaszod, minden bizonnyal erről lesz szó!
Nem is gondoltam volna hogy emelkedni is tud a fal.. de mivelhogy nemhogy a fagyhatár alá, hanem a talajszint alá sem nyúlik az alap így tutira ez lesz. Köszönöm mégegyszer.
Sőt ha ezt ilyen jól megoldottátok, akkor felrakom a ház alaprajzát, a repedések helyét jelölve hátha a többit is sikerül kilogikázni.
A képen csak a jól láthatóan kívül-belül ugyanott tehát átmenő repedések vannak jelölve piros ceruzarajzzal.
A barna számokhoz kép is van.
Az ereszek kifolyási helyét kékkel jelöltem, illetve festékszóróval hogy merre terül onnan el a víz.
A nagy repedések pont annál a falnál vannak ahol a járda még védi is a falat, sőt arról nem is szokta telibekapni a házat az esőverés.
Az ott lévő ereszhez öntöttem vizet, az átfolyik a járdán tehát nem gyűlik a fal tövében. A járda végig kifele lejt.
Ennek ellenére a ház azon sarka lejjebb ment, a padlótól kezdve az ablakig és válaszajtóig minden lejt a járda felé a vízmérték szerint. Nade ott a járda és ott nem kap vizet, akkor miért pont az a rész? Vagy a ház többi része ment feljebb ahol nincs járda és víz is van bőven?
Képek az adott szoba repedéseihez: 1. számmal jelölt kép, ( a sarok befelé dől, és tényleg mintha feljebb lenne.)
2.-es kép ( ajtó teteje dől és ottvan mellette a repedés is ami átmenő a válaszfalon, illetve a födémen is látszanak repedések tehát az a fal inkább lejjebb mint mint feljebb)
3.-as kép a hátsó falat ábrázolja ami kívül és belül is befele dől, de belülről csak egyetlen egy repedés látszik rajta, az pedig a válaszfalnál a sarokban:
A 4.-es kép ugyanazt a falat ábrázolja de kívülről, ezt a falat telibekapja az eső és a szél is ezt nyomja, a vakolat le is vált így érdemi falrepedéseket nem lehet kivenni rajta mert ugye a vakolat meg van repedve de azért mert el van válva teljesen így a fal állapotára nem lehet belőle következtetni. De ez a fal kapja a legtöbb vizet. Belülről penészes is ahol kint nincs már vakolat.
SZóval lehetséges hogy a ház járdával nem ellátott része feljebb ment a fagytól és azért repedt szét az 1-es és a 2-es képen látható rész? Ott az ablak is nehezen nyitható mert deformálódott, de viszont a parapetfal nem középpen púpos hanem oldalra a sarok felé lejt.
Szóval így hogy átlátni a ház környezetét is... szerintetek mitől repedt az 1.-es és a 2-es képnél, illetve a leghátsó fal mitől dőlhet befele? Mivelhogy a külső részét éri a víz kifele kellene dőlnie nem?
Írtátok hogy a vízszintben futó repedés a legveszélyesebb a vályogháznál. Ha az a fal kiakar dőlni akkor láthatóak lennének ilyen repedések nem?
Amiről itt írsz, az éppen hogy nem a falazat süllyedése, hanem emelkedése...
A jelenséget parapettörésnek nevezzük, és az oka az, hogy épület alapozási síkját nem vitték le a fagyhatár alá.
Nem csak vályogépületeknél, kő- ég téglaházaknál is gyakran megjelenik, de persze a földfalaknál sokkal látványosabb.
Ennek fizikai magyarázata a következő: jól ismert jelenség, hogy fagy hatására a víz térfogata megváltozik, kitágul. A talajban lévő víz térfogatával együtt a talaj is duzzad. Ez a folyamat olyan nagy mértékű, hogy amennyiben az épület alapozási síkja (azaz az alap alsó síkja) a fagyott rétegben helyezkedik el, magát az épület falait is megemeli.
Tipikus megjelenési formája ennek a károsodásnak az ablakok alatti, úgynevezett parapetfalak törése. Az ok a következő: míg a tetőig felmenő falak 3-3,5 fél méteresek, vagy még magasabbak, a parapetfalak alig 80-90 centiméteresek. Azaz ezeken nincs akkora leterhelés, mint az épület falazatának többi részén. A fagy hatására a magas falak nem károsodnak, ám a parapetfalak nem tudnak ellentartani az alulról jövő nyomásnak ekkor következik be a jellegzetes repedés, faltörés.
