Szia! A tervezett rétegrend: termet talaj, 15 cm kavicsfeltöltés, 10 cm vasalt aljzatbeton, 1 rtg 4 mm sbs mod. hálóerősített bitumenes lemez, 15 cm lépésálló hőszigetelés, polietilén elválasztó réteg, 7 cm vasalt aljzat. Szóval ebben - a tervező által meghatározott rétegrendben - gondolkodtam a lépésálló eps helyett az xps-ben. Illetve egy másik fórumtárs tanácsára utána nézek a PIR lemezeknek is (köszönöm a tippet).
Szerintetek a kavicsfeltöltés egyébként milyen kavicsból kell hogy legyen? Vagy jó esetleg ugyanolyan sóder (0/24-es?) is, mint ami a betonhoz kell majd?
Ja meg még egy kerdes. A pice plafon vakolatot lemelyalapoztuk, ragasztani fogjuk a 10cm feher EPS-t szelen korbe kenve kozepre ket pamacs. A dubelezesen sporolnank csak biztonsag kedveert nem lenne eleg egy dubel a tabla kozepebe esetleg ketto a kozepvonalba?
Tetoter folott "fogoparok"kozul, uvegyapot paplan tetejerol leszedtuk a parazarofoliat/bitumenes papirt szerencsere csak par negyzetmeteren talaltam penesz foltokat. A legter felette total huzatos, a port amit csinaltunk eltunt percek alatt ebben a nagy szelben. Rakjuk ra a 20 centi asvany/uvegyapotot.
1. Szerintetek teritsem le paraateresztofoliaval a vegen? Csak mert mintha az remlene hogy ez a rengeteg por (ami a most leszedett retegen volt) rontja a hoszigetelest idovel.
2. Talaltam fent par aszkát, ezek csinalnak valamit fent a faval?
3. folia alatt ugy nez ki a fa mintha nem kezeltek volna semmivel szep fenyosarga, nem kene ennek zoldesnek lenni? Bar mas bogarat szut nem talaltunk
Volt valamelyik itthoni PH-nál, kerestem már, de nem találtam rá újra, talán pont mészhomokra tettek ~20cm EPS-t, csak ragasztással. Ilyenkor a garancia bukó ugye? Ha leesne :)
Nekem szimpatikus a dolog, csak nem biztos hogy ami most atom módra ragad, az ragadni fog 30 év múlva is, én ettől félek.
Elek: Azzal miért nem számolsz sosem, hogy pl. a mi tervezett netto 120m2 házunknál 30-as tégla helyett 25-ös mészhomok téglával nyerünk 2.5m2-t, az bőven behozza a drágább árát. Tervezőnk szerint egy hasonló házon tavaly 70 ezerrel volt drágább a mészhomok sima 30-as téglához képest.
Nem számolva hogy talán lehet keskenyebb alapja is (de nem értek hozzá, lehet hogy ugyanakkorát szednének ki úgyis...)
1. kép, padlásfödém hőszigetelése, elfogyott a tekercses gyapot, ellenben maradt táblás, néhány egészben, a többi darabokban. Két kötőgerenda-közt kellene így szigetelnem, mindkettőre jutna 2 egész tábla, de egy tábla széltében nem tölti ki, keresztbe rakjam és vagdossam akkor meg sztem több kellene nem? Szóval az alább látott módon próbálnám megoldani
Lényeg a lényeg, hogy így darabokban, az esetleges hézagokat kitömködve, megfelelő a hőszigetelés? Vagy inkább felejtős? Erre megy majd még egy 10 centis paplan.
2. kép
Tűzfal belülről nem épp simára van vakolva. Erre így nem lehet EPS-t tenni mi? Vakolni meg nem fogok sztem.. gyapot rá odaszorítva vmivel? ha gyapot kell oda, akkor az már borítja is az első képes elképzelésem, mivel akkor vennem kell :)
Rakható sarokhoz is, már miért ne lehetne??? A sima dübelt miként teszed saroknál 30 cm szigetelésnél??? Ezeket a 10-12 db-os infókat honnan szeded??? Szigeteltél már valaha, vagy ez lesz az első próbálkozásod?
Tanulj meg rendesen kérdezni... Te 30 centis szigeteléshez kértél dübelt, és 500-600Ft nál olcsóbban. Abból a lehető legjobb minőségűt és szuper ár/érték arányút, valamint teljesen hőhídmenteset ajánlottam. Ehhez való méretben a 335mm-es Ejot str u ára ~700Ft/db. A STO Ecotwist meg ezen a lapon bruttó 200Ft/db:
Nem tudom elképzelni, hogy miként éri meg három réteggel küzdeni. Két réteg még elmegy, de három?A plusz két réteg ragasztó, a plusz munkák, meg a drága dübel biztosan elviszi azt a megtakarítást, amit az olcsóbb lappal "megspóroltál". Rétegenként nem akarod dübelezni? Amit fogsz találni árban neked megfelelő dübelt, mondjuk FröcsiÖcsi fantázianevű leghitványabbat abból még 2000 forintnyi sem fog annyit tartani, mint egy jó minőségűből 4-6db/m2.
Így lesz qva drága az ócsó...
Páratechnikailag sem hibátlan ez a megoldás, ez így számomra kendács. Egy német műell úgy leszedetné lapáttal, hogy csak pislognál.
Még egy információ, ami megfontolt költség-optimalizálás helyett inkább pénzszórásra utal ;) Ugyanaz a hőtároló tömeg más téglával is elérhető, töredék áron. Ráadásul sok házban valójában nincs is szükség hatalmas hőtároló tömegre, csak költik rá a milliókat, mert a szomszéd is így csinálta :)
"egyel kisebb hőszivattyú is bőségesen elegendő, így az árkülönbözetből megvan az az 5 cm"
Ez viszont helyes gondolkodásmód.
Sokan nem fogják fel, hogy ha ez egyik területen egy kis plusz pénz okos befektetésével egy másik területen akár egy rakás lóvét megtakaríthatunk (sőt esetleg teljesen el is hagyhatunk komoly beruházásokat).
Így lett megállapítva a passzívházak energiaszintje is: négyzetméterenként 10 watt körül van az a fűtés-igény, amelynél már akár teljesen el lehet hagyni a hagyományos fűtésrendszerek hőleadóit, teát egy passzívházba már nem kell se radiátor, se padló/fal/mennyezetfűtés, stb. elég, ha csak a szellőző levegőt melegítjük.
"2 réteg volt az első elképzelés, de aztán 3 lett belőle."
Most nézem, hogy ez nem egy termék, hanem egy magánszemély apróhirdetése,
ennélfogva nem kötelezi jogszabály korrekt műszaki adatok közlésére (nem perelhető, ha esetleg hülyeséget állít).
Ebben az eseben arra hívom fel a figyelmedet, hogy a "PUR hab" az nem egyféle termék hanem kb 20-30 féle kombinációban létezik (különböző alapanyagok, gázok, technológiák, stb)
- léteznek olyan poliuretán habok is, amelyeknek elég vacak a hőszigetelése
- léteznek olyan poliuretán habok is, amelyeknek igen vacak a teherbírása (akár 30 alatti is lehet)
"nem részleteztem rendesen a problémát, de igen végül is az van, hogy ez egy hétvégi faház, amit még nem szigeteltem le rendesen"
Tehát egy egész harmatpont alá hűlt ház "izzad" a kicsapódó párától, de te az egészből csak az ajtót érzed problémának :)))
Amikor egy hét távollét után belépsz a nyaralóba, akkor a ház levegőjében valószínűleg nincs több víz, mint a külvilág levegőjében, mert amikor nem vagy ott, akkor nincs ott extra páraforrás sem. Tehát ha egyszerűen csak elkezdenél fűteni, akkor nem párásodnának a falak/ablakok, hiába hidegek.
A baj ott van, hogy te is ott vagy és lélegzel, főzöl, fürdesz, stb tehát extra vizet teszel hozzá a levegőhöz, na EZ a páramennyiség az, ami kicsapódik a (még) hideg felületeken.
Egyrészt nem kell aggódni, mert ezen víz egy része újra el fog párologni a falakról, mihelyt azok felmelegednek a harmatpont fölé, a víz másik része pedig beszivárog a fal belsejébe, ahonnan esetleg napok múlva fog elpárologni (amikor már ott sem vagy).
Persze ez az újra-elpárolgás hűti a házat (rontja a fűtés hatásosságát) és fába beszívódó víz sem tesz jót a falak hőszigetelési jóságának, ezért hasznos dolog, ha a falak felmelegedéséig intenzíven szellőztetsz (nem kell kereszthuzat, de a levegő járja át a házat).
Baráti körben mi is kibérelünk néha egy-egy házat télen, mi úgy csináljuk, hogy a megérkezéskor beindítjuk a fűtést turbó fokozatra és azonnal kimegyünk a házból (környék felderítése, éterem, kocsma, kirándulás, stb) és mire visszaérünk a házba (párásítani) addigra a falak már harmatponti hőmérséklet felett vannak.
De az is megoldás, hogy a nyaraló fűtését ELŐRE bekapcsolod (pl.időzítővel vagy telefonnal), így a megérkezés pillanatában már nem hidegek a falak.
"osztályos PIR tábla. 24-26.000 Ft m3-e.....Előnye a PIR-nek, hogy helytakarékos, zárcellás"
Az árrakal kapcsolatos számbűvészkedésedet sajnos nem tudtam követni :) ezért megkérdezném: azt állítod, hogy bruttó 26.000 Ft/m3 áron tudsz ZÁRT CELLÁS PIR terméket?
Egész biztosan nem lehetséges, hogy téged nagyon átvert valaki?
Ezzel a Sto Ecotwist-el csak az a gond, hogy nem egybe lesz a 30 cm. 20-10 rétegbe akartam, de csak 10 cm-s volt raktáron a régi áron, így 10-10-10 lesz a réteg. Ez ugyan többlet PUR ragasztót igényel, de megéri.
Ezen kívül ezekkel a spirálos cuccokkal még az is a gond, hogy a sarkokra nem igazán jó megoldás.
Az áruk sem hinném, hogy 200 ft/db-ba belefér.
Mivel sarokra nem rakható, így tuti, hogy nem elég a 6 db/m2.
"30 cm vastag szigetelés rögzítéséhez tud e valaki megfelelő dűbelt (homlokzatra)?"
Hacsak nem hűtőházat építesz, akkor a 30 centiben már van néhány centi pénzkidobás+helypazarlás is ;)
Egyébként ekkora vastagság esetén már nem árt két rétegben felrakni a hőszigetelést: egyrészt az átfedések csökkentik a táblák közötti rések hőhíd hatását, másrészt elég lehet, ha csak az alsó réteg van dübelezve.
Padlóba alternatíva lehet esetleg osztályos PIR tábla.
24-26.000 Ft m3-e. Arányaiban azonos a jelenlegi EPS100 árakkal (az új áránál meg még kedvezőbb is).
10 cm PIR megfelel 15 cm EPS100-nak.
16.000 Ft körül van m3-e az EPS100-nak (baráti ár :) ) Új ára egyébként 19.000 Ft/m3 körül van az EPS100-nak.
PIR-hez viszonyítva : Régi ár: 16.000 * 1,5 = 24.000 - Új ár: 19.000 * 1,5= 28.500
Előnye a PIR-nek, hogy helytakarékos, zárcellás (nem szívja magába a vizet max 1%-ig).
Majdnem ugyan az a tulajdonsága mint az XPS-nek, csak jobb a szigetelése, de kisebb a teherbírása. A teherbírása az EPS100-al azonos (ezért jó padló alá).
A héten érkezik belőle 60 m3 10 cm-s nekem. Teszek fel majd képeket.
Nem a forgalmazó vagyok, csak egy hétköznapi vásárló :)
A technikai lapján az szerepel, hogy -40 és +120 fok között ellenáll.
Ezek elvileg azért osztályos PIR táblák, mert kültérben volt tárolva és a biológiai élet részben elkezdődött a felületén, tehát algás.
Valószínűsíthető, hogy azért az UV sem tett túl jót a kültéri tárolásnak, de ez csak azokat a felületeket érinti ahol a nap érte, pl.: oldala és a felső tábla.
Hétvégére majd többet tudok a minőségről :)
Egyébként 2-16-20 cm-s tábláik vannak.
Ezek megfelezésével 8 és 10 cm-s táblákat is csinálnak. (szalagfűrésszel :) )
Ennyit talán már nem érdemel ez az ajtóügy, úgyhogy elnézést kérek azoktól akik unják.
Elek nem részleteztem rendesen a problémát, de igen végül is az van, hogy ez egy hétvégi faház, amit még nem szigeteltem le rendesen. Télen odamentünk néha, bent is mínusz, vaskályha bedurrant, ajtó-ablakok izzadni kezdenek, na akkor észbe kapok és résszellőzést nyitok, ablakok leszáradnak, ajtó alsó fele nedves marad sokáig. Ez az ajtó már messzebb esik kályhától, konkrétan a folyosón van és nem a fűtött szobában, majd az egységes szigetelés installációja után jobb egybefűthetőséget várok és nyilván kevésbé látványos páralecsapódást.
Köszönöm. Valamiért úgy rémlik pedig, hogy talán pont ezen a fórumon szóba került már ez, és volt aki a drágasága ellenére mégis ezt választotta. Nekem egy régi ház bővítésének aljzatába kellene a hőszigetelés. Talajnedvesség elleni szigetelés a régi házban nincs, a bővítményben lesz bitumenes lemez. Nem lehet, hogy a vízszigetelés tökéletlensége miatt indokolt lehet az xps? Az utólagos összenyomódás kisebb mértéke jutott még eszembe mint lehetséges érv az xps mellett. De ez lehet, hogy elhanyagolható.?
Sziasztok. Meg tudná mondani esetleg valaki, hogy érdemes-e az aljzat szigetelésnek járható EPS helyett XPS-t használni? Változtat ez valamit a rétegrenden? Drágábbnak sokkal drágább, cserébe ha jól gondolom teljesen érzéketlen egy esetleges vízbehatolásra (sérült padlófűtéscsőre gondolok például). Vagy szerintetek milyen szempontok alapján lehet még mérlegelni?
Egy ilyen konzol esetén 20 cm2 tömör vas nyúlik át a hőszigetelésen.
A vas hővezetése 80 W/mK, a száraz fenyőé kn 0,13 W/mK,
tehát a konzol 20 cm2 vasa megfelel 615 cm2 fának,
másképpen fogalmazva ha 8 db 5x15 centis pergola gerenda a hőszigetelés előtt közvetlenül a falhoz van rögzítve, az együttesen kisebb hőhidat okoz, mint egyetlen ilyen vas konzol.
Egyrészt nem tudom, hogy ki hipnotizálta beléd azt, hogy mindent csakis gyapottal lehet megoldani, de szerintem ne találkozz vele többet :)
Ha csak az ajtó izzadása a probléma, akkor a BELSŐ felére ragasztanék egy centi XPS-t. Ha jobb hőszigetelés sem ártana, akkor négy-öt centit.
De ha ez egy fából készült ajtó, akkor 99,9 százalékban biztos vagyok abban, hogy az izzadás oka nem az ajtó, hanem az,hogy rettentően szar a lakásod szellőzése, ezért télen nagyon magas a páratartalom a lakásban (plusz rettentő egészségtelen a levegő széndioxid szintje). A jó szellőzésű lakásokban télen éppenhogy a túl száraz levegő a probléma. Ahol télen párás a levegő, ott majdnem biztos, hogy egészségtelenul magas a levegő széndioxid tartalma is.
"MekElek: mekkora a nyomatékot bír el egy M6-os menetes szár 15omm karral?"
Ez a menetesszár KIZÁRÓLAG húzva lesz, tehát teljesen mindegy, hogy más irányban mit bír el.
A működési elv a következő:
- a falnak neki van húzatva a 20 centi széles gerenda/deszka
- tehát nekifeszül a 15 centi eps80-nak
- a deszka a saját súlya és a rárakott pergola súlya miatt megpróbál lefelé csúszni a felületen
- de a menetes szárak hossza eközben nem változik, ezért a deszka egyenes lefelé mozgás helyett félkör ívben szeretne mozogni (mintha minden menetes szár egy-egy feszes lánc vagy drótkötél lenne)
- eközben a deszka megpróbál benyomódni az eps felületébe
Tehát a felülről lefelé irányuló egy kis része vízszintes nyomássá alakul (a 20 centi széles deszka az eps felületét nyomja befelé, az összsúly kb 3-5 százalékával)
de a munka nagyját a dübelek+menetes szárak végzik, kizárólag húzó irányban, viszont a lefelé irányuló súly kb hússzorosát kell elbírniuk. Szerencsére egy jó betondübel húzóirányban kibír 500-600 kilót, a hatos rozsdamentes menetes szárnak ennyi húzás meg sem kottyan.
Ha úgy számolunk, hogy a pergola súlyának hússzorosát kell bírnia a dübelezésnek, akkor kb minden 20-25 pergola-kilóra kell egy dübel. Ha ennél több, az nem vaj, de akkor növexik a hőhíd.
Persze nem vagyok statikus, ezért fenti eszmefuttatásomnak nem árt utánaszámolni.
Kívülre párazáró/párafékező hőszigetelést csak akkor szabad tenni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hőszigetelés BELSŐ felülete soha nem fog harmatponti hőmérséklet alá lehűlni (ezért vizesedni). Mivel az ajtód pereme körben egy hőhíd, ezért a szélétől néhány centis sávban simán lehet hideg a hőszigetelés belső oldala is. Ezért én ott nem tennék párazáró hőszigetelést kívülre.
"Amúgy az is baj, hogy ilyen kis mennyiséget nem tudok venni,"
Nem tudom, hogy merre lax, de barkácsáruházakban néha akár egyetlen táblát is vásárolhatsz.
A vb födém zsaluzás miatt lettek rajta lyukak. Ezeket purhabbal szeretném kinyomni illetve belő párazárásra akril tömítőt gondoltam. A különböző akrilok között van számottevő különbség? Vettem párat, ezek közül melyik a legjobb? (Soudal, Mester, patex) Vagy valami más fajta kéne? Ablakbeépítés után a purhabot is ilyennel akarom párazárni. Nekem a Soudal a legszimpatikusabb.
