Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Szeretnék egy kis segítséget kérni, elnézést ha hosszú lesz megpróbálok a lényegre hagyatkozni.
Szóval adott egy Demrad Solitech 4 tagos vegyes tüzelésű kazán, egy 140nm alap területű 2 szintes családi ház (pince+ földszint+emelet+padlás) 30év körüli építés, szabvány kéménnyel, szép széles téglalap alakú lukkal.
A kazánban nagyrészt akácfával fűtök, de van közte vegyes egy kevés cser is. A fa száraz, minden évben megvesszük május környékén és aztán októberig a pincében szárad.
A kazán teljesítményére nincs panasz, jól fűt, elég meleget ad.
A bajom az hogy eddig soha nem volt soha gond a füst kivezetéssel.
Minden fűtési szezon előtt ki szoktam takarítani, (az elmúlt 5évben csak seprűvel, de 6 éve golyóval ki volt pucolva a kémény becsületesen, sajnos a golyó azóta már nincs meg).
Általában nem szokott többször kelleni tisztítani egy tél alatt.
Tavalyelőtt viszont igen, annyira beszűkült a luk a kémény tetősíktól kicsit lejjebb, hogy golyó hiányában muszáj voltam megbontani a tető síkja alatt 30-40centivel a kéményt a padlástérben.
Kitakarítottam, és építettem be egy saválló kéményajtót gondolva arra ha később is kell, ezután nem kell felülre kimásznom a tetőre. Szép is volt a luk, tavaly se volt gond vele.
Ellenőriztem rendszeresen megtükröztem alulról a pincéből is mindig a lukat, mindig jó volt. De az idén már háromszor takarítottam a kéményt. Először szeon előtt, az utolsó kettőt az elmúlt jó egy hét alatt.
Nem tudom miért de bekormosodik a kémény fala hamar, potyognak le néha néha kátránydarabok belül a kéményben.
Múlthéten is elég nagy darab leesett egészen az első emeletig, és ott felakadt. Padlástérből a lukon át lefele nem tudtam kiszedni, a pincéből az alsó tisztítónyílásból pedig nem ért fel a kefe.
Így golyó hiányában kénytelen voltam, ismét, de most az emeleti részen is megnyitni a kéményt, onnan kipiszkáltam, felfele is, lefele is, ki jött gond nélkül a korom, szép nagy volt a luk ismét.
Ide is építettem be egy fém kéményajtót. Egész héten jól ment a fűtés, mígnem tegnap, elkezdett ereszteni mind a 2 kéményajtó. Azt hittem agybajt kapok, kicsit ám is jött a frász.
Az emeletiben inkább csak füst szivárgott be egy kevés, a padlástériben viszont mocskos lé (nem tudom jobban megfogalmazni) folyt le a kéményajtó alsó részén.
Ma kitakarítottam, a frissen lepergett kormot, ismét volt egy elég nagy darab ami elzárta a füst útját, gondolom ez volt a baj.
Ez így nem buli viszont, nem szeretnék ráfázni, tudok gázzal is fűteni ha muszáj, de lényegesen olcsóbb fával ugye.
Kérdésem, mit csinálok rosszul, mitől ez a gyors kormosodás?
Hiba volt nyitnom kéményajtókat az emeletre, és a padlástérre? Falazzam vissza? Az alsó ugye a pincében mindenképp marad.
Mivel, hogyan, lehetne a legtisztábbra kipucolni a kéményt, és kazánt? Szakembert keressek, vagy fahasáb (bár abban én nem bízok)
A két kéményajtóról készítettem képet a padlástériből kifolyt lé eléggé aggaszt.
Képek:
Előre is köszönöm ha valaki végigolvasta és tud érdemi tanácsot adni!
Még annyit javasolnék neked, mint Sárkány (30kW) tulajdonos, hogy viszonylag egyszerűen beépíthető egy terelőlemez, az alsó táska alá. Pont abban a magasságban, ami tisztítóajtó alsó éle. Korábban dobtam fel róla képet, némi hulladék vaslemezből, meg hulladék vasból olcsón megvalósítható.
Valakinek van esetleg az Immergas Soline/Attack/Sime Solida kazánján rostélymozgató?
Olvastam valahol, hogy ezekhez az ÖV kazánokhoz gyárilag lehet beszerelni ilyet opcióként. Valamelyikőtöknek van, hogy képzeljem el? Viadrus kazánhoz szerintetek lehet kapni, vagy be lehetne szerelni?
Ami még érdekes, hogy gravitációs üzemeltetés mellett - gondolom részben amiatt, hogy nem kellett annyira koppon járatni a kazánt - a korábbiakkal ellentétben talán kétszer hallottam kicsit sutyorogni, forrni a kazánban a vizet (kb 85 fokot jelzett akkor a kazánhőmérő. Emellett a vezetékrendszer is sokkal csendesebben működött, a hosszanti 2 colos csőből kialakított radiátorokban időnként csorgott a víz - levegős volt - viszont most nem hallottam. Igaz, a szivattyú leállását kiküszöbölni hivatott kiegyenlítő felé elmenő-visszatérő csövek eddig hidegek voltak a lakáson belül, most, hogy gravitációs működtetés volt úgy tűnik, ezen csövekben is "volt mozgás" mert nagyon enyhén átlangyosodtak.
Az egészben az a leginkább bosszantó, hogy a szivattyús rendszer kialakítása a biztonsági funkciót betöltő 30 méter hosszú rézcsövezés, egyéb sallangok - csőtermosztát, plusz csapok, menetes csatlakozók, stb. - miatt nem kevéssel került többe, mintha csak gravitációs rendszer lett volna kialakítva, a végén meg még kiderül, hogy nem is kell használni, mert gravitálva sokkal jobb a rendszer...
Ma kihúztam a keringetőszivattyút, illetve lezártam az előtte lévő golyós csapot, illetve megnyitottam a szivattyú felé elmenő ág feletti csapot vagyis megpróbáltam gravitációs módon üzemeltetni a rendszert. Nem igazán értem, de sokkal hamarabb meleg lett a lakásban, a kazánt nem kellett folyamatosan rakni, hogy ne hűljön vissza, sokkal több parázs keletkezett, illetve a hidegebb idő ellenére sokkal kevesebb fa fogyott. A pincében az átlagos kazánhőmérséklet 70-72 fok, a lakáson belül a bejövő csövön mérve a kazántól kb. 4 méterre eső ponton 60 fok, a visszatérő csonkon 40-45 fok, lakásban 27 fok volt. Nagyobb darab fákat is el tudtam égetni a kazánban, amikor jó parázs volt, nem kellett "folyamatosan" rakni jóval kevesebbszer pakoltam. Talán ahhoz van köze, hogy a vízáram jóval gyengébb volt, így a nagy hőveszteségű visszatérő nem tudta úgy visszahűteni a kazánt. Mégis csak van logika a lassabb keringetésben, igaz a visszatérő hőmérséklete a csonknál átlagosan 5-10 fokkal alacsonyabb volt. Összességében a nagyobb és kevesebb fával is stabilabb tűztér hőmérséklet miatt a visszatérő alacsonyabb hőmérséklete ellenére nem tapasztaltam fokozottabb kormosodást, kátrányosodást.
Összekevertem, azt hittem ez valami régi nagy kazán. Ettől függetlenül egy kis samott berakosgatása tetején egy terelőlemezzel bármikor kivehető és nem látszik meg sehol.
Akkor ezúton kérem Nagykunsági "kollégát" - aki leginkább sankó36 kollégája lehet, lévén, én még a padovan szintet sem érem el, hogy ha módjában áll, legyen szíves képet felrakni az általa laposvasból készített rostélyról. Köszönöm előre is, és neked is, kedves sankó36!
új rostélyt 37*48-ra szabtuk ,és jó is volt így.A pálcák hosszában
álltak ,de a feltámasztás miatt keresztbe nem is mehetett.
Ha 22-es acélt használsz készülj fel rá hogy van súlya,mert majd meg kell emelgetni ha a 2 rostély közötti rést
takarítod.A rostélyok közötti távolsághoz szerintem kell 2-3 cm hogy közte a levegő szabadon tudjon mozogni,
de ezt nem tapasztalatból írom,mert nekem nem voltak vizes csöveim.
A pálcák közötti távolság nálam 1 cm volt de ez a minimum,lehet hogy jobb lett volna a más fél cm. Inkább potyogjon ki több parázs minthogy kevés levegőt kapjon a kazán. Nálam is 3 merevítés volt keresztbe,ez elég is volt.
Betonacélt azért használok mert jól bírja a hőt és mert van,nem kell megvenni.
Nagykunsági kolléga is készített magának új rostélyt. Az élére állított lapos vasakból készült és az is bírja a
kiképzést. Ha szépen megkéred talán még képeket is tud róla feltenni.
Hőleadó felületek: a mamához elmenőt valószínűleg újraszigetelem, a visszatérőt csak tavasszal. Decemberben nem fogom kiásni. Amúgy a föld alatt mivel lenne érdemes szigetelni? Vagy ugyanúgy ásványgyapot, csak fölé valami, hogy ne tömörítse össze a föld.
Elfolyó szelep... A legtöbb radiátoron jó, ha van bemenő szabályzószelep... A rendszer a 60-as években épült. Egyenlőre örülök, hogy a kazánt sikerült megfinanszíroznom, illetve a beszerelést.
Ez is jogos ötlet, de 1 hónapos a kazán, garanciális okokból eredően nem szívesen végeznék a tűztérben komoly átalakításokat a rostélyon kívül - pl.: samottozás, terelőlemez, stb.
Ha ez a helyzet, akkor feltehetőleg célszerű volna a fölösleges hőleadó felületeket megszüntetni és leszigetelni mindenekelőtt.
A menetrendben ugyan nincs benne, de ha a tűztér és víztér túl nagy a puffer nélküli egyenletes hőmérsékletet biztosító üzemhez (ami feltehető, hiszen jókora veszteségek mellett is túlfűtötted a házat vele), akkor azért ki lehetne próbálni a csökkentésüket amíg a hőigény megengedi...
Azt még nem írtam - és ciki, mert lehet, hogy a visszatérő alacsony hőjét ez okozza - hogy ez a ház voltaképpen két épület: a mi házunk pincéjében van a kazán, az elmenő ág felmegy a lakástérbe, ott elágazik, egy olyan helységben, ami nincs igazán fűtve, csak a fűtéscső van benne - nagyrészt spájzként funkcionál - az elágazás után a mi épületünkben van egy 20 tagú és kettő 30 tagú radiátor, illletve a fürdőben, illetve az előszobában egy-egy "épített radiátor" ugyanabből a 2"-os csőből, mint amiből az egész rendszer áll, mindegyik "két tagú", kb. 4-4 méter két colos cső összesen. Az elágazás után a falon át az elmenő elmegy a mama épületébe, ott 2 db 60-as, és 1 db 40-es radiátor van. A mi épületünk fűtött alapterülete kb. 65-70 m2, a mama (94 éves) 40 m2-en garázdálkodik. az elmenő ág a mamához kb. 2,5 métert halad a szabadban, a visszatérő a föld alatt kb 1 méterrel kb ugyanennyit. A mamánál is rendesen meleg van, a szabadban lévő 2,5 m-es elmenő szakaszon kb 30 éves, lemezzel fedett szigetelés van, a visszatérő a föld alatt viszont egy colos, műanyag fűtéscső, ami tuti szigeteletlen, és a mi házunkban lévő visszatérőbe csatlakozik be, nagyjából 80cm-re kazán előtt! A közös csatlakozás után mértem tegnap előtt a 70-72 fokos elmenőnél az 50-52 fokos visszatérőt, holnap azzal kezdem, hogy megmérem külön a mi visszatérő águnk hőmérsékletét, illetve a mamától visszatérő ág hőmérsékletét... (Már amennyire tudom, mert bejön a pincefalon, és 15 cm után csatlakozik a mi visszatérőnkbe... Lehet, hogy ez a föld alatt lévő 2,5-3 méteres szigeteletlen, bár rosszabb hővezető műanyag szakasz okozza az egész hercehurcát a kátrányosodással? (A túl magas kéményhuzat, és a relatíve sok fa fogyás egy részben másik téma...) Úgy tűnik, hogy én nem csak a "varjak seggét" - ahogy itt valaki oly gyakran használja e felettébb szemléletes kifejezést - hanem a vakondokat is fűtöm... :(
Ne röhögjetek, lécci, így is épp eléggé el vagyok szontyolodva...
A betonvas vastagságát én is így gondoltam, a tűztér mérete 33*49 cm (szélesség-mélység). Gondolom, ugyanúgy hosszában lenne érdemes rakni a betonvasakat, ahogy a rostély is van, csak nem tudom, milyen sűrűre rakjam. Gondolom a cél az lenne, hogy távol tartsa a parazsat a hűtő hatással bíró vízrostélytól - ugyanakkor melegíteni is tudja a parázs hője a rostélyszelvényeket - a parázs ne tudjon lehullani a rostélyhoz, ugyanakkor a hamutálcához való lejutás biztosított legyen, vagyis ne egy lemez jellegű tárgyat készítsek. Vagy csináljam meg ugyanazzal a "kiosztással" ahogy a rostély van? Vagy épp egy kissé ellentétesen? (Ne a betonvas "takarásában" legyen a rostélyvas, biztosítva azért a hamu lepergését.) A távolsága mennyi legyen a rostélytól az alsó szintet tekintve? Van itt hátul kb 1,5 tonna vasam - valamikor kovácsműhely működött itt - gondolom azért írtad a betonvasat, mert a tömör anyag célszerűbb, mint az üreges (zártszelvény, fémcső) Ha mondjuk 1-2 centire kell hogy legyen a rostélytól, éleg, ha keresztben is 22-es betonvas van, mondjuk 1-1 a végén, egy középen?
A menetrendem a következő lesz (költség arányosan, illetve átalakítási igény szerint növekvő):
1. Próba gravitációs rendszerrel
2. Rostélyrács
3. Barometrikus huzatszabályzó
4. TSV szelep
A barometrikus huzatszabályzó működéséről egy videót láttam, de nem teljesen tiszta a működés lényege. Ez a füstcső oldalára volt rászerelve és mint a régi autók karburátorában a pillangószelep, nyitott, illetve zárt - levegőt engedett a kéménybe, gondolom csökkentve ezzel a kazán légteréhez is eljutó kémény általi szívóhatást.
A gondom az, hogy eddig arról volt szó, nem fojtom-e le túlságosan a kazánt tisztító ajtóra szerelt primer huzatszabályzóval... Ha azzal is szabályozható a huzat, - igaz, a kazán felől - minek egy másik a "túloldalra"? (Ha egy vízcső 10 méteres szakaszát tekintjük és tegyük fel, abban víz áramlik, tök mindegy hogy egy golyós csapot a csőszakasz első 30cm-es szakasza után, avagy 970cm-nél szerelek be, félig zárva csökkenti, lezárva megszünteti az áramlást.
Mindezt nem azért írtam hogy vitassam, vagy cáfolni akarjam a nálam nyilvánvalóan tapasztaltabbak véleményét, csak egyenlőre így fogom fel, illetve így gondolkodom, és kérnélek benneteket, segítsetek a megértésében. Lehet, hogy a szakik nem véletlenül "csökkentették" a kémény szívóhatását azzal, hogy a füstsípot nem a kürtő széléig, hanem az alatt is átvitték? Úgy is bőven lehetett huzat, viszont biztos kevesebb, én marha meg levágtam a kürtő széléig, ahogy elvileg szabályosan lennie kellene...
Ha valóban így is sok a fa, annak ellenére hogy száraz, 85 fokos állandó üzemnél akár a pénzt is használhatnám gyújtósnak, + ki kellene nyitni az ablakokat, hogy bent lehessen maradni, ez ugye nem túl gazdaságos...
Lassított vízáram - I. fokozat + radiátorok zárása - mellett a vízátfordulás lassul, vagyis az amúgy is sok hőt veszítő rendszer még inkább hülne, szerintem még hidegebb lenne a visszatérő. Azok a leváló darabkák szerencsére tényleg a felrakódások, lévén, hogy papír még gyújtósként sem kerül be, így az nem lehet. Fa, - egész vékony gyújtósig - meg az a rózsaszín alágyújtós (1,5*1,5 cm) oszt' kész, 4 évet kandallóztam, tüzet rakni megtanultam... :)
Fém ajtó van, szép csicsás, faterék saválló béléscsöveket meg kéményajtókat gyártottak a 90-es években, ajtó maradt.
Azért azt kétlem hogy a sziloplaszt annyira ragadna egy beton felülethez, hogy a kémény essen szét, ha gáz van... tökmindegy, nem tömítem, így sem rossz állapotú a betonelem, de úgyis cserélem fémre.
Állítsd feljebb a láncost, pl. 80-85°C-ra. A visszatérő is melegebb lesz, persze ha jó a hőmérő ;)
Szivattyút vedd le I-es fokozatra, radiátorokat igen, zárhatod. Használj kevesebb tüzifát, így megfőzni sem fogod a kazánt, mégis meglesz a magas hőmérséklet, és a házban sem lesz 28°C. Leváló darabkák, hát az ugye nem biztos, lehet csak papírmaradvány. De igen, előbb-utóbb potyogni fog. Én azon gondolkodom, be kéne fognom a fúróba valami drótszálas csiszolót.
Kéményajtó: a kéményseprők le fogják cseréltetni veled fémre. Kb. 4-5 ezer forint, de ugye ha a betont sem veszik észre, akkor elég egy kis cement is.
Az a fa kvasok. Nagy része a kéményen távozhatott... én a helyedben kbsznék az anyóssal, és apróra hasogatnám a fát :D az a baj, ha nagyon makacs az anyós, megérti, de azért sem fog kátránymentesen tüzelni, mert nem úgy szokták, meg sok fa fogy, meg különben is Te vagy a hüje :D
Bármilyen hihetetlen, de a ötven éves ablakok igazából nem rosszak. Szerintem elég lehet normálisan tömíteni őket, és körbefújni kívülről valami szigetelő anyaggal, ha összement a tok az idők során.
Túl kevés fával persze hogy nem fűt fel. Szerezz be egy mérleget, és próbálgasd pár napig, pl. 10-16 kg közötti famennyiséggel, egy idő után meglátod mekkora az a mennyiség, ami se nem kevés, se nem sok. Lehet variálni azzal is, hogy ugyan annyi fa melyik szivattyúfokozaton mit produkál.
200kg nem sok 5 nap alatt. Lásd lejjebb :D
Kapocska szerintem a kéményhuzatszabályzóra - zugwegrenzer - gondolt. Jó dolog, az biztos, azon nem érdemes nagy kémény esetén skótnak lenni :D
Az már tényleg spórolós mennyiség :D nálunk a napi 25kg - ami kicsit több :D - az arra elég, hogy reggeltől délután négyig 16°C van, majd este kilencig max 20-23°C. Egy napra lenne ilyen 45-50kg, tehát ha nem délután 3-tól fűt az ember (estig megeszik így kb. 30-35kg-ot), hanem pl. reggel 9-10-től, akkor úgy nézve nem is sok.
Beton tisztító ajtó nem lehet a kéményben, csak fém. Most hogy a fém is repül-e úgy, vagy ilyenkor már a kéményből lesz rakéta, azt nem szokás mérlegelni a törvényalkotás során...
Ahogy Kapocs elvtárs írja, a kazánrögzítés is vicces, pontosabban a füstcsövet nem lenne szabad szétszednek a kazán elmozdítása nélkül :D
Valószínű az "ajtó" fülei le voltak törve és azt cserélni kellett volna.
