Ez a legújabb írásos egyenetlenség köztetek Shiraz naccerű mondatából alakult ki.
Hiába ismételgeted, Bajnár nem beszólni óhajtott, hanem azt a mondatot kifogásolta (vehemensen).
Te erre kapcsolódtál be az eszmecserébe, Shiraz helyett/oldalán.
Bajnár kiinduló álláspontja az volt, hogy Shiraz mondatának tartalma nettó faszság.
A tied meg az, hogy a megfogalmazás nem szerencsés, de érted, hogy mire gondolt mögötte a művész.
Ettől eljutottatok odáig, hogy azzal a mondattal kurvára nem értesz egyet, de továbbra is jóindulattal szemléled a mögöttes tartalmat, amit Bajnár nem ismer.
Nekem úgy tűnik, eljutottatok arra a lápos területre, ahol már nem tudtok mit hozzátenni ehhez az eszmecseréhez, tehát új vitáznivalót köllene keresni...
"Én személy szerint végtelenül cinikusnak tartom az aggodalmat, hogy jaj, csak meg ne bántsuk szegény konvencionális termelőket, mert még a végén diszkreditálásnak vesznek valamit. Tényleg miattuk aggódjak? Tényleg azért fogalmazzunk diplomatikusan, hogy a konvencionális agrártermelő cizellált lelkecskéje meg ne sérüljön? Miközben pusztul alattunk a termőföld és a fogyasztók tömegeit értéktelen szeméttel eteti az élelmiszeripar? Mint a hímes tojással úgy kell bánni az pillangólelkű termelőkkel, de a fogyasztót csak etessük a ganéval."
Ami szintén az én hozzászólásomon alapult, az egész diszkreditálós vonalat én hoztam be a diskurzusba. Majd ezt sikerült olyannyira kifacsarni, hogy csupán azért, mert a hazugságot hazugságnak nevezem, már egy platformon vagyok a környezetkárosítókkal, mondhatni őket védem. Ezek után tényleg van bőr a képeden rám sütni, hogy kiforgatom a szavaidat, illetve tőlem elvárni gesztusokat? Habony Árpi is megnyalná utánad mind a tíz ujját.
syntaxerror hozzászólására utaltam és nem a veled való beszélgetésre, ahogy nem írtam sehol, hogy te el lennél tévedve.
Az önigazolás szót te vélhetőleg negatív értelemben érted. Számomra nem idegen az, hogy akár önmagunknak akár másoknak igazoljuk véleményünket. Ilyen értelemben vállalom, hogy önigazolás azt amit írtam. A csúsztatott fejes pedig jobb mint a csattanó hasas :) De ez is ízlés kérdése.
De mondom Zoli, én veled ezt a témát lezártnak tekintem, mert sajnos nyomát sem láttam a hozzászólásaidban a konszenzus keresésnek vagy az értő jószándéknak. Azt látom, hogy beszólni, kötekedni, akadékoskodni, szavakat kiforgatni állsz csak velem szóba. Hogy ez neked miért jó azt remélhetőleg te tudod, én nem.
Én ha szóba állok valakivel akkor jellemzően az a célom, hogy jó kedéllyel és vidáman álljunk fel az asztaltól mindketten több információval mint ahogy leültünk. A veled való beszélgetés ezekből a szempontokból kidobott energia volt. Te nem beszélgetni jársz ide hanem beszólni.
Érdekesnek ígérkezik. Kiváncsi vagyok, hogy Alkonyi - Szepsy hogy rímelnek egymásra. Mert az köztudott, hogy volt közöttük konfliktus. A Bacsó András mondjuk szerintem egy minden vita felett állóan pozitív ember.
Az ízükkel általában nincsen probléma a sűrítményezett boroknak. A sűrítmény ugyanis egy íztelen, szagtalan szirup ami csak a cukortartalmát növeli a mustnak/bornak.
Amiért nem sportszerű sűrítménnyel tuningolva édes bort csinálni az az, hogy a természetes édesbor készítése egy drága, melós és kockázatos feladat. Amiatt mennyiségben és árban sosem tud versenyezni egy természetes édesbor a sűrítménnyel édesített borral.
Ezt a hozzászólást dezsőnek írtam és nem neked. Ő és mások talán értik. Te nem érted, mert nem akarod érteni.
Vitákban általában türelmes és kitartó vagyok, de veled most untam meg, hogy minden hozzászólásodban kiigazítsam, hogy, nem, nem azt mondtam, nem nem azt a szót használtam, nem úgy gondoltam, nem nem arra utaltam.
Nagyjából eddig tartottam elviselhetőnek a folyamatos személyeskedéseidet, cinikus beszólásaidat és teljesen felesleges kötekedésedet.
Napok óta nem más sem csinálsz csak hergeled magadat és puffogsz itt.
"Én személy szerint végtelenül cinikusnak tartom az aggodalmat, hogy jaj, csak meg ne bántsuk szegény konvencionális termelőket, mert még a végén diszkreditálásnak vesznek valamit. Tényleg miattuk aggódjak? Tényleg azért fogalmazzunk diplomatikusan, hogy a konvencionális agrártermelő cizellált lelkecskéje meg ne sérüljön? Miközben pusztul alattunk a termőföld és a fogyasztók tömegeit értéktelen szeméttel eteti az élelmiszeripar? Mint a hímes tojással úgy kell bánni az pillangólelkű termelőkkel, de a fogyasztót csak etessük a ganéval."