Tehát, ha lesz új tető, akkor a fal felső részére - eresz alatt - tehetek-e most mondjuk 15cm vastag polisztirolt, aminek az eresz dobozolást neki lehet illeszteni?
Tehetsz, sőt tegyél!
Gond-e az, hogy nem alulról építkezek a lapokkal?
Nem gond.
(természetesen ragasztva dübelezve rakatom fel a PS lapokat a falra.)
"A 35 éve beépített termékek szilárdsági paraméterei mindössze 7%-al csökkentek a névleges értékhez képest. A kutatások eredménye az volt, hogy a megfelelő technológiával felhelyezett szigetelés élettartama elérheti az 50 (!) évet is."
Bár
Több tucatnyi épület vizsgálatából a legjellemzőbb 12 esetet kiemelve azt mondhatjuk, hogy a 20 évnél régebbi homlokzatokat a tulajdonosok többnyire akkor is felújítják, ha maga a homlokzatképzés hibátlan (ilyen volt az esetek fele).
Gondolom azért is, mert azonos vastagságban 20 év alatt rengeteget fejlődik a technika. Most a grafitos a menő, de ki tudja, mi lesz pár év múlva.
A napelemnél is igaz ez, most mondjuk 250-260W-os panelek vannak döntő többségében, de 15 év múlva szerintem esélyes, hogy inkább 500W-osak lesznek már...
0.039 hovezetesi tenyezo az ellenalas meg 2.55 kifejezetten fodemre alanljak pontosan MINERAL PLUS LOFT 039.
Erdekes ez az EPS elettartam , google ezt mondja "There have been multiple studies of EPS in the soil for 15 to 30 years demonstrating only minor degradation of the EPS foam." Hat ez erdekes megterules utan nemsokara lehet majd cserelni.
Napelemre is azt mondjak sokan megterules utan nemsokkal lehet a napelemeket cserelni.
A multkor zavart a sotetszurkenek vart grafitos EPS ezust szine most meg megjott a XPS ami olyan mintha feher EPSbe lenne 1:1 aranyba keverve valami halvanykek. CSak mert ezt is elenk keke re vartam mint ahogy a neten latom. Se ezust szinu grafitos se ilyen eppenhogy kek XPSt nem talal google kepkereso.
Remelem a szilikonos vakolat sem eppenhogy szilikonos lesz :) :(
azért nem lehet úgy, ahogy te gondolod, mert azt szakfórumnak hívják, ez meg egy nyílt beszélgetős fórum. leírtam, hogy nálam hogyan van megoldva, sőt azt is, hogy még fent van. ha rendesen elolvasod, akkor láthatod, hogy nem szaktanácsot adtam.
csináld meg nyugodtan a www.srudolfrulez.org-ot aztán ott oszthatod a frankót. itt ez nem így megy. én kérek elnézést.
Egy (két) kérdés foglalkoztat engem, ami szigeteléssel kapcsolatos.
Az egyik, hogy egy építési engedély szemle kapcsán a hivatali ember elejtett egy mondatkát, hogy az EPS szigetelés élettartama kb 20 év, és utána cserélni célszerű ....
Ez igaz? A vakolt, nem elázó EPS mitől megy tönkre 20 év után?
A másik kérdés kicsit összetettebb.
Tetőcserére készülök. A falakon van 5cm EPS. Az eresz dobozolt. Az a gyanúm, hogy a doboz alatt nincs szigetelés a falon - a szobában a fal felső 10cm-én "nedvességpöttyök" vannak télen. Bontáskor ki fog derülni.
Ha lebontom a tetőt, és építek egy újat akkor a dobozolás alá is szigetelést teszek. A födémre is kerül majd kis gyapot, amit össze akarok kötni a fali szigeteléssel. A falon lévő 5cm-t is fel szeretném hizlalni.
Ez utóbbi pont idén nem tud megtörténni.
Tehát, ha lesz új tető, akkor a fal felső részére - eresz alatt - tehetek-e most mondjuk 15cm vastag polisztirolt, aminek az eresz dobozolást neki lehet illeszteni? Gond-e az, hogy nem alulról építkezek a lapokkal? (természetesen ragasztva dübelezve rakatom fel a PS lapokat a falra.)
Azért azt ne feledd, hogy itt is, mint általában minden fórumon, az jelen lévők döntő többsége lelkes de hozzá nem értő laikus. Így már az is nagy szó ha egy ilyen valaki egy műszakilag értelmezhető normális problémát vagy kérdést meg tud fogalmazni és leírni...
A válaszoktól sem kell sokkal többet várni az átlagtól... ez van...
De azért jó és sokaknak nagyon hasznos és segítő, ha van egy-két igazán szakember elméleti és gyakorlati is, aki a szakmát űzi is. Az ilyen embereknek sokat lehet itt köszönni és örülni kell neki ha az átlag laikusok tömege nem megy az agyára, még hosszú idő után sem.
Az a fasza ezen a fórumon, hogy valaki megkérdez egy műszaki kérdést és mindenki megírja, hogy azt hogy oldotta meg rosszúl.:)
Senki nem tudja, hogy pontosan mekkora pergoláról lenne szó, fedett vagy nem, mekkora kell legyen a felfekvése a szarufának a szelemenre és milyen igénybevételeket kell a csomópont kibírjon.
Én pl. tudom azt, hogy kb. mire gondol a kérdező és ehhez rajzoltam is egy konzolt, ami megoldja a hőhidat is.
Miért nem lehet ezt úgy csinálni, hogy mindenki arra a kérdésre válaszol, amihez ért is, legalább minimális szinten?
MekElek: mekkora a nyomatékot bír el egy M6-os menetes szár 15omm karral? Úgy, hogy lehajása legyen mondjuk 5mm.
Mekkora húzófeszültséget bír el egy M6-os szár? Mennyi a EPS8o-as nyomószilárdsága és mennyire kell megfeszíteni a menetes szárat (és ahhoz milyen beton dübel kell), ahhoz, hogy az EPS8o és a fagerenda közötti súrlódási erő folyó métekenként 15okg-mal legyen egyenlő?
nekem az előtető van így rögzítve, 10-es gerenda, alatta 5cm-es xps tartja el a faltól, így ér ki a 15cm-es szigetelés külső síkjáig. keményebb xps-sel van megcsinálva. még nem esett le semmi :)
a homlokzatunk előtti terasz elé kerülni fog egy kb 5 méter széles, fából készült pergola. A tervek szerint a homlokzathoz lenne rögzítve egy gerenda, kb 80 centinként, ez tartaná a fal felől az egészet.
Mivel a nyílászárók felett megy végig egy betongerenda, ezért ahhoz lenne fogatva.
Hogy lehetne ezt megoldani hőhídmentesen? A falra 15cm eps kerül. Kéne mondjuk egy 7x15ös fagerenda, és a 7 cm vastagság feletti részt ki kéne ugyanúgy dryvitozni a 15cm-es vastagságig?
Mondjuk engem az sem zavar volna, ha a falon kívűlre kerül a gerenda -magyarul látszik- de azt pláne nem tudom hogy lehetne megoldani.
"Egy fa bejárati ajtót szigetelnék le kívülről, hogy következő télen már ne izzadjon belülről. 5 centis kőzetgyapotom van, de nem bánnám ha ezt vmi 2-3 centis eps/xps/akármi helyettesíteni tudná."
5 cent vastag kőzetgyapotot mindössze 3 centi vastagságban csak olyan hőszigetelő anyag tudna helyettesíteni, amelynek párazáró az anyaga. Márpedig házibarkács ajtóhőszigetelésnél az ajtó KÜLSŐ oldalára nem tennék semmit, ami párazáró anyagú.
Tehát
- vagy kívülre 5 centi gyapot vagy EPS,
- vagy az ajtó BELSŐ oldalára 3-4 centi XPS
A 2 centit meg felejtsd el, olyan (megfizethető) anyag nem létezik, ami fele olyan vastag, mint a kőzetgyapot és mégis ugyanolyan jól hőszigetel.
A kérdést így kellene feltenni: létezik-e olyan tégla, amiből lehetséges a statikai előírásoknak megfelelő 20 centi vastag falat csinálni?
És ezt a kérdést NEM nekem kell feltenni, hanem az építészednek/statikusodnak ;)
"jön a villanyász hornyot vésni, oszt dől a kecó :D"
Értelmes villanyász nem dolgozik feleslegesen: a falmaró max 2 centire van beállítva. A jövő tégláinak belseje ráadásul jóval tömörebb lesz (nagy hőtároló tömeg, kis vastagság mellett), a téglagyáraknak lassan el kell felejteni a papírvékony belső elválasztó falakat.
Egy fa bejárati ajtót szigetelnék le kívülről, hogy következő télen már ne izzadjon belülről. 5 centis kőzetgyapotom van, de nem bánnám ha ezt vmi 2-3 centis eps/xps/akármi helyettesíteni tudná. Mit javasoltok?
"a tervezőnek nem az a dolga, hogy számolgasson és figyelembe vegye a megrendelő kívánságait?"
A tervezőnek az a dolga, hogy minél kevesebb munkával minél több pénzt keressen.
Optimális esetben a számítógépében lévő kész típustervek közül (a terv-gyűjteményt ingyen kapta egy téglagyártól ;) sikerül rábeszélnie téged valamelyikre, ezután vár egy hónapig, majd közli, hogy sikerült mindössze száz óra alatt megterveznie a házad, ezért lett a tiszteletdíja csak háromszáz ezer.
"szerinted mi lesz ha a Berettyónak megy?"
A folyóparton találkozik azzal a statikussal, akiktől egy olyan házfal statikai méretezését kérte egy megrendelő, amire nem volt előre kiszámolt megoldás a nagyapjától örökölt (sem a téglagyártól kapott) táblázatokban.
Mindezt természetesen csak viccből írtam,
a valóságban ilyen tervező nem létezik
és a valóságban a statikusok se százszoros túlbiztosítást fizettetnek ki veled ott, ahol hivatalosan csak ötszörös túlméretezés lenne kötelező.
Kicsit off de azert szigeteles kicsit. 4db nagy ablakunkra (270x150) ketto deli udvari front ketto meg keleti utcai, solar uveget szeretnenk a nappali belathatatlansag miatt(se fuggonyt se reluxat nem szeretnenk) a masik meg a napfelemelegites gatlas miatt.
"ha esetleg mégsem (pl elkezd számolgatni), akkor neked olyan terveződ van, amilyenről nagyon sokan csak csak álmodoznak"
Miért, a tervezőnek nem az a dolga, hogy számolgasson és figyelembe vegye a megrendelő kívánságait? Nyilván nem az orbitális baromságokat, de egy vastagabb szigetelés talán nem az.
Másrészt -hogy a lényeghez is hozzászóljak:)- szerinted mi lesz ha a Berettyónak megy? Megfázik?
1: Kérdezd meg a terveződet, hogy szerinte kb mennyibe fog kerülni ez az X négyzetméternyi a fal kompletten, vakolva.
2: Ezután kérdezd meg tőle, hogy kb mennyibe kerülne az, ha az a fal NULLA HŐSZIGETELÉSŰ, viszont marhaolcsón falazható (pl B30N+F) téglából készülne, de kívülről annyi hőszigetelést tennétek rá, amivel végeredményben hülyére veri a fenti 38-as fal jóságát ;)
Köszönöm a válaszokat, ráfogok feküdni a témára de akkor úgy érzem erőltetnem kell a 30-as fal és 15-20cm-es szigetelést körben! padló és mennyezeten is szeretnénk rakni!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy házépítés előtt állunk.
3 lehetőség van ami jelenleg téma a ház falában+ szigetelés összetevőjében.
Mi 30-as falat szerettünk volna 15-20cmes szigeteléssel.
Viszont a tervező 38-as falat tervezett be (a helykihasználás miatt mivel a szigetelés is beleszámít már a beépíthetőségbe)
Ebből 2 verzió van.
30-as tégla és 8cm szigetelés (grafitos vagy valami jobb)
Vagy
a jó drága 38-as Klíma profi szigetelt tégla.
Azt mondták, inkább a szigetelés felé menjünk, mert az összetételeknél sokkal jobban zárttá lehet tenni a házat egy vastag szigeteléssel. Mint sem a profi 38-as téglánál, ahol a sarkoknál, összetételeknél nem lenne megfelelő.
Mivel a kivitelezővel nem lett erről pontosabban beszélve, ezért már a kész rajz (ami megy a bejelentésre) 38-assal lett betervezve.
Nem akarok kellemetlen helyzetet abból ,hogy az összes falat át kelljen tervezni az első verzióra, ezért kérdezem én azt hogy egy modern új háznál (gázfűtés + padlófűtés lesz + szellőztetőrendszer) mennyire lehet elegendő a 30-as tégla + 8cm grafitos szigetelés? Az összetételeknél meg ugye 5cm ráhagyás pluszba.
"a 10cm kozetgyapot tabla mar megvan dupla retegben"
A kőzetgyapot sokkal nehezebb az üveggyapotnál. Ezért készülj fel arra, hogy a régi hőszigetelésed vastagságát az új kőzetgyapot közel nullára össze fogja nyomni amikor ráteszed a tetejére, tehát azzal a döntéseddel, amikor üveggyapot helyett inkább a kőzetgyapot mellett döntöttél, azzal a régi hőszigetelésedet nagyjából ki is dobtad az ablakon :)
Koszi a tanacsokat , a 10cm kozetgyapot tabla mar megvan dupla retegben. Elejen meg jobb a tobb elven megrendeltem mikor azt hittem csak 12 centi uvegyapot van fent. Nem baj meg mindig jobb a tobb.
A radiátorokon van egy csavaros beállító, amin 1-5 közt lehet állítani, mennyire legyen meleg. Nem tudom, hogy ez a radiátortermosztát-e :). Köszi a tippeket!
Igazából belegondolva nekem egy egyszerű időzítő is elég lenne talán, ami reggel 8kor lekapcsolja a fenti kört és délután 5 körül visszakapcsolja. Kézzel is lehetne, de azt biztos elfelejtenénk.
Köszönöm szépen a választ! Nagyságrendileg a termosztát ahogy néztem 20e Ft körül jön ki, a szerelés gondolom helyzetfüggő, de mondjuk egy tízesből talán megvan? Kár, hogy nem jutott eszembe korábban ez a megoldás :(
Az öntanuló termosztát hatalmas előnye ott van, hogy pl felfűtés közben előre meg tudja jósolni, hogy a hőmérséklet kb hány perc múlva fogja elérni a a kívánt értéket, ezért még időben le tudja állítani a fűtést, hogy ne legyen hőmérséklet-túllendülés. Lehűlés közben ugyanaz fordítva: már akkor bekapcsolja a fűtést, amikor még nincs hideg, mert megtnulta, hogy a fűtés bekapcsolása után mennyi idővel kezd ténylegesen melegebb lenni a lakásban.
Azt fogod észrevenni, hogy a termosztát a hőmérséklettől látszólag teljesen függetlenül kapcsolgat össze-vissza, valahogy mégis egyenletes a hőmérséklet :)
"tehát ne a kazánt szabályozzák közvetlenül), igaz? "
Egy termosztát kapcsolhat akár csak egyetlen zónaszelepet, egy kisebb lakrészt kiszolgáló keringető szivattyút, satöbbi.
Sőt, nyáron átállíthatod hűtésre és akkor fordítva fogja ugyanazt csinálni.
"a gerandan felul nagyresz kartanypapirral nehol sarga parazaro foliava,"
Ezeket eltakarítani,
a jelenlegi hőszigeteléa vastagságát 20-30 cm közé feljavítani occsó üveggyapottal.
"Azt mondjak nemjo semmire"
A padláson nyáron szánkót, bundát és sílécet, télen sátrat, gumicsónakot és búvárfelszerelést lehet tartani (a palackot NE ott tartsd!). De ha ezek közül egyik sincs neked (vagy van elég tárolóhely lentebb is), akkor ne foglalkozz a padlás-raktár kialakításával, mert jól megcsinálni egy rakás kidobott pénz.
Nincsen a radiatorokon thermofej (radiatortermosztat)?
Mert nalunk az van kitalalva hogy raktam mindegyikre es ket mobil szobatermosztat kapcsolgatja a kazant, csak ossze kell hangolni a szobatermosztatot a radiatortermoszattal. De nalunk nincsenek zonak szoval kicsit hekkelo viszont ha nalatok vannak zonak rendesen kialakitva akkor tuti ez a megoldas de van fűtes topic
Kicsit jobban megbolygattuk a fogoparoknal levo viszintes (padlas)szigetelest
Es nalam a fogoparok meg feljebb vannak , itt gerendak vannak amik parhuzamosan futnak a gerinccel es folottuk 10 centivel vas "fogoparok" vannak tekeros feszitos izevel
- fureszporos tapeta
- 10-12mm retegelt lemez
- 25 mm deszka
gerendak kozott
- 30 mm nikecell
- 12cm uveggyapot
- a gerandan felul nagyresz kartanypapirral nehol sarga parazaro foliava, de eleg szellosen van kartyanypapir felkunkorodva nehol leszelegelve deszkadarabokkal mintha csak takaras lenne nem
Egyebkent minden szaraz uvegyapot is mint ujkoraban
Mar ugyvagyok hogy mindenfele lecezes nelkul - ami a jarhatova tetelt szolgalta volna - csak lerakom ket retegbe atlapolassal a 2x10centui kozetgyapottablakat.
csak kozeppen hagyom meg pallojardat.
1. ha eddig jolfigyeltem erre mar nem kene semmit rateriteni had szellozon
2. mit gondoltok a padlas jarhatova tetelerol? 70m2 2.1 belmagassag a fogoparokig. Azt mondjak nemjo semmire hacsak nem locsolok a cserepkre nyaron eukaliptusz olajat mert akkor jo szauna feeling lesz :) Igazabol tarolasra se mert mit tarolunk -10 es +60 fok homerseklet ingadozasban.
3. a fentebb leirt retegvastagsagokhoz nem tulzas a 2x10centi kozetgyapot?
Buta kérdés, de nem vagyok benne biztos. Nálunk az emeleten van egy elosztó a fűtés csöveknek, ha ott elzárom, akkor egyik fenti radiátor sem melegszik fel. Érdemes lehet vajon gondolkodni egy ilyen öntanuló termosztátban, ami leszabályozza a fenti fűtéskört? (Napközben nem vagyunk fent, felesleges fűteni ott) Másképpen, az ilyen termosztátok beizzíthatóak, hogy szoba (vagy emelet) szinten szabályozzanak (tehát ne a kazánt szabályozzák közvetlenül), igaz?