Mert például egy kéménytűz esetén ellenőrizetlenül kapott volna levegőt ha a fa eldől.
Egy berendezés akkor működőképes,ha ilyen segédeszköz nélkül is ellátja feladatát.
„Ha a kéményajtók NEM biztonságosan HOZZÁFÉRHETŐEK, NEM BONTHATÓAK rongálás nélkül (festés, gipszelés, vakolás, miatt), esetleg NINCSENEK KÉMÉNYAJTÓK BEÉPÍTVE akkor a kémény NEM TISZTÍTHATÓ, nem ELLENŐRIZHETŐ.
Ilyen kémény a vonatkozó rendelet szerint: „élet- és tűzveszélyes”
A beton koromzsákajtót az 1950-es években szabványosították (amennyiben 2-3 alkalommla kiemelik akkor a széle letörik vagy könnyen kettétörik).
A beton kéményajtók szabványát VISSZAVONTÁK.
Az 1997. évi LXXVIII. tv, 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KVVM együttes rendelete előírja, hogy milyen anyagra kell lecserélni a koromzsákajtót (közismert nevén: kéményajtó, kaminajtó, kéménytisztító ajtó, korrózióálló vagy saválló ajtó, acélajtó, stb.).
EZEKET FOKOZATOSSAN KI KELL CSERÉLNI!
Ha bármilyen legkisebb probléma van az ajtóval, vagy bármilyen változtatást eszközölnek (készülékcsere, béléscsövezés, átépítés, stb.) akkor már csak minősítéssel rendelkező szerkezeti elemek (MINŐSÍTETT Rozsdamentes Kéményajtó)építhetők be.”
Természetesen javasolt megoldást, plusz radiátor beépítését, illetve puffert. Amúgy épp nem volt söprű a kezében, de tőle vettem, számlát, garancialevelet is adott, így gondolom, nem ő a gondnok... :) A lényeg az lett volna, hogy az ő véleménye szerint nagy a kazán, és erre korábban nem gondoltam, illetve, mint lehetőség nem merült fel.
A víz nem fordul meg normál üzemnél a kiegyenlítőben. Elvileg az a funkciója, hogy a szivattyú leállása esetén (áramszünet) a gravitációs áramlást engedő szelep megnyitásáig - mivel a tágulásihoz vezető cső az elmenő ágon a szivattyú elé van bekötve - áramolni tud a víz, ami bizonyos ideig biztosítja a kazán túlhevülését.
Lehet, hogy a kémény nagy a rendszerhez - huzatszabályzó - de eddig pont azt mondták a legtöbben, hogy nem fojtom-e le túlságosan a tüzet. Az tuti, hogy nagyobb huzatszabályzó nyílás - egy szem arrébb a láncon - adott szelepbeállítási értéknél magasabb hőfokot, illetve tökéletesebb égést eredményezett.
Nem tudom kivel találkoztál Sárkányéknál (seprő volt a kezében ?)
Mert a honlapon lerajzolták a megoldást.
„mert túl nagy teljesítményű a kazán a házhoz.”
+10 fokban minden rendszerhez nagy a kazán de,hogy egy szóval sem említette a kazánvédőt
v. puffert az arra utal,hogy a seprőssel találkoztál v. elhallgatod.
A kéményed nagy a kazánhoz (huzatszabályozó).
Szivattyú: ha a fordulatszámot megkétszerezzük, akkor a térfogatáram is megkétszereződik.
Tehát az elszállított hőmennyiséget lehet szabályozni vele.
„A szaki úgy állította be a keringető szivattyút elindító hőérzékelőt.termosztátot, ami az elmenő ágon, a szivattyú után, a kazán kilépő csonkjától kb 50 cm-re van, hogy 40 fokos vízhőmérsékletnél már elindítja”
Ezt lehet úgy értelmezni,hogy a meleg ágban van a szivattyú,vagy nem?
Mert ha igen akkor a kazán a szívott ágon van és a „legalábbis zakatolt, kattogott a kazán, meg surrogott a víz” hamarabb előfordul.
Jelenthet javulást ,ha úgy töltöd fel a rendszert,hogy kihasználod ezt a lehetőséget:
„hiszen a rendszer elmenő, és visszatérő ágára is rá van kötve,”
Mert ez némileg helyettesíti a kazánvédőt,ha megfordul a víz benne.
"mert a kazán jóval nagyobb a szükségesnél" ez nem lehet hiba ,mivel 20kw--os. " füstgáz a fagáz normális elégése után találkozzon víztérrel és a tűztér hője csak magfelelő hőlépcsőn keresztül közvetetten jusson el a tűzteret körülvevő vizes részekhez, akkor szerintem nem lesz túlzott jelentősége annak, hogy a visszatérő víz hőmérséklete milyen",sajnos a vizes kazánoknak szerintem a kazán teljes palástján(hőcserélő felület) jelentősége van ,hogy milyen a visszatérő hőfoka(dT)( a vízrostélynál ezek a kazánok azért is rotyognak ,mert a tűz egyre jobban ég ,és a dT OTTegyre nagyobb). Ha öntvény rostély lenne ,akkor legalább a tűztér belsejébe tudna valahogy megfelelő füstgázhőfokot csinálni,de ezeknél a vízrostélyos kazánoknál nem nagyon sikerül, még megkapjuk "grátiszba"a jó hideg visszatérőt és gyártja folyamatába a kátrányt.Gondolom olvtársunkkal nem akarod az egész tűzteret besamottoztatni,hogy magasabb füstgáz hőfok legyen ,és a vízzel csak a valahol a felső táskáknál találkozzon.Amúgy nincs jobb ötletem ,mint amit már írtam,gravitációsan párnapot próbálgatnám,ha akkor sem lenne javulás (kátrány/komfort),akkor alacsony hőfokú Vtc-t neki .
Még annyit, hogy ha sikerül biztosítani a szükséges teljesítmény mellett, hogy a füstgáz a fagáz normális elégése után találkozzon víztérrel és a tűztér hője csak magfelelő hőlépcsőn keresztül közvetetten jusson el a tűzteret körülvevő vizes részekhez, akkor szerintem nem lesz túlzott jelentősége annak, hogy a visszatérő víz hőmérséklete milyen. Mindezt azért teheted meg valószínűleg, mert a kazán jóval nagyobb a szükségesnél. Így akár lényegesen jobb is lehet a végeredmény hatásfok szempontjából, mint egy az adott teljesítményre méretezett kisebb kazán.
Hasított fánál ez a térfogat kb. (0,5-0,6 m3) nagyjából 200 kilót jelent. Most kicsit utánaszámolva én egy kicsit inkább megnyugodtam... Az sok 5 nap alatt? Gázból a c24 volt hogy megevett 15 m3-t egy nap... Felénk ez a famennyiség kb. 850-900 ft/nap.
Szerintem ez sok. Napi 0,2 m3 az kb 1 mázsa tüzelő naponta. Hogy a ház milyen hőigényű ennyi információból nehéz megmondani, de nálam egy hónap alatt megy el az említett 1 m3-es mennyiség.
Feltehetőleg a ház hőigénye miatt is többet tüzelsz el, meg a kazán alacsony hatásfoka miatt is. Hogy melyik mennyiben ludas ahhoz több infó kellene.
Az elszenesedett fákat visszarakhatod a következő begyújtásnál. Azok éghető faszén darabok.
Én, ha nem akarnám a vizes rendszert megbolygatni, megpróbálkoznék egy kazán tűztér szűkítő, víztér teljesítmény csökkentő megoldással.
Első körben próbaként akár sima tömör téglákkal, esetleg vaslemezekkel kombinálva kirakni a tűztér egy részét úgy, hogy fagázok égését és a nagy égési hőmérsékletet leginkább akadályozó víztér részek a tégla/vaslemez mögé essenek és az égéstér akkorára csökkenjen, hogy a teljesítményigényt a belerakott famennyiség intenzív égetésével lehessen fedezni. Tehát a szükséges teljesítményhez ne 30 Kg fa égjen egyszerre 3 órán keresztül, hanem égjen le másfél óránként egy rakatra csak 10 Kg, de az kapjon elég levegőt és legyen magas az égési hőmérséklet. Nyilván a víztérből is megfelelően kell kitakarni ahhoz, hogy legfeljebb az eredeti kazánteljesítményhez képest általad leszabályozott teljesítmény arányában csökkenjen annak is a teljesítménye. Terelőlemezt is lehet tenni a tűztérbe, ha úgy látszik a lángok a víztáskákon hirtelen eltűnnek, ezek ugyanis ilyenkor a füstgáz lehűtésével megszüntetik a fagázok rendes elégéséhez szükséges hőmérsékletet. Jobb ha a fagázok elégése után a forróbb és tisztább füstgáz éri el ezeket. Egy kis kísérletezgetés után szerintem be lehetne lőni, hogyan volna érdemes átalakítani véglegesen egyszerű samottozással a tűzteret. Ha lehet.
Ezt csak azért mondom, mert a módszer nem okoz fűtéskiesést, és próba szintjén időn kívül semmibe sem kerül, véglegesítve is a legolcsóbb módszer a helyzet normalizálására.
Az alap probléma a kazán kátrányosodása volt, ha kevesebb fával fűtök, még annyira sem fűt fel a kazán. Feltéve, hogy adok neki huzatot rendesen, és nem csak senyved a fa, mint páran helyesen jelezték korábban. Vagy lehet valahogy kevesebb fával nagyobb hőmérsékleten tartani a kazánt? (Gondolom ez a fórum, és az élet egyik nagy kérdése...) A Grunfossal lehet hogy eljátszom hétvégén kisebb fokozaton - bár a 3. fokozatban is a 80 fok körüli kazánhőmérsékletnél, nagyobbra állított primer nyílásnál így is kicsit megforrt a víz, legalábbis zakatolt, kattogott a kazán, meg surrogott a víz. A visszatérő víznek akkor az alacsonyabb sebességnél elvileg magasabb hőmérsékletűnek illene lennie? Pufferről már igen, kazánvédőről még nem hallottam de majd utána nézek. Meg az a TSV szelep - remélem így hívják - ami az elmenő magas hőfokú vizet csorgat a visszatérő ág csonkjába, hogy magasabb legyen a visszatérő víz hőmérséklete -sem tűnik egy egy ördögtől való dolognak...
Köszönöm neked is - mint mindenkinek - a segítséget!
Ja, és elfelejtettem írni, hogy az erős felfűtésnek, illetve - gondolom én - a huzatszabályzón történt állításnak köszönhetően, ma viszonylag jól elégett minden, annak ellenére, hogy anyós rátett 3 db nagyobb "rönköt" (nagyobb darab hasított fa) a parázsra - majd agyvérzést kaptam - de némi tuning mellett (némi vékonyabb fa alá mellé juttatása, rönk fordítása) végül is szépen leégett, még mindig nem hamu, de az elszenesedett famaradványokat végre nem úgy kellett kimernem, mert némi piszkavasas noszogatásra a csövek között szépen lehullottak a hamutálcába, illetve mennyiségileg is sokkal kevesebb. A vasárnapot is beleértve, ma estig - vagyis 5 nap alatt - térfogatra tudom megmondani: 1,8 méter hosszú 60-65 cm széles (2 sorban) 70-80cm magas farakást tüzeltem el. Tudom, enyhe az idő, de átlag 25 fok volt ebben a régi, szigeteletlen, 50 éves fa nyílászárókkal rendelkező házban. Szerintetek ez sok vagy kevés? Állandóan úgy érzem hogy csak "nyeli" a fát ez a sárkány...
Helyedbe Én megpróbálnám csak 1-es fokozatban ,kicsit kevesebb fával fűteni a kazánoddal.A jövővel kapcsolatba elgondolkodnék egy alacsony hőfokú (45-50 c fokos) kazánvédőt beépíteni a rendszerembe. Még tovább gondolva egy puffertartályt a kazánnak, és akkor egy nagyobb hőfokú patront a kazánvédőbe, és az majd helyére teszi a vízrostély hűtő hatását.
Az valóban egy régi, két rétegű betonelem, igazad lehet, a tömítése nem árt. Hőálló sziloplaszt gondolom elég. bár egyre inkább úgy tűnik, hogy a kémény huzat nem problémás.
Ma elmentem Sárkányékhoz (Heg-For Kft. Kaposvár) Csóka azt mondja a tünetek alapján, hogy azért kátrányosodik, mert túl nagy teljesítményű a kazán a házhoz...
Hazaértem, szeleteltem némi száraz fát, rendesen megraktam, begyújtottam, amikor elérte a 70 fokot, hozzáigazítottam a huzatszabályzó lánchosszát. Feltoltam 80 fokra, fel is ment a kazánhőmérséklet. Átlag 70-72 fokon üzemeltettem, a 80 fokot felfűtési szakaszban értem el. Régi, 50-es években épült kocka ház, gatyában vagyok, 28 fok van bent. Ami aggaszt, hogy a visszatérő víz hőmérséklete a kazán "belépő csonkjára" (visszatérő ág kazán előtti csőrésze) helyezett rugós hőmérő nem mutatott 50-55 foknál többet... A grunfos 3 fokozatú, koppon megy. Ha a kátrányosodást a visszatérő víz alacsony hőmérséklete váltja ki, mit lehet tenni? Az, hogy visszaveszem kisebbre (2. fokozatra) a szivattyút, csökkentem az áramlás sebességét, gondolom nem megoldás... A radiátorszelepek részleges zárása gondolom ugyan ide vezet...
Ugyanakkor a tisztességes felfűtésnek köszönhetően ma határozottan mérséklődőnek tűnik a kátrány-korom probléma, afféle" leválónak tűnő" rétegek jelentek meg a kazán falán, mint amikor leég az ember bőre, és elkezd hámlani. Ez remélem, jó jel...
A puffer azért nem egyenértékű a betonnal ami a padlófűtéscsöveket körülveszi.
A kettő között az a nagy különbség, hogy egy pufferből úgy veszed ki a hőt, ahogy szeretnéd, a padlóból meg úgy jön ki, ahogy a fizika törvényei megszabják.
Egy nagy pufferből napokig is fűthetsz egyenletesen, a betont meg ha felfűtöd először dög meleg lesz azután szépen hűl ki minden.
Az említett fojtás, kátrányosodás egy nagy pufferrel kényelmesen elkerülhető, a jelen megoldással meg nem igazán.
Kilóra? nem tudom de meg kéne mérni, nem rossz 5let, ha sikerül tömörré tenni, begyújtom.
A kazán az alagsori garázsban van (tiszta mocsok, hiszen kb 1991-1995 között készíthették) nem túl szép látvány. Puffer - na az nem nagyon kell. A földszinten 8 padlófűtés kör, az emeleten 5 kör van iszonyú betonban és csak padlófűtés, nincs radiátor, felvesz minden meleget, cserébe nehéz elkerülni a kátrányt, hamar kell sajnos fojtani. Van gázkazán is (de az is ősrégi) a régi tulaj csak ritkán használta a vegyest mert melegmániás volt és 26 fok volt a házban mikor mentünk megnézni (meg amúgy állandóan). Mivel a gáz nem volt karbantartva nem merem bekapcsolni, szeretném ha a falak állva maradnának.
Korábban talán tettem is fel képeket vagy 4 éve róla mikor kérdeztem a merülőhüvelyes vagy milyen termosztátot hova tegye
Ha a kazán kuka akkor vagy vezérelt árammal fogok fűteni vagy kondenzációssal, de ez utóbbihoz viszont a kémény khm megoldhatatlan.
vastagság: a faberakó ajtó körüli kis kinyúló "párkányos" rész 8mm vastag acél, azt mondta az ürge a kazán ettől vastagabb anyagból van. Ajtó vastagság 15mm acél... Ha segít valamit, úgy szoktam tüzelni hogy 18-20 db 33 cm-es két éve száradt bükk hasáb (negyedbe vágva) egyben be a kazánba, majd felülről begyújtás, és 24h-n át rá sem nézek, kb 4h alatt ég le. Óriási a tűztér. Utólag vettem rá huzatszabályzót meg egy kapilláris termosztátot. Kéménycsatlakozás 20x20 cm-es négyzet alaprajzú a kéménybe bemenő rész.
A kazánra fullgázon működés közben infrás hőmérővel rámértem, nem volt több mint 25 fok (kívülről), elvileg dupla falú lehet. Fura szerzet. egyszer látta kazánhoz konyító emberke azt mondta el ne adjam :)
Tegnap éjjel elszórakoztam vele hajnali kettőig, az alábbi (ujujjj) megoldással. Fogtam egy karton darabkát, L alakban meghajlítottam, mindkét oldalt megkentem a pasztával, odatapaszoltam, amíg a kartonon átrágta magát a víz, rányomtam fél szilóflakonnyi pasztát, majd jó kis 2000w-os hőlégfúvót benyomva a tűztérbe megmelegítettem a pasztát =(elég messziről hogy ne legyen túl gyors). 3x leesett, a negyedik ottmaradt. Ez volt hajnali kettőkor, reggel nem tudtam megnézni de ma este jelentkezem :)
Pontozó van vhol a garázsban egy egész készlet (sohasem használtam), jó ötlet.
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm az ötleteket, visszajelzek (a nick azonos a zordonc3 ősrégi sokat látott loginnal csak elfelejtettem a logint és két évig nem jártam erre).
Egyébként otthon van már a 9 zsák, 20 éve száraz helyen tárolt koksz, amit apóséktól kaptunk, mert ők már nem tüzelnek kazánnal. Alig várom már, hogy hidegebb legyen és kipróbálhassam :)
"2-3 óránként rárak a parázsra 2-3 db 40-45 cm-es combnyi vastagságú, nem is hasított rönköt a parázsra, oszt elvan"
Ez az az eset, amikor elméletileg a nagy rönkből felszabaduló fagáz jelentős része úgy éghető formában szép lassan kimehet a kéményen. Ez nem tesz jót a hatásfoknak.
Emellett úgy gondolom, hogy viszonylag keveseteknek van velem ellentétben igazgatói intője általános iskola 8. osztályából "iskola elleni szándékos gyújtogatásért" - sajnos már több mint 30 éve volt - ezért a piromán érdeklődés korai státusza igazolható, csak sajnos nem fejlődött tovább... Amúgy meg nem én raktam tüzet az iskola melletti frissen pácolt kerítésnél az avarból, hanem Enikő, akibe szerelmes voltam, ezért úremberhez méltóan nem árultam el, meg ugye Zsuzsa néni, a suli pedellusa is engem ismert egyedül fel, pedig mi fiuk csak birkózgattunk, ők meg a betyárbecsület miatt nem árulták el, mi az igazság... Meg ugye Enikőbe majd mindenki szerelmes volt egy kicsit...
Kérnék szépen egy kis segítséget mert két kisgyerekkel vagyunk itthon és ohne fűtés. Lemezkazánom van, 20 éves egyedi készítésű (ház előző tulaja karosszérialakatos volt) és méretei alapján hatalmas (80x80x200 cm), istentudja hány kw-os, kb tankacélból készült olyan vastag anyag. 15 kör padlófűtés megy róla (esbe keverőszelep)
Bocs a laikus leírásért: a tűztérben lett egy apró lyuk, a felső rész (kilyuggatott "hőcserélő" a kéménynyílás alatt) illetve az oldalfala közötti hegesztési varratnál enged. Bontás nélkül hozzáférhető, simán a fa betöltőnyílástól 10 centire van. Nem folyik csak szivárog de tiszta víz a hamutálcán a hamu reggelre. Kb annyira szivárog hogyha letörlöm egy papírtörlővel, a keletkezett új vízcsepp kb 10 centit tesz meg (elfolyva, lefelé) 1 perc alatt.
