Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
Köszönöm. Ismerem ezt a képeslapot, propaganda célokkal nyomták még a háború alatt. Eléggé stilizált a repülők ábrázolása. A mellékelt képből látszik, hogy a kuk flotta tengerészeti repülői egész máshogy néztek ki. A gép teste csónak alakú volt (ezért is hívták repülőcsónaknak) és ez feküdt fel a vízre. Az úszótalpak pedig a szárnyak végén voltak.
Mondjuk elsőként Przemysl ostromát, a magyar Golgotát - Gyóni Géza személyén keresztül... Ha nem valami absztrakt baromkodást csinálnának belőle külföldön is piacképes film lenne (legalábbis Európában).
Ismerem, meg a Nyugaton a helyzet változatlan - talán a legklasszikusabb mű - s még jó pár film készült a WWI.-ről. Érdekes, a magyar filmeseket nem igazán foglalkoztatta, még a WWII-ről csak játékfilmből legalább tucatnyi ismert ( A tizedes meg a többiektől a Sorstalanságig). Pedig lenne mit filmre vinni nekünk is.
Úgy olvastam, hogy a piavei 1918-as támadásnál gázzal is megszórtuk az olasz védőket. Csak azt nem értem, mi a szarnak, amikor már nyilván minden olasznak volt gázmaszkja. Az akkori vegyifegyverek azért nem voltak olyan gyorsan ölők, mint a mai ideggázok, vagyis a meglepetés erejével sem lehetett vele túl sok katonát megölni. A mustárgáz azért abban hasznos volt, hogy egyrészt a csupasz bőrön súlyos sérüléseket okozott, másrészt alattomosan, hosszú időre meglapult az árkokban és a gránáttölcsérekben, így a figyelmetlen katonák könnyen beszívhattak belőle egy slukkot.
Volt egy idős rokonom, csak "Atyuskának" hívtuk, sorállómányú volt a WWI-ben, megjárta az orosz frontot, majd Szerbia, Albánia ( az kuriózum volt, lévén kevés katona járt arra, s mellékhadszintér jellege miatt nem is nagyon írnak róla a szakkönyvekben sem), majd Olaszország, Piaveig. Sokat mesélt a kerítés melletti kispadon ülve. Persze a katona oral historyja csak addig megbízható, amit saját szemével látott. A Piavén lefutó áradást, ami elvágta a hídfőben lévő csapatokat azzal magyarázta, hogy az olaszok a hegyekben felrobbantottak egy víztározót.
Apai nagymamám 1905-ben született, volt egy bátyja, István, aki nyolc-kilenc évvel idősebb volt nála. 1915-ben kerékpárosként vonult be az orosz (olasz, már nem emlékszem biztosan) frontra. Soha nem jött vissza...
Nagymamáék kisebbik lánya, Katalin pedig 1945. augusztusában halt meg krumpliásás közben egy fölrobbant gránát repeszétől, amit vagy a ruszkik vagy a németek hagytak szanaszét.
A két nagy háború a mi kis családunkból is szedte az áldozatát.
Nagyapám II. vh-s kalandjairól és a malenkyij robotról máshol már szóltam, itt kissé off lenne.
"......Pontosabban csak a BTR szállító és támogató, a BMP csak támogató (gépágyú, gépfegyver, páncéltörő rakéta)...."