Egyenlőre csak nézelődünk. Ha bele ugranánk se sok lehetőségem lenne módosítani, mert teljesen kifutnánk anyagilag.
Ezért is kérdeztem, hogy ne télen álljunk ott lefagyva. A padlófűtésről és az alatta lévő szigetelésről csak annyi van, hogy a ház fűtésigényéhez méretezve. ( saját szavaimmal).
A plafon hőszigetelése karcsúnak tűnik ill nem ártana tudni a padlófűtés alá kerülő szigetelés vastagságát sem . Alternatív fűtési mód meg nem árt egy házban .
Egy kicsit off topic, de itt van sok tapasztalt ember. Az lenne a kérdésem, hogy HARDELL STANDARD könnyűszerkezetes háznál elég lehet fűtésnek, csak padlófűtés?
A kivitelező szerint igen. Nem saját ház, hanem egy épülő lakópark egyik háza, amit mi is nézegetünk, de nem értek hozzá. Illetve nem hallottam még, hogy csak padlófűtés van és semmi más.
Paraméterek: A főfalakba 15 cm vastag, a válaszfalakba 7,5 cm vastag, a födém rétegrendjébe 15 cm vastag VF jelű URSA hang- és hőszigetelő gyapot kerül teljes párazárással.
8 cm hőszigetelő expandált PS hab a homlokzaton, 6 cm hőszigetelő extrudált PS hab a lábazaton
Nagyon kedves vagy, köszönöm. Konkrétan Jász cell által gyártott termékről kaptam jó árat, de erről nem nagyon találok semmit. Azért, mert sz.r? Ragasztó ügyben pedig Knauf styrokleber és Baumit duo contact játszik. Ez megfelelő minőségnek tűnik.
A fogoparokra kozetgyapot: Voltunk fent a teton es nem ugy nez ki hogy a fogoparokra merolegesen futo 100x60centis tablak szepen kozeppen es ket vegen lennen alatamasztva a fogoparok meg a masodik reteg keresztlecezes altal szoval ahogy eppen esik. Nem fognak ezek meghajlani es osszenyomni egymast meg a regi paplant?
Sziasztok. Segítségre lenne szükségem, családi ház külső hőszigetelés, lábazat szigetelés és ablakcsere előtt állunk. Már elvesztem a sok árajánlat között. Ami biztos, hogy 12 cm-es EPS kerül a falra és 6 cm XPS a lábazatra, na de milyen és milyen ragasztóval érdemes felrakni? Mi a különbség a különböző név alatt futó ESP 12 cm-k között? Köszönök minden tanácsot.
"Szerkezetre erősített gipszkartonnal lesz borítva a házban az összes fal, mennyire valós veszély az, hogy ezután a gk. mögött majd elkezd penészedni?"
Mivel az a fal kívülről hőszigetelve lesz, ezért a fal belső felületének hőmérséklete kb pont ugyanannyi lesz, mint a gipszkartoné, tehát a fal éppúgy nem fog penészedni, mint a gipszkarton.
"Mert így ugye ott már hidegebb lesz a fal az üregben"
Mitől lenne hidegebb? Maximum pár tized fok lesz az eltérés.
"Ez így miért rosszabb mintha menne mögé egy vékony 5cm szálas hőszigetelő + párazáró, amit itt korábban nem javasoltatok?"
Mert ha a párazárás tökéletlen (lyukas/megkerülhető), az bizonyos pontokon hosszú távon olyan, mint ha nem lenne ott párazárás,
tökéletes párazárást viszont nem tudsz csinálni (rossz anyagokat választanál és nincs meg hozzá a szaktudásod sem).
Szerkezetre erősített gipszkartonnal lesz borítva a házban az összes fal, mennyire valós veszély az, hogy ezután a gk. mögött majd elkezd penészedni? Mert így ugye ott már hidegebb lesz a fal az üregben, a gipszkarton pedig átengedi a párát.
Ez így miért rosszabb mintha menne mögé egy vékony 5cm szálas hőszigetelő + párazáró, amit itt korábban nem javasoltatok?
Nem akarom mindenáron a belső hőszigetelést,csak kíváncsi vagyok ez így miért rosszabb, valaki elmagyarázhatná normálisan.
"De ha hozzáveszem a gipszkarton illetve a karton és a födém között lévő 20cm levegőt akkor az U = 0,074 W/m2K"
Ha meg tudod oldani, hogy a levegő ne mozduljon akkor garantálom neked a Nobel-díjat :)
Aki bejárt a fizika órára, az tudja, hogy a meleg levegő felfelé áramlik, a hideg meg lefelé, így az a légrés tele lesz hő-szállító légáramlatokkal, tehát annak a légrésnek a hőszigetelése közelíteni fog a nullához.
Mire _minden_ készen van reálisabb lehet a 12eFt/nm is mostanság, sajnos (az általam kapott ajánlatokat tekintve). (Ha nem kell állvány, akkor jelentősen olcsóbb lehet.)
Ha ez bejegyzés alapján tényleg egy társasház, akkor nagy eséllyel az alapító okirat szerint a külső falak és a lépcsőház a társasházi tulajdon közös részét képezik. Amennyiben megszavazza a közgyűlésen a társasház a szigetelést, akkor szigetelhető az ott eldöntött módon, ha nem, akkor nem.
Egyéni akció nagy eséllyel bontást (=pénzkidobás) fog jelenteni, ha jogosan ezt szeretné elérni bármelyik tulajdonostárs. Volt már rá példa többször.
A lépcsőház felől nem szoktak szigetelni, amennyiben zárt. A garázsok/pince felső födémét érdemes lehet alulról szigetelni. Meg kell bízni egy energetikust vagy építészt, hogy készítsen energetikai számítást, valamint ajánljon a már megismert szerkezetek és az előírások alapján megfelelő hőszigetelési megoldást. Elképzelhető például a garázs és a kazánház közös mivolta alapján, hogy bármit nem tehetsz az ottani födémre.
Az lenne a kérdésem, hogy adott egy 4 lakásos társasház, alul garázsokkal. A garázsok felett 2 lakás van. A középső lakásról lenne szó, amit alulról garázs és felülről a legfelső lakás zár szendvicsbe. A garázs szinten vannak a cirkók lakásonként, azaz a középső lakás alulról is védett valamilyen szinten. A legfelső lakás felett lapos tető van, amit nem rég újítottak fel. A kérdésem arra vonatkozik, hogy meg lehet-e oldani azt, hogy a középső lakást leszigeteljük, de úgy, hogy ha a felső lakás tulajdonosa folytatni akarja, akkor ez később ne legyen gond? Nem szeretnénk a felső szomszédra várni, viszont ösztönzőerővel hathat, ha az alsó szomszéd már megcsinálta a szigetelést. A lakások 2 oldalt vannak, azaz a lépcsőház bejáratánál találkoznak, a 4-ik oldal már a lépcsőházon belül van.
Érdemes a lépcsőházon belül is felrakni egy szigetelő réteget vagy elég a külső 3 oldal? Érdemes a garázsszintet is szigetelni?
"A kerdesem az lenne hogy meszelt vagy diszperzios durvan vakolt plafon van es zsakos ragacsal lenne rogzitve meg dubellel. Akkor is kell a melyalapozo?"
Jól tapadó diszperziós festék esetén a pince plafont szerintem nem kell sem mélyalapozni, sem dübelezni.
Ha dübelezel, akkor meg egyáltalán nem kell semmitse ragasztani.
Én a vakolat + stukatúr deszka réteget párafékező rétegnek tekinteném (ha már ki lett felejtve a párzáró réteg a gipszkarton fölül)
és azon igyekeznék, hogy a gyapot teteje minél akadálytalanabbul ki tudjon szellőzni.
- mivel alulról meglehetősen gyenge a párazárás ezért a gyapot tetejére lehetőleg nem tennék semmit (még páraáteresztő fóliát sem) ha nem muszáj
- a deszkák közötti rések szerintem túl kicsik a pára jó kiszellőzéséhez, mivel alulról szar a párazárás, ezért legalább egy centis réseket hagynék a deszkák között (vagy egy átszellőzetett 5 centi vastag légrést a padló és a gyapot között)
- a gerendák így hőszigetelő takarás nélkül egy-egy hőhídként fognak viselkedni (belülről hőkamerával nézve csíkos lesz a plafon)
- a födém szélén körben láthatóan nincs semmi hőszigetelés (belülről a mennyezet sarkában szökik a fűtéspénz, ráadásul penészedés várható)
De most vittél be a betonnal egy csomó vizet a beltérbe , amit a fűtéssel csak fokoztál , szóval szellőztess folyamatosan ( akár gépi rásegítéssel ) , hogy a rengeteg pára távozzon ahogy kiszárad minden .
tudom, h amatőr kérdés, de nagy átlagban mibe fáj mostanság 8-10 cm homlokzati átlagos minőségű szigetelés anyaggal, munkadíjjal, nemesvakolva. Tényleg csak -tól-ig árak érdekelnének, hogy egyáltalán miben kell gondolkodni mielőtt elkezdem beleásni magam a témába.
A vélmeményeteket szerretném kérni. Ház felújítás közben vagyunk, egy régi házat csinálunk A-tól Z-ig, lényegében a falak maradtak a régiek. Eddig ami történt, feltörtük a betont, kiszedtük a talajt, új beton, szigetelés, padlófűtés, új beton(3 hete lett az utolsó réteg), új nyílászárok, a mennyezetről eddig részben levertük a vakolatot és a födém úgy néz ki, hogy betongerendák vannak és közöttük betonelemek.
A kérdésem és a problémám pedig a födémre irányul:
Már télen is megfigyeltem, hogy ott ahol nem volt fűtés, mert csak két szobában van konvektor, néha a födém elkezdett vizesedni, ahol nincs vakolat, néhol pedig csöpögött róla a víz is. A szombaton beindítottuk a padlófűtést 30 fokos vízzel, hogy szárítsa és temperálja a házat és úgy hagytam éjszakára. Vasárnap mikor kimentem az összes ajtó, ablak párás volt, a kilincsekről is folyt a víz, a fődém pedig sokkal több helyen volt vízes és onnan is csöpögött a víz. A födémnek ez a vízesedése el fog múlni? Vagy csak attól fog elmúlni ha leszigetelem? Nem szeretném ha a gipszkarton álmennyezet elázzon majd ez miatt.. Idővel lesz majd szellőztető berendezés is, így a pára csökkenni fog és tudom hogy azért csapodik ott ki mert jóval hidegebb, fel kellene melegednie szobahömérséklet körülire, de ha elzárom az álmennyezettel, akkor hogy fog tudni? Ahol fent van még a vakolat, ott nincs ilyen probléma. Nincs kedvem fölöslegesen újravakoltatni.
Nagyon nem kell az a légrés, tekintettel arra, hogy a kőzetgyapot páraáteresztése 20x jobb (μ=1), mint a fának (μ>20). Írtam, hozzávaló ragasztóra és vékonyvakolatra van szükség. A pára így nem tud ott feldúsulni.
A belső párafékezés sokkal fontosabb, mint a külső kiszellőzés! Olvass utána. Vannak páratechnikai méretező programok, pontosan kiszámolható minden, egyáltalán nem kell találgatni.
Könnyűszerkezetes topikot is olvasd el. Van ilyen rétegrend amire gondolsz. Mondjuk én benéznék a párás fürdőszobánál a rétegrendbe, hogy mégis mit ér a jelenlegi párazárás a belső burkolat mögött. Ha nem tökéletes akkor nem raknám rá cellt. Valszeg nem lesz tökéletes.
nem, azt a pénzt költsd még több padló hőszigetelésre. minél többet sikerül berakjál a 12cm-es minimumnál, annál jobb! ha esetleg 15öt terveztél, akkor se csüggedj: a 20cm sem túlzás :)
Tegyél rá vakolható kőzetgyapotot hozzá való vékonyvakolattal. Ugyanúgy fog kinézni, mintha eps-t tettél volna fel. Kicsit drágább, de megfelel páratechnikailag.
Hőszigetelés alá meg sose tegyen senki kiszellőztetett légrést, mert pont semmit sem fog érni a hőszigetelés...
Ki kell képezz egy függőleges 4cm vastag légrést lécvázból a külső falra, azt ki kell szellőztetni.
A lécváz alá kell szerelni egy páraáteresztő fóliát, ami kivülről vízzáró (három réteges tetőfólia).
A lécvázra kell egy 2omm-res OSB és arra szerelhetsz EPS8o-nast.
A külső spalétok kiképzése elég komplikált, ott meg szakad a légrés. Kell készíteni egy maszkolt szellőztető nyílást a külső ablakpárkány alatt, valamint fent, a felső spalétnál is.
Rákerestem és visszaolvastam, amennyire csak volt kapacitásom, mégis mondjátok meg nekem - légy szíves - sürgősen, hogy az aljzatba padlófűtés kiépítésekor érdemes hőtükrös fóliára költeni, vagy sem. Előre is köszönetem válaszaitokért.
Majdnem 10 éve lakunk benne, de csak annyit tudok, hogy erdélyi könnyűszerkezetes. Gondolom fa váz, belülről fa lambéria, kívülről is fa, olyan félköríves gerenda és közte gondolom üveggyapot szigetelés. Azt tervezzük, hogy kívülről beszigeteltetnénk hungarocellel és kívülről elvesztené a faház jellegét, csak belül maradna meg a fa lambéria.
Pl. veszel egy duplex (iker) házat, aminek van egy közös tartófala. Áthallatszik, de katasztrófálisan.
Ki van készítve minden, elég körülményes felszerelni legalább 5-8 cm-t a legsűrűbb közepgyapottból (minkét lakásba), mert azt valahogy burkolni is kell (gipszkarton- vagy ragasztó, haló, glett és festés). Ilyenkor 5-8cm parafát szoktunk szerelni, de azt is le kell burkolni. Drága.
Ezt a dekor panelt rá lehet csavarozni (akkár rejtetten is) egy CD előtétfal vázra, a CD profilok közé betuszkolni 5cm kőzetgyapottot... így már nem drága. Talán meg lehet oldani szegés nélkül is... ha méretre legyártják.
"csakis: monolit vasbeton födémre rakott fordított rétegrenddel csinálnék, lapos tetőnek."
Ha belül nincs szükség álmennyezetre, akkor valószínűleg ez lehet a legolcsóbb is.
"és kb. bolond biztosan kivitelezhető"
Ez sokkal fontosabb, mint azt sokan gondolnák.
Ha hülyebiztos technológiát választunk, akkor nem fenyeget bennünket az a veszély, hogy egy szarul dolgozó "szakember" miatt esetleg lehet újra csinálni az egészet.
"Őszintén szólva én úgy terveztem, hogy a födém tetején lenne a szigetelés, nem az álmennyezetben. Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez, ezt pedig EPS lappal akartam megoldani, nem pedig betonnal...
Az lehet a megoldás, ha mindenképpen kell szigetelés a födém alá, hogy tegyünk a tetejére könnyűbetonból lejtést adó felületet, Austrotherm At-KA adalékanyagból."
Egy másik olcsó megoldás az, amit a mérnököd javasol (ezt tanítják az oskolában is), ennek veszélye az, hogy a vízzáró réteg akadályozza a (szinte) közvetlenül alatta lévő EPS gyors páraszellőzését/száradását. Persze erre azt szokás mondani, hogy abba az EPS-be soha nem kerülhet víz, hiszen alulról TÖKÉLETES (hehe) a párazárás, felülről pedig TÖKÉLETES (hehe) a vízzárás.
Annak ellenére, hogy állítólag tökéletes a felső vízzárás, mégiscsak ferdére szokták csinálni a tetejét.
Az általam említett fordított rétegrendű lapostetőket nem szokás ferdére csinálni, ráadásul ennél nincs párazárási probléma sem, viszont kiesik a "legolcsóbb" kategóriából.
"Független, némi gyakorlattal rendelkező szakembertől származó véleményt még nem nagyon olvastam."
Belső hőszigetelésről nem is fogsz soha.
Az országban talán összesen tíz olyan szakember van, akire nyugodtan rá lehet bízni egy XPS alapú belső hőszigetelést, de ezek NEM függetlenek, mert kb 20 évre előre lefoglalta őket a Milliárdosok Klubja (csak ők képesek megfizetni a VALÓBAN megbízható párazárást)
"Valóban érdemleges, gyakorlati előnyöket (fűtésköltség, hőérzet, penészedés stb.) hoz az XPS az alkalmazása során, pl. egy magas emeleti, északra tájolt lakás utcai frontjára néző falainak belső, utólagos szigetelésekor?"
Valóban hozna előnyöket, de nem biztos, hogy még életedben behozná a befektetett összeget.
Tehát mondjuk fal-négyzetméterenként megtakaríthatnál évente 6-700 forint fűtésköltséged, viszont a belső hőszigetelés összesen mondjuk 30-40.000 forint lenne négyzetméterenként(!), tehát az energia-megtakarításod első forint hasznát csak az unokád látná.
"A mérnök 10 fokos lejtést javasolt. Nem találkoztam még ilyen tetőnek a szigetelésével."
Mi meg nem tudjuk, hogy a lehetséges ezerféle tető közül most milyenfajta tetőről van szó (azt is csak sejteni lehet, hogy valamiféle lapostető lehet). Az is lehet, hogy a mérnöknek igaza van.
"Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez"
Adott egy szigetelt téglaház, belülről fémszerkezetre szerelt gipszkartonnal lesznek borítva az oldalsó falak, a gipszkarton mögé lesz még kiegészítő hőszigetelésnek 5 centi üveggyapot is téve. Ilyen esetben is szükséges az üveggyapotra még plusz párazáró fólia? Mert arra gondoltam, hogy így nem lesz helyes a rétegrend,mert a ugye a tetőknél is úgy van belülről kifele, hogy: párazáró f.-->szigetelés-->páraáteresztő f.
Itt viszont akkor két párazáró réteg közé lenne beszorítva a szigetelés, vagy rosszul gondolom? Hogy szokás ezt szakszerűen csinálni?