Nyitott rendszerem van, kb 0.7 bar nyomás ha van a kazánon.
Tudnátok segíteni hogy hegesztés nélkül hogyan javítható? Vettem 1000 fokos fekete Mester kazán/kandallópasztát, azzal bekentem de mivel folyamatosan szivárog picit, a nedvesség miatt a pasztán átjut mielőtt az megkötne (kötésidő 24h) (leengedni nem lehet hiszen akkor mindent légteleníteni kellene)
Van valami "gagyi" megoldás mielőtt azt mondjuk nagy a baj?
Mert lefojtják a kazánt. Ha nincs levegő, persze hogy lassabban eg el. Jön s katrany, mert gondolom vizes is a fa, vastag is. A vékony, nagy hasított felületű szárad ki a leggyorsabban.
Az a jó, ha egyenletesen ég a tűz, nem csak ,,buzolog".
Nagyon visszahul a víz? Ki 65, vissza 30, az nem buli...
Nem lobog, dübörög? Ha nagy hangja van, akkor megy ki a meleg az égbe. Nehéz eltalálni, egyszer sokat raksz rá, egyszer meg keveset, és lehet hogy mindkétszer ugyan annyi kg-ot.
Amúgy tök rendesek vagytok uraim (remélem hölgyek itt nem járnak, ha mégis, kiskezitcsókolom) hogy kapásból ennyien törődtetek egy először látott nick name és egyben egy új kazán béna tulajdonosával... Köszönöm!
Fals levegőt remélem nem, már ha tisztességesen megvan minden hegesztve a kazántesten a lemez alatt. Tisztítónyíláson nem tudom, mit értesz, a sárkányon három ajtó van, mind a hármat ki kell nyitni, ha tisztítom... A felsőben vízteres "lemezek" érhetőek el, meg a kéménycsonk, a középsőbe megy a fa, alján vízteres "rudakkal, azt is ki kell nyitni tisztításkor, ezen az ajtón van egy kukucskáló, illetve szekunder levegő szabályzó, illetve alul a primer szabályzó, illetve a hamutálca, azt is takarítani kell. Az ajtók zárására ügyelek, fals levegőről nem tudok... Bár önmagában az ideális primer nyílás, illetve szekunder nyílás ideális nagysága, illetve ezek aránya is elég "fals" számomra, már olyan értelemben hogy ha bármelyik jobban nyitva van a kelleténél, akkor az bizonyos értelemben lehet "fals levegő"... :)
40 felett fog elindulni, mert fent hidegebb.
Minél.nagyobb, annál jobb. 60 fok alatt kicsapodik a katrany. A visszatérő legyen kb. min. 65. Nagyon lehul a víz mikor elindul.a szivattyú?
Én 65ön inditom, ekkor kb. 72 fok a kazan homeroje szerint a víz. 95 fokon kb lezar a huzatszabályzó. Füsthő meg.ahogy.sikerül, van hogy pont jól ég a tűz órákig.
Azt már tapasztaltam hogy a kisebb fa ideálisabbnak tűnik, hamarabb emeli a hőmérsékletet, könnyebben begyullad. Viszont néhány idősebb, fával fűtő rokon meg úgy fűt elmondása szerint (ami lehet, hogy legenda), hogy 2-3 óránként rárak a parázsra 2-3 db 40-45 cm-es combnyi vastagságú, nem is hasított rönköt a parázsra, oszt elvan. Az a kandalló hasáb30-35 cm hosszú, nagyjából csukló, alsó lábszár vastagságú, hasított fát jelent (akác, ill. némi bükk) Én meg 20 percenként, fél óránként szaladgálok le ezeket rápakolni, parázs sokszor már így is alig van, aztán ha leáll a tűz, még ezekből a "hatalmas méretű rönkökből" is maradnak öklömnyi darabok elszenesedve a kazánban... Eszi a fát így is, fogpiszkálót meg nem igazán szívesen gyártanék. Lehet, hogy tényleg az elmenő-visszatérő víz hőmérsékletével, visszahűtéssel, vagy ilyesmivel van a baj. Nem értem...
Na, ilyen TSV szelep valóban nincs... A szaki úgy állította be a keringető szivattyút elindító hőérzékelőt.termosztátot, ami az elmenő ágon, a szivattyú után, a kazán kilépő csonkjától kb 50 cm-re van, hogy 40 fokos vízhőmérsékletnél már elindítja a keringetést, mégpedig hármas fokozattal. (Régi grundfos, ez a max fokozat, de megy rendesen.) Gondoltam már arra is, hogy ez a termosztát 40 fokos érték nem az igazi, vagy túl magas a grundfos fokozat. Nem tudom, hogy mi az ideális elmenő-visszatérő vízhőmérséket különbség, illetve az a jó, ha ez minél nagyobb, avagy minél kisebb?
Mint kiderült, szerencsére szívóhatás van, benéztem... Nem gondolom hogy lefojtanám a tüzet, a huzatszabályzó gyári útmutatója szerint úgy kell beállítani a lán hosszát, hogy hidegen 60 fokra állítva a szelepet, a primer ajtó rése kb. 2 mm legyen. Így 80 fokra állított kívánt hőnél kb. 1-1,5 cm a rés, ha 60 fokos a víz, akkor annyira lobog a tűz, hogy kb. negyed óra alatt felmegy 75 fokra.
Neked lett igazad! A helység, ahol a kazán van, melegebb mint a kinti levegő, és a szívóhatás akkora, hogy szabályosan úgy érezni, mintha fújna... Szerencsére tényleg benéztem, a gyufalángot próbáltam de egyből elaludt, azt gondoltam elfújja a kifelé áramló levegő... Egy erősebb öngyújtó alap 5 cm-es lángját elnyújtja, és kb. 10 centis "szúrólángot" csinál, szerencsére befelé, tehát a huzat tök jó lehet. Pedig már totál lehűlt a kályha. Tényleg, a hideg, vagy a meleg kazán-füstcső- kémény kombónak kell erősebb huzattal bírnia?
Másik. Hőmérséklet szerint képes nyitni-zárni. Nem elég ekkora erő egy kb. ugyan akkora tengely mozgatasara? Hogy működik a kazánhuzatszabályzó? Tudja, hogy egy ponton le kell zárni. Miért nem lehet ezt a füstgáznál alkalmazni?
A segítségeteket szeretném kérni, és előre kérem, ne nevessetek a felvetéseimen, kezdő kazános vagyok, tanácsot kérnék, nem iróniát... :) És előre is köszönöm annak a türelmét, aki elolvassa - kissé hosszú lesz, de az információ segítség lehet.
Szóval 4 év kamino kandallózás után úgy gondoltam, időszerű a fa központi fűtésre való áttérés. (Korábban apósomnak Totya volt, majd C-24 gázkazán) A döntés egy sárkány 20KW-os kazánra esett, (90-100 m2-es a kecó) beszerelték, nyitott rendszer tágulási tartállyal a padláson, üzemeltetése szivattyús (Legnagyobb fokozaton üzemel.), de van lehetőség gravitációs üzemeltetésre is, A kiegyenlítő tartály egyben "biztonsági funkcióval" is bővített, hiszen áramkimaradás esetén egy bizonyos ideig képes a kazán hűtésére, hiszen a rendszer elmenő, és visszatérő ágára is rá van kötve, vagyis ilyen:
A kémény régi építésű, de jó állapotban van, nagyjából 8-9 méter magas, kb. 80*80-as külső falmérettel, nagyjából 20*20-as kocka kürtővel. A füstcső 16-os (cm-ben minden)
A gond a beüzemelést követő 5-6. napon jelentkezett, iszonyatos mértékű kátrányosodással, kandallóban használatos méretű hasított fával, ennek ellenére gyakori fadarab maradványokkal leégés után, hamunak semmiképp nem nevezném. A kazánt úgy 65 fokon szándékoztam üzemeltetni ezt kb. 75 fokra állított primer ajtót szabályozó szeleppel értem el. Ette a fát, mint a nyavalya. (Felső begyújtás, fát rakni tudok.) Kátrányosodás után fórumos rákeresések, többek között itt, nosza, elő a 3 éves fával (aranytartalékként funkcionál) begyújtás azzal illetve nagyobb célhőmérséklet. A különbség annyi volt, hogy 80 fokos szelepállítással 75 fokos vizet csinált, viszont a három éves fa leégése utáni tisztításkor a 30-35 centi hosszú hasított tűzifa ellenére öklömnyi elszenesedett darabok maradtak a kazánban. (A primer levegő nyílás - "kukucskáló" mindig 20%-ra lett állítva a primer szívófelületéhez képest.) Kutatás tovább, talán nincs elég huzat: kéményszellőzés-ellenőrzés. (Némi füst rárakáskor jött vissza az ajtón...) A füstsíp hossza kb. 1,2 méter - a kazán felett 30 cm, utána könyök, 1,2 méterfüstsíp a kürtőig. Nosza, kémény vizsgálat, pofára esés... a füstcső átmegy a kürtő alatt, kb. 25-30 cm-re van a vége a távolabbi falon lévő tisztítónyílástól. A füstcsőben minimális korom, kátrány nuku, a kürtőben ugyanaz. Irány a kéményseprőkhöz, jó-e ez így...? Füstsíp levágás, már csak a kürtő füstsíp felőli oldaláig ér, ahogy kell. Huzat próba a könyöktisztítónál, újságpapír begyújt, fellángol, szépen elgyorsul a füstsíp végéig, OK. van huzat... (Igaz, a kürtő, és a kék ég felé nem akart tovább szállni, a füstsíp kürtő felőli végénél szépen elizzott... ?!) Begyújtás - 3 éves fa - ujjé, öröm-bodottá' 70 fokos szelepnél 70 fokos víz, stb. Kotrásnál döbbenet: még nagyobb el nem égett szenes maradványok... És most jön a plán, a kazán 60 fokos, esti, "üzemszünet" elötti vízhőmérséklete, átmelegedett kémény, még igen meleg füstcső mellett a pofára-esés: még parázsló tűztérnél valamiért ellenőrizni akartam a primer szellőző nyitottságának állapotát, odatettem a kezem és HIDEG LEVEGŐ ÁRAMLOTT KIFELÉ... Ellenőrizem lánggal, mindennel, mert nem akartam elhinni... (Szekundert lezártam, nem onnét áramlik vissza...) Gondolom nem természetes, ott szívni illene a levegőt a tűztérbe, ha jól sejtem... A felső ajtót kinyitva ugyanakkor szállt a kémény felé is szépen néhány hamuszemcse... A primer nyílást nagyobbra tárva jobban felizzott a parázs, de ha visszaengedtem, kb. 0,8-1 cm-es nyílás mellett újra elkezdett jönni kifelé a hideg levegő... Mi a bánatos nyavalya ez? Gondolom ellentmond minden fizikai törvénynek, és ezért nem ég el a fa rendesen, valamint a kátrányosodáshoz is köze lehet... (Vagy létezik, hogy hidegen jól üzemel a kémény - van huzat kifelé - melegen meg meghülyül?) Ha van bármilyen ötlet, kérlek osszátok meg velem! Nagyon köszönöm!
na jó:) a semmitől több, de vajon gravitációsan egyáltalán jelentős ez, vagy legenda... mert nekem azt mondta a szerelő, hogy a lengőn keresztül (faelgázban raktam képet) át tud menni a víz, nem forr meg a kazán.
érdekes, mert egymás mellett vannak... szerintem maximum elnyel valami kis meleget
"Felvetődött bennem egy ötlet. Kazánhuzatszabályzó, esbe szelep, mind működnek áram nélkül. Miért nincs egy olyan kütyü, ami víz helyett füstgázt képes mérni, és tudná mozgatni a pillangó szelepet? Nem kéne szórakozni a színuszos cuccokkal."
" Miért nincs egy olyan kütyü, ami víz helyett füstgázt képes mérni, és tudná mozgatni a pillangó szelepet? Nem kéne szórakozni a színuszos cuccokkal."Má bocs,de ezt megint jobb lenne átgondolnod !!!:)))
Hagyományosan fűteni nem macerás, hanem pofonegyszerű. Ha szeretnél egy kicsit spórolni, és nem 450°C-okat eregetni a varjaknak, akkor az már tényleg macera.
Felvetődött bennem egy ötlet. Kazánhuzatszabályzó, esbe szelep, mind működnek áram nélkül. Miért nincs egy olyan kütyü, ami víz helyett füstgázt képes mérni, és tudná mozgatni a pillangó szelepet? Nem kéne szórakozni a színuszos cuccokkal.
hűtésre egyébként nekem is túl sok az 5kW-os klíma a 80m2-re, rendszeresen kikapcsolt, de nálam a hűtés üzem csak másodlagos extra, a fűtés az elsődleges, ahhoz pedig jó ez a méret, fűtéskor alig-alig kapcsol ki.
ha sokat kapcsol ki a klímád, akkor túl nagy a teljesítménye a hűtési/fűtési igényre, az inverteresben az lenne a lényeg, hgy ne kikapcsoljon, hanem moduláljon.
a hőszivattyús fűtésnél meg azért jobb, ha sokat megy, de 35 helyett 25 fokos vizet keringet, mert akkor 10 fokkal kisebb a dT, így jelentősen javul a hatásfoka, tehát olcsóbban fűt.
Nekem egy 6 tagos KCSM kazánom van,ehhez kellene .Kb 1-1.2 m van a kazán és a kémény bemenete között,ráadásul úgy hogy olyan 45Fokban emelkedik a füstcső majd jobbra 90 fokban megy a falba,kb 40 cm t, ami elég nagy súly is bár a samott téglától kezdve már mindennel bejlagoltam,flexibilis csemperagsztót is használtam stbmégis minden évben kilazul és hallani hogy falsot szív mellette.
Ok. de minek oda az a drága stucni. Igaz van olyan amibe kétféle átmérőt is lehet dugni, de majd 3 eft-ot kérnek érte, én meg majd ingyen megoldom. No kell egy horganyzott vagy bármely vékony acéllemez, leszabod, annyit hogy az átfedésre legyen legalább 30 mm , rátekered a leendő , bedudandó kályha/kazán füstcsőre, közte egy kemény karton, bejelölöd, lemezcsavarral összekötöd, majz az igért 'technológia' szerint beépíted..
padlófűtésnél hőszivattyúval úgy tud menni egész nap, hogy csökkenti az előremenő hőmérsékletet.
azaz induláskor lehet, hogy felfűtőd 35 fokra a sok betont, de utána nem az fog történni, hogy megy bele a 40 fokos víz egy ideig, majd nem megy, aztán ha lehűlt kicsit újra elindul, hanem a hőntartáshoz fokozatosan csökkenni tud az előremenő hőmérséklet, akár a szoba kívánt 22 fokos hőmérsékletééig is.
Ideális esetben lehet, hogy 25 fokos vízzel fűtöd a padlót, de azt 24 órán keresztül, mivel kisebb lesz a hőszivattyú hőlépcsője, javul a hatásfok, csökken a bevitt energia.
Az inverteresnél viszont minimum és maximum között változik a kompresszor teljesítménye.
Persze megesik, hogy már a 300W-os bemeneti teljesítmény is sok, ilyenkor leáll, de ez nem jó, mert innentől egy pici on-off klímaként működik. Ilyen üzemállapot akkor következik be, ha túlméretezett a készülék, nálam ősszel bekapcsoláskor volt ilyen, és akkor is előfordul, amikor nagyon tiszta az idő és úgy tűz be a nap nappaliba, hogy túlmelegszik a szoba. Ha jól van méretezve, akkor nonstop működik, csak leszabályozva.
A modern fűtési rendszerek éppen akkor tudnak hatékonyan működni, ha növeled az üzemidőt és csökkented az előremenő hőmérsékeltet.
Mivel a vegyes kazán erre alkalmatlan, puffertartályt építesz a rendszerbe.
A pufferből pedig annyi és olyan meleg vizet veszel ki, amilyenre szükség van.
Na a kondenzációs kazán és a hőszivattyú ugyanezt nyújtja neked, csak puffer nélkül.
Ettől lesz jó a hatásfoka, nem attól, hogy felfűti a házat 30 fokra, majd 1 napig be sem kapcsol.
Sziasztok.Lenne 1 kérdésem.A vegyestüzelésű kazánomból a falba csatlakozó füstcső körül milyen anyaggal érdemes(lehet ) ki kenni ami ,bírja a meleget és a folyamatos hőtágulásokat?Valami zsákos anyagra gondolok.Vagy valami más kell?
Na most a klíma nem megy a nap 24 órájában, csak az elpárologtató ventilátora forgatja a levegőt. De maga a kompresszor simán megáll, ha a levegő elérte a beállított hőmérsékletet.
A klíma attól, hogy a levegőt melegíti, nem hatékony, ugyanis a levegőnek borzasztó alacsony a fajhője, ezáltal sokkal többet kell mennie egy levegős fűtőberendezésnek, mint egy más hőtartó fűtésnek.
Jelen esetben padlófűtésről beszélünk, ezáltal nem kell a víz víz hőszivattyúnak egész nap mennie, mivel itt van egy hatalmas hőtartó közeg. Őszi felfűtés után szintentartásról beszélünk.
Gyakorlatilag nálam a légfűtés a legeleslegutolsó fűtési mód ami szóba jöhetne.
De természetesen a padlófűtés a király, így abból nem engedek.
sajnos az általad írt hurok a kútba módszerről nem nagyon találok tapasztalatokat, mindenhol csak a talajkollektorról vagy a nyitott rendszerről írnak.
Igen, 8 fok ősszel, ami tavaszra lehűl akár nulla alá is, persze minél több a kút, annál kevésbé, de annál nagyobb a telepítési ktsg.
+ a szivattyú fogyasztása, karbantartása, cseréje
+ a kutak fúrása, becsövezése
+ rosszabb hatásfok, amikor kint a levegő 15-18 fokos (pl. tavaly dec. 24-én tavaszi meleg volt)
Most nem gugliztam rá, de úgy emlékszem valahol plusz 4-7 fok között van Mo.n a téli átlaghőmérsékelt, ami alig alacsonyabb, mint a kútból nyert 0-10 fok, mert ez akkor sem lesz melegebb, amikor kisüt a nap.
Itt viszont a hőcsere miatt aligha fogsz 12 fokos ugyanolyan meleg közeget felhozni, inkább 8 fok körül lesz itt a primer oldal, ami a tél végére akár még csökken is...
A klíma is megy a nap 24 órájában, csak éppen az inverter leszabályoz minimális teljesítményre, ezek már nem on-off klímák. Nekem 300 W az alja, a kisebbek akár 150-200W-on is tudnak működni.
A hőszivattyú (de akár már a kondenzációs kazán is) akkor működik jó hatásfokkal, ha minél alacsonyabb a fűtési levegő.
Namost, ha alacsony az előremenő, akkor hosszabb ideig kell cirkuláltatni a radiátorban/padlóban.
Fatüzelés vagy hagyományos gázkazán esetén min. 60 fokos az előremenő, kondenzációs kazánnál vagy hőszivattyúnál meg annál jobbak a költségek, minél lentebb viszed, akár 35 fokos vízzel is fűthetsz, ha padlófűtésed van, így a kondenz.kazán/hőszivattyú jó hatásfokkal, de akár napi 24 órát fog üzemelni.