???????????? ez valami uj doktrina??? sose hallottam.:-))))
-az altalam ismertek szerint alaprendeltetesszeruen mindketto pancelozott szallito harcjarmuvek kategoriajaba tartozik.(most attol eltekintve hogy adottsagaik fuggvenyeben sok mas feladatra is alkalmazhato, ill. ilyen vagy olyan okbol kifolyolag az ido folyaman modosul a szerepkoruk). a neveben is benne van a 3-as funkcio. feladatuk pedig nem a hk-k utan valo sompolygas, hanem elsosorban az ofe. erok elorenyomulasa es tamadasa eseten a gepesitett loveszek ( angolszasz terminologia: armored infantry, nemet: pcgranatos. ) lepest tudjanak tartani a hk-kkal, azoknak azonnali es hathatos gyalogsagi tamogatast tudjanak nyujtani harcjarmuvel vagy hcjmurol szallva, szukseg eseten annak nehezfegyverzeti tuztamogatasaval. azonkivul sok mas feladata is van, hosszu lenne felsorolni. tehat loveszek, gyalogsag szallitasa, hatekony tuztamogatas nyujtasa, vm.korlatozott mertekben onallo harci feladat vegrehajtasa. etc.etc.
Először a kozákokat észlelték, több se kellett a huszároknak, vitte a vérük, érdemi felderítés nélkül előre törtek, így kerültek a gyalogság és tüzérség elé.
Ha érdekelnek a huszárok menj el Sárvárra, a várban van a limanowai hősök, a Nádasdy-huszárok történetét bemutató kiállítás. Képek, egyenruhák, térképek, fegyverek...
A lovasdandár része volt tábori tüzérség ( lóvontatta és gépesített), kerékpáros zászlóalj ("gépesített" gyalogság helyett), géppuskás szakaszok és páncélautók is. Amelyeket kombinálva használtak mindíg. A magas élőerő és lóveszteség miatt ősszel kivonták a lovas részlegeket a frontról és hazaszállították. Ennek bázisán jött létre az 1. Lovas hadosztály, amely már csak nevében volt lovas.
Jó kérdés ez az utolsó sikeres lovasroham. Nemzeti büszkeségünket nem csorbítva szerintem az oroszok könyvelhettek él, révén pl. a Plijev lovas-gépesített csoport Debrecen térségéig azért csak sikeresen jutott el, még, ha ott annyira megaprították, hogy újjá kellett szervezni. Természetesen ez sem tiszta lovas alakulat volt, hanem kvázi a páncélosok mellé a gépesített gyalogságot pótolta.
Más. A Csendes Dont még gyerekkoromban olvastam. Jó korrajz. Nem történész munka, regény, s ugye a keletkezés évét érdemes megnézni, meg helyét... szóval mérget nem szabad venni a valóságtartamára... Az oroszok polgárháborús lovas dolgairól már lejjebb szó volt, a Bugyonnij féle lovashadseregről is, akit érdekel olvassa el.
OFF Topik ugyan, de erről én is olvastam. Állítólag az volt az utolsó sikeres lovasroham a hadtörténelemben. Erre azért mi magyarok büszkék lehetünk, hogy mi hajtottuk végre:o)))
Nem szeretnék eltérni az első vh-s témától, de a lovasság szerepéhez:
Gosztonyi írja le, hogy 41 augusztusában a Gyorshadtest I. lovasdandárának 3. huszárezrede Pongrácz Pál ezredes vezetésével megrohamozott egy olyan orosz ezredet, amely egy magas vasúti töltés mentén ásta be magát. Előtte az oroszok már 4 német rohamot is visszavertek, ezért a németek tüzérségi támogatást kértek. Ehelyett megjelent a magyar huszárezred, a németek azt hitték, hogy megbolondultak a magyarok. Ennek ellenére ez a roham kimozdította az állásukból az oroszokat, akik visszavonultak. Ahogy a német szemtanú írta: "A huszárkard, úgy látszik egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek!" Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ezt a lovasrohamot a széleken páncélkocsik is segítették.
Erről a Gorodokról én is olvastam, mint a magyar huszárság "fekete napjáról" és "hattyúdaláról".
Viszont, ha olvastad Mihail Solohov: Csendes Don c. regényét vagy láttad a belőle készült filmet, abban a ruszkik még 1916-ban is nagy tömegű lovassági átöréssel kisérleteznek Galíciában (sikertelenül). Sőt még az 1918-1922 évi orosz polgárháborúban is nagy szerepet játszott a lovasság mindkét oldalon, pl. Gyenyikin fehér kozákjai vagy a vörösök híres 1. Lovashadserege Bugyonnij tábornok parancsnoksága alatt.