Egy jó lapos tetőt jó pár millióval drágább kivitelezni mint a hagyományost. Jellemzően XPS és egyéb szigetelések miatt kerül többe a kivitelezés. EPS nem jó oda. Ha a belső oldalon kívánsz szigetelni akkor azt se lehet hűbelebalázs módjára. Fordulj egy normál építészhez. Előfordulhat, hogy a környéken nem is engedik ezt a beépítési módot.
Szia Mester! Mi most építkeznénk, lapos tetősre vágyunk. A mérnök 10 fokos lejtést javasolt. Nem találkoztam még ilyen tetőnek a szigetelésével. Amikor megírtam neki, hogy 30 cm üveggyapot szigetelést szeretnék, akkor válaszként ez jött:"Őszintén szólva én úgy terveztem, hogy a födém tetején lenne a szigetelés, nem az álmennyezetben. Már csak azért is, mert lejtést kell adni a csapadékvíz szigeteléshez, ezt pedig EPS lappal akartam megoldani, nem pedig betonnal. Az lehet a megoldás, ha mindenképpen kell szigetelés a födém alá, hogy tegyünk a tetejére könnyűbetonból lejtést adó felületet, Austrotherm At-KA adalékanyagból." Félek, hogy tudsz ennél olcsóbb megoldást. Köszönöm.
Igen, viszintes, a ferdet mar kitargyaltuk. A vizszintesre egyszerusege miatt raknék azaz mindjart kiderul egyszeru e :)
A fogoparok kozti paplanra menne a 2x10centi kozetgyapot tabla. A fogoparokon most pallok vannak ami a kozetgyapot lerakasa utan se art ha megmarad. Aki rakna azt mondja rakjunk a fogoparokra 20centi fat es rakjuk koze a tablakat, de nekem ez nagyon foghijasnak tunik
XPS témában kérném a véleményeteket, segítségeteket.
Magáról az XPS-ről vagy csak kereskedői termékhirdetést találok, vagy csak arra az egy "érdekkörre" mutató felületekbe botlom, akikre visszavezethető ez a kissé vírusmarketinges, médiahekkes felpattanása az XPS-nek.
Független, némi gyakorlattal rendelkező szakembertől származó véleményt még nem nagyon olvastam.
1.) Valóban érdemleges, gyakorlati előnyöket (fűtésköltség, hőérzet, penészedés stb.) hoz az XPS az alkalmazása során, pl. egy magas emeleti, északra tájolt lakás utcai frontjára néző falainak belső, utólagos szigetelésekor?
2.) Ha igen, akkor mi lenne a minimális vastagsága az alkalmazandó lemeznek, mivel a pl. YouTube-on látható eljárás során alkalmazott 6mm-es lemezzel szemben némi kétségeim vannak?
"Minél gagyibb a ház hőszigetelése és minél kevesebbet vannak otthon"
A hőszigetelés és a belső hőtároló tömeg ARÁNYA a lényeg,
tehát ha elég kicsi a hőtároló tömeg (pl könnyűszerkezetes a ház), akkor még jóvastag hőszigetelés esetén is lehet így elég sok energiát megtakarítani.
Dehaviszont jónagy a lakás belső hőtároló tömege (a hőszigeteléshez képest) akkor
- a távozásunk után csak nagyon lassan fog lehűlni (hogy a hideg lakással pénzt spórolhassunk)
- és már jóval hazaérkezésünk előtt be kell kapcsolni a fűtést (hogy ne hideg lakásra érkezzünk haza)
Tehát nagy hőtároló tömeg esetén az energiamegtakarítást lehetővé tevő "hideg lakás" időszak csak igen rövid lehet, tehát minél nagyobb a hőtároló tömeg, annál kisebb esélyünk van energiaspórolásra ezen a módon.
Egy könnyűszerkezetes háznál mihelyt leállítod a fűtést, egyből elkezd csökkenni a hőmérséklet (kezdődik az energiamegtakarítás) és a hazaérkezésünk előtt elegendő lehet mindössze fél órával előbb elkezdeni a lakás felmelegítését. Tehát kis hőtároló tömegű háznál hosszú és hatékony lehet az az időszak, amit a lakás "takarékos üzemmódban" tölt.
Megjott a grafitos Kingstone EPS 8 carbon-form nevre hallgat. Majd lemerem sulyra holnap de elso latasra ez nagyon halovany szurke inkabb olyan ezustos. Googleben grafitos epsre keresve tok sotetszurket vartam. Es nem talalok semmit rola a neten meg a gyarto honlapjan sem a papirjan ez van.
A tetoterben levo padlasra becsuletesen kerestem a forumban , semmit nem talaltam. Szarufak azaz a szarufa osszekotok (nem tudom mi a rendes neve) kozt levo paplanra raknek meg 2x10 centi kozetgyapotot es nem tudom a pallokat mi fogja tartani a kozetgyapot folott hacsak nem tavtartok az osszekotokon ami nekem nem hangzik jol de maskepp nem tudom elkepzelni.
"Nekünk 10,5 kW a hőigényünk és gázból fogy 1200 m3 sok éves átlag alapján.
2005-ös hagyományos kazán, kevés szellőztetéssel."
Az én becslésemben szereplő lakás egész télen át (és teljes alapterületén) egyenletes hőmérsékleten van tartva és olyan szellőzése van, ami folyamatosan biztosítja az egészséges levegőt.
Ha
- télen egyes helyiségek csökkentett hőmérsékleten üzemelnek,
- esetleg időben is hullámzik a belső hőmérséklet,
- és a szellőzés is minimális szinten van tartva,
akkor jóval olcsóbban is megúszható egy ház fűtése.
"és utána már ebbe az (xps-sel szűkített) keretbe történt az ablak beszerelése. Szerintetek ez jobb megoldás, mintha az ablak a csupasz tégla nyílásba kerül beépítésre, és a hőszigeteléssel csak ráfordulnak a külső kávára?"
Sokkal jobb.
Az ablaknál beforduló hőszigetelés vastagsága a legtöbb esetben csak nevetségesen kevés lehet.
Az XPS bélelés viszont ha jól van csinálva (tehát kimegy a fal külső síkjáig) akkor
- helyettesíti (feleslegessé teszi) a befordulást,
- ráadásul az ablak KÖRÜL is hőszigetelés van (kisebb a hőhíd), ami a befordulással nem oldható meg.
Csúsztatott zsalus technológiával épült társasházi lakás, 6. emeleti lakásáról van szó, melynek felújításába kezdünk. Felkapjuk a régi 50 éves parkettát és laminált padlót szeretnénk helyette lefektetni. Lesz így 7-8 cm, melyet szeretnénk visszapótolni és ha már ezt tesszük, akkor olyan megoldást keresek, mely nem csak egyszerűen kitölti ezt a teret de cserébe hangszigetel, lépéshang-szigetel is, ugyanis ezekben a házakban állandó probléma, hogy a lenti lakó úgymond megőrül, mindent hall, kopog, stb., mert a födémen keresztül az egyszerű séta is erősítve lehallatszik. Egyszerű megoldásnak tűnik venni 7cm-es XPS táblákat és azokat a födém és a laminált közé helyezni de ha jól gondolom ezek inkább szigetelnek hőt, mint hangot. Mit tudnátok javasolni, mint ésszerű és működő megoldást?
Pont ma reggel láttam, egy társasháznál ugyanígy egy kb 5 cm vastag XPS keretbe rakják majd az ablakokat, ajtókat. Nem tudom, jó-e ez így, de gondolom tudják, mit csinálnak (bár ez nem minden építkezésnél van így)
Tegnap felmentem a padlástérbe, tavaly ősszel csináltam meg a tető kb felét, gyapotra cseréltem a nádat. Körbenéztem, de nem találtam vizesedést, penészedést, szárazság volt a lakott rész felett is(a tetőtéri másik szoba nem volt lakva). Akkor mondhatni jó lesz ez így? :) Működik a szellőzés? Hozzátenném, hogy a párazárás sztem korántsem tökéletes :D Meg még fogok szellőzési rést csinálni, eszembe jutott egy lehetőség.
Vagy nyáron aggódjak inkább penész, egyéb gombák miatt? Persze majd lesz elvileg padlásfeljáró, azt akkor fel tudok nézni, most csak azért tudtam mert elkezdtem bontani a nagyobb szobát, és ott felmásztam.
Egy új ablak beépítésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Láttam egy ismerősömnél, hogy az ablakkáva minden oldalára (alulra is) xps-st ragasztott, és utána már ebbe az (xps-sel szűkített) keretbe történt az ablak beszerelése. Szerintetek ez jobb megoldás, mintha az ablak a csupasz tégla nyílásba kerül beépítésre, és a hőszigeteléssel csak ráfordulnak a külső kávára? Úgy tudom a legjobb az lenne ha az ablak eleve a külső falsíkra kerülne, de nálunk ez nem megoldható, mivel rács is kerül az ablak elé. Köszönöm előre is.
Csak emlekeztetoul pince fodem aljara(100m2) megy 10 cm feher, homlokzat(200m2) 14cm grafitos, labazatra(20m2) 10cm xps, padlas (70m2) 12centi paplanra megy 2x10cm kozetgyapottabla, ferde tetosik(40m2) marad 12cm paplan
A multkor mikor a ferde tetosikom belso szigeteleserol volt szo japofan segitett szamolni hogy kb hany forint/futesi ideny/m2 a megtakaritas igy lemondtam rola. Most az ablakokkal kapcsolatba lenne jo ez a szamitas.
25m2 ablak van es dupla uvegre 1.0 w/m2K mondanak triplara belso bevonattal meg 0.7-et. Forintban ez mit jelent?
A padlasnal a paplan, ami a szarufak kozt van, menne a 2x10 centi kozetgyapot tabla. Van attol jobb megoldas hogy a szarufakra tavtartokat rakok amik a pallokat tartjak es kozejuk mennek a tablak? mert hogy lesz jarhato a padlas?
Ha a garázs nincs fűtve, akkor nem számít bele a fűtött nyégszetméterbe.
Viszont ha nincs hőszigetelés a garázs és a lakás között, az amatőrség, mert fűtéspénzt pazarol.
"30centis tégla plusz 20cm szigetelés"
A téglát nem kell említeni, mert annak a hőszigetelése jelentéktelen.
Ha nem jelentéktelen, akkor rossz téglát választottál :)
"20cm szigetelés, tetőn 30cm"
Ezekkel a jellemzőkkel szerintem nem lenne szabad egy átlagos 150 m2-es háznak 10 kilowatt fűtést igényelnie. Kivétel, ha van néhány energiapazarló megoldás: pl a ház alakja nagyon távol van az egyszerű négyzettől, hatalmas ablakok mindenütt, nem mesterséges szellőzés, magas beltér, stb... lehet ám pazarolni az energiát annyira, hogy a 20-30 centi hőszigetelés ellenére is viszonylag sok megy el fűtésre.
Azt gondoltam hogy 30centis tégla plusz 20cm szigetelés, tetőn 30cm, labazat 10centi es lépés álló 10 cm, plusz jo nagy de 3 retegu ablakokkal jol szigetelő ház lesz, persze nem passzív. Rosszul gondoltam ez alapján?
Jellemzően az híres passzív házaknál is a 15 kWó/nm/ fűtésszezon értéket hozzák mint első jellemzőt. Persze ettől függetlenül a
W/m2K is használható. Nem ártana megnevezni.
pl. fajlagos hőátbocsátási tényező, de lehet mellé lőttem.
Mint ahogy ez sem szentírás :
Ez 100 m2 és egy szint esetén, ami >> ~350 m2 hülőfelület.
Mert vannak tagolt házak és vannak emeletes házak. Más más hűló felülettel.
Én maradok a fajlagos energia felhasználásnál amit kWó/nm/fűtésszezonra számolok.
azért az emberek döntő többsége csak a lakása alapterületét és a fűtésienergia felhasználását ismeri. Sőt sokan az utóbbit sem, mert nem tudják mire való a lakásukban lévő ... pl. gázóra.
Véleményezés : A kerti csapot én a kiskapú mellé tenném. a kapúbeállónál a lejtések jól vannak megadva.Viszont nem ártott volna kapu méreteket is megadni ! Egy valamire való tervnél ez evídens/magától értendő. Viszont a kiskapu helye nem jó ! Ha egy kicsit távolabb lenne, akkor lehetne akár tolókapút is készíteni. Ez lényegesen praktikusabb mint egy kétszárnyú kapú ami ráadásul kifelé nyilik .... máshová nem lehetséges. Igaz aha a kiskapu /személybejáró kissé távolabb lenne akkor ne pontosan merőlegesen menne a bejárati ajtóhoz de az kevésbé zavaró mint a jelenlegi elgondolás. Véleményem : nem átgondolt terv. ezen igazítani a jelenlegi stádiumban nem költséges csak a kiskapú egyik oszlopát kell átteni. Maga a kerítés vakolás elvileg jó, de lehet lényegesen egyszerűbben is. Nem kell oda az XPS, elég a háló felragasztva, majd vakolva. De a vakolatnak fagyállónak kell lenni !! A többi szerintem a jelen állásban jó !
"az energetikai számítás ezt írja: "Az MSZ-04-140 hőtechnikai szabvány szerint -15 °C külső méretezési hőmérsékleten számított fűtési hőigény 10,1 kW. "
Ez az adat az egész házad pillanatnyi hőigényét adja meg olyan időben, amikor odakint mínusz 15 fok van.
Én viszont a ház egy négyzetméterére eső egész éves hőigényről beszéltem, amikor a passzívházak 15 kWh/m2-ét említettem.
A 10 kilowattos max hőigényű házadra nagyon durván megtippelek mondjuk 20.000 kWh éves hőigényt. De sajnos nem tudjuk, hogy a házad hány négyzetméteres, így még durván saccolni sem lehet, hogy nálad mennyi lehet az egy négyzetméterre eső érték.
Ha pl 150 m2-es a ház lakóterülete, akkor kb (20.000/150) 133 kWh az egy négyzetméterre eső éves fűtés-szükségleted, na EZT hasonlítsd össze a passzívházak 15 kWh-jával.
"ha jol értem akkor érdemes így csökkenteni a hőhidat. also sor ytongbol?"
133 kWh-s jóságú (pontosabban: rosszaságú) házon az ytong sem segít szinte semmit.
"a ház es a terasz csatlakozásánal érdemes közéjük XPS-t betenni. Ennek van értelme? Könnyen megoldható uj építésnel?"
Van értelme és új építésnél könnyű is megoldani.
A házzal "összenőtt" beton lépcső, terasz, erkély - ezek mind pofátlan energiatolvajok.
Ez mind igaz lehet. A probléma csak az, hogy a falakat építőelemekből készítik, általában téglából. Azok jellemzőit laborokban kimérik (igaz ritkán, inkább meghasalják ), viszont a falak eme jellemzőit a legritkább esetekben mérik ki.
Természetesen a semminél jobbak ezek az adatok is.
Olyan ez mint a hőigény számítás. Büszkén írja valaki, hogy a háza hőigénye 10,1 kW. Ok. na de fújt akkor a szél vagy sem ?
Sőt van olyan is aki készpénznek veszi egy kettőtizedessel megadott hőigényt, pl. hogy az ő háza / lakása hőigényét a mérnök úr 4. 65 kW -ra számolt ki.
"Az MSZ-04-140 hőtechnikai szabvány szerint -15 °C külső méretezési hőmérsékleten számított fűtési hőigény 10,1 kW. "
bár a szabványt nem ismerem de ha jol értem akkor érdemes így csökkenteni a hőhidat.
also sor ytongbol? Ez jo lehet így statikai vagy mas szempontból is?
meg egy kérdés: teraszok hőhid Csökkentésére olvastam olyat, hogy a ház es a terasz csatlakozásánal érdemes közéjük XPS-t betenni. Ennek van értelme? Könnyen megoldható uj építésnel?
Egy érdekes ismeretterjesztő / ??? / előadás riport volt az egyik közszolgálatin.
Összehordtak hetet havat az épület, ezen belül a lakás energetikáról. Lényeg hogy a lakosság még mindig tudatlan, nem tudja mi lenne jó neki.
Többek között a kádárkockáról is újra lehúzták a vizes lepedőt, hogy az energetikailag katasztrófa, de volt egy dicséret a másik kádári termékről is. A panelról. Megállapították, hogy még a nem felújított panel lakások is hőtechnikailag lényegesen jobbak mint a korábban említett káder kockák. Így lehet.
De érdekes , hogy anno még 10 éve is a panelnak rettentően rossz híre volt, főleg a megfizethetetlen fűtési költségeik miatt. Ez is igaz. Mert bizony az ezeket ellátó a távfűtő rendszerek voltak a nagy pazarlók. Drágán állították elő a fűtési energiát, drágán nagy veszteséggel szállították oda a panelekhez, a fűtőművek menedzsmentje viszont tartotta a magának jogosnak tartott hatalmas jövedelmet. Az járt nekik.
És kifizette meg ezt ? Hát ki más mint a panelházban lakók.
Így lett rossz híre a panel lakásoknak.
Mostanában nem tudom hogy van, de a csend nagy. Vagy megjavultak a távfűtő rendszerek vagy fedezi valaki a veszteségeket.
Na jó, de a kérdésben pont az volt, hogy olyan (csoda)szigetelő anyagot szeretne használni, ami ugyanezt 8 cm-ben tudja! Márpedig ilyenről szvsz nem volt szó az elmúlt 2-3 évben.
Dehogynem, pir és aerogel, mindkettőről volt szó többször is már 8 éve akár (balra kereső). csak ezeket ő (nagy eséllyel) "nem szeretné" feltenni a falára, csak még nem tud róla (kurva drágák). Ezért nem is ajánljuk. Más csoda anyagról meg nem tudunk. Mármint olyanról, ami működik is és nem hazugság.
Na jó, de a kérdésben pont az volt, hogy olyan (csoda)szigetelő anyagot szeretne használni, ami ugyanezt 8 cm-ben tudja! Márpedig ilyenről szvsz nem volt szó az elmúlt 2-3 évben.
Másrészt szerintem, amit arról írsz, hogy mi hányadikban tananyag az évtizedekkel ezelőtt (a "mi időnkben") volt igaz, ma számításos fizika példákkal már gimnáziumban sem nagyon merik riogatni a diákokat.
