Érdekel ez mást is!!
NÉMET SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA
A XVIII. századi német telepítések (főleg Baranyába, Tolnába, Bakonyba, Bácskába és a Bánátba) iránt érdeklődő kutató szerencsés helyzetben van, ha az illető telepesek 1781 és 1790 közt kerültek Magyarország déli részeire a kamarai telepítés következtében. Több munka jelent meg a németek betelepítéséről.
Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom
Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.
Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart, Bd. 5. München, 1995.
Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:
Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.
Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.
Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.
Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)
Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.
Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher Komitat. München, 1965.
Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.
Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfőt sorol fel a szerző. Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási helyet.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. első felében. Győr, 1939.
Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.
Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.
A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitűnő regisztere betűrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv megadja a megfelelő lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok. Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv - Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).
A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német ősök kutatására szolgáló segédanyag.)
Források a német származású családokról
Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illető telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelő telepeslista Bécsben keresendő.
Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illető magánföldesúr családi levéltárában.
Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében. Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.
A második világháború sajnálatos eseményei után tömegesen telepítették ki a németeket a Kárpát-medence országaiból. A kitelepített több százezres németség a szülőföldje iránti vonzódást, ragaszkodást kitartóan és szívósan ápolja - kutatja szülőhelye történetét. Ennek eredményeként ma már szinte minden egykor német többségű településről megjelent az ún. Heimatbuch. Ezek a könyvek nemcsak helytörténeti, statisztikai, demográfiai, hanem jelentős családtörténeti adatokat tartalmaznak.
