Keresés

Bocsánat, hogy így megkésve...

A kötet címe: Szó-kincs 2011

És én vagyok H.I.

                   Csak űlni és várni

Csak űlni és várni

mint a fényes napsugár

hagy lengje be életünket

egy fényes napsugár.

Hagy hozzon a fény

szerelmeset csodaszépet

csilingeljen kisharang

egy szerelmes nevetésben.

Majd ez a nevetés

váljon szerelemmé

Ringasson egy hajnal

szerlmes karjai közé.

Öleljen majd át

az a nagy szerelem

Mely szívünkben lobog

ott tüzesen odabenn.

                        /saját vers

              Szerelmesek tengerpartja

Csak űlni a habokban

egy szerelmes pillangóval

ki szerelembe ejti szívemet

majd elrabolja testemet.

Szeretni mindíg a végtelenig

szeremesen minden percben

ha rámtalál a végtelen

akkor leszek boldog s szerelmes.

Találja rám te végtelen hajnal

te vidám szerelmes tengerpart

hagy fürödjek a végtelen habokban

a sejtelmes szerelmes mámorban.

Várj rám te fényes hajnal

Lobogjon fényed a habokban

Szerelmesen jöj hozzám

Rabolja el szívemet már.

                                              /saját

Gyönyörűek ezek a versek! Nézzétek meg a szerelmes versek oldalt is, én onnan szoktam keresni és elküldeni a barátnőmnek. Nagyon szereti :-)

A versek.eu is jó még, ott fent vannak a klasszikus költők szerelmes versei.

Wow!  Ezer Gratu !!!

Igyekszem ott lenni.

(és addigra feltölök valamit amit már hónapok óta keresgélek mert a legutóbbi versedhez nagyon rímelt.)

Mi a címe kötetnek?

MSSTS

Kedves Mindenki, P.Kings, mysisterstheslayer!

Most vasárnap, azaz június 5-én, 16:30-tól dedikálom első, nyomtatásban megjelenő verseimet, az Ünnepi Könyvhét keretein belül, az Aposztrof Kiadó standjánál.

Sok sikert nektek is az alkotáshoz, jó olvasni titeket!

 Magányos Herceg: Szeress szív

Szeress te szív

Ne légy íly bús

Nem neked való

A magányos háború.

Hagy szeressen szívem

egy szőke szirént

Kit álmaimban látok

s mindíg jön felém.

Szeres szív te magányos pillangó

Kerezsd társad ki szeret

szívével hozzon szerelmes

örökké itt maradó perceket.       

Rád gondolva

Húztam egy vonalat

lehet cél is kezdet is

számat szó elhagyja

vagy éppen néma

ébredek vagy alszom

hozzád most indulok

vagy akár most jövök

biztos, közben vagyok

szerelmem a csend

lélegzet két szó között

mikor megáll-indulna

szívem, rád gondolva.

Hajnal Anna: Akarlak, szeretlek

Akarlak, szeretlek, kellesz nekem,

dacos, síró szived csupa vad szerelem,

csupa vágy, csupa láng, csupa konok erő,

már lankad az ész, a védekező.

Félelem? távolság? mit jelent?

mindig több, több éhséget teremt,

hiszen elpusztulunk így te meg én

két árva, fuldokló, néma, szegény!

Akarlak, szeretlek, rég elég

titok és várás és szenvedés,

boruljunk össze, mellre mell-

két fáklya szivünk hadd lobbanjon el!

Hasitó villám szívemen át,

feszül és tágul az egész világ,

szük abroncsok a sarkkörök,

kicsap a tenger s a szent ködök

ragyogva befödnek, vihar és láng:

együtt világok várnak ránk!

Együtt- vagy halál és pusztulás

szerelem-szerelem, fényvarázs.