És akkor azt már le sem merem írni, hogy a reál tudományok ismerete már-már cikinek számít. Mielőtt lehülyéznél, nézz meg egy műveltségi(nek mondott) vetélkedőt: irodalomból, történelemből minimum gimnáziumi szintű kérdések vannak, reál tárgyakból általános iskolaiak -és mégis ez szok rosszabbul menni...
Köszi ! Ez sokat segit. Ez alapján látom, ki mit kamuzik, ha szakival tárgyalok...
Azt még lécci segits értelmezni mit jelent az 1,4 W/m2K az alábbi esetben.
Tehát benti hő = 21 C ; kinti hő = 0 C; időegység = 24 h.
Hogy kell ezt számolni Wattban, mert a Joule-t átlagember nehezen értelmezi... ha veszek egy radiátort azt is Wattban adják meg, talán így szemléletesebb lenne, mintha egy valamekkora radiátort kitennék az udvarra.
Segítségeteket kérném. Abszolut naív vagyok a témában. Szigetelésen gondolkodok nem ismerem a szigetelő anyagokat de valami olyanra gondoltam ami vékonyabb(8cm körül gondoltam) és mégis magasabb a szigetelési értéke. Olvasgattam a forumot de nem vagyok azzal sem tisztában hogy mi az EPS XPS stb. A fal 40cm-es tömör kisméretü tégla. Ha valaki vállalkozna rá és elmondaná a szigetelő anyagon kívül milyen segédanyagokra van szükség esetleg kalkulálna egy árat 260nm felület szigetelésére.
A ház alatt pince van, a lábazat terméskő, annak van értelme leszigetelni? És a padlás két réteg beton között salak, oda mit javasoltok ha minimálisan van használva tárolónak.
Mellékelek képeket hogy könyebben lehessen kalkulálni.
Olvasd el a választott márkájú folyékony fólia dobozán, esetleg a neten megtalálható leírásában hogy miként kell szakszerűen használni!!! Lehet youtube-on is megtalálod...
Az üvegesed hülye! vagy nem akart dolgozni, mert nem lát elég nagy hasznot rajta.
Amúgy miből gondoltad, hogy az üvegesed a hőtechnikához?!!!!
Láthatóan nem ért...
-Abból indultam ki, hogy ebből él. Amúgy jövő héten pár apróságért (repedt üveg cseréje) ígérte magát és van az ajtón egy kívül domború üveg aminek a belső része repedt azt is szétszedi és újragyártja.
DE érdekelne, hogy hőtechnikailag hogy néz ki a 4+16+4 üveg.
--------
de a lábazatot elsőre csak részben takarná
Butaság... pont a lábazat az egyik naaaaagy hőhíd körben a hőszigeteletlen padló szélén!
Mitöbb ha falakat hőszigeteled és a lábazatot nem, akkor úgy 98% esélyed lesz, hogy a padló-fal sarok és bútorok hátulja alul penészedni fog.
Az ott hagyott ordas nagy hőhíd miatt :-(
ez szerintem is szép, kár "eltüntetni".
Muszáj... ha nem teszed most, majd teszed 1 tél után.
-Ez benne van a pakliban, ezért elsőre nem lesz nemesvakolat csak jövőre. A köv telet üvegszövet+ragasztószürkére tervezem.
A terasszal nincs mit kezdeni, az hűt... mondta.
Javasolta nézzük meg úgy a következő telet.
Mekkora terasz?
Milyen hosszan érintkezi az alappal?
-6*3as 6+3m-en érintkezik a padlószinten a lakással, szépen megcsinálva. Letöretni, hogy közé szigeteljenek nem fogom...
-----
A szakikkal csak óvatosan
-Köszi. Viszont egy meglévő háznál azért csak mérnökileg nehéz megközelíteni a kérdést, mert nyilván olcsóbb egy 15eFtos páramanetesítőt használni, mint beépíteni minden helységbe Aerecót, habár ez utóbbi a tuti szerintem is...
Mindketten a hőhid okán fellépő pára mentesítést javasolták, elektromos készülékkel.
Baromság... a diagnózis is és a gyógymód is.
A párásodás és a penész ellen egy hőhidas házban
- többet kell szellőztetni jóval
és ha ez nem elég akkor
- jobban kell fűteni (+2..3 fok kell még)
Több emberrel beszélve az jött át, hogy mindenkinél komplexen kellett kezelni az utólagos szigetelés után a páramentesítést (klima, Aereco, szárítógép, szellőző rostély).
Elegendő szellőzés kell... akkor nem lesz pára gond.
Ennyi!
A pára és penész gond NEEEEM a hőszigetelés miatt van/lesz, semmi köze a dolognak a hőszigeteléshez !
A kellő légcsere (azaz elegendő szellőzés) kérdése.
Ha netán ez nem elég, mert akkora baromi hőhíd van hagyva valahol, akkor jön, hogy melegebb kell legyen bent...
Télen bent normális életvitel mellet >> elegendő szellőztetés!!! nem megy a pára 45-50% fölé.
Sőt azon kell küzdeni, hogy ne csak 30-35% legyen...
Ilyen benti pára%-ok mellet pedig baaaazzziiiii nagy hőhídak kellenek a penészhez.
"Ez azt jelenti, hogy a tető dobozolását le kell szedni ? Ha igen ez megtérül ?"
Két centi, vízszintes, fával kitöltött hőszigetelés-megszakítás évente csupán 1-3 ezer forintot vinne el.
A baj ott van, hogy ha nem bontod meg azt a deszkát, akkor a födém hőszigetelés valószínűleg nem fog a deszkáig lemenni, hanem lesz ott egy 20-80 centis hiány a hőszigetelésben, na AZ fog százezrekbe kerülni az évek alatt.
"Ilyen magas árat senki nem mondott eddig."
Akkor lehet örülni.
"Kint volt 7végén egy üveges, megnézte az ablakokat,azt mondta ez szerinte megfelel egy 35cmes falvastagságnak, ő nem cserélné."
A te üvegesed valószínűleg az egyetlen az országban, aki nem akar átverni, hogy bármi áron pénzt kereshessen. Becsüld meg ezt az embert.
"Az É-i falat mélyen szigetelné"
???
"Javasolta nézzük meg úgy a következő telet. "
Okos dolog: idén megcsinálod amit mindenképpen muszáj, majd egy télen át figyeled, hogy mire kell még költeni.
"de a lábazatot elsőre csak részben takarná- ez szerintem is szép, kár "eltüntetni"."
Döntsd el, hogy évente hány ezer forint extra fűtéspénzt vagy hajlandó elkölteni azért, hogy az a lábrész olyan szép maradhasson (konkrét összeget ennyi információból nem lehet saccolni sem).
És reménykedj, hogy csak a hő szökik ott, azon a részen belül az alsó sarok soha nem lesz vizes/penészes.
megtérülés cirka 20 év...mivel a falazat úgymond "középszar" így lassan térül meg"
-Ez nem húzós kicsit ? Ilyen magas árat senki nem mondott eddig.
" ablakok : hagyományos ablak (egyszeres ablak) 18 éves termopan üveggel.
Ha 25-30 eFt/m2 áron megvan az ablakcsere, akkor úgy 15-20 éves megtérülés adódik.
Bónusz: sokat javul a benti hőérzet, mert megszűnik az ablak "hideg sugárzása".
Plusz a téli üveg párásodás esélye is elmúlik..."
-Kint volt 7végén egy üveges, megnézte az ablakokat,azt mondta ez szerinte megfelel egy 35cmes falvastagságnak, ő nem cserélné.
Ha kérem tehet 3 rétegüt a jelenlegi keret újralécezésével, de nem fog érdemi változást hozni, a gázra meg 'parasztvakitás'-t mondott, de tud tölteni.
A jelenlegi üvegezés 4+16+4.
"a ház kb 90m2. 4 hónap alatt elfogyott 1,5t fa és 1400m3 gáz (ebből kb 60 napig laktuk)
Az 1500 kg fa az úgy 500 m3 gázt ér legalább.
Vagyis ~1900 m3 gáz fogyott (volna) el.
A fenti hőszigetelések és az ablak csere után a háznak várhatón 800-850 m3 gáz is elég lenne egy télen."
-Kőmüves is volt kinn, ismeri a helyszint, hagyományos építésünek mondta jó vízzárással de az akkori technológiának -'98- megfelelően nincs alsó szigetelés, ma nem így épitkeznek -mondta. Az É-i falat mélyen szigetelné, a házat körbe -de a lábazatot elsőre csak részben takarná- ez szerintem is szép, kár "eltüntetni". A terasszal nincs mit kezdeni, az hűt... mondta. Javasolta nézzük meg úgy a következő telet.
Ami a számításodból kijön, az én életemben "talán" lesz megtérülés, tehát inkább komfortérzetre célzok. Mindketten a hőhid okán fellépő pára mentesítést javasolták, elektromos készülékkel.
Ezt én is gondoltam egy fűtő klimával támogatni ami télen temperál és a légkeverés is szárító hatású -szerintem- amit a klima elkövetne. Az még kérdés, hogy hány beltéri kell ehhez.
Több emberrel beszélve az jött át, hogy mindenkinél komplexen kellett kezelni az utólagos szigetelés után a páramentesítést (klima, Aereco, szárítógép, szellőző rostély).
"Na de ahol impregnált gipszkarton lesz dupla rétegben ott a karton is kenjem le?"
Az impregnált gipszkarton NEM párazáró és NEM vízzáró, csupán ez nem megy tönkre a víztől. Szóval tessék az összes falat lekenni a párazáró varázsszerrel (és ha nem lesz fent párazáró fólia, akkor a mennyezetet is).
"Vagy itt elég lesz a csempe 'párazárása'?"
Ez a réteg nem a csempét védi a párától, hanem ami mögötte van: fürdőszobával szomszédos légtereket illetve a falakat/födémet.a vizesedéstől.
A legyen a cél, hogy a fürdőszoba levegőjébe kerülő vízpára kizárólag a következő két módon juthasson ki:
- a szellőző levegővel
- falak belső felületén vízzé lecsapódva a padlóban lévő lefolyón át
Miért nem írod be a google-be, hogy: fóliaragasztó PE?
H5DF HANNO Fóliaragasztó F 310 ml 846 Ft [ 666+ÁFA ]
Építőipari fóliák légtömör rögzítésére alkalmas ragasztó Párazáró csíkok, ablak körüli fólíák ragasztása, tömítése Állékonysága jó, nem húzza meg a fóliát, nem kell préselni Vizes bázisú, oldószermentes, kikeményedés után vízálló
Igazad van, itt hosszú távra kell biztonságos ragaszás, nem érdemes néhány ezer forintért barkács megoldásokba belemenni. Jó lesz a Soudal Vapourseal!Az ILLBRUCK SP025 nél sem látom, hogy PE-hez használható lenne. Köszi
Köszi a választ. Valami ilyesmire gondoltam én is. Hát igen nem olcsóság. A fürdő 3 fala gipszkarton az egyik vakolt, na a vakolt falon lesz a kád itt érheti csapó víz a fürdés vagy tusolás miatt ezt tuti lekenem ezzel a vízszigetelő anyaggal. Na de ahol impregnált gipszkarton lesz dupla rétegben ott a karton is kenjem le? Vagy itt elég lesz a csempe 'párazárása'?
Fürdőszoba falát én olyan anyaggal kenném le, ami nemcsak vízzáró, de ráadásul még párazáró is. Nem olcsó anyagok ezek, de szerencsére általában kevés a lekennivaló négyzetméter is.
Sziasztok. Vályog falszerkezetű házban aminek a fala le lett vakolva vip-rex adalékos vakolattal/így azt írják,hogy légáteresztőbb a vakolat/a fürdőbe a kádnál ahol csempe lesz a falon a csempe mögött van e értelme vízszigeteléssel lekenni a falat burkolás előtt,ha igen mit ajánlottok? Előre is köszi
"Bár nem hiszem, hogy a bitumen alapú zsindely cuccok nem tapadnának PE-re."
Ez nem hitkérdés, ha a technikai adatlapon nincs szó róla, akkor kérdezd meg a ragasztó gyártóját/importőrét pl email-ben.
És a választ ide is másold be :)
"Lehet azért teszek egy próbát."
Amíg az oldószer utolsó cseppje el nem távozik, addig sok ragasztó lágy, tapadós marad. Aztán egyszer csak elenged, lehet, hogy egy hónap múlva. Vagy nem enged el, csupán a tapadási erő 99%-kal csökken.
Ez Soudal Vapourseal már-már elviselhető áron van, bár a zsindely ragasztók még ezt is megfelezik. De ez már észszerű alternatíva. Bár nem hiszem, hogy a bitumen alapú zsindely cuccok nem tapadnának PE-re. Lehet azért teszek egy próbát. Szerintem a szilikon ami kimondottan nem tapad párazáró fóliára.
Szerintem: A megoldás a gipszbeton lépcső. A tömege csak töredéke a sima öntött vasbeton lépcsőnek és sokkal gyorsabban kész, szebb és olcsóbb is.
Akár esztrichre is ráteszik, nem kell alapmegerősítés. Én a lépcsőnél az esztrich alá hőszigetelés helyett pár ytongot tennék. Semmi extra sávalap, esetleg a szerelőbetonba pár szál extra vas.
"nekem olcsó alternatívának a kinyomós zsindelyragasztókat ajánlották."
A legtöbb párazáró fólia anyaga polietilén vagy polipropilén. Ez az a két anyag (no meg a teflon :), amihez a legtöbb ragasztó nem hajlandó hozzáragadni.
Szóval csak nézz utána jól annak a ragasztónak, valószínűleg meg fox lepődni.
"Kérdés hogy kell-e alapozni a válaszfalat, vagy simán tartósan megtapad rajta a ragasztószalag?"
Ha jól tudom van olyan illbruck szalag, amelyik oldalán vastag lágy ragasztó van, direkt érdes felületek számára (kitöltse a pórusokat) az valószínűleg megtapad akármin.
Kevésbé szofisztikát ragasztószalagot inkább simára glettelt felületre ragasztanám (maga a homokos vakolat eléggé rücskös felület, ha mikroszkóppal nézzük).
Igen-igen. Ugyan ilyen a dörken is, az a csúcsminőség. Fóliából én is azt vettem, de ragasztókból falhoz zsindelyragasztót, fóliákat egymáshoz alu szalaggal fogom ragasztani. (nem fényes PE szalag) DE ha biztosra akarsz menni a dörken az tuti...
köszönöm a tippet, utána olvasok.. igazából a terv szerint nincs összevasalva a lépcső az aljzattal, szóval szerintem bármire rá lehetne fektetni, ami elbírja (persze csak szerintem, én nem vagyok szakmabeli )
Szerintem fölösleges foglalkozni vele. Nálunk is hasonlóan indul a beton lépcső "kilyukasztva" a szigetelést. Annyi különbséggel, hogy a vasalt padlólemezről indul, nincs külön alapozása. A szigetelés fölött lévő aljzatbetonhoz képest pár tized fokkal volt hidegebb.
laikusként én az üvegtéglát-habtéglát ajánlanám a lépcső alá. Bár a vasalást akkor is át kell vinni. Lambda system forgalmazza brutál áron. Bár oda sok nem kell.
Csak szóba jöhető alternatívaként említem, én dörken tixx-el ragasztottam a párazáró fóliát a beton koszorúhoz. a fólia átlapolásokat dörken multiband-del. Nem tudom jobb-e vagy olcsóbb-e ez a megoldás, mint az illbruck szalag, de nekem tökéletesen bevált. Bivalyerős mindkét ragasztó.
Illbruck szalagot (ME 500 Twin Duo) az ablakosok használtak a tok-káva ragasztáshoz. Kevésbé tűnt ragadós tapadósnak, mint a dörken.
öööö... Falra kinyomom a csíkot a ragacsból, és rányomkodom a párazáró fóliát? Bár a párazáró csíkokat egymáshoz hézagmentesre ragasztani akkor is kell a szalag.
Ez egy jó szalag, csak nagyon drága, nekem olcsó alternatívának a kinyomós zsindelyragasztókat ajánlották. A lényeg szerintem, hogy ne ecetbázisú legyen.
kis szigetelési, illetve hőhíd megszakítás tippre lenne szükségem. Terveztettem egy családi házat egy tervező céggel, a legfontosabb feltétel az energiatakarékosság volt, ami energetikai számítások szerint sikerülhet is elérni (AA+ energetikai besorolás, 33,93 kWh/m2 fajlagos primer fűtési energiafogyasztással). Szóval a tervek elkészültek, ezeket átvettem a cégtől, de tegnap este egy talán apróságot felfedeztem, ami nekem elég nagy hőhídnak tűnik, és javítani lehetne. A gondom az, hogy a ház két szintjét terv szerint egy vasbeton lépcső köti össze, ami, mint az a metszet rajzon látszik, áttöri az alsó szint aljat szigetelését (15cm lépésálló grafit szigetelés), így egy hőhidat képezve.
A főfalaknál mindenhol ytong start -al csökkentették a hőhidat, itt a két vasbeton szerkezet között csak talajnedvesség elleni szigetelés került a tervre.
Szerintetek érdemes vele foglalkozni?, illetve lehet-e egyáltalán bármi anyaggal a hőhidat csökkenteni?
Az én házam pont ilyen lesz. Tégla válaszfalak és gipszkarton álmennyezet. Az illbruck szalagot néztem ki, ezzel szeretném hézagmentesen ragasztani a párazáró fóliát a válasz és főfalakhoz. Kérdés hogy kell-e alapozni a válaszfalat, vagy simán tartósan megtapad rajta a ragasztószalag?
Az adatlapja szerint ez a hab nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint az XPS. Tehát valószínűleg alkalmas az XPS kipótlására/helyettesítésére.
Rendben, azt gondoltam, hogy nem oldja a víz az eps ragasztó habokat, csak nekem a sávalapban három éve a földben lévő, eléggé megviselt tetejű xps lapokat kellene összehoznom a következő sorral ami zsalukövön lenne.
Ráadásul van 5-6-cm eltolás is az 50cm-es sávalap, és a 30-as zsalukő szélei között.
Szóval azért örültem, meg hogy a (múltkor linkelt) mapei ragasztóhabot zárt cellásnak írják.
van ahol több centis hiányokat kellene bepótolni, és akkor nem ártana, ha nem venné fel a vizet.
