Nem olvastad el a hozzászólásom második részét figyelmesen...:o)))
Az épp az 1895 utániakra vonatkozott volna. Legalább is arra céloztam. Bocs, ha nem voltam egyértelmű.
Pitecus: én az 1895 UTÁNI állami anyakönyvekről beszélek!
Amúgy részleges válasz a saját kérdésemre, a levéltár honlapjáról:
"Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894:XXXIII. tc. vezette be és 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban, eltekintve a fent már említett kivételektől. Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek. Többnyire csak tudományos célokra, a kutató költségére végzett anonimizálást követően kutathatók."
Pitecus
Én is jártam úgy,hogy 2 hónapót vártam egy
evangélikus filmre,mivel kölcsön adták,
végül a vegyes anyakönyvek között találtam
meg a keresett őst, katolikusnak keresztelték.
Nos!
Megvolt a kutakodásom. Reggel 9-re mentem és 12-kor jöttem. ! tekercs filmet vettem ki, de felesleges volt, mert összesen 2 tekercset tudtam nagyjából megnézni. Aki oda felmegy, annak minimális német tudás szükséges.
Viszont én se találtam 1-2 születésit az 1800-as évek elején. 3 okra gondoltam:
1. Veszprém megye kat. ispánsága igazából 1845-től dukumentál elég jól. Lehet, hogy a doku hiányos (bába keresztelése).
2. hogy nem ott született az illető, hanem a környező falvakban, csak ott települt le.
3. Nem katolikus az illető
Lájszló:
A levéltárban alá irattak velem 1 papírt, miszerint engedélyt kapok bizonyos kutatásra. Nem lehet esetleg ezt az irományt felhasználni a helyi levéltárban?
Én Balaton felvidéken csak megemlítettem, hogy mit akarok a területileg illetékes önkonál és
máris 1895-ig mindenbe volt belátásom.
Mondjuk egy kis édességcsomag kávéval és máris videózhattam is. Indok:
Ha a házassági anyakönyvi kivonatot le lehet videózni, akkor a születési/halotti anyakönyvit miért ne lehetne?
Újabb kérdés: meg tudja valaki mondani pontosan, hogy milyen törvényi szabályozás vonatkozik az 1895 utáni, tehát állami anyakönyvek kutatására? (a legjobb lenne törvényrendelet- és paragrafusszámmal együtt...). Engem ugyanis nem engedtek kutatni a helyi levéltárban, elég zavaros indoklással. A sokféle ingatag érvük közül a legerősebb az volt, hogy "a törvény nem egyértelmű". ???
Ez így igaz (ködös emlékeim szerint ma is így van: szükség esetén szinte bárki keresztelhet). Azt azonban nem tudom, mennyire volt jellemző az így kereszteltek kiamradása az anyakönyvekből.
Ki mit tud arról, hogy egy időben a bába is megkeresztelhette a gyereket, ha úgy ítélte meg, hogy az nem marad életben. Aztán persze ha mégis megmaradt, akkor elvileg a paphoz is el kellett volna vinni, de gondolom ezt sokan elhanyagolták. Lehet ez az oka annak, ha valakit sehogy sem sikerül fellelni az anyakönyvben?
No holnap lesz a napja, hogy a Bécsi útra felmegyek kutakodni.
Szóval a kutatóterem telefonja
250-6001 (6002,6003) és a 243-as melléket kell kérni.
A központ után egy aranyos kedves női hang vette fel a telefont és készségesen felvilágosítást adott minden kérdésemre.
Nyitva: H-CS: 8:30 - 17:45
P : 8:30 - 15:30
Max 5 tekercs filmet adnak ki, de ha 11:30-ig megadod a filmek számát, akkor 13:00-ra kikeresik
A4 másolat 41 Ft A3-as másolat 63 Ft
Próbált már valaki mikrofilmet szkennelni? Én most hónom alá kaptam a szkennert (másik alá a laptopot), és úgy vonultam be a levéltárba. Sajnos a maximális 1200 dpi mellett is nagyon homályosak lettek a képek, illetve piszokul nincs kontraszt. Van esetleg valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehetne jobb képeket csinálni (azon túl, hogy vegyek 2400 dpi-s szkennert...)?
P.S: kipróbáltam a szkenner diaszkennelő üzemmódját is. Ez egy picurkát jobb képeket eredményezett, de sajnos a mikrofilm kicsit szélesebb a sztenderd 35mm-es diaméretnél, így alul-felül lemaradt egy kis csík...úgyhogy ezt végül feladtam.
>Az esküvő napján éjfélkor az ifjú "asszony" >fejét bekötik igy lesz belőle menyecske, egészen >az első gyermek megszületéséig mert azután már >asszony.
Igen, de hogyan szerepelhet házassági bejegyzésben? Pl. "X elvette Z menyecske lányát"??
Hogy lehet elvenni, ha már nem hajadon?
A hajdon akinek még nem kötötték be a fejét , tehát lány.
Az esküvő napján éjfélkor az ifjú "asszony" fejét bekötik igy lesz belőle menyecske, egészen az első gyermek megszületéséig mert azután már asszony.
Kérdésed első felére van egy lehetséges magyarázatom. A település rövidebb-hosszabb ideig plébános nélkül maradt(pld. meghalt, elköltözött, káplánja pedig nem volt). Ebben az időszakban szünetelt az anyakönyvezés. A gyermekeket máshol keresztelték, a házasulandók máshol esküdtek. Amikor ismét lett plébánosa a településnek, az anyakönyvezés folytatódott. A máshol történt kereszteléseket, esketéseket utólag vagy bevezette az anyakönyvbe, vagy nem.
Nyitrán elég nagy a magyargyűlölet oda nyelvtudás nélkül ne menjen senki.