Az alábbi két ábra ezt magyarázza, és két fotót is felteszek. Az egyik a párkánylemez jellegzetes törését mutatja, a másik pedig pontosan egy olyan jelenséget (a párkánydeszka felhajlását), amit Te is lerajzoltál.
Megnéztem vízmértékkel a falakat. Tudom, földházban minden van csak egyenes meg párhuzamos nincs, de gondoltam hátha kiderül valami.
Annyi kiderült hogy a falak többségének a teteje befele lejt tehát fent vékonyabb mint lent. Gondolom ez így van rendjén.
De az egyik főfal meg van dőlve a vízmérték szerint és szemmel is látható ha nagyon figyelem. Szerencsére befelé, a válaszfalak és a szoba felé tehát nem kifele.
Erről a falról van szó,a vízmértékhez viszonyítsatok, az az egyedüli egyenes a képen:
Másik oldalról:
A kivétel erősíti a szabályt, az alsó lábazatvédő vékony betonréteg teteje érdekes módon az vízszintben van. Bárhol rátettem a vízmértéket, egyenes volt.
Belül egyetlen egy helyen van repedés a falon, az is a sarokban a válaszfalnál:
SZóval remélem ezzel nem lesz semmi gondom, remélhetőleg ezzel kezdték a verést és ez volt a próbafal, csak nem jött össze.
Mert kívülről is látható hogy befelé dől, a vízmértéket akárhol rakom rá ezt igazolja, de lakáson belül is ez a fal befelé dől, nem látványos, de a vízmérték szerint eléggé.
Ha alul nézem akkor az alsó kiboltosulás még egyenlít rajta:
De feljebb nézve néhol szinte teljesen rásimul a falra a vízmérték de a dőlésszög is nagyobb: A fal közepe táján jobban simul de majdnem végállásban van a dőlés:
Fent nem fekszik fel olyan jól, de ott is dől:
A fal más pontjain is ez a helyzet:
A válaszfal mellett a saroknál ahol a repedés is van ott is hasonló a helyzet:
De a fürdőben a válaszfalnál durvább a helyzet, de szerencsére felfelé keskenyedik:
AMúgy ezek a legdurvább repedések a falon ( de nem a befelé dőlő fallal határolt szobánál.. ):
Szóval semmi több és brutális nem látszik, csak ilyen "apróságok".
Tehát süllyedések és nyílászáró torzulások, nyílászáróknál repedések.
De viszont van annyi trükkje hogy a vakolat vályogból van, a fal meg föld, vályog, homok keverékből tehát a kettő kb külön mozog. Pl kívül is van ami lepényszerűen el van válva, tehát alatta lehet öklömnyi nagyságú repedés is, kívülről az sem látszódna. Meg belül is kopogtatva a falat nagyon sok helyen üreges.
Szóval fogalmam sincs mit lép majd erre a statikus. Szerintem alapmegerősítést stb elő fog írni.
Nade ha nincs víz jóesetben akkor nincs süllyedés sem. Vagy azt mondja hogy életveszélyes és dózer.
De viszont ezért írok ide hogy tapasztalatilag mi az ami nagyon veszélyes és mi az ami az ilyen házakkal jár együtt?
Vertfalú házamnál nézegettem az egyik ép ablakot és ott is látszik hogy bizony az épület süllyed.
Az ablakpárkány alul homorú, tehát az ablak alatti földtömeg nem süllyed olyan mértékben mint a körülötte lévő teli fal. Szerintem a repedések is ezt mutatják.
A fényképen nem látszik annyira, de élőben látszik a homorúság.
Ablakot szeretnék cserélni, hogyan érdemes hogy az új ablak ne nyomódjon össze??
Illetve a hátsó főfal olyan mintha befelé a ház felé dőlne. Kívül is meg belül is látszik egy nagyon picit a dőlés. Lehet elrontották a zsaluzást vagy létezik az hogy az egész ház, fal meg van dőlve? Nem feltűnő, csak ha nagyon nagyon figyeli az ember akkor. Majd megnézem vízmértékkel is. Hívtam statikust, jövő héten jön, de az a baj hogy szerintem Ő is csak vakarni fogja a fejét.