"Beszéltem tegnap egy építőmérnökkel, aki azt mondta nekem, ha új építésnél fafödémben gondolkozok gipszkarton álmennyezettel akkor felejtsem el a tégla válaszfalakat, mert a tökéletes párazáráshoz csak gipszkarton válaszfalakat használhatok."
A vakolt tégla falat és a födém párazáró fóliáját egy kis odafigyeléssel kiválóan/légmentesen össze lehet kötni.
a mérnöknek abból a szempontból igaza van, hogy a magánházibarkács esetek 90 százalékában ez az összekötés egyszerűen eszükbe sem jut az embereknek, 9 százalékban megpróbálják valamilyen szinten, de csupán 1 százalékban sikerül valóban jól a parazáró réteg összekötése a téglafallal.
"Akkor majd úgy fújom az XPS-re a fektetett "H" betűket, hogy az a vízszigetelés alatt maradjon."
Helyes.
"Legfeljebb majd egy csíkot a felső 5 cm-re fújok még."
Nem muszáj oda fújni semmitse. A 10 centi vastag XPS elég erős ahhoz hogy megtartsa magát 10 cm-es szakaszon alátámasztás nélkül is. Gondolj bele, hogy alul a "H" ragasztás szárai között ennél sokkal nagyobb alátámasztás nélküli részek vannak.
De ha nem hagy békén a gondolat, hogy az ott "lebeg a levegőben", akkor UTÓLAG (az alsó ragasztás megkötése után) fogj egy ragasztóhab flakont és felülről fújj végig egy vékony habcsíkot a rés felső részébe.
"S az egészet valami vízzáró szilóval felül az XPS és fal közé nyomva lezárjam?"
Ne szórd a pénzed. Amikor már fenn lesz felette az EPS hőszigetelés is, akkor már úgysem juthat oda víz.
"Persze ez majd a ráfektett (15 cm) EPS és (10cm) XPS közé is hasznos volna?"
Az xps-re rá fog ülni az EPS (maximum csak a háló lesz közöttük), az odajutó vizet pedig egy vízorr-léc akadályozza. Ettől függetlenül egy csík sziloplaszt tömítés nem árt oda (közel van a talaj -> a víz alulról is freccsenhet), persze előtte a nagyobb réseket fújd ki alacsony dagadású (pl ragasztó) habbal. Kis rés nem számít, főleg, ha vízszintes.
Passzívház energiaszint közelében megoldás lehet az alap felé irányuló hőhidat így csökkenteni,
habár ha a fal alsó sorát tégla helyett ytongból csinálod, az szerintem sokkal hatékonyabb és olcsóbb, is.
Ha viszont a házad tervezett éves hőenergia igénye meg sem közelíti a passzívházak 15 kWh/m2/év szintjét, akkor viszont szerintem pénzkidobás ilyesmire költeni.
Sziasztok! Mi a véleményetek uj ház esetén érdemes a zsaluköveket belülről is XPS-sel szigetelni? Es ha igen akkor milyen vastagon? Egy építész műszaki ellenőr javasolta.
Ezzel a habbal ragasztanám az xps lapokat (föld alá kerülő részeket is) ez valóban zárt cellás, vízálló? mert érdekes a többi mapei habra is ilyesmit írnak.
- rítkított deszkázat/OSBcsíkok/lécsor (védi a fóliát a szerelések során, csavarozási helyet ad a klf. csövek/szerelvények szereléséhez és a padlásról sem esel le)
- a csöveknek helyet adó hosszúságú függesztők a gerendákba
Lejtéssel terveztem betonozva, majd arra kövezve kialakítani a burkolatot. Egy nagyobbacska kilépő lesz, ami majdnem egy magasságban lesz a bentivel (ezt rajzoltam), a teljes terasz egy 14cm-el lejjebb lesz. Kenhető szigetelés megfelelne oda amit rajzoltál?
A falra már tehetek kőzetgyapotot, ha megvan a 30 cm xps lábazat alatta?
Akkor szépen helységeként a falhoz is ragasztva gond nélkül felhelyezhető a a párazáró fólia? A légtechnika csöveit a párazáró réteg alatt vagy felett érdemes elvezetni? Az előbb vázolt elképzelés (gerendázat fölé a párazárás+szigetelés) járható út vagy butaság? Mi lenne a helyes rétegrend? Gondolatom szerint a gerendázat alatt a falak miatt nem tudom vezetni a légtechnikai csöveket, csak fölöttük (egy ugye egy csomó plusz párazáró áttörést jelenteni, amit mondjuk lehet szépen zárni ha oda van figyelve).
ha új építésnél fafödémben gondolkozok gipszkarton álmennyezettel akkor felejtsem el a tégla válaszfalakat, mert a tökéletes párazáráshoz csak gipszkarton válaszfalakat használhatok.
az jó :) frankó szigetelés lesz, ha készen lesz. mivel a padlód nem javítható, ezért célszerű az xps-t normálisan, vastagon (10cm) megcsinálni. na meg a födémet is az ajánlott 25-re (vagy inkább 30ra) és a falat. akkor már OK.
Igen, két sor zsalukő van. 2x25 cm. Alattuk, a földben borzalmasan szétfolyt sávalap. Valahol 25 cm, valahol 35 cm látszik ki a zsalukövekből. Az XPS meg hát 60cm magas. Ezért is - meg a minimum 30 cm járdaszinttől - gondoltam , hogy a 60 cm-ből kb 5-10 cm a vízszigetelés fölé fog fedni.
Akkor majd úgy fújom az XPS-re a fektetett "H" betűket, hogy az a vízszigetelés alatt maradjon. Legfeljebb majd egy csíkot a felső 5 cm-re fújok még. S az egészet valami vízzáró szilóval felül az XPS és fal közé nyomva lezárjam? Persze ez majd a ráfektett (15 cm) EPS és (10cm) XPS közé is hasznos volna?
Beszéltem tegnap egy építőmérnökkel, aki azt mondta nekem, ha új építésnél fafödémben gondolkozok gipszkarton álmennyezettel akkor felejtsem el a tégla válaszfalakat, mert a tökéletes párazáráshoz csak gipszkarton válaszfalakat használhatok. Hozzáértőnek tűnt az ipse, igaz lehet ez így? A tégla válaszfalak miatt miért ne lehetne ugyanolyan jól párazárni a mennyezetet? (minden "toldásnál" rendes átfedéssel, jó minőségű ragasztóval ragasztva+a falakhoz is rendesen hozzáragasztva persze) Mivel nem akarunk sosem tetőtér beépítést nem költenék monolit födémre (ő is legalább +15-20.000 Ft/m2 árat mondott felárnak). Járható út esetleg az, ha a gerendák fölött hőszigetelek? Mármint gerendázat+valami tartó szerkezet+párazárás+30-40 cm kőzet/üveggyapot (bocs ha nagy hülyeséget mondok, különösebben nem értek hozzá, viszont érdekel és nem akarok lyukra futni)
Csak éppen lehet, hogy az a szép láng kétszer akkora, mint amennyi hőt a fűtésrendszered el tud szállítani onnan ;)
"kicsit bonyolult a csőkígyó - ezt tervezzük kicsit átépítetni."
ÖSSZES fűtéscső a lakáson belül fusson,
a levegőben és nem a falakban, falat ne is érintse SEHOL.
Az a legjobb, ha a kazán is a hőszigetelő burkon belül (fűtöt térben) van.
"A 14 fokot is sokallom, miután egész hétenközben -4,5 nap- üresen áll a ház. De tény, h a fizikával nem lehet vitatkozni..."
Ha a lakásban nincs páraforrás, és nincs fagyveszély, akkor teljesen felesleges fűteni, elég, ha FOLYAMATOSAN szellőzik a lakás (a páratartalom még a leghidegebb sarokban se legyen soha 99% felett).
Ha fagyveszély van, akkor is éppencsak annyi fűtésre van szükség, hogy a lakás egyetlen pontja se hűlhessen nulla fok alá (a folyamatos szellőzés persze ekkor is elengedhetetlen) a legtöbb estben ehhez elég mindössze 5 fokra állított termosztát.
DE nem árt tudni, hogy egy hatalmas hőtároló tömeget nem lehet percek alatt (és fillérekből) 3 fokosról 20 fokosra felmelegíteni. Időszakosan használt házaknál (pl.nyaraló) ezért is energiatakarékosabb, ha az épület könnyűszerkezetes.
Páramérő épp beszerzés alatt, mert dokumentálni szeretném a helyzetet : pára%, benti-, kinti hőmérséklet.
A cirkó FÉG, sztem középmagas, szép lánggal ég, kicsit bonyolult a csőkígyó - ezt tervezzük kicsit átépítetni. Egyébként a nyári konyhában van felrakva, ott a csöveket én szigeteltem, mi azt télen nem használjuk.
A 14 fokot is sokallom, miután egész hétenközben -4,5 nap- üresen áll a ház. De tény, h a fizikával nem lehet vitatkozni...
Vajon elég lenne párkánymagasságig szigetelni ? az alapot és a falakat párkányig. Többet egyből nem bírnánk kigazdálkodni, mert hitel is van. Munkadíjat nagyjából ugyanazt mondták, szóval olcsót senki...
Szellőztetünk mikor ott vagyunk. Páraforrás nincs, inkább a harmatpont és a hőhíd. Gondolkodtunk elektromos páramentesítőn, ebből az olcsóbbat üríteni kellene és mivel nem vagyuk ott...
"de körben a szobákban a külső falak mentén lecsapódik a pára és áll a víz."
Ha a levegő mindössze 14 fokos, akkor EGY HŐSZIGETELETLEN HÁZNÁL a falak belső felülete simán lehet akár 10 fok alatt is. Márpedig ennyire hdeg felületeken folyamatos a párakicsapódás (=vizesedés), szóval ne csodálkozz (ha a ház rendesen hőszigetelt lenne, akkor a 14 fok is elég lenne).
A helyzetet tovább rontja, ha jól tömített ablakok/ajtók kb nullára csökkentik a lakás szellőzését, tehát növelik a páratartalmat.
Tessék feljavítani a szellőzést (NEM ablaknyitogatással, az szinte semmit sem ér: vegyél egy páratartalom mérőt és tedd egy hideg sarokba)
és tessék folyamatosan harmatponti hőmérséklet felett tartani a falak hőmérsékletét (ezt durván olcsóbbá tenné egy jó hőszigetelés a házon)
és akkor többé nem kell félni a nedves falaktól és a penésztől.
"Sok javaslatot kaptunk, természetesen komoly költségvonzattal."
A legolcsóbb szellőztetés kb ingyen van, a legolcsóbb (szegényember) hőszigetelés meg valószínűleg kb a feléből is megoldható annak az összegnek, amit az árajánlatokban mondtak neked.
Fűtsétek ki rendesen és folyamatosan + szellőztessetek rendszeresen + keressétek meg a páraforrást és szüntessétek meg vagy gépileg páramentesítsetek .
Gondolom azért akarja magasabra vinni az XPS-t, mert fél, hogy a felfreccsenő esővíz eléri az EPS alját. A képről nehéz megállapítani, hogy kb hova esik a 30 centis talajszint feletti magasság. Ha a vízszigetelés vonala mindenütt magasabban van 30 centinél, akkor igazad van.
tekintettel arra, hogy az a lik nem szellőző, hanem vízkivezető nyílás. eltakarása nagy hiba, a szélnyomás be tudja nyomni a szárnyat annyira, hogy nagy esőben víz kerüljön a tokba. ott tud kifolyni.
Vettünk 1 házat amit még javitgatunk, hétközben anyósomnál lakunk a városban, hétvégén megyünk haza.
Természetesen a fűtést is ehhez igazitjuk (gáz cirkó)
Hétközben 14 fok, majd hétvégén 20 fok -ezt fás kandallóval is segítve-.
Az egy dolog, hogy ennek ellenére hihetetlen lett a gázszámla, de körben a szobákban a külső falak mentén lecsapódik a pára és áll a víz. Ahol van parketta azon is :( Sok javaslatot kaptunk, természetesen komoly költségvonzattal...
Kinek mi a véleménye ? Ki hogyan oldaná meg ? (nem vagyunk mesteremberek, de barkács szinten boldogulunk).
"hogy a vízszigetelés fölé is rá fog takarni meglehet 5-10 cm-t"
A vízszigetelés VONALÁBAN ne legyen semmi, amiben (kapillárisan) fel tud kúszni a talajból a nedvesség. Tehát lehet felette is ragasztó meg alatta is, de a vízszigetelés vonalában ne legyen (a Tytán nyitott cellaszerkezetű hab, ezért a víz tud benne közlekedni kapillárisan).
"A képen látható gyári kis szellőzőnyílások szabadon hagyása fontos abban az esetben is, ha a ház szellőztetése gépi szellőzéssel lesz megoldva?"
Van olyan gépi szellőztetés, amely az ablakokon lévő szellőzőket (is) használja frislevegő beszívására. Ha ilyen lesz, akkor nem szabad elzárni.
De a legtöbb gépi szellőztetés esetén ezek a kis szellőzők csak zavarják a tervezett működést, ezeknél le KELL zárni.
"Az jó ötlet-e, hogy az ablakkeret előtt a leendő ablakpárkány alatt kivéssek egy pár centit, hogy vastagabb hőszigeteléssel tudjak ráfordulni az ablakkeretre?"
Minél vastagabb a ráfordulás, annál kisebb a nem kívánt hőhíd. Tehát ha nem túl nagy munka (és a ház statikáját sem veszélyezteti), akkor jó ötlet.
Még jobb ötlet lett volna az ablakokat eleve nem olyan mélyre rakni, hanem kihozni a fal külső síkjáig, akkor most nem kellene befordulni sehova ;)
(korábban azt hittem erre megtaláltam a választ, de építkező kollégám elbizonytalanított ma) , hogy a zsaluköves lábazatra teszem az XPS-t Tytan Styroval úgy, hogy a vízszigetelés fölé is rá fog takarni meglehet 5-10 cm-t. A ház nem alápincézett. Kell-e nekem további vízszigetelésről gondoskodnom a lábazatra, a leendő vízszigetelés szintjétől lejjebb még?
A ház hőszigetelése esetén az ablakkeretre ráfedne valamennyire a szigetelés. Talán még a szellőzőnyílásokra is rátakarna néhol. A képen látható gyári kis szellőzőnyílások szabadon hagyása fontos abban az esetben is, ha a ház szellőztetése gépi szellőzéssel lesz megoldva?
Az jó ötlet-e, hogy az ablakkeret előtt a leendő ablakpárkány alatt kivéssek egy pár centit, hogy vastagabb hőszigeteléssel tudjak ráfordulni az ablakkeretre?
A teljes réteg hőszigetelése kb ugyanannyi legyen, mint a kőzetgyapoté. Konkrét termékek/adatok híján ennél többet nem lehet mondani.
Ügyelj ara, hogy a legolcsóbb üveggyapotoknál csak kb a felső 20 centi képes megtartani a vastagságát, a harmadik 10 centit már a felső 20 összenyomja egy kicsit, a negyedik 10 centit még jobban, stb. Tehát az alső üveggyapot réteg(ek) vagy teherbíróbb/sűrúbb legyen a legolcsóbb fajtához képest, vagy vastagabb az összenyomódás miatt :)
Tehát pl "1 erősebb (drágább) üveggyapot rétegen két legolcsóbb réteg" = "4 db legolcsóbb réteg".
De úgy is variálhatod, hogy pl az alsó réteg kőzetgyapot (ebből a legolcsóbb is viszonylag erős szokott lenni) és azon 20 centi occsó üveggyapot.
"Az eszaki falrol lefolyo viz folyna erre ra. Nekem olyan erzesem van hoyg mivel semmi nem tamasztja ala a jardat jobb oldalt"
A rajz jobb oldalán nem talaj van? Az oldalról végig nekitámaszkodik az egész szerkezetnek.
Ha attól félsz, hogy a járda pl egy földrengésnél eltolja a talajt, akkor tegyél mellé szegélyköveket, annak nagyobb felületen támaszkodik a talaj. Vagy ha még nincs kész a járda, akkor a sóderből kaparj ki egy kicsit a szélén, hogy ott a szélénél vastagabb legyen a beton.
"a soder ki tud mosodni"
Milyen irányban?
"a fold se tart semmit"
A föld mechanikailag tulajdonképpen szintén (nagyon apró szemű) sóder.
Tehát most attól tartasz, hogy a kép bal oldalán levő sóder valamilyen ok miatt el fogja tolni a kép jobb oldalán lévő sódert?
"A simitason nem kene a dubeleknek "atlaszani""
Nem. Ha jól csinálták, akkor teljesen sima a felület.
Hőkamerával viszont sokszor meglátható (hideg hajnalokon néhány percig anélkül is).
"mert azt mondjak raktak dubelt"
Mi a fenének raktak volna dübelt egy lábazatba?
Te külön kérted őket, hogy még a lábazatot is dübelezzék?
Tehát extra felárat fizetsz nekik lábazati dübelezésért?
Most meg jarda jonne melle de mar megint van egy rossz erzesem.
Igy lenne a vegso allapot
nagy szemu kavics amibe drencso megy, felette geotextil, majd soderfeltoltes dongolve es ra a jarda ami kifele lejt , mellette fold.
Az eszaki falrol lefolyo viz folyna erre ra. Nekem olyan erzesem van hoyg mivel semmi nem tamasztja ala a jardat jobb oldalt a soder ki tud mosodni a fold se tart semmit ez igy siman "kidol" es res lesz a labazati hoszigetelo es a beton kozt ahol most 1 centi nikecell csikok vannak, bar tegnap meg azt mondtak kinyomjak valami tomitoanyaggal
A simitason nem kene a dubeleknek "atlaszani" mert azt mondjak raktak dubelt de es semmi nyomat nem latom, en mar csak simitas utan lattam lentebbi posztba ott a foto
"a felrakott labazati hoszigetelest nezve hogy befer az ujjam moge,"
Ezek szerint a szigetelő szakemberek a pogácsás (huzatos) ragasztási módszert alkalmazták. Zárd le a rést felül ALACSONY DAGADÁSÚ purhabal (ilyenek a szerelőhabok és a polisztirol ragasztóhabok)
"ezalatt a par het alatt se folyon be a viz oda."
A víztől szerintem nem lesz semmi baja sem a vízzáró rétegnek, sem az XPS-nek.