Sajnos ez igaz Besztercebányára is..
Én nem származok onnan, csak vásárláskor vigyáznom kellett arra, hogy ne szólaljak meg magyarul és ne lássák magyar rendszámú kocsimat.
Mondjuk ez 4 éve volt, de asszem stagnáns a helyzet.
Van-e valaki Balatonfelvidékről?
Vászoly, Gyulakeszi, Vigántpetend (Zalapetend)
A pozsonyi és a nyitrai levéltárról személyes tapasztalatom nincs.
Én ugyan ott születtem a Felvidéken , Léván de miután a háború elsodort bennünket a nyelvet nem tanultam meg.
Járok sokat a falunkban a visszakapott birtokaim árendája ügyében, szerencsére magyarlakta településeken.
A levéltári kutatásokat a nemzetségem teljes feltárásához még hiányzó 120 éve ügyében még nem kaptam kézhez.
Ottani magyar levéltárost bíztunk meg, eddigi munkája egy 1655 évi latinnyelvü családi oklevél fordítása profi volt.
Nyitrán elég nagy a magyargyűlölet oda nyelvtudás nélkül ne menjen senki.
Egyébként ezt észre is vettem, hogy bizonyos időintervallumban a település vezette az anyakönyvet, máskor meg egy közeli nagyobb település. De erre teljesen véletlenül jöttem rá, ugyanis kikértem az egyik dédapám szerinti település mikrofilmjeit, az ő feleségéét pedig a születése szerinti település szerint nem találtam, hanem egy nagyobb településre volt átiránítva a mikrofilmkatalógusban. Majd az idegen település szerinti anyakönyvben volt számos infó a dédapám ágáról is ~1850 elöttről.
Egy fura dologra találtam. Az egyik ősöm születési anyakönyvét megnéztem, majd a hozzá tartozó reális időintervallumban megvizsgáltam a házasságokat, (1845-ben született törvényes gyermekként, tehát megnéztem az 1845-től visszamnőleg a házasságokat kb 25 évre) és a két anyakönyvben a szülők neve nem azonos. Ugyanis van egy házasság 1843-ban ahol az apa stimmel, de anyának más van beírva, illetve egy másik ahol az anya neve egyezik a gyermek szül. ak.-ben szereplővel, de ot meg az apa neve más.
Az anya halotti ak.-ben az is szerepel hogy 45 évig volt házas, úgyhogy nem lehet az sem hogy közben megözvegyült vagy elvált.
Aktuális problémaként merült fel a szervezett betelepítések folyamata (pl. Mercy D'Argenteau gróf működése a Bánátban, atb.). Kinek van ismerete olyan irodalmi forrásról, mely feltárta ezt a folyamatot pl. I. Józseftől, Magyarország vonatkozásában ?
Először is lenne egy kérdésem Kerubhoz (bele olvasgattam a korábbi bejegyzésekbe, de számomra nem derült ki): Hivatásos vagy-e vagy csak lelkes amatőr?
Másik: Én is (amatőr szinten) foglalkozom családfa kutatással, de olyan gondom lenne, hogy az egyik ág szálai a Felvidékre vezetnek. Ahogy feltérképeztem előreláthatólag a pozsonyi- , a nyitra(ivánka)i- ill. a nagybicsei levéltárat kellene majd valamikor felkeresnem.
Bár nem holnap indulnék neki, de azért szeretném megkérdezni, hogy -akinek van tapasztalata szlovák levéltárral kapcsolatban- írjon egy kicsit részletesebben arról: Hogyan fogadnak egy magyar kutatót? Csak hátráltatnak? Hogyan viszonyulnak a magyar kutatókhoz? Anyagilag a magyarhoz képest nagyobb megterhelés-e ("fejőstehén-effektus")? S egy kicsit a bejelentkezési metódusról, avagy kell-e valamit előzetesen igényelni, bejelenteni stb.? Előre is köszönöm!
Egyébként pedig jó lenne, ha ez topic továbbra is élne és virulna. Szükség van rá!
Biztosan igazad van abban, hogy a katalógusokban van egy rakás hiba. Nekem szerencsém volt, mert a katalógus és a filmek fedték egymást.
Az én falumban 1720-tól anyakönyveztek(katolikusok), a család neve elég ritka, így eddig az időszakig vissza tudtam ásni.Itt viszont elakadtam, most egy helyben topogok és a továbblépést segítő jótanácsokat köszönettel veszem.
Megjegyezném, hogy a levéltár anyakönyvi katalógusában hibák is vannak. Pl. az én kis falumból a katalógus szerint csak 1816-tól vannak adatok. Kikértem a filmet, és hoppá, 1759-től indul!
Egyébként számomra már az is rejtély, hogy hogyan képesek némelyek akár az 1700-as évek elejéig visszaásni. Az én környékemen eleve csak 1750 körül kezdtek anyakönyvezni (reformátusok), de úgy 1780-ig az anya nevét nem is írták föl.
Családom pedig csupa Tóthból, Szabóból és Kovácsból áll... :-((
A MOL "Keresés az anyakönyvi adatbázisban" nevű oldala a http://www.natarch.hu/fondx/aker.html címen található. A Keresett vallás és a Keresett egyházközség (ide a település nevét írd be) ablakokat kitöltve megtudhatod, hogy az adott település egyes anyakönyveit mikor kezdték vezetni. Az valami félreértés lehet, hogy a mikrofilmeken "csak a XIX. század elejéig vannak adatok". Lehet, hogy az általad kutatott településen csak a XVIII. század végén kezdtek anyakönyvezni, mert korábban nem volt saját plébéniája. A korábban ott élő hozzátartozóid adatait valószínűleg meg fogod találni valamelyik szomszédos település anyakönyveiben.