És ezzel el is érkeztem utolsó állomásunkhoz, Földvárhoz.
Ha jól emlékszem, valamikor tavaly Nagyon Várbarát kolléga már értekezett róla, én inkább csak azt írom le, mit találtam.
Ahhoz képest, hogy a városban, pontosabban a város szélén van, elszomorítóan gazdátlan, elhanyagolt, pedig lenne benne fantázia, s most, hogy RO Eu-tag és sorra pályáznak minden elképzelhető dologra, pénzt is lehetne szerezni. A falak omladoznak, az udvaron méteres a gaz, vannak olyan részek, amik talán meg sem élik a következő tavaszt.
Hát ennyi fért bele a két napba, amit erődítésekkel tölthettem.
A tervek szerint jövő nyáron csak egy hetet töltünk lent, de már megvan a haditerv: Medgyes és környéke, ott aztán van mit felfedezni...
Apácán kíváncsi voltam az ottani vár egyetlen látható maradványára, az olaszbástyára, de annyira körbe van ültetve törökbúzával meg miegyébbel, no meg az idő is sürgetett, hogy csak messziről néztük meg...
Utunk Bölön, Háromszék egykori legnagyobb községe felé vezetett.
Bölön lakossága a XIX. század végén határozta el, hogy a régi, a földrengések által igencsak megrongált templom helyett újat épít. Szerencsére a vár bástyáit és falait nem érintette az építkezés.
Az én szememnek messziről kicsit szokatlan volt az évszázados védőfalak, bástyák, szuroköntők és lőrések és a bazilikaszerű templom látványa.
A bölöni vártemplom fala kívülről elég jó állapotban fennmaradt, szemet gyönyörködtetőek a felváltva sorakozó szuroköntők és lőrések, s ahogy néztem, a vártemplom (legalábbis egy része) külső világítást is kapott.
Ismét szerencsénk volt. Az első megszólított ember maga a lelkész volt, aki bár épp temetni indult, kb 12-13 éves fiárt bízta meg kalauzolásunkkal. Ilyen jópofa kölyköt is rég láttam: látszott rajta, hogy annyira magáénak érzi a templomot és a feladatot is, amivel apja megbízta, hogy csak na. Először az udvaron mentünk körbe, a kissrác mutogatott, magyarázott, élvezte ő is. Elmesélte, hogy édesapja kezdeményezésére azegykori "tömlöcöt", azaz a déli oldal tornyának belsejét nemrég elkezdték kiszabadítani a törmelék alól, s lám mit találtak:
Egyre jobban kezdtem élvezni Bölönt.
A srác kinyitotta a templomot, beindította nekünk az orgonát, kár, hogy nem nagyon tudtam vele mit kezdeni, csak nyomkodtam meg húzogattam az arra való részeit, egyre misztikusabb hangokat csalva elő a hangszerből. Aztán a gyerekkel felkapaszkodtam a templomtoronyba is, ahonnan ismételten jó kilátás nyílt mindenfelé.
A fiú északkeleti irányba mutatva azt mondta, hogy "annak idején" onnan lőtték ágyúval a vártemplomot. Hogy most a Báthori Gábor fejedelem ellen felkelt brassói szászok 1612-es ostromára, vagy esetleg az 1658-1662-es török-tatár pusztításokra gondolt, nem tudom, de nem is firtattam (ezekről - ha jól tudom - írásos emlék nem maradt fenn egyébként sem).
Mindenesetre fájó szívvel búcsúztam Bölön viharvert falaitól és a roppant helyes gyerektől, de várt ránk aznapi utolsó célpontunk, Földvár.
Rövid kényszerű szünet után folytatnám/befejezném erdélyországi kiruccanásunkat.
Nagyajta vártemplomát szokás szerint először kívülről vizslattuk körbe.
Az erősséget tekintélyes, jól kivehető árok veszi körül.
A védőfal viharvert állapotban leledzik, a nyugati falon egyre foghíjasabb a fogsoros pártázat.
A kaputoronyhoz érve észrevettünk egy idős bácsit, aki drótszamarára felpattanva épp elfelé igyekezett. Utánarohantam, kiderült, hogy ő a harangozó, s bár épp távozni készült, szívesen beengedett minket (ennyi kedves és segítőkész lelkésszel, harangozóval, stb-vel még soha sehol nem találkoztam).
A templom rozoga, de a várudvar gondozott, az egyik olaszbástyát teljesen rendbehozták a védőfolyosó egy részének visszaépítésével, s bár még üres, a harangozó elmondása szerint helytörténeti kiállítást terveznek benne. Tudatta továbbá, hogy megnyertek valami pályázatot is, csak még a pénz nincs sehol.... De bíztató a dolog.