"a kőműves szerint is a dübelnek minél jobban be kell mennie a falba, merthogy "ez tartja a súlyt""
A dübel NEM TART SEMMIT. A ragasztó tartja az egész hőszigetelést mindenestül, a dübel csak egy "biztonsági öv" ara az esetre, ha esetleg egy viharos szél annyira megrántaná a hőszigetelést, hogy elengedne a ragasztás (ahol gyengébben sikerült).
Egyébként egyes "korszerű" vékony falú tégláknak kizárólag a külső rétege erős, ha beljebb fúrod a dübelt, éppen akkor lesz gyengébb a tartása.
Fél méterrel a födém alsó vonala alá, de úgy hogy ne lógjon bele az ablakok tetejébe a földszínten: kell egy kicsit agyalni. Lehet, hogy mégis be kell lógatni és csinálni egy keretet az ablakok köré, ami az alsó fal síkjába maradna.
Igen, mehet rá akkármilyen polisztiról. Ha van pénzed, tegyél kőzetgyapottot, mert valójában elég szarúl hangszigetel az Ytong és a polisztiról is, ha ez szempont kell legyen. De akkor már jöhetne hangszigetelő üvegszerelvény és más fincsiségek is.
a 2.5cm szerintem lótúró. de a legjobban úgy tudod magadat is megnyugtatni, meg "gyári" választ kapni, ha megkérdezed a baumit műszaki tanácsadóját. Itt mintha figyelgetne pár fazon, aki csak arra vár, hogy felhívjad :) :
kérdeztelek benneteket úgy két hete: már meglevő (10 éve feltett) 8 cm-es EPS-es szogetelésre tennénk egy újabb réteget, mert kicsit elrontották a szakik 10 éve, és újra kellene hálózni-vakolni, de mivel emeletes családi ház, úgyis kell állványozni, munkadíj is kb. ugyanaz, tennénk rá egy 7 cm-es új EPS réteget is
kaptunk jó tanácsokat (köszönjük) a fent levő háló-vakolat bevágásáról, EPS-ről, acél-szeges dübelről
jól megkavar most ez az áremelés bennünket... még egy bizonytalansági tényező... még nem döntöttük el, melyik cégtől rendeljünk és kin keresztül, most éppen a Baumit rendszere látszik nyerőnek, a saját vakolatával (az eddigi vakolat Revco roll-putz ami fent van)
a forgalmazó azt mondta a Baumit acélszeges dübeléről, meg általában a cég dübeleiről, hogy csak 2,5 cm-en ajánlják, hogy a falba bemenjen, azon a részen van csak "kapaszkodó" a dübel végén
ezen férj kicsit meghökkent, a kőműves szerint is a dübelnek minél jobban be kell mennie a falba, merthogy "ez tartja a súlyt"
nálunk kicsit kacifántos a helyzet, mert a ragasztó egyik fele ugye kint van a felszínen, de a másik fele nem a falnál van, hanem "félúton", azaz ha tényleg van jelentősége a dübel "súlytartásának" akkor kijjebb kerül a rákerülő súly súlypontja...
felmerült olyan kérdés is, hogy a régi vakolatra oda kell ragadjon a ragasztó, de volt már olyan, akinek ezzel gondja volt
szerintetek jogosan aggódunk a dübelre nehezedő súly, illetve a régi vakolat-új ragasztó ragadás dolgában?
Kössz ,értem,most is van az ablak körül dekor Eps,majd az új ablak körül is valamit kitalálok,esetleg más szín és már nem is lesz feltűnő a javítás !:-) A külső szigetelés vastagság különbség eltüntetésén még gondolkodom,de Én már láttam halványabb színből ,és a vastagságból adódó különbség nem nézett ki zavaróan (ezt a színt esetleg az ablak köré is jó lenne)!:-)
-Grafitost akkor rakhatok szerinted a Ytongra ,és szerinted a födém mely részéig hozzam le a szigetelést ?
Meg nem voltam itt amikor a technikai reszletekrol volt szo :)
Szoval mondom a felrakott labazati hoszigetelest nezve hogy befer az ujjam moge, mondjak hogy a ragasztopaca eltartja mindenkeppen van legres mogotte. En meg gondolkodom mit csinal a levego mogotte, hat aramlik nem?
De a labazati tetejenel tegnap meg mondtak hogy mikor simitjak akkor eltomitik azokat a ujjnyi hezagokat hogy ezalatt a par het alatt se folyon be a viz oda.
Meg nem a simitas elott rakjak a dubeleket, nem kene ezeknek a dubeleknek latszani? Ide jon meg kifele lejto jarda
Duzzasztott agyag, a liapor az csak egy kereskedelmi megnevezése, Moldábiából veszem, a liapor árának negyedéért, ezzel töltöm vissza a boltíves födémek töltését a javítások után.
5ocm tömör téglafalazatod hagyd békén, cseréld ki az ablakokat és a spalétákra kivülről tegyél 5cm XPS-et. A teljes ház újrafestéséd nem úszod meg. Nem lehet úgy ablakot cserélni, hogy a külső spalét ne sérüljön.
Az 3o-as Ytongot kb. muszáj szigetelni.
Csakhogy ha a felső szintet az alsóval kivülről nézve egy síkba építetted, akkor ki kell találni valamit, mert nagyon csúnya az a éles spalét, ahol végetér a szigetelés. Erre léteznek polisztiról profilok (a gyáriak drágák) én szoktam ilyeneket vágatni egy reklámkészítő műhelybe egy 3D wolframszállas polisztirén vágón (kb. az gyári cucc egyötödének árában). Egy 1oox12o-as profillal (1oomm EPS szigetelés esetén), a szigetelési vonal alatt elveszted az élet, akkor alig fog észrevevődni a vastagságkülömbség. Remélem érted amit magyarázaok.
Üdv ! Még nem írtam le amit ki szeretnél érdemelni ,de nem tudom másként leírni hogy egy vonal mentén lesz olyan oldal ahol van szigetelés és a másik felén meg nem,és ez belül okoz-e bármilyen pára/hőtechnikai gondot !:-(( Ezt elfelejtetted belinkelni :" ahol a szigetelés MÉG van és MÁR nincs!" ,viszont a vonal+ csík + sbt..azokat linkelgeted vissza válasz nélkül !:-) Egy érdemi dolog lett leírva ,hogy Te nem javaslod az Eps -t az Ytongra,viszont erről már van ellentétes véleményem a Tiedtől !
Azt nem tudom ,hogy tényleg ennyire NEM vagy képes valamit képileg elképzelni. vagy a kérdésem ismerete híján terelsz folyamatában !:-(
Kössz a rengeteg hasznos információt,ezt felrakom a padlásra de nincs veszélyben ,mert van párazáró fólia !:D
Arra gondolsz, hogy tömörítéskor nem "ékelődik be", mint a zúzottkő? Nem akarom járófelületnek használni, mindössze egy kb. 60 cm széles szakasz lenne kiépítve a ház körül.
A marhadrága téglát mivel indokolta az építész? Sógora a téglagyáros? Vagy esetleg ilyen típusterv volt készen a számítógépében (a téglagyár ajándéka), így mindössze egy órai munkáért 200 ezer forintot lehet elkérni?
Nem lenne okosabb inkább egy SOKKAL olcsóbb téglát alkalmazni a falban és cserében egy icipicivel többet költeni a hőszigetelésre?
"30 cm közetgyapot födém szigetelés,"
Kérj ÍRÁSOS indoklást a tervezőtől, hogy szerinte miért nem jó oda a sokkal olcsóbb üveggyapot.
Eddig arról beszéltél, hogy a tetőtér nem mindig lesz lakott és olyankor nem lesz fűtött sem.
És amikor nem fűtött, akkor fűtetlen helyiségekből áll, nem?
"Ott van a tetőtérben a párazárás ahol kell"
A párazáró rétegnek MINDIG harmatponti hőmérséklet felett kell lennie. Amikor nem fűtöd a tetőteret, akkor a párazáró réteg NEM ott lesz, ahol kell.
"OKOZHAT-E HŐ/PÁRATECHNIKAI GONDOT HOGY NEM AZ EGÉSZ HÁZAT SZIGETELEM,"
Egyszer időszakosan fűtetlen a felső szint, most meg már lakott, a csík az nem vonal, hol EPS-ről van szó, hol meg kiderül, hogy ytong az oldalfala (tehát ott nem lehet EPS), satöbbi, satöbbi... ennél több újra-újra-újratervezést nem bír el az én gyenge idegrendszerem.
Tavasz végén tervezem a házam körüli közvetlen járdaszakasz kiépítését. Arra gondoltam, hogy a kavicságy, vagy zúzottkő helyett valamilyen hőszigetelő anyagot tömörítenék be. A hidrofóbizált perlit, üveghab, vagy liapor felhasználható ilyen célra?
csináltak páraszámítást, hogy rakhatsz grafit reflexet a K-s téglára? sokkal olcsóbb és jobb hőszigetelésű falad lenne pl 30-as N+F téglával (legolcsóbb)+ 20 cm eps 80
Nem tetőről van szó, hanem nem járható padlásról, födémről. Bocsánat ha nem voltam érthető, szakmailag nem pontos. Talán az emlegetett gerendákat födémgerendának vagy kötőgerendának, vagy segéd szelemennek is hívják, (amelyen a padláson lépdelni tudok óvatosan anélkül hogy a köztük lévő 60-80 cm-es résbe lépnék , s ezzel beesnék a szobákba a gipszkartonon keresztül) Ebben az esetben mi lenne a véleményed?
Üdv ! A tetőtér ráépítés falazata 30-as Ytong,lent vakolattal együtt durván 50 cm kisméretűből készült falazat van !A alsó(régi)szinten bajai fa termoplán üvegezésű nyílászárok vannak (ezeket szeretném kicserélni),de vannak már ezen a szinten is újnak számító műanyag ablakok(étkező,főzőfülke,Wc ! Persze tudom hogy az egészet kéne 1x megcsinálni ,de híd el bejárati ajtóból is van vagy 3db(összeépítve egy üzlettel) párkány hegyek stb. ,nem fog menni és talán már Én sem akarom mert olyan örült összegre rúgna !A házon kitűnő Baumit vakolat van(2003).A födém szép vastag (min,50cm)mert anno lett bele szigetelés is rakva meg a régi meg az új helyszíni önhordó födém .Én is kb a födém szintjéig szeretem volna lehozni a szigetelést ,csak megerősítést vártam valakitől ,hogy körben a szigetelés kontúrján ,persze belül nem lesz-e hőhídnak jele !?Úgy gondolkodtam ,hogy akkor már csak a lenti szobák oldalfalán nem lenne szigetelés,és a meleg úgy is felfelé iparkodik talán elegendő lesz ha így oldom meg töredék áron !:-) Arra is gondoltam hogyha így lesz megoldva a lenti szobák plafonján talán nem lehet gond mert csak az a legmelegebb része a helységnek és így elkerülhető lehet/talán az olyan durva hőhíd ami látszana is !:-)
Jah még ez :"Nem az a csík eps hőszigetelés fog problémát okozni," Itt nem egy csík Eps-re gondoltam ,hanem egy kontúr vonalra ahol a szigetelés MÉG van és MÁR nincs! Mire gondolhattál mikor ezt leírod,hogy a csíkba szigetelni nem okoz gondot !
Üdv ! Hát ezt nem hiszem el,hol olvastad ezeket amikre úgy mond reagálsz ???:-(
Milyen fűtetlen helységről regélsz,lakott tetőtéri részről beszéltem(tegnap írtam hogy a lamináltra nem szeretnék szigetelni)!
Ott van a tetőtérben a párazárás ahol kell !
Nem bent szeretnék szigetelni ,hanem a TETŐTÉRI RÉSZT KÍVÜLRŐL 1,5-max.2m -t LEFELE !!!! Remélem nemzavar össze ,de a belső födémszintjéig szigetelnék ,de KÍVÜL!
Na akkor a kérdés,OKOZHAT-E HŐ/PÁRATECHNIKAI GONDOT HOGY NEM AZ EGÉSZ HÁZAT SZIGETELEM,HANEM CSAK FENTRŐL 1,5-max.2m-ig !
Ha teheted a kérdésre válaszolj,vagy engedd el,ha túllendülünk ezen a témán ,akkor átbeszéljük a" páraszivárgást","szellőzést",meg hogy laki-e fent valaki vagy sem ,mert írtam hogy fűtött!:-)
Sziasztok, most kezdünk építkezni, 38k tégla, 15cm grafit reflex homlokzati szigetelés, 30 cm közetgyapot födém szigetelés, 10 cm aljazt szigetelés, 106nm2 nettó alapterület. Szerintetek jó lesz naggyából? Minden segítséget szívesen fogadok, tippeket tudtok adni mire kell figyelni?
"Mivel ragasztanád a gerendára s az oldalfalra a párazárót?"
Vapourseal nevű kinyomós csodaszerből húznék a gerenda oldalának kb alsó harmadánál két FOLYAMATOS csíkot (egymástól kb 2-3 centire) a gerenda oldalára,
nekinyomnám picit a fóliát (kb 10 centi túllógással),
kb 15 centinként végigcsapkodnám egy tűzőkalapáccsal kb 5 centivel a ragasztási vonal felett,
majd a ragasztási vonalon egy kb 10 centi széles görgőt (pl. vastag szőrös festőhengert) ENYHÉN nekinyomva végigtolnám, hogy a összefüggő legyen a ragasztás.
Ha a gerenda oldala nem lenne szőrös (tehát szép sima lenne) akkor 5 centi széles ragasztószaggal is lehetne, de a szőrtelen felület nem jellemző a gerendákra.
"a mostani árak miatt valóban a 0,42-es (30cm) üveggyapot a 0,33-as (25 cm) kőzetgyapot esetén az üveggyapot most 10%-kal olcsóbbra jön ki."
Valamit valószínűleg elszámoltál, de ezt sohasem fogod megtudni, amíg az árakat államtitokként kezeled.
"Okozhat-e hő/páratechnikai problémát a szigetelésvonala felett/alatt ?"
Nem az a csík eps hőszigetelés fog problémát okozni, hanem az, ha a felső fűtetlen lakásnak nem jó a szellőzése. Mert gondolom a födémben nincs párazáró réteg, így a födémen át folyamatosan pára fog szivárogni a felső fűtetlen lakásba, ahol a pára a hideg felületeken folyékony vízzé csapódna ki (lásd: szellőzés nélküli padláson minden vizes+penészes).
Tehát vagy csinálsz egy nagyon jó párazárást az alsó szint mennyezetére, vagy a felső szintet nagyon jól szellőzteted, amikor nem lakik ott senki (felül a páratartalom SOHA nem érheti el a 100%-ot, még hideg időben sem!).
Két fóliát könnyebb összeragasztani ragasztószalaggal, mint egyet a fához de párazáró módon.
Nézd meg a nagyobb gyártók ajánlásait, nem azért linkeltem, hogy mindenképp tőlük kell venni bármit is. Az általuk foglalkoztatott szakmérnökök valószínűleg jobban értenek hozzá, mint az itteni cukrász vagy informatikus.
Magánvéleményem: amennyiben mondjuk 150 m2-re megveszed a ragasztószalagot és a fóliatömítőt és hozzászámolod a melót is, valószínűleg jobban jársz egy kissé drágább, de felújításra szánt fóliával. Elvárható minőségben biztos jobb, mint a házikendács. Egyszer már el lett rontva ez a tető, felesleges ezt megtenni mégegyszer.
Nem akarok beleszólni, de a második/felső réteg kőzetgyapot rögzítését miként szeretnéd megoldani? Favázzal? Ott hogy lesz a fólia?
Én az oldalfali eps hőszigetelést levinném a lakás padlószintje alá 50 centivel és kész (esetleg 60 centi, lefelé elvékonyítva nullára). XPS-t nem tennék sehova, semennyit
Ha a szépérzékedet báncsa ez a kialakítás, akkor folytathatod lefelé XPS-sel a talajszintig (az alsó 30 centi csak XPS lehet). A talajszint/járdaszint alá nem mennék le egy centit se.
Biztos emlekeztek hogy a drencsovezeskor asott arok lattan kertem oket hogy ha mar ki van asva csinaljak meg a labazati hoszigetelest merthogy lemenne 1 metert es ne kelljen ujra asni. Mar akkor csak 50 centi halottam vissza amibol lett 30 centi. 90 centit al ki a pince a foldbol es futetlen a pince. Mivel ez a csapat csak nyar kozepen jonne vissza ezert kertem par arajanlatot
Azota mar a masodik csapat nez ram mint valami ufora amikor mondom hogy a keleti es deli falnal levo jardat fel kene vagni hogy lemenjen a labazat a talajszint ala. 1 metert mar mondani sem merek 50 centit kerek toluk arra meg azt mondjak minek ha futetlen a pince.
Mar kicsit elegem van ugy hogy mondjatok mar meg legyszi milyen hatranyom szarmazik abbol ha csak a jardaszintig megy a labazati xps ami 10 centi egyebkent.
Az eszaki falon egyebkent vannak par milis hezagok a tablak kozt meg fentrol is van legres amit a ragaszto eltartja a tablakat. Meg se kerdezem ez igy ok e mert majd azt mondjatok nem :( :)
Nos ez egy másik koncepció, mint Mekk Mester mondd. De legalább te is úgy gondolod, hogy a gerendák fölé nem szabad párazárót. Egyébként a gerendák alá és a párnafák közé is betennék párazárót, igaz tudom, hogy a párnafák-gerendák csatlakozásánál fog menni a pára a gerendába.
Mivel ragasztanád a gerendára s az oldalfalra a párazárót?
Átszámoltam ismét az akciók miatt az üveggyapot kontra ThermoLife 33 közetgyapot szükségletet. Nos a mostani árak miatt valóban a 0,42-es (30cm) üveggyapot a 0,33-as (25 cm) kőzetgyapot esetén az üveggyapot most 10%-kal olcsóbbra jön ki.
Üdv ! A felső szintet 1,5-2m-ig szeretném lefele szigetelni ,a felső szint meg az alsó szint a lépcső és a két közlekedővel gyakorlatilag egy légtér,sőt ha a fenti szobák ajtaját nyitva hagyjuk ,akkor azzal is !:-) Sőt ha az összes ajtót nyitva hagynám ,akkor mind egy légtér lenne ,de SZIGETELVE CSAK A FELSŐSZINT KÜLSŐ OLDALA LENNE LEFELE A KOSZORÚTÓL 1,5-max 2m-ig! Okozhat-e hő/páratechnikai problémát a szigetelésvonala felett/alatt ???:-)
Mert nem szeretné szétverni a lakás mennyezetét a családja felett :)
viszont szeretné utólag (felülről) minél párazáróbbra megcsinálni.