Egyáltalán hívott valaki vályogházához statikust?
Mert szerintem hiába hívom, vagy azt mondja hogy dózer, vagy csak annyit hogy hát bizony ez süllyed mert nincs alapja és falazzak alá kész. De hogy mennyit fog még süllyedni, illetve mennyi az a süllyedés ami már nagy visszafordíthatatlan gondot okozhat azt szerintem ő sem fogja tudni.
Szóval van értelme vagy ha már megvettem a házat akkor felesleges a statikus?
50 éves a ház, nem feltűnő, de ha nagyon nézegetem akkor látszik hogy az összes, még a válaszfalakon is felfedezhetőek süllyedés nyomai. Lehet hogy falsíkonként csak pl 2 db kis repedés van, de az mind a 45 fokos.
Alapja téglasáv a földfelszín felett, majd vízszigetelés, egy sor tégla és utánna a vert fal.
Sőt a sok egérlyukat lehet megmagyarázza az hogy mivelhogy vertfal a zsalut a lyukakon keresztül fogatták meg, csak hogy lehullott a vakolat és azt megtalálták az egerek.
Mert nem vályog a fal, csak van belekeverve az is, meg szalmaréteg is van, fekete föld és homok. De ha szöget verek bele akkor kemény.
Minden nyílászárónál található repedés, minden sarokban egérlyuk, a vakolat meg lehullva kívül, főként alul a lábazatnál van felpuklisodva, de úgy mintha összement volna a ház.
Mert nekem csak akkor mondana jelentőset a statikus ha azt mondaná hogy a fal nem bírja el a födém terheit. Az összes többi szerintem minden ilyen háznál fennáll.
Egy téti tömésház belső tapasztásának javítása miatt keresem meg a tisztelt fórumlakókat - különösen mzm-hez intézem kérdésemet.
Sokat saraztam már, de javítani még nem javítottam. Elsősorban repedéseket, vakolatleválásokat kell javítani. Kikapartam, levertem, nedvesítettem, bekentem. De a sár simán lepereg: a falazat anyaga túlságosan homokos és úgy viselkedik mint a belisztezett vágódeszka.
Nincs nagyon kedvem rabicolni, és a pótlásra kerülő vakolat vastagsága sem nagyon engedné, ezért kérdezem, hogy lenne-e ötletetek, hogyan lehetne a megfelelő tapadást segíteni? A falazat anyagához jobban illeszkedő homokosabb sarat keverjek? Vagy lehet valahogy gúzolni?
A födémbe (stukatúr) beköltözött darazsak okozhattak statikai gondot? Igaz már döglöttek... de azért nagyon sokan voltak...
Mert kibontottam a rejtélyes foltot:
Remélhetőleg a gerendákat nem rágták ki... xd.
Az otthagyott bútorokat is kipakoltuk, itt bent is látszik hogy meg van süllyedve... élőben nagyon látszik hogy a bal sarok meg van süllyedve... A padlót is görbítette magával.
Szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet megállapítani egy házról, hogy vályog vagy égetet tégla a ház? Egyszer voltam csak megnézni a házat és kívül belül száraz volt nem láttam belül sem foltokat sem penészt, dohos szag sem volt. Bár kívűl látszanak rajta nyomok.
Sziasztok. Koszonom a valaszokat. Akkor tehat a pantolas felesleges - jegyzem. Nekunk az epitesz/epitesi vallalkozo ficko mondta, akit oda vittunk megnezni a hazat.
Van meg ket repedes belul a hazban, ezekrol is rakok kepet:
Ez itt a kemenynel van. Itt egykor lehetett egy cserepkalyha is. A kemenyt nem tervezem hasznalni, mert cirkofutest akarok majd kiepitettni. Mennyire szuntetheto meg az eredeti kemeny es ezaltal tuntetheto el ez a repedes szerintetek?
Ez pedig itt az egyik utcafronti szobaban van, nagyjabol a padlasfeljaro alatt. Ez az a bizonyos fofal keresztben.
Velemenyetek szerint mennyire kockazatosak ezek a repedesek?