A másik olaszbástya (remélhetőleg csak egyelőre) az udvaron lekaszált fű + egyéb tárolója.
A harangozó bácsi volt kedves és beengedett minket a templomtoronyba is, ahonnan príma kilátás nyílt a kaputoronyra, a felújított básyára, a védőfalakra és magára a környékre is.
Mindent egybevetve: Nagyajta jó, Nagyajta szép, Nagyajta érdemes. :)
Nagyajtáról Bölön felé vettük az irányt, egy kis apácai kitérővel...
Az tény, hogy az Arany-hegytől északra lévő települést Rákóczibányának nevezik. Tehát nagy valószínűséggel birtokolt itt a Rákóczi-família. De sajnos semmi közelebbit nem tudok az Arany-hegyi várkastélyukról.
Bizakodjunk benne, hogy ha majd megjelenik a Nógrád megyei vártopográfia, szó lesz róla is benne.
Igen, valamely nyomós ok késztethette a megszálló törököt, hogy a régebbi {rombadőlt?} kővár helyett inkább a falu feletti magaslaton lévő plébániatemplomot alakítsa át bázisává.
A középkori Rékavárhoz hasonlóan a Pécs - Szekszárd közötti fontos hadi és kereskedelmi útvonalon megtalálható Pécsváradot sem tagolták be a végvárrendszerükbe. Arról tudjuk, hogy a visszavonuló magyar katonaság felrobbantotta. Az erődített kolostor fénykorában impozáns látványt mutatott.
Jogi szempontból tényleg nem egyszerű a helyzet, de a lényeg talán a cikk második felében olvasható, nem pedig a címben: tárgyalni kell a dologról. Mivel erre mindkét fél nyitott, így van remény egy jó megoldásra.
Még NV-nek tettem fel kérdésként, hogy az SzBK tagok ezúttal kaptak-e meghívót a munkára, ugyanis rajta és a két vezetőn kívül senkit sem láttam a fotókon.
A cikkben viszont ez szerepel: "A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival, és az Egyesület önkénteseinek segítségével végeztük el, a kőműves munkákat megelőző régészeti feltárást."
Ezek szerint rosszul láttam és az egyesület többi tagja is részt vett a munkákban?
Arany-hegy "Magyarország archeológiájának bölcsőjeként tartják számon a Maconkai-víztározóval szemközt, Kisterenye szélén elhelyezkedő szabályos sátor alakú hegykúpot...
...Az Aranyhegyen volt Rákóczi várkastélya is. A leírásokból és a helyszínen talált tégla és tetőcserép darabokból, régebben pedig zöld kályhacsempe töredékekből is erre lehet következtetni."
Milyen információk vannak erről az Aranyhegyen lévő /volt/ várkastélyról?
Először is bocsánat hogy nagyon el vagyok veszve a topikról,persze azért figyelemmel követem az eseményeket.
Kérdésem lenne hozzátok: lehetőségem lenne elcsavarogni Murány várához de mivel jó 10-éve jártam ott tanácsot kérnék. Esetleg autóval fel tudok e jutni a turistaszállóig? annak idején felmentünk de valahogy kidumáltuk a birságot utólag kaptunk engedélyt a belépéshez a természetvédelmi területre.
Vagyis ha valamelyikőtök járt arra mostanság esetleg tudna infókkal szolgálni azt nagyon megköszönném!
Nem jártam Rékavárban. Pusztulásának körülményei nem tisztázottak. Lehet, hogy már a török előtt elpusztult, valamint a Szekszárd és Pécs közötti út szemmel tartására Schlossberg sokkal alkalmasabb lehetett... Persze ez csak feltételezés részemről.
Szerencsés véletlen volt, és kellett hozzá a gondnok jóindulata is! Igen ki kell böjtölni, bízzunk benne, hogy megéri!
A kivitelező jelenléte és terepszemléje bizalomra adhat okot. Az udvaron ideilenes védőtető alatt levő falszakaszok konzerválása is remélem tervbe van véve. A gazdasági épületből egy igen jó helytörténeti múzeumot lehetne fabrikálni.
A külső falak (Ny-i és É-i) ezt magad is láthattad májusban viszonylag jó állapotúak.
Mecseknádasd-Schlossberg esetében sajnos csak az alafalak állnak, egy magasabb falrészlet kivételével, ahol az ablaknyílás is megmaradt. A falak szépen konzerváltak. A kerítés nagy valószínűség szerint az egykori palánk nyomvonalán halad.
Szászvárral nagy mázlid volt, szentigaz! Jókor voltál, jó helyen.
Ha sikerülne mindezen középkori részleteket feltárni és a nagyközönségnek bemutatni, csinos kis ékszerdobozzal bővülne a település. Csak hát ezt ki kell böjtölni...
