Biztos csak attól az időtől voltak meg az anyakönyvek. Kicsi a valószínüsége, de előfordulhat, hogy csak mikrofilmen nincs meg. A helyi papnál kellene érdeklődni, hogy meddig vanna meg az anyakönyvek.
Az 1895 utáni idők a megyei levéltárakban kutathatók. Kis településen, ha normális az anyakönyvvezető, akkor a helyszínen is segít, kikeresi amire kíváncs vagy. van aki még az időkorlátokat is átlépi.
Kis segítség kéne!
Az Országos Levéltárban a mikrofilmeken miért csak a XIX. század elejéig vannak adatok? A régebbi adatok hol kutathatók? Eljutottam az 1800-as évek elejéig, de a XVIII. század végén vége az adatbázisnak. Hogy tudnám folytatni a kutatást?
Másik kérdésem az lenne, hogy 1895. utáni adatok után hol kutassak? Nem sokkal 1895. utániak kellenének, kb. 1910.-es évek.
Egyébként, van itt valaki, akinek az ősei az Őrség vidékéről származnak? (Jelenleg ezt az ágat kutatom.)
A "falumról" is készült egy nagyon részletes, rengeteg levéltári adatra hivatkozó településtörténeti könyv. Abban három összeírást találtam. Az első kettőben (1715-ben és 1720-ban készültek) még nem szerepel az ősöm, vagy azonos nevű személy, pedig ezekben nem csak a telkes jobbágyok, de a háznélküliek is fel vannak sorolva. Az 1768-as úrbéri összeírásnál már megtaláltam a nevét, (az irat szerint ő volt a falu törvénybírája)de a származási helyére vonatkozó utalásnak nincs nyoma. Nem tudom jellemző volt e a hódoltság utáni időkben, hogy a szervezett betelepítésekről, vagy egyedi betelepülésekről valami irat készült, és ha igen, akkor ezek hol kutathatók? Milyen elnevezésű iratokat keressek? Ez egy igéretes út?
Igen. Ez lehet. Egy utánanézést mindenképen megér. Csak arra kell vigyázni, nehogy az eredményre kivetítsd a kutatási vágyaidat.
Én is elértem egy időpontra. Nálam az utolsó pont egy 1692-es házasság. De ott van a szülők neve: István és Erzsébet. A korábbi iratokban különböző alakban, hol magyarul, hol németül, de mindíg ugyan azta foglalkozást jelentve szerepel ez a család, bár nem nemesek. Tudom pl.: hogy az 1500-as években egy időben a falu bírája ebből a csládból került ki. Nem biztos, hogy az ősöm, de az én családom.
Persze van olyan család is az ősfán, amelyik ismeretlen helyről költözött be. Róluk értelem szerűen nincsenek ilyen adatok.
Most, hogy egy kicsit végiggondoltam ezt az összeírás dolgot, ha szerencséd van, talán találhatsz továbbvivő nyomot. Én is nézegettem ilyen összeírásokat az egyik településtörténeti évkönyvben (a Jászságról van konkrétan szó), a Rákóczi-szabadsáharc utáni időktől kezdődően.
Namost azokban feltüntették az újonan betelepülő családok származási helyét is. Így ha ez a gyakorlat általánosnak mondható, és ha sikerül az ősöd betelepülését "elkaponod" és ilyen formán igazolnod, akkor találhatsz tovavivő nyomot.
Az ősöm neve először a születési anyakönyvben jelent meg emikor az első itt született gyermekét megkeresztelték. Gyermeke született ezután még több mint tíz, persze csak kevesen élték meg a felnőtt kort. A felesége halála regisztrálva van a halotti anyakönyvben, de az nincs, hogy hová való.Az anyakönyvekben található valamennyi vele azonos nevű személy egyértelműen ennek az ősömnek a gyermeke, unokája stb. Hozzá hasonló korút nem találok. Én ebből arra következtettem, hogy csak a feleségével, és nem az esetleges testvéreivel, vagy azonos nevű rokonaival települt a faluba. Egyelőre eddig jutottam és sajnos itt egy helyben toporgok.
