Márévár a Kelet-Mecsek vidékének legismertebb vára, Pécs környéki nyaralásom egyik fő célpontja.
Története:
A vár keletkezésének idõpontját és építõjének nevét nem ismerjük, minden bizonnyal azonban a tatárjárás után épült, de elsõ említése csak az 1316-ban kelt oklevélben történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerõsíti annak birtokában, ekkor ,,Castrum Mare" alakban fordul elõ. Késõbb, 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak, Domokos és István itteni részüket 50 márkáért Becsei Töttösnek és Vesszõsnek zálogosítják el. E két család 1358-ban egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait. A Gunyafiak 1393-ban visszaszerzik e zálogbirtokait, ami ellen bátmonostori Töttös László 1406-ban és 1407-ben tiltakozik.
Gunyafi Mihály e birtok felét 1432-ben a pécsi püspöknek zálogosítja el, de a következõ évben már közte és bátmonostori Töttös László között ítéletileg osztják fel a várat és uradalmát.
A máréi uradalom örökösödési szerzõdés alapján 1505 elõtt a Várady család tulajdonába került. Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevû bátyja a várat erõszakkal elfoglalta, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette.
Pécs elfoglalása után Máré vára is a török birtokába került, s 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták.
Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktõl 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak.
A vár valószínûleg a XVI. században lõporrobbanás és tûzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.
A várat az Országos Mûemléki Felügyelõség az 1950-es évek végén feltárta és konzerválta. A régészeti munkákat G. Sándor Mária, a helyreállítás építészeti terveit Pusztai Ilona és H. Nándori Klára építészek (OMF) készítették.
(Forrás: varak.hu)
Fóris László gondnok nagyon kedves kalauznak bizonyult, és készséggel válaszolt a kérdéseimre.
- Sokan elvetik a római kori előzményét a várnak…Ne foglalkozzon vele fiatalember…Most a falak állagmegóvásánál és szigetelésénél a víz bekötéséhez szükséges aknát is kialakítottuk. Az alapozás aljára mentünk le, ez a gyilokjáró oldalán kisebb mélységű, míg a kapu irányában ez több mint 4 méter… És már mutatja is az aknát… A kapu tájolása is a római erődökre jellemző. Nos, ezt mindenki döntse el maga, mindenestre a válasz érdekesnek tűnt…
A kiállítás kicsi, és picit bosszant is, hogy mit keres egy a Kelet-Mecsek állat faunáit bemutató kiállítás a várban, míg a leleteket meg Pécsen állítják ki. Maga a vártörténeti kiállítás pici és rendkívül szegényes. A várudvar takaros, jól karbantartott… Víz és villany most nincs, de nemsokára lesz a várban.
A vártörténeti kiállítás bejárata mellett 56-os emléktáblára leszek figyelmes. Természetesen rögtön érdeklődök a történet felöl. Fóris gondnok szerint ez így történt: 56-os forradalom bukása után nem sokkal lezárták a nyugati határokat. A felkelők dél felé menekültek, hátrahagyva két ellenállót ,hogy
a várból ki-ki lőve elvonják a figyelmet. Magyar katona nem vállalta a vár ostromát, így ukrán katonák egy magyar vezetővel jutottak fel a várhoz, amelyet elkeseredett tűzharcban elfoglaltak. A két ellenállót kivégezték… 56 miatt sokáig a vár tabu volt, míg Aczél úr aztán megenyhült, és a vár felújítását követően dorbézolót (is) csináltak belőle..
Visszatérünk a jelenbe és mutatja nekem hogy a külső fal felújítva, megerősítve, 12 méter magas állványzatok álltak a várnál még két hete. Ötletek elképzelések vannak, de minden pénz kérdése.
Jelenleg a pince rész nem látogatható, pont a napokban bezáratták a gondnokkal, mivel az balesetveszélyes…Eddig nem volt az, de most hirtelen úgy találtatott... komolyabb indokot nem sikerült megtudnom.
Így hát, mint a Mátyás mesében, úgy távoztam Máré várából. Örültem is (hiszen egy kedves kalauzt kaptam), meg nem is.(hiszen a vár múzeum része gyér, több leletanyagot igényelne.)
Nem véletlen az utolsó pár! 
