Bocs, annyi hozzászólást generáltatok, hogy nem olvastam végig. megkerestem a forrást és elmondom én mit látok a képen.
Azt vélelmezem, hogy a fa kivágást végző személy, balra szerette volna dönteni a fát, a károsodott épület hossztengelyével párhuzamosan. A hajk (ék) vízszintes alapja elég jól sikerült, de nem volt elég magas. Alap esetben a döntő fűrészvágást a hajk alsó síkja felett, azzal párhuzamosan kell vezetni, így egy szintkülönbség keletkezik amit a szakzsargon "törési lépcső"-nek hív. Soha sem szabad átvágni a fát teljesen, ez az átvágatlan rész a törési léc, amelynek fontos biztonságtechnikai szerepe van. Nem tud visszacsúszni és ráülni a motorfűrészre a fa. Kvázi egyfajta zsanérként működik, nagyban segíti a fa elfektetését. A fickó ferdén tartotta a fűrészt, bevágott az egyik oldalon a hajk alá, és ott át is vágta a törési lécet, valamint nem képezte ki a törési lépcsőt. A másik hiba, hogy a ház felőli oldalon átvágatlan farész azt eredményezte, hogy a fa megcsavarodott az épület irányába és rádőlt az épületre. Szinte 100 %-ig biztos vagyok, hogy a mókus háttal állt a épületnek döntés közben és nem figyelte a fa átellenső oldalán a vezetőlemez mozgását. Tipikus döntési hiba, amely képes volt 90°-os csavart vinni a fa dőlésébe. Szerencse, hogy nem lett tragédia!
Amíg jóapám élt és volt szerencsém látni őket dolgozni, hát egyik se volt egy matek zseni és tuti, hogy papírjuk se volt, de az akácosból a gyérítés során úgy vágták a nyárfákat, hogy mind a sorba érkezett és nem keresztül meg kasul, törve mindent.
Rengeteg gyakorlat kell hozzá és ezt a házak között még nehezebb megszerezni.
Sőt, a baj még az, hogy kifizethetsz a 2-3 okj tanfolyamra fél millió forintot- de még ennyiért sem tanítanak meg igazán. Valami alapokra igen, de inkább csak papírt adnak.
Pár éve jártam pl, mezőgazdasági erő és nunkagép, + önjáró betakarítógép (kombájn) OKJ tanfolyamra. Szerintetek milyen közel engedtek egy 100 milliós kombájnhoz? De papírom van róla...
Volt egy ismerősöm, aki egy város közepén kapott kavicsot a szemébe egy parkban, ahol nyírták a füvet a szakemberek bajszos kaszával. Nem ment rá a látása, de nem sok hiányzott ehhez.
Elvileg a saját udvaron, saját fát sem lehetne vizsga (és védőfelszerelés - sisak+arc+fülvédő stb) nélkül motoros láncfűrésszel vágni, mert a munkavédelmisek megbüntetnek ha meglátják. Sőt a motoros fűkaszákra (hivatalos nevén "tisztítófűrészekre") is ugyanez vonatkozik. A boltban meg nem kérik a vizsgapapírt itt sem, mint sok más esetben. (Horgászbotot sőt autót is vehetsz vizsga nélkül. Az már más kérdés, hogy legálisan nem használhatod, de kölcsönözheted engedélyesnek.)
Pontosabban 10 éve még így volt szabályozva, hogy azóta változott-e azt nem tudom. (Talán igen - lásd közmunkás kaszások.)
Hú, de bonyolult matekpéldákkal van levezetve, pedig józan paraszti ésszel felfogható módon is megfogalmazhatták volna.
Az ugye egyértelmű, hogy vágás közben az egész fa súlya az úgynevezett törési lécen van és ez a léc a fűrészelés közben folyamatosan vékonyodik, csökken. Egy bizonyos szintnél viszont már nem képes megtartani a fa súlyát, megroppan (gyakorlatilag összenyomódik/összegyűrődik) és a legalacsonyabb szint felé enged ezért a fa teteje abba az irányba lendül, majd az emiatt áthelyeződő súlypont már viszi tovább a dőlést abba az irányba...
Most, hogy olcsóbb egy benzines fűrésznek látszó tárgy, mint egy jó kézifűrész. Mindenki aki vesz ilyet,
egyből képzett, okos fakivágónak érzi magát.
Pici gyerek voltam a nagyapám, minden képzettség és vizsga nélkül döntötte a fákat. Fejsze, ék, erdei fűrész, kender kötél és keresztvágó fűrész volt csak. A téesz világ előtt volt erdeje. Nem történt soha galiba, Csak józan paraszti ész kellet hozzá.
Baromira kell figyelni, merre veti ki a nyesedéket a gép.
Az nem mindegy, hogyan halad egy autóút, járda szélén a géppel. Általában annyi eszük van gépkezelőként, mint egy marék lepkének, és nem figyelnek arra, hogy az úttól elfele vesse ki a gép amit levág.
Általában addig se tudnak eljutni, hogy lengetés közben ne változtassák állandóan a gép fordulatszámát le fel.
