Befejeződött a szentléleki pálos kolostor régészeti kutatása
A Bükk mélyén megbúvó, a középkori forrásokban dédesinek nevezett pálos kolostor, ma is magas falakkal bíró temploma az utóbbi években balesetveszélyesen meggyengült. A diadalív műemléki konzerválása nem tűr további halasztást. Erre a feladatra szerveződött társadalmi és szakmai összefogás (részletesen lásd a http://www.koh7.hu/szentlelek/ honlapon) kezdeményezte a templom megerősítése mellett a kolostornégyszög kutatását is.
Június végén befejeződött a szentléleki kolostor feltárása. Az ásatások során felszínre bukkantak az egykori kolostornégyszög alapfalai, melyek jórészt derékmagassági, néhol azonban csupán térdig érnek. A szövevényes romok kiásása során több építési periódust különíthettünk el, sőt megtaláltuk a szentléleki pálosok elődjének számító remeteközösség Árpád-kori épületét is. Ezt, a később szerzetesrenddé szerveződött pálos barátok az Anjou-kor elején, majd később a 15. század végén átépítették, illetve kibővítették – erről az egymás fedő rétegsorok sokasága tanúskodik. A feltárt épületrészek mellett egy nyírfából ácsolt keresztet állítottunk, hogy hirdethesse az egykori klastromot. A falak részletes dokumentálását követően megkezdődött azok műemléki konzerválása, mely várhatóan a rossz idő beálltáig eltart.
Ezek szerint Szászvárnál nagyobb szerencséd volt, mint az egész Castrum Bene Egyesület illusztris társaságának, akiket zárt kapu várt.
Szívből örülök, hogy kijavították Márévár omlását. De ugyanakkor jó lenne megtisztítani a vár környékét a növényzettől, mert szinte fotózhatatlanul lbújik meg a dzsungelben.
Kíváncsian várom a vártúrád részleteit. Van rá 2 heted, mert utána én is beindulok! :-)
Hazaérkeztem 4 napos pécsi és Pécs környéki műemlékeket érintő túrámról. Most azok a műemlékek kerültek sorra, amelyek 3 évvel ezelőtti túrámból kimaradtak
- Mecseknádasd Schlossberg
- Szászvár. Sikerült az udvarra bejutnom a gondnok engedélyével, majd miután körbefényképezkedtem , megtudtam, hogy a várat pályázati pénzből hamarosan felújítják
Múzeumot és közösségi házat akarnak belőle csinálni. Valke Ernő gondnokot pont azért találtam ott véletlenül, mert épp egy kivitelezőt várt!
- Magyaregregy Márévár. Fóris László gondnok egyedi kalauza mellett érdekes részleteket tudtam meg a várról, új hír hogy az NV által a Castrum Bene rendezvényen tapasztalt külső fal kiromlást 2 hete kijavították, a falszakasz állagmegóvása megtörtént
- Pécs . Memi Pasa fürdője, Tettyei romok, Székesegyház, Jákováli Hasszán Pasa dzsámija
- A várbarátság és a közös beszélgetésekkel teljes túraélmények jegyében meglátogattam a Kantavárat Szatanek József társaságában. Értő kalauza élménnyé varázsolta a túrát. Köszönet érte!
Inkább mondj pár szót arról, hogy a hagyományoknak megfelelően állagvédelem avagy részleges rekonstrukció lesz-e a sorsa a megkutatott falszakasznak. Persze csak akkor, ha nem sértesz titkot!
Nem mellékesen Reventlow utolsó előtti képe és a honlap utolsó előtti képe ugyanazt a falszakaszt ábrázolja, szóval választ kaptam a kérdésemre.
A déli oldalon látható kirohadás másik oldala, ahová el lettek helyezve a fák. A nyíl hegye minden esetben Észak felé mutat.
"A várfal külső oldalán, a fal aljában megfigyelt kiszakadás kitisztítása, bontása során nem várt jelenségbe ütköztünk. A várfal külső oldala, mintegy 5 méter hosszan és majd 2 méter magasságban egészen a természetes sziklapadkáig ki van rohadva. Sőt egy helyen, pont a belső oldalon feltárt pince területén, teljesen át van szakadva, azaz a várfal aljában, az alapozás mélységében, egy 70 cm magas és 120 cm széles lyuk tátong."