Köszönöm a tippeket, megpróbálok ezeken a vonalakon továbbmenni. A falura vonatkozó úrbéri összeírásban megtaláltam az ősöm nevét, valamint azt is, hogy hány hold szántója, mekkora telke, kaszálója stb. volt. Sajnos arra nem találtam utalást, hogy honnan jöttek.
Igen, főleg az a baj, hogy egy kaplap alá veszi az összes családtagot, így a rokonság összegyűjtése nem túl perspektivikus.
Egyébként engem is érdekelne, van-e a "közszármazékok" számára valamilyen hasznos forrás az anyakönyveken kívül. (Hiába na, a nemesi származás mindig jól jött ;-) )
Én sem vagyok profi, de adóösszeírást már láttam a XVIII. századból (igaz, csak egyetlen községből).
Túl sokat ne reméljetek tőle. Valóban maximum arra lehet jó, hogy élt-e olyan nevű család akkoriban az adott településen. Persze ritka családnevűeknél ez elég jó garanciát jelent.
Meg ha megvan minden évre, akkor lehet belőle saccolgatni, hogy mikor kerülhetett a család a faluba. De persze ez nem garancia, mert ha nem önállóan laktak, hanem valakinél, akkor az egész családból pusztán 1-2 szám marad a papiron...
Amúgy a családra vonatkozóan a családfő nevén kívül csak annyi van benne, hogy hány gyerekkorú ill. felnőttkorú eltartottja van. A többi bejegyzéssel semmire sem lehet jutni családfakutatás sempontjából (pl. van 2 db. 3 évesnél öregebb lova...). Hiába no, a családtagok nem adóznak, csak a jószág. Az anyagi helyzetből persze esetleg ki lehet zárni gyanúsan gazdag vagy szegény családokat, de ez elég vékonyka vonal...
Az egyáltalán nem biztos, hogy ősöd nem oda való volt, csak azért, mert nem találtad meg az esküvőjét.Elég, ha az asszony máshol lakott, és ott volt az esküvő. Megvan az asszony halála? Néha, nagyon ritkán beírták, hogy hova való volt.
A másik. Mikor jelenik meg az ősöd neve először az anyakönyvekben? Van-e a halotti anyakönyvekben az ősöd nevével meghaló idős, az anyakönyvezés idején.
Ősöd további eredetének kikutatása innentől ingoványos. A különböző összeírások csak azt bizonyíthatják, hogy éltek ilyen nevű családok a településen. Azt nem fogják, hogy közülük melyik a rokonod. Ettől fogva mindent csak valószinűsíthetsz.
Először is szögezzük le: nem vagyok sem profi sem gyakorlott családfakutató. ;-) Azonban a RadixIndex lev.listáján felmerült (többek között általam is) nagyjából ugyanez a kérdés, így hát megosztom veled a válasz idevágó részét:
"Már korábban is kérdezte valaki, hogy mit lehet tenni, ha eljutottunk az anyakönyvekben megtalálható legkorábbi dátumig. Nekem lenne egy ötletem: az adóösszeírások. A MOL honlapján olvasható tájékoztatóban rengeteg összeírás
felsorolnak, pl.:
Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)
Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század
(Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)
Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)
Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerződések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a nagykutatóban
(Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok) (...)"
Namost az a kérdés, hogy mennyiben használhatók ezek a rokoni kötelékek megállapításra (van egy sejtésem, hogy elég kevéssé), de talán kiindulópontnak, ötletnyerésnek nem haszontalan. Ugyanakkor valóban nyilatkoznia kellene erről egy prfi családfakutatónak is :-)))
Évek óta változó intenzitással kutatom családom eredetét. A szálak egy Fejér megyében levő faluba nyúlnak vissza, ahol az anyakönyvezés 1720-ban kezdődött. Az adatokat a családi iratokból, rokonok elbeszéléseiből és a MOL-ban mikrofilmeken hozzáférhető anyakönyvekből szereztem. Az 1700-as évek elején elakadtam. A halotti anyakönyvből megtudtam, hogy az első ismert ősöm 1789-ben (78 éves korában) halt meg. A gyermekeik már itt lettek anyakönyvezve. Mivel a házassági anyakönyben nem találom a nevét, születésekor pedig itt még nem anyakönyveztek, úgy gondolom, hogy mint házasok települhettek be a faluba. Az 1730-as évek végén, 1740-es évek elején az anyakönyvekben sok, eddig nem szerepelt új név bukkan fel, lehet, hogy ebben az időben szervezett betelepítés volt. Ősöm nem volt nemes ember, így azután tanácstalan vagyok hogyan is lépjek tovább.