A klíma attól hatékony, hogy közvetlenül a levegőt fűti, nekem az esetek többségében 300W-on megy, ha kint hűl az idő, akkro növeli a teljesítményt.
Mostanság 0 fok körüli kinti hőmérsékletnél 300-1000W között mozog a felvett teljesítménye, ha ki volt kapcsolva és lehűlt pár fokot a ház, akkor pörög fel bekapcsoláskor egy időre a maximumra, ami 2,4kW.
Namost, ha 300W-al befűti a 80m2-es lakást, ahhoz képest még a keringető szivattyúd 30W-os teljesítménye is jelentős megtakarítás, szóval már csak azzal spórol a klíma 10% energiát, hogy a levegőt fűti, nem kell keringető szivattyú.
És a 30W már nem is egy pazarló keringető szerintem...
Azért érdekes, hogy nálad a klímával való fűtés minimális költség, másnál meg kiszámolod, hogy megy a nap 24 órájában.
Miért is menne napi 24 órát?
Geotermikus fűtést úgy számolják, hogy 1 kw energiából 250watt a befektetett.
Tehát a te elméleted szerint ha 24KW a felvett energia akkor a megtermelt az 96Kw.
Neked elég 8-15Kwh másnak meg menjen 96, mert nem olyan van, mint neked.
Főleg enyhe időben.
Azt a tényt is elfelejted, hogy a víz víz hőszivattyú sokkal olcsóbb mint a víz levegő hőszivattyú, és máris nem 1 milla az árkülönbség, csak fél milla.
Nem is értem, hogy a víz víz hőszivattyú miért nincs betiltva, mikor a levegő víz sokkal jobb.
ez tény, de én pl. nem szívesen túrnám fel az egész kertem egy talajszondáért, és van akinek nincs is elég nagy kertje ehhez. nála vagy levegős, vagy mélykutas víz-víz jöhet szóba. én abszolút a levegős pártján állok, monoblokknál gyakorlatilag nincs telepítési költség, le kell tenni a ház mellé, rákötni a fűtővizet és adni neki áramot.
- felesleges 100 méteres kutat fúrni, olcsóbb a 2 méteres talajszonda
- még kisebb lesz az előny a levegő-víz megoldáshoz képest.
mivel gazdaságosság (költség) alapon hasonlítjuk a levegő-víz és a víz-víz rendszert, nagykunsági szerint a szakirodalom szerint a víz-víz sokkal olcsóbban üzemel, és hiphop behozza a min. 1 M Ft-os felárát, én meg tapasztalatból írok.
ugyan nekem klímám van, nem levegő-víz hőszivattyúm, de vannak mérési adataim:
A házam 80m2-es földszintjét a klíma jellemzően napi 8-15kWh teljesítménnyel fűti fel.
Kemény hidegben nekem a gáz fűt, de tavaly januárban direkt teszteltem -10-es éjszakákban is.
Most elővettem a kis táblázatom, a legdurvább adatok 25-27kWh/nap körül szórnak.
Ha át lenne alakítva levegő-vízre, nyilván romlana valamit a hatásfok, de kétlem, hogy duplázódna a fogyasztás, remélem néhány év múlva ezt is mért adatokkal alá tudom támasztani.
Ezzel szemben víz-víz rendszer esetén csak a kút szivattyúzására kellene minimum 1000W-os szivattyú, aminek a napi fogyasztása kapásból 24kWh lenne.
Tehát a hőszivattyút még be sem kapcsoltuk, csak tizenpár fokos primer oldalunk van, máris elfogyasztottunk 2-3x annyi áramot átmeneti időszakban mint a levegős rendszerrel, és -10-ben is felhasználtuk ugyanazt az energiát.
Azt nem vonom kétségbe, hogy lényegesen gazdaságosabban üzemel a víz-víz hőszivattyú, a probléma ott keletkezik, hogy a vizet fel is kell hozni, így hatalmas mínuszból indul.
Nyilván van olyan hideg, amikor már Magyarországon is gazdaságosabb a víz-víz rendszer szivattyúval együtt is, de a fűtési szezon jelentős része nem ilyen. Lassan eltelik az idei szezon fele, de még alig voltak 0 fok alatti éjszakák, nappal meg talán sosem fagyott.
Nálam idén még csak pár napot működött a gázkazán, a klíma idei legnagyobb napi fogyasztása 15kWh volt, de jellemzően 8-12 között szór.
Ha tehát víz-víz rendszerem lenne, október-novemberben csak a szivattyú legalább 2x annyit fogyasztott volna, mint a klíma, és még erre jönne a hőszivattyú fogyasztása.
Ja igen, ezek szerint van aki úgy születik, hogy mindenhez ért :D honnét döntöd el, hogy pl. itt a fórumon ki ért hozzá és ki nem? Főleg ha kétes kérdésről van szó. Sőt, hovatobább, honnét tudom, hogy melyik gyártó hazudik, és melyik a jobb? Szakik mindig kellenek a logikai láncba, a kérdés csak az, hogy mennyire bsznak át.
Minél több helyen megkérdezel valamit, annál valószínűbb, hogy átlagban jó válasz érkezik. Magyarán inkább fizesd meg azt, aki jókat mondd a többség szerint. Most akkor a tyúk vagy a tojás volt előbb?
Vagy fejleszthetném helyette a kazánpucoló képességem, Nagykunságitól még messze vagyok, nem öt perc, hanem fél óra szöszmötölés, mert én kézműves tüzet rakok :D
Felmenni gyújtósért, víztáskákról ha csak lazán összehúzod, akkor is ott egy fél marék, hamu gyorsan megvan, utána fát pakolni, hasogatni fogpiszkálóra, stb :D amíg begyullad pár vödörrel bekészíteni, hogy később csak rá kelljen dobni, közben bef.sni amikor a kutya ledobja a lépcsőn, egyenest a vasajtónak a kézilabdát :D :D elmegy ám az idő. Ha meg sokat teszel rá, kevesebb gyújtóssal, imádkozhatsz is, hogy egyáltalán begyulladjon rendesen.
De ma is sikerült tökéletesíteni, gyorsan felfűtöm a házat 20°C környékére, aztán megvárom amíg nem ég olyan vadul, és lehúzom a szivattyút egyes fokozatra (hármasról). Nem azt mondom hogy annyira tovább égeti a fát, de kicsit komfortosabb.
Figyelj, úgy állt oda, hogy akkor jó főnök, majd eldöntjük mivel fűtünk. Ezzel most már kínai :D
Ne tűnjön kínainak. Azért a kínai meg a professzor elég messze van egymástól. Nem az a dolga, hogy kioktassa a szakikat, mit hogy kell szakszerűen csinálni. Lépjen rá a kivitelező tökeire, hogy most akkor végezze már normálisan a dolgát, és mondja meg milyen fűtés mibe kerülne, ha erre nem képes, fizessen meg olyant aki ért hozzá. Persze ha eleve úgy állapodtak meg, hogy a kivitelezőnek nem dolga a gépészet, az más tészta. Ha hónapok/évek múlva ráér költözni, akkor lehet az olcsóbb megoldást választani.
Arra kíváncsi is lehetsz, mert lottóötös nélkül én biztos nem építtetek házat :D ha meg mégis, akkor tuti jó lesz, vagy pedig leszrom a futkosást, mert örülök hogy új házra futotta :D
Ha pénzed van, mindent megtehetsz. Írathatsz anyagkiírást, fizethetsz a szakinak áfát, írhatsz szerződést is - mindenről lehet szerződést írni -.
Nehéz úgy felügyelni, ha nem értesz hozzá. Én pl. tökéletesen megbíznék pl. Kömkel-ben, mert látszik hogy ért hozzá, és csak a lehető legjobbat fogadja el. Persze, szedtem magamra annyit, hogy sok rész felügyeletét magamra vállalnám, mint Te. De még úgy is lenne pár sarkalatos pont, pl. milyen ablakot válasszak? Átnyálazni a netet, melyik jó melyik nem, lekérni egy rakat árajánlatot, nem biztos hogy lenne rá elég időm. Vagy építkeznék 4 évig :D vaagy, túlórázom, és keresek az utánafutkosás helyett egy valag pénzt :D
A fűtést pl. teljes mértékben a szakira bíztam, mert ért hozzá. Működik, jelenleg jobbat nem tudok kihozni belőle, viszonylag jó idő volt, elég volt 43kg fa délutántól - gyújtós, hulladékfa, mindennel ,,állecuzammen'' , ebből kb. 30kg-ért kellett fizetnem :D -.
A felelős élete végégig felel a munkájáért, és nem biztos, hogy a kivitelező a felelős! Tehát ha a fejedre dől a ház, megvan kihez kell fordulnod.
Az a TE hibád, ha odaadtad neki a lóvét a félkész munkáért.
Fel lehet kérni egy ember felügyelni, behozza az árát. Ha megspóroltad, az megint csak a TE sarad. Ez az ember figyelni fog, hogy a megfelelő anyagok legyenek beépítve, a megfelelő módon. Ha kell, visszabontatja a szakikkal amit csináltak. Meg ugye az megint nem létezik, hogy szaki elkér x százezer forintot, te meg kifizeted neki, holott eltér a tervtől. A terv azért van, mert valaki, aki jobban ért hozzá mint a kőműves, kiszámolta, hogy annak úgy kell lenni és pont. Ha nem úgy van, bontsa vissza, saját költségen javítsa ki, vagy pedig nem fizetsz, és mehet ahová akar. Tudod, a vicc itt fordítva is elsülhet; ,,Kérem vissza a pénzem. Akkor adja vissza az áfás számlát. Nem is adott áfás számlát...''
Nem a TE dolgod résen lenni, mert te nem vagy kőműves, villanyszerelő, gépészmérnök, építész, tervező, kivitelező, különböző építőanyagot gyártó cégek belső embere, stb.
Tipikus példa az ,,elszámolta'' vagy a ,,ilyen anyagot kaptunk a boltban''. Ilyen nincs. Előre írja le miből mennyi kell, milyen áron. Vegye meg az oda való anyagot, ha nem tudja, dolgozzon addig máshol, aztán vagy később megcsináltatod vele, vagy keresel mást. Monyákolni én is tudok, ha házat építtetek, akkor az ne hasonílítson a tervre, hanem legyen ugyan olyan. Csak rendesen elő kell készíteni, megkeresni a megfelelő embereket. Vagy ha most akarsz jó munkát, meg kell fizetned.
Az meg ugye alap dolog, hogy rokont, havert csak ésszel hívunk, vagy ha nem gond, ha netán besértődik :D
Kömkel ezt jobban tudja, kérdezd meg őt az építkezés-felújítás című témában.
Kapocska. Rosszul írtam, vagy rosszul olvastad. Nem itt kell neki árakat meg műszaki leírásokat keresgélnie. Nem itt kell neki megkeresni, hogy pl. milyen magas és mekkora átmérőjű kéményre lesz szüksége. Ezt meg kell hogy tervezze az építész (kiadja másnak), van rá külön manyus. Akik kiszámolják, megtervezik, azoknak ez a szakmája. Ha házat építettetek, akkor kikérem a ,,papíros'' emberkéket, melyik fűtési rendszernek mennyi az anyagköltsége, szerelési díja, papírmunkája, ellenőrzési díja, bekötési költsége, stb. Ezzel együtt ők konkrétan megmondják, hogy mire van szükségem, pl. kell egy 25kw-os kazán 160as 8 méter magas kéménnyel. És pont. Utána nekem már csak annyi a dolgom, hogy ide jövök, és megkérdezlek titeket, hogy az a nyolc méter magas, 160as kémény arra a 25kw-os kazánra, szerelt legyen, tégla, vagy ,,legós'', vagy létezik-e más megoldás? Már ha a ,,papíros'' emberke nem mondta el nekem ezeket a dolgokat, hanem csak közölte velem a méreteket, aztán olyat építek amilyet akarok.
Mégis hogy a rákba várod el bárkitől, aki lehet még kéményt sem látott, hogy döntse el, milyet akar, és pontosan mekkorát? És ez még csak egy kémény, nem is azt várod el tőle, hogy döntse el egymaga, hogy vegyes, gáz, hőszivattyú vagy más legyen a rendszer. Visszatérve Nagykunságira. Itt jön az ürge, kezébe veszi a Zalai Hírlapot, keresgél, kéményépítés címszóra. Kihívja akiket talál, ők kijönnek, egy-két konkrét típussal foglalkoznak, a többit lehet nem is ismerik, lehet olcsósítanak is, meg lehet papírt sem adnak róla, aztán át vagy bszva (ha jó számot hívsz akkor nem :D ), lehet reklamálni a fórumon. Vagy kifizetsz 10 ezer forintot, megtervezi egy hozzáértő a kéményt, netán pro és kontra megmondja mik vannak, mennyiért csinálják azokat kb., te meg mehetsz konkrét adatokkal keresgélni, ki mennyiért csinálja, netán arra is figyelhetsz, hogy miből.
Persze, tanulópénz. Én sem aludtam napokig, átnéztem mik vannak, de kvára nem volt értelme, mert nem tudtam mekkorát kell keressek... annyi hasznom van belőle, hogy aki ITT kérdez, annak meg tudom mondani, mi a menete, mit csináljon és mit ne, na meg hogy nem kell professzorrá képeznie magát, mert kvára nincs értelme, és soha a bdüs életben nem fogja másra használni azt a megszerzett tudást, csak hogy leírja a fórumon másnak, hogy ,,bzmeg ez nem így megy, nem a te dolgod, ha/mert nem értesz hozzá, 10e ft és kapsz konkrét számokat, amikkel működni fog a kémény.'' Lásd Kornél, szerinted elő tud venni egy papírt, amivel visszahívhatja a szakikat, akik az alacsony kéményét csinálták? És mi van akkor, ha a kémény alapból jó lett volna, csak Kornélék úgy döntöttek, hogy legyen másfél méterrel magasabb a padlástér? Mert ilyen is van, akkor látod amikor kifizeted neki a pénzt, aztán mit érdekli ha nem is úgy van a papíron.
Térjünk ki az általatok nagyon szeretett ,,ha túlóráztam volna'' dumára :D ha túlóráztam volna, kb. 40-60 ezer Ft-ot kerestem volna ahelyett, hogy örlöm az idegrendszerem a neten a sokismeretlenes egyenlet láttán. Másik oldal, ,,vesztettem'' volna 10 ezer Ft-ot, amennyiért kiszámolják, szerintem programba bepötyögve kb. 4 perc lehet... Tudod mindenre van program, csak nem mindenki férhet hozzá a programhoz ;) :D most hogy én a végén találtam rá arra, hogy ezt nem a kéményseprő állapítja meg hasracsapva, az rohadt nagy pech... mondjuk ez sem igaz, mert hasracsaptak, sutba dobták a több oldalas számítást, mondván, 8,5 méter 160as nem elég, legyen 200-as... hozzáteszem, nem bántam meg, csak anyagilag ütött meg kissé. De ha úgy vesszük, ha akkor nem üt meg anyagilag, akkor nem kapok meg mást jóval olcsóbban, szóval összességében jól jöttem ki belőle :D
Nem vagyok építész, de szerintem egy házat ha megterveznek, akkor berajzolják a gépészetet is, és ha ettől eltérsz, akkor tervmódosítás, újra engedélyeztetés, meg ki tudja még mi.
Az úgy nem működik, hogy fogok és építek egy házat.
Keress egy épületgépészt, építészt, stb.-t, hogy számolja ki, mekkora lesz a ház hőigénye, és ehhez milyen rendszer mekkora beruházással valósítható meg. Neked, mint hozzá nem értőnek, nem dolgod konkrét megoldásokat fórumokon kérdezni. Te csak végigjárod a terepet, hívsz pár szakit, kérsz pár árajánlatot. Ha új házat építesz, lennie kell egy felelősnek, az ő dolga kinyalni a s@gged, és minden kérdésedre válaszolni. Ha nem így tesz, elzavarod. Fogadsz egy műszaki ellenőrt - vagy hogy hívják -, adsz a kezébe egy jó nagy szeneslapátot meg a terveket, aztán ha valamelyik szaki eltér a tervtől, mert ,,úgyszoktukazt'', akkor jól fejbevágja.
Nem egészen értem a dolgot, van egy ház, állnak a falak, aztán majd kivágjuk ahol a kémény meg a szellőzők lesznek, vagy mi?
Valószínű jól hőszigetelt lesz a háza ,de ez a három szint eltolva ,gondolom minden szintre klima+a kültéri egységek amit ha nagyon diszkrét helyre is raknak nem túl szép,viszont tiszta és kényelmes.Eddig az elképzelése vegyes+pufi volt,arra írtam valamit,aminél biztos van jobb megoldás.
"De mi van ha nincs senki otthon?" - akkor lehet 1-2 fokkal hidegebb.
egyébként nem lesz túl hideg akkor sem, mert legtöbb helyen akkor is megy a hűtőszekrény, a wifi router, miegymás, ami mind mind hulladékhőt termel, bár ez egy normál házban elenyésző, de egy passzív ház hőszigetelésénél már jelentős.
"Az épület fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több mint 120 kWh/(m2év) és légtömörsége legfeljebb 0,6 1/h."
-15 foknál nem 1 a cop érték, még az én átlagtól alig jobb klímám is ha jól emlékszem 1,87 COP-al fűt -15 fokon, alatta viszont letilt.
de vannak az enyémtől sokkal jobbak is persze.
én nem forgalmazok sem klímát, sem napelemet, így nekem nem érdekem, hogy téged vagy bárkit rábeszéljek, csak a véleményem mondom el.
a szaldónak előbb-utóbb be fog inteni az állam, mert ha túl sok lesz a napelem, akkor már nem kell majd ekkora támogatás hozzá.
a gond ezzel, hogy nem tudjuk, hogy ez 1, 5, 10 vagy 20 év múlva történik meg :S
én abban bízom, hogy mire nem lesz szaldó, addigra elérhető áron lesz akku.
valamint, ha hőszivattyúval fűtök, akkor nem olyan nagy bukta, ha nem lesz szaldó, mert a nyári áramot 15Ft-on eladva nem 38-ért kell visszavennem télen, mert a hőszivattyú mehet H tarifával, ami csak 22 Ft.
Így nekem csak 7Ft-ba kerülne a túltermelés szaldó nélkül is.
Ha nem lesz szaldó, azok lesznek nagyon nagy bajban, akiket a forgalmazók rábeszéltek norvég fűtőpanelre, infrapanelre, ionkazánra, villanykazánra.
Nekik ugyanis eleve 3x akkora napelem kapacitás kell a fogyasztás nullázásához, mintha hőszivattyú lenne.
Tehát nekik nyáron hatalmas túltermelésük télen meg hatalmas áramigényük lesz.
Ezt tovább rontja, hogy ezek nem mehetnek H tarifával, esetleg éjszakai árammal, de azzal meg az a gond, hogy ezek nem hőtárolós fűtési módok, így ha csak éjjel működik, akkor éjszaka 25 fokra kell fűteni a házat, hogy másnap estig kitartson. Szóval nekik a 15 Ft-ért nyáron eladott áramot szaldó nélkül télen 38-ért kell visszavenni... Azaz durván drágább lesz a fűtésük, mintha gázzal, fával vagy hőszivattyúval fűtenének napelem nélkül, pedig ehhez csomó pénzt beruháztak napelembe...
amit nem kell fűteni, az az AE (alcsony energiás) ház.