Mindeközben az a legszebb, hogy te véled úgy, hogy félremagyarázlak, de olybá tűnik, vagy nem sokat értettél meg a mondandómból, vagy még inkább csak direkte csúsztatsz.
Nem azért nem bántjuk ugyanis a szegény konvencionális termelőket, mert sérül a lelkük. Eleve nem arról szájtéptünk, hogy mit tesznek ők a környezettel. Az inkriminált állítás azt mondja, hogy ők nem készíthetnek olyan bort, ami a termőhelyet tükrözi. Ez pedig nem igaz (a hatás kedvéért kihúzzam én is vastagon, csupa nagybetűvel?), akármennyire is erős a meggyőződésed arról, hogy mi éppen a legfontosabb tényező az összetevők közül. Tudománytalan. Ha nincs tobzódó talajélet, attól még vannak rendelkezésre álló tápanyagok, a talaj kötöttsége, vízháztartása, pH-ja, stb, hogy a klimatikus és egyéb tényezőket most ne is soroljam. A növény gyökérzete kapcsolatban áll talajlakó organizmusokkal, amik jótékony hatással vannak némely funkciójára, de tőlük függetlenül is képesek felvenni a számukra létfontosságú hozzáférhető anyagokat, kölcsönhatásba lépni a szükségleteiket kiszolgáló elemekkel, amik mind-mind meghatározzák a növény biológiáját, milyenségét, így értelemszerűen a termést is (ha nem így lenne, eleve belepusztulnának a konvencionális termesztésbe). Tehát biztosan tudható, hogy van egy csomó egyéb faktor, amit a termőhely határoz meg virágzó talajélettel vagy anélkül. Így gondolkodó ember számára egyetlen következtetés marad: a KA-féle kijelentés eleve hamis, bárhonnan is nézzük. Az csak a hab a tortán, hogy a valótlan állítást megfejelte egy klasszikus ráspizással. Illetve, hogy te átnyargaltál egy másik területre, összemosva azokat az igazad bizonyítandó, amit néminemű érzelmekre ható megerősítéssel igyekeztél megtámogatni.
Nem, dörzsit ne, legalábbis megfelelő utókezelés nélkül semmiképpen! Rozsdamentes anyagok rozsdamentességét passziváló pasztával lehet visszaállítani. Helyi hegesztős boltban kérdezz rá passziváló pasztára, rákened rászárad, lemosod és visszaáll a védő oxidréteg!
Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság globálisan óriási válságban van.
- iszonyatos túltermelés van, hogy az egyre hízó nyugat pazarló zabálását és maradék kukázását ki tudjuk szolgálni
- a fogyasztók elhitték, hogy nekik joguk van a Föld bármely pontján megtermő javak mindegyikéhez 7/24/365 a világ bármelyik szupermarketjében... ráadásul olcsón
- a termőföldek globális degradációja már rég kényszerpályára és halálspirálba kergette a legtöbb termőhelyet - az agrárium globálisan az egyik legnagyobb környezetszennyező, legnagyobb vízpazarló és legnagyobb széndioxid kibocsátó
- az agrátermékek globálisan egyre hitványabbak, egyre alacsonyabb tápértékkel rendelkeznek. A minőségi éhezés már a jómódú nyugati középosztályban is társadalmi probléma.
De még sorolhatnám...
Szóval mi is a határ?
Én személy szerint végtelenül cinikusnak tartom az aggodalmat, hogy jaj, csak meg ne bántsuk szegény konvencionális termelőket, mert még a végén diszkreditálásnak vesznek valamit. Tényleg miattuk aggódjak? Tényleg azért fogalmazzunk diplomatikusan, hogy a konvencionális agrártermelő cizellált lelkecskéje meg ne sérüljön? Miközben pusztul alattunk a termőföld és a fogyasztók tömegeit értéktelen szeméttel eteti az élelmiszeripar? Mint a hímes tojással úgy kell bánni az pillangólelkű termelőkkel, de a fogyasztót csak etessük a ganéval.
Emlékszem... sosem felejtem el, mert majdnem sugárban leokádtam a sok takonygerincű szarházik akik egy HNT gyűlésem úgy háddekéremeztek és verejtékeztek amikor megtudták, hogy az EU-ban már vannak mozgalmak és politikai szándék, hogy a borok címkéjéra rá kelljen írni, hogy mit tartalmaz mint minden más élelmiszernél. Ne tudd meg, hogy milyen hirtelen egységfrontba állt a sok faszfej... De majd vigyázok az ő lelkecskéire is, hogy semmiképpen ne érezzék diszkreditálónak ha azt mondom, hogy a gyomirtótól, rovarirtótól és felszívódó szerektől tocsogó ültetvényeikről származó bor termőhelyi hitelessége bizony szenved némi deficittől.
Az a baj, hogy marhára nehéz úgy megfogalmazni az identitásunkat, úgy felvállalni egy értékrendet, hogy azzal ne polarizáljunk egyáltalán.
A paradicsomos analógiát nézve, igen, ha van egy közmegegyezés, hogy a genetikai azonosság egy adott mértékéig még paradicsomnak hívjuk. Na, de az a kérdés, hogy a genetika miatt vagy a beltartalmi értékei miatt esszük a paradicsomot? Tényleg elég ha genetikailag stimmel a növény, de nincsenek benne azok a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, tápanyagok?
A pékes analógiát tovább használva az a nagy helyzet, hogy bizony felmerül a kérdés, hogy meddig is kenyér a kenyér. Elég-e a kenyérséghez az, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv definíciójának megfelel? Mert annak megfelel a teszkós kenyér is... amit én nem adnék a gyerekeimnek.