"és át van vezetve a szarufán: nekem ez nem tetszett
2. senki sem kifogásolta ezt"
Nincs átvezetve a szarufán, a párazáró fólia (a rajzon is látszik) meg van szakítva a szarufák gerincén.
Ha a fóliát lelkiismeretesen a gerendák oldalához ragasztja, akkor a "párazáró réteg" kétféle anyagból fog állni: a mennyezet felületének 90%-án rendes párazáró fóliából és a felület 10%-án 15 centi vastag tömör fából. Nem túl jó megoldás, de a semminél jobb.
"ahol most szobák vannak meg laminált parketta oda szigeteljek ?"
1: ahol két légtér között hőmérséklet különbség van, azok között okos dolog hőszigetelni. A hőszigetelés jósága legyen arányos a hőmérséklet-különbséggel.
2: a hőszigetelés NEM KÖTELEZŐ dolog, törvény nem teszi kötelezővé, a hőszigetelés elhagyása nem büntetendő cselekmény
3: ha nem tetszik, hogy a hőszigeteletlen falon/födémen keresztül soksok fűtés-forintod szökik meg minden évben, akkor lásd az első pontot.
Egyébként
- ha a felső szint külső felületei hőszigetelve lesznek,
- és a két szint közé nem teszel hőszigetelést,
akkor az egész (fűtetlen) felső szintet tekinthetjük a fűtött alsó szint (gyenge) födém-hőszigetelésének.
Tehát ha pl
- a felső szint átlagos hőszigetelése 10 centis
- és a felső szint hűlő felülete kétszer akkora, mint az alsó szint födém felülete,
akkor a felső szintet tekinthetjük egy 5 centis födém-hőszigetelő rétegnek is.
Ugyanez igaz egymás mellett lévő lakrészek esetén is.
Ez mindenkire vonatkozik, akik télen a háznak csak egy részét fűtik (vagy pl egy fűtetlen garázs/szomszéd/lépcsőház/folyosó tapad a fűtött lakás oldalához).
"A lengyelek készítenek valamivel gyengébb minőségű tetőfóliákat, mindenféle fajtát, de kb. 2/3-ába a német gyártók árának."
Tudnál mondani gyártót/kereskedőt?
Én most olyan (nemdrága) fóliát keresek, ami páraáteresztő és bírja a hosszú távú UV sugárzást (tehát akár éveken át a közvetlen napsütést is, ezek a fóliák fekete színűek az UV védelem miatt)
Amit belinkeltél az a piac teteje. Minőségben is, de árban is. Ezek a gyártók az eltalonok, a legjobb a marketingük, a logisztikájuk, az elérhető műszaki részleteik és a tanácsadási rendszerük is.
A páraáteresztő fóliával az a gond, hogy az átlapolással és a vesztesszégekkel egy komplexebb tetőnél pont 2x annyi kell belőle, mind a tető síkja. A jó páraáteresztő tetőfólia 3 réteges, 15ogr-os.
A lengyelek készítenek valamivel gyengébb minőségű tetőfóliákat, mindenféle fajtát, de kb. 2/3-ába a német gyártók árának.
Üdv ! Láttál már ilyen megvalósítást ,mert ha nem lenne problémás ennek a kivitelezése ,akkor maradnék ennél a lebutított verziónál ?!:-) Meleg /fűtött rész lesz az a kontúr vonal,ahol találkozik a szigetelt és a szigeteletlen rész ,ha ott nem tud kialakulni egy csíkban valamilyen elváltozás ,akkor szerintem nem lehet gond az ilyen megvalósítás !:-)
Bocs,jó hogy beszélünk,most azt mondod hogy ahol most szobák vannak meg laminált parketta oda szigeteljek ?:-) Hát ez egyre rosszabb ,vagy valamit nem értek v félre értek!:-) A kérdésem változatlan ,kívülről csak a felső 1,5-2m szigetelésének vannak-e hő/páratartalmi kockázatai ?:-)
Ebben az esetben a mennyezeti hőszigetelés felejtős, mert belső hőszigetelésnek minősülne, amit csak vagy nagyon drágán, vagy nagyon szarul lehet megoldani.
Amíg a gyerek a kényelmet választja, addig mindkét szint fűtve van (fenti konyha,lenti üzlet kivételével),ha ne adj Isten máshol képzelné el a további életét(kicsi az esély rá),akkor a felső szint lenne lezárva fűtés ügyileg !:-)
Üdv ! A padlástéren van 30 cm gyapot ,a két szigetelés a felső koszorúnál összeérne elvileg ,és fentről jönne lefelé kb1,5-2 m-t körben a szigetelés, beszínezve egy árnyalttal világosabb színnel ! :-) Qrva nagy ,és sok forintos beruházás lenne ha a lenti résszel együtt megcsinálni ,ajtók, ablakok ,párkányok,gázcsövek,villanyóra szekrény,korlátok,féltetőhöz,stb. kéne hozzányúlnom érdemben ha korrektül megszeretném csinálni !:-) A tetőtér vastag önhordó födémjéig ,esetleg a lenti (régi)födémig hoznám le a szigetelést ,amiben összesen 2db közepes és két kisebb ablakot kéne csak megoldanom(a többi tetőtéri ablak) valahogy a többi mehetne telibe főleg a két nagyobb tűzfalra !
Ha az alsó rész nem lesz fűtve, akkor a felső házrész oldalfali hőszigetelése egy kicsit menjen lejjebb, a felső szint padló-vonala alá legalább fél méterrel,
Ha a felső szint padlójában nem lesz hőszigetelés, akkor alsó szint mennyezetét kell hőszigetelni, ebben az esetben ezt a külső fél métert alsó szint mennyezetétől kell lefelé számolni.
Mivel a födémszigetelés és a koszorú körben viszi el a ház hőveszteségének nagy részét így csakis a falakat szigetelni csökkentett magasságig nincs is értelme belekezdeni. Szinte ugyanakkora kosz, rákészülés. Nem is értem miér tnem akarsz feljebb szigetelni. Illetve gondolom az ereszdeszkázatot nem akarod kibontani?
mindenképpen a födém szintje alá le kell jönni legalább fél méterrel. különben alulról felfele a fal durva hőhíd, és az alsó sarok nagyon hideg lesz. :-)
Üdv ! Olyan kérdésem lenne a hozzáértőkhöz ,hogy okozhat-e bármilyen hő/páratechnikai problémát ,hogy csak a tetőtéri rész vagy esetleg kicsivel lejjebbi részig történne a körbeszigetelése a házamnak ?:-) Előre is köszönöm ha valaki is vesz a fáradságot és reagál kérdésemre !:-)
Visszaszívom az egészet, nagyban máshogy látszik a képeden...
A szarufák tetejére ettől még kellene valami gyengén párafékező réteg, mert a páranyomás alapján az összes pára így ott szeretne átjutni. Ezt valamennyire azért illene fékezni.
Másik lehetőség, hogy extra melóval sima párafékezőtpárazárót teszel csak a szarufaközökbe, majd az egészet (vagy csak a szarufákat ragasztószalaggal légzáróan) betakarod sd=0,2 m körüli enyhén párafékező fóliával.
Majdnem jó, csak a szarufákra nem tehetsz párazáró fóliát, csak párafékezőt!
Olyat keress, ami kimondottan külső felújításokhoz ajánlanak. Sokszor kék színűek, és nem mindegy, melyik a külseje. Ezeknek az sd száma 0,5-10 között szokott lenni. Van minden nagyobb gyártónak (tyvek, bauder, dörken, még a cserépgyártóknak is).
Másik lehetőség, hogy extra melóval sima párafékezőt teszel csak a szarufaközökbe, majd az egészet (vagy csak a szarufákat ragasztószalaggal légzáróan) betakarod sd=2 m körüli párafékező fóliával.
most ez komoly? 14 centi grafitoson atmegy a para? eddig mindig ilyen kontextusban ugy ertettem hogy csokkenti a falak szellozeset a homlokzati hoszigeteles
10 éves ház, 6-7 éve nem lakják. A gerendákat sem kezelték le anno, szerencsére nem támadta meg semmi, nem volt rajta háncs. Véleményetek szerint, ha a párazáró fóliát anno 10 éve nem tették be a gipszkartonra, - s a párnafa alá sem - , akkor most a gipszkarton leszerelése nélkül így tehetem, ahogy azt megrajzoltam, helyet hagyva a gerendán az alulról a gerendába jutó pára kiszellőzésére a gerendán fekvő 10 cm-es kőzetgyapoton keresztül? (Azt az 5 cm szutykos faforgácsot meg porgombóc üveggyapot undormányt kidobnám ami most ott van, s 15+10 cm kőzetgyapotot tennék oda, ahogy a rajzon is látható.)
"hogy belülre meg azt a tükrös fóliát szokták tenni"
A fólián lévő tükör nem sokat számít, ha komoly hőszigetelés is van a közelben. De a laikus vevő mindig büszkén meséli mindenkinek hogy neki nem akármilyen párazáró fóliája van, hanem TÜKRÖS, ezért szívesebben fizet a mesternek.
Holott tükrös fóliát csak keskeny csíkokban gyártanak, márpedig a soksok csík össze(nem)ragasztása az egyik legnagyobb párazárási hibaforrás. Szóval mindenki jobban járna, ha inkább bazinagy fóliákat alkalmaznának, amit nem kell ezer helyen összeragasztani és nem érdekelné őket, hogy tükrös vagy sem.
"erre ő: azon nem megy át semmi :)"
Magán a fólián valóban nem megy át semmi. A hiba nem a fóliában van, hanem az emberek agyában, mert
- a méter széles csíkokat csak úgy felteszik egymás mellé (ravaszabbak átfedéssel :), tehát a "tökéletes" párazáró felületen métereként bazinagy réseket hagynak
- vagy egymással ugyan összeragasztják a csíkokat, de körben a fólia-fal találkozási vonalat nem zárják le, mert az "nem számít",
- satöbbi
A párazárás akkor igazán jó, ha "fel lehet fújni" a lakást és az nem ereszt kifelé sehol.
Amikor itt volt egy tetőfedő, és mondta a dolgokat, mondta hogy belülre meg azt a tükrös fóliát szokták tenni blabla, mondom az a párazáró, vagy azon nem megy át a pára, erre ő: azon nem megy át semmi :) Én úgy vettem ki, nem is tudja, hogy a párazárás a funkciója, csak azért rakják, mert így szokták, meg mert hőtükör és "hőszigetelő" :)
Ebben a topikban jol megtanultam hogy a hoszigeteles miatt para nem tavozik falon tobbszor stb stb. csempen keresztul meg plane.
Ma leverik a csempet es par helyen a fureszporos tapetat leszedjuk hat latom alatta hogy vizes a fal erdekes foltokban nem beazonosithato forrasbol. kulso falk belso falak stb. De ez ugy hogy eddig nem latszott csak egy helyen volt egy fel metere vizesedesnek nyoma amire azt hittuk hogy valami egyszeru vizszivargas valami regi csovon. De mostmar 8 helyen van, csempe alatt nem latszott nyilvan, de a fureszporos tapeta is siman a helyen maradt a masik oldalt.
Par telefon utan kiderult hogy eladas elotti alberlonel volt egy durva csotores par eve de olyan hogy konkretan elrepedt egy vizcso es fel napig omlott a viz. Az lett a megallapitas hogy valoszinu a fodembe levo kohosalak megszivta magat es meg az adja le most is.
Szoval a kerdes hogy eleg ha ha ejjel nappal nyitva vannak az ablakok ilyen idobe vagy valami modszer a kiszaritasra tudtok? Valaki ajanlottta nagy teljesitmenyu paratlanitot bereljek. Valami otlet?
Marcius vegen kulso hoszigeteles nyaron pince plafon es jovo heten burkolas lenne furdoszobaban.
Meg egy grafitos kerdes: A grafitos hoszigetelo vezeti az aramot? esetleg barmilyen radiohullam arnyekolo hatasa van?
"Azt nem értem, hogy a másik épület kopp ugyanígy van megcsinálva, voltunk ott is, és teljesen száraz."
Akkor nem ugyanúgy van megcsinálva.
Vagy abban a házban nem lakik senki (nem gyárt párát senki).
Vagy abban a házban olyan ember tette be a ferde hőszigetelést, aki tudta, hogy a rajzon az a kis rés (a fólia és a hőszigetelés között), az nem nyomdahiba, hanem fontos dolog. Vagy az ottani munkás tudta, hogy a párazáró fólia csíkokat nem csak feltűzzük a födémre, de mindenütt légmentesen össze is ragasztjuk. Satöbbi.
Egy igazán jól megcsinált házban a tetőfólián akkor sem lennének vízcseppek, ha az egyik szobában trópusi növényház lenne, a másikban finn szauna, a nappaliban meg török fürdő. A párazáró réteg miatt ugyanis mindebből szinte semmi sem jutna fel a padlástérbe.
Csakhogy az emberek nem tudják, hogy hogyan viselkedik a pára (még a szakemberek egy része sem). Valami miatt azt hiszik, hogy a pára olyan, mint a fény: "ha a párazáró fólia csíkokat átfedéssel rakjuk, az úgy jó lesz" vagy: "ha a födém 99%-án párazáró fólia van, akkor a párának csak 1%-a fog arra menni". Hát egy fenét. A pára úgy működik, mint egy gáz és télen a lakások "túlnyomáson" vannak ezzel a gázzal, ami minden lehetséges résen/lyukon/felületen át távozni próbál (ha hagyjuk neki).
Meglévő homlokzati szigetelés alá szeretnék mégy egy sort felragasztani, mert magas lábazat lett hagyva annak idején. Az szeretném kérdezni, hogy nem egy gyártótól származó homlokzati eps beépíthető egymás mellé például Nikecell (Bachl) és Austrotherm? Mert most a közelben Austrothermt tudok csak beszerezni.
az nem lehetséges, hogy a hő szökik át a szigeteléseden? a meleg levegő felszáll a fóliáig, ahol a hideg fólián kicsapódik. ha jól tudom, a páraáteresztő fólia csak akkor páraáteresztő, ha nekiér a gyapot. a padlásteredben tehát lényegtelen, milyen fólia van, párazáróként fog viselkedni mindenképp a páraáteresztő is. a megfelelő átszellőzés mellett (fóliát ki kell vágni és több szellőző cserép) én letennék legalább még 10 cm gyapotot is a jelenlegire, eltolással
Szárítógépünk van. Én csak arra tudok gondolni, hogy valami nem tudott rendesen kiszáradni, és fentre meg beszorult a pára. A lakásban nekünk van gépi szellőztetés is. Sohasincs magas páratartalom, többször mértem télen, inkább már alacsony volt néha.
Köszönöm, hogy megnézted. Közben volt a kivitelező, és hoztam szakértőt is. Szerencsére a fa csak felületileg penészes, nincs károsodás.
A kiszellőzést a hétvégén javítják.
Azt nem értem, hogy a másik épület kopp ugyanígy van megcsinálva, voltunk ott is, és teljesen száraz. Annyi külónbség mondjuk van, hogy az teljesen négyzet alakúés kisebb valamennyivel az alapterülete. Az enyém L alakú...
A rajzodon a 15/15 vonalnál van egy 5 cm-es szellőző rés a tetőfólia és a hőszigetelés között. Ez a kicsike rés látszólag jelentéktelennek tűnik, de vedd figyelembe, hogy ez a rés kb 40 méter hosszú (összesen 2 négyzetméternyi szellőzőnyílás!) ráadásul körbeveszi a házat. Ez az a rés, ami nálad csak a papíron létezik, valóságban viszont nem,
ezért a "kiszellőztetett padlástér" is csak a papíron valósult meg.
ezért a lakásból felszálló pára felhalmozódott a padlástérben (lehűlve elérte a 100%-ot), a hideg fólián és gerendákon folyamatodan kicsapódik. Ettől a gerendák gombásodásnak indultak, a folyamatosan csepegő víz (kicsapódó pára) szétverte a hőszigetelést, plusz lehet, hogy alatta nedvesítette még a födémet is (ami esetleg szintén gombásodásnak indult).
Én
- hivatalos szakértőt hívnék, de baromi gyorsan, mert ahogy melegszik az időjárás, el fognak tűnni a bizonyító erejű vízcseppek és az építő akkor már ki fog röhögni, mert meg tud magyarázni mindent egyéb okokkal is.
- ezektől az ingyenes garanciális javítást sem fogadnám el, inkább felkeresném csendben az építő cég főnökét, hogy ha adnak mondjuk 5 milló Ft-ot, akkor írásban lemondok A PADLÁS-PÁRÁVAL KAPCSOLATOS garanciáról (nem az összesről!). Ha megpróbál kibújni a kártérítés és a garancia elől is, akkor jöhet a kemény harc.
Ha nem lenne garanciális, akkor azt mondanám, hogy
1: padlás átszellőzés feljavítása SÜRGŐSEN (esetleg ventilátoros rásegítéssel az első napokban)
2: alsó párazárás kijavítása "légmentesen" zártra (ha oda lehet férni)
3: hőszigetelés helyreállítása (hogy mindenütt újra 20 centi legyen legalább)
4: minden fát gombairtóval bekenni
5: reménykedni, hogy a gomba/korhadás még nem csinált túl nagy kárt és nem fog egy szép napon a fejemre szakadni a tető/födém.
Ecsettel, szórással, mártással, nagy küzdelem volt :) Szerintem jó szellőzés mellett ecsettel nem nagy munka végigmenni rajta, szórást csak szabadban vállalnám. És rendes ipari hypo kellene. Azonnal megöli a gombát, meg ad annyi megelőzést ameddig le tud száradni rendesen. Favédőszerek hatását nem ismerem, lehet hogy megelőzésre jók, de a gombatelepet már nem biztos hogy elpusztítja.
. Az XPS meg hát 60cm magas. Ezért is - meg a minimum 30 cm járdaszinttől - gondoltam , hogy a 60 cm-ből kb 5-10 cm a vízszigetelés fölé fog fedni.