Állítólag Bugyonnij lovashadserege még operált nyílt lovasrohamokkal, nemegyszer sikeres is volt az áttörés.
Persze az orosz tiszteket soha nem érdekelte az emberveszteség egyik oldalon sem:(
Mondjuk az kétségtelen előny a gyalogság számára, hogy gyalogosból mindig több van. Tehát míg egy gyalogsági roham lassabban ér át a tűz alatt tartott senki földjén, mint a lovassági, viszont a gyalogság mindig nagyobb tömegben képes támadni, ergo jobban viseli a géppuskák által okozott veszteségeket. Így ha áttör az ellenség vonalán, még marad annyi ereje, hogy kivédjen egy ellentámadást. Egy megfogyatkozott lovasegységnek viszont, lóról leszállva nem sok esélye marad pozíciója megtartására, ha a gyalogság nem zárkózik fel időben.
Egyébként a gyalogság azért kért segítséget, mert kozákokat látott maga előtt, vagy azért, mert elakadt az orosz gyalogság géppuska és ágyútűzében? Mert ha az előbbi az igaz, akkor a gyalogság mégis csak tartott a lovassági rohamoktól.
Nincs olyan gyors ló, amely a géppuska tűzgyorsaságával versenyezni tudna.
Gorodoknál ( 1914. ugusztus 16.) A gyalogság segítséget kért, mert elakadt, a huszárok előre húzodtak, megláttak egy dandárnyi kozákot, ráakartak tönri, de kitértek az oroszok, s a gyalogság elé kerültek a magyarok. Mintegy 2000 huszár indult rohamra, de féltávnál a tisztek lefújták, mivel a géppuska és srapnel tűzben semmi esélyük nem volt, hogy elérjék az orosz gyalogságot. Éjjel még rájuk is csaptak az oroszok Satanowban - két nap alatt vesztettek 24 tisztet és 450 huszárt, 650 lovat, a trén egy részét, miközben az oroszban alig tettek kárt. Az orosz parancsnok állítólag személyesen kezet fogott az elfogott huszárokkal, kiemelve, hogy nagyon bátrak voltak...
Egy lovas viszont szerintem legalább háromszor akkora célpont, mint egy futva közeledő gyalogos, és a gyalogos bármikor lehasalhat, a lovas meg erre képtelen...
Nekem az a bajom ezzel a logikával, hogy a sorozatlövő fegyverek terjedésre a gyalogságra ugyanolyan nagy (ha nem nagyobb) veszélyt jelentett. A lovasság gyorsabban át tudott vágtázni a tűz alatt álló térségen és gyorsabban is vonult vissza. A lovasok fegyverzetét (dragonyos módra) vállra vetett puskával, lóvontatta géppuskával és ágyúkkal lehetett feljavítani (kiegészítve a kardot és a pisztolyt)Továbbra is úgy vélem, hogy a lovasság támadó szerepének a beásott, szögesdróttal védett gyalogság megjelenése vetett véget. Majd a tankok megjelenése váltotta ki teljesen a lovasroham jelenségét, mint az áttörés eszköze.
Igen, a lovasságból az "elit szellem" maradt meg. ld. azt, hogy sok páncélos és légi alakulat a lovassági utódának tartja magát.á Példák ezrei a 2. vh-ból és akár napjainkból
Bruszilov egy (több) páncélozott, belsőégésű motoros harcjárművet alkalmazott. (Tényleg, hányat? És ki gyártotta?) Ha így nézzük, nyertél/vesztettem, nem tankot. :) (harckocsi helyett harci kocsit...)
Bár a kategóriák elhatárolása nem kéne, hogy éles legyen, mégha a történettudomány adott esetben így7 is csinálja. A tank a "levegőben" volt.