Bombó-Bimbó el lett gépelve

nagyonn gyönyörűenn ir aki irta van érzéke a vers iráshoz mert az érzelmekkel van tele

Szikla

Nem tudom mit mondjak

ha nekikezdek, abbamarad

mert tudom ugyanoda

zuhanunk vissza

nem változtál meg azóta sem

csak jobban megismertelek

de mardt bennem egy szikla

ami nem ereszt el mégsem

megszakadok,istenem

hogy szeretlek…

Igen sajnos

ezt a versikét most olvastam de annyira megragadott mintha rólam szolna:

Lesz egy emlék amig gondolsz rám

Lesz egy akadály a feledés utján

Tarts meg vagy dobj el ahogy csak akarod

Én csak egy emlék vagyok türök és hallgatok

Ha lesz egy szív mely érted dobban

Őrizd és szeresd mindennél jobban

Mert kitudja lesz –e idő

Amikor láthatja a szíved érte él

De nem lesz a tiéd mégse.

néha elég, hogy csak láthatlak, de néha többet szeretnék, szemedbe nézni mélyen s hosszan, elveszni benne és nem gondolni semmire, egy pillanat, mely jó lenne, ha örökké tartana, egy csók, mely feledteti a mindennapokat.

ezt valamikor régen nekem írta egy kedves valaki.

Amikor először láttalak téged

Csillag-szemed ragyogva éget

Pedig csak kép volt de maga a gyönyör

Mi minden férfit elfog és gyötör

Egy kicsiny lányka nézet a szemembe

Kiben egy nő volt mélyen elrejtve

Egy félénk lányka ki szólni sem mert

S tüzes nő ki vonz és elrettent

Ártatlan szemek ártatlan lányka

Ki gyönyört adna, gyönyörre vágyna

Aztán először láttalak téged

Csillag-szemed ragyogva éget

Maga voltál a tiszta gyönyör

Mi minden férfit elfog és gyötör

Másnak talán lányka de nekem az élet

Ha elkap a sodra, felgyújt és éget

Perzselő szemed táncoló tested

Mind azt ígéri ez csak a kezdet

Behunyom a szemem akkor is látlak

Fénylő csillaga vagy a világnak

Simító kezem szemed kereste

Tenyerem kicsi arcod ölelte

Szerettem volna csókolni a szádat

Szavak nélkül mondtam a vágyat

Féltem tőled vagy tán magamtól

A ben ébredő férfi-alaktól

Csak a szívem tombol ég szakadatlan

Azóta lesem merre is lehetsz

Sorsom talán majd hozzád vezet

Nem tudok, akkor féljek, vagy szeresselek

Szemedbe nézve mit is keressek

Azt a kislányt, kit először láttam

Vagy a nőt, kit benne találtam

Vagy csak a szívemből fakadó álmot

Miért

Miért cserébe adnám a világot.

Fájdalom mit miattad csak én érzek.

Mondd neked tényleg csak ennyit érek?!

Csak játszottál velem,

Az érzéseim nem érdekeltek.

De tud,hogy én soha sem felejtelek.

Nem feledem azt a napot,

Mikor először hallottam hangod.

Nem feledem hányszor átvertél engem,

Hányszor kellett csalódnom miattad az életben.

Neked nem fáj semmi sem,

Neked nem kellet csalódnod az életben.

Nem mondtál le semmiről,

Nem kellet félned semmitől.

Nekem kellet: a félelemtől.

Retegtem az elhagyástól,

Retegtem a hiányodtól.

Attól,hogy egyedül maradok,

Hogy benned is majd egyszer csalódom.

Félelmeim pedig valóra váltak,

Építenem kell egy új várat

Szerettelek, és tudtam hogy Te is Szerettél

Te sehol de nekem ő kell...de nekem ő kell!!!

Hányszor haza vittelek?

A te SZERETETED végtelen!

Van az a szó, hogy barátok

Mert mindenki látja: nem megy ez nekem egyedül

Ezt a verset neked írtam

bombó?

Barbara W Kollins

         Hol jársz te nagy szerelem

Szerelem hol vagy merre jársz?

Jöj szívemben már várok rád.

A szerelem rózsája már itt virít

De magányos a bombó mely benne nyíllik.

Kedves pvcpadlo!