Elöljáróban annyit, hogy elgondolkoztatónak tartom, miszerint a török megszállók a jobbágyfalu feletti templomot erődítették meg és nem a községtől nyugati irányban a hegyek között emelkedő kora középkori eredetű Rékavárat. Az valószínűleg a XVI. századra annyira romossá válhatott, hogy nem tartották érdemesnek kijavítatni az alávetett gyaurokkal.
A mecseknádasdi Schlossberg török hódoltságkori életéről árnyaltabbá válik a kép, ha végignézzük, mit írt róla Hegyi Klára történész?
Két momentumra hívnám fel a figyelmet:
1 -- A török palánkvárban mecsetet rendeztek be, annak hivatalos személyzetével. Nagyon valószínűleg a keresztény templomot formálták át, hogy az iszlám vallás hítélete szerint használhassák.
2 -- A török listák szerint topcsik {tüzérek} is strázsáltak falain. De tüzér ágyú nélkül? Jómagam valószínűsíteném, hogy akadtak komolyabb tűzfegyverek is a mecseknádasdi palánkban, ami a szandzsákszékhelyt, Pécset oltalmazó kisebb-nagyobb erődítmények egyikét jelentette a hüdoltság korában.
Mivel még nem jártam itt, kérdeznék is.
Az 1. fotódon lévő "kerítés" a török palánkfal imitációja lenne?
Szászvár az utóbbi időszakban a számomra a misztikus várrá avanzsált. Körbe lehet sétálni ,megfotózni a külső falakat és ennyi. Ahogy olvastam, szinte lehetetlen bejutni. Számomra is így indult ez a történet. Ám amikor a Déli fal mentén kijutottam a templom oldalán a Vár utcába, (mellyel párhuzamosan fut a nyugati külső fal) azt vettem észre, hogy a várat elzáró kerítés ajtaja nyitva van.
Nosza, hirtelen elhatározástól hajtva bependerültem, és hirtelen belebotlottam az ott türlemesen várakozó gondnokba. – Nézze, tudom, hogy nem látogatható az épület, de nem engedné meg hogy az udvaron körbefotózzak? Várbarát vagyok és nagy örömömre szolgálna ha megengedné, hiszen ez a vár szinte el van zárva a műemlék kedvelők elöl! És megengedte a kedves gondnok, sőt körbekísért az udvaron készségesen válaszolva kérdéseimre. Maga a terület az MNV tulajdonában és kezelésében van, de a pályázati pénzből történő felújítást követően az önkormányzat kezelésébe adnák át az épületet. A tervek szerint közösségi házat és múzeumot kívánnak létesíteni a restaurált falak között.
Közben megjött a kivitelező, akire gondnokunk várakozott, így az udvaron maradva körbejártam az épületet. Kívánom hogy a többször félbeszakadt felújítási munkálatok folytatódjanak és mindenki örömére, be is fejeződjenek! Köszönöm Valke Ernő gondnok kedvességét, hogy az udvarra történő bejutásom megengedte!
A vár története:
A vár első ismert irásos feltünése 1439-ből származik, "castrum Zaaz" -ként emlegeti egy oklevél, ekkor már Albeni Henrik pécsi püspök birtokközpontja. De vajon kik és mikor építették?
Erre a fogas kérdésre sem az írott forrásaink, sem pedig a régészeti feltárás nem adott megnyugtató választ. A korábbi szakirodalom úgy látta egy 1235-re keltezett- valójában hamis- oklevélre alapozva, hogy Burgundiai Bertalan pécsi püspök (1219-51) építette. Ha az említett okiratot tüzetesen megvizsgáljuk kiderül, hogy ez nem lehetett. A határjáró része a XIII. század közepi állapotokat rajzolja elénk. Ekkor az "Egrek" patak (napjainkban a "Völgységi) középen kb. 100-150 méterre fut a határvonal, amely meg sem említi a várat. Egy szintén Árpád-kori, de kétségtelen hitelességű oklevél szerint, 1276 elött ezt a vidéket a Kórógyi család birtokolta, amely ez évben veszi meg a vele szomszédos koromszói kolostor területét is. Azt feltételezzük, hogy ezután kezdett a család a várépítésbe, az is elképzelhető, hogy e familia később pécsi püspökké lett tagja Kórógyi László (1314-45), emelteti e falakat.