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy van-e köztetek olyan, akinek ősei Fejér megyéből, azon belül is inkább Sárbogárd környékéről származnak? Ha igen, akkor örülnék, ha felvennétek velem a kapcsolatot.
Még lenne egy kérdésem is, mégpedig, hogy szerintetek milyen iratanyagban lehetne adatokat találni egyik ősömről, akiről annyit tudok, hogy a Bach-korszakban került Fejér megyébe? Előre is köszi
Mindössze annyit jelent, hogy a mail-program nem tudta továbbítani a levelet...
Ezért is nem érkezhettek meg a leveleid a címzettekhez.
Ha sok különböző email-címre sem tud küldeni, akkor talán lehet, hogy a "hiba az ön készülékében van", mármint a mail-progiban. Melyiket használod?
Esetleg próbálj meg regisztrálni valahol egy új email-címet, és arról próbálkozni.
Tisztelt Kutatótársaim !
Ezen az úton kérem mindenki elnézését, ha levelére nem kapta meg a válaszomat. Kezdő vagyok az internetezésben, és minden elküldött levelemre kapok egy ilyen angol szöveget,amit környezetemben senki se tud magyarra fordítani. Kérem, aki tud, segítsen.
Hi. Tsis is the qmail-send program at freemail.hu. I'm afraid I wasn't able to deliver your message to the following addresses. This is a permanent error, I've given up. Sorry it didn't work out.
Köszönöm: Szatványi József
Hát mér' nem azzal kezded, hogy html kell? :-)(ööö..., jól értem, hogy html kell?)
Egyrészt a FTM-nek eleve kell (?) legyen ilyen szolgáltatása
Másrészt számos további megoldást hoztak létre, főleg azon az alapon, hogy GEDCOM-file-t minden ilyen családfakarbantartó programnak illik tudnia csinálnia. Na, erre a .ged -> .html koverzióra aztán sok szoftver létezik:
Én pl. ezzel küzködök mostanság (ehhez mondjuk saját tárhelyet kell regisztrálni, de szvsz. elég pofás a végeredmény)
Itt még találhatsz számos ilyen okosságot.
Szvsz. tényleges képformátumba (pl. jpg) nincs sok értelme konvertálni (pl. mértekérdések), meg (bár nem tudom, mekkora a családfád) az alapvetően "oldalcentrikus" nyomtatás miatt nem is biztos, hogy értelmezhető eredményt kapsz.
Amit érdemes lehet megcsinálni, hogy egy PostScript nyomtatóval kinyomtatod (jó pl. a Linotronic 500, rajta van a Windows telepítőCD-n is), és pl. pdf-be konvertálod.
Ez csak egy tipp, mert a FTM-hez nem volt szerencsém, de ha más nincs, a file-ba nyomtatás általában működni szokott. (vagy a FTM keretein belül - pl. a PAF-ban van ilyen opció -, vagy a nyomtatásvezérlés szintjén)
Üdvözlet!
Segítségre lenne szükségem, vagy néhány jótanácsra :) ... a problémám a következő: apai nagyapai ágon az őseim német származású harc-i lakosok voltak.A levéltárban viszont csak 1868-tól találhatók meg az anyakönyvek,-a halotti a.k.-ből visszatudtam számolni 1816-ig, de ez édeskevés, hiszen azt is tudni szeretném, hogy honnan telepítették őket Harc-ra.
Kérdésem a következő: milyen irányba lehetne még továbblépni? (ha erre egyáltalán van mód) illetve kerub által felsorolt irodalom(német bevánd.-ról) közül melyik hozzáférhető / és hol? ( Széchényi Könyvtár, vagy levéltár, stb?)... ezeket forgatta már valaki?... tapasztalat?
előre is köszönöm :)
LVT nick neven van itt egy nyelvész, történész polihisztor szláv konkrétan szovák témákban jelentős ismeretanyaggal.
A Szlovák témájú és a nyelvészeti témáju topikok valamelyikében rálelsz.
Biztosan tud valami eligazítást adni.
