Szerintem Sergionak igaza van abban, hogy ha beléptünk, aláírtuk, akkor tartanunk kell a szabályokat.
Más az, amiről vitázni lehet szerintem:
- Bele akar-e vajon az EU olyanba is szólni, amihez semmi köze (és nem a mai hoax-okra gondolok :)) vagy valamibe, amihez van de sokkal mélyebben, mint amire jogosítvánnyal rendelkezik?
- Amikor beléptünk akkor vajon tudtuk-e, hogy ennek ilyen következményei is lehetnek? Papíron nyilván sokan tudták, de a választók vajon tudták-e? Ha igen, tudatosult-e valamilyen szinten legalább?
most a konkrét esettől függetlenül, szerintem Brüsszel jogosan követelhet dolgokat
beléptünk egy klubba, aminek vannak szabályai, amit, ha már beléptünk be kell tartani
ha túl sok szabály nem tetszik, és nem is tudunk kibújni alóla, akkor pedig ki kell lépni, de olyan szerintem nincs, hogy bent vagyunk egy klubban a szabályaira meg sz*runk
Szerintem ez egy olyan kreatív húzás, amit a liberális oldal fiatalos médihekkelésnek nevez, ha ő csinálja.
Ha lenne 10 fideszes oldal, akkor most ezt körbe kellene idézniegymás közt, fél óránként nyomatni az Echón és a Hírtv-n, leközölni nyomtatottban két napig, majd két-három nap múlva előjönni azzal az öles címekkel, hogy az EU megsérti a magyar bíróság függetlenségét, mert folyamatban lévő büntetőperben gyakorol nyomást hazánkra. Amikor már nyilvánvalóan nem tartható, mert az utolsó EU ügyintéző is cáfolja a dolgot, akkor ki kell jönni egy "Zöld utat adott az EU a Gyurcsány perhez" című irással, melyben kifejtik, hogy félreértés volt az egész az EU nem akarja leállítani a pert.
Legalábbis én ilyen stratégiával állnék elő.
Lehet mégiscsak el kell mennem erre a vonalra... :))))))
Hozzáteszem, a Magyar Nemzet c. lapot semmivel nem tartom megbízhatóbbnak, mint az általad kritizált nyugati sajtót. Sőt. Mai agymenésük a melegházasságról magy Gyurcsány ügyéről pl. nyilvánvaló hazugság.
Na most, ha nem ismernélek, kénytelen lennék azt gondolni, hogy olyan értelmi fogyatékosságod van, amely miatt a "nem feltétlenül" és a "biztos, hogy nem" kifejezések értelmét nem tudod egymástól megkülönböztetni. Így viszont ezt a megoldást ki kell zárnom. Úgyhogy egyelőre keresem az okát, miért is értelmezed a hivatkozott hozzászólásomat egészen másképp, mint amit a magyar nyelv logikája amgy diktálna.
Mert, hogy lehetne jól eladni a sajtóban pl. a manyup ügyet?! Vagy, hogy napi aktuális maradjak mennyire lehet, jól kommunikálni azt az egyszerű kibaszást (persze tudom, burkolt áremelés), hogy min. 10 napos autópályamatrica van már csak, mert a 4 napos túl jó volt mindenkinek?
Akkor a Vasingtonpószt sem hazudik azzal, hogy lukasenkói diktatúra van Magyarországon. (Abba az apró logokai bukfencbe nem mennék most bele, hogy Lukasenkó posztkommunista, míg itthon pont az ellentétéről riogatnak.)
Egyszer lenne olyan diktatúra ebben az országban, mit itt egyesek vízionálnak, illetve próbálnak beállítani, akkor régen rossz lenne nekik.
Lehet farkast kiáltani, csak nehogy egyszer megnézze az a farkas, hogy ki kiáltozza a nevét.
Nem rossz ötlet, de valljuk meg nehéz ezt mérni. Pont azért, amit írtam volt is az internet hatásáról. gyakorlatilag azt lenne nehéz meghatározni mit kellene a vizsgálat tárgyát képező sajtóorgánumok közé besorolni.
Mi az amelyik valósan képes a közvélemény széles körének véleményformálására, ezáltal trendek befolyásolására.
A nyomtatott vonalon és a televízó, rádió kategóriában ez ugye némileg könnyebb, de a netes médiapiac vonalában már azért nehezebben húzható meg a vonal.