Amint az időben előre haladunk, a múltbéli valóság kontúrja egyre élesednek, így a feltevéseink száma is csökken. A XV. század folyamán e vér a mindenkori püspök itteni 7-10 falura kiterjedő birtokközpontjaként merül fel a forrásainkban. Szász már ekkor mezővárosként szerepel, ahol szombatonként tartották a hati vásárokat. 1543-ban Ahmed pasa hadoszlopa elfoglalja a várat. A környező falvak igazgatási központja, vagyis nahie lesz belőle. A hadászati szempontból ugyan nem túl jelentős várat a török megerősíti, a külső hengeres bástyák ekkor készülnek. A várban állandó őrség állomásozik. 1603-ban a keresztény csapatok felgyújtják, majd 1664-ben Zrínyi katonái is hasonlóképpen bánnak el vele. Az 1660-as években a hódoltsági területre betörő keresztény csapatok többször felperzselték a várat, 1680-ban pedig felrobbantották. A vár régészeti kutatása az 1980-as évek elején indult meg, Dr. Sándor Mária és Dr. Gerő Győző régészek vezetésével.
Gerő Győző beszámolója a 2000-es évek elejéről:
A volt parókia pincéje , vár egykori földszintje jelentős maradványokat őriz. A téglalap alaprajzú épülethez a nyugati oldalon egy torony csatlakozik, az egykori középkori helységeknek ma barokk boltozatai vannak. A várban folyó ásatások során a nyugati toronyhoz csatlakozó gótikus zárt erkély került elő, és ugyan ezen szakaszon gótikus helyiségsorra és várfalrészletekre bukkantak a feltárók. A volt plébánia nyugati homlokzatán két nagyméretű keresztosztásos gótikus ablaknyílás maradványai kerültek elő az első és a második emeleten is. Az eredeti helyükön megmaradt építészei tagozatok, ülőfülkés kőkeretes kapu, címeres kályhacsempék, reneszánsz ablak töredékek mind-mind az építmény későközépkori reprezentatív kivitelezéséről vallanak. Teljes egészében megvan az eredeti kövezett udvar, ahol két kút is előkerült. Kiderült az is, hogy a várhoz csatlakozott egy L-alakban hozzáépített, pillérsoros épületszárny is, a bejáratának pedig a Zsigmond korban, a budai vár kaputornyaihoz hasonló torony szolgált.
Ezért is jó a fórum, hogy van lehetőség kiegészíteni a látottakat, esetlegesen korrigálni azokat. Döbbenetemre egyébként az információ mellett tartalmaz egy-két helyesírási hibát is. Az információs tábláknál pedig elvár(hat)nánk egyfajta lektorálást is.
Ha szabad így fogalmaznom, ez apró baki a Bakonyújvárnál található ismertető táblához képest, ahol Boldogkő várának képe található. :) Sajnos sokan nem is veszik észre ezt hibát.
Egy apró korrekciót szerenék fűzni az előző posztomhoz:
"Monostori" Csupor Miklós, helyesen Monoszlói Csupor Miklós. Az információs táblán helytelenül szerepel, én pedig onnan (is) vettem át az adatokat. Úgy tisztességes, ha korrigálom, az információt.
Köszönet Szatanek Jószefnek érte, hogy figyelmeztetett!
Megközelítése rendkívül egyszerű autóval is lehetséges. Mecseknádasdra érve közvetlenül az út mellett bal kézre egy kis tábla hirdeti a műemléket. Egy keskeny aszfaltozott út visz fel a romokhoz. Hangulatos kiránduló és pihenőhely, a romok környezete ápolt rendszeresen karbantartott. A csendet csak a romokat belakó gyíkkolónia neszezése töri meg néha-néha…
Története:
Nádasd legkorábbi említése 1235-ből II. Endre Mázáról szóló adományleveléből ismert.
A XV. században a Kórógyi, majd a Maróti család birtoka volt, 1473-tól Monostori Csupor Miklós tulajdona. 1543-ban Pécs eleste után Nádasd is török kézre kerül. Egy 1554-ből származó török összeírás szerint Nádasd településen Felsőnádasd, Alsónádasd és Kisnádasd településeket különböztet meg. A török korban a templomot várrá alakítják át, melyet Evlia Cselebi török utazó korabeli leírásából ismerünk:
„Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánka erős fallal… A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…” A török kiűzése után a romok még sokáig látszottak, amint arról az újkori leírások is beszámolnak.
A falu fölé emelkedő, magas domb peremén fekszik az erősség. Eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek. Amikor a törökök megszállták a települést, ebből a templomból építették ki a várukat. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak. A templom körítő falának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a körítő fal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak A török vár őrsége 1618-1619. évben 46 fő volt, de ágyút az összeírók egyet sem találtak a várban. /Tolnai Gergely/
A templom és az erődítés feltárását 1973 és 1980 között G. Sándor Mária és Gerő Győző régészek végezték el. Az ásatás során felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal. Jelenleg a késő gótikus templom maradványai láthatóak a török kori átépítések nyomaival. A korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.
(A képanyag megegyzik a Magyarország várai című facebook oldalra feltöltött albumom képanyagával.)