A passzív ház minősítés annak jár, amiben nem kell fűteni, mert elég a bent lakó személyek és eszközök által leadott hulladékhő, esetleg a szellőztetéskor bevezetett levegőt kell kicsit melegíteni.
először is az ismerősöd nem passzív házat, mert a attól lenne passzív, ha nem kellene fűteni.
ha a befektetett villamos energiát ingyen beszerzed napelemből, akkor miért gondolkodsz bármilyen hőszivattyúban?
akkor vegyél villanykazánt. igaz az 3x annyit fog fogyasztani, de úgyis ingyen áramból... 0x3 még mindig 0 marad.
vagy mégsem mindegy, hogy 5-10 vagy 15 kWp napelemet kell telepíteni? félmillió/kWp áron? ;)
A másik gond akkor lesz, ha esetleg beint az állam a szaldós elszámolásnak.
Onnantól a nyári túltermelést átveszik 15 Ft-ért, télre meg vehetsz rengeteg áramot jó drágán, így itt ismét nem mindegy, hogy mekkora a fogyasztás.
Megeshet, az is,hogy az általad olvasott szakirodalom nem a legfrissebb készülékekkel foglalkozik, az elmúlt néhány évben sokat fejlődtek a levegős hőszivattyúk, 10 éve még nem sok -20 fokban működő inverteres klíma volt...
Szépen ki lehet keresni, hogy is változik az egyes készülék COP értéke ahogy csökken a külső hőmérséklet, és vannak leadott teljesítmények is.
Itt találsz bőven olyan adatokat, ami alátámasztja amit írtam, még -20-ban is bőven mennek 2-es COP-al a jobb levegős hőszivattyúk.
Tehát -20 fokban a 10kW hőenergiához 5kW elektromos energiát kell befektetni.
Ezzel szemben neked lesz mondjuk 12 fokos vized, így a 10kW-ot előállítja a víz-víz készülék 2-3 kW-ból, viszont mekkora szivattyú teljesítmény kell, ami felhozza neked 100 méterről a vizet??
És ez a legextrémebb, -20 fokos eset.
Neked a vizet fel kell hozni 0 fokos meg +10 fokos levegőnél is, így még akkor is menni fog az 1-2kW-os szivattyúd, amikor kint 15 fok van, nekem meg a levegős 500W felvett teljesítménnyel kifűti az egész házat.
Akkor lehet igazad, ha nyári hűtést is vizsgálsz: ott nagy előnnyel indul a vizes, mert gyakorlatilag mehetne direktbe a tizenpár fokos víz a hőcserélőbe, nem is kellene hőszivattyú.
én viszont nyárra a hűtés helyett a hőszigetelésben és árnyékolásban hiszek, így nekem a fűtés nagyságrendekkel többet számít.
most elég gyér a házam hőszigetelése, mégis max 2 hetet ment nyáron a klíma, többre nem volt szükség.
Télen viszont fél évig kell fűteni, így nálam a fűtés számít, abban meg nem sokat hozna a víz-víz rendszer, ellenben a bekerülési költsége minimum duplája lenne a levegő-víznek, de inkább több.
"A másik fele meg megjön a hatásfokon." ebben azért ne legyél olyan biztos.
100 méterről magától nem jön fel a víz, elég izmos szivattyú kell.
Lehet, hogy a levegő-víz 0 fok alatt már rosszabb hatásfokkal fűt, így nem 3, hanem 5 kW elektromos energiából állít elő 10 kW fűtési energiát, a vizes meg továbbra is 3-ból, de mellé elmegy a szivattyúzásra az energia.
0 fok felett elenyésző a hatásfok különbség, így ott már a levegős a jobb, mert nem kell a vizet szivattyúzni.
10 fok felett (most december van és 10-12 fok van nappal) meg már végképp a levegős a nyerő, mert itt már alig melegebb a kút vize, mint a levegő, tehát itt bukta van a szivattyúzás miatt. Talán egyedül a sok leolvasztáson nyerő a vizes ködös mínusz néhány fokos időben.
levego-viz hoszivattyurol beszelek, amihez idealis a padlofutes. ezuttal szo sem volt legfutesrol, azaz futo klimarol.
egyebkent a mult heti hidegben atallram a klimarol gazos padlofutesre, es meglepodtwm: mindkettonknek hianyzott a kanapen a klima meleg fuvallata, hiaba vvolt jo meleg a padlo... ezt magam sem gondoltam volna, vegig hangoztattam, hogy a padlofutes komfortosabb, megis hianyzott a klima. azt hiszem a legjobb lenne a padlot csak temperalni, a levegot klimaval futeni. lehet tul keves napelemet rakattam fel, mert vegig menni fog a klima, nem csak osszel es tavasszal, ahogy terveztem???
Hű-ha ,nem is érdekelt eddig ,hogy az új házadba milyen/mekkora kéményed lesz ,pláne annak fényében,hogy nincs gáz !!!:(((A leírásodból szerencsére (ha igaz) valamilyen "szerelt kéményed"lett.Ha saválló és kb 8m magas és belső átmérője 160 mm vagy ennél magasabb és nagyobb átmérőjű akkor nyert és OK."Bölcs" döntésed lenne (a visszaolvasásokon túl) ,ha összefutnál egy épületgépész referenciákkal bíró szakival.Így" távrecsegve"nehéz lesz komplett fűtésed megoldani.Persze konzultálhatsz velünk ,hogy mi jót mondott a szaki és hogy "igazat"is. Ha biztos,hogy fa lesz az energia forrásod ,akkor 13-maska beírása sem túl korai!!!:)))))
Eddig nem fűtöttünk, újépítésű ház, egyelőre csak szerkezetkész, most készülünk berakni a nyílászárókat és burkoltatni, így aktuális a fűtés is. Az utcában gáz nincs.
Lehet rosszul írtam, xory. Nem nincs a tartályba keverőszelep. Az a lakáskörön van. Akkor elég ha a keverőszelep bemenő ágára a csőhöz rögzítem? Mert én úgy gondoltam,h a tartály felső részét mérem vele, úgy is az megy majd a szelepbe, csak így akkor nem tom majd a megkerülő vezetéket szabályozni! Ezek szerint elég ha a csőhöz rögzítenem?! Így viszonylag pontos lesz?! Nem akarok akadékoskodni, csak annyi mindent okvastam már és hát szeretném ha jó lenne. Ezért is fordultam hozzátok, mert hát valjuk be azért itt tényleg hozzá értők vannak!!! ;-)
Belimo arányos vezérlésű rugóvisszatérítéses zsalumozgató motor kell, és egy SESTOS PID vezérlő D1SCR220 kivitelű. Mivel a belimo általában 24 voltos kell még hozzá egy 24 voltos tápegység is.
Ezt legolcsóbban az ebayról tudod beszerezni, vagy néha itt a fórumon is szoktak eladásra kínálni.
Olvasgattam itt a hozzászólások között és rátaláltam "nagykunsági"úr szakértelmére az engem foglalkoztató
témában.
Van egy Immergas vegyestüzelésú kazánom,amelyre rá van szerelve egy pelletégőfej.
A kazánon gyárilag van egy füstelzáró szelep,amelyet kézzel lehet nyitni-zárni.
Már régóta agyalok azon,hogyan lehetne automatizálni ezt a szelepet úgy,hogy a pelletégő begyújtásakor nyisson és miután az égő kikapcsol a szelep bezárjon, megakadályozva a meleg kiszívását a kéményen keresztül.
Láttam itt egy fotót egy motoros szelepről,erről érdeklődnék.
Milyen alkatrészek kellenének hozzá,hol tudnám ezeket beszerezni,bekötési rajz,stb...
a netre nagyrészt listaárat tesznek ki, mert nem akarnak már ott árversenybe kezdeni és lenyomni az árakat.
az én tapasztalataim szerint a napelemeseknél még csakcsak van némi árverseny már a honlapokon is, de klíma-hőszivattyú fronton szinte mindenkinél ugyanaz az ára van a honlapon, de ha tényleg vásárolsz, hirtelen minden jóval olcsóbb lesz...
klíma és hőszivattyú árakban ne hagyatkozz a neten található listaárakra, a valódi árakkal köszönőviszonyban sincsenek. persze a félmilliós kategória nyilván nem daikin, hanem kínai, de van.
Ízelítőül az engedélyezés és költségek egy részéhez:
"Víz-víz hőszivattyúk"
"Az eljárás illetékvonzata három részből tevődik össze: az elvi vízjogi engedély 36 ezer forint, a geotermikus vízhasználaté 500 ezer forint, a vízjogi üzemeltetési engedély pedig a létesítési engedélyre megállapított díj 80 százaléka, tehát a geotermikus vízhasználattal összefüggésben 400 ezer forint. Ezen összegek mellé ki kell még fizetnünk 5000 forintnyi vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárási illetéket a helyi önkormányzat jegyzőjének."
Magas karbonát tartalmú (és még nem tudom mi) vizek vannak arrafelé. Kutas megoldás
választása előtt érdemes lenne megvizsgáltatni a vizet mert ha hőcserélő kell akkor már
nem igazán nyerő.Ha ragaszkodsz a 35m-hez akkor a meleg ágat érdemes szigetelni
a hideget nem,ha kellő mélységben vezeted,sőt érdemes lehet az árok alján 2-3
hurokkal visszavezetni.
Szerintem az alig rosszabb hatásfokú talajszonda szóba jöhet nálad mivel legalább
-20m-ig tele van a környéked talajvízzel.A víz a nagy áteresztőképességű futóhomokban és levantei homokban tározódik.
"Húsz méter mélységig gond nélkül.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) értelmében nem engedélyköteles tevékenység a természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéregrészből történő geotermikus energiahasznosítás. "
Vannak kutak felétek ahol a hőmérséklet -12.4m-en 12 fok és olyan is ami -100m-en is annyi.
Nem tudom, hol kapsz ennyiért, de a legolcsóbb levegő víz hőszivattyú is 1.2 milla, és csak 5KW-os. Igazán hidegben meg csak 4 KW-ot tud.
Persze a víz víz hőszivattyúk olcsóbbak milla körül már jót adnak, de ott meg a járulékos költségek a magasak. Igaz a legjobb hatásfokkal ezek üzemelnek.
Ha lesz hőszivattyúm, tuti víz-víz lesz.
Most már csak azt kéne eldöntenem, mit csinálok ezzel a rohadt sok száraz fával ? :))))
Elakadtam!!!:-( A kazán előremenőjéből megkerültem a puffert, hogy ne keljen először a tartályt melegítenem, hanem egyből mehessen a meleg a lakásba és csak a maradék hő kerüljön a tartályba. Valami olyasmit szeretnék amit nagykunsági is javasolt korábban! Az lenne a kérdésem, hogy a tartályba minden féle képen teszek egy keverőt a lakáskör felé (max 70 C-os víz miatt )! Az elkerülő előremenőt ha a tartály és a keverő szelep közé kötöm akkor, hogy szabályoztassam, mert a szelepem merülő hüvelyes és a tartály felső részébe tenném??? Van valami ötlet ??
Majd írj pár szót a kéményedről !Legalább 1 éves szárazfa beraktározás lehetősége adott?Ha most kell mindent csinálnod ,elgondoltatna egy Faelgázosító kazán +2m3 pufi.Olvass bele abba a topikba is(Faelgázosító kazán)." Bölcsebb"leszel ha az ezzel a témával foglalkozó rokony topikokat elkezded visszaolvasni ,hasznos lehet a tervezés/kivitelezés folyamán még laikusként is ,persze értő olvasás esetén. !!!:)))
Sziasztok, segítségre lenne szükségem...bölcsész vagyok... :)
Nagyon röviden: utcánkban gáz bevezetési lehetőség nincs, és még pár évig nem is várható, erre jelenlegi anyagi körülményeinket figyelembe véve egyetlen alternatívaként a vegyes tüzelésű kazánt tudtuk kitalálni. Szerettünk volna levegő-víz hőszivattyút, de az árak miatt egyelőre nem jöhet szóba, ezért erre az áthidaló megoldásra van szükség még két-három évig.
Oldalirányba eltolt szintű házról van szó, legalul garázs és kazánház (ezek félig földbe épültek), mellettük fél emelettel fennebb mosókonyha és dolgozószoba, majd még fél emelettel fennebb (garázs fölött) konyha és nappali, végül még féllel fennebb (mosókonyha fölött) hálószobák és fürdők).
Az épület alapterülete kb. 150 négyzetméter - a fűtendő helyiségek:
- lent: mosókonyha és dolgozószoba (50 nm - raditátor),
- fent: teljes lakószint (150 nm - padlófűtés),
+ későbbiekben tetőtér (100 nm - radiátor).
A ház külső falai 30 centis Bakonytherm téglából épültek, kívülre 20 centis polisztirol szigetelés fog kerülni, az ablakok háromrétegű Kömmerling88 típusúak.
Szeretnénk tehát egy vegyestüzelésű kazánt, használati melegvíztárolós puffertartállyal és villanybojlerrel (fűtési szezonon kívül a használati melegvízhez), csak az a kérdés, hogy a kazán milyen teljesítményű legyen, és a puffertartály mekkora...?
Ha nincs pufid,akkor Én csak max .50 c fokos Esbe Vtc szelepet tennék a rendszerembe,mert könnyen túlfűtheted a lakásodat a magas előremenővel.Ez a kazánvédő ha száraz a fád akkor már minimalizálja a kátrány gyártást, és a hatásfoknak is jót tesz, hogy nem hűti a hideg visszatérő a kazánod.
Nem vagyok valami profi a témában, még mindig tesztelem a rendszert ezért lenne néhány kérdésem.
Idén vettük a házat, ez az első telünk és kb. 1 hónapja kezdtem el a vegyes tüzelésű kazánnal fűteni (eddig inkább a gázkazán ment)
Az elején a fa sem volt megfelelő (mivel idén vettem) még vizes belül, de már szereztem száraz fát, szóval vegyesen akarom tüzelni az ideivel.
Eddig nem ment nagyon feljebb a kazán hőmérséklete 40 foknál.....mivel a keringető 35 foknál kapcsolt be. Így hamar leégett a fa is, mert ha meleget szerettem volna kellett neki a huzat, ha pedig kevesebb levegőt kapott nagyon lerakódott a korom és a házban sem volt az a tikkasztó hőség.....
Viszont úgy olvastam 60 fok lenne az ideális hőmérséklet a kazánnak a koromlerakódás miatt?
Most úgy állítottam be, hogy a huzatszabályzó 70 fokon zárjon és a keringető 55 fokon kapcsoljon be. Így 55-65 fok között van folyamatosan a kazán hőmérséklete és a fa sem ég le olyan hamar illetve érezhetően melegebb van.
Kérdésem, hogy így optimális-e a dolog a kazán szempontjából, vagy próbálkozzak mással?
Attól, hogy egy bizonyos vízhőfok elérésekor lefojtsa a tüzet, még nem lesz termosztát, csak segít elrontani a kazán hatásfokát, ezáltal segít elpocsékolni a fát.
Akkor lezárja neki az 'ótómata rendszer. Vagy elindul a tartalék szivattyú, talán az is van neki.
Joe, csak ezen akadtál ki? A pozdóriadarabokat te jobban tudod, azok nem ragasztott lapok? A zsaludeszkán is lehet ez-az, én mondjuk újra felhasználnám. Mondjuk vannak ilyen böszme szabályok az építészetben, hogy csak új anyaggal lehet dolgozni, ez nem tudom vonatkozik-e a zsaluanyagra...
Mármint amíg fel nem fűti a vizet? Adod neki a levegőt alul-felül, amíg kéri. Meg fogod hallani a tűz hangján, ha túl keveset adsz neki, el is aludhat.
Vagy kiakasztod a termosztát láncát, vagy résnyire nyitod az ajtót. Ha kiakasztod, akkor teszel be csavart vagy éket, hogy ne zárjon le teljesen. Ki kell tapasztalni.
Nekem kb. 6-7 centire van nyitva begyújtástól kezdve, utána kb. 3-4 centire, a végén meg 85-90°C-os víznél minimálisra zár. Most hogy mondod, lehet hogy kicsit sok :D kollégák, sok az kb. 10*10 cm-es lemeznél?
„Logikám azt mondja ha 25 kw energia kell akkor ugyanannyi tűzelő szükségeltetik az 50kw-os kazánban is,mint egy 25kw-os kazánban..valóban igy van-e ?”
A Watt 1 Joule / másodperc teljesítmény kiadását jelenti. A teljesítmény értékét
feltüntetik az energia felhasználó vagy energia termelő berendezéseken és jelzést ad
arról, hogy a gép milyen gyorsan használja vagy termeli az energiát.
Egy liter fűtőolaj energiatartalma kereken 10 kWh.
A.) Az első kísérleti kazánban ez az egy liter pontosan egy óra alatt fogy el:
10 kWh/ 1 h = 10 kW. Tehát ez a kazán 10 kW teljesítményen működik.
B.) A második kazán ugyanezt az 1 liter olajat fél óra alatt égeti el: 10 kWh/ 1/2 h
= 20 kW. Tehát ez a kazán 20 kW teljesítménnyel üzemel.
C.) A harmadik kazán a még most is azonos olajmennyiséget negyedóra alatt
égeti el: 10 kWh/ 1/4 h = 40 kW. Tehát a kazán 40 kW teljesítményű
Amikor megépítenek pl.50kW-os kazánt akkor a jó égés következtében a kazán minden
egyes cm2-re megfelelő hőmennyiség jut amit a hűtésére szánt víz megfelelő
tömegáram mellett elszállít.
Ha ugyan ebbe a kazánba 50% hőmennyiséget juttatunk akkor a cm2-re jutó
hőmennyiség nem lehet ugyan annyi mint korábban és a változatlan tömegáram
miatt a kazántest olyan mértékben hűl,hogy az égés során keletkező füstgázból
a „hideg” kazántesten kicsapódnak nem kívánt anyagok.
Na most,ha ilyen rendszerbe beteszünk egy úgynevezett kazánvédő szelepet akkor
a változatlan tömegáram egy része (meleg víz) visszajut a kazánba ezzel segítve a
hiányos energia bevitelt. Igaz,hogy ez veszteségekkel jár,de még mindig jobb mint
Mikor teljesen le van hülve a rendszerben a viz,hogyan szoktatok tűzelni ? Beállitjátok a termosztátot a kazánon pl 75 fokra vagy pedig teljesen ki csavarjátok hogy kapjon minnél több levegőt ? Szerintem ez a legjobb hogy teljesen ki csavarni,mivel tökéletesebb lesz az égés,aztán vissza csavarni 70fokra a termosztátot
250 m3-es 2 szintes, nem túl jól szigetelt családi ház, központi fűtésének ellátására, mekkora teljesítményű és milyen kialakítású kazánt érdemes vásárolnom?
Tisztelettel kérném a fórum tagjait, ha van egy kis idejük adjanak nekem tanácsot.
A legfontosabb szempont melyet mindenképpen figyelembe kell hogy vegyenek, az hogy 90%ban hulladékfával, pontosabban zsaluanyaggal, deszkákkal, pozdória darabokkal, lécekkel fűtök, továbbá a méretüket tekintve 60-70 cm hosszúságúak is előfordulnak. Ilyen jellegű tüzelőanyag áll rendelkezésemre végtelen mennyiségben.
Eddigi tapasztalatom szerint felül is tölthető kazánban gondolkodom az esetenként előforduló hosszabb darabok miatt.
Puffer tartály beépítése is lehetséges, gondolkodom ezen is, de nem tudom számít annyit hogy megérje. Ezt azért is említem, mert az említett fajtájú égéstermék igen hamar el ég, és ha nem túl nagy fűtőtér kb 1,5 óránként meg kell rakjam. Az volna a célom hogy ettől jóval hosszabb ideig ne kelljen a kazánnal foglalkoznom.