Gondolom Te írtad ezt a verset,mert szép és őszinte :-))

muallim

Ha azt mondom legszebb, az kevés

mikor egy világot teszek le eléd

máskép mesélni meg nem is tudom

zenélek, táncolok, festek, rajzolok

kevés vagyok ehhez, úgy érzem

egyszerűen kimondom: szeretlek!

 már ragályos lett a helyesírásom :-(( bocs.

Bezárva

Soha nem vártam senkitől

hogy úgy szeressen

nem akartam ellopni semmit

inkább csak adni

nem mentem föl, mert féltem

leszakad a szívem

de csak téged féltettelek

meg ne láss engem

ah a város tele van mindenkivel

útálom a tömeget

te kert vagy, agas kőfallal

kopott lábazattal

áthághatatlan bokrokkal

gaz meg minden

cirádás kovácsoltvas kapuval

roszdamarta

ezüst holdfénnyel  és bezárva

örökre

Alázattal

Haja csak egy homályos képen

lobogott a szélben

nem több egy szines emlékem

egy gyűrött képen

ott megy előttem nem fordult meg

ringott előttem

bokáját finom lánc ölelte körbe

egy szívecske verdeste

a sok fehér köpenyes utánanézett

csak én követtem

ha e szellő elsuhant mellettük

chanel öttel

csak arra emlékszem, képzeltem

minden izgatót

egy terebélyes fűzt, sok lehajló

derekat ölelő

libbenő, frisszöld simogató ággal

kétszemélyes paddal

alatta gondolatban eljátszottam

nemcsak magammal

ez egy kis szoba, csend, alázattal.

Simítson

Kiülök a napra

legyen fagy

ragadjak oda

csak egyszer szólj

hogy halljam

tapadjak oda

érhessek hozzád

meleg csókod

alva simítson...

Csend

Üres egy papír előtt

Tollamat forgatom

Leírom az első szót:

Csend

Aztán jön a többi is:

Ajándékod ízlelem

Minden alkalommal

Százszor lelkesen

Valami lassan emel

Olyan ez a jó, valami

Nem akarom leírni

Hiszen aki érzi,átéli

Egyszer talán elérem

Fátylas, blúzod redőit

Melegét testnek, kéznek

Felkérhetlek forgó szélre

Táncos csipkés felhőkre

Mezők selymes szőnyegére..

Kaptam tőled , belőled

hogy éljek, megőrizzem

ha még tart rejtélyünk

végtelen kék világunk

adj még lelket, csendet

e világ előbújhasson

lássa milyen tarka mezők

eleven hűs források

boldogító mosolygók

vannak még köröttünk

fogjuk ujjaink táncát

tenyerünk forgását

őrjítően szoros ölelét

hadd nézhessek előre

szelhessem a szelet

szabadon szárnyam

kitárva fel és lefele

összeérhessünk ott

zuhanásunk végéig...

Begyűjteném minden

cseppjét harmatnak,

tudnám éltető éhem

zöld mezők virágává

libbenő pillangók

tarka szivárványát,

mélyen beszívnám

friss üdét, páráját

szomorú, alig szád

ívének rezdülét,

bírnám kezed símát

hullámzó lelkünk

verselő csend igát...

Egyszer érinthetném arcod,
egyszer,érzrezhetném illatod,
egyszer ölelhetnélek,csak egyszer
egy kis időre,nem kérném még egyszer,
többet nem eresztelek el,
beágyznám,lelkembe ,szívembe
az angyali mosolyod,
csókod izét,kis kezed érintését.
szeretem kis kezed,csókolnám végtelen,
enyém is volt ,meg is kértem,
s elvesztetem szerelmedet,
s bánhatom tettemet,míg élek.
hogy elveszitettelek...

Sziasztok!

gyönyörű szívfacsaró verseket olvastam itt,nekem is van egy pár versem amnit megosztanék veletek,nem vagyok egy profi,csak szerelemes.

Remélem ez a forum nem szünik meg mert aki ide betéved,annak szíve bele remeg.