A padnak két jelentését is tudom:
az egyik fából készült ülőalkalmatosság aminek támlája is van,a másik a padlás.
Na és ki tudja mit jelent a lócafingó?
/remélem ezért nem moderálnak ki.../
A makukát ismerem (Miskolc), ellenben a ricát nem hallottam még. Nem is logikus, mert szerintem inkább a kukoricára gondol az ember ha hallja.
Hol használják ezt?
Előfordult már :)
_Tőled_ tudom, hogy a grádics=lépcső és, hogy a dámvadak szoktak barcogni...miután kétszer is leírtam a hülyeségeim fejből, minden utánanézés nélkül :)
Ígérem: ezentúl figyelek :)
Köszi Híd. Én nem néztem utána sehol, nem is szoktam. Vagy ismerem a szó jelentését (amit nálunk jelentett) és leírom v. nem. Van a harmadik eset amikor rosszul ismerem, de leírom és Szabolcs kijavít (utólag is köszönöm neki) :)
A gang (tényleg függőfolyosó), nálunk az üvegveranda (veronda).
vurugyától megtudtuk a megoldást és semmi köze a mi subickolásunkhoz/suvickolásunkhoz/suvikszolásunkhoz :))
Szerintem valami viaszos anyag lehet a suvick/subick/suviksz.
De legyen mindekinek igazsága: ÉKSz-et idézem:
1. LÁbbeli fényesítésére szolgáló fekete kenőcs
2. (nép) Csekénység, semmiség. Pl. Ez nekem suviksz!
-ol képzővel ts ige: suviksszal ken, fényesít.
Nos, a subick egy dolog leszólása. Amikor nagyapámnak valami olyan eszközt mutattunk, vagy olyan módszerrel akartunk valamit csinálni, amivel szerinte nem érhettünk célt, azt szokta mondani rá: ez semmi, ez subick...
A dalszöveg azért tetszett!
liu=lopó?
Győtény - valóban, már emlékszem! Ilyen folyondárfű vagy mi, amire rámondták...
Híd, a népdalt nem ismerem. Azt írtam, amire és ahogyan nálunk használták a szót. "Suvickold ki a cipőt"-igen, ez is így van. Nálunk használták ezüstre és bármire amit fényesíteni v. szebbé/tisztábbá tenni kellett, ezért nem a cipőkrémre gondoltam soha. A konyhakő v. a gang (ismered a szót?) felmosása is suvickolás volt szegény nagymamámnak.
A subick a fényesítés maga, nem az eszköz. Pl. ha ezüstöt fényesítesz azt is mondhatod subickolásnak v. suvickolásnak. Ez utóbbi használat szerintem ismertebb. Szolnok megyében mindkettőt használják.
Amit Te liu néven írtál, az a Kiskunságban töldöklő (tődöklő) néven ismert, és szüret idején használatos főleg: ennek segítségével öntik be a mustot a hordóba.
Abora = széna tárolására szolgáló, négy oldalról nyitott, mozgatható (fel-le, a széna mennyiségének függvényében) tetővel fedett, faépítmény (Kárpátalja, Tiszahát, ld. Gillyén-Mendele: A felső Tiszavidék népi építészete c. könyvben)
Gözöly v. gözöj = vakond!!! - ezt csak a Tiszaháton hallottam, elég régen...
Győtény, győtényes = pontosan nem tudom, de valami növény, ill. az ezzel vagy más, sűrű aljnövényzettel, gazzal benőtt, elhanyagolt területet nevezik így Zalában.
Liu v. liju = bor hordóba töltésére használt, fadongákból, abroncsokkal összefogott 'edény', tkp. egy tölcsér, de olyan, mintha egy véka aljában lévő lyukba egy csövet - régebben rézből, újabban 'alaméniumból' - illesztenének (Tiszahát)
Szurózó - kapanyél nagyságú (vagy rövidebb) bot végére illesztett éles vaslapka, amivel kukorica ('tengeri'), napraforgó ('forgó') alján növő, szűrós gyomnövény (neve?) kiirtására használtak, egykori bio-módszerként :-) a régen elterjedt vegyszerezés előtti időkben (Tiszahát)
Hozzászólásom:
rittyenteni=ostorral durrantani (Benedek Elek népmesegyűjteményéből A szegény ember és az ördög c. mesében)
győtény=gyékény, növényből szőtt szőnyeg lehet talán...
Azt ismeritek, hogy SÉRÓ? (vasi)
Mire mondják Szolnok környékén, hogy SUBICK?