A garázsba 100%-ra beférne. Az nem is kérdés. :D És még mellé férne a fa is. :)
Igen, ettől az öngyulladástól én is tartanék... Ezért is kérdeztem, mert nem tudom, hogy miként reagálna, ha egy ekkora mennyiség ilyen sűrű kupacba lenne összerakva. :/
Két napig szénporral fűtöttem, tökéletesen égett, azzal nem lenne gond. :))))
Amit kipróbáltam lignitet, abban NAGYON KELLEMESEN csalódtam! Amikor tavaly először vizesen próbáltam, az katasztrófa volt. De most szuper volt! :)
A huzatszabályzó teljesen nyitva volt, így volt a víz 65-70 fok, fölé nem ment. Füst az 0. Semmi, de még akkor sem, ha raktam rá! Egy kicsit lehetett azért érezni, hogy lignit ég a kazánban, de gondolom ez természetes a kéntartalma miatt.
Rázós rostélyom van, az bírja. :3 És ha kazánt vennék, az is olyan lenne. Nagyon praktikus, egyszerű, kényelmes. :) Szóval tényleg teljesen meg voltam vele elégedve!
Még a hamunak is lenne helyem, hogy hol adjam le.
+ a kazán hőcserélőjéről leégett a korom és csak fehéres-kékes por volt rajta, milliméter vastagon, vagy még annyi se!
Egyébként kémény:
erős nyugati szél - SEMMI FÜST, csak a kéményen. :)) Egy picit hallom a kazánon, hogy nem akkora morajjal ég, mint átlagosan, hanem az erős széllökésnél megtorpan, de csak annyira, amennyire szerintem nektek is. :) Nagyon szuper. :3
Sziasztok ismét. Lenne még egy kérdésem . Mivel nem rég vettem a házat nem vettem észre de egy kéménybe van két külön járatom . az az két kémény egymás mellett csak az egyik el volt tuntetve azért csak normálba bekötöttem a kandallót. Bajom van a vissza füstöléssel , de még Kapocska tanácsát nem csináltam meg. Ha használnék két kéményt egy Y -nal akkor nagyobb lenne a huzat vagy változna valami?
De az nem üzemszerű ,hogy csak az az egy radiátor van nyitva ha jól be van szabályozva a radiátor köröd !!! Az biztos ha úgy oldod meg ahogy írtam ,akkor gyakorlatilag nem költség és a szivattyúd sem lesz megfojtva soha.
Azt elfelejtettem hozzá tenni, hogy ha a fali (rádiós) termosztátot átviszem a ház bármelyik helyiségébe akkor nem kell radiátor szelepet cserélnem csak állítanom.
A másik, hogy a radiátor szelepek legnagyobb ellensége a mozdulatlanság az eddigi tapasztalataim alapján. Mivel a digitálison van vízkőmentesító funkció így hetente egyszer megmozdítja a szelepeket ha szükség volt rájuk ha nem.
Az rendben ,hogy létezik/van,de mennyivel olcsóbb és egyszerűbb a leghidegebb helyégben elhelyezett termosztát és egy olcsó, a hideg miatt jól nyitva levő radiátorszelep ami hőre nem zár.
Emlékeim szerint azért automata, mert a nyitási nyomást beállítva a tekerencen egy rugó ellenében kinyit. Vannak kézi baypassok is, amiket előre beállít az ember fia, állandóan nyitva van és azon mindig megy a víz. Ilyen kézi baypas van tudtommal a cirkókban is némelyikben (az enyémben van).
Nekem VAN automata bypass szelep az A2 után a lakás-puffer körben. A fali termosztátos helyiségben a radiátor kissé nyitva (a visszatérővel van beállítva), de sosincs elzárva (egy digitális radiátor termosztát van rajta teljesen nyitva, így hetente egyszer teljes nyitás-zárás van) és a legnagyobb botorságnak tartanám, ha nem így lenne. Soha nem fordulhat elő, hogy a szivattyút teljesen lefojtsuk. Télen mínusz 10 után már nem autoadaptban megy a szivattyúm, hanem max fordulaton, ott már előfordul, hogy ha csak a fali termosztátos helyiségben lévő radiátor van nyitva, akkor bekapcsol az automata baypass. Ezért is tettem be.
Valószínű,nagy "hülyeséget"írtam,hogy kerülő ág helyett a termosztátos helységbe sima szelep beépítése, és akkor nem lehet már megfojtani a szivattyút ! ! ! :)))))
Az alábbi kapcsolási rajz szerintetek megfelelő? Gravitációsan is működne (kazán-puffer között 2" csőméret). Az eltérés pl kingoftailor rajzához képest, hogy a lakásköri visszatérő nem a puffer alsó csonkjába van bekötve, hanem a kazán visszatérőbe. Így talán gyorsabban megy a lakás felfűtése befűtés után. Viszont ha a pufferből megy csak a fűtés, a lakásköri visszatérő a kazánba is dolgozik a lengőnyelvesen keresztül, így a kazán hűti az oda beáramló vizet. Ha jól gondolom.
Lenne olyan lehetőségem, hogy ingyenes szállítással tudnék hozatni osztályozott lignitet Bükkábrányból/Mezőnyárádról.
Ahogy kiszámoltam a tavalyi év elhasznált szén mennyiségének a kalóriájából, kb. 100-150q lignitre lenne szükségem éves szinten.
Szerintetek hogyha megrendelném, beraknám a garázsba, akkor ott kiszáradna? Az utcára tudná csak leborítani a kamion, onnan betalicskáznám a garázsba, aztán ott hagynám állni... De úgy a kupac alsó része is ki tudna száradni?
Annyit tudnék vele csinálni, hogy nyitva hagyom a garázs ajtaját.
,A tisztánlátás kedvéért a 20-25 KW az nem energia, hanem teljesítmény.
Ha egy napra mondjuk elég volna 25 KWh energia a mostani időjárásban, akkor ez tényleg egy elég jól szigetelt ház volna. (1 KW hőigény)
Egyébként viszont a 25 KW nem jellemzi a ház hőigényét, mert ugye nem tudjuk, hogy mennyi időn keresztül kell ennyi teljesítmény... 24 órán keresztül biztosan sok, 1 órás üzemmel majdnem biztosan kevés.
Nagy kérdés, hogy van-e a kazánhoz kellően nagy puffer a rendszerben.
Ha igen, akkor nem gond a kazán teljesítménye, minél nagyobb, annál gyorsabban felfűti a puffert. Meg kell jól rakni adni neki a levegőt aztán hadd szóljon.
Ha nincs, akkor viszont gondolom napközben folyamatosan vagy legalábbis jelentős ideig tüzelgetni kell benne a közel egyenletes hőmérséklethez.
Ekkor egy fölöslegesen hatalmas teljesítményű kazánnal szinte csak rosszul járni lehet, mert a túlzottan nagy víztérrel ellátott túl nagy tűztérben kevéske fát a körülményekhez képest normálisan égetve is de sok fát fojtogatva égetve még inkább jó esély van alacsony hatásfokú tüzelésre és kátránytermelésre.
Valójában egy erősen túlméretezett kazánban ilyenkor általában több fa is kell, mint egy kevésbé túlméretezettben, mert nagyobb a veszteség elégetlen fagázok tekintetében.
1 Kg száraz fa kb. 4 KWh energiát rejteget. Ebből mondjuk számolhatsz 2,5 KWh-val normálisabb kazán hatásfok esetén. 25 KW teljesítmény az óránként ilyen esetben 10 Kg fa elégetését jelenti, melynek során a fa 25 KWh energiát szolgáltat. Ha mondjuk 3 órát tüzelsz ily módon, akkor 30 kg fát égetsz el 75 KWh hőt nyerve... Ez alapján kalkulálhatsz hozzávetőleges hőigényt.
Sziasztok.Kb 3 hete lett kész a központi fütésünk.A házunk egy 100négyzetméter alaptereletű padlás szobás korszerű lakás ( szigetelés,termopan ablakok) a padlás szobák le vannak zárva tehát csak a földszintet fűtjük.A kazánunk egy 50kw-os öntvény kazán ami túl nagy (ingyenvolt) valameddig jó lesz.Kb 20-25 kw energia szükségeltetik kifűteni a házat.A kérdésem az lenne ha nekem 25 kw energia kell akkor mennyivel gazdaságtalanabb kinyerni egy 50kw-os kazánból mint egy 25kw-os kazánból ? Szükséges lenne lecserélni a kazánt kisebbre ? Logikám azt mondja ha 25 kw energia kell akkor ugyanannyi tűzelő szükségeltetik az 50kw-os kazánban is,mint egy 25kw-os kazánban..valóban igy van-e ?
Ha a talajhoz ér, akkor nyomja a damilt. Tehát ha kell damil, érintsd hozzá a földhöz, amúgy ajánlott a füvet vágni vele, és nem a talajt :D Persze ezt nem egyszerű kivitelezni, főleg ha hűtőszekrénytől kezdve minden egyéb van a gazban :D
baromi pontatlanok a puffer hőmérői, most nyomtam neki házi hővezető pasztát (meg ne kérdezzétek :D), egy kicsit jobb... ugyanis azt vettem észre, hogy épp csak pislákol a kazán, de az előremenőm stabil 75-80 fok. a pufi alja meg 62-t mutat.
Akkor is szív a pufferből hideget ha van benne a lakás kör felé 1 keverő szelep ? Mintha látnád a pufferom "felfelé ívelő cső a tartályba stb.."!!!! :-) Van 1 grundfoss alpha 2 25-60-om meg 1 25-40-esem akkor a lakás felé tegyem inkább a 40-est a kazánkörbe meg a 60-ast?
a "cs" jelölést előremenő és visszatérő ágat akkor is kössem össze a rajz szerint ha már most a padlófüttéses rendszernél is ez össze van kötve? Csak ott ugye a visszatérő egy keverőszelepbe megy bele.
radiátorok légtelenítve és el is zártam őket, hogy lássam előbre jut-e a melegvíz de csak az egyiknél ahol langyos volt ott lett jó utánna már hideg a cső, remélem sikerül kihozni valamit ebből a rendszerből mert megint nem szívesen költenék idomokra, csövekre stb-re ha már egyszer megvettem és elkurták, de nem fogom hagyni az is biztos
Verj le a ,,szakin'' annyit amennyit tudsz. Ez az egyetlen baj a feketemunkával. Oké, ,,semmiért'' én sem fizetnék áfá-t meg ilyen-olyan bizbasz papírmunkát, egyszer futottunk bele, abból is jól jöttünk ki szerencsére.
igen sajna már fizettem mivel nem tudtam, hogy így nem jó amig el nem kezdtem fűteni és éreztem, hogy nem az igazi... a munkadíj nem kevés volt de mivel nincs számlám fenyegetőzni sem tudok
tudnál egy olyan rajzot feltölteni ami jó ? nekem az a lényeg, hogy egyszer a házat fütsem és közben vagy utánna a puffert kezdjem felmelegíteni, ilyen felállásra lenne szükségem.
Szerintem az utolsó 4 radiátor azért is hideg mert a kazán mellől és a puffer mögül nem tud már eljutni a keringető ereje vagy nem?
nézd meg ezt az oldalt, frankó kis kalkulátor. Nem marketing, hanem múltbéli adatok. A rendszerveszteség alapbeállítása 14%, de a mai rendszerek ettől jobbak. A napelemes topikban az a tapasztalat, hogy 4-8% körüli beállítással hasonlítanak legjobban a becsült adatok az eredményeinkhez.
Mindenesetre, ha 5000-re tervezed az 5kWp rendszered, akkor majd örülhetsz, ha 5500-6000 kWh körül lesz az éves termelésed. Csak ne legyen több, mint a villanyszámlád, mert akkor szomorkodni fogsz, amikor ingyen adod, ajándékba a túltermelést az áramszolgáltatónak :)
Ne röhögtess,mert potyognak a könnyeim!!!:))) De tényleg csak csendbe jegyezd meg,mert tényleg a lényeglátás/értő olvasással bajok vannak. De legalább szórakoztató ,mint az előző bejegyzésed!!! D:D:DDDD
"1 KW-os rendszer 1 óra alatt termel 1KWh energiát" - ott dől meg az elméleted, hogy a panelek csúcsteljesítménye adott külső körülményekre (hőmérséklet, páratartalom) van megadva, de a magyar éghajlat nem feltétlenül azonos az etalonnal. Érthetőbben: a panelek nem szeretik a meleget, viszont szeretik a hideget. Áprilisban mikor nem volt meleg, de sokat sütött a nap, simán volt a 2,85ös rendszerem pillanatnyi termelése 2900 W felett is, ellenben a júliusi 40 fokban a 2500-at is alig érte el.
1 KW-os rendszer 1 óra alatt termel 1KWh energiát. Magyarországon átlagosan van 1000 napsütéses óra. Tehát, 1 KW-os rendszer 1 év alatt 1000 KWh energiát termel. Pont.
Persze ez átlag van, hogy 1 évben több a napsütéses óra, van hogy kevesebb. Tehát te most kifogtál egy jó évet.
Na most ezek a marketing dumák, akkor érnek valamit ha min. 10 év átlagában is tudják produkálni.
Én , mindegy ki mit mond mit ajánl, úgy számolok, hogy egy 5KW-os rendszer 5000 KWh termel 1 évben. Ehhez tervezem a rendszeremet.
Ha esetleg valamelyik évben többet termelne, az ajándék.
Olyan ez, mint az akkumulátor. 2 éves kora után minden nap ajándék amit még hajlandó működni.
Alu radiátorokból simán visszakapsz 70°C-os vizet, vagy többet, oké. Csak az a kérdés, a pufival bejövő kb. +1000 liter vizet hogy kezeli a rendszer? Meg mennyit bír a szivattyú.
Van átmenet az öntöttvas, meg az alu radiátorok között is. HA böszme vastag csövekkel mész az alu radiátor felé. Na ott már le tud hűlni a víz. El nem tudom képzelni mit akar ez a rajz, hogy lesz 30-40°C-os vízből teli a pufi.
Szakik, előferdülhet az, hogy ha a víz gyorsan kering, és nem bír több meleget leadni, akkor felmelegszik? Na de hány fok lesz akkor a házban?
Mondjuk az elején ha kapja a hidegvizet, az biztos nem fog neki tetszeni. Bár elvileg száraz fával kátrány még akkor sem lehet. Elvileg.
Napelem. Na rohadt jó, akkor úgy lennék vele, mint a fatárolóval. Vagy délelőtt vagy délután sütné a nap, de mindig valami leárnyékolná. 90°-ot kéne fordítani valamelyik tetőn hogy jó legyen, az sima ügy, nem? :D az egyik melléképület teteje úgysem tetszik, titkos vágyam, hogy át lesz alakítva, hátsó sötét része biciklitárolónak, az első napsütéses meg fatárolónak :D
De ha lekapjuk a másik melléképület tetejét, és átalakítjuk lapostetővé, akkor az pont jó lenne :D
Láttam olyant, hogy csak azért épített valaki egy tárolót, hogy a tetejére fel tudja tenni a napelemeket. Udvar közepén, igaz nem tárolt benne semmit, de a napelemeknek volt helye :D
Ha már ilyen barom volt aki csinálta, akkor azt nem értem, a radiátor visszatérő, miért nem a puffer tetejébe érkezik, hogy felülről melegítse, így elősegítse a rétegződést?
Az a kazánvédő az mégis hogy működik ebben a felállásban? A kazán megkapja a pufferből a hideg vizet, aztán felül 2 előremenőt beenged a kazánvédőbe? Aztán az mit véd?
Aztán ott a kazánvédő miért van kivezetve a szennyvízcsatornába?
Ha a kazán nem megy, akkor hogyan fűtesz pufferről? Kazánon keresztül. Tehát ott lesz egy rohadt nagy veszteséged.
Ez így egy nagy baromság.
Aki ezt csinálta az nem szakember, köze nincs a pufferes rendszerhez, az életben nem látott még olyat, azt se tudja miről van szó.
Ha fizettél már neki, én a helyedben addig ütném, míg a pénzt vissza nem adja, aztán még az utcából is kitiltanám, nemhogy mégegyszer engedném, hogy hozzányúljon valamihez.
De ha ragaszkodsz ehhez a kóklerhez / biztos jól hegeszt/ akkor kezébe nyomnék egy rajzot, na így csináld meg, és mindaddig míg össze nem rakod ami a rajzon van, nincs 1 fillér sem. Ja és szó nélkül, mert ha közben megy a duma, hogy ez hülyeség, meg úgyse fog működni, meg ki találta ki ezt a baromságot, úgy kivágnám, hogy a lába se érné a földet.
Na ja ,itt volt már egy pár "mókamester"pl aki alulról töltötte a pufit és úgy nyúlt a Laddomat töltő egységhez ,hogy fogalma sem volt a meleg víz útvonalához.Engem tgwh8 olvtárs beírásai is szórakoztatnak,nem lehet tudni (mert mindig sok a D:D:D:)hogy ennyi topik olvasás után mennyire sikerül a kimazsolázása a lényegnek.
az 1200-at jó helyen és jó tájolással simán el tudom hinni.
Nálam 7 hónap alatt (igaz épp áprilistól ketyeg, tehát az év jobbik feléről van adatom) 2250 már lejött a 2,85kWp rendszerről.
Minden esély megvan rá, hogy 12 hónap alatt lejöjjön akár bő 3000, bár most jön a téli időszak, a napelemek szeretik a hideget, így ha lesz néhány napsütéses téli és tavaszi nap, akkor azért eléggé felpörög még a termelés, ahogy az imént írtam, napos időben még a héten is megvolt a nyári csúcsok kétharmada.
A 3000 2,85-ról persze nem 1200/kWp, azonban: - én északon vagyok, itt eleve nem ígérnek csak 1100-at, - 100 méterre van egy folyó, ezért nálunk reggelente tovább tart a köd, mint akár 1-2 km-re innen - az ideális 35 fok helyett 45 fokos a tetőm dőlése, - dél helyett D-15fok a tájolásom, - minden nap első órájában van sajnos egy kis árnyék is 1,5 panelen, ami nagyon rossz nem csak termelés, de várható élettartam szempontjából is, dehát ilyen a tető, ezért nem fogom átépíttetni.
Szóval Mo déli részén ideális elhelyezéssel simán hihető az 1200.
Hazaértem és küldöm a kis rajzockámat amit ígértem, a lényeg, hogy minél többet nézzem annél jobban rájövök, hogy nem jó igy pedig ezzel foglalkozo ember csinálta, a szakemberekben eddig sem volt nagy bizalmam de ezután még annyi sem, minden esetre jön holnap és bezárom a kazánházba addig ott lesz amíg jó nem lesz :))
" annak örülök egyedül, hogy a maiaknak már nem kell közvetlen napfény." na ezt a marketingdumát nem szabad elhinni.
Tegnap és tegnap előtt tiszta idő volt, napi 10kWh volt a termelésem, ma már borús, 1,2kWh volt. Pedig világos volt mindkét nap.
A tavaszi, nyári csúcsok ugyanezen a rendszeren 16-17 kWh között szórtak, a negatív rekord, amikor egész nap esett az eső, csupán napi! 0,4 kWh volt.