A cikket úgy értelmeztem hogy befelé zárjuk el a pára útját és kifelé "tereljük" páraáteresztőbb vakolással, így a pára eleve nem a házban marad hanem megy ki a szabadba , ám ha befelé jön a pára azt ki kell engednünk az ablakon . (Elvégre az ideális páratartalom 50 % körül van ha jól tudom )
"Úgy tervezzük a falrétegeket, hogy a nagy pára-ellenállású anyagok mindig a fal belsőbb felületére kerüljenek. Például a párás fürdőszoba falán jó párazáró a teljes felületen alkalmazott csempézés, külső vakolatként viszont használjunk jó páraáteresztő vályogvakolatot."
Az első mondat úgy hülyeség, ahogy van - a második mondat azonban helyes. A fürdőszobában, ahol valóban nagy a páratartalom, a falat védnünk kell tőle - de ez nem igaz az összes vályogfalra.
Gondolj csak bele, mi lenne, ha minden falat belülről bevonnál valami olyan anyaggal, ami nem engedi át a párát. Éppen tegnap láttam egy ilyen házat, ami diszperzittel volt belülről kifestve: térdmagasságig jött le a vakolat a falról. Pedig még nem is vályogfal volt, csak ("csak") sóskúti mészkő. Ami, mint tudjuk, jóval kevesbbé nedvesedik, mint a vályogfal.
Mi ebből a tanulság?
A neten elég sok mindent lehet olvasni... csak nem biztos, hogy az helyes is.
Ez most akkor azt jelenti hogy lehet cementesebb vakolat is bellül , de kívül legyen páraáteresztőbb ?
Kissé ez a cikk most összezavart engem , egyben megerősített abban hogy a pára az ellenségünk , és inkább a szabadba távozzon ne a szobába , ezért mehet a cementesebb vakolat bentre , elvégre ha befelé párolog a fal , ki kell engednünk az ablakon a szabadba nem ?
Én teljesen laikus vagyok de sok házat néztem már és laktam is párban. Pl a vakolat sok helyen teljesen külön él a vályogtégláktól ( ha kopogtatod kong az ürességtől) így lehet tényleg csak a vakolat van megrepedve.
De szerintem csak simán megsüllyedt egy kicsit. A vályogházak ilyenek, élnek, mozognak stb.
Majd ha lapul kifele az ablakod akkor lehet esetleg egy kicsit aggódni. De az én házamhoz képest semmiség a tied.
Pántolás meg ilyenek??? Az ilyen házaknál csak az ima segít. :-)
Nomeg azért a vizet minnél messzebbre... most több a hirtelen nagy mennyiségű eső, így lehet messzebbre kell vinni az ereszt, ami esetleg 50 évig jó volt, mostmár nem.
Mzm, nem tudom hol olvastam de majd megpróbálom megkeresni.
Amúgy úgy ahogy a beton is öregszik nem lehet hogy a vályog is idővel elveszti pl a szilárdságát?
Mert pl az üveg is folyékony, a nagyon öreg házakban alul vastagabb az üvegtábla mint felül.
Szerintem a vályog sem örök élet még ha nem kap vizet akkor sem. Tömörödik,, deformálódik, azért a pára ki/be meg az évek csak kifognak azon is.
Láttam olyan házat is ahol nincs víz, mégis azt látom mintha lapulna összefele, nincs repedés de elferdül pl az ablak meg hasonlók.
Csak nem kutatja senki, meg nem is tudják mert minden ház más és más összetevők...
Koszonom a valaszt az azbesztpalaval kapcsolatban. A repedesre mit tudnal mondani? Az epitesi vallalkozo akivel megnezettuk azt mondta, 2 dolog lehet. Vagy egy sima repedes csak a vakolatban, vagy egy repedes a falban, amit egy egyszeru pantolassal meg lehet csinalni. Teny, hogy ez a repedes csak kivulrol latszik, belulrol nyoma sincs.
szerintem semennyivel nem több a sérült ház, mint régebben - csak mostanában ezeket nem bontják le, nem tüntetik el őket. Mert nincs rá pénzük, hogy újat építsenek, vagy mert meg akarják tartani őket, vagy tudja a fene...
de régen is sok volt, és még sok-sok lesz a jövőben is...
