Teljesen átszabná az EU-t Angela Merkel
Angela Merkel szeint biztonsági tanácsra, kisebb létszámú bizottságra és transznacionális választási listákra is szükség van az EU-ban.
Átalakításra szorul az Európai Unió (EU) döntéshozatali szerkezete - hangsúlyozta egy vasárnapi interjúban Angela Merkel német kancellár, aki szerint a közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát, az Európai Bizottság létszámát csökkenteni kellene, és az európai parlamenti (EP-) választásokon be kellene vezetni a transznacionális választási lista intézményét.
Aláhúzta, hogy e célok eléréséhez változtatni kell az EU döntéshozatalán. Főleg a külpolitikában kell erősíteni az egységet,
így középtávon el kell érni, hogy az ENSZ BT nem állandó tagjainak körében helyet szerző mindenkori EU-s országok az egész EU-t képviseljék, és a Nagy-Britannia távozásával megmaradó egyetlen állandó EU-s taggal, Franciaországgal együtt dolgozzanak a közösség külpolitikájának megvalósításán.
Angela Merkel hozzátette:
elképzelhetőnek tartja, hogy az ENSZ BT mintájára megalakítanak egy biztonsági tanácsot az EU-ban.
A testület az EU-s országok egy részéből állna, a helyeket rotációs alapon töltenék be. A testület gyorsan reagálhatna a fejleményekre, a külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselővel és az ENSZ BT-ben dolgozó EU-s tagokkal szorosan egyeztetve tevékenykedne - mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy az újítás erősítené az EU külső cselekvőképességét, a közös külpolitika érvényesítését.
Az Európai Bizottságról szólva kiemelte, hogy már a Lisszaboni Szerződés is a bizottsági tagok - az uniós biztosok - létszámának csökkentését irányozza elő. Mint mondta, a nagyobb tagországoknak is készen kell állniuk arra, hogy egy rotációs rendszer bevezetésével nem lesz mindig uniós biztosuk.
Az EP-vel kapcsolatban kiemelte, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer - vagyis az, hogy az EP-választás előtt a pártok listavezetőt neveznek meg, akit az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az EP a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként - akkor maradhat fenn, ha a jelölt egy "transznacionális listán" szerepel.
Csak egy ilyen páneurópai listával lehet biztosítani, hogy minden tagországban szavazhassanak a csúcsjelöltre, akinek sorsa így nem függ attól, hogy hazájának kormánya egyetért-e bizottsági elnökké jelölésével.
Ugyanis előfordulhat, hogy az EP-választás győztese nem ahhoz a párthoz tartozik, mint hazájának kormányfője - fejtette ki a német kancellár.