Amúgy szerintem ma már minden magára egy kicsit is adó tanácsadó szervezet folytat médiafigyelést. Itthon és külhonban is. Csupán nem publikusak a közvetlen szakmai anyagaik, max. a megrendelő számára.
A jelenlegi kormányzati kommunikáció, kb. olyan sikeres, mint az első Fidesz kormány idején.
Szerintem be vannak oltva a hatékony PR ellen.
Illetve azt látom, hogy nem készítik megfelelően elő "sajtóilag" a lépéseiket, ami nagy hiba.
Az általános mantrával ellentétben nincs médiatúlsúlya a Fidesznek az eletronikus médiapiacon. Ha a netet is beleveszem, akkor azt mondhatjuk, hogy súlyával ellentétben még alul is prezentált.
És ehhez tegyük hozzá, hogy attól, hogy egy nyugati lap ír valamit Magyarországról, még az akár igaz is lehet. Nyilván nem minden, amit írnak, de sok dolog belőle.
Tőlem biztos nem hallotta senki, hogy diktatúra van és a többi, itt felsorolt mantrát, tehát nem egyáltalán nem ezért, hanem csak a kultúrált vita/diskurzus kedvéért:
Nem igaz-e ugyanez, a kormány oldaláról jövő média megjelenésekre, propagandára, nyilatkozatokra? Legalább ugyanannyiszor hallottuk az itt megfogalmazott "félelmeknek" az ellenkezőjét, és még számtalan dolgot. Nem gondolnám, hogy azokat nem mondták szépen. Akkor miért nem kezdik azt el ugyanígy lassanként elhinni? Miért veszti a bizalmát az ország egyre nagyobb része?
Vagy ha hiszi, akkor nem kellene-e ugyanezen az alapon némi önvizsgálatot tartania, tenni egy lépést hátrafelé és megnézni: nem ugyanezzel a módszerrel vezetnek engem is meg?
Persze mindenkit másképpen lehet megvezetni, tudni kell milyen rétegeket mivel lehet megfogni, mi az amire éppen a többség vevő, pl. milyen érzemli deficitje van éppen az országnak, amire rá lehet menni.
Én azt gondolom, ha ilyet kimondunk és elfogadunk, akkor azt véleménytől függetlenül érvényesnek kell tekinteni, hiszen ki dönti el objektíven így, hogy mi az igaz és mi az ami valamit csak eltakar? Szerintem senki, kb olyan ez mint az anyatopikunk egyik visszatérő sláger motívuma (ami mostanában szerencsére nem jött elő :)), miszerint ki az igazi Fradista, és ki dönti ezt el?
Kicsit talán ide is passzol, de inkább a globális egészre vonatkoztatva Nagy Ervin írásának egy részlete. Némileg elgondolkodtató.
"...A technikának és az ezzel együtt változó társadalmi viszonyoknak köszönhetően a mai képviseleti demokráciákban a retorika helyére a média került. A törvényszerűség azonban nem változott: amit sokszor és szépen mondanak, azt lassanként sokan el is hiszik. Így esett meg tavaly, hogy a spekulatív tőkével és a „piacokkal” szembeszálló kormányt a világsajtóban antidemokratikusnak kezdték bélyegezni. Azok, akiknek az anyagi érdekeit sértette a bankadó, akiket zavartak a gazdaságban megfogalmazott szabályok. Végül azok is beszálltak a kántálásba, akik csupán tartozni akartak az európai trendhez...."
(...)
"... Az Európát jellemző „szakértői kormányok” viszont egyre nagyobb presztízsnek és elismertségnek örvendenek, legalábbis azok között, akik oly hangosan féltik ma is a demokráciát. Pedig ezeket a kormányokat nem a szavazók juttatták a posztjukra, hanem a nagy, tőkés érdekcsoportok bízták meg őket a hatalomgyakorlással. Mintha minden a feje tetején állna. Sokszor látott már napvilágot az állítás: diktatúra dühöng Magyarországon. Bértollnokokkal, nevesincs szerzőkkel, anonim bloggerekkel vagy az országot rég elhagyó volt magyarokkal íratták le és mondatták ki ezt számtalanszor. Körbetekintve pedig úgy tűnik, hogy egyre többen hiszik el mindezt. Mert ez a demokrácia, a retorika és a média törvényszerűsége. Amit sokszor mondunk: igaznak hangzik. Mert nincs új a nap alatt. Nil novi sub sole."