Szóval mérhető rajta némi feszültség szórt fény hatására, csak sajnos tizede sincs annak, amikor rendesen éri a nap :S
igen, lehet lutri az olasz vs. kínai, kétségtelen. én igyekeztem nevesebb(nek tűnő) gyártót választani, mert nem az a kérdés, hogy mindenki ígér rá 20 évre 80% teljesítménygaranciát, hanem az, hogy melyik cég lesz még itt 20 év múlva, ha nem teljesül az ígérete...
a telepítő cégtől függően egyébként akár még nagyobb is lehet a szórás, mint a gyártóban.
Röviden: minél nagyobb a rendszer, annál olcsóbb. Jelenleg háztartási méretben 1kWp rendszer ára nagyjából 400-500 ezer Ft között szór, mérettől, telepítőtől és gyártótól függően. 1kWp rendszer Észak-Magyarországon évente kb. 1100, délen akár 1200 kWh áramot is megtermel, ha ideális a tető tájolása és dőlésszöge. Fontos, hogy ne árnyékoljon semmi, még részlegesen sem, kémény nélküli háztetők előnyben ;)
Persze volt itt a fórumon valaki, aki mikor berakta a 35KW-os B-steel kazánt kidobta a laddomatot, / eladta itt a fórumon/ mert azt a kazánt már nem bírta. Tett be VTC 511-et azzal kifogástalanul üzemel.
prémium-olcsó nehéz kérdés, én is ezen hezitáltam a legtöbbet.
Én végül olasz panel és kínai inverter mellett döntöttem, elmondom az érveim:
Sharp panelből 10-et vehettem volna, az olaszból 11-et. Ha a Sharp 1-2%-kal többet is termel esetleg, az egyel több olcsóbb panel termelését biztosan nem éri el.
Az élettartam meg úgyis lutri, garanciaidőn belül várhatóan az olasszal sem lesz bajom, ha mégis, akkor meg úgyis garanciás. Mire a garancia lejár szerintem sokkal olcsóbbak lesznek a panelek, így ha nagyon gyengülne a termelés 10-20 év múlva, akkor ártól és akkori áramigénytől függően vagy cserélem őket, vagy teszek mellé + néhány panelt.
Inverterben szintén úgy gondolkoztam, hogy 5 év a garancia a kínaira is (plusz pénzért általában 10-re meg lehet növelni, én nem kértem). Mivel ebben az iparágban most nagyon fejlődnek a dolgok, ha legrosszabb esetben 5 év és 1 nap múlva megy tönkre, akkor valószínűleg a mai árától jóval olcsóbban vehetek helyette másikat.
Tehát szerintem inkább termeljen az első pillanattól több olcsóbb eszköz több áramot, mint ugyanannyi pénzért kevesebb, de drágább eszköz adjon kisebb termelést. A kínai vs. olasz panel árában alig volt különbség, ezért nem kínait vettem.
Na én meg pont a másik ábrát néztem, ahol a vtc ágban rugós van, a másik ábrán meg a főágban van, nem az elkerülőben...
Akkor most már kezdem érteni miért nem értetted, hogy a főágba lényegében tökmindegy ott van-e vagy sem...
A szaki ért hozzá. Nem számoltam utána, de lehet a laddomat mégsem olyan drága, azt mondta a keverőszelephez még kell egy marok alkatrész, meg több idő. Persze berakja a szelepet is ha azt mondom, meg majd kiderül ha utána számolunk, de lehet tényleg nem olyan drága a gyári megoldás. ,,Tök egyszerű, berakunk két keverőt és kész.''
Most így belegondolva, nem lehet, hogy a laddomatot nem számolta szivattyúnak a szaki? Mert ha az ,,töltőegység'', akkor tényleg elég egy szivattyú a rendszerbe, nem?
Na ha "szakemberre" bízod, soha nem lesz normális rendszered.
Az, meg hogy mit köt, azt én had mondjam meg. Ha nekem hidrováltós kell, akkor azt köti. Ha a másik kell, akkor a másikat.
Jó, hogy nem az állítólagos szakember határozza meg milyen fűtésem legyen.
Persze, van akit meg tudnak vezetni, de én már rég kinőttem ebből a korból.
Pl, a minap egyik ismerős, akinek elmagyaráztam milyen fűtést csináljon, bement a fűtésboltba 1 lengőnyelves visszacsapó szelepért. VTC elkerülő ágba, hogy áramszünet esetén legyen gravitációs keringés. A boltos aki végzett fűtésszerelő, a mai napig szerel fűtést, elmagyarázta neki, teljesen mindegy hogy lengőnyelves, vagy rugós, ugyanazt a célt szolgálja. Ismerős meg beszopta. Be is építette. Mikor megláttam közlöm vele kalap szart nem ér, ezt aztán a gravitáció ki nem nyitja. Kicsit szidta a boltost, de azt mondta ezért már nem bontja a rendszert. Üzem közben azért kiderült, ez a visszacsapó átenged azért mindkét irányba. Más miatt kellett bontani a rendszert, mondtam neki dobd ki. Inkább ne legyen elkerülő ág. Kivette, mikor látom, hogy rugós, de műanyag tányéros. Mondom neki meg se látnám, ilyen helyre csak fémtányérost tennék be. Kérdi miért? Azért mert a melegtől máris elidomult és azért enged át.
Végül is mindkettőnek van jó oldala. Meg ugye mit kötnek a szakik, az sem mindegy :D
De most már úgy fogok hozzáállni, hogy mondja meg a szaki, hogy van a bekötés, és mit tart elfogadhatónak. Aztán majd csak lesz belőle valami.
Jó lenne nyáron összehozni, nem tetszik ez a 0°C környéki 14°C-os ház. Szaki szerint fél misi + amennyivel nagyobb tartályt akar az ember. Ha kihozza ennyiből, szerintem jól járunk. Van ahol olcsósítottak, és kockatartályt heggesztettek a sarokba. Igen, van földgáztartály, de most úgy vagyok, hogy szerintem kicsi a kazán :D
Miért lenne jobb? Az idő, meg kell várni, hogy a pufi felső része átmelegedjen. / persze tudom felfele kunkorodó bemenő cső /, nekem jobban bejőn a 2T megoldás.
Jó én könnyen dumálok, mert építettem egy olyan rendszert, ami ha akarom 2T ha akarom hidrováltós.
Mindenki maga dönti el, hogy neki éppen melyik felel meg jobban.
Az, viszont, hogy a radiátor visszatérő ága fűti fel a puffert, számomra nem elfogadható, az indoklás meg végképp nem.
Jelenleg azt se tudom elképzelni, hogy lehet megoldani 1 szivattyúval a puffer töltést, meg a lakásfűtést, úgy , ha az egyik megáll , menjen a másik.
Jaj bocsi bocsi tudom az agyadra megegyek már és azt gondolod ki ez a sötét de tényleg köszönöm a segitséget szükség van rámert tényleg nem vágtam a témát. : )
Nem jobb a 2T-nél, ha előbb fűtöd fel a puffert? Persze, a kockázat megvan, pl. nem fűtöd fel időben.
Most azon gondokodom, lehet a tűztér ajtón túl sok levegőt kap a kazán? Amikor be van csukva, mint ha melegebb lenne a házban. Alsó ajtó vagy 4-5 centire van nyitva 70-80°C között kb.
Le kell folytani a pillangóval, úgy kapok 300-340°C-kat. Jó füstös a tűztér, akkor égnek a fagázok? :D :D :D
Fekete fa, fehér hamu, az jót jelent?
Majd töltök fel előtte-utána képeket, a felső víztáska elején megjelent a fémtiszta felület :D máshol még csak kormos, de legalább nem csillog annyira... azt nem tudom eldönteni, hogy most hagyjam leégni, vagy kaparjam ha könnyen lejön... de nagyobb darabokban mint ha könnyebben lejönne.
A lényege, hogy az előremenőre 2 darab T elágazással van rákötve a puffer. tehát a kazánköri szivattyú nyomja a pufferba a melegvizet, a lakásköri szivattyú meg annyit vesz ki belőle amennyi a lakásnak kell. Tehát ami nem kell a lakásnak, " felesleg" az rakódik a pufferba.
Ehhez természetesen kell egy megfelelő méretű kazán, ami többet termel, mint amennyi a lakásnak kell, így a kazánnál lévő szivattyúnak nagyobb a tömegárama , mint a lakáskörinek. Ha fordítva van, akkor az előremenő melegvízhez a pufferből szív még hideg vizet a lakásköri szivattyú, / feltéve, hogy üres a puffer/, tehát a lakásba az előremenő hidegebb lesz mint ami a kazánból jön.
nagykunsági! Mit jelent az a 2T bekötés lenne esetleg egy rajzod róla, hogy gondolod mert érdekelne a felvetésed engem is!! Valahogy így szeretném én is bekötni! :-)
eleve 2db keringetőt vettem, hogy 1 legyen a radiátoroknak és 1 a pufi - kazán között első szerelöm is így akarta
a tegnapi szerelésben 1 keringető lett beépítve elmondása szerint ebben a felállásban elég 1 ahogyan nálam van, ez a keringető a visszatérőre van kötve de haza mejek készítek képet és lerajzolom :)
Valahogy nem értem én ezt a radiátor visszatérőt. Mert ha így van ahogy leírtad, akkor a pufiba csak a radiátorokon keresztül tudsz meleget tenni. Tehát esélyed nincs felfűteni a puffert.
Az, hogy a szerelő mit mond, hidegen hagy, mert a héten újfent bebizonyították, lövésük nincs egy korszerű pufferes rendszerhez. Sőt még azt se tudják mi a különbség a rugós és a lengőnyelves visszacsapó között.
a szerelő elmondása szerint a nem felhasznált hővel, ez lassabb folyamat de az elsődleges cél a ház felfűtése, nem vagyok szerelő ezért nem tudom mi a jobb mert mindenki mást mond akit eddig megkérdeztem :)
a visszatérőm kifűtés után valóban elég forró votl így a puffer is mászott felfelé
Akkor is visszakering, a pufferből a meleg víz ha a visszatérőbe a lengőnyelves visszacsapó van , az elkerülőkörbe körbe meg egy rugós visszacsapó szelep? Csak azért kérdezem mert én is a visszatérőbe terveztem, hogy teszek, meg a bekötési rajzokon is általában így látom! Akkor azt mondod, hogy inkább kössem az előremenőbe?
nekem azért van egy a visszatérőben (szivattyúval párhuzamban), hogy legyen gravitációs keringés... na de mivel a kazán és a pufi egy magasságban van, nincs az az isten, ami ezt meggravitálja :D
az előremenőbe meg ugye azért lett volna jobb, mert akkor nem jönne vissza a pufiból a víz...
Kezd el elzárni a működő radiátoraidat egymás után amíg el nem kezd melegedni a hátsó 4. Ha nem melegszik valami dugulás, légzárvány lehet a csőben, ha elkezd melegedni akkor vagy a torlókkal beszabályzod a működőket úgy, hogy menjenek a hátsók is és ha így nem fűt rendesen a rendszer teszel bele egy nagyobb szivattyút vagy szétszeded és vastagabb csöveket használsz.
végre sikerült összeszereltetni a aszerelővel a kazánházat, ezért elsőre lenne több kérdésem is mivel még új nekem ez a dolog :)
Első legfontosabb kérdésem, hogy miért nem melegszik az utolsó 4 radiátor? légtelenítettem minden radiátort, elzártam az előtte lévő tűz forró radiátorokat de ugysem...
a rendszerről amit tudni kell: Hőterm m carbon 35kw a kazán, puffer 1000l, keringető wilo yonos pico 25/ 1-6, a rendszerben 1,8bar a nyomás, kazánházban 28as cső, 13 radiátor van a rendszerben, a gerinc 22 -es csővel van végig az utolsó 4 radiátoríg onnan szűkül 18 -ra (első szerelő aki lelépett és nem érem el 1 hónapja sem így javasolta, így útólag nem így kellett volna szerintem),
ami érdekes: minden radiátor tűzforró (70fokos vizet engedek a rendszerbe) és az utolsó 4 -ből 1 langyos a többi jéghideg és a csövek is
hogyan tudnám megoldani ezt a problémám? gondolom cső nagyobbítással lehet sikerülne de most szivesen engedném le a rendszert és újra csőveket vezetni, egyéb ötlet? a szerelőm pénteken jön mert szóltam neki de addig is szeretnék tippeket, esetleg még egy keringetőt betenni az utolsó működő radiátor után? (van egy db wilo yonos pico 25/ 1-4 megmaradva)
A rendszerem úgy lett kialakítva, hogy először a házat fűtöm ki és a visszatérő ág megy a pufferhez és az lassan felfűti a puffert is (tegnap mértem 2,5 óra alatt 42 fokosra fűtöttem) és a kazán előremenőt stabilan 70fokra 2óra alatt
Tüzeléssel kapcsolatos kérdés:
Este raktam a parázsra (22órakor) fa brikettet (6 téglával), reggel a radiátorok langyosak voltak de kellemes levegő volt a házban és a pufferem 35 fokra hűlt vissza 50fokról, a házon nincs szigetelés csak nyílászárok újak és padlás szogetelés, ma fogom a puffert is leszigetelni és a kazánházban a csöveket is, ez jó teljesítménynek mondható? tegnap 17órakor lett kész a kazánház ezért későn lett begyújtva és a sok járkáláés miatt a ház is eléggé kihült. Arra gondoltam, hogy érdemes lenne kipróbálni egy kis szenet is éjjelre a tüzelő mellé, erről van tapasztalata valakinek? milyent érdemes és milyen áron adják?
azért nincs, mert az átlag júzer kér egy kazánt, meg radiátort, esetleg termosztátot:)
nem agyal azon, hogyan lehetne javítani a rendszerét! lentről gyújt be, utána is fojtva tüzel. a szerelők meg a 30 éve tanultak szerint dolgoznak:) az enyém is csak pislogott, mikor meglátta a pufit :D
de az ötletei jók voltak, bár a békanyelvet az előremenőbe is berakhatta volna. még keverőszelep hiányzik a lakáskörre, de azt majd jövőre.
meg nagykunsági megoldása kell még a puffertöltö grundfos kapcsolására.
Ebben az a bosszantó, ahogy írtad is, hogy 50-60 e Ft-ot ki ad a szegény átvert ember és még azt is hiszi tévesen, hogy biztonságban van. Hiszen biztonsági szerelvényként forgalmazzák (csak a működési feltételei nincsenek közölve)! De miért itt kell találgatni, elmélkedni ilyen alapvető biztonsági dolgokon azt nem értem. Valaki persze belenyugszik, hogy bekötötte a szerelő és úgy biztos jó, valaki meg ugye egy kicsit gondolkodik és gyötri magát. Miért nincs egy előírás, egy szabvány???? De miért nincs pl egy biztosan jól működő kazán-puffer kapcsolási rajz??? Miért itt kell ezt , egymás tapasztalatából, kárából tanulva sokszor laikus embereknek kitalálni, hogy pl ki hová rakja az úszó visszacsapó szelepet , hogy ne hűljön le reggelre a pufferja????
és még folytathatnám a miérteket....de azzal zárom, hogy miért nincs megfelelő szakember aki elérhető is?
Okés. akkor ha jól értelmezem a rajzot az ott egy gázkazán és ha ez mind meg van akkor lent az alsó szinten csak rákötöm a kandallót .
Ezen a képen a gázkazánom van és benne minden féle számokkal meg van jelölve mi micsoda nem tudom mennyire igazodsz ki rajta ,de ennek fügvényébe változik a rajzod vagyis mit változtatnál mert felesleges melót nem akarnék mit tudom én, ha 2x ugyan azt kötném be.0
hát attól függ:) ha jól felnyomja, mondjuk 80 fok fölé, akkor talán...
gondolom 40 fok alatt már nem sokat fűt vele...(padlófűtés más) meg ugye a pufiba belejön még a lakás -teszem azt- 18 fokos vize, ami x liter... ergo hasznos vize mennyi lesz? 3-400 liter? ha meg betesz egy nagyobbat, arányaiban sokkal kevesebb ez a veszteség.
persze ha nincs hely...:)
bár egyik ismerősöm kitette egy osb-lapos bódéba a pufit, körültömködte 40+ vastag cuccal, alig hűl neki két begyújtás között, de helyet se foglal a kazánházban :D
Fél napra elég 500 liter, azaz, ha reggel felnyomod a puffert, akkor pl: feleséged éppen a kisgyermekkel estig nem fázik, amíg újra be nem gyújtasz. Tehát itt is napi kétszeri begyújtás kell.
Előnye az, hogy nem fűtöd túl a házat ( mint én, akinek nincs puffere), hanem letárolod a felesleges plusz hőt.
Az 1000 literes előnye, hogy ~24 órára elegendő hőt tárolsz benne, napi 1 begyújtás, komfortosabb, és nem kell hazasietni, ugyanúgy nem fűtöd túl a benti hőmérsékletet.
Bocs, igazad van, én írtam el. Ha 110% a nettó nedvesség, akkor 52,38% a bruttó és a száraz anyag rész a 47,62%. A Tűzifa szárítás gyorsan: hogyan? topik indítójában is ez van, csak rosszul másoltam át.:D
A fa víztartalma a víz százalékban megadott tömege a nedves fa össztömegéhez viszonyítva.
amely fafajtánként változó q=(mu-mo)/mu*100, ahol mu a nedves fatömeg, mo a teljesen száraz fa tömege.
q= (mu- mo) /mu *100
1050 550 /1050 (0.47619 tehát 0.4762) x 100 = 47.62% ha itt 550kg
szárazanyaggal számolunk, akkor később sem lehet más.
A száraz tömeghez viszonyított nedvességtartalmat gyakran nettó nedvességtartalomnak is nevezik
Fanedvesség (nedvességtartalom) A fanedvesség (a továbbiakban nedvességtartalom) a víz százalékban megadott tömege a fa víz nélküli össztömegéhez viszonyítva. NT > VT 0 > 0 10 > 9 20 > 17 50 > 33 60 > 38 70 > 41 80 > 44 90 > 47 100 > 50 A frissen kivágott fa nedvességtartalma 100%.
500 liter arra jó, hogy ha a lakás épp nem kér, akkor van hová tenni a vizet. vagy épp áthidalsz vele 1-2 órát talán. én az 1500-at is keveslem otthon, de nem rossz!
Helyhiány van, azért gondoltunk olyanra, ami befér a helyiségbe. Alul, felül, oldalról szigetelve leszünk. Szóval azt mondod, hogy vagy egy 1000 literest vagy semmit?
Azt tudom nehezen elképzelni, hogy ebben a hőcserélőben keringő hideg víz hogy tudja lehűteni a kazánban levő forráshoz közelit? (97 C-nál kapcsol be)
A kazánból jön a 97 C°-os forró víz, a hideg víz elkezd cirkulálni a hőcserélőben. (a kazánba nem megy a lehűtött víz, az előre menőbe megy) Ha nem megy a szivattyú (bár nálam 93 C az alarm, afölött beindítja), de szerintem a cirkulált, lehűtött víz akkor sem hűti a kazán 97 C°-os vizét.
Az egy dolog, hogy működött, de nálam is az mentette meg a dolgot, hogy gyorsan becsuktam mindkét ajtót a kazánon és ezzel lefojtottam a tüzet.
A szárazanyagtartalom ilyen szempontból mellékes, ha olyan ellentmondás jön ki egy táblázatból (bár én csak egy grafikont láttam), hogy száradás közben az adott anyagmennyiség fűtőértéke csökken, akkor ott az adatok nem következetesen vannak megadva.
a képletek a szárazanyag tömegszer fűtőérték minusz a víz tömegszer párolgáshő (amibe 80 fokos melegítést is belevettem, hogy kerekebb legyen) összefüggésből jönnek.