Így van, fával van frissen kibélelve a lyuk belseje
Nekem is gondolkodnom kellett, de ha minden igaz, az érnyékszék keleti oldalát mutatja a kép, mégpedig nyugatról. Azon a falon - ha ezt a képet nézzük, jobbra és feljebb - még egy kis rés is van, de azt nem igazán tudtam jól fényképezni
Én a Te meglátásaidra, illetőleg ismereteidre voltam/vagyok kíváncsi, az "illetékesek" kevésbé érdekelnek. Te is tudod, hogy nem rajtam múlott, hogy nem megyek a feltárásra...
A németajkú népek {közismertebben szászok} az Árpád-házi uralkodók alatt érkeztek a Magyar királyság területére. Három nagy tömbben telepedtek le, abből az erdélyi részek lakossága kényszerült leginkább az erődtemplomok létesítésére. Mivel, hogy a hódításra törekvő török őket támadta már a XV. század elejétől fogva leginkább.
Az igen változatos formában emelt falusi erődtemplomok általam leginkább nagyrabecsült ismerője és ismertetője Herman Fabini, akinek kisebb-nagyobb kiadványait az erdélyi nagyvárosok könyvesboltjaiban árulják {pl. a nagyszebeni Főtéren}.
Miután a régész ellőtte a puskaporát, szerintem a továbbiakban már Téged sem köt titoktartás. Íme a kérdéseim, melyek még mindig nem kerültek megválaszolásra:
- Találtatok-e faragott követeket? Ha igen, mi lehetett azok eredeti funkciója?
- Megtaláltátok az archív fotókon még látszó gyámköveket?
- Mit lehet tudni a dongaboltozatos pincéről? Beomlott, avagy még mindig van üreg a felszín alatt?
- A várfal külső oldalán meddig ástatok le? Az első olyan sorig, ahol még épp a falsík, vagy a sziklafelszínig?
- A latrina részleges feltárása során kerültek elő érdekesebb leletek?
- Mi a terv a megtisztított falszakasszal? Részleges vagy teljes rekonstrukció?
Semmi gond, szerintem ez még belefér a várépítészet témakörébe.
A földet, mint építőanyagot a védelmi célú építményekhez az ősidőktől fogva napjainkig alkalmazzák a fegyveres erők.
-- Közelebbről nézve a magyar honfoglalás után emelt hatalmas területű váraknak az egyik alkotórészét jelentette a föld. Amit a hatalmas fatörzsekből megácsolt kazettás szerkezetű várfal üregeibe döngöltek bele. Jó példa rá a borsodi vár:
-- Másik nagy korszaknak jómagam a török hódoltság idejét tartom. Amikor a szembenálló feleknek {keresztény és török} gyorsan kellett erődítményeket emelniük, hogy a belé vonuló helyőrségek uralmuk alatt tarthassák a környező vidéket. A palánkvárak anyaga szintén a talajba levert facölöpökből + közeit kitöltő földből állottak.
Jó-jó, írhatnád, de eddig még egy szót sem ejtettem az agyagról. Nos a legtöbb esetben agyagos jellegű földet tömködtek a faszerkezetek hézagai közé. A törökkori palánkok külső oldalát pedig agyaggal tapasztották ki, pontosan a felgyújtás veszélye elleni védekezésül.
A régészek sok korai keletkezésű várunknál figyelték meg a "vörös sáncot". Vagyis, hogy az agyagos földet tűz {direkt vagy háború során} égette át, ezzel kőkeménnyé formálva annak anyagát.
Megköszönve türelmedet, most már a kérdésedre válaszolva:
-- A magyar várépítészetben arról nem tudok, hogy vályogtéglákból építettek volna valaha is fel várat. Mind a földet, mind az agyagot azonban felhasználták faszerkezetes várak építésénél.
-- A vályog legnagyobb ellensége a víz. Ha pl. a vályogház alapját elönti az árvíz, a falai megroggyannak és leomlanak.
Tehát ha egy várfalat csak vályogból építettek volna {farenedák szerkezet nélkül} akkor az az alulról őt érő nedvesség hatására előbb-utóbb leomlott volna.
Napjainkban azonban -- hatékony alsó szigeteléssel ellátva -- már tartós maradna egy ilyen várfal. De ne feledjük, a víz nemcsak alulról {talajnedvesség} hanem felülről is támad {esővíz}. Tehát a felső oltalom is szükséges ennek a várfalnak {védőtetős gyilokjáró}.
archív: 