Azt gondolom a táblázat már tartalmazza a fajhő/forraláshő hatását, ezért jön ki kevesebb a vizesebb fára. Egyébként a szárazanyag ugyanannyi, tehát a kinyerhető nettó ugyanaz. Ezt rontja le, hogy a vizes fa esetén a benne lévő vizet fel kell melegíteni forrásig, majd el kell párologtatni, sőt a gőzt is kilépési hőmérsékletűre kell fűteni. A vízgőzös környezet égési hőmérséklet csökkentő hatását nehéz számszerűsíteni.
Nem kevertem össze, a tölgy nettó 110% nedvességű, tehát frissen vágva több benne a víz, mint a száraz anyag.
Jók ezek a képletek, csak nem értem honnan jönnek.:D
Szerintem annyit ér, mint halottnak a hónaljcsók.Nálunk 1x működött, de szerintem nem az állította meg a felforrást, hanem az, hogy rögtön elzártam minden ajtót a kazánon.
Az még igen, amelyik be van építve a kazánba, ott lehűti a vizet.
Az ilyen kazánon kívüli, mit hűt le? Az előre menőt, de az mit ér a kazánnak? Szerintem nem sokat. Ahhoz képest, hogy a termikus szeleppel együtt 50-60 e ft-ba kerül, nem sok haszna van.
Megnézették kazános emberrel, és gondolom neki jobb biznisz a felújítás, mint betenni a helyére egy másikat... És ez a ha cserél akkor bélelni kötelező szöveg gondolom a tájékozatlan usert tereli a megfelelő irányba.
:)
Hát, nem szeretném béleltetni, mert egy kandallónál a költség-haszon nem állna arányban... (Már korábban volt rá egy meglehetős ajánlatom.. Mármint a bélelésre, a saját háznál...)
Kicsit utánagondoltam hogyan érdemes megközelíteni a száradó fa kérdését és arra jutottam, hogy a víz párolgáshőjének és fajhőjének figyelembevételével kondenzáció nélkül kinyerhető hőmennyiség 1 Kg 18 MJ fűtőértékű szárazanyagú fára kb: kb 20,5-250/x MJ, képlettel nyerhető, ahol x a szárazanyagtartalom %-ban.
50% nedvesség esetén 20,5-250/50 kb 15,5 MJ 35% nedvesség esetén 20,5-250/65 kb 16,5 MJ 15% nedvesség esetén 20,5-250/85 kb 17,5 MJ szárazanyag Kg-onként
Vagyis a fa fűtőértéke a kiszáradás során jó 10%-ot nő.
Ez persze nem azt jelenti, hogy csak ennyit takaríthatunk meg, mert a nedves fa elégetési hatásfoka a pára füstgázégést rontó hatása miatt jóval alacsonyabb általában, ami ennél a 10%-nál sokkal nagyobb veszteséget okozhat, plusz kátrány stb...
Ha a teljes tömegre akarunk számolni, akkor a 18-2,05y/100 MJ képlet adja a hozzávetőleges fűtőértéket, ahol y a nedvességtartalom %-ban.
A számításban amit végeztél nem kerek, hogy 550 Kg körüli lesz a szárazanyagtartalom és nem 500 (összekeverted őket) így a két tömeg 550/0,65=846 illetve 550/0,85=647 Kg lesz.
Másrészt a kiindulási adatok kicsit rossz viszonyban lehetnek, mert
azokkal az adatokkal 2750 illetve 2717 lesz az eredmény (ezt jól vetted észre),
az általam számoltakkal 2538 illetve 2652, ami kissé konzisztensebb.
nyilván nem ugyanannál a fánál mérték őket :-))
Persze az adataim elvi értékek, de a viszonyaik legalább jók.
Gépet használnak, biciklin viszik a cuccot egyesével, hetente többször jönnek. Csak a fatörzs kell nekik, vastagabb ágakat otthagyják. Van egy kidőlt többéves kb 50 cm átmérőjű fatörzs is, az nem érdekli őket, valszeg az is nyárfa lehet.
Kollégám traktorral ment keresztül a kis "tolikocsijukon", nekem nem volt szerencsém találkozni velük (még).
Magánterület táblámat már kétszer szétrúgták. Állatok ezek, nem emberek.
Nem azt mondom, hogy nem örülnék én is az enyhe télnek, de kellene a fagy/hó a növényeknek, kártevőknek. Háátha.
Sok helyen most dobálják le az ágfákat. Füstös telünk lesz. Nem jó ez a vékony akác, hasítani nem lehetett, a víz meg folyik ki a végein a kazánba... szerintem kipakolom még egy nyárra, hadd száradjon, már ha el nem fogy idén, így 0°C környékén benyakalt délutántól kb. 40-50kg fát a totya... az utolsó 8+11kg majdnem arra is kevés, hogy hőn tartsa a házat. A végén még meg kell tömni, és bezárni a tűztér ajtaját. Remélem azért sokáig nem lesznek ilyen hidegek :D elég lenne egy hétig, nyírja ki a kártevőket, aztán jöhet az enyhe idő :)
Tezsvírek ott is? :D errefelé rossz helyen szedték a fát, pont az egyik vadász szépen rendezett farakásánál, az meg puskával kergette ki őket az udvarából :D
Az alábbi, általad is belinkelt biztonsági hőcserélő van nálam is. A beszerelésekor még bíztam a fűtésszerelőkben, forgalmazókban, azóta nem. Az említett biztonsági berendezés szerintem akkor tud működni, ha rajta keresztül áramlik a víz. Áramlás viszont nincs (esetleg minimális) azokban az esetekben, amikor szükség lenne a vészhűtésre. Ezt az egyszerű tényt a kedves FORGALMAZÓK elfelejtik közölni, de meggyőződésem, hogy nem is tudják -mint sokan mások sem-, nem értik. (sajnos) Nem áramszünet vagy szivattyúhiba esetére van tehát tervezve, hanem túlfűtés esetére. (tehát ha keringés van, de a radiátorok már nem tudják elvezetni a keletkezett hőt) Jó lehet ezenkívül gravitációsan bekötött (min 2" csövek) kazán-puffer közé. Én ezt tervezem.
Én kb 8100 ft/erdei m3 áron vettem nyárfát egy kamion +pótkocsival ( 26 em3).
Ami befért itthon azt betároltam, a többit eladtam szárazon egyhamar.
Itt a keleti országrészben még 98%-ban súlyra adja mindenki, a románok is emeltek ( kb: 2450 ft/q 40% fölötti friss vágású), tüzépeken az akác kugliban 2800-3200 ft/q, megjelent a nyárfa is, ami pedig 1500-1700 ft/q áron kapható. Utóbbiak sem szárazok, mérlegelésnél sincs ott a leendő tulaj.
Ezen kívül sokan nem gondolnak a hatásfokra/gazdaságosságra, hiszik azt, hogy a vizes fa tovább "ég" stb....
Van egy féreg, aki az én akácosomat lopja.... na ő olcsón fűt. Már próbáltam éjjeli vadkamerát is, de sosem ugyanott "dolgozik". Hétvégén favágás, inkább én vigyem el, mint az a ..... Persze csak az akácot viszi, nyárfa nem jó, nem mintha annak örülnék.
1. Mi történik akkor, ha a puffertartály alulméretezett? 93 négyzetméteres házat egy 20-25KW-os kazán látna el, de az 1000 literes puffer helyett lenne egy 500 vagy 700 literes. Úgy már értelmét veszíti a dolog, nem gazdaságos vagy milyen buktatói lehetnek? Plusz, ha későbbiekben tervezek egy villanykazánt is mellé, úgy egy hőcserélős pufferre lesz szükségem?
2. Szükség lenne kezelnem a teraszom faszerkezetét, mivel megfeketedett a fa (valószínűleg penész). Úgy gondoltam, hogy lecsiszolnám és kapna egy Sandolin Base majd Extra bevonatot. Szerintetek ez tartós megoldást jelent? Illetve várjak-e, amíg melegebb lesz vagy csináljam most?
Az a gond, ha szerelsz be egy termikus szelepet és azon engeded be a kazánba vizet és a túlfolyón ki, hogy a termikus szelepnél, mind két oldala a szelepnek érintkezik a vizel. Saját tapasztalat, így ezek szelepek megszorulnak. Viszont, ha csak az egyik oldal kapja az álladó víz terhelést, akkor a szelepszár nem szorul meg a szelepvezetőben.
Vannak két irányú termikus szelepek is , de azokkal is sok a gond.
Azaz, leolvasva az értékeket, legyen mondjuk 3,25kWh/kg a 35%-os állapot, 4,3kWh/kg a 15% állapotnak megfelelő fűtőérték. A két érték között a fa értékes része nem változik, csak a benne lévő víz mennyisége!
A bruttó nedvességtartalom, amivel a fákat a köznép jellemzi és amit a műszerek mérnek (közelítenek) q. Ez a q azt mondja meg, mennyi benne a víz az össztömeghez képest, amely fafajtánként változó q=(mu-mo)/mu*100, ahol mu a nedves fatömeg, mo a teljesen száraz fa tömege.
Adva van 2x5.2x1.7m=17m3 dobált tölgyfa.
Ez kb. 10m3 rendben rakott tölgynek felel meg, ami vágáskor x1050kg, azaz a rakás 10500kg.
Vágáskor a tölgy 47,62 bruttó % vizet tartalmaz az össztömeghez képest vagy 110% vizet a benne lévő szárazanyaghoz képest (y).
Az utóbbiból 1,1y+y=1050, azaz 2,1y=1050 y=500kg, víz=550kg.
Légszárazon a fa 15-20%-os lesz, 1,5-2 év után, ha vékonyakra volt vágva, a 15% nem elérhetetlen. x/(500+x)=0,15 0.15x+75=x azaz 75=0.85x azaz x=88kg vizet még mindig tartalmaz! Ekkor a fűtőértéke 4,2kWh/kg, azaz 588*4,2=2470kWh/m3
Ha 35%-san tüzeljük el, akkor x/(500+x)=0.35 azaz x=269kg víz és 769kg össz. Ekkor csak 3,25kWh/kg jön ki belőle, azaz 2500kWh/m3.
Na és akkor itt vagyok bajban. Valami nem kerek.:(
Na, a tulaj szerint a légtelenìtőt elfelejthetem, mert nem jó benn az úszó...boldog vagyok. A keringető jó irányba lett bekötve, egyébként egy grundfos alpha2L dolgozik, szerintem az is automata légtelenìtős, mert az eleje kijelzős, azt meg nem akaródzik feszegetni...:) most azon próbálkozunk, h a lakásban egyenként légtelenìtjük a radiátorokat, és rátöltünk a rendszerre. Ha lesz bármilyen eredmény, még írok :)
Na az akkor érdekes. Megjegyzem, majd talán ki is próbálom, a páréves tervben most már mindenképpen benne van a pufi, este 22°C után reggel (6-8 óra múlva max) volt 16°C...
2, meglévő kéménybe nem kötnek nagyon bele, ha meg igen, kibélelteted, mert lásd egyes pont :D de kérdezd meg a kéményseprőket, ők csak tudják bele fognak-e kötni
Olvastam egy kimutatást, hogy ha légszáraz állapot helyett 35-40%-on van a fa, akkor a légszáraz állapothoz képest kb 50%-kal lesz kisebb a fűtőértéke ( mert az elpárolgó víz még hűti is )....tehát kb 2x annyi kell belőle.....
Kéményes kérdésem lenne, rögtön kettő is. (de nagyon hasonlók. :))
1. Adott egy 70-es években korrekt módon megépített családi ház (sógoréké). Benne egy ősöreg (50-es évekből származó szovjet (lett) öntöttvas kazánnal aminek elég véres a torka, meg külön egy gázkazánnal.) Namost az vegyeskazán felújítására kapott egy nekem magasnak tűnő árat (anyag nélkül). Lehet hogy hasznosabb lenne kicserélni egy újabb masinára, de azt állította az árajánlatot tevő szakember hogy ha más típust tesz be, akkor már béleltetni kötelező a kéményt. (épített, jó állapotú kéményről beszélünk egyébként). Igaz ez?
2. Szitu: Van egy házunk (kora kb. az előző), kisméretű téglás kémény jó állapotban, vegyeskazán (plusz gázcirkó parapetes). Átépítést tervezünk, a kémény már csak egy kiegészítő fűtés-látványelem kandallót-kályhát szolgálna ki. Kell e béleltetnem, vagy beköttethetek?
Minden más módszerrel legalább 10%-al rosszabb, de ha jól emlékszek az 55% mindig megvolt felső begyújtással. (1000 literes a pufi és a beletett fa kilogrammjának a dupláját tudta emelni C°-ban.)
Üdv! Celsius P-V25 kazánnál 50-60 foknál nem megy feljebb a vízhőfoka(fenyő,akác stb). Mit lehet tenni, hogy esetleg 80-90 is meg legyen? Kormosodni szokott.
Èn is ezt mondtam pár napja a fűtèsszerelős topicban, h elèg gyatra a 25-40, ès lehülyèztek h rosszul választottam... Pedig 22 csővel van szerelve vègig, kb 40 m oda 40 vissza, ès az utolsó radiátor elèg gyatrán akart forogni max teljesítmènyen... Egy dab 40-70 legkisebb fokozaton hibátanul viszi...
Sziasztok! B-steel-el kapcsolatban kérdezném, köztudott a raktér kátrányosodik, ezt mennyire szoktátok letakarítani, fémtisztára, vagy vegyesen leégetitek, nagyját letoljátok és kész?
A 25-40 -es grundfos elég gyatra teljesítményű (18w). Kazánkörbe nem tenném, főleg ha egy 35-40 kw-os a kazán. (habár vastagok a csövek.) Egy gyors felfűtésnél gondok lehetnek.
Szerintem tedd a lakás körbe és ha kicsi, akkor megmarad tartaléknak.
Nálam ugyan ez volt a helyzet. A kazánkörbe raktam (25-40-est) és nem tetszett kicsinek találtam. Habár 22-es rézcsővel kötöttem össze a puffert a kazánnal.
Most a lakáskörben van, de itt pici. Főleg, ha majd jönnek a 10-15 fokos minuszok. Persze a ház , ablakok szigetelése sem mindegy.
Sziasztok ! Mostanában rakom teljesen össze a fűtés rendszerem !Az lenne kérdésem, hogy van két Grundfoss Alpha 2 szivattyúm egy 25-40 és egy 25-60-as. Én úgy terveztem, hogy a kazán és puffer közzé mivel amúgy is közel van és 6/4 csővel van össze kötve 25-40 es teszek, a lakás felé meg 1" meg 20-as henko cső van kiépítve 25-60-at ! Szerintetek megcseréljem őket vagy így jó ????
lényegesen hosszabb élettartamú, olcsóbb és kisebb hőveszteségű biztonsági vezetékek;
a rendszerbe nem jut oxigén, és így jelentősen csökken a korróziós veszély. Megjegyezzük, hogy ehhez persze, megfelelően méretezett és kialakított rendszerre van szükség, de ezekről a gyakorlati feltételekről majd a későbbiekben szólunk.
nincs fagyveszély a tágulási tartály és a biztonsági vezetékek környezetében,
1.) Tegnap erős nyugati szél volt, a kazánházban SEMMI füst szag nem volt. :)) (Ilyen erősségnél már bőven szokott füst lenni.)
2.) Addig mondogattam a szomszédnak a felső begyújtást, hogy alulra rakta a barnaszenet, fent gyújtotta meg. Iskolában ültem, hív kettő órakor, hogy gyorsan menjek ki és nézzem meg, hogy szinte semmi füst nem jön ki a kéményen! :D Most meg felhívott, hogy ő ezt nem hiszi el, délben gyújtott be és még csak most ment le hatvan fokra a kazánhőfok! Nem tudja, hogy kinek adja el a szenet, annyi fog maradni így! :D
Agyalás:
Rárakásnál füstöl nagyon továbbra is... Szerintetek azt el lehet úgy kerülni, hogy hátulra egész kazán tűztér magasságba fát rak, a fa égése meg elégeti a barnaszén füstjét, amíg ég? Immergas Solina öv kazán
Hu ez most akkor mit is jelent ?Bocsi de nem vágom nem szakmabeli vagyok.Elképzelhető hogy az ajtó nagy de ezt lehet valahogy orvosolni a vissza füstölésre gondolok?Az a gond ha 3 cm nél nagyobbra nyitom már füstöl is pedig van húzása a kéménynek. Hallani ahogy szÍvja a levegőt.
Nem olyan vészes csak akkor,ha( nincs olaj)a biztonsági vezeték – tágulási tartály – tágulási vezetékkörön áramlás indul meg. Ez meg ritka v. elő sem fordul.Nálunk is nyitva van.
Nem olyan rossz az, mint hiszitek. Előbb megy tönkre a kazán, mint a csövek :D Nálunk ráadásul van egy ,,hattyúnyak'' a kiegyenlítő tartály után, és onnét megy ki a levezető cső az ereszcsatornába. Nem vagyok fizikus-kémikus, segíts kérlek. Mennyire mozog a nyitott tartályban a víz? Honnét veszibejazoxigént?
Arra a hipotézisre jutottam, hogy ha látod azt a tercier likat a víztáskánál, akkor jó hatásfokkal üzemel :D
Te legalább tudod mérni a hatásfokot. Mennyi lenne amúgy ,,normál'' felső begyújtással?
Arra jutottam, hogy nem szabad agyontömni, mert elszáll a füsthőfok. Nekem csak akkor füstöl vissza, ha a tűztér tetején nincs elegendő hely a füstcső felé.
Én sem értem igazán, elvileg nem is éghetne a tűz, ha a primer levegőt elzárod...
De ha meg az órát nézem, akkor teljesen mindegy. Vagy gyorsan indul, vagy lassan, de kb. ugyan annyi idő alatt éri el az 50-65°C-okat. Persze ha még lassabban indul, akkor meg 1,5-2-szer annyi idő alatt...
Lehet, de nem értem, miért? Ha én kazánt gyártok, akkor az a célom, hogy a legjobban hozzam össze, nem? Ez nem csavargyár, hogy millió mennyiségeket kell szrjon a gép. Egy embernek maximum két-három kazánt tudok eladni. Jó, a vásárlók fele szidja a nénikémet, mert rosszul használja... és akkor lehet még sokat írtam?
Ezt már megtaláltam, amint kapcsolták a témát a bme-hez :D azóta sem volt időm átolvasni. A vas prófétáját már vagy fél éve el szeretném kezdeni...
Te a töltőágról beszélsz. Arra teszed a slagot, amifel feltöltöd, meg leengeded a rendszert.
Nem lehet, hogy a csap karját fordítva rakták vissza, és most a ,,nyitva'' a ,,zárva''? Aki beszerelte, annak illett volna kipróbálnia. Hívd vissza. De ha már meleg, nyithattál volna azon a csapon, hogy megindul-e, vagy sem. Minden csap meg van nyitva? Nem tudom okozhat-e ilyet, de jó irányba kötötte be a szaki a szivattyút? Van rajt nyíl, az mutatja merre megy a melegvíz.
Köszönöm ha megakadok irok. Ès ha nem teszek visszacsapokat akkor mi lehet a leg rosszabb ami tortenhet?ha nem csak siman ra kotom pumpaval meg legtelenitovel.
Meg meg egY. Moert fustol vissza ha kinyitom az ajtot. Kemeny?hogy derithetem ki?
igy 
ezek jobb képek
